Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

■ Abonyi krónikái Mechanikai Művek Beszélnek a hallgatóról A Mechanikai Művek abo- r.yá gyáregységében az új esz­tendő első munkahete zavar­talan, kiegyensúlyozott ter­meléssel telt el, az emberek hangulata sem rosszabb, sem jobb nem volt az átlagosnál. Mindenki tette, amit kellett, esetleg a munkaközi szünetek beszédtémája mozgott széle­sebb skálán. Természetesen a beszélgetések, viták közepet­te mindig szóba került a ter­melés: hogyan sikerült a ta­valyi feladatokat megoldani, milyen lesz az idei program? A gyáregység 1987. évi 580 milliós termelési tervét 573 millióra teljesítette, ami a ko­rábbi esztendő eredményéhez viszonyítva 11 százalékos nö­vekedésnek felel meg. Kétség­telen: a hiányzó ötmillió nem kis tétel, de alaposabban vizs­gálva az üzem gazdasági ered­ményeit, az említett negatí­vum mellett pozitív irányba mutató részletek is föllelhe- tők. Ilyen például, hogy az 1986-os eredményhez viszo­nyított tizenegy százalékos nö­vekedés hatszázalékos lét­számcsökkenés mellett és a termékek árának emelkedése nélkül, kizárólag a termelé­kenység növekedésével tör­tént. S hogy ez mennyire nem spontán eset, azt jól példázza az utóbbi három esztendőben elért teljesítményi érték, ami 1985-ben 408, tavalyelőtt 519, tavaly pedig 575 millió forint volt. Szekeres István főmérnök elbeszélése szerint a gyáregy­ségben az utóbbi két év so­rán végrehajtott műszaki fej­lesztés többre tehető, mint az eltelt egy évtized alatt együtt­véve. Bármennyire nem he­lyénvaló az egymásra muto­gatás. a tavalyi hiányzó öt­millióra egyetlen döntő ma­gyarázat van: várakozáson félül rossz Volt az anyagellá­tás. 1987 második. .félévétől nemcsak az import, hanem a hazai gyártású anyagokhoz is nehezen tudtak hozzájutni. — Hasonló gondok koráb­ban sem kerültek el bennün­ket, ám akkor legalább az utolsó negyedévben úgy ösz- szejött minden, hogy tervün­ket teljesíteni tudtuk — mond­ta a főmérnök. — Most az 1988- tól érvényes szabályozórend­szer, az általános forgalmi adó bevezetése előre éreztette ha­tását, ami nálunk végül is mí­nuszt jelent. — Ezek szerint nem volt munkájuk sem? — Erről szó sincs. A műhe­lyekben. munkacsarnokok­ban nem állt meg az élet. Át­szerveztünk, irányítottunk, s folyamatosan dolgoztunk. — Ezt alátámasztja az a tény, hogy a dolgozók telje­sítménye elérte a 111 száza­lékot — hangoztatta Mucsi Jó­zsef, a termelési osztály ve­zetője. — Nálunk tavaly nem volt bérfejlesztés, ennek elle­nére a bérszínvonal növeke­dése elérte a tíz százalékot. Mivel munkavállalóink 90 szá­zaléka teljesítménybért kap, komoly feszültséget eredmé­nyezett volna a „munkanél­küliség” felvállalása. Az említett műszaki fejlesz­tés eredményeként jobb lett a termékek minősége, az immár sorozatban gyártott fi.P.P. kondenzátorokból 863 ezer da­rabot adtak el hazai felhasz­nálásra, s jelentős tételt gyár­tottak Líbiába irányuló ex­portra. Telefonszerelő-üze­mükben elkezdődött az elekt­ronikus telefonok sorozatgyár­tása, az N D K-megrende lésre készített 700 ezer darab hall­gatót pedig batáridőre továb­bították. Szekeres István és Mucsi József tájékoztatásából ki­tűnt; ebben az esztendőben komoly feladatok várnak a gyáregységre. Kondenzáto­raikra vevő lesz egy csehszlo­vák cég is, s az újabb export- köteiezettség mellett a G.P.P. családba tartozók körét bőví­tik. Nevezetesen az olajos kon­denzátorok korszerűsítésére kerül sor, így az említett ter­mék ezentúl nem lesz gyúlé­kony, lényegesen rövidebb idő alatt készül el és az előállítá­si költségek mérséklődnek. Bővülnek a telefongyártással összefüggő nemzetközi kap­csolataik. ettől az évtől len­gyel partnerük is lesz. Az NDK mintához hasonlóan Lengyelországból főleg tele­fonhoz tartozó hívómüvet, in­dukciós tekercset és mikrofont kapnak és helyette hallgatót adnak. Programjuk szerint 180 ezer darab új telefonkészülék hagy­ja el a gyáregységet, amivel a jelenleg ismert hazai igé­nyeket kielégítik. A TMM ut­cai nyilvános készülékekből két és fél ezer darabot gyár­tanak. Ez olyan mennyiség, amire eddig nem volt példa. Százezernél több olyan hall­gatót készítenek. amelyek külföldön kerülnek felhaszná­lásra. Kiemelt feladatként tartják nyilván annak az új típusú, úgynevezett átalakító alkatrésznek jó színvonalon történő gyártását, amely a te­lefonozásban három funkciót képes betölteni. Ez egy új munkacsarnokban. korszerű gépekkel történik majd. A ma­sinák egy része már beérke­zett. Az idei tervezett teljesít­ményi érték húsz százalékkal magasabb a tavalyinál, s mindezt változatlan létszám­mal fogják megvalósítani. A nélkülözhetetlen műszaki fej­lesztéssel járó szakmai felké­szültség megvan, és a rendel­kezésre álló számítógép is fon­tos szerephez jut. Ezentúl nemcsak ellenőrzésre használ­ják, hanem a termelésirányí­tásba is bevonják. Gy. F. A tanács egy esztendeje Cegléd Város Tanácsa 1987- ben munkatervi célkitűzései­nek eredményesen eleget tett. A tanács 1987-ben első ülését február 2-án tartotta. A ta­nácsülésen megtárgyalták a végrehajtó bizottság javaslatát a városi tanács 1987. évi pénz­ügyi tervéről. Ugyanezen ta­nácsülésen került sor Cegléd általános rendezési tervének felülvizsgálatára. Ekkor ké­szült rendelet a városi tanács szervezeti és működési sza­bályzatáról és az 1/1984. sz. ta­nácsrendelettel módosított és kiegészített 1/1980. sz. tanács­rendelet módosításáról, vala­mint a házadóról. Június 1-én tárgyalták a vá­ros középtávú szociálpolitikai programját, valamint a vég­rehajtó bizottság beszámolóját a Cegléd Városi Tanács 1986. évi költségvetésének végrehaj­tásáról. Szeptember 28-án tárgyalták meg a végrehajtó bizottság és a városfejlesztési bizottság be­számolóját az 1985. évi tanács­tagi választás óta végzett te­vékenységéről. Ugyanezen ülé­sén határozottá tanács 30 mil­lió forint értékű kötvény ki­bocsátásáról, amelyből a befo­lyó összeget a középiskolai há­lózat bővítésére kívánja fel­használni. A november 23-i rendkívüli ülésen az általános rendezési terv felülvizsgálati tervének jóváhagyása szerepelt. Decem­ber 21-én pedig a környezet- védelméről szóló beszámoló, valamint a lakásellátás és la­kásgazdálkodás helyzete. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1988. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK A költség a lakosságé Vezeték fut légben, földön Huszonhárom ingatlan jutott áramhoz A városbeli közműhálózat fejlesztésében határozott hang­súlyeltolódás ment végbe az utóbbi években. Ahogy zsugo­rodik a tanács rendelkezésére álló pénzösszeg, úgy kell egy­re gyakrabban a zsebükbe nyúlni a polgároknak, sokszor társadalmi munkájukat tetéz­ve, A csapból folyó ivóvíz, a szilárd burkolatú út. a járha­tó járda, a csatornázás ma már a városias ság nélkülözhetet­len velejárója. Akik ezt igény­lik, azoknak egyre nagyobb áldozatokra kell vállalkoz­niuk. Ügy tűnik, a lakosok nem riadnak vissza a költségektől. Az utóbbi években örven­detesen megnövekedett az út­építési hajlandóság az utcák lakóiban. Számos jó példát sorolhatnánk erre. A tanács rendelkezésére álló pénzt egé­szítette ki a tehóból befolyt összeg, továbbá a polgárok pénzbefizetése, illetve társa­dalmi munkája. Ily módon tavaly 5,2 kilométer út épült Cegléden. Általában az , a gyakorlat, hogy az anyagokról a tanács gondoskodik, a lakosság a két­kezi munkáját adja és a város gondoskodik, az.útfelület meg­felelő záróréteggel való ellátá­sáról is. Ámbár ez utóbbi fel­adatot a Besnyő, a Csalogány, a Lúd és a Nyúl utca ingat­A hiányosságokat felszámolják Sikeresnek értékelték az akciót A Ceglédi Közlekedésbiz­tonsági Tanács — az országos megmozdulás keretében —- „gyalogosprogramot” hirde­tett a gyermekek, idősek, mozgássérültek, hallássérül­tek, vakok. gyengénlátók közlekedésbiztonságának javí­tása érdekében, amely decem­ber 15-ig tartott. Fő cél volt a hátrányos helyzetűek közle­kedési baleseteinek csökken­tése, s a biztonságos feltéte­lek megteremtése. Az akció végrehajtására munkacsoportot szerveztek — amely a célkitűzéseknek megfelelően állította össze feladattervét (ennek megvaló­sítása során többek között feltárták a hiányosságokat) — tevékenységüket az aláb­biak szerint értékelték. Több nagy forgalmú út korszerűsítése, építése kezdő­dött meg, illetve fejeződött be 1986-tól. A lakosság egyre nagyobb számban igényelte a földgáz bevezetését, amely folyamatosan történik. Ezek a munkák viszont azzal jár­nak, hogy emiatt sok utcá­ban nem lehetett közlekedni, gyakran kellett a forgalmat elterelni, illetve szabályozni. Ezért aztán számos panasz érkezett a munkahelyektől és lakosságtól egyaránt a külön­böző fórumokhoz. A munkacsoport tagjai vé­gigjárták a fontosabb helyszí­neket, feljegyzést készítettek a hiányosságokról, amelyet eljuttattak a kijzúti igazgató­sághoz, a városi tanács . mű­szaki osztályához és a kört zeti útfelügyelőnek. A gyalogos és kerékpáros közlekedés legfontosabb tud­nivalóiról, valamint a párhu­zamos közlekedésű utak sza­bályairól — amelyeket az is­koláknak és intézményeknek is eljuttattak — ismertetés jelent meg a lapunk hasáb­jain. A Pest Megyei Közle­kedésbiztonsági Tanács ugyan küldött filmeket, ám ezek többsége a főváros közleke­dését mutatta. Ugyanakkor a propagandaanyag — plakát — kevésnek bizonyult, amit helyileg igyekeztek pótolni. A városi tanács műszaki osztályán az elmúlt két év­ben elég gyakran cserélődtek a munkatársak, ezért a szak­emberek együttműködése nem mindig volt megfelelő a társ­szervekkel. Elmaradt a fel­adatok egyeztetése, összehan­golása. Esetenként a forga­lomszabályozás, a közúti jel­zések elhelyezése borzolta a Jó foglalatosság a róptetés Turbékoló tollas tárlat B. Nagy László fajtagyó'ztes húsgalambjával (írta és fény­képezte : Gyuráki Ferenc) A huszonkét tagú Abonyi Ga­lambtenyésztő Egyesület mi­nap megrendezett országos .ki­állításával ismételten bizonyí­totta, hogy nem véletlenül kapták meg újra a rendezési jogot. A szigorú szakembe­rekből álló zsűri értékelése szerint a jól szervezett bemu­tatóra sok. szépen fejlett és hozzáértéssel tenyésztett szár­nyast sikerült felvonultatni. Azt is javukra írták, hogy bővülő nemzetközi kapcsola­taikkal tíz jugoszláv tenyésztő fogadta el meghívásukat. Napjainkban a hazai ga­lambtenyésztés nem csupán kedvtelés, hanem komoly va­lutatermelő tevékenység, s ebből a maguk módján a nagyközségbeliek ugyancsak kiveszik részüket. Hozzáérté­süket és megfelelő szakmai felkészültségüket tanúsítja a mostani kiállításon megtartott egyéni 10-es csapatverseny végeredményé, amely szerint a hat díjazott tenyésztő közül öt helybéli. Sorrendben: 1. Barna Pál, 2. Matusinka Ist­ván, 3. Petrezselyem Zsolt, 5. Ifj. Matusinka István, 6. Pet­rezselyem Sándor. Krupincza Istvánnak, az egyesület titkárának elbeszélé­se szerint a mostani abonyi kiállítóknak nemcsak itthon, hanem korábban az ország más helységeiben megrende­zett versenyeken szintén si­került bizonyítani, sőt néhá- nyukat a nemzetközi poron­don is jegyzik. Legutóbb, ta­valy decemberben ő és Pet­rezselyem Sándor Belgrádban nemzetközi kiállításon szere­pelt, s mindkettőjük turbéko­ló szárnyasai kiváló minősí­tést kaptak. Matusinka István ezen a versenyen második lett, vi­szont tavaly és azelőtt a ve­télkedés győztesének járó ku­pát vehette át. Mivel a díszes serleget vagy három egymás utáni, vagy ötszöri megszakí­tásokkal történő győzelemmel lehet véglegesen birtokba ven­ni, úgy döntött, továbbra is versenyben marad. A fiatal­ember nagy állatbarát, a ga­lambok mellett huszonegy faj­ta papagája van és a díszba- romíi sem hiányzik „farmjá­ról”. Szenvedélyét édesapjá­tól örökölte, így a tenyésztői kedv nem újkeletű a család­ban. — Ez már szenvedély, ami­nek lassan-Iassan a családom minden tagja aláveti magát — mondta. — Ha a körülmé­nyek úgy diktálják, közösen etetjük, gondozzuk a jószágo­kat mi több. a fiam már olyan tapasztalatokra tett szert, hogy ezen a bemuta­tón tőlem függetlenül, önál­lóan szerepelt, és a verseny­ben az 5. helyet szerezte meg. — Miből fedezi a költsége­ket, s mi teszi széppé ezt a szenvedélyt? — A szaporulat egy részét eladom, és az abból befolyt pénz rendszerint elegendő a kiadásokra. Az eleség a helyi taka rmányboltakban vi szony- lag könnyen beszerezhető. A szenvedély szépségét vagy ér­dekességét sok változatban megtalálhatja az ember. Mi­vel én zömében röpgalambo- kat tartok, mindig kedves él­mény a röptetés. Mérem; mi­kor, mennyi időt töltenek a levegőben, s izgulok, vissza­térnek-e mindannyian. Aztán minden galambnak egy bizo­nyos követelménynek megkell felelni és a nagykönyvben megírtakkal kell megegyezni. Nem könnyű egy ilyen jó­szágot kitenyészteni, hiszen a fajtakönyvben foglaltak szigo­rú előírásokat tartalmaznak. Természetesen ez vagy sike­rül vagy nem. Számomra mindig az a legizgalmasabb időszak, amíg egy galambot versenyképessé lehet tenni vagy például, amíg egv papa­gájról kiderül, fiú-e vagy lány. kedélyeket, s rontotta a kap­csolatot az állampolgárokkal. A jelenlegi apparátus felké­szültsége garancia arra, hogy ne forduljanak elő hasonló esetek. Több olyan csomópont van a város területén, ahol gya­kori a baleket, ütközés. így különösen a Széchenyi útnak a Rákóczi úti, Kossuth Fe­renc, Kozma Sándor és Be­loiannisz utcai kereszteződé­sében. Hasonló a helyzet a Kossuth Ferenc utca és Pesti út, valamint a Körösi és Déli út esetében. Itt ráadásul a burkolat sem jó, az altalaj süppedése miatt egyenetlen az úttest. Több egyirányú forgalmat lebonyolító út ki­alakítása indokolt, a baleset' veszélyes kereszteződésekben pedig fényjelző készülékek felszerelése. Döntött járda- szegélyek építésével könnyítik a mozgássérültek közlekedé­sét. Az a tapasztalat, hogy a nagyobb létszámú vállalatok­nál rendszeres a gépjármű- vezetők oktatása. Időszerű a jelenlegi szabályok felülvizs­gálata és a szakmai képzés megteremtése. Célszerű lenne az új rendelkezéseket közle­kedési ankétokon ismertetni. A tanulók és idős korúak részére szervezett filmvetíté­seken a városban 1234, míg a községekben 1980-an vet­tek részt. A közlekedési úttö­rő rajok sokat segítettek és segítenek reggelente a forga­lom irányításában. E kampányfeladat végre­hajtásával nem tekintik befe­jezettnek az akciót, amely mindenképpen sikeres volt. A megállapított hiányosságok felszámolását és a további teendőket a tanács műszaki osztálya, a közúti igazgatóság és az útfelügyelő összehangol­va és folyamatosan végzi. iantulajdonosai magukra vál­lalták. Az idén is nagyok az igé­nyek. A tanácsházán 12,8 ki­lométernyi szilárd burkolatú út kiépítésére van benn kére­lem. A járdaépítés bevált re­ceptje majdnem megegyezik áz útegyengetőkével, azzal a különbséggel, hogy nekik ál­talában nem kell pénzt köl­teniük erre a célra. A közva­gyonból származó anyagot ma­guk dolgozzák be az öntött be­tonjárdákba. Ezzel az eljá­rással 1987-ben 9,6 kilométer gyalogjáró készült, és a társa­dalmi munka értéke túlszár­nyalta. az ötmillió forintot. Az ivóvízhálózat 1,8 kilo­méteres meghosszabbodása több mint fele részben az érin­tett lakosok erszénye terhére történt. Hat utca 81 családi házát kapcsolták rá a veze­tékre. Az öregszőlő újonnan beépülő részén is indokolt a csövek lefektetése. Már elha­tározott szándék, hogy az idén hét utcában, másfél kilométe­res szakaszon dolgoznak, majd a PVCSV szakemberei. Szinte valamennyi település megegyező gondja, hogy a vízvezeték kiépítésével nem tart lépést a szennyvízcsator- .na-hálázat fejlesztése. Ezen a téren igen jelentős a lemara­dás városunkban is. A bioló­giai szennyvíztisztító elké­szülte bátorítást adhat a csa­tornaépítés tempójának gyor­sítására. bár kétséges, hogy a nehezebb' anyagi viszonyok közepette hány család tudja vállalni a költségekhez való tetemes hozzájárulást. Tavaly ugyanis a ceglédiek 2 millió forintot szurkoltak le. de ezt még 770 ezer forint társadal­mi munkával is tetézték. A Puskin utcában 470. a Népdal utcában 125 méter csatorna csatlakozott a gerincvezeték­hez. A csapadékvíz-elvezetés egy­szerű módszerével tíz kilomé­ternyi vonalon sikerült me­derbe terelni a ritkán hulló égi áldást. Ebben az emberek 1.2 millió forintot érő önzet­len közreműködéssel vettek részt. A villanyvezeték megtoldá- sa mindössze 250 métert tett ki. de ezáltal 23 ingatlan ju­tott áramhoz a horeásztavak mellett. A közvilágítás javí­tására nyolc lámpát szereltek fel. A , kivitelezés teljes költ­ségét az ingatlantulajdonosok vállalták. Az idén — várha­tóan — 47 helyre kapcsolják be a villanyt. T. T, Próféták Pénteken délután öt óra­kor Cegléden, az Iskola utca 1. szám alatt dr. Reisinger Já­nos. az MTA tudományos munkatársa Próféták a Bib­liában és a művészetben cím­mel tart ismeretterjesztő elő­adást. Magánszemélyek számlái A Budapest Bank Rt. ceg­lédi igazgatósága január 1-jé- től új tevékenységként vállal­ja magánszemélyek és vállal­kozók elszámolási számlájá­nak vezetését. A bank ügyfe­lei lehetnek: a szerződéses rendszerben üzemelő vendég­látó egység, ipari és szolgálta­tó egység bérlője, gazdasági, illetve vállalati gazdasági munkaközösség, polgárjog* társaság, a kisiparosok és kis­kereskedők. Az elszámolási számla be- tétjellegű záróállományának kamata évi 0,5 százalék, a tartósan lekötött betétek ka­mata. pedig az elhelyezési idő­tartamtól fügően évi 6 és 11,5 százalék között van. A szám­láról történt kifizetések után egy ezrelék forgaLmi jutalék kerül felszámításra. A bank a pénzforgalomról másnapi számlakivonatot; a későbbiek­ben egyéb — például hitel — szolgáltatást ígér. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom