Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-05 / 287. szám

1987. DECEMBER 5.', SZOMBAT 7 Árvízvédelem, öntözés Épül a tározótó Befejeződött az idei gát- szemle a Kisalföld folyói men­tén. Az Észak-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei 483 kilométer hosszú fővédvo­nalat ellenőriztek a Dunának a Rajka—Esztergom közötti szakaszán és a Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca, a Lajta és a Marcal mentén. A tapasztala­tok szerint az árvízvédelmi töltések állapota jó. Dunakiliti felett, ahol a bős —nagymarosi erőmű és víz­lépcsőrendszerhez tartozó ha­talmas tározótó készül, a víz­ügyi igazgatóság nagy teljesít­ményű gépekkel felszerelt bri­gádjai egy tíz kilométeres gátszakasz kivitelezésén dol­goznak, két kilométer hosszan csehszlovákiai terüle­ten. A mostani ellenőrzés so­rán megállapították, hogy az építkezés jól halad. A külön­leges biztonsági előírások sze­rint készülő gátrendszer ma­gyar munkások által építen­dő 27 kilométer hosszú teljes szakaszát 1989 nyarán adják át. A gátak méreteire jellem­ző, hogy koronaszélességük hatméteres, ez és magasságuk is jóval meghaladja a jelen­legi szigetközi dunai gátakét, amelyeket pedig az emlékeze­tes 1954-es szigetközi árvíz óta kétszer is megerősítettek. A tározó feltöltésével — ma­gyar és csehszlovák területen — egy 60 négyzetkilométer vízfelületű tó alakul ki, amely amellett, hogy ellátja áramot termelő vízzel a dunakiliti tur­binákat. turisztikai célokat is szolgál majd. A tározó gátjaival párhuza­mosan 30 méter fenékszéles­ségű csatornát is kiépítenek. A tóból kiszivárgó vizet ezen keresztül vezetik el. s így a Szigetköz északi felében meg­teremtik á belvízvédelmi biz­tonságot. A csatornarendsze­ren keresztül szárazság ese­tén megfelelő öntözővizet is tudnak juttatni több ezer hek­tárnyi területre. , Összhangban a stabilizációval (Folytatás az 1. oldalról.) kaját. Számít a KISZ javasla­taira, egyetért azzal, hogy eze­ket megfelelő előkészítés után a KISZ vitára bocsájtja. A kormány 1988-ban a meg­állapodásos lakásárak alaku­lását fokozott figyelemmel kí­séri. Szükséges, hogy az ifjú­sági takarékbetét 1983. évi ka­matai elérjék a lakásárak in­dokolható növekedési ütemét. A KISZ szükségesnek tart­ja 1988-ban a felsőoktatás anyagi ellátottsága reálértéké­nek megőrzését, a következő években pedig annak dinami­kus növelését. A kormány ezt 1938-ban biztosítani nem tud­ja, ugyanakkor indokoltnak tartja a következő években a népgazdaság teljesítményéhez igazodóan a felsőoktatás költ­ségvetési támogatásának növe­lését. A felsőoktatási programról Létre kell hozni a felsőok­tatási fejlesztési alapot. A kor­mány képviselői egyetértettek azzal, hogy annak felhasználá­sában, a támogatás szempont­jainak kialakításában a KISZ is részt vesz. A készülő felső- oktatási program kidolgozása során a kormány számít a KISZ támogató közreműködé­sére, javaslataira és vélemé­nyére. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a ’90-es évek közepétől az egye­temi diploma feltétele a kö­zépfokú nyelvvizsga legyen. A kormány megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ezt 1983-ban meghirdessék. Az egyetemi­főiskolai hallgatók nyelvtudá­sának ösztönzése céljából a kormány megvizsgálja annak' feltételeit, hogy a legalább középfokú nyelvvizsgával ren­delkező hallgatók anyagi ér­dekeltségét megteremtsék. A kormány keresi az új képzési formák: nyitott egye­tem, távoktatás, térítéses kép­zés, az általános posztgraduá­lis oktatás bevezetésének le­hetőségét. Egyetértés volt ab­ban, hogy az egyetemi és fő­iskolai hallgatók jogállásának rendezése keretében 1988-ban megszüntessék a munkaválla­lásukkal kapcsolatos kötöttsé­geket és lehetővé tegyék, hogy a munkaviszonyban állókkal azonos módon vállalhassanak anyagi felelősséget kölcsönzés­nél, hitelfelvételnél. A tehetsegek gondozásáról A kormány — a jelenlegi költségvetési feltételek mellett — a KISZ bevonásával módo­sítja a felsőoktatási ösztöndíj­elosztás rendszerét, eltörli a társadalmi ösztöndíjak felső határát, hogy a teljesítmény honorálásának elve jobban ér­vényesüljön. A kiemelkedő tehetségű és tudású fiatalok támogatása ér­dekében a KISZ javasolja, hogy a kormány biztosítson elkülönített keretet az orszá­gos ösztöndíjtanács által meghirdetett külföldi ösztön­díjakból; a minisztériumok mellett fiatal szakemberekből álló konzultatív csoportokat hozzanak létre; A kormány és a KISZ ala­pítson közös ösztöndíjat te­hetséges fiatal szakemberek támogatására. Az indításhoz a kormány 10 millió forintot és megfelelő valutakeretet, a KISZ KB pedig kétmillió fo­rintot juttasson. Bővüljön az ifjúsági nemzetközi szakmai cserék lehetősége. A kormány képviselői egyet­értettek e célokkal, és meg­vizsgálják a javaslatok teljesí­tésének lehetőségét. A kor­mány és a KISZ képviselői megállapodtak abban, hogy hasonló megbeszélésre évente sor kerül. Beszámolt arról, hogy az utóbbi hónapokban tapasztal­ható felvásárlások hatására a kereslet és a kínálat egyensú­lya több termékféle körében megbomlott, néhány terüle­ten áruhiány lépett fel. Az ünnepi felkészülésről szólva elmondta, hogy né­hány területen az áruellátás­ban javulás várható. Szocia­lista importból mintegy 24 millió rubel értékű többlet­behozatalra számítanak, első­sorban ' híradástechnikai és ajándékozási cikkekből. A tőkés országokból és Jugo­ÜTSzággplési bizottságok tárgyalták Módosított költségvetési terv A PARLAMENTBEN — Pesta László elnökletével — tegnap ülést tartott az Ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottsága, amely megvi­tatta az Egészségügyi Minisz­térium, az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ság. valamint a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgató­sága 1988. évi költségvetését. Ugyancsak összeült — Szűrös Mátyás elnökletével — az Országgyűlés külügyi bizott­sága, amely egyebek között megtárgyalta és elfogadta a Külügyminisztérium jövő esz­tendei költségvetésének terve­zetét. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés megál­lapítja: az egészségügyi ága­zat 1988. évi költségvetésének tervezetét számos — hatásai­ban még teljesen fel nem mérhető — új feltétel cs kö­vetelmény is befolyásolja. A tervezés során új elemként kell számításba venni a ja­nuár elsejével bevezetendő személyi jövedelemadó, illet­ve az általános forgalmi adó hatását. A belső egyensúly ja­vítása érdekében a kormány a költségvetési kiadrások csök­kentésére, kényszerült, ez az egészségügyi-szociális intéz­mények működését is érinti. A napirend tárgyalását meg­előzően az ülésen elnöklő Pesta László ismertette a kép­viselőkkel a bizottságnak a miniszterelnökhöz írt levelét. Ebben felhívják a kormány elnökének figyelmét arra, hogy az 1983. évi áremelések meg­oldhatatlan feladat elé állít­ják a gyógyintézményeket. s ezek az alaptevékenység szín­vonalának megőrzése érdeké­ben kénytelenek lesznek a későbbi működéshez nélkülöz­hetetlen fejlesztési, de főleg felújítási munkákat elhalasz­tani. A levélben kérik a Mi­nisztertanács elnökét, hogy az egészségügy társadalmi jelen­tőségének megfele'ő felelős­séggel vizsgálja felül az ágazat ellátását szolgáló összegeket, és intézkedjék azok korrekció­ja érdekében. A bizottság ké­ri továbbá: a kormány bo­csásson 40—50 millió forintot az egészségügyi vezetés ren­delkezésére, hogy ne csökken­jen, inkább növekedjék a kór­házakban oz egyszer használa­tos eszközök alkalmazása. Szóbeli kiegészítőjében Juszt Lajos egészségügyi minisz­terhelyettes hangsúlyozta: a kormányzat az egészségügy jelentőségét mérlegelve módo­sította az eredeti elképzelése­ket, és az állami támogatás mértékét csak 2 százalékkal csökkentette, míg az ágazatok többségénél a csökkentés 4 százalékos. A TÁRCA költségvetési le­hetőségeiről szólva Békési László pénzügyminiszter-he­lyettes kifejtette: a kormány stabilizációs munkaprogram­jának végrehajtására nincs esély akkor, ha a közkiadá­sokat nem mérséklik. A ne­hézségek ellenére az egészség­ügy viszonylagosan kedvezőbb helyzetbe kerül, mint a többi ágazat, de a források további bővítésére nincs lehetőség. A vitában felszólalók közül dr. Juhár János (Pest megye, 24. vk.) a családsegítő köz­pontok működtetésében rejlő lehetőségek jobb kihasználá­sára hívta fel a figyelmet, mondván: a családi és társa­dalmi funkciózavarokból adó­dó problémák — alkoholiz­mus, válás, öngyilkosság, be­illeszkedési nehézségek — or­voslásában ezeknek az intéz* ményeknek fontos szerepük le­het. Szirtesné dr. Tomsits Eri­ka (Budapesti nehezményezte, hogy a képviselők a költség- vetési vitához segítséget nyúj­tó írásos előterjesztést későn kapták kézhez, és így nem volt módjuk az alapos felké­szülésre. Indítványozta, hogy a törvényhozókat még az Or­szággyűlés téli ülésszaka előtt tájékoztassák a tárcák terve­zett átszervezéséről, mert így elejét lehetne venni a válasz­tópolgárok körében terjedő A SZOT elnökségének ülése la drágább, fegyen jobb Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testületet Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár tájékoztatta a lakosság áruellátásáról. szláviálból, ugyancsak terven felül, 16 millió dolláros im­port javítja az ünnepi ellá­tást. Külön foglalkozott a zöld­ség-, gyümölcs- és burgonya­ellátás gondjaival. Majd ki­tért a tüzelőanyag-ellátásban jelentkező gondokra is. A kereskedelem jövő évi terveiről elmondta, hogy a fel­készülésben most a szokásos­nál több a bizonytalanság. Ám az élelmiszerek és más alap­vető cikkek kínálatát, ha sze­rény mértékben is, de min­denképpen javítani kívánják. Az elhangzottakkal kapcso­latban Nagy Sándor, a SZOT titkára mondta el a szakszer­vezetek Véleményét. Rámuta­tott, hogy a felvásárlási lázat csillapítani lehetett volna, ha előbb megteszik azokat az in­tézkedéseket, amelyekre végül is sor került. A gondok forrá­sai sok esetben nem új kele­tűek, az ellátásbeli hiányos­ságok egy része a korábbi években is meglévő, s máig is rendezetlen problémákból adódik. Ezek között említette az érdekeltség hiányát, a vál­lalatok közötti szerződéses fe­gyelem lazaságát, s azt, hogy a szabályozók olyan alacsony készletek tartására késztetik a forgalmazókat, amelyek sok­szor nem elegendőek a meg­felelő kínálat biztosításához. A szakszervezetek sürgetik mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel javítható a lakos­ság áruellátása. A jövő évi árváltozásokkal kapcsolatban felhívta a fi­gyelmet: a lakosság elvárja; hogy az árak növekedésével a minőség javuljon. híreszteléseknek, mendemon­dáknak. A KÜLÜGYI bizottság ülé­sén az első napirendi téma­ként a képviselők meghall­gatták, megvitatták azt a tá­jékoztatót, amelyet a bácsi le­szerelési, illetőleg fegyverzet- csökkentési tárgyalásokról adott Erdős André nagykövet, az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek ezen az utótalálkozóján részt vevő magyar küldöttség veze­tője. Megtárgyalta és elfogadta a bizottság a Külügyminisztéri­um 1988. évi költségvetésének tervezetét. Az Országgyűlés soron kö­vetkező ülésére javasolt egyik témaként foglalkozott a bi­zottság az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének, Miklós Im­re államtitkárnak az „Egyház- politika és külkapcsolatok” cí­mű előterjesztésével, amelyhez szóbeli kiegészítés is kapcso­lódott. Az egyik képviselő intézke­déseket igényelve felvetette a futballpályákon és környékü­kön az utóbbi időben észlelt negatív jelenségeket, antisze­mita megnyilvánulásokat. Más képviselők ismételten kérdé­seket tettek fel a határainkon túl élő magyar nemzetiség helyzetével kapcsolatban. A munkájuk során szerzett ta­pasztalataik alapján egyebek között elmondták: érvényes útiokmánnyal hazánkba érke­zők egy része segítséget kér ahhoz, hogy legálisan Magyar- országon maradhasson. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a magyar állami szer­vek általános törekvéseinkkel összhangban levő, az emberi­ességi szempontokat méltányo­ló eljárása megoldatlan kér­déseket is felvet. Kezdemé­nyezték, hogy — a tényleges helyzetnek, az ország érdekei­nek és az általánosan elfoga­dott nemzetközi normáknak megfelelően mielőbb dolgoz­zanak ki megoldást a rende­zésre. 'A HÉT HÍRE ELMESÉLJÜK © Budapest volt a helyszíne az első nemzetközi színesjém-kohászati konferenciának. © Megalakult a Garancia Biztosító Részvénytársaság. @ Az Építőipa­ri Tudományos Egyesületben vitaülésen elemezték az új padló- és falfűtési rendszereket. © A hét híre az is, hogy Székesfehérvárott kiállítás nyílt Dédszüleink meséskönyvei címmel. . Szikraesőben. Az év utolsó hónapjában is külföldi megrendelésre dolgoznak az ISG budaörsi szerelvény- és kovácsoitárugyárában. Tóth János csoportvezető és Fejér Zsolt hegesztő az acéiperemes gázos gömbcsapokat szerelik össze. Ez a 300 darabos széria lengyel exportra készül. (Hancsovszki János felvétele) Csalók.) ennek a kiállítás­nak a címe, olyan tehát, mint egy beugratós gyermek­mondóka. Tudnunk kellene ugyanis azt, amit nem tudha­tunk, kinek a dédszülei for­gathatták azokat a műveket? Más és más könyvek kerül­tek a kézbe (ha egyáltalán kerültek) ötven, hetven, száz esztendeje. A mai tízévesek dédszülei más mesék világá­ba csodálkoztak bele, mint a mostani harminc-, ötven-, hetvenesztendőseké. Vannak örök mesék, csak éppen a meséskönyvek nem bizonyul­nak márványba vésetteknek. Változnak, korok ízlésének, múló pedagógiai, politikai di­vatoknak engedve, hiszen a jó meg a gonosz, a hős meg a gyáva meséink örök alakjai sokféleként lehetnek azok, akik. A feledés pora nemcsak a történelem mezejét lepi be, hanem a mesék elvarázsolt birodalmának ugyanez a sor­sa. S ahogy olykor a törté­nelemből valami egyszeriben fontosnak, érdekesnek lát­szik az utódok szemében (gondoljunk csak napjaink viharzó vitáira Görgey Artúr alakja körül), úgy a régen elfeledett mesék, mesésköny­vek feltámadása sem ritka­ság. Most éppen De Amicis száz esztendeje megjelent gyermekregénye, A szív szá­mít ilyen (régi-új) szenzáció­nak. A húszas években még ki­jelölték a mesebírót Köröste- tétlenen, jeleként annak, szükséges a tiszte. A kukori­ca fosztásakor, fonóban, más mesemondó alkalmakkor ugyanis a mesebíró ügyelt rá, ugyanaz a történet ne kerül­hessen még egyszer elő az ősztől tavaszig tartó esti ösz- szejöveteleken. Igyekeznie kellett tehát annak, aki el­nyerni kívánta a mesemondó szerepét, mert ahhoz legkeve­sebb nyolcvan-száz történetet kellett tudnia. S tudtak! Könyv nélkül, gyakran a betű ismerete nélkül, szülőktől, idősektől hallva, tanulva meg mindazt, amiben minden megtörténhetett, még az is, hogy a leg-leg-legszegényebb fiú elnyerte a gyönyörű ki­rálykisasszony kezét és va­gyonát ... Mosolyt és könnyet egy­szerre fakasztanak emlékeink üvegcserepei, ha megpróbáljuk összeilleszteni azokat, töp­rengve, hogyan is folytató­dott a (mese)hős és táltos lova párbeszéde akkor, amikor már átjutottak száz veszélyen, ezer akadályon . ..? Anvánk. nagyapánk, dédszülénk me sélte, rokonok, ismerősö mondták; mennyi minder mondtak, meséltek! A min den zárat kinyitó vasfűről, menekülő szerelmeseket befc gadó dióhéj csónakról, a üveghegyről, a hétvenhe hollóról, a köd előttem, kö utánam módra elénk pende rülő, majd eltűnő hősökről. Furcsa világ ez a mostan Soha nem jelent meg anny gyermekeknek szóló könyt mint napjainkban, s mégis, megye egyre több helyén pa naszolják a könyvtárosoi megcsappanóban a közönséj Tavaly majdnem mindé napra jutott egy új mű az ii júsági és gyermekirodalor kínálatában, mert az év fc lyamán összesen 333 műnk jelent meg, a példányszát meghaladta a 14,3 millió Csodák kapuit nyitották me a tágra nyílt szemmel vára kozók előtt? Reméljük. Akko is reméljük ezt. ha tudjul nem éppen a (mese)könyve ideje ez most, hanem a (me selkazettáké. A mese- és ifjúsági köny vek lejobban várt olvasói hat- és a tizennégy évese közül kerül (hét) nek ki. Eí jelzik a kiadói törekvései amikor az említett 14,3 mii lió példányból 8,8 millió ne kik címzett volt. és 187 m kínálatát foglalta magába újdonságként. Az a gyerme viszont, aki hatesztendős ko ráig nem találkozott a könyv vei = vagy' csupán az óvod? foglalkozásokon*, már . csa ritka esetben és rendkívt szívós munkával vehető rá betű iránti érdeklődésri Sajnos n szülök közül soka nem olvasnak olvasáspszicho lógiai (és az előbbi, figyel meztető tapasztalatokat felvo nultató) tanulmányokat, hi szén mást sem nagyon olvas nnl; • • • ErdíkcS lenne előreröp penni az időben és megtud ni, vajon mit szólnak majd valamikori dédunokák a ma gyerekek (az akkori dédszü lék) mesekönyveihez. Felfede zik-e a technika ezer csodá latos alkotása mellett a j öreg betűk rejtette üzenetei felfogjék-e, régen elporlad őseik szólalnak meg akkor amikor az áll a könyvben „hol volt, hol nem volt, he tedhét ország ellen volt, el mentem Peregre a mesét elejbe, ott voltak a meséi jászolhoz kötözve. Eloldtan egy cijrát, elmondok eg, kurtát...” TVIpQ7árnc flífn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom