Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-12 / 9. szám
1988. JANUAR 12.. REDO A CSKP főtitkárának munkalátogatása Moszkvában Gorbacsov és Jakes találkozója Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára hétfőn rövid munkalátogatásra Moszkvába érkezett. A csehszlovák vezető az SZKP KB meghívásának tesz eleget. A szovjet főváros repülőterén Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, valamint a KB több más felelős munkatársa fogadta a vendéget. Milos Jakest a CSKP KB 1987 decemberi ülésén választották meg a testület főtitkárává. Ebben a minőségében ez az első külföldi útja. A munkalátogatáson Szovjetunióban tartózkodó Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára tiszteletére hétfőn a moszkvai Kremlben díszvacsorát adott az SZKP Központi Bizottsága. A meleg, baráti légkörű vacsorán beszédet mondott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Milos Jakes. A vacsorán részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, valamint a politikai bizottság és a titkárság több más tagja. Mihail Gorbacsov és Milos Jakes a nap folyamán a Kremlben tartott megbeszélésén a nemzetközi politika, továbbá a két párt és állam kapcsolatainak több kérdését tekintette át. A szívélyes, baráti légkörű, a teljes egyetértés jegyében lezajlott találkozón Mihail Gorbacsov nagyra értékelte a csehszlovák kommunisták törekvéseit a társadalmi élet formáinak megújítására, az időszerű problémák megoldásának meggyorsítására, s kifejtette, hogy a Csehszlovákiában megvalósuló intézkedéseket a Szovjetunióban élénk érdeklődés és megértés kíséri. A vacsorán mondott pohárköszöntőjében az SZKP KB főtitkára az elmúlt év külpolitikai eredményeit értékelve rámutatott, hogy a nukleáris rakéták két osztályának felszámolásáról, szóló szovjet —amerikai szerződj, a szocialista külpolitika közös sikere. Mihail Gorbacsov ‘megállapította, hogy a nemzetközi helyzet gyökeres megjavítása érdekében sok nehézséget és előítéletet kell leküzdeni. Példaként említette Európát, ahol befolyásos politikai körök továbbra is a bizalmatlanságot táplálják a szocialista országok szándékait illetően. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy Európában nincs helye semmiféle gyanakvásnak. A szocialista országok készek azoknak a hagyományos fegyvereknek a csökkentésére, amelyekben fölényük van — de pontosan ugyanilyen hozzáállást ■ várnak a NATO tagországai részéről azokat a fegyvereket illetően, melyekből nekik van fölényük. A kétoldalú kapcsolatokat értékelve a szovjet vezető rámutatott arra a nézetazonosságra. amely az SZKP és a CSKP között a szocialista építés, a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiben megmutatkozik. Egyetértenek abban, hogy a társadalmi és a gazdasági fejlesztés meggyorsítása mind a Szovjetunióban, mind Csehszlovákiában élő fogja segíteni a kétoldalú együttműködés intenzívebbé tételét. A szovjet vezető végezetül sikereket kívánt a testvéri Csehszlovákia népének ahhoz, hogy az átalakítás és a szocialista demokrácia elmélyítése útján megoldja az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének problémáit. Mélyek és tartalmasak voltak, a nyíltság, a kölcsönös bizalom és az elvi kérdésekben megmutatkozó egység jellemezte a mostani megbeszéléseket: a CSKP KB főtitkára értékelte így a tiszteletére adott hétfői díszvacsorán a tárgyalásokat pohárköszöntőjében. A két testvérország egységéről Jakes elmondta, hogy az meghatározó a nemzetközi fejlődés jelenlegi, fordulópontnak minősíthető szakaszában. A tárgyalásokon kiemelt figyelmet fordítottak a két testvérpárt internacionalista kapcsolataira, az átfogó csehszlovák—szovjet együttműködésre. Arra a következtetésre jutottak, hogy nagyok a lehetőségek az együttműködés fejlesztésére, politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és más területeken. Egyetértettek abban, hogy határozott cselekvésre van szükség a gazdasági együttműködés új formáinak alkalmazásában, a hosszú távú munkamegosztás és a gazdaságpolitika összehangolása feltételeinek megteremtésében. A csehszlovák vezető méltatta azt a politikai folyamatot, amely a Szovjetunióban az SZKP vezetésével bontakozik ki. Hangsúlyozta, hogy hazájában mind a szovjetunióbeli változásokat, mind a szovjet külpolitikát széles körű támogatás övezi. A CSKP KB főtitkára szólt a washingtoni tárgyalások világpolitikai jelentőségéről, s annak eredményeiről beszélve utalt rá, hogy a szovjet külpolitikát jellemző új gondolkodásmód joggal vált a békepolitika szinonimájává. Milos Jakes beszélt arról, hogy hamarosan megemlékeznek Csehszlovákiában azoknak az 1948. februári eseményeknek évfordulójáról, amelyek megnyitották a szocialista építés előtti utat. Frank Cerlucci párizsi tárgyalásai Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter másfél napos látogatást tett Párizsban és tájékoztatta a francia vezetőket arabközi körútjáról, valamint az első szovjet—amerikai nukleáris leszerelési megállapodás után tervezett leszerelési lépésekről. Carluccit fogadta Francois Mitterrand elnök. előzőleg találkozott Jacques Chirac . miniszterelnökkel. Kanadai—USA egyezmény Egynapos megbeszélést tartott hétfőn Ottawában az Egyesült Államok és Kanada külügyminisztere. George Shultz és Joe Clark aláírta a sarkvidéki területeken kialakított együttműködésről szóló új megállapodást, tárgyalt a két ország közötti kiadatási egyezmény módosításáról és a terrorizmus elleni közös akciókról. Ülésezik a kínai parlament állandó bizottsága Törvénytervezet a vállalatoknak Hétfőn megkezdte Peking- ben utolsó ülésszakát a 6. Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága. Ez év márciusában ül össze a sorrendben 7. Kínai Országos Népi Gyűlés, amelynek képviselőit az ország zömében már megválasztották. A január 21-ig tartó ülésszaA BEKE NYELVE A béke új nyelve a teológiában és a publicisztikában címmel az orosz ortodox egyház kiadóhivatala és a moszkvai patriarkátus rendezésében háromnapos tanácskozás kezdődött hétfőn Moszkvában. A találkozón, amelynek résztvevői egyebek között megvizsgálják, hogy mit tehét az egyházi újságírás az ellenségkép kölcsönös leépítése, az országok közötti partneri viszony erősítése érdekében, számos európai országból és az Egyesült Államokból vesznek részt teológusok és újságírók. A találkozón Magyarországot dr. Aranyos Zoltán református zsinati főtanácsos, az Európai Egyházi Üjságírószer- vezet egyik vezetője képviseli, aki a találkozó előkészítésén is tevékenyen munkálkodott. kon a parlament állandó bizottsága egyebek között dönt az új országos népi gyűlés első ülésszakának összehívásáról. beszámolót hallgat meg a kínai mezőgazdaság helyzetéről. törvénytervezeteket vitat meg és kinevezésekről, illetve felmentésekről dönt. Fontos napirendi pontként szerepel a kínai parlament állandó bizottságának most fo lyó ülésszakán az állami vállalatok helyét, szerepét és jogkörét meghatározó úgynevezett vállalati törvény tervezetének a megvitatása. A tervezetét, amely kilenc éve készül, a hét végén megvizsgálta és jóváhagyta a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága. A készülő — a Kínai Nép köztársaság történetében első — vállalati törvény tervezete szerint az állami vállalatok alapvető feladata az árugazdaság fejlesztése összhangban az állami tervekkel és a piac követelményeivel. A vállalatok önálló elszámolási egységek, amelyek egyaránt felelősek a nyereségért és a veszteségért. Büntetőjogi felelősség terheli őket a rájuk bízott állami javakért. Egyetértés a tengeri határok ügyében Rizskov Stockholmba érkezett Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök (balról) négynapos hivatalos látogatásra Stockholmba érkezett. A repülőtéren Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök fogadta. A svéd kormány meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Stockholmba utazott Nyi- kolaj Rizskov. az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Mi-, nisztertanácsának elnöke. Svédországban legutóbb — Alakszej Koszigin személyében — 15 éve járt szovjet miniszterelnök. A szovjet kormányfő elutazása előtt terjedelmes nyilatkozatot adott a Dagens Nyheter című stockholmi napilap főszerkesztőjének. Az interjú szövegét a Novoje Vremja című moszkvai hetilap is közölte. A nyilatkozatban Rizskov a Szovjetunióban zajló átalakítási folyamatokról, a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi kérdésekről fejtette ki véleményét. Rizskov elmondta, hogy Koszigin stockholmi látogatása óta a kétoldalú kapcsolatok fejlődését több esemény is zavarta. Ezek közül a legnagyobb kárt a Svédországban szított „tengeralattjáró-kampány’’ okozta — mutatón. rá a szovjet 'toiHíkztefWrrofc:' leszögezve, hogy a SVéd vizekre 1981 'őszén ’Véiéf'.crfül 'tévedt atommeghajtású szovjet tengeralattjáró ügyét Moszkva mélységesen sajnálja. Az esetnek sajnos még ma is vannak utóhangjai. A szovjet kormányfő kitért arra is. hogy a két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak fejlődése egyenletesnek mondható. 1981.-től tíz évre szóló gazdasági, ipari és tudományos-műszaki fejlesztési program van érvényben a két ország között. A politikai kapcsolatok javulását jelzi, hogy 1986 áprilisában látogatást tett Moszkvában Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök. A szovjet—svéd kormányfői megbeszéléseken egyetértés született a balti-tengeri határok tekintetében. Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő hétfőn Stockholmban meghívta az észak-európai országok megfigyelőit a szovjet haditengerészet egyik idei gyakorlatára — jelentette a Reuter hírügynökség: A kormányfő egy fogadáson terjesztette elő a kezdeményezést. A hétfői tárgyalások = után XVI? Károly Gusztáv ' svéd uralkodó a királyi'/jüalötában ebédet adott Nyikolaj Rizskov tiszteletére. Cö ög—amerikai tárgyalások második fordulója A támaszpontok jövőjéről Megkezdődött hétfőn Athénban az Egyesült Államok görögországi katonai támaszpontjainak jövőjéről szóló tárgyalások második fordulója. HA FRANCI A ORSZÁG volt miniszterelnöke Santiagóba kíván utazni, a chilei kormánynak nem lehet ez ellen kifogása. Még akkor sem, ha értesül arról, hogy Laurent Fabius volt szocialista párti kormányfő azért érkezik a latin-amerikai országba, hogy Pinochet ellenzékének vezetőivel tárgyaljon. Pedig az a szervezet, amely Fabiusnak a meghívót küldte, az Emberi Jogok Chilei Bizottsága, vörös posztó a kormányzat és támogatóinak szemében. Ez a túlnyomórészt kereszténydemokratákból, egyházi személyiségekből és mérsékelt baloldali elemekből álló csoportosulás azzal vált elsősorban ismertté, hogy a titkosrendőrség által letartóztatott és „eltűntnek” nyilvánított állampolgárok hollétét kérte számon a hatóságoktól és fellépett a terrorintézkedések ellen, s követelte a demokrácia helyreállítását az országban. Nem egy vezető személyiségük ellen indított eljárást Pinochet kormányzata és hosszabb-rövi- debb időre a bizottság tagjai közül többen maguk is az „eltűntek” listájára kerültek. Csupán a nemzetközi tiltakozás hatására bocsátották őket szabadon, de a szervezet elleni zaklatások azóta sem szünetelnek. Pinochet hatóságai az ellen sem tehettek semmit, hogy Laurent Fabius lerója kegyeletét a másfél évtizeddel ezelőtti véres puccsban meggyilkolt államfő, Salvador Allende sírjánál. Azt sem merték megakadályozni, hogy a volt kormányfő sajtóértekezletet tartson Santiagóban és bejelentse: a Francia Szocialista am JEGYZET KINOS INCIDENS SANTIAGÓBAN Párt külön pénzalapot hozott létre a chilei demokratizálási folyamat segítésére. De Fabius valóságos sokkot idézett elő Pinochet és hiveinek körében, amikor kijelentette: a chilei diktátor egyike azon keveseknek a világon, akik iránt ő „mérhetetlen megvetést” érez. A Reuter hírügynökség santiagói jelentése szerint a rendkívül kínos helyzetbe került Pinochet-rezsim ezek után fontolóra vette Fabius chilei vízumának bevonását és a politikus kiutasítását az országból. A SANTIAGÓI RENDSZER ura azonban hiába teszi meg az ellenlépést, ettől sem az elhangzott szavak, sem pedig a helyzet nem változik meg. Pinochet eredeti tervei ugyanis a jelek szerint füstbe mentek. Tavaly szeptemberben a véres puccs 14. évfordulóján még arra számított, hogy uralmát csaknem az ezredfordulóig meghosszabbíthatja. Az akkor 71 esztendős tábornok még bízott abban, hogy az 1980-ban a hadsereg asszisztá- lásával megrendezett népszavazási színjátékkal elfogadtatott bonyolult választási gépezete a javára működik majd. E szerint 1988-ban újabb népszavazást kell tartania. Pinochet tavaly még abban reménykedett, hogy előkészítheti majd a talajt, hogy 1988-ban egyedüli elnökjelöltségére kérhesse a népszavazás áldását. Ha ugyanis a mechanizmus szerint megszerzi a jelöltséget, akkor — 1989 márciusától kezdve — további nyolc évre elnök maradhatna. Chile jelenlegi ura arra is számított, hogy a korábbi taktikázással változatlanul megosztva tarthatja a diktatúra ellenzékét. A két nagy demokratizálásért küzdő tömörülés ugyanis képtelen egyetértésre jutni a követendő útban, s akcióit egymástól függetlenül hajtja végre. így azután a rendszer elnyomó gépezete számára nem jelentett különösebb erőfeszítést, hogy szétoszlassa a tüntetéseket, s így nem jöhetett létre az a nagyságrendű megmozdulás, amely alapjaiban ingathatná meg a kormányzatot, s elin- díthatiui egy tényleges, mélyreható demokratizálási folyamatot. IDŐKÖZBEN AZONBAN változások következtek be a helyzetben. A korábbi szórványos ellenállási fegyveres akciók például a diktatúra ellen. szervezettebbekké váltak. A Manuel Rodriguez szervezet fegyveresei elrabolták Carlos Carreno alezredest, a chilei hadsereg egyik fegyvergyártási szakértőjét és 92 napon át fogságban tartották. Mint Jósé Miguel parancsnok a napokban az El Pais című madridi újságnak adott interjújában elmondta, egyetlen pillanatig sem gondoltak arra, hogy a magas rangú tisztet megöljék. Az akciót a chilei hadsereg tisztjeihez szóló üzenetnek szánták, hogy gondolkodjanak el az ország sorsáról. De a tiszt elrablása és fogvatartása megmutatta a diktatúra rendőrségének gyengéit is, hiszen hatalmas hajtóvadászattal sem volt képes felkutatni Carrenót. Jósé Miguel kijelentette, hogy a Manuel Rodriguez szervezettel azóta sok tiszt és altiszt rokonszenvez a chilei hadseregben, s tólük rendszeresen kapnak fontos információkat. Azokat a tiszteket, akik szolidaritásból hozzájárultak a Carrenót kiszabadító váltságdíj megfizetéséhez, a diktatúra vezetői megfenyegették. A parancsnok azt is elmondta, hogy a fegyveres szervezet nem tartozik semmiféle párthoz és keresztények és marxisták együtt harcolnak soraiban. AZ EL PAISNAK adott interjú legfőbb megállapítása azonban az, hogy Pinochet immár nem akarja megtartani a népszavazást, amelytől korábban elnökjelöltsége szentesítését remélte, hanem helyette katonai akcióval akar lecsapni az ellenzéki erők legradikálisabb részére. Ez az értékelés egyébként megegyezik az US News and World Report című amerikai hetilap nemrég Santiagóban járt munkatársának véleményével is. A tudósító, miközben a látszólag békés utcaképet szembeállítja azzal, hogy még mindig ellenzékieket hurcolnak el, kifejezi kétségeit, hogy egyáltalán lesz-e népszavazás Chilében. A tábornok elnök azért keres más megoldást, mert immár a hadsereg vezetőinek egy része a jelek szerint nem híve további nyolc évre való elnökségének. Tekintve, hogy az általa elfogadtatott 1980-as „alkotmány” előírja, hogy az elnökjelöltnek el kell nyernie a haderőnemek főparancsnokainak támogatását, Pinochet nem teljesen biztos abban, hogy ez sikerül majd neki. Túl ezen, a közvcleménykuta- tások barométerei is „rossz időt” jeleznek a tábornoknak. Eszerint egy népszavazáson 15 százaléknál aligha számíthat több voksra. A tábornok most azzal igyekszik híveket toborozni egy erőszakos megoldáshoz, és a demokratizálási folyamat megindulásának megakadályozásához, hogy káoszt és anarchiát helyez kilátásba arra az esetre, ha nem ö és hívei állnak az ország élén ... A FENYEGETÉSEK KORA azonban Chilében is leáldozóban ván Laurent Fabius Pinochetet és rendszerét megbélyegző szavai elhangzottak a rádióban és közölte azokat a santiagói sajtó. Bár a kínos incidens fölött bizonyára napirendre térnek, de a folvamat kibontakozása a diktatúra felszámolására és a demokratizálásra ideig-óráig késleltethető, de nem megállítható. Arkus István A mostani megbeszélések péntekig tartanak, A tavaly novemberben lezajlott első fordulóban a felek nem jutottak közelebb egy új megállapodáshoz. Az év végén jár le a görög—amerikai szerződés, amely lehetővé teszi, hogy a Pentagon négy nagy támaszpontot és húsz kisebb katonai objektumot tartson fenn az Égei- tengeri országban. Washington szeretne újabb szerződést kötni hogy biztosítsa a támaszpontok további fennmaradását. A szocialista párti Andreasz Papandreu miniszterelnök 1981-ben, első megválasztása után azt mondta, hogy kor mányzata fel fogja száméin az amerikai katonai bázisoka* Álláspontja később úgy mó dosult. hogy ha sikerül a gö rög nemzeti érdekek szem pontjából elfogadható rnegá’- lapodásra jutni az ameri kainkkal, akkor népszavazásra bocsájtja az új szerződés tervezetét. A referendum dönti majd el végső fokon, hogy megkössék-e az úiabb szerződést az Egyesült Államokkal. Ha nem sikerül megállapodni, akkor a mostani szerződés értelmében el kell távolítani az amerikai támaszpontokat az országból Ezt a szerződés lejárta — 1988. december 31. — után tizenhét hónanon belül kellene végrehajtani. m Csak lövi den..'.m GENFBEN kedden kezdi meg újabb ülésszakát a leszerelési konferencia vegyi fegyverekkel foglalkozó különbizottsága. RO TE VU dél-koreai elnök hétfőn 52 tagú tanácsadó testületet hozott létre a demokratikus változások és a nemzeti megbékélés előmozdítására
