Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

a a A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 294. SZÁM 1987. DECEMBER 19.. SZOMBAT A diákotthon két évtizede Új típusú intézmény született A nagykőrösi diákotthon 20 éves. A jubileumi ünnepsé­get kiállítással, szakmai ta­nácskozással, egykori diákok találkozójával kötötték össze. A diákotthon megalakulását, a fejlődés tendenciáit, a tartal­mi gazdagodást, a lehetőségek bővülését a színvonalas kivi­telezésű tablók jól reprezen­tálják. A szép számban érdeklődő­kön kívül meghívott vendégek voltak még Kocsis Jánosné tanácselnök. Pásztor István, az MSZMP városi bizottság első titkára, dr. Abrudbányai János megyei Vezető szakta­nácsadó, Czimmer László PMPI-csoportvezető és Bódiné Szénást Klára, a Művelődési Minisztérium főosztályvezető­je. Szocializáció Martinusz Ferenc megyei tanácsos. megnyitóbeszédé­ben a diákotthonok szükséges­ségének létrejöttét elemezte, azokat az elveket elevenítet­te fel, amelyek a külterületi, a tanyacsoportokban élő hát­rányos helyzetű gyermekek érdekvédelmét kiemelt fel­adattá tették. Az ilyen körülmények kö­zött élő gyermekek osztatlan vagy részben osztott iskolai oktatásából származó hátrá­nyos helyzetét a körzetesítés volt hivatva megoldani. Ezt sok egyéb mellett a közleke­dési nehézségek is hátráltat­ták, ez a megoldás így csak látszólagos helyzetjavítás volt, A hátrányok leküzdése a na­gyobb perspektívát ígérő ok­tató-nevelő munka új színtere e gyermekréteg számára a diákotthonok létrejöttével ol­dódott meg igazán. Hazánkban az első ilyen 1952-ben létesült, 1960-ban már öt működött, majd nap­jainkig 129 otthonban, 12 ezer tanyai gyermeknek változtak meg tanulást és a szocializá­ciót segítő körülményei. Dr. Kovák István, a Pest Megyei Tanács V. B. művelődési osztályvezetője a megye mű­velődési helyzetét, sajátossá­gait elemezte a szakmai ta­nácskozáson. Hangsúlyozta a társadalom, a pedagógusok és a szülői ház kapcsolatának szükséges­ségét. Számok' tükrében il­lusztrálta a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és beil­leszkedési zavarokkal küszkö­dő gyermekek emelkedő lét­számát. Ez a tény önmagában is sürgős és hatékony megol­dásokat sürget. Az extenzív fejlődés a belső tartalékok, energiák, hatóerők felszínre hozásával járható utakra se­gít lelni. Személyiségfejlesztés A továbbiakban Kisfaludi Katalin levéltáros a nagykő­rösi diákotthon 20 évének történeti elemzését adta. A sorrendbe szedett események Gorombáskodik az időjárás A kiadós esőzések, majd a fagyok miatt végleg hazatér­tek a traktorok a Mészáros Tsz földjeiről. Legközelebb már csak tavasszal indulnak ismét útnak, addig pedig a szerelőkön lesz a sor „erőt ön­teni” beléjük a további műm kához. A legfontosabb őszi felada­tokat sikerült időben elvégez­ni ebben a gazdaságban is. a borsó, tavaszi árpa, paradi­csom termőföldje tápanyaggal felfrissítve, felszántva várja a tavaszt, mindössze 70 hektár terület az. aminek megműve­lésével adósak maradtak a traktorosok. Az állattenyésztők háza tá­ján viszont nem maradt sem­mi elvégezetlenül, legalábbis ami a télre való felkészülést illeti. Szálas és szemes takar­mányból, alomszalmából tar­talékoltak annyit, hogy akár, a leghosszabb télnek menve sem kellene aggódniuk a gondozók­nak az állományért. Ámbár rájuk mostanában nehéz idők járnak, megkezdődött az év végi borjadzás. A 400 tehén 20—25 százaléka most hozza világra utódait, jóllehet nem a legkedvezőbb időszakban, de megvan ezen is a haszon. Má­jusban, júniusban már export­ra küldhetők a most született állatok. A gorombára vált időjárás a szőlőskertekben dolgozókon is kifogott, így az eddig jó ütemben végzett tőkepótló buj­tassa! egy időre fel kellett hagyniuk. Hasonlóan jártak a kertészeti' telepek karbantar­tásával foglalatoskodók, így 25—30 ember foglalkoztatásá­nak problémája került napi­rendre a szövetkezetben. Az évből hátralevő napok­ban ugyan ez még nem jelent gondot, kinek-kinek van még a megtakarított szabadságából, óm az új év első heteiben min­denkinek megfelelő munkát kell adni. Ami nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk, hiszen arról szó sem lehet, hogy a kertészek bárhol is te­vékenységi körükhöz hasonló munkához jutnának ilyentájt, legfeljebb az állattenyésztő te­lepek kínálnak lehetőséget ide­haza néhány személy elhelye­zésére. Tavaly jó néhányam a gép­gyártó szövetkezetbe szegőd­tek, ott azonban a gazdasági munkaközösségek elvégzik azt, amit eleddig . vendégmunká­sokra bíztak. A szövetkezet idén a Dutéppel vette fel a kapcsolatot, amely közel 40 embernek tud majd — a nyolc kőműves már november eleje óta Kecskeméten dolgozik — elfoglaltságot adni, részben szakipari, valamint némi be­tanulást igénylő feladatok el­végzéséhez tető alatt, meleg helyiségben. szemléletesen mutatták meg egy új típusú intézmény ki­bontakozásának útját. Dr. Ma­kai Katalin osztályvezető „A kollégiumi nevelés személyi­ségformáló hatása” című elő­adásában vázolta a, személyi­ség definíciójának jó néhá- nyát, jelezve ezzel azt, hogy e fogalom pontos meghatáro­zása napjaink kutatásának is tárgya. A külső behatásoknak és belső feltételeknek meghatá­rozott, kölcsönös viszonyban kell állniuk egymással. Peda­gógiai értelemben a nevelő- otthoni személyiségformálás is ebből indul ki, de az általá­nos fejlesztőelveken túl, ép­pen az „otthon” jellegből adódóan speciális területei és feladatai vannak. A helyi diákotthon ilyen jellegű tö­rekvéseit példákkal illusztrál­ta előadásában. A Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója, Deák György, az iskola és a diák­otthoni nevelőmunka össze­hangolásával kapcsolatosan az alábbiakat fogalmazta meg. 1979-ben kellő mérlegelés után rendelettel határozták meg egyes nevelési és oktatá­si intézmények összetartozá­sát. Városunkban 1980-ban a diákotthont közös igazgatás alá vonták a Petőfi iskolával. Az így összevont intézmény­ben megszűnt a diákotthon és iskolai munkát végző peda­gógusok kapcsolatának eset­legessége. A naprakész infor­mációcsere, a rendszeres kap­csolattartás lehetősége össze­hangolt munkát tett napi gyakorlattá. A szervezeti összevonás két­ségtelen előnye és követelmé­nye az integrált tevékenység- rendszer, amelyben megkülön­böztethetünk sajátosan csak iskolai, csak diákotthoni, va­lamint közös tevékenységi elemeket és formákat. A koordinált munka, az ésszerű munkamegosztás alapvető szükséglete a tanulók szemé- lyiségformálásának. Kibontakozás A vasadi, a lajosmizsei és a nagykőrösi diákotthonok mai és egykori tanulók rész­vételével diáktalálkozó, vá­rosnézés és játékos vetélkedő keretén belül ismerkedhettek egymással, illetve eleveníthet­tek fel egykor átélt közös él­ményeiket. Sz. J. Új csatorna az ereszen Az időette esőcsatornák, a Kossuth iskola eresze alatt, már dísznek sem voltak jók, zivatar idején száz sugárból eresz­tették szét a vizet. A gamcsz bádogosai a napokban meg­szabadították a perforálódott lemezektől az épületet, s újat tettek a helyükbe. Képünkön Sahin Mihály és Hegedűs Lász­ló az egyik udvari könyök szerelésénél tart. (Varga Irén fel­vétele) Tervezés komputerrel Növekszik a lakosság tejfo­gyasztása; az igények kielé­gítésére a mezőgazdasági nagyüzemek tehenészeti tele­pein az eddigi legnagyobb sza­bású rekonstrukciós program megvalósításán dolgoznak, részben állami támogatással. A MÉM adatai szerint csak­nem száz létesítmény teljes felújítása, műszaki átalakítá­sa és teljesítményének foko­zása van folyamatban. A munkálatok során egyút­tal a telepeken tartott állatok számának növelését is lehető­vé teszik. A hazai gyakorlat­ban nagy számban találhatók a 300—400-as tehenészetek, ezeket úgy bővítik, hogy 600— 700 tehenet helyezhessenek el, javítva a tejtermelés gazdasá­gosságát. Van olyan létesít­mény, ahol a munkálatokat összekötik a számítógépes programozás bevezetésével. Ez történik például Vácszent- lászlón, ahol a tehenészetek­ben komputerekre bízzák a tervezést és az üzemszervezést. A rekonstrukció hozzásegíti a termelőket az állomány ge­netikai tartalékainak teljesebb kihasználásához. A munkaerő­vel való takarékoskodással is együtt járnak a felújítások, a telepek egy részében a kezelő­személyzetnek akár negyede is feleslegessé válik. Őket a gaz­daságok más területein foglal­koztatják, nyitva tartása A karácsonyi ünnepeket megelőzően, a különféle üz­letek az alábbiak szerint tar­tanak nyitva. December 23: minden üzlet szokásos rendje szerint, a hús­boltok 19 óráig tartanak nyit­va. December 24.: hetipiac van, az összes piaci, valamint egy műszakos bolt 12 óráig, a két műszakosok 14 óráig, a többi 12 óráig, a vendéglátó­ipari egységek 15 óráig tarta­nak nyitva. 26-án a kijelölt egységek tejet és kenyeret árusítanak. 27-én, vasárnap, rendes hetipiac, minden vá­rosi üzlet keddi nyitva tartás szerint üzemel. aa Színház «■ SZOMBATON A kecskeméti Katona József Színházban, este 7 órakor: Bánk bán. Katona József bér­let. A szolnoki Szigligeti Szín­házban, este 7 órakor: Mág­nás Miska. A Szobaszínház­ban, este fél 8-kor: A hattyú halála, avagy a hosszú szék­let. VASÄRNAP A kecskeméti Katona József Színházban, este 7 órakor: Bánk bán. Kada Elek bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban, este 7 órakor: Mágnás Miska. SZOMBATON A nagyteremben: Hintőpor. Színes, magyarul beszélő olasz film víg játék. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: A bá­tyám öccse minden pénzt meg­ér. Színes, magyarul beszélő csehszlovák filmvígjáték, fél 4-kor. Egészséges erotika. Magyar filmburleszk, fél 6- kor. VASÁRNAP A nagyteremben: Hintőpor. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A/lóricz Zsigmond leány fa- lui házába gyakran hívott vendégeket. A művészek: köl­tők, írók, festők, szobrászok szívesen jártak ki oda, nem­csak a kedves vendéglátásért, hanem azért is, mert ott min­dig el lehetett beszélgetni, vi­tatkozni könyvekről, festmé­nyekről, szobrokról — meséli Dezső Kázmérné. Első férjem, dr. Móricz Mik­lós révén én is elég sűrűn megfordultam Leányfalun. A két testvér, Zsiga és Miklós nagyon szerették egymást, igaz, rendkívül eltérő egyéni­ségek voltak. Miklós, a férjem, inkább gondolkodó, a töprengő tudós típusa volt, a bátyja, Zsiga afféle ösztönös zseni, aki a maga természetes elemi erejével hatott mindenkire. Nekem a leányfalui családi látogatások idején többször volt alkalmam találkozni az ott megforduló művészekkel. Sosem felejtem el Veres Péter látogatását. Neki Móricz Zsig­mond kertjének terményeivel is dicsekedni akart. Kuncz Aladárt kiismerhetetlennek tartottam. Babits személye pe­dig úgy hatott rám, hogy benne mindig a titkos költő­Dezső Kázmérné emlékei IV. Nem nézni, enni óriás, Ady ellenlábasát lát­tam. Az egyik legemlékezetesebb vendég számomra mégsem író volt, hanem festő. Elmondom a véle kapcsolatos élménye­met, amely már csal: azért is érdekes, mert egyik mondatá­ban a művészet rendkívülisé­ge találkozott a mindennapi egyszerű valósággal. Már nem emlékszem ponto­san. miféle összejövetelen vol­tunk jelen, de valami családi ünnepség volt. Többen is ott tartózkodtunk, nemcsak roko­nok, hanem barátok, művé­szek is. Éppen ebédeltünk, a levest tálalták fel, amikor megérkezett Rippl-Rónai Jó­zsef. Nyár volt, és ahogy ilyenkor lenni szokott, gyümölcslevest készítettek a háziak, mert a legegyszerűbb ilyenkor a gyü­mölcsleves, méghozzá meggy­ből. Felkerült az asztalra a szép fehér tálban a leves. Rippl-Rónai meglátja a szí­nét, és elcsodálkozva tör ki belőle a meglepetés. — Jé! Lila leves! Mindenki nevetni kezdett, Móricz Zsigmond is. — Te! — fordult a házigaz­da a vendéghez — ezt nem nézni kell, hanem enni. Rippl-Rónai nem sértődött meg, hogy tréfát űznek a megjegyzéséből. Ö, festő lévén, természetesnek tartotta, hogy színekben látja a világot. Még az ételeket is. Számára a levesben sem az íz volt talán a legfontosabb, hanem ■ az, hogy milyen a színe. S mivel a levesek nemigen szoktak li­la színűek lenni, szenzáció volt számára a meggyleves li- lasága. Éle aznap a leányfalui Mó­^ ricz-ház vendégei vala­mennyien a festő szemével nézték a levest, s csak má­sodlagos volt számukra a lila leves íze. Lejegyezte: Tóth Tibor Kosárlabdásaink ismét több napon át, több helyen és osz­tályban játszottak tétmérkőzé­seket. Az NB Il-es női bajnokság közép B csoportjában: Székesfehérvári Ikarus II.— Nagyőrösi Kgy. Kinizsi 70-48 (35-25). A körösiek összeállítá­sa a következő volt: Józsa (11) , Bajáki (4), dr. Fülöpné (15), Takács, Kósa (9). Csere: Szappanos (9), és André. Az idegenbeli találkozón a kini- zsis lányok őszi leggyengébb játékukat nyújtották. Az NB l-esek tartalék gárdájától el­szenvedett váratlan vereség megérdemelt. A kinizsisek sok pontatlan átadását az ellenfél elcsípte, és ellentámadásokból értékesítette. A Bács-Kiskun megyei fel­nőt férfibajnokságban: Kecskeméti SC serdülők— Nagykőrösi Kgy. Kinizsi II. 96-95 (50-57). Nagykőrösiek: Lakatos (19), Danóczi, Pijako- vics (27), Józan (11), Mocsai (12) . Csere: Foki (16), dr. Áb­rahóm (4), dr. Gáspár (6). A Petőfi tornacsarnokban a ko­rukhoz képest elég magas já­tékosokból álló, jó képességű vendégekkel iramos találkozót vívtak a helyi tartalékok, a szünetig megérdemelt veze­téssel. A második félidőben az ügyes vendégek kihasználták a hazaiak hullámzó játékát. A Pest megyei ifjúsági és korcsoportos diók fiú bajnok­ságban: Ceglédi Gimnázium— Nagykőrösi Gimnázium 52-40 (26-20). A gimnáziumi labda­játék-teremben játszott mér­kőzésen a jobb csapatjáték döntött. Legjobb dobók: Frut- tus (14), és Barta (8). Ceglédi Gimnázium—Nagy­kőrösi Toldi DSK 66-34 (26-18). Az idegen környezet, a kis méretű terem és a magas já­tékosokból álló ellencsapat nagyon megzavarta a toldiso- kat. Legjobb dobók: Takács (14) és Reggel (8). A Pest megyei serdülő fiú bajnokságban: Ceglédi Gimnázium—Nagy­kőrösi Kgy. Kinizsi 46-41 (27-19). A gimnáziumi labda­játék-teremben a vendégek kihasználták a nagy magassági Gyengén dobó kosarasok fölényüket. Legjobb dobók: Szendi (13) és Szőke Sz. (11). NB Il-es kosárlabdásaink el­lenfelei az új évben a követ­kező csapatok lesznek az 1987—88-as bajnokság első sza­kaszának további mérkőzé­sein: A férfiaknál: január 30-án Állatorvostudományi Egyel­tem SE hazai pályán. Február 7-én Tungsram II., idegenben. Február 13-án Csőszerelő SK (Bp), itthon, 20-ón Kandó Mű­szaki Főiskola idegenben, és 27-én Testnvelési Főiskola SE rangadó itthon. Március 5-én Malév idegenben. SZOMBATON Asztalitenisz. Vecsésen, Fe­rihegy SE I.—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi, és Ferihegy SE II.— Nagykőrösi Kgy. Kinizsi ser­dülő fiú megyei csapatbajno­ki mérkőzés. Kézilabda. Kecskeméten, az általános iskolás 5—6. osztá­lyos leány Rákóczi Kupa vil­lámtorna. Kosárlabda. Petőfi iskolai tornacsarnokban 14 óra 30-kor a Nagykőrösi Kgy. Kinizsi— Tatabányai BHG NB Il-es női, 16 óra 30-kor a Nagykőrösi Kgy. Kinizsi—Budapesti Egye­temi AC NB Il-es férfi baj­noki mérkőzés. Sportlövészet. Kecskeméten, az országos Szalvai Mihály emlékverseny. s z. VASÄRNAP Kosárlabda. Kecskeméten: K. Bányai Gimnázium—Nagy­kőrösi Kgy. Kinizsi úttörő leány megyei bajnoki mérkő­zés. Sportlövészet. Kecskemé­ten: országos Szalvay Mihály- emlékverseny. HÉTFŐN Kosárlabda. Petőfi iskolai tornacsarnokban 19 órakor: Nagykőrösi Kgy. Kinizsi II.— Kecskeméti SC serdülők fel­nőtt megyei bajnoki mérkőzés. Tekézés. Temetőhegyi teke­csarnokban 16 órakor: Volán­busz férfiak—Volán TBF rang­adó, 17 óra 30-kor: Vízmű— Rendőrség városi Téli Kupa csapatmérkőzés. SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom