Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

2 ^fiáján 1981. DECEMBER KEDD Ma kezdődik a (Folytatás az 1. oldalról.) Rekedtek. A földkerekség va­lamennyi népe leszerelést, egy jobb világot — nukleáris fegyverektől mentes világot akar — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára be­fejezésül azt a reményét fe­jezte ki, hogy washingtoni lá­togatása előmozdítja a nem­zetközi kapcsolatok átalakítá­sát a kölcsönös megértés és együttműködés elmélyítése és kiszélesítése irányában. Az egyenes tv-adásban köz­vetített búcsúztatón Margaret Thatcher nagyon sikeres és nagyon kellemes washingtoni látogatást kívánt szovjet ven­dégeinek, Mihail Gorbacsov pedig békét és felvirágzást kívánt Nagy-Britannia népé­nek. Szovjet tájékoztató Mihail Gorbacsov washing­toni tárgyalásainak program­járól tartott tájékoztatót hét­főn. a szovjet külügyminiszté­rium sajtóközpontjában Jurij Gremitszkih szóvivő. Gremitszkih részletesen is­mertette az SZKP KB főtitká­rának — Washingtonban ko­rábban már közölt — prog­ramját. Eszerint Mihail Gor­bacsov hétfőn megérkezése után pihenéssel és felkészülés­sel tölti a nap hátralevő ré­szét, majd kedden kezdi meg eszmecseréit az amerikai el­FRANCIA AGGODALMAK A Reagan—Gorbacsov csúcs- találkozó előestéjén a francia politikai élet képviselői és a sajtó egymással versengve vet­ték tűz alá az aláírásra kerü­lő szovjet—amerikai rakéta- megállapodást. Valamennyien azt bizonygatják, hogy Nyu- gat-Európa nagy veszélybe ke­rül és tartani keü még rosz- szabb következményektől. Egyedül a politikai élet kisebb szereplői, az FKP, a Zöldek és a békemózgalom üdvözlik a közepes hatótávolságú rakéták Európából való kivonásának kilátását. Jean-Bemard Raimond kül­ügyminiszter a Le Ouotidien de Paris című lapnak adott nyilatkozatban azt fejtegette, hogy a Szovjetunió harminc éve munkálkodik Európa atomfegyver-mentesítésén, mert tudja, hogy nukleáris fe­dezet nélkül az amerikai csa­patok sem maradnak Európá­ban. A külügyminiszter így folytatta: „a közepes hatótá­volságú rakétakivonási megál­lapodás beindíthat egy olyan folyamatot, ami elvezethet az atomfegyver-mentesített Euró­pához. Szövetségeseink és mi magunk eltökéltük, hogy nem megyünk bele ebbe az utcá­ba.’» A jövő évi elnökválasztás egyik esélyese, Raymond Barre \rolt miniszterelnök kijelentette a televízióban, hogy a küszö­bönálló szovjet—amerikai megállapodás „meggyengíti az elrettentést’* és kisebbrendűsé­gi helyzetbe hozza (Nyugat-) Európát. Éberségre intette a franciákat, vigyázzanak saját atomere j íi k f üggetl en ségén e k védelmére. Charles Hernu volt hadügyminiszter azzal vádolta a két nagyhatalmat, hogy azért, szerelik le a közepes ha­tótávolságú rakétákat Európá­ban, mert meg akarják kímél­ni saját lakosságukat az atom- csapás veszélyétől, ezért ő is óva intett az Egyesült Álla­mok és Nyugat-Európa közti biztonsági kapocs elszakadá­sától. nőkkel. A KHR—HHR szer­ződés aláírása után várhatóan mindketten felhívással fordul­nak a két ország népeihez. A Szóvivő közölte azt is, hogy a szovjet televízió több egyenes közvetítést ad a washingtoni eseményekről. Az első a Fe­hér Háznál tartandó keddi fo­gadási ceremónia lesz, majd ugyancsak egyenesben sugá­rozzák az aláírást. Gorbacsov elutazása kap­csán kérdésre válaszolva Gre­mitszkih megerősítette: Borisz Jelcin, az SZKP moszkvai bi­zottságának volt első titkára, a KB Politikai Bizottságának póttagja nem vett részt a fő­titkár és kísérete búcsúztatá­sán, mert kórházban van. Óvatos derűlátás Szeretnénk remélni, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reasan washingtoni megbe­szélései elvezetnek a negye­dik, a moszkvai csúcstalálko­zóhoz is — írja az óvatosan derülátó moszkvai vélemé­nyeket mintegy összefoglalva hétfői kommentárjában a Pravda. VszeVolod Ovcsinnyikov, az ismert kommentátor értéke­lése szerint a genfi csúcs „veszélyesen elhúzódó szünet­nek” vetett véget a szovjet- amerikai kapcsolatokban. Gorbacsov és Reagan azon túl, hogy személyesen megismer­kedtek, kötelezettséget vállal­tak a két atomnagyhatalom viszonyának fejlesztésére. Bár egy évvel később, az izlandi fővárosban, megálla­podásokat nem írtak alá, a tárgyalások „szellemi áttörést” hoztak a szovjet—amerikai kapcsolatokban és megmutat­ták: lépésről lépésre haladva megteremthető az atomfegy­verektől mentes világ. A harmadik csúcstalálkozó prioritásait a KHR—HHR megállapodás aláírása, vala­mint az amerikai elnök jövő tavaszi moszkvai látogatásán megkötendő nagy jelentőségű megállapodások előkészítése adja. A washingtoni megálla­podás — írja Ovcsinnyikov — egy lélektani akadályt elhárít­va megnyitja az utat a két nagyhatalom minőségileg új szintű együttműködése előtt. Emellett a megállapodás meg­adhatja a kezdő lendületet a fennmaradt problémák meg­oldásához — vélekedik a Pravda kommentátora. Zászlódísz, stúdióváros, emléktárgyak Szovjet és amerikai zászlók díszítik hétfő reggel óta Wa­shington belvárosát, azt a körzetet, ahol Mihail Gorba­csov látogatásának eseményei lesznek. A főváros néhány út­vonalát egyébként elzárják a csúcstalálkozó idejére a for­galom elől, így például a szovjet nagykövetség épülete előtti, illetve a Fehér Ház közvetlen közelében lévő út­szakaszokat, a sajtóközpont környékének útvonalát.. Kor­látozzák a forgalmat a Madi­son Szálloda előtt is, ahol a szovjet küldöttség tagjai lak­nak. A nagy amerikai televíziós hálózatok a Fehér Ház köze­lében valóságos stúdióvárost építettek ki — innen a talál­kozó minden eseményéről közvetítenek és napközben, valamint híradóműsoraikban kommentátorok tucatjait szó­laltatják meg. Kommentátori megbízást vállalt például Rea­gan elnök egykori tanácsadó­ja, a Fehér Ház politikai ap­parátusának volt vezetője, Donald Regan is. Az újság­írók hétfőn reggeltől foglal­ták el a Fehér Háztól két háztömbnyire, a Marriott Szállóban létesített ideiglenes sajtóközpontot, mivel azonban mintegy hatezer tudósítóra számítanak, a kereskedelmi minisztérium épületében is fióksajtóközpont működik. Az amerikai fővárosban az emléktárgyárusoktól kezdve a szállodák személyzetéig mindenki készenlétben áll: a szuvenírek között vannak jel­vények, feliratos trikók és más jól értékesíthető aprósá gok a csúcstalálkozó megörö­kítésére, a szállodák egy ré­szében ideiglenesen oroszul tudó alkalmazottakat vettek fel, másutt külön televíziós készülékeket állítottak be, amelyek alkalmasak az egész napon át csak híreket sugár Tegnap történT Megbeszélés vöröskeresztes vezetőkkel Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn hiva­talában fogadta a Magyar Vöröskereszt VII. kongresszusán részt vevő dr. Ahmed Abu-Gourát, a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok Világszövetsége állandó bi­zottságának elnökét és Maurice Aubert-t, a Vöröskereszt Nem­zetközi Bizottsága alelnökét. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen véleményt cseréitek e humanitárius mozgalom aktuális kérdéseiről. Hazaérkezett Franciaország­Hazaérkezett a pártküldöttség bél az MSZMP küldöttsége, amely Aczél Györgynek, a Poli­tikai Bizottság tagjának vezetésével részt vett a Francia Kommunista Párt XXVI. kongresszusán. A delegáció tárgya­lásokat folytatott Roland Leroy-val, René Piquet-vel és Ma­xime Gremetzcel, az FKP Politikai Bizottságának tagjaival, valamint a kongresszuson részt vett több külföldi küldöttség vezetőjével. Aczél György találkozott több közéleti személyi­séggel, továbbá részt vett Magyarország tegnap és ma cím­mel a Nagel Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetének franciaországi bemutatóján. zó CNN-adóhálózat vételére ott is, ahol nincs kábelteleví­zió. Az amerikai sajtó hétfőn is oldalakon át foglalkozott a csúcstalálkozóval, latolgatta a várható fejleményeket. Az új­ságok bőségesen ismertetik Mihail Gorbacsov életrajzát, foglalkoznak a Szovjetunió belpolitikájában bekövetke­zett változásokkal, a külpoli­tikai kezdeményezésekkel, a szovjet—amerikai csúcstalál­kozók történetével, a most aláírásra kerülő új leszerelé­si szerződéssel és tucatnyi más, a csúcstalálkozóval ösz- szefüggő témával. A nagy amerikai televíziós hálózatok hétfő reggeli adá­sukat már szinte teljes egé­szükben a találkozónak szen­telték: megszólaltabták többek között George Shultz külügy­minisztert, Frank Carlucci hadügyminisztert, Rozanne Ridgway külügyi államtitkárt, aki a találkozó előkészíté­sének egyik felelőse, Gen- nagyij Geraszimovot, a szov­jet küldöttség szóvivőjét, Henry Kissinger és Alexan­der Haig volt külügyminiszte­reket és másokat is. Az idő- különbség miatt a reggeli hír­adók már beszámolhattak Mi­hail Gorbacsov e’utazásáról és Margaret Thatcher brit mi­niszterelnökkel megtartott londoni tárgyalásáról is. KEZDETI, de talán döntően fontos lépés a megbékélés irá­nyába — összegzi az indokínai és a világsajtó a Hun Sen— Szihanuk találkozó eredmé­nyeit. Valóban, a Kambodzsai Nép- köztársaság miniszterelnöké­nek és az ellenzék egyik veze­tőjének találkozója jócskán fe­lülmúlta a várakozásokat. Ele­ve az, hogy Norodom Szihanuk herceg eleget tett a kambod­zsai kormány javaslatának, jelzi, hogy a Pol Pot-rezsim megdöntése óta lassan tizedik évébe lépő válság politikai rendezésének feltételeit las­sacskán megérlelték a kam­bodzsai belső, illetve a térség­ben végbemenő külső változá­sok. A nemzeti újjászületésért küzdő Kambodzsa belső fejlő­dése fokozatosan kialakította a lakosság bizalmát, megterem­tette az újjáépítés legalapve­tőbb politikai feltételeit. Kato­nai téren főleg 1985 eleje ho­zott fordulatot: ekkor sikerült felszámolni az ellenzéki fegy­veresek összes belső támasz­pontját. Attól fogva a megfi­gyelők legtöbbje számára nyil­vánvaló, hogy az ellenzék fegy­veres úton aligha kerülhet vissza a hatalomba. A népi rendszer azonban már kezdet­től fogva úgy ítélte meg. hogv gyorsabb, könnyebb és hosszú távon is megfelelőbb len­ne Kambodzsa, az egész tér­ség számára egy átfogó politi­kai rendezés —, noha folytat­Ülésezik a JKSZ Központi Bizottsága (skrebits vitaindító referátuma Moszkva Riiskov tárgyalásai Hun Sennel A kambodzsai problémáról, a kétoldalú viszonyról és nemzetközi kérdésekről tár­gyalt hétfőn Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő Hun Sen kambodzsai miniszterelnök­kel. A kambodzsai politikus Párizsból hazafelé szakította meg útját a szovjet főváros­ban. Franciaországban. Hun Sen Norodom Szihanuk egy­kori miniszterelnökkel tár­gyalt a kambodzsai probléma politikai rendezésének lehető­ségeiről. Hun Sen tájékoztatta ven­déglátóját a franciaországi tárgyalásokról. Nyikolaj Rizskov a Szovjet­unió hathatós támogatásáról biztosította a népi Kambodzsa, valamint Laosz és Vietnam politikai rendezést célzó erő­feszítéseit. A Szihartukkal folytatott tárgyalásokat úgy tekintik Moszkvában, mint a kambodzsai kormány nemzeti megbékélési politikájának, a három indokínai ország közös erőfeszítéseinek komoly sike­rét — mondotta a szovjet mi­niszterelnök. Egyben üdvözöl­te Hun Sen és Norodom Szi­hanuk megállapodását a pár­beszéd folytatásáról. VSZ-NATO Bécsi konzultációk Újabb konzultációt tartottak hétfőn Bécsben a Varsói Szer­ződés és a NATO tagországai­nak képviselői az Atlanti­óceán és az Urál között állo­másozó haderők és hagyo­mányos fegyverzet csökken­téséről tartandó tárgyalások mandátumáról. Folytatták a leendő tárgyalások céljaival és a célokhoz vezető mód­szerekkel kapcsolatos rendel­kezések egyeztetését. A francia rendőrség hétfőn a hajnali órákban nagyszabá­sú razziát rendezett a párizsi térségben a Modzsahedin Halk nevű iráni emigráns ellenzéki szervezet tagjai között. A bel­ügyminisztérium később kö­zölte, hogy több tucat iránit előzetes letartóztatásba he­lyeztek, és egy 1985-ös tör­vény alapján kiutasítják őket az országból, mert tevékeny­ségük veszélyezteti a közren­det. Hétfőn összeült Belgrádban a JKSZ Központi Bizottsága. A plénumon Dusán Cskrebics vitaindító referátumának elő­terjesztése előtt szót kért Du­sán Dragoszavac, a KB horvát­országi, majd Petur Matics, a KB szerbiai tagja. Dragoszavac javasolta, hogy a központi bizottság értékel­je az ország politikai hely­zetét, valamint a JKSZ KB és KB-elnökség munkáját. Em­lékeztetett arra, hogy ugyan­ezt már Bosko Krunicshoz, a KB-elnökség elnökéhez és Radisa Gacsicshoz, a KB- elnökség titkárához intézett levelében is kezdeményezte, éspedig „nem azért, hogy a vezetőkkel levelezzen vagy a vezetésben személyi vál­tozásokat sürgessen, hanem azért, hogy a pártban tisztáz­zanak bizonyos érthetetlen és szervezeti szabályzattal ellen­tétes leszámolásokat, megerő­sítsék a párt, elsősorban pe­dig a KB egységét”. Petar Ma­tics indítványozta, hogy a köz­ponti bizottság külön ülésen tárgyalja meg a következő té­mát: „A kommunista szövet­ség viszonya Jugoszlávia egy­ségéhez. a munkásosztály helyzetéhez, az önigazgatás­hoz és a különféle naciona­lizmusok jelentkezéséhez”. A plénum úgy határozott, hogy mindkét javaslatról ked­den dönt. Dusán Cskrebics referátumá­nak bevezetőjében a szövet­Kuvait hétfőn erélyesen til­takozott Teheránnál, s panaszt tett az ENSZ-nél illetve más nemzetközi szervezeteknél is amiatt, hogy a reggeli órák­A francia hatóságok utol­jára 1986. június 7-én folya­modtak hasonló eljáráshoz, amikor egyebek között távo­zásra kényszerítették Maszud Radzsavit, a Modzsahedin Halk vezérét is, aki azóta Irakban telepedett le. A nagy rendőri razziára alig egy hét­tel az Irán és Franciaország közötti diplomatacsere és két francia túsz Libanonból való kiszabadulása után került sor. ségi kormány múlt hónapban elfogadott „csomagtervével’’ foglalkozott. Kifejtette, hogy az inflációellenes intervenciós intézkedések és a reform- program elkészítésének és el­fogadásának módja a jó­szándékú emberek körébén félreértésekre, másoknál pe­dig találgatásokra adott okot. Meggyőződésem — mondotta —, hogy a kormányprogram­ról támadt véleménykülönb­ségek nem eszmei-politikai jellegűek hanem elsősorban a köztársaságok és tartományok érdekkülönbségeiből, a prob­lémák más megközelítéséből, a pénzügyi gondok és az el­osztási arányok sajátos meg­ítéléséből adódnak. Ezért eze­ket a különbségeket a jugo­szláv parlamentarizmus kül­döttrendszere demokratikus intézményeinek keretében kell megszüntetni. A referátum „igen szerény­nek” értékelte az ország jövő évi társadalom- és gazdaság- fejlesztési tervének növekedé­si mutatóit (ezek a társadalmi tennék 2, a termelékenység 1, az ipari termelés 2, a mező- gazdasági termelés 4 százalé­kos emelését javasolják). Ugyanakkor figyelmeztetett: még ezt a minimális növe­kedési ütemet sem lehet biz­tosítani az eddigi módszerek­kel. Feltétlenül hatékonyabban, szervezettebben kell dolgozni — húzta alá. ban iráni rakéta csapódott be az ország területi vizein — je­lentették be Kuvaitban. Bár a hivatalos közlés sze­rint a vízbe hullt, igy nem okozott károkat, öböl beli ha­józási körök tudni vélik, hogy eltalálta a part mentén lehor­gonyzóit egyik bárkát, amely a közeli olajkikötő védelmi berendezéséhez tartozott. A teheráni rádió azt jelen­tette, hogy a rakéta egy nagy pontont talált el, amelyet Ku- vait az amerikai haditengeré­szet rendelkezésére bocsátott. A rádió egyébként nem kö­zölte, hogy a rakétát az irá­niak indították. A Kuvait elleni akció egy nappal azután következett be. hogy iráni naszádok két tar­tályhajót is megtámadtak az öböl déli részén. Az egyiken egy dán tengerész életét vesz­tette, a másik még hétfő este is lángokban állt. Nagyszabású Párizs környéki razzia iráni ellenzékiek kiutasítása Rakéta csapódott az ország terüíeti vizére Kuvaiti tiltakozás Teheránnál Háttér A POLITIKAI MEGOLDÁS ÚTJÁN ja a fegyveres önvédelmi har­cot a végső győzelemig, ha a másik fél erre kényszeríti. A három frakcióból álló, múltbeli és jelenlegi okokból egyaránt megosztott kambo­dzsai ellenzék hosszú ideig ma­kacsul elvetette a kambodzsai kormány megbékélési javasla­tait. Maga Szihanuk herceg is csak most, harmadszorra egye­zett bele a találkozóba — ez­úttal azonban arra is volt ere­je, hogy ellenálljon szövetsé­gesei lebeszélésének és a külső nyomásnak. A polpotisták fegyveres maradványa, a vö­rös khmer továbbra is az el­lenzék legjelentősebb fegyveres ereje, mintegy negyvenezer ka­tonával. Ök — a múltbeli bű­neikkel való szembesüléstől is félve — mindmáig a fegyveres erőszak útját és gyakorlatát követik. Pedig a néhány nép­irtó főbűnös vörös khmer-ve­zér kivételével rájuk is vonat­kozik a népi kormány büntet­lenséget, az élet újrakezdését ígérő amnesztiája. Eddig mint­egy negyvenötezer ellenzéki tért így haza. Szihanuk má­sik szövetségese, a katonailag szinte jelentéktelen, belhar- coktól is szétszabdalt, pol­gári-nacionalista irányultságú Sonnsan-csoport viszont, ha nem is lelkesen, de üdvözölte a herceg tárgyalási készségét. A mind ez idáig megoldhatat­lannak látszó politikai rende­zési folyamat a múlt héten ki­mozdult a zsákutcából. A szembenálló felek először rög­zítették közös nyilatkozatban, hogy Kambodzsa nemzeti ér­dekei politikai, s csakis politi­kai megoldást követelnek. Tény: Szihanuk első ízben fo­gadta el tárgyalási alapnak a népi kormány többször ponto­sított. legutóbb néhány hónap­ja megerősített megbékélési tervét. Ez békés, semleges, de­mokratikus kambodzsai állam- rendet irányoz elő. Vitathatatlanul elősegítette a Szihanuk által képviselt állás­pont kedvező módosulását a külső légkör, a világhelyzet alakulása is. A globális és re­gionális problémák érdemi párbeszéddel való megoldását szorgalmazó szovjet külpoliti­kai felfogás Délkelet-Ázsia po­litikai köreire is hatott. Jobb teret adtak Indonézia közvetí­tő törekvéseinek, s a jelek sze­rint elgondolkodtatták az ed­dig kizárólag konfrontációban gondolkodó thai vezetés egy részét is. Vietnam azt ígéri, hogy legkésőbb 1990-ben ki­vonja csapatait Kambodzsá­ból. Az is kétségtelen, hogy a to­vábbiakban is sok múlik az ellenzéket korántsem egysége­sen támogató Kína és az Egye­sült Államok álláspontján. Peking egyébként — továbbra is előfeltételnek tartva a viet­nami csapatok távozásét és a vörös khmer rendezésbe való bevonását — már nem zárkó­zik el általában a politikai megoldástól. Ez mindenképpen sokat ígérő, még akkor is, ha a most kezdődött folyamat semmiképpen nem lesz sem gyors, sem könnyű. Tisztázni kell ugyanis, hogy milyen lesz a koalíciós kor­mány összetétele, politikai irányvonala, hogyan alakul a hatalom központi és helyi gya­korlása. Milyen szerepet játsz­hat Szihanuk, a többi esetleg bekapcsolódó ellenzéki, s ha­zatérésük miképp viszonyul maid a Kambodzsai Népi For­radalmi Párt szocialista irá­nyú újjáépítési elképzelései­hez. Szihanuk — legalábbis ma még — elveti a Vietnammal való stratégiai szövetsége1 amit viszont Phnompenben létfontosságúnak tartanak Vagyis ahogyan Vietnamban fogalmaznak, a neheze még hátravan. ÁM NÉHÁNY NAPJA hoz­záteszik: a legnehezebbjén már túl van a Kambodzsa kö­rüli problémák tárgyalásos ren­dezésének esélye. F, O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom