Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-04 / 286. szám

* A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1981. DECEMBER 4.. !” NTEK Megalakult a Családi kör Az érdeklődés folytatást ígér Városunkban 1984-ben in­dult útjára két mozgalom: a családi szabadidős központért és a családok a közművelő­désért. Az utóbbi számos programmal tette vonzóvá a mozgalmat. A György-napi vásár, a városi gyermeknap, a szüreti vigasságok, a fenyő­ünnep ma már rendre terve­zett események, látogatottsá­guk örvendetesen növekszik. A városi közművelődés feltéte­leinek fejlesztése, hatásköré­nek szélesítése újabb és újabb elképzelések megvalósítását te­szi lehetővé. Szeptemberben jó néhány családhoz jutott el a jelentke­zési lap, mely a Családi kör klub tagságát toborozta. A kör programja, amelyet a műve­lődési osztály dolgozott ki, a Közművelődési Alap díjazott­ja lett, s az ezzel járó 200 ezer forintos jutalom jó anyagi alap. Az indulótőkéből a klub színes tévét, videomagnót és játékokat vásárolt. Az óvodák és iskolák Ja­vaslata alapján kiküldött 400 jelentkezési lapra 77 családtól érkezett visszajelzés, hogy a kezdeményezést támogatni kí­vánják, 48 család pedig a jel­képes összegnek számító 50 fo­rint tagdíj befizetésével meg­alakította a Családi kör klub magját. Így ők bizonyos ren­dezvényeket gyerekeikkel ked­vezményes áron látogathatnak. November végén került sor az ismerkedő összejövetelre a művelődési központban, amely a klubnak otthont ad. Dr. Makai Katalin, a Családi kör háziasszonya azzal a remény­nyel üdvözölte a vendégeket, hogy a tagsága sok-sok közös élmény hatására közösséggé kovácsolódik. A partnerkap­csolatok révén az alapkoncep­ció a tagság segítségével tel­jesedik ki, s a klub jelle­gének megfelelően sok ötlet­tel válik tartalmában gazda­gabbá. Ranschburg Jenő. a vendé­gül hívott pszichológus tag­lalta a magyar családok hely­zetét, s kiemelte, hogy nem a család, hanem a családi ne­velés van válságban. Nyíltan, közérthetően elemezte a szülői érzelmi beállítódások típusait, a gyermeki szorongások okait, azok feloldásának módjait, a családi pszichokultúra fejlesz­tésének szükségességét. Az ilyen jellegű kluboknak nagy a kohéziója, a szülők sokol­dalúan igénylik a segítséget nevelő tevékenységükhöz. „Kézen kell fogni a gyere­ket és kézben kell öt tartani, a ráhatás helyes arányait kell kiformálni. Meg kell tanulni ráállni érzelmi hullámhosszá­ra, a bizalom, és az iránta ér­zett felelősség, az ésszerű sza­bályok betartása harmonikus családban a gyermeki felelős­ség sokrétű kibontakozását eredményezi — mondta. A családi körök bizonyítottan elősegítik, hogy egymástól ta­nulva, egymásra hatva elke­rülhetők legyenek a súlyos konfliktusok. A családok a problémákra magyarázatot konzultációs lehetőséget re­mélnek a-klubélettől! Az első találkozás bensősé- gessége mindenkire maradan­dó benyomást tett. A jelen­levők létszáma, érdeklődése ígéretes — a folytatást ille­tően. Igaz. nemcsak számsze­rűségben kell gondolkodni, az intimitást a bensőségességet minden körülmények közt meg kell őrizni, tehát a számbeli gyarapítás nem lenne szeren­csés. A mintegy G0 szülő és 50 gyerek legközelebb a városi fenyőünnepen találkozik, ahol színes műsorral, ajándékokkal várják a családokat. Az ismerkedési est záróese­ménye volt a vezetőség meg­választása. Tagjai lettek, dr. Zsoldosáé Ábrahám Sára nép­művelő, Papp Ferenc, a Toldi iskola munkavédelmi előadó­ja, és Stefankovicsné Aranyos Katalin óvónő. Sz. J. Új tetőt talál a hó A tél küszöbén már eléggé kényelmetlen és veszélyes vállal­kozás lehet tetőjavításhoz fogni. Szabó József, Irházi Ferenc, cs Tatai Mihály a Monori Építőipari Szövetkezet dolgozói persze nem merészségüket fitogtatni kapaszkodtak föl a ház gerincére, egyszerűen csak kihasználták a pár napos esőszü- nctet, a viszonylag enyhe időt. Kocséron találkoztunk velük, az utolsó palákat illesztették a termelőszövetkezet szolgálati lakásának felújított tetejére. (Varga Irén felvétele) Régiekről szólva Néma koldus tarisznyája Szociológus ismerősömtől hallottam, hogy a mai 10—14 eves gyerekek rengeteg olyan szónak a jelentését nem isme­rik. ami összefügg történel­münkkel. — Nem tudják pél­dául, hogy mit jelent az alis­pán, a szolgabíró, nem tud­ják, ki volt a botosispán, a számadó, de arra a kérdésre sem adnak helyes választ, hogy kik voltak a csendőrök. — Ha múltunkban kutatnak — vetettem panaszkodó isme­rősömnek a szót —, azt is ér­demes lenne megtudakolni a gyerekektől, vajon tudják-e, ki volt a pesztra, a kofa, a kiskondás, a béres, a menhelyi gyerek, vagy ki és miért lelt falu koldusa. Jó lenne néha beszélni az egykori falu sze­gényeiről. mindjárt más -szín­ijén jelentkeznének mai gond­jaink. Bizony, néhány évtizeddel ezelőtt minden falunak meg­volt a maga koldusa vagy kol­dusasszonya. s én magam is emlékszem nyomorúságot, szol­gai félénkséget és alázatossá­got hordozó életükre, s hogy nevüket nem írom ki, az csak azért van, mert tudom, hogy gyermekeik és unokáik nem szívesen emlékeznek a régen betemetett múltra, ezért in­kább általánosítok, és úgy pró­bálom megrajzolni a koldus­asszony alakját. Meggyőződé­sem, hogy nemcsak a gyere­kek. de sokan a mára felnőt­tek nemzedékéből sem ismerik a falusi szegénységnek azt a mélységét, amelyben a meg­élhetésnek — sokak számára — egyetlen lehetősége a kol­dulás volt. Sok rendes, tisztességes asz- szony szorult öregségére a koldulásra nem saját hibájá­ból. hanem azért, mert elsze­gényedett, megnyomorodott, öregségére magára maradt, koldusbotra jutott. Volt olyan is, hogy amikor már nem tu­dott dolgozni a gyámoltalan öregasszony, elkergették a gyerekei, nem adtak neki en­ni. nem adtak neki helyet, be sem eresztették a kapun. (Ak­kor még nem vitt a postás havonként minden házba nyugdíjat az öregeknek.) Érdekes, hogy a falunkban ritkán mondták ki ezt a szót, hogy koldul, ehelyett a kéregét kifejezést használták, valószí­nűleg azért, mert a szegény asszony naponta végigjárta a falu egy-egy részének lakó­házait. úgy osztva be ezt a házalást, hogy nyolc-tíz na­ponként forduljon meg egy portán. És akkor kért. Kére- getett. Sok helyen már várták, félretették számára az ételma­radékot, egy kis lisztet, a hur­ka zsírját, az avasodni kezdő szalonnát vagy egyszerűen csak a szalonna bőrét. A kol­dusasszonynak minden jó volt, s ha látta, hogy jó szívvel van­nak iránta, hangosan hálálko­dott. imát mondott a házia­kért, dicsérte a családot, főleg a gyerekeket. Ennek a hangos hálálkodásnak az eredménye­ként születhetett a máig meg­maradt közmondás: Néma kol­dusnak üres a tarisznyája. Gazdag helyről leginkább el­zavarták a koldust, a szegény­től nem. mert az utóbbiak azt tartották: sosem lehet tudni, mire jut az ember öregségére. Családunknak is megvolt a maga szegény asszonya, aki mindig kopottas ruhában, de tisztán járt. Sokszor üldögélt konyhánkban, miközben nagy­mamámnak mondta a falu legújabb híreit, s ha nagy­mamám nem ért rá, nekem me­sélt Néha-néha felsóhajtott, egész élete nyomorúságát egyetlen mondatba sűrítette: Nem jó megöregedni, kedves­kém! Hátáról soha nem hiányzott a vidékünkön használatos há­tikosár — ezt is kapta valahol, mert nagyon kopott volt, fosz­ladozott már —, de arra még mindig használhatta, hogy NJy szerint is méltatják Piros pontok a legszebbeknek A köztisztasági verseny győztesei A városi tanács, a HNF és a Vöröskereszt szervezet kép­viselőiből álló' értékelő bizott­ság a minap összegezte a Tisztaságot, rendet környeze­tünkben elnevezésű mozgalom idei tapasztalatait. Mint isme­retes, a megyei szervek által két. éve kezdeményezett ver­senyben részt vesznek a lakó­házak, vállalatok, intézmé­nyek, mezőgazdasági nagyüze­mek. s önértékelés, valamint a bizottsági kontroll alapján döntenek a helyezésekről, a tisztasági verseny megtisztelő címeinek odaítéléséről. Az összkép alapján pedig az egész város pályázik a megye legtisztább településének járó komoly erkölcsi, és anyagi jutalomért. , Városunkban az idén 121 családi ház — beleértve a tömblakásos épületek lépcső­házait is — lakói, tulajdono­sai szögezhetik ki a tiszta ud- varú, rendes házakat megille­tő táblácskát. Á tanácstagi be­számolókon személyre szólóan is méltatják majd a környe­zet ápolásában végzett mun­kájukat. A vendéglátó és kereskedel­mi egységek közül az áfész és a Pest Megyei Vendéglátóipári Vállalat üzletei versenyeztek. A rend, tisztaság tekintetében sokat fejlődtek az utóbbi idő­ben. A bizottság a város ösz- szes egészségügyi intézményét pontozta, kiváltképp a köz­pont arculatát fölöttébb befo­lyásoló szakorvosi rendelőt. Valamennyien a maximális pontszámot kapták, közülük a Szilágyi utcai csecsemőotthont javasolták külön elismerésre. Tíz ipari üzemünk közül most is könnyen ki lehetett választani a legszebb külle­műeket, sorrendet állítani kö­zöttük már sokkal bonyolul­tabb és nagyobb körültekin­tést igénylő feladat volt. Vé­gül is a többszörösen jelölt MÁV-állomás került az élre. Nem véletlenül — a megye állomásai közül kitűnik. To­vábbá a gépgyártó szövetke­zet, az Információtechnikai Vállalat, a TBF Volán és a konzervgyár esélyes még cím elnyerésére. A két termelőszövetkezet és a CÁT kerületének telephe­lyein tapasztaltak összesítése után elmondható, a mezőgaz­daságban is a versenymozga­lom szellemében tevékenvked- tek; mindez tükröződik a belterületen végzett társadal­mi munkájukban is. A tanin­tézményeknél is feltétlenül ki kell emelni, hogv ők sem csak saját környezetüket nézték, másutt is meglátszik a diá­kok keze nyoma. A Toldi, a kisegítő iskola és a 11. Rákó­czi Ferenc Általános Iskola körnvezetszénítő tevékenysé­ge kiemelkedő. A közterületeket, parkokat amit kapott, azt elnyelje. De hát mit is adhattak a koldus fölött egy lépcsővel feljebb ál­lók. akiknek szintén gond volt a mindennapi kenyér előte­remtése. Legtöbb háznál és leggyakrabban egy darabka kenyeret adtak, kevesebb he­lyen lisztet, evőkanálnyi zsírt, egy kis ételmaradékot. Jól járt a szegény asszony, ha éppen disznóvágást követő napon nyitott be a portára. Ilyenkor bőkezűbb volt a ház asszonya, s jutott a kosárba néhány szem töpörtyű, esetleg egy darabka hurka is. és az előző esti va­csoráról megmaradt pogácsá­ból pár darab. Ugyanilyen kin­csekhez jutott a kolduló a la­kodalmas házaknál is. ahol a maradék elosztásánál mindig gondoltak rá. Hogy ő mit adott mindezért? Híreket, történeteket. Amit hallott az alvégen, azt elmond­ta a felvégen. Még a fiatal pá­rok összeboronálását is segí­tette. Mindig csodálattal em­lékszem egy hírre, hogy ami­kor falunk egyik koldusasz- szonya meghalt, a gazda, aki istállója egyik sarkába enged­te, hogy meghúzódjon éjsza­kánként, a? asszony vackai között annyi pénzt talált, hogy öt hold földet vehetett belőle. Igaz-e vagy sem, nem tudom, de a hír sokáig tartotta ma­gát, még közmondást is szül­tek az emberek: koldus kezé­ből nem gurul ki a garas. Fercsik Mihály a Városgazdálkodási Vállalat, intézmények, egyes részeket szocialista brigádok tartják karban, s ennek látszik is az eredménye. Örvendetes, hogy mind több, a központtól tá­voleső utcák ápolására is gon­dot fordítanak, a régóta leg- ápoltabbaknak ismert utcák nevei mellett újak is vannak. Most a Május 1. a Szivár­vány, a Dankó Pista, Mintá­kért és az Absolon Sarolta ut­cák mellett voksolt a bizott­ság. Közmegelégedésre tartja rendben a strandot a VGV; ott a zöld felület, a virágosí- tás mindenkor példás. Az el­múlt időszakban a szemétszál­lításban és tárolásban is ja­vulás történt, az új köztiszta­sági rendelet, valamint a köz­területeken szaporított konté­nerek jóvoltából még további javulás várható. A fontosabb középületek nagy részét fel­újították, azok ellen nemigen lehet kifogás A köztisztasági mozgalom meghirdetésével egyidőben fo­gadta el a város magára néz­ve kötelezőnek a teho-rende- letet is. Konkrét céljával, az úthálózat fejlesztésével szoro­ * * san összefügg a kulturált vá­roskép alakítása érdekében vállalt kollektív szépítő mun­ka. A lakosság jelentős társa­dalmi munkát végez, például belvízelvezetésnél az idén ki­épített utaknál 1,5 millió fo­rint értékben, de az üzemek vállalása — földmunka, szál­lítások, irányítás — sem ke­vés. eléri a 2 millió forintot. A parkok, közterületek gondo­zásának értéke pedig 2 millió forintra taksálható — a szo­cialista brigádok jóvoltából. My. J. Télapó az erdőben A Télapó december 5-én a nagykőrösi Pálfájában tanyá­zik. Aki találkozni szeretne vele, ott keresse. Ne feledkez­zünk meg a puttonytöltőkről sem: a Nagykőrösi Áfész, a ceglédi Opál, a sütőipari és a tejipari vállalat, Kovács Ti­bor, Vendler Pálné, valamint Fejes Tóthné kereskedők. Mindenkit szeretettel vár a Kinizsi sportkör természet­járó-szakosztálya délelőtt 11 órakor a Pálfájában. Nagyra nőtt vasutasok Kosárlabdásaink ismét több helyen játszottak tétmérkőzé­seket. Az NB Il-es közép­csoport férfi A csoportjának rangadóján idegenben: Testnevelési Főiskola SE (Budapest)—Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi 82-76 * (47-42) Nagykőrösiek: Horváth Z. (II), dr. Salgó (11), Hegedűs (8), Kovács (21), Szirmai (8), csere: Pásztor (4), Horváth Á. (4), Radnay (5) Bútor (4). A két eddig veretlen csapat találkozóján a kinizsisek az elején 8 pontos vezetést sze­reztek. Később a nagyon haj­tó és jobban dobó vendég­látók átvették a vezetést. Többször 7-8 ponttal is elhúz­tak, de a konzervesek feljöt­tek 2-3 különbségre. A körö­siek jól védekeztek, jó tech­nikával lassan vitték fel a labdát, majd támadásaik vé­gén gyorsítottak, de nagy hiba­százalékkal dobtak. December 5-én újabb nehéz rangadó mérkőzés következik, a Ki­nizsi a Malév csapatát fogad­ja 17 órakor a Petőfi iskolai tornacsarnokban. Az NB Il-es középcsoport női B csoportjában Budapes­ten: Ferencvárosi Vasutas— Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi 68-43 (38-18) Nagykőrösiek: Bajáki (5), Király (4), Szappanos (10), Jó- zsa (16), Kosa (8); csere: And­ré. Takács, Komáromi. A belül „tetőtől talpig” zöld színre festett, kosárlabdázásra ideális teremben az A csoport­ba jutásáért küzdő veretlen fővárosi csapat igazolta eddi­gi eredményeit. A kezdő fel­dobásnál kiderült, hogy mind az öt párnál a vasutasok vol­tak magasabbak, s ez később meghatározó volt. A mezőny­ben helytálltak a körösiek, de a palánkok alatt a lepattanó labdák zömét a rutinos pes­tiek szerezték meg és ponto­sabban is dobtak. Szünet után erőteljes letámadásos tech­nikával erősen feljöttek a ki­nizsisek. még a lepattanó labdákért is lelkesebben har­coltak (50-38). Az utolsó öt percben a jobb dobókészségű vendéglátók ismét növelték előnyüket. Négy csapat körmérkőzésé­vel Monoron került sor az 1987—88. évi Pest megyei egye­sületi úttörő fiú kosárlabda­bajnokság nyitó játéknapjára. A körösiek kiemelkedtek a mezőnyből. Kétszer fölénye­sen, majd a harmadik mérkő­zésen is biztosan győztek. Eredményeik sorrendben: Nagykőrösi Kgy. Kinizsi— Dunai Kőolaj (Százhalom­batta) I. 107-0 (60-0)! Legjobb dobók: Szendi (27), Szőke Sz. (17) és Zsuzsandor (16). Nk, Kgy. Kinizsi—Mo­nori Kossuth iskola 112-6 (41-4) Legjobb dobók: Fodor (31), Szendi (23) és Urbán (22). Nk. Kgy. Kinizsi—Dunai Kőolaj II. 34-21 (22-15) Legjobb dobók: Zsuzsandor (23) és Szendi (10). Igen erős az 1987—88. évi Bács-Kiskun megyei utánpót­lás kosárlabda-bajnokság me­zőnye. A rendezőkön kívül nemcsak Pest, hanem Szolnok megyeiek is indulnak Kecske­méten a nyitó játéknapon, a körösi úttörő fiúk ellenfele otthonában sokkal jobb volt. Kecskeméti SC Hunyadi iskola—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi 101-13 (57-4) Legjobb dobó: Horváth (11). ÜTTÖRO KÉZILABDA- SOK Korábban hírt adtunk a III. korcsoportos diákolimpia te­rületi fiú kézilabdadöntőjéről. A leányok is városunkban, a Toldi tornacsarnokban küzdöt­tek. A körösiek a nehezebb selejtező csoportba kerültek és a végső győztes abonyiaktól a játék képe alapján túlzott, 21-2 (11-1-es), majd az ügyes hernádiaktól 6-3 (2-2-es) vere­séget szenvedtek. A nagykőrö­si Petőfi iskola DSK hatodik helyen végzett csapat tagjai: Labancz, Tóth Sz. — Mészáros (2), Pap (1), Tóth I. (1), Tó­biás, Gorócz, Halasi (1), Var­ga, Kovács és Gulyás. A Petőfi tornacsarnokba tervezett hétközi Nk. Pető­fi DSK—Kecskeméti Rákóczi DSK barátságos 5-6. osztályos fiú kézilabda-mérkőzést az ellenfél kérésére későbbre ha­lasztották. S. Z. rniSiiifH&Ffm A kecskeméti Katona József Színház előadása az Erdei Fe­renc Művelődési Központ színpadán: Légy jó mindha­lálig, délután 3-kor. Luxem­burg grófja, este 7 órakor. A szolnoki Szigligeti Szín­házban Mágnás Miska, dél­után 3 és es<e 7 órakor. mm MqzTmwí A nagyteremben: Vang-vu, a kungln hőse. Színes kínai kalandfilm, előadások kezdete 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Most és mindörökké. Színes, magyarul beszélő amerikai film. Fél 6- kor. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom