Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-13 / 10. szám
Évnyitó egységgyűlés Kitüntetett munkásőrök Munkával, fegyverrel, felvilágosító szóval A Kobzi János munkásőr- egység legutóbbi ünnepélyes évzáró-évnyitó gyűléséről — terjedelmi okok miatt — csak szűkszavúan tudósíthattunk. Szándékainkkal és lelkiismeretűnkkel ellentétes lenne azonban, ha legalább ott ne válna közismertté az egység legjobbjait ért elismerés, ahol a megbecsülést ezerszeresen megszolgált munkásőrök élnek és dolgoznak. Ezért térünk vissza ezeken e hasábokon a nagy társadalmi érdeklődéstől kísért egységgyűlés egyik fontos mozzanatára. Az egységgyűlésen az egyéni kitüntetések, elismerések átadásakor Kiváló Parancsnok jelvény birtokosai lettek: Baráth Ernő, az ikladi Ipari Műszergyár diszpécsere; Dó- c.zi János, a dányi Magvető Tsz rendészeti vezetőhelyettese; dr. lllényi Sándor, az isa- szegi rendelőintézet fogorvosa : Juhász Pál, a Szilasmenti Tsz esztergályos csoportvezetője és Majdányi Pál, áz Agrártudományi Egyetem osztályvezető-helyettese. Kiváló Munkásör jelvényt vehettek át: Babinszki Sándor, az IMI szakoktatója; dr. Balogh János, az ATE adjunktusa: Boda Sándor, a Ganz Árammérőgyár gyártásvezetője; Csörgi László, a Gödöllői Gépgyár hegesztője; Dodog Mihály, a vácszentlásziói Zöldmező Tsz erőgépvezetöje; Dolmány Ferenc, a dányi tsz pártbizottsági titkára; Gregus János. a vácszentlásziói tsz villanyszerelő csoportvezetője: dr. Mészáros István, a gödöllői szakorvosi rendelőintézet Aszódon dolgozó orvosa; Papp Balázs, az aszódi fiúnevelő intézet gyermekfelügyelője; Rideg István, a gödöllői gépkísérleti intézet vontatóvezetője: Sáfár László, a Ganz Árammérőgyár művezetője; Surányi István, a dányi tsz lakatosa; Szekeres Tamás, a vízkutató intézet esztergályosa; Tolnai Ottó, az IMI üzemvezetője; Varjú József, a bagi tsz targoncavezetője. A hagyományoknak megfelelően Szolgálati Érdemérmet kaptak azok. akik munkásőri szolgálatuk jelentősebb évfordulójához érkeztek. Ennek a kitüntetésnek harmincéves fokozatát vették át: Finta Géza, a Gödöllői Gépgyár diszpécsere; Hoztafi Béla, az IMI gyáregységvezetője és Sallai Géza, a Gödöllői Gépgyár polgári védelmi törzsparancsnoka; huszonöt éves fokozatát Dolányi Zoltán, a túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz személyzeti osztályvezetője; Imre József, a Ganz Árammérőgyár igazgatási és üzembiztonsági önálló osztályvezetője; Romhányi János, a vác- szentlászlói tsz rendésze és Szabó Pál, az IMI beállító lakatosa; húszéves fokozatát: Botlik András, a Humán intézet targoncavezetője; Elek József, a Magyar Pamutipar kazánszerelője; Martinék Ferenc egységparancsnok-helyettes; Medveczky Csaba, a HTÜ fejlesztője; Mészáros Imre, a Tigáz szerelője; Molnár István, a vácszentlásziói tsz nyugdíjasa; Nagy Sándor, a Gödöllői Gépgyár munka- védelmi előadója: Ramcsány Antal nyugdíjas; Varga Ferenc, a Humán intézet bádogosa; Varga János, a túrái tsz fejőmestere és Varga József, a püspökhatvani Galgavölgye Tsz fűtésszerelője; a tizenöt éves fokozatot tizenketten, a tízéves fokozatot pedig tizenhatan kapták meg. Ezek a kitüntetések kifejezik társadalmunk köszönetét is azért, hogy munkásőreink munkával, fegyverrel, felvilágosító szóval immár több mint három évtizede óvják és erősítik a dolgozó nép hatalmát. Cseri Sándor Idegenvezetők tanfolyama Nem elég csak az ismeret 1987 októberében kezdődött, amikor Mihalik Mihály hívására mintegy húszán — fiatalok és idősebbek — összejöttek Kerepestarcsán a Szilasmenti Termelőszövetkezet központi épületében és elhatározták, hogy részt vesznek a március végéig tartó helytörténeti és országjárás-vezetői tanfolyamon. A kezdeti lelkesedés máig megmaradt, s eddig már tíz előadást hallgattak meg. Az előadók segítségével megismerkedtek az országjárás-vezetés módszertanával, országunk idégenforgalmilag legvonzóbb tájegységeivel, mint például a Dunántúli-közé p- hegységgel. a Balatonnal és környékével, a Dunakanyarral, az Északi-középhegységgel, az alföldi tájakkal, a Kisalfölddel. Nyugat-Dunántúl látnivalóival, a Mecsek természeti szépségeivel. Hallottak előadást nemzeti parkjainkról. az arborétumokról. Sok ismeret elsajátítása vár még a tanfolyam hallgatóira. Kapnak tájékoztatást hazánk történelméről, népművészetéről. főbb néprajzi tájegységeiről. régi korok művészeti stílusairól. műemlékek soráról, de napjaink iparáról és mezőgazdaságunk helyzetéről is tájékozódnak. A Delta Vállalat felvételre keres rádió- és tévé-, valamint háztartásigép- mű szerészt Érdeklődni lehet a vállalat igazgatóiénál. Cím: Gödöllő, Dózsa György út 4. Telefon: (28)-10-180. Hogy mi szükséges ahhoz, hogy valaki a tanfolyam elvégzése után sikeresen vizsgázhasson és jó idegenvezető legyen? Annak bizony több száz oldalnyi irodalommal kell megismerkednie. És nem elég az adatok, az ismeretek halmaza. Megnyerő, vonzó. emberi kapcsolatokat teremtő tulajdonságokkal is kell ren- de'keznie, hogy útitársai felfedezzék szavai nyomán a bejárt vidék szépségét, megismerjék annak történelmét, s megszeressék a táj emberét. F. M. — Az újszülött fiúnak valóban jobban örülnek a felnőttek, mint a lánynak. Hiszen a lánygyerek mindig többe kerül a fiúnál — mondta Vaigel Mihály. amikor az unokáját dicsértem. — Igaz, a mai lányok megkeresik a magukravalót. meg az értelmesebbje ki is tanul valami mesterséget, és meg tud állni a saját lábán. Még azt is mondhatnám, hogy sokan közülük talán értelmesebbek. mint a fiúgyérekek. A Galga menti falvakban még sok olyan családot találhatunk. ahol három nemzedék él egy fedél alatt. A nagyszülők. a szülők és az unokák. A nagyszülők valamikor mindig azonos körben mozogtak, nem nagyon válogathattak, meg kellett elégedniük néhány velük .azonos vagyoni helyzetű fiatal társaságával. A lányok megtanultak főzni. mosni, takarítani, meszelni. tudtak kenyeret sütni, szőni. fonni, szappant főzni, gyermeket nevelni, idős szülét gondozni, s már szinte gyerekfejjel tudták azt is, ki köti be a fejüket, ki vezeti őket az oltárhoz. Sápi Pálné sok jóízű történet ismerője és szívesen me- sélője nemrég mondta el a művelődési ház fővárosi vendégeinek, hogy lány is, legény is tudta, ki illik hozzá, kik vaA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. in. S7,V<* 19*8. JANUAR 1?.. SZERDA Panaszosok a pártbizottságon Ä meggyőző érvek mindig fiatnak Bárki bemehet, meghallgatják, segítenek Növekvőben van azok száma. akik gondjaikkal, panaszaikkal a városi pártbizottsághoz fordulnak. Tanácsot kérnek a legkülönbözőbb problémáik megoldásához. Jönnek családi bajaikkal, a szomszédjukkal támadt perpatvarokkal, vagy h.a úgy érzik. az illetékes szervtől nem kapták meg a szükséges eligazítást, azok nem tettek meg mindent ügyük rendezéséhez. A jelenség magyarázatára, minősítésére kértük Herczenik Gyulát, a városi pártbizottság első titkárát. Az első titkár úgy véli, így is megnyilvánul az emberek bizalma a párt iránt. Ügy gondolják, itt segítséget kaphatnak. Ezt a bizalmat erősíteni kell. Korrekt intézkedésekkel, udvarias, emberi bánásmóddal. A panaszokkal, kérésekkel hozzájuk fordulók képet adhatnak a lakosság politikai közhangulatáról, a gondok jellegéről. tendenciájáról. Általános következtetéseket levonni azonban nem lehet, nem szabad. A másik oldalról megközelítve: a pártbizottsághoz fordulók számának emelkedése is jelzi, a társadalmi, gazdasági gondok növekedtek, .az állampolgárok érzékenyebbek, fogy a türelmük, amit az is jelez, hogy kisebb ügyekben is fölkeresik az apparátust. Bizonyos fajta pozícióharc is formálódik a térségben. Számottevő arányú a vezetőváltás. A pártbizottság hatáskörébe tartozóknak pé’dául az egyharmada cserélődik ki ebben az ötéves tervben. Laza érdekcsoportok alakulnak ki, a jelenlegi, a lehetséges vezetők ellen és mellett. Az ilyen jellegű bejelentések egy jó része névtelen. Akadnak olyanok, akik szívesebben jönnek mindjárt a párthoz, úgy vélik, ügyüket ezen az úton simábban intézhetik el. Lehetnek gondok az ügyintézéssel is. A kérelmező ezt akkor is úgy éli meg. ha a szakigazgatási szerv mindent megtesz, amit tehet. A tanács bizonyos esetekben képtelen többet tenni. Az elmúlt években egyre kevesebb szociális lakás épül. Az illetékesek csak ezt a keveset oszthatják el. Előfordul persze, hogy nem jó az ügyintézés. Vagy azért, mert a szakigazgatási szervek munkatársai túlterheltek, vagy szakmai, emberi hibák, fogyatékosságok miatt. Sokszor a pártbizottságon sem mondhatnak mást, mint amit a hivatalban mondtak. A kimerítő, alaposan megindokolt válaszokat a hozzájuk fordulók mégis elfogadják, akkor is. ha számukra kedvezőtlen. A világosan kifejtett, meggyőző érvek hatására reálisabb, józanabb álláspontra helyezkednek, a korábban nemritkán ingerült panaszosok. A pártbizottságon — kivéve a pártügyeket — nem intézkedhetnek. Innen mindig el kell irányítani a bejelentőt, kérelmezőt a megfelelő helyre. A nyilvánvaló esetekben nem okoz nehézséget megmondani, melyik hivatalhoz, hatósághoz forduljanak. Bonyolultabb ügyekben előzetesen konzultálnak, s utána beszélik meg a rendezéshez vezető legjobbnak látszó utat. A panasszal, kéréssel a párt- bizottsághoz fordulókkal való beszélgetések nyomán az apparátus munkatársai is arra a következtetésre jutottak, hogy. meglehetősen széles körben nagy az információhiány, a tanácstalanság, gvakran egyszerűen nem tudják, kihez forduljanak ügyükkel. Ez másfelől jelzi, hogy hiányzik az a fajta társadalmi szolgáltatás, amelynek révén tanácsot kaphatnának általános, jogi. hatósági. sőt lelki kérdésekben. A pártbizottsághoz nem csupán ügyekkel fordulnak, hanem a legszorosabban vett egyéni, családi bajaikkal is. Nemegyszer általános erkölcsi tanáccsal is képesek segíteni nekik. Herczenik Gyulával itt. azon tanakodtunk, vajon mit lehetne tenni, kinek kéne tenni. Talán a népfront, talán a tanács, a Vöröskereszt keretében folvhat.na ilyen ismeretterjesztés. csak hát azt is tapasztaljuk, az effajta összejövetelekre érmen azok nem jönnek el, akiknek kéne. Kinek volna ilyesmire szüksége? Alighanem mindany- nyiunknak. A párthoz fordulók között minden társadalmi réteg képviselője megtalálható az egyetemi tanártól a segédmunkásig, háziasszonyig. Várják a segítséget a tanulatlanok, képzetlenek, akik azt sem tudják, mi a párt: a börtönből érkezettek, büntetett előéletűek, akik a jobb útra téréshez várnak segítséget, a családi összetűzésbe keveredettek, p fiataloktól a nyugdíjasokig az összes korosztályból. Vannak beteg, elesett emberek, akik visszatérő vendégek, s olyanok, akik kedvüket lelik abban, hogy időnként benézzenek a pártbizottságra. Elküldeni senkit. sem küldenek el, kivéve, ha ittasan állít be. A pártbizottságon nincs ügy- félfogadási rend. Oda bárki bármikor bemehet, elmondhatja, amit akar, abban a biztos tudatban, hogy meghallgatják, eligazítják, segítenek, tanácsot adnak. K. P. Csak férfivá! Aki autózik. és Budapestet a J-as főúton hagyja el, Kerepestarcsán, a korház környékén gyakran láthat stoppoló fiatalokat. Akár a város felé, akár onnan el, ezen az útszakaszon csaknem mindig álldogál valaki, és integet. Megeshet bárkivel, hogy nagyon siet, nem tudja megvárni a menetrendszerű járművet, baj érte. rohan segítségért vagy elaludt, munkahelye várja, kiáll az ut szélére, valaki megsajnálja, s elviszi. Nem ítélem el a stopposokat, inkább magyarázatot keresek gondolatban arra, vajon miért választják egyesek ezt az utazási jor- mat. A minap Budapest felé haladva, egy jól öltözött, 18 ev körüli lányt pillantottam meg az út szelén. Kétségbeesetten integetett. Az idő ködös, borongás volt, csepegett az eső. Megsajnáltam, s pillanatok alatt átfutott az agyamon, miért ne vihetném el, hisz egyedül vagyok, úgyis át kell mennem a városon, nem kerül semmibe. Fék, megálltam. A lány hozzám lép, csodálkozva rám néz, s imigyen szól: — Bocsánat, én férfit stoppoltam!!! Állok, képtelen vagyok elindulni. Hat ilyen is van. Nem siet, talán úti célja sem ismert még a maga számára sem. Még egyszer végigmérem, s arra gondolok, szülei talán úgy tudják, már az iskolapadban ül. á. m. fisicd Közgyűlés Január 16-án, szombaton délután két órakor kezdődik az aszódi horgászegyesület közgyűlése a Magyar Néphadsereg helyőrségi művelődési központjában. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: have-rock klub jelvénybörze, 16 órától. Képzőművészeti kiállítás a Bethlen Gábor-alapítvány támogatására, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői művész- telepen, A régi Gödöllő, kamarakiállítás, az Erzsébet királyné szoborpályázatra készített művek kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 9—17 óráig. A hónap műtárgya: Hallstatt-kori bronzkard, megtekinthető 9—17 óráig. Ünnep után Most viszik Nyitottabb világ A diploma mint hozomány lók egymáshoz, s ha a szülőknek nem volt kifogása, akkor a fonóból vagy a mulatságból a iegény hazakísérhette a lányt, s útközben udvarolgat- hatott, de bizony alig álltak meg a kiskapuban, már hallatszott a házból a sürgető édesanyai hang: mindjárt gyere be, mert leverem a derekad! A régiek megkívánták, hogy a lány tartsa a rendet, adjon magára, tudja az illemet, ne támassza a kapufélfát hajnalig. — Nézze — mondta Bankó Jánosné —, amikor én lány- kodtam, minket még az egész falu szemmel kísért. Mi nem mehettünk át a másik faluba a mulatságba, de még a saját falunkban sem tehettük meg, hogy egyik este a felvégi. másik este az alvégi fonóban töltsük el az időnket.. Ritka volt az. hogy a másik faluban keressen a legény feleséget magának. Az ilyet nagyon megszólták. — Ennek se jutott a maga fészkéből! — mondták a fiú háta mögött, de a lányt is leszólták: — Nem kellett senkinek, ezért kötötte a hátára a batyuját! Pintér Jánosné megállapítása nagyon ide kívánkozik: — A mai lányok ismeretségi köre összehasonlíthatatlanul nagyobb. mint az enyém vagy a korombelieké volt. Mi itta faluban választhattunk öt-hat legény közül. A mostaniak eljárnak Gödöllőre, Pestre, akár száz-kétszáz fiút is megismernek — találnak maguknak barátot, válogathatnak kedvükre. Teljesen mindegy, hogy melyikük hol lakik. Az autó nem ismeri a távolságokat. Javaslom, vegyünk számba néhány fiatal lányt, aki elvégezte a nyolc általánost, itthon van a faluban szakma, diploma nélkül, s otthon ül, végzi a mindennapi háztartási munkát. Sorolják a neveket, s akár akarjuk, akár nem. meg kell állapítanunk, hogy mindegyiknek van. vagy ezután lesz tanult szakmája, egyeseknek diplomája. Ügy tűnik, mintha az 1980- as években a Galga mentén a szakma, a diploma lenne a lányok legértékesebb hozománya. — Bizony — hallottam Réti Istvánnétól — most az a szemlélet érvényesül, hogy a lányt asszonykorában ne az ura tartsa el. Legyen a nő önálló, keresőképes, persze az se baj, ha házias, jól tud sütni, főzni, érti a ház körüli munkákat. Megemlítettem, hogy a nagyszülők, a szülők tulajdonképpen azért dolgoznak, hogy a gyereknek, az unokáknak mindenük meglegyen, s a szakma mellé nagy házat, nyaralót, autót., takarékbetétkönyvet is adjanak, s ez mintha ellentmondana a szakma fontosságának. Egyik fiatal nagymama — férje után már tagja a nyugdíjasklubnak — nevetve megjegyzi: — Nem baj, ha a kettő együtt jár. Magasabbról könnyebb még magasabbra röpülni, meg azt tartjuk, hogy a kettőből könnyebben lesz három, mint a semmiből egy. Hümmögök. Ügy van az, hogy a nagyszülők még egy zárt. nagyon behatárolt világban éltek. A szülők élete már valamivel nyitottabb és így teljesebb volt. Az unokák előtt minden nyitott s kitárt. Csak ne legyen e mögött a nagy nyitottság mögött egy minden emberséget, jóakaratot és tisztességes szándékot elnyelő szakadék. Fercsik Mihály Nem hozzák, hanem viszik. Karácsony előtt is hasonló volt a kép, akkor azonban hozták a friss fenyőfát. Most pedig viszik a karácsony pergő levelű, felig vagy teljesen megko- pasztott jelkénét. (Vimola Károly felvétele) S*HH Ü9ZIBSS? Lavardin felügyelő. Színes, magyarul beszélő francia bűnügyi film. 6 és 8 órakor. A szádéi autókontó fogkik ázik: gépkocsik adásvételével, autóbontással, bontott alkatrészek értékesítésével. Szada, Vasút út 9. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Kerepestarcsa, kiállítófe- rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig.
