Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
A Tulipánban Bizonytalanság — Zsóka, kérek egy duplát! Zsóka hozza a gőzölgő feketét, s elém téve, egy nagyot sóhajt. — Valami baj van? — kérdem. — Mondja, szerkesztőkém, mi lesz velünk jövőre? — kérdi égszínkék szemeit rám emelve. — Ezt nem értem! Hogyhogy mi lesz jövőre? — Ez az, én sem értem. De nemcsak én vagyok így ezzel. A többi boltos is ezt kérdezi. — Ja, az adó?! Nagyon jó kiadványok vannak forgalomban. Azokból megtudhatja ... — okoskodom. — Egy csudát! — vág a szavamba. — összehívtak bennünket vagy két hete. Kiosztottak mindenféle stencilezett papírt. Azokba is bele volt javítva, csak úgy, ceruzával. Azután beszéltek vagy két órát, hogy kell majd könyvelni, adózni stb. — Na, látja! Akkor mi a gond? — Az, hogy két és fél óra múltával már senki nem értett semmit. No és mi volt a poén?! — Mr? — Hogy a végén az előadó kijelentette, mindez, amit most elmondott, nég nem végleges, a bemutatott nyomtatványok is csak tervek. — Nem kell idegeskedni, majd csak kialakul... — igyekszem megnyugtatni. — Ne bosszantson már! Nézzen a naptárra, december van. Vége az érmek. Január elsejétől nekem az új rendszer szerint kell dolgoznom! — Az igaz, de egy ilyen ügyes nőnek ez nem lehet probléma — mondom, s már tudom, hogy most mellélőttem. — Szerkesztő úr! Nem akar fizetni? Kissé meglepődök, de fizetek. Az utcán jutott csak az eszembe: lehet, hogy engem most, udvariasan bár, de kidobtak? Szörnyű dolog a bizonytalanság! Radányi Lajos VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1987. DECEMBER 5., SZOMBAT „Fegyelmi felelősségre vonást alkalmaztunk” Változások a közvilágításban Szokatlan fényözön a városban Valami történt! Olyan különösen érzem néhány perce magam, pedig mielőtt kiléptem a kapun, még kutya bajom sem volt. Hopp! Megvan! Hát égnek az utcán a lámpák! Este! Az összes! Az ember már nem remél, és akkor így zavarba hozzák! Se szó, se beszéd! Nincs segítség ? Álljunk itt meg egy pillanatra. Azért ez nem egészen így igaz. Ahogy kezdetben va- ia az ige, és csak később „lön világosság”, úgy Vácott is elég szó és beszéd előzte meg a mostani — valljuk meg szokatlan — fényözönt. Szinte valamennyi tanácsülésen napirenden szerepelt a városi közvilágítás; a bejelentéseknek, leveleknek pedig talán maguk az illetékesek sem tudják a számát A Váci Hírlapban például október 17-én „Nincs segítség” címmel jelent meg legutoljára egy írás a témával kapcsolatban. „ ... a Hársfa utca vasút felőli részén tavasz óta nincs világítás __ Márciusban 3—4 e setben bejelentettem ... Most októberben már kétszer telefonáltam az EDÁSZ-nak ... sajnos eredménytelenül” — fogalmazott egy elkeseredett lakó. Természetesen a beérkező panaszokat szabály szerint egytől egyig ki kell vizsgálni. Nem sokkal később tehát válaszolt is az illetékes, imigyen: „...1987 márciusában és októberében egy-egy alkalommal volt közvilágítási hibabejelentés a Hársfa utcából. Ezekre esetenként a javítást A Taurus Vád Gyára három műszakos munkaidőre felvesz férfiakat és nőket betanított munkásnak Jelentkezni lehet o gyár munkaügyi osztályán, cím: Vác. Derecske dűlő 1 2601. Telefon: 11-433, 18-as mellék. A Cement- és Mészművek vezérigazgatósága a beruházqsi önálló osztályára gépészmérnöki, vegyi üzemmérnöki végzettségű, néhány évi beruházási gyakorlatot szerzett munkatársat keres beruházási előadói munkakörbe Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen, részletes önéletrajzzal együtt, a személyzeti és oktatási önálló osztály vezetőjénél. Cím: Vác, Lenin út 16. Pf.: 250. 2601 Telefon: (27)-13-013. elvégeztük. Tájékoztatásul közöljük még, hogy az egyedi hibák javítását, az égőcserét nem tudjuk azonnal elvégezni .. Hogy van ez? Szóval tönkre kell mennie az utca összes lámpájának ahhoz, hogy kijöjjenek a szerelők? Furcsa! Szerencsére akadt az illetékesnél illetékesebb, mégpedig az ÉDÁSZ esztergomi üzem- igazgatósága, amelynek november 4-én szerkesztőségünkbe érkezett levelében a következőket lehetett olvasni: „...július 23-án végzett üzemigazgatóságunk Vác minden utcájára kiterjedő soron kívüli közvilágítási ellenőrzést. Ekkor a Hársfa utca ösz- szes lámpájából két darab volt üzemképtelen, amelyek javítására kirendeltségünket utasítottuk. A közvilágítási javítások elhúzódása miatt fegyelmi felelősségre vonásokat alkalmaztunk.” Persze a Hársfa utca csak egy csepp a város tengerében. De cseppben a tenger — tartja a mondás, és valóban__A k özvilágítási problémák megoldásának hangsúlyeltolódása jól nyomon követhető az előbbi levelekben. Nem merem elkiabálni, ám egy igen kívánatos szemléletváltozás van kialakulóban az áramszolgáltató vállalatnál. Csupán az a kár, hogy ennyit kellett rá várni. — Már 1984-ben rendszeresen ellenőriztük a világítótesteket — mondja Bélák Gyula, a tanács műszaki osztályának csoportvezetője. — Később, ’86-ban kéthavonta, illetve a nagyobb ünnepek előtt végeztük ezeket az úgynevezett bejárásokat. Ilyenkor gépkocsival jártuk végig a város utcáit, jegyzőkönyvbe vettük a megszüntetett, illetve az akkor újonnan felfedezett hibákat egyaránt. Többször jeleztük — Sajnos mindezek ellenére sem javult sokáig számottevően Vác közvilágítása — teszi hozzá Vég Marianna, az osztály vezetője. — Az egyedi problémák mellett előfordult, hogy egyes körzetekben sem égtek a lámpák. Mi ezeket a gondokat — egyéb lehetőségünk nem lévén — többször jeleztük az ÉDÁSZ itteni kirendeltségének, különösebb eredmény nélkül. Én megértem, hogy kevés szerelővel, megfelelő felszerelés híján nem várhatunk csodákat, mégsem hiszem, hogy ez vigasztalná azokat, akik a sötétben botorkálnak haza. — Egészen ez év őszéig tartott ez az állapot... — Pontosan, amikor is az esztergomi üzemigazgatósághoz fordultunk. Azóta jelentős változások figyelhetők meg a városi közvilágításban. Helyreállították a Lenin úti, Vörös Hadsereg úti, Csikós József utcai lámpákat, megjavították az évek óta rengeteg gondot okozó Ernst Thälmann tér lámpáit. És ezek csupán kiragadott esetek, melyek azért talán érzékeltetik magát a folyamatot. Jelenleg átlag kéthetente tartunk bejárásokat, az erről készült jegyzőkönyv egy-egy példányát az esztergomi üzemigazgatóság. az ÉDÁSZ váci ki- rendeltsége, valamint a városi tanács elnökhelyettese kapja meg. — Csak nehogy alábbhagyjon a kezdeti lendület... — Azt hiszem, ez legalább annyira múlik a lakosságon, mint a hivatalokon. Vácott az egyik legnagyobb arányú a szándékos rongálás az országban. Amíg az előbbi mutató nem csökken, íélig-meddig hiábavaló minden munka. — A Csikós József út és a Lenin út sarkán egy lámpatestet már össze is törtek — szól közbe Bélák Gyula. — Ugyanakkor a rendőrség egyik, tanácsülésen közzétett beszámolója a garázdaságok nagy részét a közvilágítás hiányosságaira vezeti vissza. — Akár a tyúk és tojás pa- radoxona: vajon melyik volt előbb, garázdaság vagy sötétség? Azért még valami érdekelne. Ha ekkorát javult a helyzet, hogyan bírja majd pénzzel a város a megnövekedett áramfogyasztást? Hiszen több égő, több áram! Ha hagyják — Valóban, még így is évek óta alulterveztük a világításra szánt összeget. Gondolkoztunk már egy éjszakai részleges üzemeltetésen, de ehhez nincsenek meg egyelőre a műszaki feltételek. Jövőre ráadásul valószínűleg emelkedik az áramdíj. A lámpák ennek ellenére világítani fognak. Persze, ha hagyják őket világítani I Falusy Zsigmond Orvosi ügyelet Hétfőtől (7-től) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hét végi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Csupor Éva, kedden dr. Bucsek Tibor, szerdán dr. Tóth Mária, csütörtökön dr. Hajmer Viktória, pénteken dr. Karádi Katalin, szombaton és vasárnap dr. Füredi Gyula, o körzetben 11-én dr. Benedek János, 12-én és 13-án dr. Fódy Márta. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Telegedy Ervin. A-z ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9., telefon: 11-525) található. Fogászati ügyeletet vasárnap reggel 8 órától délig tart dr. Dobó Katalin, a Cházár And-, rás utca 17. szám alatti rendelőben. a régi városi fürdő épületében. Kora délután volt. csúcs- időszak a közlekedésben. Ilyenkor mindenki rohan. Kánaán a „személyszállító kisiparosoknak-’. Igyekeznek minél jobban kihasználni az időt. Némi várakozás > után mégis sikerült leinteni egyiküket. Hamar becsapódott az eiegáns autó ajtaja, elindultunk. Közöltem, hogy majd várnia kell, amíg elintézek valamit, és csak úgy megyünk tovább. Mikor megálltunk, figyelmeztetett: „Siessen”! Siessek? Tennivalómat igazítsam hozzá? Mindegy, amúgy se akartam soká maradni, gyorsabbra fogtam. Öt perc múlva indulhattunk is tovább. Az igazi meglepetés ezután következett. Ahogy mentünk, beszélgettünk, magyaráztam, hol, merre forduljon. Egyszercsak se szó, se beszéd, lecsapta az órát, amely 65 forintnál állt. s közölte: „Majd 80 lesz. Vár egy rendelt fuvar.” És elkezdett . az óra ismét ketyegni, de már a következő utasnak. Magtárból penzió Még megáll a saját lábán Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy csak úgy eldobjunk egy saját lábán még megálló épületet. Lehet, hogy inog a térde, sőt esztétikai élményt sem nyújt Let- kés főutcáján az az óriási épület, amit még magtárnak használnak. Valamit kellene kezdeni vele — fordult meg a község vezetőinek fejében. De mit? Magtárnak tökéletes volt, mi másra lehetne használni egy ilyen út menti házat? Merész elképzelés-e vagy megvalósítható valóság, hamarosan eldől, hogy meg lehet-e teremteni az Ipoly völgye idegenforgalmát. A jó szemű utazók fölfedezték már a táj szépségeit, ami a Dunakanyar közelségével még vonzóbb. Szervezetten eddig nem nagyon jöhettek ide üdülni, talán az IBUSZ kínált egy-két fizetővendég-szobát. Mi köze mindennek az öreg magtárhoz? A község vezetői elhatározták, hogy az épületet mindenképp közösségi célra hasznosítják. Szívük vágya, hogy itt egyszer, nem is olyan sokára, penzió nyíljék. Néhány bátortalan érdeklődőt már fogadtak ez ügyben. Kisszövetkezetek vezetői jöttek érdeklődni a feltételekről. Mivel ezek reálisak, úgy tűnik, lesz, aki bátran belevág, és az átalakításba fekteti a pénzét. A vendéglátáshoz már most köze van, ha nem is a magtárnak, de az alatta húzódó, boltíves építésű pincének. Négy éve nyílt ott egy hangulatos borozó. Azelőtt csak egy rossz kocsma volt a faluban, ennek teremtettek konkurenciát a rriagtár alatti „fapadossal”. Ennek hatására lett aztán az áfész üzemeltette kocsmából egy melegkonyhás étterem, külön söntéssel. Szó se róla, a borpincét lehet még kulturáltabbá tenni, ha a helyi igényeken túl az idegenforgalom elvárásaihoz is igazítják. Beláthatatlan lehetőségek nyílhatnak egy ilyen penzió létesítésével. Ha valóban fölfedezik őket, még egy sor hasznot hozó üzlet vár a let- késiekre. D. Z. íme a borozó bejárata, amin még a „nemzetközi” elnevezés: Büfé-falatozó szerepel. Az épület látványával ma még nem dicsekedhetnek, talán egy-két év múlva. így néz ki belülről ez a boltíves „fapados”. (Vimola Károly felvételei) Mindennapi élményeink A csalás nyilvánvaló volt, és leplezetlen. Leplezetlen! Már azt js nehezen nyeltem le. hogy itt a „magánszférában" is megmaradt a borravalózás. Pedig úgy tudtam, hogy a taxisok alacsony fizetése miatt honosodott meg. A maszek pedig eleve a saját zsebére dolgozik. Visszatérve a konkrét esetre, a gyakorlott mozdulatból feltételezem, nem ez volt az első ilyen eset. Ahogy az is megfigyelhető, hogy a taxiállomáson nem egyszer a telefon megcsördülése is kiváltja az óra bekapcsolásának reflexét. ★ Egészen más szakma, bár ez js szállítás, szemétszállítás. A Gombási út P 2-es jelű háztömbjének belső udvarába ért az óriási gyűjtőkocsi. Speciális emelőszerkezetére a szemeteskonténereket ketten emelik. Csak előtte alaposan átnézik, rejteget-e valamilyen hasznosítható dolgot. Nem is volna baj, még ha munkaidőben vannak is. De amikor ki kell üríteni, csak az egyikhez van kedvük. Ez esetben legalábbis így történt. Az ott- maradottra legyintettek. Már elporzottak, amikor odaértem, s meggyőződhettem róla, nem azért hagyták ott a másikat, mert üres volt. Bizony az is torkig volt már. ★ Ha már a szállításnál tartunk, nem hagyhatom említés nélkül azt a furcsa módot, amivel a kompátkelésnél lepnek meg minket, autósokat. „Eltehetem a jegyet?” — érdeklődött a szolgálatban levő fiatalember. „Minek az magának?" „Hát, fel tudnám még használni." „Talán újra eladja?”, kérdeztem, mire bólintott: ..Igen” Majd hozzátette: „Ha este jön, nem is kell váltania. egy húszasból megúszhatja.” Hát ehhez már igazán nerr> tudom, mit szóljak! Dudás Zoltán ISSN 0133—U759 (Váci Hírlap)
