Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-12 / 9. szám

1988. JANUAR 12.. REDO A CSKP főtitkárának munkalátogatása Moszkvában Gorbacsov és Jakes találkozója Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára hétfőn rövid munkaláto­gatásra Moszkvába érkezett. A csehszlovák vezető az SZKP KB meghívásának tesz eleget. A szovjet főváros repülőterén Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, valamint a KB több más felelős munka­társa fogadta a vendéget. Milos Jakest a CSKP KB 1987 decemberi ülésén vá­lasztották meg a testület főtitkárává. Ebben a minő­ségében ez az első külföldi útja. A munkalátogatáson Szov­jetunióban tartózkodó Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára tiszteletére hétfőn a moszkvai Kremlben díszvacsorát adott az SZKP Központi Bizottsá­ga. A meleg, baráti légkörű vacsorán beszédet mondott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Milos Jakes. A vacsorán részt vett And­rej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének elnöke, valamint a politikai bizottság és a titkárság több más tagja. Mihail Gorbacsov és Milos Jakes a nap folyamán a Kremlben tartott megbeszélé­sén a nemzetközi politika, to­vábbá a két párt és állam kapcsolatainak több kérdését tekintette át. A szívélyes, baráti légkörű, a teljes egyetértés jegyében lezajlott találkozón Mihail Gorbacsov nagyra értékelte a csehszlovák kommunisták tö­rekvéseit a társadalmi élet formáinak megújítására, az időszerű problémák megoldá­sának meggyorsítására, s ki­fejtette, hogy a Csehszlová­kiában megvalósuló intézke­déseket a Szovjetunióban élénk érdeklődés és megértés kíséri. A vacsorán mondott pohár­köszöntőjében az SZKP KB főtitkára az elmúlt év kül­politikai eredményeit értékel­ve rámutatott, hogy a nuk­leáris rakéták két osztályának felszámolásáról, szóló szovjet —amerikai szerződj, a szocialista külpolitika kö­zös sikere. Mihail Gorbacsov ‘megálla­pította, hogy a nemzetközi helyzet gyökeres megjavítása érdekében sok nehézséget és előítéletet kell leküzdeni. Pél­daként említette Európát, ahol befolyásos politikai körök to­vábbra is a bizalmatlanságot táplálják a szocialista orszá­gok szándékait illetően. Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta, hogy Európában nincs helye semmiféle gyanakvás­nak. A szocialista országok készek azoknak a hagyomá­nyos fegyvereknek a csökken­tésére, amelyekben fölényük van — de pontosan ugyan­ilyen hozzáállást ■ várnak a NATO tagországai részéről azokat a fegyvereket illetően, melyekből nekik van fölé­nyük. A kétoldalú kapcsolatokat értékelve a szovjet vezető rá­mutatott arra a nézetazonos­ságra. amely az SZKP és a CSKP között a szocialista építés, a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiben megmutatkozik. Egyetértenek abban, hogy a társadalmi és a gazdasági fejlesztés meg­gyorsítása mind a Szovjet­unióban, mind Csehszlovákiá­ban élő fogja segíteni a két­oldalú együttműködés inten­zívebbé tételét. A szovjet vezető végezetül sikereket kívánt a testvéri Csehszlovákia népének ahhoz, hogy az átalakítás és a szocia­lista demokrácia elmélyítése útján megoldja az ország tár­sadalmi és gazdasági fejleszté­sének problémáit. Mélyek és tartalmasak vol­tak, a nyíltság, a kölcsönös bizalom és az elvi kérdések­ben megmutatkozó egység jel­lemezte a mostani megbeszélé­seket: a CSKP KB főtitkára értékelte így a tiszteletére adott hétfői díszvacsorán a tárgyalásokat pohárköszöntő­jében. A két testvérország egysé­géről Jakes elmondta, hogy az meghatározó a nemzetközi fejlődés jelenlegi, forduló­pontnak minősíthető szakaszá­ban. A tárgyalásokon kiemelt figyelmet fordítottak a két testvérpárt internacionalista kapcsolataira, az átfogó cseh­szlovák—szovjet együttműkö­désre. Arra a következtetésre jutottak, hogy nagyok a lehe­tőségek az együttműködés fej­lesztésére, politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturá­lis és más területeken. Egyetértettek abban, hogy határozott cselekvésre van szükség a gazdasági együttmű­ködés új formáinak alkalma­zásában, a hosszú távú mun­kamegosztás és a gazdaságpo­litika összehangolása feltéte­leinek megteremtésében. A csehszlovák vezető mél­tatta azt a politikai folyama­tot, amely a Szovjetunióban az SZKP vezetésével bonta­kozik ki. Hangsúlyozta, hogy hazájában mind a szovjet­unióbeli változásokat, mind a szovjet külpolitikát széles kö­rű támogatás övezi. A CSKP KB főtitkára szólt a washing­toni tárgyalások világpolitikai jelentőségéről, s annak ered­ményeiről beszélve utalt rá, hogy a szovjet külpolitikát jellemző új gondolkodásmód joggal vált a békepolitika szinonimájává. Milos Jakes beszélt arról, hogy hamarosan megemlé­keznek Csehszlovákiában azoknak az 1948. februári ese­ményeknek évfordulójáról, amelyek megnyitották a szo­cialista építés előtti utat. Frank Cerlucci párizsi tárgyalásai Frank Carlucci amerikai had­ügyminiszter másfél napos lá­togatást tett Párizsban és tá­jékoztatta a francia vezető­ket arabközi körútjáról, vala­mint az első szovjet—ameri­kai nukleáris leszerelési meg­állapodás után tervezett lesze­relési lépésekről. Carluccit fo­gadta Francois Mitterrand el­nök. előzőleg találkozott Jacques Chirac . miniszterel­nökkel. Kanadai—USA egyezmény Egynapos megbeszélést tar­tott hétfőn Ottawában az Egyesült Államok és Kanada külügyminisztere. George Shultz és Joe Clark aláírta a sarkvidéki területeken kialakí­tott együttműködésről szóló új megállapodást, tárgyalt a két ország közötti kiadatási egyez­mény módosításáról és a ter­rorizmus elleni közös akciók­ról. Ülésezik a kínai parlament állandó bizottsága Törvénytervezet a vállalatoknak Hétfőn megkezdte Peking- ben utolsó ülésszakát a 6. Kí­nai Országos Népi Gyűlés ál­landó bizottsága. Ez év már­ciusában ül össze a sorrendben 7. Kínai Országos Népi Gyű­lés, amelynek képviselőit az ország zömében már megvá­lasztották. A január 21-ig tartó üléssza­A BEKE NYELVE A béke új nyelve a teológiá­ban és a publicisztikában cím­mel az orosz ortodox egyház kiadóhivatala és a moszkvai patriarkátus rendezésében há­romnapos tanácskozás kezdő­dött hétfőn Moszkvában. A találkozón, amelynek résztve­vői egyebek között megvizs­gálják, hogy mit tehét az egy­házi újságírás az ellenségkép kölcsönös leépítése, az orszá­gok közötti partneri viszony erősítése érdekében, számos európai országból és az Egye­sült Államokból vesznek részt teológusok és újságírók. A találkozón Magyarországot dr. Aranyos Zoltán reformá­tus zsinati főtanácsos, az Európai Egyházi Üjságírószer- vezet egyik vezetője képviseli, aki a találkozó előkészítésén is tevékenyen munkálkodott. kon a parlament állandó bi­zottsága egyebek között dönt az új országos népi gyűlés első ülésszakának összehívásá­ról. beszámolót hallgat meg a kínai mezőgazdaság helyzeté­ről. törvénytervezeteket vitat meg és kinevezésekről, illetve felmentésekről dönt. Fontos napirendi pontként szerepel a kínai parlament ál­landó bizottságának most fo lyó ülésszakán az állami vál­lalatok helyét, szerepét és jog­körét meghatározó úgynevezett vállalati törvény tervezetének a megvitatása. A tervezetét, amely kilenc éve készül, a hét végén megvizsgálta és jó­váhagyta a Kínai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak Politikai Bizottsága. A készülő — a Kínai Nép köztársaság történetében első — vállalati törvény tervezete szerint az állami vállalatok alapvető feladata az árugaz­daság fejlesztése összhangban az állami tervekkel és a piac követelményeivel. A vállalatok önálló elszámolási egységek, amelyek egyaránt felelősek a nyereségért és a veszteségért. Büntetőjogi felelősség terheli őket a rájuk bízott állami ja­vakért. Egyetértés a tengeri határok ügyében Rizskov Stockholmba érkezett Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök (balról) négynapos hivatalos látogatásra Stockholmba érkezett. A repülőtéren Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök fogadta. A svéd kormány meghívásá­ra hétfőn hivatalos látogatás­ra Stockholmba utazott Nyi- kolaj Rizskov. az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Mi-, nisztertanácsának elnöke. Svédországban legutóbb — Alakszej Koszigin személyében — 15 éve járt szovjet minisz­terelnök. A szovjet kormányfő eluta­zása előtt terjedelmes nyilat­kozatot adott a Dagens Nyhe­ter című stockholmi napilap főszerkesztőjének. Az interjú szövegét a Novoje Vremja cí­mű moszkvai hetilap is kö­zölte. A nyilatkozatban Rizs­kov a Szovjetunióban zajló átalakítási folyamatokról, a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi kérdésekről fejtet­te ki véleményét. Rizskov elmondta, hogy Ko­szigin stockholmi látogatása óta a kétoldalú kapcsolatok fejlődését több esemény is za­varta. Ezek közül a legna­gyobb kárt a Svédországban szított „tengeralattjáró-kam­pány’’ okozta — mutatón. rá a szovjet 'toiHíkztefWrrofc:' le­szögezve, hogy a SVéd vizek­re 1981 'őszén ’Véiéf'.crfül 'té­vedt atommeghajtású szovjet tengeralattjáró ügyét Moszk­va mélységesen sajnálja. Az esetnek sajnos még ma is van­nak utóhangjai. A szovjet kormányfő kitért arra is. hogy a két ország gazdasági-kereskedelmi kap­csolatainak fejlődése egyenle­tesnek mondható. 1981.-től tíz évre szóló gazdasági, ipari és tudományos-műszaki fejleszté­si program van érvényben a két ország között. A politikai kapcsolatok javulását jelzi, hogy 1986 áprilisában látoga­tást tett Moszkvában Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök. A szovjet—svéd kormány­fői megbeszéléseken egyetér­tés született a balti-tengeri határok tekintetében. Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő hétfőn Stockholm­ban meghívta az észak-euró­pai országok megfigyelőit a szovjet haditengerészet egyik idei gyakorlatára — jelentette a Reuter hírügynökség: A kor­mányfő egy fogadáson terjesz­tette elő a kezdeményezést. A hétfői tárgyalások = után XVI? Károly Gusztáv ' svéd uralkodó a királyi'/jüalötában ebédet adott Nyikolaj Rizs­kov tiszteletére. Cö ög—amerikai tárgyalások második fordulója A támaszpontok jövőjéről Megkezdődött hétfőn Athén­ban az Egyesült Államok gö­rögországi katonai támasz­pontjainak jövőjéről szóló tár­gyalások második fordulója. HA FRANCI A ORSZÁG volt miniszterelnöke Santiagóba kíván utazni, a chilei kor­mánynak nem lehet ez ellen kifogása. Még akkor sem, ha értesül arról, hogy Laurent Fabius volt szocialista párti kormányfő azért érkezik a la­tin-amerikai országba, hogy Pinochet ellenzékének vezetői­vel tárgyaljon. Pedig az a szervezet, amely Fabiusnak a meghívót küldte, az Emberi Jogok Chilei Bizottsága, vörös posztó a kormányzat és támo­gatóinak szemében. Ez a túl­nyomórészt kereszténydemok­ratákból, egyházi személyisé­gekből és mérsékelt baloldali elemekből álló csoportosulás azzal vált elsősorban ismert­té, hogy a titkosrendőrség ál­tal letartóztatott és „eltűnt­nek” nyilvánított állampolgá­rok hollétét kérte számon a hatóságoktól és fellépett a ter­rorintézkedések ellen, s köve­telte a demokrácia helyreállí­tását az országban. Nem egy vezető személyiségük ellen in­dított eljárást Pinochet kor­mányzata és hosszabb-rövi- debb időre a bizottság tagjai közül többen maguk is az „el­tűntek” listájára kerültek. Csupán a nemzetközi tiltako­zás hatására bocsátották őket szabadon, de a szervezet elleni zaklatások azóta sem szünetel­nek. Pinochet hatóságai az ellen sem tehettek semmit, hogy Laurent Fabius lerója kegye­letét a másfél évtizeddel ez­előtti véres puccsban meggyil­kolt államfő, Salvador Allende sírjánál. Azt sem merték megakadályozni, hogy a volt kormányfő sajtóértekezletet tartson Santiagóban és beje­lentse: a Francia Szocialista am JEGYZET KINOS INCIDENS SANTIAGÓBAN Párt külön pénzalapot hozott létre a chilei demokratizálási folyamat segítésére. De Fabius valóságos sokkot idézett elő Pinochet és hiveinek körében, amikor kijelentette: a chilei diktátor egyike azon kevesek­nek a világon, akik iránt ő „mérhetetlen megvetést” érez. A Reuter hírügynökség san­tiagói jelentése szerint a rend­kívül kínos helyzetbe került Pinochet-rezsim ezek után fontolóra vette Fabius chilei vízumának bevonását és a po­litikus kiutasítását az ország­ból. A SANTIAGÓI RENDSZER ura azonban hiába teszi meg az ellenlépést, ettől sem az el­hangzott szavak, sem pedig a helyzet nem változik meg. Pinochet eredeti tervei ugyan­is a jelek szerint füstbe men­tek. Tavaly szeptemberben a véres puccs 14. évfordulóján még arra számított, hogy ural­mát csaknem az ezredfordu­lóig meghosszabbíthatja. Az akkor 71 esztendős tábornok még bízott abban, hogy az 1980-ban a hadsereg asszisztá- lásával megrendezett népsza­vazási színjátékkal elfogadta­tott bonyolult választási gé­pezete a javára működik majd. E szerint 1988-ban újabb népszavazást kell tartania. Pinochet tavaly még abban re­ménykedett, hogy előkészítheti majd a talajt, hogy 1988-ban egyedüli elnökjelöltségére kér­hesse a népszavazás áldását. Ha ugyanis a mechanizmus szerint megszerzi a jelöltsé­get, akkor — 1989 márciusától kezdve — további nyolc évre elnök maradhatna. Chile jelenlegi ura arra is számított, hogy a korábbi tak­tikázással változatlanul meg­osztva tarthatja a diktatúra ellenzékét. A két nagy de­mokratizálásért küzdő tömö­rülés ugyanis képtelen egyet­értésre jutni a követendő út­ban, s akcióit egymástól füg­getlenül hajtja végre. így az­után a rendszer elnyomó gépe­zete számára nem jelentett különösebb erőfeszítést, hogy szétoszlassa a tüntetéseket, s így nem jöhetett létre az a nagyságrendű megmozdulás, amely alapjaiban ingathatná meg a kormányzatot, s elin- díthatiui egy tényleges, mély­reható demokratizálási folya­matot. IDŐKÖZBEN AZONBAN változások következtek be a helyzetben. A korábbi szórvá­nyos ellenállási fegyveres ak­ciók például a diktatúra el­len. szervezettebbekké váltak. A Manuel Rodriguez szervezet fegyveresei elrabolták Carlos Carreno alezredest, a chilei hadsereg egyik fegyvergyártá­si szakértőjét és 92 napon át fogságban tartották. Mint Jósé Miguel parancsnok a napok­ban az El Pais című madridi újságnak adott interjújában elmondta, egyetlen pillanatig sem gondoltak arra, hogy a magas rangú tisztet megöljék. Az akciót a chilei hadsereg tisztjeihez szóló üzenetnek szánták, hogy gondolkodjanak el az ország sorsáról. De a tiszt elrablása és fogvatartása megmutatta a diktatúra rend­őrségének gyengéit is, hiszen hatalmas hajtóvadászattal sem volt képes felkutatni Carrenót. Jósé Miguel kijelentette, hogy a Manuel Rodriguez szervezettel azóta sok tiszt és altiszt rokonszenvez a chilei hadseregben, s tólük rendsze­resen kapnak fontos informá­ciókat. Azokat a tiszteket, akik szolidaritásból hozzájárultak a Carrenót kiszabadító váltság­díj megfizetéséhez, a diktatú­ra vezetői megfenyegették. A parancsnok azt is elmondta, hogy a fegyveres szervezet nem tartozik semmiféle párt­hoz és keresztények és mar­xisták együtt harcolnak sorai­ban. AZ EL PAISNAK adott in­terjú legfőbb megállapítása azonban az, hogy Pinochet im­már nem akarja megtartani a népszavazást, amelytől ko­rábban elnökjelöltsége szente­sítését remélte, hanem helyette katonai akcióval akar lecsap­ni az ellenzéki erők legradiká­lisabb részére. Ez az értékelés egyébként megegyezik az US News and World Report című amerikai hetilap nemrég San­tiagóban járt munkatársának véleményével is. A tudósító, miközben a látszólag békés utcaképet szembeállítja azzal, hogy még mindig ellenzékieket hurcolnak el, kifejezi kétsé­geit, hogy egyáltalán lesz-e népszavazás Chilében. A tábornok elnök azért keres más megoldást, mert immár a hadsereg vezetőinek egy ré­sze a jelek szerint nem híve további nyolc évre való elnök­ségének. Tekintve, hogy az ál­tala elfogadtatott 1980-as „al­kotmány” előírja, hogy az el­nökjelöltnek el kell nyernie a haderőnemek főparancsno­kainak támogatását, Pinochet nem teljesen biztos abban, hogy ez sikerül majd neki. Túl ezen, a közvcleménykuta- tások barométerei is „rossz időt” jeleznek a tábornoknak. Eszerint egy népszavazáson 15 százaléknál aligha számíthat több voksra. A tábornok most azzal igyekszik híveket tobo­rozni egy erőszakos megoldás­hoz, és a demokratizálási fo­lyamat megindulásának meg­akadályozásához, hogy káoszt és anarchiát helyez kilátásba arra az esetre, ha nem ö és hívei állnak az ország élén ... A FENYEGETÉSEK KORA azonban Chilében is leáldozó­ban ván Laurent Fabius Pino­chetet és rendszerét megbé­lyegző szavai elhangzottak a rádióban és közölte azokat a santiagói sajtó. Bár a kínos incidens fölött bizonyára napi­rendre térnek, de a folvamat kibontakozása a diktatúra felszámolására és a demokra­tizálásra ideig-óráig késleltet­hető, de nem megállítható. Arkus István A mostani megbeszélések pén­tekig tartanak, A tavaly no­vemberben lezajlott első for­dulóban a felek nem jutottak közelebb egy új megállapo­dáshoz. Az év végén jár le a gö­rög—amerikai szerződés, amely lehetővé teszi, hogy a Penta­gon négy nagy támaszpontot és húsz kisebb katonai objek­tumot tartson fenn az Égei- tengeri országban. Washington szeretne újabb szerződést köt­ni hogy biztosítsa a támasz­pontok további fennmaradá­sát. A szocialista párti Andreasz Papandreu miniszterelnök 1981-ben, első megválasztása után azt mondta, hogy kor mányzata fel fogja száméin az amerikai katonai bázisoka* Álláspontja később úgy mó dosult. hogy ha sikerül a gö rög nemzeti érdekek szem pontjából elfogadható rnegá’- lapodásra jutni az ameri kainkkal, akkor népszavazásra bocsájtja az új szerződés tervezetét. A referendum dönti majd el végső fokon, hogy megkössék-e az úiabb szerződést az Egyesült Álla­mokkal. Ha nem sikerül meg­állapodni, akkor a mostani szerződés értelmében el kell távolítani az amerikai támasz­pontokat az országból Ezt a szerződés lejárta — 1988. de­cember 31. — után tizenhét hónanon belül kellene végre­hajtani. m Csak lövi den..'.m GENFBEN kedden kezdi meg újabb ülésszakát a le­szerelési konferencia vegyi fegyverekkel foglalkozó kü­lönbizottsága. RO TE VU dél-koreai el­nök hétfőn 52 tagú tanácsadó testületet hozott létre a de­mokratikus változások és a nemzeti megbékélés előmozdí­tására

Next

/
Oldalképek
Tartalom