Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-07 / 288. szám
kutatóközpont Nyugatnémet fővállalkozásban, nemzetközi kooperációval épül az Agrártudományi Egyetemen a Biotechnikai Kutatóközpont. A szerkezetépítési munkát a Prosperitás Építőipari Szövetkezet végzi. Ezzel várhatóan 1988 közepére készülnek el. A hét., végén is dolgoznak, az építők által önként vállalt munkatempó a gyors megvalósítást szolgálja. (Vimola Károly felvétele) Madarak barátai Kezdődhet az etetés A tájékozódás titkát még kutatják Rendszeresek a Magyar Madártani Egyesület gödöllői csoportjának összejövetelei. A Hazafias Népfront városi bizottságának székházában tartják gyűléseiket. A minap Já- ky Kálmán elnök üdvözölte a megjelenteket és örömmel nyugtázta, hogy erősen megnőtt az érdeklődés. Ismét közel százan voltak kíváncsiak a téli teendőkre, a madarak etetésére, ellátására. Meghallgatták az aktuális ügyeket, rendezték a tagdíjbefizetéseket és vásároltak a kiadványokból, melyek a madarakkal kapcsolatosak. Majd A levegő urai című természetfilm került vetítésre, melyét a résztvevők nagy érdeklődéssel kísértek. A szövegből értesültünk róla, hogy a költöző madarak vándorlásának idején a Földközi-tengernél ötmilliárd madarat figyeltek meg. A temérdek szárnyas, költöző madár tájékozódásának titkát még nem sikerült megismerni. Például a gólyák Gibraltártól Isztambulig nagyon magasra szállnak, illetve emelkednek és azután valósággal vitorlázva haladnak. A vetítés után sok egyébről is szót váltottunk Jáky Kálmánnal, aki elmondta, hogy sokat javult a tagdíjfizetési készség. 218 tagot számlálnak, akik 63 százaléka már rendezte kötelességét. A tagok sorában szép számmal vannak Gö" döllő vonzási , körzetéből, a környező községekből. A legidősebb az aszódi Rubleczky bácsi. Szóba jött a madarak téli etetése. Napraforgómagért Bese Sándor (Gödöllő, Somogyi Béla út 9.) és Papp Tibor (Petőfi tér 1.), tagtársakhoz lehet menni 16—18 óra között hétköznapokon, míg szombat és vasárnap 9—10 óra közölt. Magot Jákynál is kaphat az, aki előzetesen bejelentette igényét. Zsákot mindenki vigyen magával. Kezdődhet-e a madarak etetése? Ahogyan az idő hűvösre fordul, igen. Volt aki már megkezdte a szoktató etetést. Gondoskodjunk a velünk telelő madarakról, amelyek meghálálják azt, amikor tavasszal kertjeinkben, parkjainkban gyönyörködhetünk dalukban és elpusztítanak sok bogarat. Különösen költés idején hajtanak nagy hasznot. Gödöllő Vásár Országos sertés- és kirakodóvásárt tartanak Gödöllőn december 13-án, vasárnap. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 284. SZÁM 1987. DECEMBER 7.. HÉTFŐ Ellenőrök a Boncsokban Tájidegenség és időtényező Ha netán nem vették volna észre, fölhívom szíves figyelmüket arra, hogy mostanában ellenőrizni a divat. Az illetékesek alulról is állandó nyomásnak vannak kitéve. Hol vannak az ellenőrök, miért nem ellenőriznek következetesebben, szigorúbban, mondják némely hangadók alulról. Az ellenőrzést szorgalmazók abban a tév- képzetben leledzenek, hogy ily módon több lesz az áru, kevesebb a visszaélés, csalás, jobb a kiszolgálás. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén szintén az ellenőrzésről tárgyalt. Ezúttal azonban nem a kereskedők, szolgáltatók, vendéglősök csalafintaságairól volt szó, hanem a lakosság ténykedéséről. A tárgy ugyanis az építésrendészeti ellenőrzés tapasztalatairól beterjesztett összefoglaló volt. Ott se voltak Azt szokták mondani, hogy a fejétől lefelé áradnak szét a hal testében azok az aromaanyagok, amelyek oly kedvelné teszik húsának fogyasztását. Esetünkben sincs másképp. Gödöllő húsz esztendeje város, de a hatóság már az elmúlt év második felétől folyamatosan és nagyobb következetességgel kíván a városban érvényt szerezni az építési előírásoknak, valamint a helyi építésügyi és rendezési terveknek. Tizenhét-tizennyolc évig jó volt úgy, ahogy volt. És akkor csodálkoznak, hogy a viskó- tulajdonosok föl vannak háborodva, amiért zaklatják őket. Ráadásul szombaton és vasárnap, amikor alsóra vetkőzve kapálgatnak, söröznek, erőt gyűjtendő a következő heti építőmunkához. A beszámoló nagyobbrészt a Boncsokban megejtett szemlét részletezi. Ez olyan volt, mint egy hadművelet. A bevetendő ellenőröket gondosan fölkészítették, sőt, eligazították, előre elkészített nyomtatványokkal szerelték föl, ám mindenekelőtt kiválasztották azokat a tulajdonosokat, akik korábban engedélyt .kértek és kaptak az elsőfokú építésügyi hatóságtól. Minden hadműveletet az ellen igyekszik akadályozni. A Boncsokban se volt másképp. A bérlők egy része nem tartózkodott a helyszínen. Aki nincs ott, azzal aligha lehetséges a hadakozás! Engedélyt kértek Az építtetők általában felháborodva vették tudomásul, hogy az általuk készített favázas kerti kamrákra és szerszámtárolókra is építési engedélyt kell kérniük, holott a terület vásárlásakor, illetőleg a -tanácstól történt bérbevételkor olyan tájékoztatást kaptak, hogy a tizenkét négyzetmétert meg nem haladó ideiglenes építményre engedélyt nem kell kérni. Bizony. S en ezt elhiszem. Mert itt már annyi mindenfélét mondtak az illetékesek és a szakemberek, hogy biztosak lehetünk benne, ilyesmi is elhangzott. Ha ráadásul tudjuk, hogy most, amikor némely lakótelepi házakat el akarnak adni a bennük lakóknak, s kiderül, nincs rendezve a telek tulajdonlása, akkor elképzelhetjük, mily rendezettség uralkodik a hivatalokban. A vége az lett, hogy az arra kötelezettek többsége benyújtotta a fennmaradási engedély iránti kérelmét, valamint a szükséges tervdokumentációt. A megelőzés Ámde ha valaki tanúkkal igazolta, hogy az építkezés tíz évvel ezelőtt történt, az eljárást meg kellett szüntetni. Hát persze. Egy tízéves építmény annyira hozzátartozik már a táj arculatához, hogy kinek is jutna eszébe tájidegenné nyilvánítani. Elvéve onnan űr keletkeznék, az emberekben hiányérzet, gyenÜgy adódott, hogy novemberben három hétvégén is olyan megbeszélésen, tanácskozáson vettem részt, amelyeknek közvetve vagy közvetlenül a család volt a témája. Szolnokon hét megye szakemberei vitatkoztak e kérdésről. Budapesten a népfront megyei elnökségének rendezésében hat szekcióban foglalkoztak napjaink egyik legégetőbb gondjával, s a Po- mázon rendezett megyei cigány közművelődési napok előadói sem tudták megkerülni a kérdést. Jegyzetfüzetembe gondosan bevéstem az adatot: a Budapesten kötött házasságoknak ötven százaléka fejeződik be válással, s amikor ezt az egyik megbeszélésen, mint ijesztő adatot odasúgtam Novák Lászlóné művelődési főelőadónak, ő újabb két számot közölt velem: — Aszódon negyvenhét, Gödöllőn negyvenhárom százaléka végződik válással a házasságoknak. Környékünk adatai is igazolják, hogy mi a válások tekintetében az élbolyhoz tartozunk: hosszú idő óta tartjuk dobogós helyezésünket. Tudom, régen is voltak ross2 házasságok, voltak válások is de hát a kenyér kettétörése akkor sokkal nehezebb voll jogi, társadalmi, gazdaság: szempontból egyaránt, ezér aztán sokan kénysze'rűségbö. maradtak együtt, s életük végéig marták egymást a házasfelek. Házasság, de milyen? Recept a régiektől együtt töltött évekre a boldogság kifejezése. Ne rója senki bűnömül, hogy a boldog házasságokra szűkebb rokonságomból veszem a példát. Van nekem tizenhét úgynevezett első unokatestvérem, s amikor most egyenként elidőzöm az életüknél, elmondhatom, hogy mindannyian alapítottak családot, de egyetlen családban sem történt válás. Sokan megünnepelték közülük az ezüstlakodalmukat, de ennyi idő után is együtt vannak. ' Apámék heten voltak testvérek — egy válásról tudok —, s közülük a ma is élő Ferenc nagybátyám két éve tartotta aranylakodalmát. Akkor sokat beszélgettem vele is, meg ángyommal is arról, hogy mi kell a boldog házassághoz. Feri bátyám így fogalmazott: — A házasság szövetség. amely egy egész. életre szól, s amelynek alapja a szeretet. Felesége a következőket mondta: — A jó házasságnak nincs tízparancsolata. Bennünk, szüléink és környezetűnk példái kell annak az erkölcsi erőnek, kölcsönös megbecsülésnek és bizalomnak, mint kiapadhatatlan forrásnak buzognia, amely a két embert képessé teszi a harmonikus együttélésre. Jó-e a kapott recept? Nem tudhatom, mióta hallottam, sokat gondolok rá. Ki kell próbálni, utánuk kell csinálni. Tercsik Mihály Nagy teberproba a naponta jelentkező szexuális ingerhatás, a minden kötelezettségnek- fittyet hányó szabadosság. Gondoljuk meg: asszonyok ismerős férfiakkal, férjek ismerős nőkkel sokkal több időt töltenek együtt a munkahelyen, mint a házastársukkal otthon. S ezt a sokkal több időt sűrűn átszövik a munkahelyi kapcsolatok, rokonszenvek, barátkozá- sok, pajtáskodások, vonzalmak láthatatlan szálai. Tegyünk egy próbát. Nézzük meg a televízió egyhavi műsorát, vagy tallózzunk a filmek, a ma megjelenő irodalmi alkotások sokaságában. Válásokról, házassági tragédiákról, szétzüllő családokról, magukra maradt, narkózó, kábítószert fogyasztó gyerekekről esik a legtöbb szó. Mintha nem is lennének boldog házasságok, mintha nem is lennének, akik szép házaséletet élnek, szerencsésnek érzik a párválasztásukat, sikeresnek a házasságukat. Akik a házasságra nehezedő és azt fenyegető teherpróbá- kat kiállták, kitartottak egymás mellett, megóvták a családjukat. Mert sokan vannak, akik együtt élik le az életüket, s talán illik az gébb idegzetűek még meg is sinylenék tán. A fönnmaradás! jogot másképp is meg lehet váltani. Bírsággal. Belterületen és lakóházas övezetekben szabtak ki bírságot. Előtte természetesen itt is gondosan ellenőriztek. Egy engedély nélküli lakás, valamint kilenc engedélytől eltérő építkezés miatt szabtak ki büntetést. Az engedély nélkül építőnek 51 ezret, a többieknek összesen több mint százharpincezret róttak ki. A legnagyobb bírság ösz- szege nyolcvanezer forint volt, amit egy iker családi ház lakóinak kellett befizetniük. A lakosság persze megne- szelte az ellenőrök mozgolódását. Mind többen kérnek építési ügyekben előzetes tájékoztatást, felvilágosítást, igyekeznek a kivitelezést a tervben foglaltaknak megfelelően megvalósítani. Az eltelt időszak munkája tehát jó alapot ad — hangoztatják a jelentők — a jövőbeli megelőző tevékenységhez, a fő cél ugyanis a megelőzés, nem pedig a bírságolás. Képzeljük el, mi lenne, ha már húsz éve ilyen elszántsággal működnének az ügyintézők! Egy fél házat sem építettek volna engedély nélkül, a tervtől eltérően. De hogy milyen lenne a város arculata, az elképzelhetetlen. Jusson eszünkbe egy jeles, diplomás építész mondása: a szem mindenhez képes hozzászokni, a tájba illőként elfogadni. k. p. Egy pakli kártya Közelednek az ajándékosztó ünnepek. Vajon jut-e mindenkinek a csomagokból? Ne áltassuk magunkat, nem jut. Míg a társadalom egyik pólusán már- már nem tudják az öröm- szerzők, mivel lepjék meg társukat, családtagjukat, a másikon sok esetben ajándékozó sincs, nemhogy ajándék lenne. Gödöllőn a szakszervezetek városi bizottsága nem először mutat példát abban, hogy hogyan lehet kicsivel is sokat segíteni. Az 1987-es karácsonyra a városi szociális otthon lakóit három újság előfizetésével és egy kvarclámpával lepik meg. Hogy ez már nem is meglepetés? Nem olvassa mindegyikük lapunkat, s abban ezt az írást. Rábukkanhatnak viszont ezekre a sorokra azok. személyek vagy kö- zületek, akik az ilyen kis ajándékozásra még nem gondoltak, de nem okoz különösebb kiadást számukra. Még egyszer leírom, nem nagy dolgok ezek, de ott, ahol szükségben segítenek, azzá nőnek. Ugye ne ragozzuk, mit jelenthet egy-egy újság a kézben, mellyel kapcsolatot tarthatunk a világgal? Mennyit ér egy- egy yflkli kártya az asztalon, mellyel utat találhatnak az idősek egymáshoz? Aki tud, segítsen!-bg A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Kortárs filmklub: A város és a kutyák, perui film, 19 órakor. Magyar filmek múzeuma: Hazafelé, készült 1940-ben, 17 órakor. Diáktknya: Az én.zeném a diszkó — bemutatja Ábrahám Csaba, 16 órától. Mozi Meztelen diplomata. 6 órakor. A Saolin-templom szent köntöse. Színes kínai, hongkongi kalandfilm. 8 órakor. * Értekezlet a sport támogatásáról Nem szabad visszalépni Kicsiny igénybevételtől összeroskadnak Tizenkét éve annak, hogy a pártbizottság és a városi tanács javaslatára három nagy sportkör, a Ganz Vasas, a Gépgyár és a Spartacus egyesült. Az eltelt időben voltak sikeresebb s kudarccal kísért évek egyaránt. Az utóbbi három esztendő újabb fel- emelkedéshez vezetett. A tanács és a fenntartáshoz járuló üzemek és intézmények áldozatvállalása, adakozókészsége mintha megnőtt volna.. A jövőre készülve hívtak össze értekezletet 38 üzem és intézmény vezetőinek. A házigazdák a pártbizottság, a városi tanács és a GSC voltak. Benkő Ákosné, a tanács művelődési, ifjúsági és sportosztályának vezetője arról beszélt, hogy meg kell őrizni a verseny- és a tömegsport eddigi színvonalát. Nem szorulhat háttérbe az iskolai testnevelés és sportolás sem. Mindez összefogást igényel. Papp István tanácselnök, aki egyben a GSC elnöke is, több kérdés érintése után rátért a városi sportegyesület és az üzemek, intézmények kapcsolatára. Hasonló tanácskozáson 1985-ben vettek részt, akkor is és most is a feladatok egyeztetése volt a cél. A GSC szakosztályt tart fenn. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a gyeplabdasportot a jövőben is űzni fogják Gödöllőn. Ha más városok is meg tudnak birkózni a gondokkal, akkor nekünk is tartanunk kell a szintet. A Volán, a Tigáz, a Hungária Biztosító már megállapodást kötött a GSC-vel. A Ganz Árammérőgyár képviselője hozzászólásában elmondta, hogy az eddigi segítséget ezután is megadják. A tűzoltóság a laktanya udvarán épített jó minőségű sportpálya kölcsönzési lehetőségét kínálta fel. Ádám Pál, a Karikás Általános Iskola igazgatóhelyettese a létesítménygondokról beszélt. Körösfői László, a szakmunkásképző igazgatóhelyettese ötven éve él a településen és itt örült a sikereknek, itt búslakodott a kudarcokon. Elmondta, hogy a fiataloknak igen nagy szükségük van a sportra, mert már egészen kicsiny fizikai igénybevételtől összeroskadnak. A sportkör — állította — megérdemli a támogatást, jól gazdálkodik a rá bízott pénzzel. Kiss József, a városgazdálkodási vállalat igazgatója úgy vélekedett, hogy a sportot támogatni kell és áldoznak is érte. Azt kívánta, hogy a város sportjának a minősége javuljon. Kifejtette, hogy a vízi sportok fejlesztéséért is tenni kellene valamit. Herczenik Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára felszólalásában azt mondta, hogy a népgazdaságot terhelő komoly gondok, az apadó fejlesztési források, kevesebb pénz mellett megtalálható a sport támogatásának az útja. Papp István válaszában ösz- szegezte az elhangzottakat és ígéretet tett arra. hogy a vezetés mindent elkövet a szinten tartás érdekében. Kérte a gödöllői üzemeket, intézményeket, hogy december 20-ig küldiék vissza a vállalási la- nokat, melyeken feltüntetik, hogvan tudiák segíteni a város sportéletét. Cs. J. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) XJKZ CBJUtt LCir ov_/1ecr vuiuuunoi. a családokat a megélhetés ezernyi gondja is, a mindennapi kenyér megszerzésének sokszor legyőzhetetlennek tűnő nehézsége. Hallottam — van ennek vagy negyven éve — panaszkodni egyik ismerős asszonyt, aki nagy monológban. szenvedélyes kitöréssel sorolta férje bűneit, s én akkor fiatal legényként, talán éppen az első szerelem vágyakozásában csodálkozva megkérdeztem: ha ennyire rossz a párja, miért nem tetszik elválni? Meglepő választ kaptam: Rossz, rossz, de hát én mégis úriasszony vagyok mellette. A gyerekekről meg rólam is bőkezűen gondoskodik, mindent előteremt, s még a rosszal is jobb, mint a rossz nélkül. Jó lelkiismerettel mondhatom: ma ez nem jellemző, viszont új igények támadtak az elmúlt évtizedekben, a házasságok mai terhelését ezekhez kell mérni. Lakásgondok, beszerzési gondok, nagy hajtás, idősebbek és fiatalok kényszerű együttélése sok családot robbantanak szét. Szomorú statisztikák figyelmeztetnek arra is, hogy a terjedő alkoholizmus veszedelmesen bom- lasztjá a családok életét.
