Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPU PEST VILÁG PROLETÁRJAI, ESYESÜIJETEK! MA: XXXII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Ara: 1,80 forint 1988. JANUAR 13., SZERDA Ha gond is a tsz-nek Bruttósítani kell! A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium és a TOT vezetői Váncsa Jenő mi­niszter és Szabó István elnök vezetésével az agrár- és szö­vetkezetpolitika időszerű kér­déseiről tárgyaltak. Átekintették az adó- és ár­reform várható hatását a me­zőgazdasági szövetkezetekre. Megállapították, hogy á szö­vetkezetek egy részében gon­dot okoz a munkabérek brut­tósítása. A két szerv vezetői ilyen körülmények között is fontosnak tartják hogy a tagság érdekében, mindenütt hajtsák végre a munkadíjak bruttósítását. Szükségesnek tartják, hogy az eredményesen működő szö­vetkezetek vezetői, szakembe­rei az eddiginél szervezetteb­ben nyújtsanak segítséget az arra rászoruló szövetkezetek­nek. Tízszázalékos megtakarítás az enyhe januárban Eddig jól bírjuk energiával „A málnaháború nem fSssfonsagosaesn az újságírók miatt rob­ntiáBsttSÜermeSXteS bánt ki, hanem a fe­jetlenség miatt, amelyet a felvásárlók és mások okoz­tak, mivel nem vették figyelembe a piaci és a terme­lési helyzetet. Ez olyan háború volt, melyben hadse­reg és katonák nélkül folyt a háború a felettesek kö­rében, tömeg nélkül.” (3. OLDAL) „Lakályos helyiségekben, ott- T,*VWG&ElSiy*:» honj viseietben élnek azok a TltifOlOK fiatalok, akik önmagukat akar­ták elpusztítani, vagy alkoholba, narkózisba menekülve keresték a kibúvót az élet korán rájuk nehezedett nyű­gei alól. Szinte meghatóan szeretetre méltó, ahogy or­vosok, pedagógusok, nővérek igyekeznek kart karba öltve ezeket a kibillent életeket a rendes kerékvágásba visszahelyezni.” (5. OLDAL) BBssiálf okozott -Az egyik vendég, utánf ie' rauttwi w tett és az utcai kapu kör­űi ffflTgfJf pofOti nyékén megkísérelte feltar­tóztatni, ami nem sikerült. A többiek eközben megpró­bálták elsősegélyben részesíteni az eszméletlen embert, de az erőfeszítésük hiábavaló volt. Az italbolt vezetője értesítette a mentőket, akik azonban csak azt tudták megállapítani, hogy a 22 éves fiatalember meghalt.” (6. OLDAL) de A fffg Beoráin „Érthető, hogy megjött a kedve, mg 71 csak a mérkőzéseken harcias. OEyZCB&B • • • legutóbbi szigetszentmiklósi meg­méretésen osztálytársai közül is sokan drukkoltak neki a sportcsarnokban.’’ (7. OLDAL) Az ország múlt évi ener­giamérlege szerint — az Ál­lami Energetikai és Energia­Munkásgyűlés a Váci Kötöttárugyárban A legfontosabb: a minőség Kedden délután megtartot­ták szokásos év eleji mun­kásgyűlésüket a Senior Váci Kötöttárugyárban. A nyers- kelme-megmunkálóban ösz- szegyűlt dolgozóknak Csernák Károlyné gazdasági igazgató számolt be az elmúlt év ered­ményeiről. valamint az idei feladatokról. A kollektíva vendége volt Fordán Tibor, a városi pártbizottság végrehaj­tó bizottságának tagja. A gazdasági igazgató érté­keléséből két dolog derült ki az elmúlt esztendőről. Büsz­kéit az elért teljesítményre, melyből 14 százalékkal maga­sabb árbevétel keletkezett. A tervek még ennél is meré­szebbek voltak, amelyeket nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. A bevételből 150 millió forint nyereséget köny­velhettek el. Az idén tovább kell javítani a hatékonyságot, annál inkább, mert megren­delésben nincs hiány. Tehát, ha tudják, növelhetik a meny­nyi,séget, de nem feledkezhet­nek meg a minőségről sem. Megkezdték a vizsgálatot Miért rothad a fiarasies? A kereskedelem a téli sze­zonra a korábbiaknál jobb déligyümölcs-kínálatot terve­zett. Mostanra azonban — mint erről a közvélemény már több ízben értesülhetett — a narancs és a mandarin egy része megrothadt. A ha­tóságok . megkezdték a déli- gyümölcsromlás okainak vizs­gálatát. A Kereskedelmi Minisztéri­umban elmondták, hogy mint minden évben, 1987 novembe­rében is elsőként a megren­delt görög narancsszállítmá­nyok érkezését várták, ezek azonban több hetet késtek. Ezzel egy időben megérkeztek az olaszországi narancsszállít- mányok is, így december vé­gén, január elején a szoká­sosnál lényegesen nagyobb volt az üzletek kínálata, a ke­reslet viszont elmaradt a várt­tól. Mulasztást követhettek el azonban az importőrök, a bel­földi szállítók és a kereskedők is, például ha nem kellő gon­dossággal kezelték a kényes déligyümölcsöt. A mostani narancsromlás pontos mértéke egyelőre nem ismert. A vizsgálat alapján ke­rül majd sor a felelősség tisz­tázására is. Tanárképzősök vizsga előtt biztonságtechnikai Felügye­lettől kapott előzetes adatok alapján — 2,2 százalékkal több energiát fogyasztottunk, mint 1986-ban. A többletet atom­energiával termelt árammal fedezte az ország. A fogyasz­tási növekményen belül az anyagi áldozatok — ipar, épí­tőipar, mezőgazdaság, közle­kedés — 1—1,5 százalékkal, a lakosság pedig 3,5—4 száza­lékkal használt többet az elő­ző évinél. A többlet nagy ré­szét a múlt év eleji nagy hi­deg miatt a fűtésre fordította az ország. A tüzelőanyagok felvásárlása is a szükségesnél jobban apasztotta az ország energiakészleteit. Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy amíg múlt év decemberében az egy évvel ezelőttinél 2,7 fokkal melegebb időjárás mintegy 75 ezer tonna olajjal egyenérté­kű energiamegtakarítást Indo­kolt volna, addig ténylegesen — az előbb felsorolt okok mi­att — 50 ezer tonna olajjal egyenértékű energiával több fogyott, mint 1936 decemberé­ben. Ez év január első harma­dában jóval kedvezőbb a helyzet, az átlaghőmérséklet hat fokkal haladta meg az egy évvel korábbit. így mint­egy tízszázalékos energiameg­takarítás valószínűsíthető,. Eszerint villamos energiából megközelítően 80 millió kilo­wattórával, földgázból pedig mintegy 60 millió köbméter­rel kevesebbet fogyasztott az ország az év első tíz napjá­ban. Az enyheség sok millió fo­rintos kiadástól mentesítette — egyelőre — a településeket és a közúti igazgatóságokat az utak hótakarításának elmara­dásával. A jégzajlás elmara­dása a hajózás fenntartását segíti. Az építőiparban nem kellett fagyszabadságra külde­ni a dolgozókat. A képen: a Duna Menti Hő­erőmű Vállalatnál a diszpécse­rek folyamatosan ellenőrzik az áramszolgáltatást. (Földes György felvétele) Az Adria vezetéken Tranziiszállítmányok Több mint egymillió tonna szovjet kőolajat szállítanak az idén az Adria vezetéken ha­zánkon át Jugoszláviába. Eb­ből a mintegy százezer tonnás januári kontingens továbbítá­sa megkezdődött és ütemesen folyik. Mint ismeretes, az Adria kőolajvezeték magyarországi szakasza hosszú időn át ki­használatlan volt, mert közel- keleti olajvásárlási szándé­kaink a beruházás utáni idő­szak világpiaci változásai miatt meghiúsultak. A hasz­nosítás jelenlegi módja — a tranzitszállítás — a múlt év közepén kezdődött, s 1987-ben mintegy félmillió tonna szov­jet olaj jutott a jugoszláviai feldolgozó üzemekbe. Jé a dörzsár, szigorú a meó A Forkon Szerszámipari Vál­lalat új lipusu maróíejek gyár­tásával kívánja bővíteni kon­vertibilis exportját. Ebből az elmúlt évhez képest mintegy 8—10 százalékos növekedéssel számolnak Idén tőkés impor­tot is kiváltanak, mivel a fű­részelő szerszámok jelentős részét hazai alapanyagból gyártják. A képen: Balogh Lászlóné a dörzsárakat ellen­őrzi HOZZAÍ RAS Ki kell használni az utolsó pillanatokat is, hiszen a követ­kező percekben már ők adnak számot tudásukról. Felsőokta­tási intézményeinkben ugyanis javában tart a vizsgaidőszak. Az ELTE általános iskolai tanárképző főiskolai karának gödöllői képzési helyén erre első ízben most kerülhetett sor, mert ott szeptemberben kezdték meg az oktatást. Zátkó Kin­ga, Kohut Judit cs Réti Oszkó Zsuzsa még egyszer átlapozzák az ókor történetét (Riportunk az 5. oldalon) B otorság lenne külön­legességnek hinni a tapasztaltakat. Ha itt-ott csupán a megyében leltünk volna rá az év­kezdet napjaiban, akkor rá­mondhatnánk, majd csak túljutunk rajta az érin­tett helyeken. A szemlé­let- és magatartásmódot megtestesítő jelenség azonban sokkal álta­lánosabb, mintsem hogy különlegességnek véljük. Olyannyira tipikus esetek­ről van szó, hogy például az orosz nyelvben külön kifejezés utal rá, pripiszka (hozzáírás) szóval jelölve , az eredmények vagy éppen a gondok tetszés szerinti, a való tényéktől elszakí­tott meghizlalását. A pri-' piszka módszerének ruti­nos alkalmazói például jól tudják, miként lehet bű­vészkedni a számadatokkal. Egyebek között a termék-' minőséget jelző, mutató, összefoglaló tényekkel. A közlés tetszetősen hangzik ugyanis akkor, ha megtud­juk, termékeiknek csupán a három százaléka kapott első osztályúnál alacso­nyabb minőségi besorolást. Ami igaz. Akkor, ha da­rabszám szerint számolunk. Ha azonban (ami a gép­iparban természetes kelle­ne, hogy legyen) ennek a három százaléknak a ter­melési értékben elfoglalt aránvát nézzük, akkor ki­derül, mi a trükk, a pri­piszka a dologban. A há­rom százalék szempillantás alatt tizenhétre hízik, ugyanis éppen a legna­gyobb értékű gyártmá­nyoknál nem sikerült el­érni az első osztályú mi­nősítést ...! Cégek sora él a hozzá- írásnak ezzel a módszeré­vel, amint kedvelt egy másik változat is. Terme­lők tekintélyes csapata tu­datja a helyi politikai irá­nyító testületekkel ezek­ben a napokban ún. gyors­jelentésként az 1987-es gazdálkodás legfőbb jel­lemzőit. Ezekben a gyors- jelentésekben sokaknál ott áll az élen a büszkélkedés- re okot adóinak vélt) tény, az árbevétel és vele a vállalati (szövetkezeti) eredmény (jövedelmezőség) tetemes mértékű növekedé­se. Az egy foglalkoztatott­ra vetített vállalati ered­mény évek óta csökken a megye iparában, ki ne tapsolna tehát azoknak, akiknek sikerült felülkere­kedniük ezen a figyelmez­tető folyamaton?! A bök­kenő. sőt a baj az, hogy a jobb munkának vajmi kevés köze van az árbevé­tel és a vállalati eredménv hízásához . sok cégnél. A forrás egészen más. Az az elképesztő mértékű áreme­lési hullám volt a forrás, amelynek 1987 második fe­lében tanúi lehettünk a termelői árak körében. Amint elég ennek a furcsa forrásnak a hozama az egy munkaórára jutó termelés (egyébként fontos informá­ciót hordozó adat ez!) szép­pé tételéhez is. A telje­sített munkaórák száma eleve mérséklődött, azaz kétszeresen kamatozónak bizonyult az árbevétel megugrasztása felfelé... Tévedés lenne csupán az Ipar sajátjának, vagy ál­talában az anyagi terme­lés körében létezőnek ítél­ni a pripiszkát. Az intéz­ményi munkában is erő­teljesen felbukkantak bizo­nyítékai a legutóbbi idő­ben, szinte párhuzamosan azzal, hogy napirendre ke­rült a tanácsi (és nemcsak a tanácsi) háttérintézmé­nyek tevékenységének kor­szerűsítése. A hozzáírás se­gítségével egyszeriben megnő az ügyfelek, a lá­togatók, az eligazításra, se­gítségre stb. szorulók szá­ma . .. Néhány fővel lebo­nyolított értekezletek vál­nak fontos tanácskozássá, üresen kongó termek tel­nek meg érdeklődőkkel, tanfolyamlétszámok híz­nak tekintélyt parancsoló- ra. Vagy éppen megfor­dítva a hozzáírás kétséges eszközét, kiderül, 1988-ban már semmire sem jut, be kell csukni a kapukat, le­hetetlenné válik támogatás híján... Furcsa mikrovi­lágot teremt ez a pripisz­ka ! Hamis világot. Ez a hamisság azonban nem azok tulajdona, akik teremtik, hanem mindany- nyiunknak veszedelme. S ez benne a fontos, a lé­nyeg, a hadakozásra kész­tető vonás. A hozzáírás- sal manipulált tények ugyanis már csak „tények”, nem valóságosak, nem iga­zak. nem , lehetnek tehát , azok a belőlük levonható, levonandó következtetések sem. S ha a következteté­sek hibásak (mert . hibás az alap), lehet-e helyes, jó a további haladás, cselek­vés irányainak, céljainak meghatározása?! K eserves dolog belátni, de be kell látnunk: ugrásszerűen meg­nőtt a lényegesen megne­hezedett helyzetben azok­nak az embereknek a szá­ma. akik hamisságra haj­lamosak, akik úgy vélik, ez a reagálás megoldást kínál a tények más talaj­ba ültetéséhez. Ez a más talaj az egyik esetben el­ismerések remélt termője, a másikban együttérzés, tá­mogatás óhajtott kicsiholó- ja, valami olyasminek a létrehozója, ami máskülön­ben, a valódi tények alap­ján nem járna, nem lenne jogos. Az érdem nélküli ér­demek, a rászolgáltság nél­küli segítségek azonban már nagyon sokba kerül­tek társadalmunknak. S most már nem az a kér­dés. meddig akarjuk fizet- mi ezt az árat. lrmem az, meddig tudtok ...?! Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom