Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

Önbecsülésünk kifejezése Emlékeztető utcanevek Mondanivalómat rövid kér­dő mondatba ;s sűríthetném miért nincs Gödöllő száz ut­cája közül egy sem elnevezve a legnagyobb magyarról, Szé­chenyi Istvánról és a haza bölcséről, Deák Ferencről? A történelmi múltunkra, tör­ténelmi nagyjainkra való em­lékezést és emlékeztetést nem csak a hagyománytisztelet kö­veteli meg, de az emlékezés önbecsülésünknek is kifejező­dése. Maradjunk a mában. Miért időszerű Széchenyit idézni, reá emlékeztetni? Röviden vála­szolhatunk. Azért, mert a tör­ténelem megismétlődik. Meg­ismétlődnek tévedéseink és mulasztásaink is. Széchenyi idejében is lemaradásban, ma is késettségben vagyunk. Az elmúlt két évtizedben körülöt­tünk a világban eleddig isme­retlen technikai és gazdasági forradalom zajlik. Későn is­mertük fel a világgazdasági áramlatokhoz történő igazodás szükségességét, lemaradtunk az európai középmezőnytől és félő, hogy lemaradásunk ál­landósul, a felzárkózás mind nehezebbé válik. És még mindig nem értettük meg teljes valójában, hogy ezt a hatalmas iramú fejlődést körülöttünk, a szellemi mun­ka termelőerővé válása ösztön­zi és serkenti. Kis nemzetek­re, országokra ez megszívle­lendő tanulság. Széchenyi, a nemzet európai látókörű taní­tója, a maga korában felis­merte, hogy a gazdasági és társadalmi reformokat csak a művelődésben! lemaradás megszüntetésével lehet elérni. Felismerte a szellemi tevé­kenységek, a tehetség és kép­zettség értékteremtő szerepét. A szellemi megújhodás prófé­tája, a nemzet nagy nevelője azt hirdette, hogy a tudomá­nyos emberfők mennyisége a nemzet igazi hatalma. Ebben a történelmi helyzet­ben, amikor a felzárkózás út­ját, módját keressük, rendkí­vüli jelentősége van a múlt elemzésének, Széchenyi élet­műve megértésének, tanításai­ból a jelenlegi helyzetünkre is vonatkoztatható tanulságok levonásának. Követjük-e tanításait, ami­kor továbbélésünk és boldogu­lásunk útját keressük? Széchenyiről szólva, elkerül­hetetlen a párhuzam Kossuth Lajossal. Mindkettőjük élet­műve a nemzet felemelését szolgálta, Széchenyi fontolva haladva, Kossuth a körülmé­nyek folytán csak radikális reformokkal látta ezt elérhe­tőnek. Mi, kései unokák nem ítélkezhetünk felettük, inkább nyugtázzuk megelégedéssel, hogy a nemzet gondolat- és érzésvilágához oly közeli Kos­suth Lajosra városunk egyik legszebb utcája emlékeztet bennünket. A reform évszázad harma­dik történelmi nagyjárói. Deák Ferencről is megfeledkeztek az utoakeresztelők. Az oknyomozó történelem már tisztázta szerepét, jelen­tőségét. Józan reálpolitikus­ként áll előttünk, aki az alkal­mazkodás művésze volt. Mire emlékeztet életműve? Örök tanulságként hirdeti számunk­ra ma is, hogy a körülöttünk zajló világhoz történő min­denkori alkalmazkodásunk a kis nemzet számára a fenn­maradás feltétele. A szabad­ságharc bukását rémuralom követte, a 48-as vérrel kiví­vott demokratikus vívmányo­kat felfüggesztették, a magyar államiságot Ausztria örökös tartományai közé történő beol­vasztás veszélye fenyegette. Deák a gáncsoskodások köze­pette sem vesztette el szeme elől a célt, a magyar állam- szerkezet fennmaradását és a 48-as vívmányok törvénybe iktatását. Reális ítélőképességével fel­ismerte Ausztria számára a hatalmi viszonyok kedvezőtlen alakulását, ugyanakkor felis­merte azt is, hogy a reményét vesztett népnek békére és megnyugvásra van szüksége a fejlődéshez, a továbbéléshez. Deák Ferenc műve olyan köl­csönös eredményeken alapuló kiegyezés volt, amelyben a győztes, uralkodó helyzetben levő Ausztria egy legyőzött nemzettel kötött kompromisz- szumot. Ez évtizedekig bizto­sította a fejlődéshez a viszony­lagos nyugalmat, noha a nem­zetiségi kérdés mind élesebben vetődött fel. Nem Deákon és társain múlott, hogy ennek megoldatlansága okozta végül is a magyar állam területi szétdarabolását. Széchenyi és Deák történel­mi örökséget hagyott reánk. Ezt az örökséget ápolni kell, eltékozolni nem szabad. Olyan eszmei örökség ez, amelyre nemcsak a történelemórákon kell tanítani az ifjúságot, de az utcaelnevezésekkel is emlé­keztetni kell a ma és a jövő nemzedékeit, embereit. Gödöl­lő úgy lesz méltó történelmi múltjához, ha pótolja ezt a mulasztást. Szabonyi Dezső LL0 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1988. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK Központi a fűtés a bagi iskolában A jó hírnek kisebb a füstje A tetőtér beépítése az idén folytatódik A címben szereplő állítás kétszeresen igaz. Először is azért, mert a Bagi Általános Iskolában már a második fél­év első tanítási napján köz­ponti fűtés szolgáltatta a me­leget a tantermekben, a taná­ri szobákban, a folyosókon, a konyhán, de minderről csak a következő hét elején értesül­tem. Ez is azt bizonyítja, hogy a jó hír lassabban terjed, mint a rossz. Talán azért, mert ennek éppen a lángja nagyobb, mint a füstje? Az alkalmazott tüzelési mód — koksszal táplálják a kazáno­kat — lényegében füstmentes, környezetkímélő. A tizenhat méter magas kazánkémény sem árulta el tehát, hogy be­fejeződött az általános iskola várva-várt komfortosítása. A hírnek utánajárni az egyik reggel a tanítási nap kezdetére siető iskolások nyo­mába szegődtem. Hallgatóztam is közben. Egy alsó tagozatos kisdiák felnőtt módjára mesél­te társának: elkészült a laká­suk, belekerült vagy másfél millió forintba, a szülők saját munkáját nem is számolva. Ez a beszédfoszlány arra emlé­keztetett, amit Puskás Gézáné Iskolaigazgató egy korábbi ta­lálkozásunk alkalmával mon­dott : a gyerekek egyre kényel­mesebb otthonokból érkeznek, lehetetlen, hogy ezzel ne tart­son lépést az iskola! Aki megélte már, hogy laká­sában elkészült a központi fű­tés és az első napokban a meleg víz, ahogy mondjuk, ki­égeti a csöveket, radiátorokat, soha nem felejti az azzal járó jellegzetes — kivételesen nem szidott — szagot. Most ezt érezni az iskolában is. — Eddig mindenféle fűtési módszert alkalmaztunk. Mele­A házam előtti virágágyás­ban kinyílott a hóvirág. Ud­varomban három szál kék ibo­lya illatozik napok óta. — Itt a tavasz! — köszönök át a szomszédomnak a csillogó napsütésben, s este a Híradó­ban hallom a megállapítást: Tavasz a télben. Ritka az ilyen természeti jelenség, amit decemberben, s most január első felében tapasztaltunk. — Valamikor november 18-a tá­ján, Erzsébet napja körül min­dig leesett a vastag hó, állít­ják az idősebbek. — Emléke­zek én olyan csúnya téli idő­re is — mondja Varga Mihály —, mikor szörnyű hófúváso­kat csinált a szél, összehordta a havat, járhatatlan lett telje­sen az út is, meg a közlekedés megállt miatta. Az erdőnél, az akácosnál olyan buckákat hor­dott össze a hófúvás, hogy a fák alsó ágainál jártak fönn a nyulak, ott rágcsáltak. — Nem tudom hányban volt, de még szegény apám mesélte — hallom Kovácsáé­tól —, hogy januárban is pa­pucsban jártak az emberek, február elején pedig mezítláb szaladoztak a gyerekek, s má­jus végén már aratták a Ho­mokokon a rozsot. Hát az biz­tos, hogy abban az esztendő­ben nem lehetett valami hó­fergeteges, zúzmarás, ziman­kó» tél. Mrkva Andrásáéval beszél­gettem a napokban, s az idő­járás rendkívüliségét emleget­tem. mire ő a régi igazsággal érvelt: A kutya nem eszi meg a telet. Előbb vagy utóbb meg kell érkeznie a hónak. Várja a hótakarót a zöldeilő vetés, várják a szánkójukat elősze­dett gyerekek, s a világ rend­je is, hogy az őszre tél jöjjön. De mikor jön? Mikor ér­Idöjósok Tudós és népi megfigyelés keznek a fagyok, a havas téli napok? — tettem fel a kérdést a nyugdíjasklubban. Sokfajta választ kaptam. — Ha északról fú a szél, tiszta az ég, a csillagok tündö­kölve ragyognak: várható a hideg megérkezése. De ha nap­nyugta felől fú a szél, az ég egy kissé felhős, még később eső is esik, akkor enyhe napok járnak, korán érkezik a tavasz, s bő termés várható. — Ami­kor a varnyú nem a fa he­gyibe száll — állítja Szokolay István —, hanem a vastag ágak mellé odalapul, fején a toll borzas, várhatjuk a hide­get. — Ha Pál-napig — január 25-ig — nincs tél, akkor azt mondják: Pál. ha nem talál — csinál és azután lesz tél. Pál-nap után — ez Spisák. György véleménye. — Ha Gyertyaszentelő nagyon lágy, akkor utána még erős hideget várhatunk — ismertet meg a tapasztalatával Tóth Ferenc, da egyben meg is nyugtat: — Nem szabad sajnálni a hideg napokat, mert bizony isten­nek átka a kemény, hosszú tél. Kustra Pálnak is van meg­jegyzése: — Ha télen pocso­lyában íürödnek a verebek, 24 órán belül nagy havazás várható. Megkérdeztem Kovács Lász­ló termelőszövetkezeti elnököt, mi a véleménye a tél helyett érkezett tavaszról. — A jelen­legi helyzet kedvez a mező- gazdaságnak, például a búza­vetések márciusi fejlettségnek, de minden jó jßl ellenére is gített itt cserépkályha, öntött­vas kályha, kétaknás lemez- kályha, olajkályha és elektro­mos hősugárzó. A konyhán az utóbbival fűtöttek és mégis hideg volt — emlékezett az igazgatónő. — Amikor ebbe a beosztásba kerültem, a fő cé­lom a tetőtérbeépítés megva­lósítása volt. Ennek már öt éve. Ez a terv — amit már korábban megfogalmaztak — hozta magával a központi fű­tést, ami végül is korábban elkészült. — Nem kell különösebb szakismeret a központi fűtés előnyeinek felismeréséhez. Egyenletesebb a hőmérséklet, nagyobb a tisztaság. Nincs füst, nincs salak. Most két ka­zán üzemel, a harmadik ösz- szerakásán dolgozik Bereczki János. A Bagi Tanács őt bízta meg a kivitelezéssel. Ö felelt a beruházásért és ami a lé­nyeget illeti, az eredmény iga­zolta a megbízás helyességét. Meleg van. Igaz, hogy novem­berben kellett volna elkészülni a munkával, de a kazánház építését lassította az építő­anyag-hiány. A hévízgyörki fűtésszerelő nevéhez fűződik egyébként két másik helyi közintézmény, az óvoda és a művelődési ház meleg vizes fű­tése is. Lehet, hogy ebben az évben már nem lett volna pénz er­re a beruházásra? 1987-ben is, nem kis erőfeszítésébe került a tanácsnak ez a beruházás, amikor az egyszerű fenntar­tásra is kevés a pénz. Az is­kola fejlesztése pedig folyta­tódik, folytatódnia kell! Tavaly életet leheltek a régi iskolaépület tetőterébe. Az észrevehető külső változás: ki­nyíltak a szemei. Az utcai fronton négy ablakot nyitottak a tetőtérből, az udvarra és a szomszéd telekre néző oldala­kon hárma t-hármat. Az asz­talosmunkát most a vadló- deszkahiány lassítja. Később is lesz mit csinálni. Villany- szerelés. tapétázás, festés, má­zolás vár a szakmunkásokra és természetesen itt is ki kell építeni a fűtési hálózatot. A kiscsoportos foglalkozások megtartására szánt termek be­rendezésére zárolt pénzösszeg van félretéve. A kazánok szombaton és va­sárnap sem állnak le. Ügyele­tét tartanak Káré János fűtő, karbantartó és Búzás József segédfíítő. aki nyugdíj mellett dolgozik és akivel kapcsolat­ban nem lehet eldönteni: az iskola nem tudna-e létezni nélküle vagy ő az iskola nél­kül. Káré János felvételével azért is jól járt az iskola, mert mindig kéznél van va­laki, aki az ügyes-b 'os műsza­ki teendőket elintézze a pin­cétől a padlásig. A kazánház, amelyben a fának. szénnek tárolótér, a fű­tőknek pihenő és szociális he­lyiségek szerepelnek a tervek­ben, még nincs kész teljesen. Hiányzik például a külső-belső vakolás. Reméljük, ez sem so­káig. Balázs Gusztáv Megjelent a k:Ia!ógus December 12-én nyílt, meg a városi helytörténeti gyűjte­ménynek az a kiállítása, amelynek megrendezésére Er­zsébet királynő születésének 150 évfordulója adott, alkal­mat és az a tény, hogy Er­zsébet szívesen tartózkodott Gödöllőn, s a gödöllőiek min­dig külső jelét is adták a ki­rályné iránt érzett szeretetük- nek. A kiállítás február 28-ig, hétfő kivételével naponta 10— 18 óra között tekinthető meg. A rendezők gondoskodtak arról is, hogy tartós emléket állítsanak magának a kiállí­tásnak, az elmúló esemény­nek, ezért jelentették meg a Polónyi Péter igazgató által jó érzékkel, gondosan szer­kesztett kiállítási katalógust, amelynek borítóját Nagy Sán­dornak az 1926. évi gödöllői lovasnapokra készített emlék­lapja díszíti. A katalógus — a kiállítás anyagának ismerteté­se mellett — három tanul­mányt is közöl. Tóth Antal Erzsébet királyné kultuszáról, Polónyi Péter Erzsébet király­né és Gödöllő kapcsolatáról, O. Farkas Zsuzsa az Erzsébet királyné-emlékműpályáza tok­ról ír. A tanulmányok mellett a katalógus segítségével — tárlatvezető nélkül is — jól eligazodhatunk a kiállított anyagban, de megismerjük azoknak a könyveknek a lis­táját is, amelyek Erzsébet alakjával foglalkoznak A katalógus a helytörténeti gyűjteményben megvásárol­ható. yttÖrGIHOZgaiOITI Ülésezett az elnökség Ülést tartott a városi úttörő- elnökség. A testület tagjai ál­lást foglaltak az idei kitünte­tési előterjesztésekben, majd tájékoztatót kaptak a csapat- vezetők és a diákönkormány­zatot segítő pedagógusok ked­vezményeinek, pótlékainak új rendjéről. Az utóbbi időben élénken foglalkoztatta az ér­dekelteket, hogy az úttörőcsa­patok vézetőitől megvonják a húszórás kedvezményt. Tehát nekik is ugyanannyi órában kell tanítaniuk, mint társaik­nak, s emellett látják el csa­patvezetői teendőiket. Néhány iskolában már át is tértek az új rendszerre. A mostani tá­jékoztatóból megtudhatták a pedagógusok, hogy az áttérés majd csak a következő tan­évben, szeptember 1-jén kö­telező. Azt követően a csa­patvezetők pótlékot kapnak, amelyet az úttörőelnökség folyósít. A diákönkormányza­tot segítő pedagógusok pótlé­kát alapbéresítik. Ezenkívül munkaidejük húsz százaléká­ban mentesítik őket a tanítás alól. azt fordíthatják a csa­patvezetői és diákönkor­mányzatot segítő munkára. Nyolcvanéves a gödöllői foci A legszebb pillanat volt Emlékezetes esztendő az idei Gödöllő labdarúgósport­jának történetében. Nyolcvan évvel ezelőtt hívták létre a GFC-t, 1908-ban alakult, meg a Gödöllői Footbal Club. Né­hány lelkes sportbarát, ven­déglősök, kereskedők és ipa­rosok a volt Váci út és Szilhát utca sarkán álló Knapp-féle vendéglőben döntöttek a do­logról. Az alakuló ülésen ott volt a vendéglős Knapp József és fia, továbbá Túrái l^ajos, Túrái Béla és Patai Rezső. Tíz évvel ezelőtt Túrái Béla és Staller Miklós úgy emlékeztek vissza, hogy az volt ifjúságuk legszebb pillanata, amikor már csapatban és pályán rúgták a labdát. Nagy várakozással néztek a jövő elé. a község büszke volt a labdarúgó-együttesére, mert A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: Video — A préri, 16 órától. Képzőművészeti kiállítás a Bethlen Gábor alapítvány tá­mogatására, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Ipái művészet a gödöllői mű­vésztelepen, A régi Gödöllő, kamarakiállítás, az Erzsébet ki­rályné szoborpályázatra készí­tett művek kiállítása, megte­kinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 9—17 óráig. A hónap műtárgya: Halstat-kori bronzkard. megtekinthető 9—17 óráig. Kerepestarcsa. kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. abban felvég-alvég képvisel­ve volt. Sajnos itt is közbeszólt az első világháború és a leg­több fiatal katonának ment. Sokan odavesztek a frontokon. 1919-ben újjászervezték a sportot, de ez a szakasz nem tartott sokáig. Augusztus 18- án az ifjabb Knapp Józsefet is letartóztatták, másodrendű vádlottként hatévi börtön­büntetésre ítélték. 1922-ben fogolycsere révén került a Szovjetunióba. Ott élt és halt meg. De jöttek az utódok és a sportolni vágyók megtöltötték a pályákat, a szurkolók pedig a nézőtereket. Ma már teljesen új felállásban él a sport Gö­döllőn a két nagy egyesület­ben. A GSC és a GEAC igyek­szik szakosztályaiban lehető­séget adni a sportolni vágyók­nak a nemes versengésre. A nyolcvan éve alakult klub örö­köse a Gödöllői Sport Club. Fenntartásához hozzájárul a tanács, a vállalatok, intézmé­nyek és mindenki, aki szereti a város színeiben sportoló fia­talokat. Cs. J. Hét végi orvosi ügyelet Központi ügyelet (ide tarto­zik Szada és Isaszeg is) ja­nuár 16-án, szombaton dél­után 2 óráig: dr Juhász János, utána hétfő reggel 8 óráig: dr. Kürti József. Kerepestarcsa (Csömör, Nagytarcsa, Mogyo­ród) szombaton dr. Szilágyi István, vasárnap: dr. Kovács Lajos. Aszód, rendelő (Túra kivételével a volt járás terü­lete) szombaton és vasárnap: dr. Mészáros István. Túrán péntek estétől hétfő reggelig: dr. Tóth Gusztáv. Fécelen: szombaton dr, Benkő Júlia, vasárnap: dr. Varga László. összevont körzeti orvosi ügyelet: Dánv, Erdőkerte-S. Ve­resegyház, mindkét napon dr, Győré Zsuzsa veresegyházi or­vos rendel Gyermekiigye!et: szombaton és vasárnap: dr. Tóth. Mária Gödöllő, rendelőintézet. Lavardin felügyelő. Színes, magyarul beszélő francia bűn­ügyi film, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) aggódunk, hiszen a tél — leg­alábbis a naptár szerint — még előttünk van, s egy szá­raz, gyors lehűlés komoly ká­rokat okozhat a vetésekben, a gyümölcsösökben. Hópaplan kellene, s nyugodtabban vár­hatnánk az igazi tavaszt. A mezőgazdasággal foglalko­zóknak mindig igazodni kellett a munkájukkal az időjárás­hoz, amely szinte meghatároz­ta a munkák menetét, módját és eredményét. Gyakran hal­lottam nagyszülei mtől: — Ne­künk a legfőbb parancsolónk, leghatalmasabb urunk az idő. Hoppál Mihály néprajzkutató írja, hogy a magyar paraszt­ság természetismerete legin­kább az időjárás pontos és részletes megfigyelésében nyi­latkozik meg. Az időjóslás- tudás gyakran szentenciákká sűrűsödött. Szájhagyomány­beli élete szoros kölcsönhatás­ban állt a kalendáriumokkal, azok lapjairól került vissza a nép közé. De saját tapasztala­taikat is közmondásba sűrítet­ték. például azt, hogy a már­ciusi por és a májusi eső ara­nyat ér. Vetéskor száraz időre, a növények fejlődésekor esőre van szükség. Hogy lesz-e még, s milyen lesz a tél? Erre a kérdésre egyértelmű választ senki nem adott. Fiam javasolta: — Fi­gyeld esténként a televízió Híradóját, péntekenként az Ablak műsorának heti időjárás­előrejelzését! Lehet, hogy így teszek. Fercsik Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom