Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-07 / 288. szám

kutatóközpont Nyugatnémet fővállalkozásban, nemzetközi kooperációval épül az Agrártudományi Egyetemen a Biotechnikai Kutatóközpont. A szerkezetépítési munkát a Prosperitás Építőipari Szövetke­zet végzi. Ezzel várhatóan 1988 közepére készülnek el. A hét., végén is dolgoznak, az építők által önként vállalt mun­katempó a gyors megvalósítást szolgálja. (Vimola Károly fel­vétele) Madarak barátai Kezdődhet az etetés A tájékozódás titkát még kutatják Rendszeresek a Magyar Ma­dártani Egyesület gödöllői cso­portjának összejövetelei. A Hazafias Népfront városi bi­zottságának székházában tart­ják gyűléseiket. A minap Já- ky Kálmán elnök üdvözölte a megjelenteket és örömmel nyugtázta, hogy erősen meg­nőtt az érdeklődés. Ismét kö­zel százan voltak kíváncsiak a téli teendőkre, a madarak ete­tésére, ellátására. Meghallgat­ták az aktuális ügyeket, ren­dezték a tagdíjbefizetéseket és vásároltak a kiadványokból, melyek a madarakkal kapcso­latosak. Majd A levegő urai című természetfilm került vetítés­re, melyét a résztvevők nagy érdeklődéssel kísértek. A szö­vegből értesültünk róla, hogy a költöző madarak vándorlá­sának idején a Földközi-ten­gernél ötmilliárd madarat fi­gyeltek meg. A temérdek szár­nyas, költöző madár tájékozó­dásának titkát még nem sike­rült megismerni. Például a gó­lyák Gibraltártól Isztambulig nagyon magasra szállnak, il­letve emelkednek és azután valósággal vitorlázva halad­nak. A vetítés után sok egyébről is szót váltottunk Jáky Kál­mánnal, aki elmondta, hogy sokat javult a tagdíjfizetési készség. 218 tagot számlálnak, akik 63 százaléka már rendez­te kötelességét. A tagok sorá­ban szép számmal vannak Gö" döllő vonzási , körzetéből, a környező községekből. A leg­idősebb az aszódi Rubleczky bácsi. Szóba jött a madarak téli etetése. Napraforgómagért Bese Sándor (Gödöllő, Somo­gyi Béla út 9.) és Papp Tibor (Petőfi tér 1.), tagtársakhoz lehet menni 16—18 óra között hétköznapokon, míg szombat és vasárnap 9—10 óra közölt. Magot Jákynál is kaphat az, aki előzetesen bejelentette igé­nyét. Zsákot mindenki vigyen magával. Kezdődhet-e a madarak etetése? Ahogyan az idő hű­vösre fordul, igen. Volt aki már megkezdte a szoktató etetést. Gondoskodjunk a ve­lünk telelő madarakról, ame­lyek meghálálják azt, amikor tavasszal kertjeinkben, park­jainkban gyönyörködhetünk dalukban és elpusztítanak sok bogarat. Különösen költés ide­jén hajtanak nagy hasznot. Gödöllő Vásár Országos sertés- és kirako­dóvásárt tartanak Gödöllőn december 13-án, vasárnap. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 284. SZÁM 1987. DECEMBER 7.. HÉTFŐ Ellenőrök a Boncsokban Tájidegenség és időtényező Ha netán nem vették vol­na észre, fölhívom szíves fi­gyelmüket arra, hogy mosta­nában ellenőrizni a divat. Az illetékesek alulról is ál­landó nyomásnak vannak ki­téve. Hol vannak az ellen­őrök, miért nem ellenőriznek következetesebben, szigorúb­ban, mondják némely hang­adók alulról. Az ellenőrzést szorgalmazók abban a tév- képzetben leledzenek, hogy ily módon több lesz az áru, kevesebb a visszaélés, csalás, jobb a kiszolgálás. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén szintén az ellenőrzésről tárgyalt. Ezúttal azonban nem a kereskedők, szolgáltatók, vendéglősök csa­lafintaságairól volt szó, ha­nem a lakosság ténykedésé­ről. A tárgy ugyanis az épí­tésrendészeti ellenőrzés ta­pasztalatairól beterjesztett összefoglaló volt. Ott se voltak Azt szokták mondani, hogy a fejétől lefelé áradnak szét a hal testében azok az aro­maanyagok, amelyek oly ked­velné teszik húsának fo­gyasztását. Esetünkben sincs másképp. Gödöllő húsz esz­tendeje város, de a hatóság már az elmúlt év második felétől folyamatosan és na­gyobb következetességgel kí­ván a városban érvényt sze­rezni az építési előírásoknak, valamint a helyi építésügyi és rendezési terveknek. Tizen­hét-tizennyolc évig jó volt úgy, ahogy volt. És akkor csodálkoznak, hogy a viskó- tulajdonosok föl vannak há­borodva, amiért zaklatják őket. Ráadásul szombaton és vasárnap, amikor alsóra vet­kőzve kapálgatnak, söröznek, erőt gyűjtendő a következő heti építőmunkához. A beszámoló nagyobbrészt a Boncsokban megejtett szem­lét részletezi. Ez olyan volt, mint egy hadművelet. A be­vetendő ellenőröket gondosan fölkészítették, sőt, eligazítot­ták, előre elkészített nyom­tatványokkal szerelték föl, ám mindenekelőtt kiválasz­tották azokat a tulajdonoso­kat, akik korábban engedélyt .kértek és kaptak az elsőfokú építésügyi hatóságtól. Minden hadműveletet az ellen igyekszik akadályozni. A Boncsokban se volt másképp. A bérlők egy része nem tar­tózkodott a helyszínen. Aki nincs ott, azzal aligha lehet­séges a hadakozás! Engedélyt kértek Az építtetők általában fel­háborodva vették tudomásul, hogy az általuk készített fa­vázas kerti kamrákra és szer­számtárolókra is építési enge­délyt kell kérniük, holott a terület vásárlásakor, illetőleg a -tanácstól történt bérbevé­telkor olyan tájékoztatást kaptak, hogy a tizenkét négy­zetmétert meg nem haladó ideiglenes építményre enge­délyt nem kell kérni. Bizony. S en ezt elhiszem. Mert itt már annyi mindenfélét mond­tak az illetékesek és a szak­emberek, hogy biztosak lehe­tünk benne, ilyesmi is el­hangzott. Ha ráadásul tud­juk, hogy most, amikor né­mely lakótelepi házakat el akarnak adni a bennük la­kóknak, s kiderül, nincs ren­dezve a telek tulajdonlása, akkor elképzelhetjük, mily rendezettség uralkodik a hi­vatalokban. A vége az lett, hogy az ar­ra kötelezettek többsége be­nyújtotta a fennmaradási engedély iránti kérelmét, va­lamint a szükséges tervdoku­mentációt. A megelőzés Ámde ha valaki tanúkkal igazolta, hogy az építkezés tíz évvel ezelőtt történt, az eljárást meg kellett szüntetni. Hát persze. Egy tízéves épít­mény annyira hozzátartozik már a táj arculatához, hogy kinek is jutna eszébe tájide­genné nyilvánítani. Elvéve onnan űr keletkeznék, az em­berekben hiányérzet, gyen­Ügy adódott, hogy novem­berben három hétvégén is olyan megbeszélésen, tanács­kozáson vettem részt, ame­lyeknek közvetve vagy köz­vetlenül a család volt a té­mája. Szolnokon hét megye szakemberei vitatkoztak e kérdésről. Budapesten a nép­front megyei elnökségének rendezésében hat szekcióban foglalkoztak napjaink egyik legégetőbb gondjával, s a Po- mázon rendezett megyei ci­gány közművelődési napok előadói sem tudták megkerül­ni a kérdést. Jegyzetfüze­tembe gondosan bevéstem az adatot: a Budapesten kötött házasságoknak ötven százalé­ka fejeződik be válással, s amikor ezt az egyik megbe­szélésen, mint ijesztő adatot odasúgtam Novák Lászlóné művelődési főelőadónak, ő újabb két számot közölt ve­lem: — Aszódon negyvenhét, Gödöllőn negyvenhárom szá­zaléka végződik válással a házasságoknak. Környékünk adatai is iga­zolják, hogy mi a válások te­kintetében az élbolyhoz tar­tozunk: hosszú idő óta tart­juk dobogós helyezésünket. Tudom, régen is voltak ross2 házasságok, voltak válások is de hát a kenyér kettétörése akkor sokkal nehezebb voll jogi, társadalmi, gazdaság: szempontból egyaránt, ezér aztán sokan kénysze'rűségbö. maradtak együtt, s életük vé­géig marták egymást a há­zasfelek. Házasság, de milyen? Recept a régiektől együtt töltött évekre a bol­dogság kifejezése. Ne rója senki bűnömül, hogy a boldog házasságokra szűkebb rokon­ságomból veszem a példát. Van nekem tizenhét úgyne­vezett első unokatestvérem, s amikor most egyenként elidő­zöm az életüknél, elmondha­tom, hogy mindannyian alapí­tottak családot, de egyetlen családban sem történt válás. Sokan megünnepelték közü­lük az ezüstlakodalmukat, de ennyi idő után is együtt van­nak. ' Apámék heten voltak test­vérek — egy válásról tudok —, s közülük a ma is élő Fe­renc nagybátyám két éve tar­totta aranylakodalmát. Akkor sokat beszélgettem vele is, meg ángyommal is arról, hogy mi kell a boldog házas­sághoz. Feri bátyám így fo­galmazott: — A házasság szö­vetség. amely egy egész. élet­re szól, s amelynek alapja a szeretet. Felesége a követke­zőket mondta: — A jó házas­ságnak nincs tízparancsolata. Bennünk, szüléink és kör­nyezetűnk példái kell annak az erkölcsi erőnek, kölcsönös megbecsülésnek és bizalom­nak, mint kiapadhatatlan for­rásnak buzognia, amely a két embert képessé teszi a har­monikus együttélésre. Jó-e a kapott recept? Nem tudhatom, mióta hallottam, sokat gondolok rá. Ki kell próbálni, utánuk kell csinálni. Tercsik Mihály Nagy teberproba a naponta jelentkező szexuális ingerha­tás, a minden kötelezettség­nek- fittyet hányó szabados­ság. Gondoljuk meg: asszo­nyok ismerős férfiakkal, fér­jek ismerős nőkkel sokkal több időt töltenek együtt a munkahelyen, mint a házas­társukkal otthon. S ezt a sokkal több időt sűrűn átszö­vik a munkahelyi kapcsola­tok, rokonszenvek, barátkozá- sok, pajtáskodások, vonzal­mak láthatatlan szálai. Tegyünk egy próbát. Néz­zük meg a televízió egyhavi műsorát, vagy tallózzunk a filmek, a ma megjelenő iro­dalmi alkotások sokaságában. Válásokról, házassági tragé­diákról, szétzüllő családokról, magukra maradt, narkózó, kábítószert fogyasztó gyere­kekről esik a legtöbb szó. Mintha nem is lennének boldog házasságok, mintha nem is lennének, akik szép házaséletet élnek, szerencsés­nek érzik a párválasztásukat, sikeresnek a házasságukat. Akik a házasságra nehezedő és azt fenyegető teherpróbá- kat kiállták, kitartottak egy­más mellett, megóvták a családjukat. Mert sokan van­nak, akik együtt élik le az életüket, s talán illik az gébb idegzetűek még meg is sinylenék tán. A fönnmaradás! jogot más­képp is meg lehet váltani. Bírsággal. Belterületen és la­kóházas övezetekben szabtak ki bírságot. Előtte természe­tesen itt is gondosan ellen­őriztek. Egy engedély nélküli lakás, valamint kilenc enge­délytől eltérő építkezés miatt szabtak ki büntetést. Az en­gedély nélkül építőnek 51 ez­ret, a többieknek összesen több mint százharpincezret róttak ki. A legnagyobb bírság ösz- szege nyolcvanezer forint volt, amit egy iker családi ház la­kóinak kellett befizetniük. A lakosság persze megne- szelte az ellenőrök mozgoló­dását. Mind többen kérnek építési ügyekben előzetes tá­jékoztatást, felvilágosítást, igyekeznek a kivitelezést a tervben foglaltaknak megfele­lően megvalósítani. Az eltelt időszak munkája tehát jó ala­pot ad — hangoztatják a je­lentők — a jövőbeli megelőző tevékenységhez, a fő cél ugyan­is a megelőzés, nem pedig a bírságolás. Képzeljük el, mi lenne, ha már húsz éve ilyen elszánt­sággal működnének az ügyin­tézők! Egy fél házat sem épí­tettek volna engedély nélkül, a tervtől eltérően. De hogy milyen lenne a város arcula­ta, az elképzelhetetlen. Jusson eszünkbe egy jeles, diplomás építész mondása: a szem mindenhez képes hozzászok­ni, a tájba illőként elfogadni. k. p. Egy pakli kártya Közelednek az ajándék­osztó ünnepek. Vajon jut-e mindenkinek a csomagok­ból? Ne áltassuk magun­kat, nem jut. Míg a társa­dalom egyik pólusán már- már nem tudják az öröm- szerzők, mivel lepjék meg társukat, családtagjukat, a másikon sok esetben aján­dékozó sincs, nemhogy ajándék lenne. Gödöllőn a szakszerve­zetek városi bizottsága nem először mutat példát abban, hogy hogyan lehet kicsivel is sokat segíteni. Az 1987-es karácsonyra a városi szociális otthon la­kóit három újság előfize­tésével és egy kvarclámpá­val lepik meg. Hogy ez már nem is meglepetés? Nem olvassa mindegyikük lapunkat, s abban ezt az írást. Rábukkanhatnak vi­szont ezekre a sorokra azok. személyek vagy kö- zületek, akik az ilyen kis ajándékozásra még nem gondoltak, de nem okoz kü­lönösebb kiadást számukra. Még egyszer leírom, nem nagy dolgok ezek, de ott, ahol szükségben segítenek, azzá nőnek. Ugye ne ragoz­zuk, mit jelenthet egy-egy újság a kézben, mellyel kapcsolatot tarthatunk a világgal? Mennyit ér egy- egy yflkli kártya az aszta­lon, mellyel utat találhat­nak az idősek egymáshoz? Aki tud, segítsen!-bg A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Kortárs filmklub: A város és a kutyák, perui film, 19 órakor. Magyar filmek múzeuma: Hazafelé, készült 1940-ben, 17 órakor. Diáktknya: Az én.zeném a diszkó — bemutatja Ábra­hám Csaba, 16 órától. Mozi Meztelen diplomata. 6 óra­kor. A Saolin-templom szent köntöse. Színes kínai, hong­kongi kalandfilm. 8 órakor. * Értekezlet a sport támogatásáról Nem szabad visszalépni Kicsiny igénybevételtől összeroskadnak Tizenkét éve annak, hogy a pártbizottság és a városi ta­nács javaslatára három nagy sportkör, a Ganz Vasas, a Gépgyár és a Spartacus egye­sült. Az eltelt időben voltak sikeresebb s kudarccal kí­sért évek egyaránt. Az utób­bi három esztendő újabb fel- emelkedéshez vezetett. A ta­nács és a fenntartáshoz já­ruló üzemek és intézmények áldozatvállalása, adakozókész­sége mintha megnőtt volna.. A jövőre készülve hívtak össze értekezletet 38 üzem és intéz­mény vezetőinek. A házigaz­dák a pártbizottság, a városi tanács és a GSC voltak. Benkő Ákosné, a tanács mű­velődési, ifjúsági és sportosz­tályának vezetője arról be­szélt, hogy meg kell őrizni a verseny- és a tömegsport ed­digi színvonalát. Nem szo­rulhat háttérbe az iskolai testnevelés és sportolás sem. Mindez összefogást igényel. Papp István tanácselnök, aki egyben a GSC elnöke is, több kérdés érintése után rá­tért a városi sportegyesület és az üzemek, intézmények kap­csolatára. Hasonló tanácsko­záson 1985-ben vettek részt, akkor is és most is a fel­adatok egyeztetése volt a cél. A GSC szakosztályt tart fenn. Minden ellenkező híresztelés­sel szemben a gyeplabdaspor­tot a jövőben is űzni fog­ják Gödöllőn. Ha más városok is meg tudnak birkózni a gondokkal, akkor nekünk is tartanunk kell a szintet. A Volán, a Tigáz, a Hungá­ria Biztosító már megállapo­dást kötött a GSC-vel. A Ganz Árammérőgyár képvise­lője hozzászólásában elmond­ta, hogy az eddigi segítséget ezután is megadják. A tűzol­tóság a laktanya udvarán épí­tett jó minőségű sportpálya kölcsönzési lehetőségét kínál­ta fel. Ádám Pál, a Karikás Álta­lános Iskola igazgatóhelyette­se a létesítménygondokról be­szélt. Körösfői László, a szak­munkásképző igazgatóhelyet­tese ötven éve él a települé­sen és itt örült a sikereknek, itt búslakodott a kudarcokon. Elmondta, hogy a fiataloknak igen nagy szükségük van a sportra, mert már egészen ki­csiny fizikai igénybevételtől összeroskadnak. A sportkör — állította — megérdemli a tá­mogatást, jól gazdálkodik a rá bízott pénzzel. Kiss József, a városgazdál­kodási vállalat igazgatója úgy vélekedett, hogy a sportot tá­mogatni kell és áldoznak is érte. Azt kívánta, hogy a vá­ros sportjának a minősége ja­vuljon. Kifejtette, hogy a ví­zi sportok fejlesztéséért is ten­ni kellene valamit. Herczenik Gyula, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára felszólalásában azt mondta, hogy a népgazdaságot terhelő komoly gondok, az apadó fejlesztési források, ke­vesebb pénz mellett megtalál­ható a sport támogatásának az útja. Papp István válaszában ösz- szegezte az elhangzottakat és ígéretet tett arra. hogy a ve­zetés mindent elkövet a szin­ten tartás érdekében. Kérte a gödöllői üzemeket, intézmé­nyeket, hogy december 20-ig küldiék vissza a vállalási la- nokat, melyeken feltüntetik, hogvan tudiák segíteni a vá­ros sportéletét. Cs. J. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) XJKZ CBJUtt LCir ov_/1ecr vuiuuunoi. a családokat a megélhetés ezernyi gondja is, a minden­napi kenyér megszerzésének sokszor legyőzhetetlennek tű­nő nehézsége. Hallottam — van ennek vagy negyven éve — panaszkodni egyik ismerős asszonyt, aki nagy monológ­ban. szenvedélyes kitöréssel sorolta férje bűneit, s én akkor fiatal legényként, talán éppen az első szerelem vá­gyakozásában csodálkozva megkérdeztem: ha ennyire rossz a párja, miért nem tet­szik elválni? Meglepő vá­laszt kaptam: Rossz, rossz, de hát én mégis úriasszony va­gyok mellette. A gyerekekről meg rólam is bőkezűen gon­doskodik, mindent előteremt, s még a rosszal is jobb, mint a rossz nélkül. Jó lelkiismerettel mondha­tom: ma ez nem jellemző, vi­szont új igények támadtak az elmúlt évtizedekben, a házas­ságok mai terhelését ezekhez kell mérni. Lakásgondok, be­szerzési gondok, nagy hajtás, idősebbek és fiatalok kény­szerű együttélése sok családot robbantanak szét. Szomorú statisztikák figyelmeztetnek arra is, hogy a terjedő alko­holizmus veszedelmesen bom- lasztjá a családok életét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom