Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-13 / 10. szám
Húsz-fcarmincezer a vonai ára Ma még csak Cegléd hívható A Budapest-Vidéki Posta igazgatóság Fejér, Komárom Nógrád és Pest megye terüie tén működik, s egyike az országban lévő hát területi igazgatóságnak. Fejlesztései okkal kerültek az érdeklődés középpontjába Nagykőrösön hiszen a legdélebbi település a napokban lépett át egy újabb küszöböt. Mintegy 115 milliós beruházás részeként — ebből a nagykőrösi 42 milliót tett ki — munkába állt az itt telepített két, egyenként ezerállomásos kapacitású konténerközpont, s december 29-tőj félcrossbar a város. Hívható máshonnan, de Nagykőrösről egyelőre még csak Cegléd érhető el közvetlen tárcsázással A beruházásról s a felmerülő feladatokról Siristye Mihállyal, a Buvig távközlési igazgatóhelyettesevei beszélgettünk. — Nagykőrös város telefon- ellátásának javításával már hosszabb ideje foglalkozunk Nem egyszerű dolog ez, ugyanis a postai fogalmazás szerint a város végközpont, s mint ilyen, a ceglédi gócközpont függvénye. Mit takar ez? Például azt, hogy önmagában a nagykőrösi központot nem lehet fejleszteni, működtetéséhez szükséges egy átviteli út a két város között. Az, hogy Cegléd gócközpont, továbbá jelenti azt is, hogy az ott telepített, úgynevezett ARM — vagyis távhívó — központnak is bővülnie kell, hogy fogadni és továbbítani tudja az ebbe a gócba érkező, illetve elmenő hívásokat. — Mint gócközpont, Nagykőrös mellett Abony, Jászka- rajenő, Törtei, Albertirsa — hogy csak néhányat említsünk a tíz település közül — hívásait sorolja, s továbbítja a budapesti, belföldi távhívó központba. Szerencsére ez utóbbi átviteli út — tehát Cegléd és Budapest között — már kiépített, a pesti központ is párhuzamosan bővül a mi munkálataink ideje alatt. — Tekintsünk bele a tervekbe! A budapestiek 1988 végén lesznek készen, a műszaki próbák, mérések úgy 1989 első negyedévében teszik fogadóképessé a berendezéseket. A ceglédi gócközpont ezt követően lesz kész, s ez az időpont egyben a nagykőrösi teljes crossbarosítás időpontja is. Tehát a város 1989. II. negyedévében léphet be a teljes körű távhívási rendszerbe. — A nagykőrösiek azonban eddig sem csak egymással beszélhetnek, hiszen a konténer- központok már a letárcsázott számokból meg tudják állapítani, milyen irányba megy a hívás. Mivel nem mindig szükséges Budapest bekapcsolódása — ilyen például Cegléd —, amit most is meg tudtunk oldani műszakilag, azt máris megoldottuk. — Miért konténerek kerültek Nagykőrösre? — Időt akartunk nyerni. így minden két esztendővel hamarabb lett kész. A konténerben a technika éppolyan korszerű, mint az épületbe telepített- ben. A körösi épület egyébként alkalmas a helyszíni szerelésre is, A nyolcadik ötéves tervben valószínű, újabb kétezer állomásra lesz szükség, ugyanis tapasztalatunk, hogy a lehetőségek javulásé val ugrásszerűen megugranak az igények. — Még mielőtt arról beszélnénk, feltétlenül ki kell emelni a körösiek áldozatvállalását, hiszen 15 millió forintot adtak át a Buvignak a konténerre. Óriási szervező munkát jelentett ez mind a Kocsis Jánosné tanácselnök vezette tanácsi apparátusnak, mind a Pásztor István első titkár által irányított városi pártbizottságnak. — S a tizenötmillió forrásai olykor olyan ötvenezer forintok voltak, mint. például a Toldi iskola költségvetéséből megtakarított pénz S itt kell beszélnünk a két körzetbe tartozó település telefonellátásáról is. Kőcser szerencsés helyzetbe került, hiszen a Petőfi Tsz befizetése nyomán összesen hatvan vonallal rendelkezhet majd. Egysége« hálózatba kerülnek Nagykőrössel. tehát ötszámjegyű állomásokat kap. Sajnos. Nyársapátot nem sikerült bevonni így egyedül az ottani számokat kell kezelni. Meg kel! találnunk a finanszírozás módját — mintegy kétmillió forintról lenne szó. — A nagykörösieknek nyolcszáz vonalas szabad ka- paeitást van lehetőségük kihasználni. Ezzel kapcsolatban sokszor emlegetik a vonalel- osztás nyilvánosságát. — A postai belső szabályozás lényege az, hogy az időbeli sorrendet veszi alapul Ez alól egyedi kivételek vannak. Megjegyzem, szívesen átadnánk más testületnek a vonalkiosztás jogát, de eddig még ezt a felelősséget senki sem vállalta át. Egyébiránt manapság a gondot a helyi hálózat szűkössége, hiánya okozza. Ezek fejlesztésére a posta pénze nem elég, tehál szinte csak a lakossági önerős fejlesztés jöhet szóba. Ez menti fel a postát az egyéb szempontok figyelembevételétől. S hogy az önerős fejlesztéseket hol, hogyan és menynyi pénzre szervezik, arra nincs kádencia. A mi tapasztalatunk az, hogy a lakosság 20—30 ezer forint közötti ősz- szeget tud vállalni. — Ennyibe kerül egy-egy vonal? — Nemrégiben készítettek egy felmérést — a2 egész országra kiterjedően — a posta szakemberei. Egy optimális kiépítettségű állomás 183 ezer, egy telefon 77 ezer forintba kerül. — Tehát Nagykőrösön nem a posta, hanem a tanács szervezi majd az új hálózat megépítését? — Lényegében igen. Mi az olyan, döntést kívánó kérdésekben, hogy a település minden részén ugyanannyi le- gven-e a fejlesztési hozzájárulás, csak mint megfigyelők veszünk részt. Egy városi tér- k*—*n felmérjük a várakozókat, s az egész fejlesztésnek egy összegben van meg a költsége. Azt meg kell fizetni A postának lényegében mindegy. ki mennyit ad, a lényeg. hogy a számlát rendezzék. — Talán a legnagyobb el- ! lenvetés e húsz-harmincezer | forintos összeggel szemben az. j hogy az éppen most telefoni I beszereltetők fizetik meg annak az árát, hogy eddig senki sem törődött — nyilván pénze híján — a hálózatépítéssel, illetve megelőlegezik, előre kifizetik a később bekapcsolható állomások fejlesztésének költségeit. — Ez van, s az utóbbi észrevételre reagálva elmondhatom, hogy a fejlesztési hozzájárulás elfogadott összege öt esztendeig érvényes, tehát a később rákötök is ugyaneny- nyit kénytelenek fizetni Egyébként., mint már említet tem, Nagykőrösön a tanács testületé fogja a városra érvényes döntést meghozni. — Egyre több szó esik a kábeltelevízióról. — A város vezetőivel tárgyaltunk erről a kérdésről Műszaki természetű akadálya nincs, hogy akár a hálózat- fejlesztéssel egyidejűleg ki építsék a rendszert, vagy csak a lehetősége teremtődlek meg. Baliai Ottó Galambtárlat A 184-es számmal jelölt egyesület galambkiállítást rendez Cegléden, a CVSE Damjanich utcai sportcsarnokában. A tárlat január 16-án és 17- én reggel nyolc órától tekinthető meg. Mesezsák A dánszentmiklósi művelődési és sportházban ma, január 13-án a gyermekszínpad művészei két előadást tartanak. Bemutatják a Mesezsák című darabot. Szereplők: Üj- laky Károly, Móricz Ildikó, Faluhelyi Magda. Idegen szavak szótára Fakultás J ó pár éve annak, hogy kora tavasszal G.-t magához rendelte a személyzetis. Ajjaj, hát ez meg mit akar? — morfondírozott G. Jellemző. hogy egészen addig a napig egyetlen élő személyzetissei sem találkozott, az pedig végképp kiszóródott emlékezetéből, hogy alkalmazásakor kik és hogyan intézték a papírügyeket. G.-t az ilyesfajta berendelések mindig készületlenül érték, sohasem fordított időt arra, hogy számára ismeretlen vádak ellen jó előre kidolgozza a védekezési taktikát. Ha netán arra célozgat ... akkor én rögtön azzal vágok vissza... és ha ezek után azt is fölhánytor- gatja ... akkor én kapásból a szemébe mondom ... mire ő nyilván arra a tavalyi ügyre emlékeztet... én pedig odavágom neki. hogy tegnapelőtt a vadászházban ... Mert, hogy védekeznie kell, abban biztos volt. Fontos dologról van szó — mondta a személyzetis —; megjelent ez a rendelet, itt a közlönyben. G. előtt hamar megvilágosodott, hogy a dolog tényleg fontos, hiszen az új jogszabály arról beszél, miként lehet az állami iskolai végzettséget politikai végzettségre átváltani. Hol is diplomáztál te? — kérdezte a személyzetis. G. Szegeden végzett, a tudományegyetem történelemszakán. Akkor minden stimmel — bólintott a személyzetis. Kérlek szépen, máris adom a papírt: középfokú politikai végzettségnek fogadtuk el. G. már indult volna, mikor eszébe jutott, hogy napokkal ezelőtt merő véletlen- ségből olvasta ezt a rendeletet. s benne azt a részt., amely szerint a bölcsészettudományi karokon 1956 után szerzett oklevél felsőfokú politikai végzettségnek könyvelhető el. Visszafordult és csöndben megemlítette a személyzetisnek. — Milyen szakon is végeztél? — érdeklődött a személyzetis. — Történelem szakon. — Na látod, az nem bölcsészettudományi kar. — Hanem micsoda? — Micsoda, micsoda? Bölcsészkar csak egy helyen van az országban. — Hol? — Hát Pesten, ott ahol az írókat meg a költőket képezik. Így történt tehát, hogy G.- nek védekeznie sem kellett, s néhány perc leforgása alatt mégis középfokú politikai végzettségre tett szert. V. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 10. SZÁM 1983. JANUAR 13., SZERDA Tetemes hátralékok Rendben tartják a bérlakásokat A városbeli lakásállomány meghatározó hányada, pontosan 1066 családi otthon állami bérlakás. Az ezekkel kapcsolatos teendőket a városgazdálkodást vállalat látja el. Házmestersirató Számos kötelezettség hárul a bérbeadóra, a többi között a beszedett bérleti díjakból és az állami támogatásból a javítási munkákról is neki kell gondoskodnia. A lakbérek évi összege 7,3 millió forintra rúg, ám ennek a pénznek több mint tíz százaléka, általában 750 ezer forint nem folyik be a közös kasszába, hanem a folyton növekvő hátralékot gyarapítja. Akad olyan lakó is, aki büntetlenül ősszegyűjthetett már százezer forintot meghaladó tartozást. A jelenlegi gyakorlat szerint ezen a helyzeten csak akkor lehetne számottevően változtatni, ha legalább 10-20 szükséglakással rendelkeznének. A bíróság hiába mondja ki valamely lakó rosszhiszeműségét, ha a kilakoltatást szükséglakás hiányában nem lehet végrehajtani. Eddig csupán két személlyel szemben tudtak érvényt szerezni a törvénynek, de ők sem szükség- lakásba kerültek, hanem olyan komfort nélküli szoba-kony- hásba, amelynek sok becsületes állampolgár nagyon örült volna. A házkezelőség a bérleményeket háromévenként ellenőrzi. Megállapításaik szerint o lakók többsége hajlékát rendeltetésszerűen használja, s esetenként a felszólításnak megfelelően eleget tesznek helyreállítási kötelezettségüknek. Az üzemeltetés, karbantartás, felújítás a kezelőt terheli. Gondjuk van a közös helyiségek, területek tisztán tartására, megfelelő megvilágításra és a közműellátásra. A háztartási szemét összegyűjtése és elszállítása is a bérbeadó feladata; közé tartozik. A házfelügyelők ismert problémaköre nemcsak a pesti vicékre vonatkozik, hanem a ceglédiekre is. Ahhoz, hogy valaki maradéktalanul elláthassa ezt a pozíciót, ott is kell laknia. A liftkezelés, a kapunyitás és a hőeltakarítás ezt kívánja. Igen ám. de vannak olyan szolgálati lakások, amelyekben a feladatok ellátására már képtelen, kiöregedett házmesterek élnek, őket cserelakáshoz kellene juttatni. Annál inkább, mert néhány éven belül már tíz lakás használata tér majd el eredeti rendeltetésétől. Ezekben az esetekben a vállalat kénytelen takarítókat alkalmazni. Nem eladó A lakótelepen ütőképes tmk- brigád működik. Nyolc fő- es egy mellékállású tagja látja el a teendőket. Karbantartás és szükség szerinti hibaelhárítás a dolguk. A liftek gyógyításához két külső munkatársat is igénybe vesznek. 1987-ben az éves lakóházjavítási terv szerint több épület tatarozása, korszerűsítése várt rájuk. A Rákóczi út 6. szám alatti épület hiánypótlási munkálatait elvégezték. Befejeződött a Béke tér 6. szám alatt álló ház renoválása, valamint az Ősz utca 3-be- li lakáshelyreállítás. Terven felül bevezették a gázt a Szabadság tér 1/a-ba és a Batthyány utca 18/a. alatti házba. A Kozma Sándor utca 3., 5., 7. alatti épületek várható munkálatait három évre osztják be. A Béke tér 8. szám alatti ingatlanon a felújítással részben készültek el, és csak ebben az évben tesznek pontot a szakipari teendők végére. Köztudomású, hogy — bizonyos feltételeket figyelembe véve — az állami bérlakások egy része áruba bocsátható. Az viszont gondot okoz, hogy olyan lakóépületek bérlői is kérték a megvásárlás lehetőségét, amely bérházak a lakásgazdálkodás szempontjából nélkülözhetetlenek. A leg- kapósabbak a négyemeletes házakban lévő, jó állagú, komfortos, egyedi gázfűtéses otthonok lennének. Nyolcmillió A városgazdálkodási vállalat kezelésében van 143 olyan bérlemény is, amelyek nem lakás céljára szolgálnak. Ezek alapterülete együttesen meghaladja a 12 ezer négyzetmétert. Egy év alatt 8,2 millió forint bért fizetnek értük. T. T. Enyhe tél Eltolódik vagy elmarad? Sokan latolgatják mostanság, hogyan alakul 1987/88 tele. amit legalább ennyire mérlegelnek a „télérzékeny” gazdasági egységek. Sem az egyénnek, sem a társadalomnak nem mindegy, mennyi havat kell eltakarítani, lesózni, hányszor hiúsítja meg a rossz idő a normális gazdasági tevékenységet. Bízzunk benne, hogy az elmúlt két év nagy tele, sok hava után tavaszias tél kecsegtet. számottevő megtakarítást előidézve. A téli időjárás, ha rossz, ha jó — kihat a hangulatunkra,, közérzetünkre, pénztárcánkra. Az enyhe idő megzavarhatja az élővilágot is, kidugják a fejüket a mezei rágcsálók a vackukból, a nyulak minden A menetvágás az első feladat Az 1987—88-as tanévben a Démász Kossuth tanuló ismerkedik a szakmával. Hartyányi félévi tananyag utolsó gyakorlati feladatát, a Ferenc utcai tanműhelyében tizenöt elsőéves Sándor szakoktató — képünkön — az első menetvágást gyakoroltatja az elsőévesekkel. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) gond nélkül találják meg a füvet, kukoricát, vagy más csemegét. A cinegék viszont nem haragszanak az emberre, hanem kevélyek, elkerülik a lakott helyeket. Ugyanígy tesznek a feketerigók. a kutatóintézet kajszifáin a napokban hangos vitát folytattak, holott más években legfeljebb emberközelben maradtak itt Cegléden. A gerlék azonban gyanak- vóak, a meleg napok zavarják az ivari hormonjaikat, de vigyáznak, mert a korai szerelem gyümölcse tojáspusztulást hozhat. A nagy hidegben nem maradnak a fészken a tojók, a hideg hatására a tojások pedig szétfagynak. Mégis elmondom, hogy van ok a bizalomra: a vakondtúrások nagyon intenzívek, gyakoriak a gyepeken és különösen ficánkolós kedvükben vannak a lópiócák a Gerje vizében. A téli jövevények el Is kerülik Ceglédét. Még a skandináv és német tengelicék sem néztek errefelé, számtalan egyéb faj is teljesen hiányzik; a verebek a Széchenyi út nyírott sövényein és a gömbjuharok sűrű ágrendszerében vitatkoznak. A közelmúltban éppen ezért tűnt fel a verebek réme, a vörös vércse, szinte megérez- ve, hogy költőhelyén jó idő jár, a malom melletti verebek hangja egyszerre megváltozott, amint rávetődött a vércse árnya a bokrokra. A temetőkben, padlásokon lakó baglyokkal is többet lehet találkozni a szokásosnál, az ok nyilvánvaló, a mezei rágcsálók is mocorognak. A napokban az emeletes házak egyikének folyosóján rohangált Cilinké egérke. pechjére nem egy vörös vércsével, csak velem akadt össze — élete fo- nálja hamar megszakadt... A természetrajzi kének jelzik. mindenki és minden igazodott a rendkívüli időjáráshoz. A kajszibarack és őszibarack riigvei gyorsan fejlődnek, s ebből bizony még baj lehet. S. D. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
