Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

1988. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK 5 A váci Vak Bottyán Múzeum Honvédségi ösztöndíj Visszavezet a régmúlt időkbe Az ország egyik legrégibb múzeuma a váci Vak Bottyán Múzeum. Dr. Tragor Ignác, aki 1895-ben létrehozta a Váci Múzeum Egyesületet, magán- vagyonát a városi múzeum gyűjteményének megalapozá­sára és gyarapítására áldozta. Abban az időben még nem állt rendelkezésre állandó épület a gyűjtemény számára, ezért a Siketek Intézetében, majd a püspöki palota néhány termé­ben került bemutatásra. Pauer Imre egyetemi tanár halála után a Váci Múzeum Egye­sületre hagyta lakását, és így 1930-ban ebben az épületben kapott helyet a rendkívül gaz­dag és egyre bővülő gyűjte­mény. Napjainkra ez oly mér­tékben megnövekedett, hogy helyszűke miatt jelentős része a raktárban van. A legszebb darabok azonban a Vác a hon­foglalástól napjainkig című ál­landó kiállításon megtekint­hetők. Az alagsorban, a török kori pincében pedig, az ál­landó kőtár emlékeztet a rég­múlt időkre. Nem csoda, hogy a teljes anyagot nem tudják egy idő­ben a közönség elé tárni, mi­vel majdnem 26 ezer régé­szeti, több, mint háromezer történeti, ugyanennyi néprajzi és mintegy ezer képzőművé­szeti tárgy birtokosa a mú­zeum. Híres a fegyvergyűjte­mény is. Ebből adódóan a rak­tárban lévő értékeket időszaki kiállításokon mutatják be. Ta­valy nyáron például a Vác a középkorban című időszaki ki­állításnak ötezer látogatója volt. A múzeumban állandó tár­laton tekinthető meg az első teremben a garamszentbene- deki apátság 1075-ben kelt alapítólevelének másolata és a többi, a település alapítására vonatkozó dokumentum. Ezek mellett ’megtalálhatók a tatá­rok által elpusztított épülettöredék-maradványai, a Mátyás király korabeli rene­szánsz újjáépítés emlékei. Ar­ról is képet kapunk, hogy mi­lyen volt Vác a török hódolt­ság idején. A második kiál­lítóhelyiségben a török hódolt­ság utáni újjáépítés ered­ményei tárulnak a szemünk elé; az ebből az építkezésből származó barokk faragványok mutatják be a mai városköz­pontot. Ebben a teremben kaptak helyet a váci céhes­ipar tárgyi és írásbeli doku­mentumai is, hasonlóképpen a XVIII. század második felé­ben, a reformkor váci ered­ményeit tükröző emlékek: az első siketnéma-intézet, az első magyar gőzüzemű vasút meg­nyitása, Petőfi és Madách Váccal való kapcsolata, vala­mint a francia forradalom ha­tása a városra. A harmadik terem az 1848-49-es forra­dalom és szabadságharc váci eseményeit mutatja be. A győz­tes váci csatától a szabadság- harc bukása utáni megtorláson keresztül, egészen az 1860-as olasz felkelés váci hatásáig. Ezt követően a kapitalizmus, a gyáripar, a váci munkás- mozgalom kezdeteinek doku­mentumait tekinthetjük meg, a Tanácsköztársaság váci győ­zelméről és eseményeiről tá­jékozódhatunk. A múzeum előcsarnokából több mint. húsz lépcsőn kell lemennünk a föld alatt mé­Céhkancsó Céhládák a múzeum harmadik termében (Hancsovszki János felvételei) jen maradt csempe a rene­szánsz korból Íven fekvő török kori pincé­be, ahol római feliratos oltár­követ, sírkövet, római katonai építmény tégláit, barokk farag- ványokat és XVIII. századi vá­ci, német sírköveket talál­hatunk a kőtárban. A város lakóinak és a turisták számára is kalauzként szolgál a rég­múlt időkbe, Vác történetébe ez az állandó kiállítás. Ü. I. Pályázati felhívás A Honvédelmi Minisztéri­um várja azoknak a tovább­tanuló fiataloknak a jelentke­zését, akik vállalják, hogy polgári egyetemi — főiskolai — tanulmányaik befejezése után a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztjeiként teljesí­tenek katonai szolgálatot. Honvédségi ösztöndíjra pá­lyázhatnak a felsőoktatási in tézmények hallgatói közül azok, aikik a tudományegyete­mek, az orvostudományi egyetemek, a műszaki egyete­mek, a műszaki főiskolák, il­letve az egyetemek főiskolai karainak nappali tagozatán tanulnak, illetve akiket az vesznek fel. A szakok részletes felsorolását a közép- és a felsőfokú oktatási intéz­ményeknek megküldött HM pályázati felhívás tartalmaz­za. A jelentkezés további fel tételei: magyar állampolgár ság, feddhetetlen előélet és erkölcsi-politikai megbízha tóság, valamint egészségi el kalmasság a hivatásos kato nai szolgálatra. A pályázók részletes felvi lágosítást és jelentkezési la pot a megyei hadkiegészíté­si és területvédelmi — fővá rosi hadkiegészítő — pa rancsnokság pályára irányi tássai foglalkozó munkatársai tói, a középiskolai tanulók az iskola igazgatójától szerezhet­nek, és kitöltés után ugyan ott adhatják be. A pályázókkal a sikeres egyetemi — főiskolai — fel­vételi vizsga, valamint az eredményes pályaalkalmas­sági vizsgálat után kötik meg az ösztöndíjszerződést. Ennek megfelelően a tanév és a szakmai gyakorlat időtarta­mára havonként társadalmi ösztöndíjra, tanulmányi pót­lékra, a szállás és a tanul mányi költségekben támoga tásra, valamint utazási és egyéb kedvezményekre jogo­sultak a hallgatók. Az egyetemi hallgatók a harmadik év eredményes be­fejezése és rövid katonai alap­képzés után hivatásos állo­mányba kerülnek; zászlósi rendfokozatot és annak meg­felelő illetményt, valamint teljes és ingyenes .ellátást kapnak. Az egyetem befejezé­se után. tisztté avatásukat kö­vetően kezdik meg katonai szolgálatukat // V-FIGYE LO Tájkép, Kezdve a kisdobo­sok avatásával és befejezve az aranylakodalmi köszöntés­sel, aligha van még egy olyan ceremónia, amely a mostaná­ban megújított Tájkép című televíziós műsor koreográfiá­ját felülmúlná. Hogy kik, miért és hogyan fundálták ki azt a látványos járás-kelést, lecsücsülést és föltápászko- dást, ahogyan egyrészt maga a programgazda, másrészt meg annak a vendégei viselkedtek, nem tudni, tény viszont, hogy ennél fölöslegesebben meg­mozgatott magazinnal még aligha találkozhatott az előfi­zető. S történik ez éppen egy olyan adásban, amelynek el­sőrendű célja a természettel — s ugyanígy a természetes­séggel — való minél harmo­nikusabb találkozás. Még szerencse, hogy amikor a visegrádi nagy építkezések kapcsán dr. Berdár Béla, a Pilisi Parkerdőgazdaság igaz­gatója kapott szót, és ország- gyűlési képviselőként is arról nyilatkozott, hogyan áll most ezen a sokat vitatott ország­részen a környezetvédelem dolga, éppen nyugalom honolt a stúdióban, és így minden külső zavarforrás híján öröm­mel hallhattuk, hogy végül is került pénz az 1988-as felada­tokra. Míg korábban bizony­talan volt, hogy az úgyneve­zett vízbázisok, tisztítóberen­dezések és mérőrendszerek kellő számban és mértékben épülnek-e az idén, most már megnyugvással lehet tudatni, hogy mindezekre sikerült át­csoportosítani a szükséges mil­liókat. Szenti mire. s ha már egy ilyen jó hírt adhattunk közre az imént, hadd folytassuk az zal, hogy Szentendrén is har­móniában él együtt a mind népesebb művészcsoport meg a város elöljárósága. Ahogyan arról a Hét legutóbbi adásá­nak egyik riportja beszámolt bátran lehet ott egy-egy új galéria megnyitását kezde­ményezni, mert ha arra al­kalmas helyiség ürül, akkor azt biztosan nem a maszek zöldségesek kapják meg, ha­nem a bemutatkozásra vágyó festők, szobrászok, grafiku­sok. S mindehhez a segítség hez még az a baráti gesztus Is társul, hogy például a kö zértek kirakatai is megnyíl­nak a műtárgyak előtt. Ahe­lyett, hogy ott pipereszappa­nok vagy tarka tasakos fű­szerféleségek kelletnék magu­kat, egy-egy kép. térplaszti­ka mutogatja magát az üveg alatt, mintegy a boltosok és a művészek jó kapcsolatát hir­detve. Ilyesmit sem igen lát­ni másutt! Csak így azt sem. hogy a különféle galériák és galériások itt nem konkurál­nak, pönlekednek, hanem el­lenkezőleg, segítik egymást. Ha itt nem kap valami néki tetszőt a vendég, barátságo­san útba igazítják a társin­tézmény felé, hátha ott több szerencsével jár. Mi mást mondhatnánk tehát, mint azt, hogy abban a panaszáradat­ban. amely mostanság szinte eláraszt televíziónézőt, új­ságolvasót és rádióhallgatót, I igazi felüdülés volt ennyi jó hírrel szembesülni. Történetek. S hogy örven­dezésünket továbbra se ront­suk, a legőszintébb dicséret hangján szólunk még azokról az egyf el vonáso sokról, ame­lyek Két furcsa történet cím­mel kerültek képernyőre a minap. Különösen az első .já­ték, Guy Foissy Furcsa őrjá rata nyűgözhette le a nézőt mind abszurdba hajló mesé­jével, mind pedig káprázatos színészi játékával. Igazán nem túlzás ennyire lelkesedni, mert amit ebben a puskás sztori­ban Eperjes Károly és Hollósi Frigyes produkált, nos, az az alakoskodás magasiskolája volt. Mindketten pompásan ráéreztek ennek a rangos iro­dalmi színvonalon megírt páir- jelenetnek a lehetséges lehe­tetlenségére, és szinte késélen táncolva vitáztak, veselkedtek egymásnak, bemutatva köz­ben, milyen ördöggé tud vál­ni a felfegyverzett, a hata­lomhoz jutott kispolgár. Az az ördögi lény, akinek elját­szásával a nagyközönség előtt szinte ismeretlen Hollósi Fri­gyes valóban a legjelesebbek közé sorolta be magát. Ritka nagy tehetségű színész; a már régóta jegyzett Eperjes Károly egy igazán méltó partnerre leit benne. S még egy mon­dat a másik furcsaságról: ez kedvesebb volt, szelídebb.. anekdotikusabb. de úgy aho­gyan leforgatták, szintén tet­szett — bárha gyakrabban kapnánk a dramaturgiaW efféle képes-hangos ajándé­kokat. Akácz László bHeti FILMTEGYZETB Szerelem második vérig Jelenet a Szerelem második vérig cimfi új magyar filmből Horváth Péter és Dobray György közös filmjéről, a ta­valyi filmtermés közönségre­korderéről még azt gondolhat­tuk: ez a Szerelem első vérig javarészt önéletrajzi elemek­ből állt össze. A negyven kö­zelében járó szerzők saját ifjúságuk élményeit, a 60-as évek legvégének konfliktusait elég jól felismerhetőnek vél­ték a 80-as évek végén is — így hajdani tinédzserségüket transzponálták egy mai tiné­dzsersztoriba. Ez az ügyes szervátültetés meg is hozta a sikert: előzetes jóslatokkal és fanyalgó véle­ményekkel szemben, a Szere­lem első vérig egy tizenéves korosztály révén sikerfilmmé lett. Majdhogynem kötelező ifjúsági filmmé avanzsált, s ebből legalább annyi tanul­ságot le kellett vonni, hogy nagy szükség van a hasonló témájú filmekre — no és ta­lán az is kiderült, hogy bizo­nyos tömegszórakoztatási mé­diák nálunk is éppoly bizton­sággal építhetnek a tizenéve­sek körében mutatkozó (fel­keltett és erőteljesen táplált, életben tartott) igényekre, mint például a nyugati lemez- és videocégek. Az is bizo­nyos, hogy a film sikerének egyik tényezője a jó zene volt (slágernak szánt száma az is lett). Már most az is alaptörvény, hogy ha egy filmtípus, egy filmtéma sikeresnek bizo­nyul. nem szabad hagyni, hogy a siker kihűljön. Sem a Cápa, sem a Rőcky sikere nem hűlt ki, de nem hagyták kihűlni a Keresztapa sikerét sem, ha­nem nagyon gyorsan megcsi­nálták a folytatásokat. Más tí­pusú filmek sikerei éppúgy példaként hozhatók: a Pie- done-sorozat szinte elnyűhe- tetlen, noha az is kétségtelen, hogy ezek a sorozatok (még a jobbak is) fokozatosan elhal­ványulnak, fokozatosan elfogy belőlük a szufla. Azért emlegetem mindeze­ket, mert most itt van a mozikban a tavalyi magyar sikerfilm folytatása, a Szere­lem második vérig. Arról ugyan még nem beszélhetünk, hogy ez is amolyan Piedone- sorozattá kezdene válni, hiszen tulajdonképpen két film még nem sorozat. Ám az előző munkával való Igen szoros kapcsolata — ugyanazok a személyek a szereplők, ugyan­az a történet helyszíne, ugyan­azt a történetet folytatják — azt sugallja: itt fennáll a le­hetősége (veszélye?) egy újabb, filmes Szabó családnak vagy Szomszédoknak. Ha innen néz­zük ugyanis, akkor ez a tör­ténet vég nélkül folytatható. Most azt tudjuk meg, ml lett Fügéből és Ágotából az előző film befejezése óta. A sztori úgy folytatódik, hogy az ed­digi motívumok tovább élnek. Füge most is rockzenével kí­sérletezik (bukás a vége), Ágotával különböző féltékeny* ségi zűrjei vannak most is: hol Füge lép félre, hol (bosszú­ból) Ágota. Most is van sze­relmi kaland esőben, most is vannak zűrök Füge papájával, Most is történnek jópofa dol­gok, lehet nevetni, lehet bősz- szankodni, lehet meghatódni, lehet (a fiatal nézőknek) bele­helyezkedni Füge, Ágota, Mari szerepébe, figurájába. És hát akár azt is lehet, hogy a be­fejezés majdnem házasságba torkolló édeskés hepiendjét szeressük. De azt hiszem — és épp itt érzem a sorozattá „fa- julás” veszélyét —, ezt a fil­met valójában az előző mű si­kere kényszerítette ki. Néni szerves folytatás, mert végül is az a munka lezárt volt, pon­tot tett egy nagyon jól meg­valósított körképet nyújtó tör­ténet után, amelyben a mai tizenévesek olyannak látták magukat, amilyenek lenni szeretnének (s nem olyannak, amilyenek, mert a film itt egy kicsit „csúsztatott”). A Szere­lem második vérig még töb­bet mutat ezekből a vonások­ból. Itt már több a kitaláció, itt már sok a nagyon is ismert sablon a fiatalok életét, szó­rakozáséi illető körből. És ta­lán ez okozza, hogy a történet elmesélése is jóval töredezet­tebb, szakadozottabb, mint az első filmben volt. Lehet, hogy ez tudatos; lehet, hogy szándékos ez az epizódokból építkező szerkezet, amelyben az egyes elemek közé akár még két másik elem is beépít­hetőnek tűnik, illetve ki is hagyható egy-ljét elem. Mindenesetre a filmnek máris sikere van. Merénylet a Teknősbéka-tónál Nagyon érdekes világba ve­zet bennünket ez a vietnami film. Nem valamiféle egzo­tikus történelmi témáról van szó ugyanis, hanem egy mai bűnügyi történetet látunk. Az egyébként elég bonyolult szto­ri fővonala tulajdonképpen egy szabotázs-, illetve terror­akció-sorozat körül alakul. A háború befejezése utáni években még meglehetősen aktív a reakció, aktívak a né­pi hatalom ellenségei, s nem riadnak vissza bombamerény­letektől . és robbantásoktól sem. Amennyire emlékezem, hasonló vietnami film nem­igen került még a magyar mozikba. Pedig a meglehető­sen bonyolult vietnami hely­zethez nyilván ezek a tények is hozzá tartoznak, illetve épp ezek, s a hasonló dolgok okoz­zák a bonyolultságot. Mi talán politikai kriminek neveznénk az ilyen típusú fii- meket, de a vietnami kategori­zálás alighanem más. Ám nem az a lényeg, hanem az, hogy a film nagyon érdekes híradás egy távoli és számunkra eg­zotikus ország belső életéről, gondjairól, konfliktusairól. Száguldó falka Földünk egészen más tájá­ra, Kanada északi vidékeire visz bennünket ez a kanadai film. Érdekessége nem az elég­gé gyermekded történet, ha­nem a környezet: a sarkvidé­ki hó- és jégmezők, a kutya­szánok, a zord és mégis gyö­nyörű tájak. És itt is érdekes az emberek életmódjáról, az élet stílusáról árulkodó, ren­geteg információval szolgáló háttér. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom