Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSAGA ÉS A MEGYEI TINACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MELLÉKESEN T artalmat, azaz lényeget rejt gyakran a forma, önmagát mutatva fon­tosnak a ténylegesen elsőd­leges helyett. A forma nem követeli meg a figyelmet, mivel nincsen hivatalos előírás az összesítésre, így tehát csodálkozó pillantás, vállvonogatás a válasz a kérdésre települések soka­ságán, vajon mi lehet a la­kossági gyarapodás tény­leges értéke és egyben sú­lya is a város, a község ar­culatának. komfortosságá­nak változásában. A kér­dés tehát az, miért mellé­kes — miként válhatott mellékessé — az, amit a lakosság, a családok soka­sága magánberuházásként, Saját használatára létre­hoz? Mély gyökerei vannak anftak - a szemléletnek, amelynek hívei mindenkor az állami, a közpénzek elköltését (összegét) ítélték a fejlődés, a fejlesztés mér­céjének. A többi az mellé­kes. Mellékes lenne való­ban? A megyében a lakos­sági beruházások értéke (ennek döntő része a ma­gánerős lakásépítés) egy évtized alatt megkétsze­reződött! Túlhaladva az ötmilliárd forintot — 1986- ban következett, be ennek a bűvös határnak az átlépé­se —. ma már a megyében történő befektetéseknek az egyharmadát teszi ki, többet annál, mint ameny- nyit például összesen az ipar ad ki beruházásra! S ha ilyen az arány, lehet-e mellékesen elköltött forin­toknak tekinteni azt, ami­nek döntő a szerepe a te­lepülések formálódásában, az emberek mindennapi életében, közérzetük ala­kulásában? Nem lehet (ne) ezt a bankóhalmot így ke­zelni. a gyakorlat mégis ezt mutatja. S azért ala­kulhatott ki ez a gyakorlat, mert valamilyen gyanak­vás, viszolygás kapcsoló­dott ahhoz, amit a „magán” feliratú címke jelzett. Kerülve a legkézenfek­vőbb példát, a lakásépítést, kezdjük a szemlélődést más, esetleg szokatlanul ható te­rületen. Meglepő felfede­zésekre juthatunk! Kiderül például, a megyében nem az állami vállalatok, nem a szövetkezetek vezetik a tá­rolóterek tulajdonosainak listáját, hanem a lakosság. Igen. a legnagyobb raktá­rak birtokosa a családok serege. Ami nem csak nyil­vánvaló esetekben igaz (mint például a tüzelő­anyagok tárolása), hanem olyankor is, amikor a zöld­ségfélék. a gyümölcsök, a tartósított termékek elhe­lyezéséről, például ősztől taygszig tartó raktározásá­ról van szó. Folytathatjuk a sort a többi között a ser­tésférőhelyek említésével, ezeknek többsége is lakos­sági tulajdon, beruházás, érték. S amire szinte sehol nem gondolnak: a legje­lentősebb parktulajdonos is a lakosság! A nem haszon- kertek dísznövényei, a ha­szonkertek évelői, virág­ágyásai a sokszorosát al­kotják annak a parkfelü­letnek, amelyet közpénzen hoztak létre és tartanak fenn a tanácsok, egyre ne­hezebb anyagi gondokkal küzdve. A megyében a köz­pénzből egy-egy évben 330 —340 ezer négyzetméternyi területet ültetnek be a parkgondozó cégek virág­gal. A szakemberek sze­rint a lakosság ennek leg­alább a tízszeresét szépíti a maga és mások gyönyö­rűségére ... Érdekes részleteket látta­tó okulárét tettünk fel? Gyanítjuk, igen. Hiszen va­lóban érdekes, miért kap gyarapodás címkét a ter­melőszövetkezet hajtató­háza, amikor elkészül, s miért nincsen jogosultsága belekerülni ebbe a gyara­podás-leltárba a porták se­régén .emelt hajt.^házak­nak? Amint az is furcsa, amikor a közműhálózat egy-egy új darabja nagy ünneplésben részesül, ám a tetemes anyagi áldozattal megteremtett, szivattyús kútra alapozott házi víz­vezetékeknek pillantásnyi figyelem sem jut. Pedig megérdemelne ennyit, sőt még többet is. hiszen eh­hez nem kellett adni álla­mi támogatást egy fillért sem, szemben a közművek építésével. A megyében a .települések jelentős létszá­mú csoportja az, ahol nin­csen vezetékes közüzemi vízszolgáltatás — például Dabas vonzáskörzete ti­zennégy települése közül kilenc tartozik ide —, s akik ezeken a helyeken há­zi vízvezetékrendszer ki­építésére, üzemeltetésére kényszerülnek, bizony sok- kal-sokkal többet fizetnek, mint azok. akik ugyan anyagi hozzájárulással se­gítették a közüzemi háló­zat megteremtését, de utá­na a jelentősen dotált áron kapják a vizet. S okfélül indulva is egy ponthoz jutunk. Ah­hoz. hogy a lakossági gyarapodást politikai, gaz­dasági, társadalmi, élet­módbeli szempontokból nézve egyaránt nagy hiba figyelmen kívül hagyni. Ez a mellékesen kezelés azért veszedelmes, mert nem csu­pán elsikkasztja a haladás egyik lényeges elemét, ha­nem ezzel az elsikkasztás- sal együtt szemléletmódot is kialakít, és ez a szemlélet- mód torzítja a gyakorlati cselekvést. Elhiteti ugyanis a hivatalos illetékesekkel, hogy mert valami mellé­kesről van szó, azzal nem sokat kell törődni, hiszen az magánügy. Mészáros Ottó _________J H elyiek és üdülök „Mindezek ellenére a r, ,m szolgáltatások színvo­sxonrastsssstn nala gyakran feszültsé­geket teremt az állandó és az üdülőhelyi lakosság vi­szonyában. Mindenekelőtt a nyári hónapokban kelet­keznek zavarok például a vízellátásban, amiért az ős­lakosok az üdülőket vádolják. Ez utóbbiak viszont az üzletek zsúfoltságára, a kínálat szegénységére, a gya­kori sorbanállásra tesznek ingerült megjegyzéseket.” (3. ODAL) Visszavezet „Nem csoda, hogy a tel­, . m. m m"í-M- íes anyagot nem tudják Cf régmúlt IQOKBG egyidőben a közönségeié tárni, mivel majdnem 26 ezer régészeti, több mint há- .'líóitiézer történeti, ugyanennyi néprajzi és mintegy ezer s képzőművészeti tárgy birtokosa a múzeum. Híres a '"fegyvergyűjtemény is. Ebből adódóan a raktárban levő t-/értékeket időszaki kiállításokon mutatják be.” \ (5. OLDAL) Három Újonc >>A meSyeI bajnokság sereghaj- ' "£• * tója a ceglédi katonacsapat, a (3 iSPISf&en Bem SE kitűnő játékkal rukkolt ki a csoportmérkőzéseken, s a sportbarátok kíváncsian várják a vasárnapi folytatást. S hogy ne legyen egy­oldalú a buzdítás, véleményünk szerint helyes lenne, ha az utazó csapatok szurkolókat toboroznának. Ne marad­jon el a focimeccsek hangulatát biztosító lelkesítő buzdítás.” (7. OLDAL) Úélnvóllntézés >>A jogszabályoknak megfele- VnemmreXN lően január 2-től a Pest me­helyben gye területén élő állampolgá­rok útlevélügyeit nem a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányságon, hanem a területileg illetékes rendőrkapi­tányságokon intézik.” (8- OLDAL) Békemozgalmi megállapodások Konferencia Budapesten Bátraké a szerencse? Megkezdődött a szőlőmetszés a megye legnagyobb borvidékén, a Monori Állami Gazdaságban. (Vimola Károly felvétele) az ültetvények, s azóta sem heverték ki teljesen. Éppen ezért fontos a szakemberek szerint, hogy a mezőgazdák türelemmel várjanak, s csak az enyhe időjárás végleges beköszöntése után kezdjék a metszéseket. A szántóföldeken szép lát­vány fogadja a határt szem­lélőt. Az ősszel Pest megyé­ben több mint százezer hek­táron elvetett gabona állapo­ta a március véginek fele! meg. A hótakaró azonban itt is hiányzik, mert a folyama­tosan fejlődő növények egy erősebb fagy hatására nagy­mértékben károsodhatnak. A növénytermesztésben dol­gozók legfőbb feladata most a nagyüzemekben a gépek, berendezések javítása, felújí­tása, amelyet ezúttal állítólag nem hátráltat az .alkatrész- hiány sem. A kistermelők ezekben a napokban elsősor­ban a fóliák felállításával foglalkoznak. A gazdaságokban a közeli jövő feladatai közé tartozik a tavaszi vetőmagok beszerzé­se. A megyében mintegy 130 ezer hektár felszántott terü­leten kell megkezdeni ta­vasszal a vetést. Szerdán hazaérkezett Bara­bás Miklós, az Országos Bé­ketanács főtitkára, aki a hét elején tárgyalásokat folytatott Moszkvában és Varsóban a szovjet, illetve a lengyel bé­ketanács vezetőivel. Moszkvában megállapodtak, hogy a békemozgalmak helye és szerepe a szocialista társa­dalomban témakörről április második felében Budapesten kétoldalú konferenciát ren­deznek. Az alsóbb szintű moz­galmi kapcsolatok bővítése ér­dekében pedig szeptember elején tíz magyar megyéből hélyi közösségek képviselői lá­togatnak a Szovjetunióba. Ugyancsak a szovjet mozga­lom lesz a házigazdája az eu­rópai szocialista országok fia­taljai nyári , béketalálkozójá- nak. Varsóban a lengyel béketa­náccsal megállapodás született arról, hogy a nemzetközi bé­kemozgalom wroclawi zászló- bontásának 40. évfordulója al­kalmából rendezendő békefó­rumon és kulturális fesztivá­lon jelen lesznek a magyar békemozgalom képviselői. Jú­nius elején Varsóban ma­gyar—lengyel békeszemináriu­mot rendeznek a leszerelés társadalmi, s ■ az oktatásra gyakorolt hatásáról. A kereskedelmi hálózatban befejezték a leltározásokat, s mindenütt megfelelően halad az üzletek feltöltése áruval. Né­hány termékből — a vegyiáruk közül elsősorban mosószerek­ből — az áruutánpótlás hosszabb időt vesz igénybe, mert a készletek az év végén jelentősen megcsappantak. A boltok jelenlegi kínálata összességében vidéken jobb, mint a fővá­rosban, de várható, hogy e hét végére befejeződik a buda­pesti üzletek fejtöltése is. Budapest—Szob—Budapest Öten a leendő utasok Tegnap mutatta be a vasút azt. az új elővárosi motorvo­natot, amely elsőként néhány hónap múlva a szobi vonalon közlekedik majd, menetrend­szerűen. A Ganz-MÁVAG és a Ganz Villamossági Művek által tervezett és gyártott, több, mint egyéves késéssel átadott szerelvényen — ame­lyet a világon elsőként aszink­ronmotorok mozgatnak — Dunakeszi. Göd, Sződliget, Vác, Verőcemaros, Nagyma­ros, Zebegény és Szob párt­ós tanácsi vezetői utaztak ez­úttal. A korszerű, nagyrészt automatizált vonatot Csárádi János, a MÁV Budapesti Igazgatóságának igazgatója ás munkatársai mutatták be a vendégeknek. Az új motoros szerelvény a váci pályaudvaron Hancsovszki János .felvétek árukészleteiket vették szám­ba, hanem az adóreformmal összefüggésben teljes körű va­gyonfelmérést is végeztek. Az átárazás különösen az élelmi­szer- és a napiéi,kk-kereske- delemben jelentett nagy fel­adatot, ahol a legtöbb árut forgalmazzák, s mindössze néhány nap állt rendelkezés­re a szilveszteri zárástól a nyitásig. Ezzel az átárazás munkája még nem ért véget, az év eleje óta folyamatosan érkező termékeken naponta el kell helyezni az új ára­kat mutató cédulákat. A fo­gyasztók tájékoztatása ugyan­is az érvényben lévő árak­ról a belkereskedelmi tör­vény értelmében kötelező. Bár ez a feladat a rögzített ható­sági áron forgalmazott termé­keknél az iparra hárulna, ám a meglévő, s a régi árakat is jelző csomagolóanyagok kise­lejtezése gazdasági szempont­ból helytelen lenne. Ilyen csomagolóanyagokból pedig az ipar jelenlegi készlete az egyes ágazatokban 3—12 hó­napra is elegendő. Így jó ideig a kereskedelemre ma­rad még az átárazás munká­ja. A szabadáras termékeknél az árat mindenképpen a bol­toknak kell feltüntetniük, hi­szen saját hatáskörben eltér­hetnek az átlagártól. Az ed­digi tárgyalások szerint, ha a kereskedelem igényli, a gyártók ezeken a cikkeken is feltüntetik a fogyasztói árat. Ehhez azonban az szükséges, hogy mindenütt ugyanannyi­ért árusítsák a szabadáras cikkeket, illetve azok egy ré­szét. A vevők naprakész tájékoz­tatásának most cs a jövőben ;s egyik legjobb eszköze az ártábla, amelyen a legfonto­sabb cikkek ára szerepel. Jól bevált módszer a gyűjtőcso­magoláson, illetve a bolti pol­cokon, gondolákon elhelye­zett ártájékoztató tábla is, amelyből valószínűleg mind többel fognak találkozni a vásárlók a jövőben. Azt, hogy az érvényes árak­ról mindig és minden körül­mények között egyértelműen tájékoztatják-e a vevőket, az árhatóság, valamint a keres­kedelmi felügyelőségek fo­lyamatosan ellenőrzik. Arsziiifek Az árak alakulását befolyá­soló tényezőket vitatta mes a Fogyasztók Országos Tanácsá­nak árszakértői bizottsága szerdán Budapesten a Hazafias Népfront székhazában tartott ülésén. Vitaindító előadásában Petschnig Mária, a Közgazda- sági Szemle felelős szerkesztő­je az infláció alakulásában szerepet játszó tényezők közül elöljáróban a nettó külföldi adósságállomány csökkentésé­nek szükségességéről beszélt. Hangsúlyozta: ez többletex­portot igényel, ám a fokozott kivitellel jövedelmek is kelet­keznek, s a lecsökkent áru­alappal szemben pcnztöbblet jelenik meg a piacon. Az így keletkező inflációs nyomást az­zal lehet csökkenteni ha a többletjövedelmet lekötik, pél­dául önkéntes megtakarítással. Az áremelkedés belső ténye­zőjéről szólva kiemelte a ma­gyar gazdaságban olyan ter­melési szisztéma alakult ki, amelyben a termékeket előál­lítók nem érdekeltek a költsé­gek csökkentésében. Eddig a valóságos költségnövekedés nem volt érzékelhető az árak­ban, mert az inflációt a költ­ségvetés viselte a támogatások révén. Idén áprilistól azonban alulról termelődő inflációval kell számolni, mert — a dotá­ció megszűnésével — a ter­melői árak alakulása közvetlen hatást gyakorol majd a fo­gyasztói árak mozgására. A jelenleginél szélesebb hatókö­rű, szigorú pénzügyi politikára lenne szükség, ennek megva­lósítására a kétszintű bank- rendszer alkalmas is lenne. A gyakorlatban azonban szerény előrehaladás tapasztalható a tekintetben, hogy a jegybank irányítsa pénzügyileg a gaz­daságot. Minőségellenőrzés Korszerű bázis A Magyar Gazdasági Ka­mara székházában szerdán Tétényi Pál, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nöke és Drótos László, a Le­nin Kohászati Művek vezér- igazgatója, a kamara alelnöke megállapodást írt alá Vasko­hászati Minőségellenőrző Köz­pont létrehozásáról. A szerző­dés szerint az LKM területén, a meglevő épületekben és la­boratóriumokban rendezi be a vállalat ezt az iparági minő­ségellenőrző centrumot, amelyhez az OMFB 1990-ig 150 millió forint értékű támo­gatást nyújt. XXXII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Ára: I,8fl forint 1988. JANUÁR 14.. CSÜTÖRTÖK A fagy nagy károkat okozhat a mezőgazdaságnak Z\ KON Márciusi képet mutat a határ ^ Nem vitás, hogy a Távfű- tő Művek és valószínűleg ^ a lakosság is örül az eny- ^ he időnek, ám az idei tél annál kevésbé tetszik a $ mezőgazdasági szakembe- ^ reknek. A plusz Celsius-fokok nyo­mán megindult a nedvkerin­gés a szőlővesszőkben és a gyümölcsfákban. Ez hirtelen lehűlés esetén beláthatatlan következményekkel járhat. Az elmúlt évben már amúgy is jelentős fagykárt szenvedtek Átárazás, leltározás után E héten feltöltik az üzleteket A leltározást nehezítette — s az áruutánpótlást is késlel­tette —, hogy a kereskedel­mi vállalatok ezúttal a ko­rábbiaktól eltérően nemcsak

Next

/
Oldalképek
Tartalom