Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-09 / 290. szám
198“. DECEMBER 9., SZERDA 3 Országgyűlési bizottságok tárgyalták Vita a keresetszabályozásról Az Építésügyi és Városfejlesztési, a Közlekedési Minisztérium, valamint a Magyar Posta 1988. évi költségvetésének tervezetéről tárgyalt Stadinger István elnökletével keddi ülésén az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A mezőgazdasági bizottság Cselőtel László elnökletével a mezőgazdasági és a vízügyi ágazat jövő évi költségvetésének tervezetét vitatta meg, és véleményt mondott a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogszabályok tervezett módosításáról. KÖZLEMÉNY AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÄGÄNAK DECEMBER 8-1 ÜLÉSÉRŐL Kevesebb jut beruházásra A jéksiak is nehéz lesz lex levelezési díjakat, viszont egyelőre lekerült a napirendről a hírlapterjesztési, valamint a távbeszélő alapdíj év közbeni emelése. A vitát megnyitó Stadinger István hangoztatta: nem fogadható el, hogy az utak, hidak fenntartására fordítható pénz jövőre kevesebb legyen, mint 1987-ben volt. Véleménye szerint a 200 millió forintos útalapból a helyi célokra szinte semmi sem jut majd. Javasolta, hogy az illetékesek újból fontolják meg az e célra fordítható összeg növelésének lehetőségét. húzásoknak a kormányzat előnyt biztosít, s ide tartoznak a mezőgazdaság fontos létesítményei is. A vállalati, szövetkezeti körből egyébként sem szándékoznak nagyobb jövedelmet kivonni annál, mint amennyi elviselhető a termelők számára, s nem megy pozíciójuk rovására. Zsuffa Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese az ágazat jövő évi terveiről szólva azt emelte ki, hogy lényegében kisebb anyagi erők felhasználásával kell megfelelni az előirányzatoknak. Csökkennek a központi támogatások, ezért azt tervezik, hogy fokozottabban vonják be a vízügyi fejlesztésekbe a vállalati forrásokat, továbbá a magánerőt. Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.) az öntözési lehetőségek javítását szorgalmazta, mivel — megfelelő műszaki létesítmények híján — többfelé, például a Tisza II. vízlépcsőnél még a meglévő lehetőségekkel sem tudnak élni. A válaszból az tűnt ki, hogy a jelenleginél nagyobb támogatásra ezen a területen a termelők nem számíthatnak. A testület a . mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogszabályok módosításáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét is megvitatta. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes bevezetőben a jogszabály korszerűsítésének fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy az a stabilizációs program végrehajtását is segíti. A Pest Megyei Hírlap adészofgálata Késedelmi pétiék és bírság (Folytatás az 1. oldalról.) termelési szerkezet szükséges változásaival és az egyensúlyi követelményekkel összhangban előreláthatólag mérsékelt lesz. Az ipar termelése szerény ütemben, a mezőgazda- sági termékek termelése az idei alacsonyabb színvonalhoz képest gyorsabban növekszik. A külső egyensúlyi helyzet javítása érdekében a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása kismértékben csökkenni fog. — A szerkezetátalakítás és a műszaki fejlődés gyorsítása érdekében növekszik a vállalati döntési körben megvalósuló termelő — főként feldolgozóipari — beruházások mennyisége és aránya. A beruházások hatékonyságának egy 15 százalékos fogyasztói árszintemelkedést, fontos feladatnak tekinti a szociális biztonság fenntartását, a nehéz helyzetbe kerülő rétegek fokozott támogatását. O A jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásának elengedhetetlen feltétele a feladatokkal való azonosulás, a fegyelmezett és szervezett munka, a felelős, kezdeményező vezetői magatartás. Az adó- és árrendszer változásainak a vállalatokra és a lakosságra gyakorolt hatása kapjon folyamatos és kiemelt figyelmet. Az indokolatlan termelői áremeléseknek szigorú ellenőrzés szabjon gátat. A követelményeket lazító és az egyedi kivételt igénylő vállalati törekvéseket egyaránt el kell utasítani. A gazdaságtalan termelés visszaszorítását hatáA Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. O Párttisztségekkel kapcsolatban az alábbi határozatokat hozta: — Karakas László elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjét saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Kovács Béla elvtársat, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — Szabó József elvtársat, a Politikai Főiskola rektorát saját kérésére felmentette rozottan folytatni kell. A tartósan veszteséges gazdasági egységeket szanálni kell, illetve fel kell számolni. A költségvetési intézmények takarékossági programját — feladataik színvonalas ellátását szem előtt tartva — példamutató határozottsággal kell végrehajtani. O A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket és a párt valamennyi tagját, a társadalmi és az érdek- képviseleti szervezeteket, hogy határozottan támogassák a jövő évi népgazdasági tervet, és mozgósítsanak annak végrehajtására. A televízió, a rádió. a sajtó munkatársai propagálják a terv céljait, népszerűsítsék a jó példákat, és szálljanak szembe a végrehajtást akadályozó törekvésekkel és jelenségekkel. tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Romány Pál elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a Politikai Főiskola rektorának. © A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a kormányzati munka átszervezésével' kapcsolatos elgondolásokról. Ügy határozott, hogy ezzel összefüggésben a Hazafias Népfronttal együtt ajánlásokat tesz az Országgyűlésnek állami tisztségek betöltésére. O A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javaslatára úgy döntött, hogy 1988 első félévében összehívja a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletét a szocialista építőmunka időszerű kérdéseinek megtárgyalására. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztéshez elsőként Kádár József ÉVM- államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Hangoztatta, hogy az építő- és az építőanyagipar az utóbbi nyolc év legkiemelkedőbb eredményét könyvelheti el az idén. Az év végéig várhatóan elkészül a tervezett 60 ezer lakás, s nagy valószínűséggel teljesülnek a budapesti tervek is. Az építőipar technikai színvonala, eszközeinek műszaki állapota viszont tovább romlott, a gépek 23 százaléka nullára leírt, átlagéletkoruk elérte a 10 évet. A tervezettet meghaladó termelés ellenére a várható áremelkedések miatti felvásárlás időleges hiányt okozott falazóanyagokból, vasbeton födémszerkezetekből és tetőfedő anyagokból. Az építőipar jövő évi termelését a hazai beruházások csökkenése és a tengizi beruházásnak a magyar építőiparra háruló növekvő feladatai határozzák meg. Jövőre új központi nagyberuházás nem indul, s a tervezettnél kevesebb pénz jut az M5-ös autópálya és a metró észak-déli vonalának továbbépítésére, a vízvédelmi rendszerek kialakítására, a vasúthálózat korszerűsítésére. A tervek szerint 1988-ban 55 ezer. ezen belül 5 ezer állami lakás épül. Korszerűsödik a lakásvásárláshoz nyújtott támogatási rendszer, s a laká.sépíttetők jogainak fokozott érvényesítésére bevezetik a lakásjótállási rendszert. Az építőanyag-iparban a termelési ár- kiegészítés megszűnése miatt az alapvető építőanyagok közül 31 százalékkal emelkedik a tégla és a cement, 67 százalékkal pedig az égetett cserép ára. A közlekedési tárca beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítőjében Klézl Róbert miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat a közlekedés műszaki színvonalának megőrzése, a lehetőségek szerinti fejlesztése. A közlekedési vállalatok jövedelmezősége 1987-ben egyötödével emelkedett. Mindezek ellenére a fejlesztési lehetőségek elmaradnak az igényektől. Ezzel kapcsolatban rámutatott: ha nem sikerül gyorsítani a fejlesztést, félő, hogy a 90-es években a struktúra elmaradottsága miatt a közlekedés a népgazdaság fejlődésének gátjává válhat. A személyszállítási díjak jövőre nem emelkednek. Klézl Róbert bejelentette, hogy 1988. január 1-jétől növekszik a nyugdíjasok utazási kedvezményének mértéke. A jövőben a nyugdíjasok választhatnak: az 50 százalékos kedvezmény továbbra is 16 alkalomra jár, viszont lehetőségük lesz arra, hogy nyolcszor utazzanak 90 százalékos kedvezménnyel, s ezenfelül minden nyugdíjas további két alkalommal részesülhet 90 százalékos utazási kedvezményben. A közlekedési ágazat Kedden Tóth Károly református püspök elnökletével megtartotta évi közgyűlését a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa. Görög Tibor főtitkár jelentésében beszámolt az idei tevékenységről, kiemelve a magyar egyházak növekvő hazai együttműködését és egyre bővülő nemzetközi kapcsolatait. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben üdvözlik a szovjet—amerikai kapcsolatok javulását és a közepes hatótávolságú nukleáegyik legnagyobb gondja, hogy anyagi források hiányában nem tudja megállítani az utak, hidak állagának romlását. Boros Béla, a Magyar Posta elnökhelyettese elmondta, hogy teljesülnek a posta és a távközlés idei tervei, így mintegy 60 ezer telefon fő- és mellékállomás bekapcsolása várható. Jövőre a postaszolgálatnál alapvető cél a minőség szinten tartása és javítása. Emelik a távírószódíj és a teA mezőgazdasági bizottság ülésén több témakörben élénk vita alakult ki. A testület elé terjesztett írásos dokumentációhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár is elismerte: a keresetszabályozás ugyan az új szabályozás feltételei közepette a korábbinál jobban alkalmazkodik majd a teljesítményekhez, ám továbbra is az előző évi teljesítményeket veszi alapul. Ez az úgynevezett bázisszemlélet hátrányt jelent azok számára, akik eddig is jól teljesítettek, számukra ugyanis az előrelépés nehezebbé válik. Ilyen körülmények között nem érvényesül az a korábbi elhatározás, hogy a jó színvonalon termelők részesüljenek előnyben, előlük háruljanak el a fejlődés akadályai. A kereset- szabályozásnak ezt az ellentmondását nehezményezték a képviselők is. Válaszában az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy amennyiben a jeles vállalatokat és szövetkezeteket részesítenék egyfajta előnyben ezen a téren, úgy a lemaradók kerülnének nehezebb helyzetbe, márpedig a termelőknek ezt a rétegét védeni kell. A képviselők közül többen is feltették a kérdést: a várható ármozgásokat vajon minden esetben az igazi piaci hatások vezérlik-e majd, avagy olyan vállalati érvényesülési szempontok, amelyek összefüggésben vannak egyes feldolgozók és felvásárlók monopolhelyzetével? A mezőgazdasági termelők által felhasznált anyagok, eszközök ára alkalmasint ugrásszerűen növekedhet a jövő év közepétől, léteznie kell tehát az érdek- egyeztetés valamiféle mechanizmusának — hangsúlyozták. Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese az agrárágazatnak a külgazdasági egyensúly fönntartásában meglévő alapvető szerepét hangsúlyozta. Szólt arról, hogy a belföldi fogyasztás némi visszafogására van szükség, ám nem oly módon, hogy a kisebb jövedelműek által hozzáférhető áruk forgalmazását fékeznék. Zavartalan és folyamatos belföldi ellátást kell biztosítani és szükség van az élelmiszer-ipari export fokozására is. Békési László pénzügyminiszter-helyettes hangoztatta, hogy a termelő típusú beruris rakéták felszámolásáról született egyezményt. A tagegyházak képviselői kifejezték készségüket a társadalmi gondok megoldásának segítésére, s felhívták a hívőket, hogy támogassák a gazdasági kibontakozás folyamatát. A közgyűlés Tóth Károlyt három évre az ökumenikus tanács elnökévé, Bartha Tibor nyugalmazott református püspököt tiszteletbeli elnökké választotta. Gubovics Tünde Kiskunlac- házáról több kérdéssel fordult hozzánk. Arra már korábbi lapszámainkban válaszoltunk, hogy mikor kell először fizetni a jövedelem- adót, s arra is, hogy milyen szabály vonatkozik a gépvásárlásra. Azzal viszont valóban nem foglalkoztunk, hogy a kisszövetkezeteknél kell-e bruttósítani a béreket. A törvény szerint 1988-ban a főmunkaviszonyból származó kereset — azonos feltételek és teljesítmény esetén — az új adó bevezetése miatt érdemlegesen nem csökkenhet. Ezért — mint ismeretes — azzal az összeggel növelik meg a jelenlegi nettó kereseteket, amennyit adó címén be kell fizetni. Ez a rendelkezés azonban csak a szocialista szektor gazdálkodóira kötelező. Másutt, így a kisszövetkezeteknél is, nem kell bruttósítani a béreket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne volna rá lehetőség, vagyis a dolog a munkáltatókon múlik. Gyed és gyes Hegedűs Lászlóné Nagykörösről azt írja, hogy gyermeket vár és szülés után igénybe akarja venni a gyedet. Kérdése: kell-e majd ez után javítása végett módosulnak a központi gazdaságfejlesztési programok céljai és finanszírozásuk. — Változik a vállalati jövedelmek szabályozása, létrejön az egységes vállalati vagyonkezelés és -gazdálkodás lehetősége, a vállalati teljesítmények megítélésében kiemelt szerephez jut a vagyonará- nyos nyereség. A hatékonyan gazdálkodó vállalatok mozgásterének növelése és a megfelelő költségvetési pozíció elérése egyenrangú követelmény. — Az eredményesen gazdálkodó szervezetek működési feltételei javulnak. Folyamatban van a gazdasági, társasági és szövetkezeti, formák korszerűsítése, a gazdálkodás stabil elemét képező kisüzemi szervezetek működési feltételeinek javítása. — A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biztosítása érdekében átmenetileg szél« körben központi bér- szabályozás érvényesül. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a lakosság megfelelő színvonalú ellátásának biztosítását. Figyelembe véve a szeptemberben bejelentett jövő évi mintadóznia? A gyed adóköteles, egyéb jövedelmével összevonva kell figyelembe venni az adó kiszámításánál. A gyes azonban nem adóköteles, tehát azt sem bevallania, sem egyéb jövedelmével összevonnia nem kell. K. E. Ceglédről már nyugdíjas és mellette évi 1260 órát dolgozik. Ezenkívül egy szövetkezeti háznál intézi a gazdasági ügyeket, amelyért havonta további 1000 forintot kap. Olvasónk arra kíváncsi: hogyan fog adózni. Először is azt kell tisztáznunk, hogy a havi ezerforintos mellékjövedelmére nem vonatkozik a kis értékű kifizetésekről szóló szabály. Az ugyanis úgy rendelkezik: az egyszeri megbízásból származó, egy összegben kifizetett, 2000 forintot meg nem haladó jövedelméből a munkáltató eleve levonja a húsz százalékot adó címén. Ezért ezt nem kell bevallani és a többi jövedelemhez hozzászámítani Olvasónk esetében azonban nem erről van szó, hiszen mellékkeresete nem egyszeri, hanem rendszeres megbízatásból származik. Ezért azt össze kell vonni a többi jövedelmével. Amennyiben a nyugdíj és a mellékjövedelem évi együttes összege meghaladja a 96 ezer forintot. akkor az adót a megfelelő sáv és kulcs szerint kell megállapítani. Mégpedig úgy, hogy a végén le kell vonni belőle 11 ezer 200 forintot, a 96 ezer forint adóterhét. Önellenőrzés B. L. váci olvasónknak azonban másképpen kell kiszámítania az adóját. Nyugdíjának összege ugyanis már önmagában meghaladja az évi 96 ezer forintot, s ahhoz még mellékjövedelem is járul. Esetében a nyugdíj és az egyéb jövedelem együttes évi összege az adóalap. Az ennek megfelelő sáv és kulcs szerint megkapja az adó ösz- szegét, amelyből azonban le kell vonni a nyugdíjára — évi 120 ezer forintra — jutó adóterhet, azaz 18 ezer 400 forintot. Többen kérdezték azt is, hogy mi a következménye a hibás adófizetésnek. A törvény szerint a helytelen adóbevallás súlyos következményekkel jár. Ezért lehetőség van arra, hogy a magánszemély adóbevallását saját elhatározásából módosíthatja Ezt nevezik önellenőrzésnek Ennek során, ha eredeti bevallásához képest hiányt álla pított meg, akkor az után havi kétszázalékos késedelmi pótlékot kell fizetnie. Abban az esetben pedig, ha az ön- ellenőrzés során kideríti, hogy a szükségesnél több adót fizetett, úgy az adóhatóságnak kell ezt a többletet — a bizonyítékok megtekintése, felülvizsgálata után — a magánszemélynek visskautal- nia. Az önellenőrzési pótléktól eltérő és függetlenül érvényesülő jogkövetkezmény az, hogy a meg nem fizetett adó után késedelmi pótlékot kell fizetni. Ez egyaránt terheli a be nem vallott adót (adóhiányt) és azt, amit ugyan az adózó bevallott, de nem fizetett be (fizetési késedelem). A késedelmi pótlék mértéke egységesen minden megkezdett hónap után havi két százalék. Ezzel egyenlő mértékű késedelmi pótlékot kell fizetnie az adóhatóságnak a magánszemély részére, ha az adótöbblet visszautalásával késlekedik. Ötventől kétszázig A legsúlyosabb szankció a bírság, amelynek mértéke öt- véntől kétszáz százalékig terjedhet. Az adó a társadalom közös szükségleteinek fedezésére szolgál, ezért indokolt ez a szigor Ezt fejezi ki az, hogy a bírság mértéke az adóhiány ötven százalékánál kisebb nem lehet. A határokon belül a konkrét mértéket az adóhiányra vezető cselekmény gondatlan, illetve szándékos jellegéhez igazodóan kell megállapítani. K. L. Az ökumenikus tanács közgyűlése Támogatják a kibontakozást
