Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

Legalább egy-kettő A ll/B házhoz megy 1 Az már szeptemberben el­dőlt, hogy legyen háromna­pos kirándulás a Magas-Tát- rába. Az viszont annál na­gyobb dilemma maradt, hogy nyáron vagy februárban. Jú­liusban azért mégis kelleme­sebb a Balcsinál... Ellenben télen hová jut el egy diák? A vita kezdetben megosztot­ta a közgazdasági szakközép- iskola ll/B osztályát. Novem­berben aztán azok győztek, akik a téli túra örömeire es­küdtek. Kezdődtek a nagy számolgatások. Az útlevél, a szállás- és költőpénz... A legszerényebb kalkuláció is háromezer forint. Ennyire nem vághatják meg a szülő­ket. akik még jóformán ki se heverik a karácsony anyagi csődjét. Tehát maradt a ... Marad az egyetlen megol­dás: a könnyű fizikai mun­ka. Ablaktisztítás, takarítás, mosás, hóseprés. Ezt a 30 lány garantált minőségben képes elvégezni, otthon is rá­juk bízzák e feladatokat és nincs reklamáció — bizony­gatja cinkosan kacsintva Klá­ri és Anita, ahogy lelkesen mesélnek a vállalkozásról, ami ugyancsak ritka. (Talán a gimiben van még egy osz­tály, amely hasonlóval pró­bálkozott.) A nyolc srác, ha nem is díjbirkózó alkat, azért a favágásra jók lennének. Még énekelnének is közben: Húzd meg a fűrészt, menjen a munka, aki itt van, min­denki húzza. A jelszó: Min­dent az utazásért, ami nem haladja meg a ll/B erejét. Közeleg a bálok szezonja. Hányán kénytelenek otthon maradni, mert nem bírják ki­re hagyni a gyereket. Ez most már nem lehet gond. Persze igazából a gépelésben volna mit keresniük. Csekély ígéret van a Lenin Tsz vi­rágkertészetétől, ha minden jól megy, talán akad ott munka. Mondjuk: a virágok bimbózása. De ki tudja azt előre. Ez teljesen bizonytalan, kérem szépen. Majd szólunk. Feladtak egy hirdetést. Vajmi kevés esély van arra, hogy valaki hívja a II/B-t. Ha mégis, azon az osztály le­pődne meg a legjobban. És amennyiben egy-két üzlet össze is jön, később ki fog emlékezni rájuk! Bár sikerül­ne a fejekbe programozni, hogy a diákok házhoz men­nek. Legalább egy-két cég telefonálna... F. F. Szaporodnak a hírek nagy- vállalati csődökről és szanálá­sokról. A magyar ipar egykor nagynevű óriásai kerültek idén válságos helyzetbe, gon­doljunk csak a Ganz- MÁVAG-ra, a Láng Gépgyár­ra vagy éppen a Tatabányai Szénbányákra. A gazdálkodási problémák, az egyre súlyosbo­dó pénzügyi helyzet, a növe­kedő adósság már évekkel korábban jelezte, hogy jó néhány cég nem képes az új követelményeknek megfele­lően a piaci helyzethez alkal­mazkodni, és hatékonyan, nyereséggel gazdálkodni. Ám korábban a fölülről kapott milliók vagy olykor milliár- dok orvosolták a bajt, s len­dítették tovább a kátyúba ju­tott szekeret. Elúsztak a miüiárdok Ezen a folyamaton a fel­számolásról szóló jogszabá­lyok sem segítettek, a hitele­zők olykor érthetetlen nyuga­lommal viselték el, hogy hó­napokig nem jutnak hozzá a pénzükhöz. S a felszámolási eljárások túlnyomó többségét — ez alól csak a VÁÉV em­lékezetes esete a kivétel — kisszövetkezetek, leányválla­latok ellen indították. A költségvetés viszont idén már nem vállalhatja automa­tikusan a veszteséges vállala­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1987. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK Takarjuk, védjük növényeinket Évek fagykárai figyelmeztetnek Az elmúlt két év fagykárai arra figyelmeztetnek, hogy fel­tétlenül érdemes és szükséges kertünk érzékenyebb növé­nyeit az erős fagyoktól véde­nünk. A hagyományos, alacsony művelésű szőlők egyik legfon­tosabb késő őszi munkája vál­tozatlanul a fedés. Erre azért van szükség, mert ha a hő­mérséklet huzamosabb ideig mínusz 15—20 Crfok alá süly- lyed, tetemes fagykárokat okozhat. Az erős hideg követ­keztében nemcsak a rügyek, de még a vesszők és a tőke idősebb részei is elfagyhat­nak. Szakszerű fedéssel mind­ezt elkerülhetjük. E munkát az erős fagyokig fejezzük be, mert a fagyott talajjal már nem tudunk elfogadhatóan takarni. A szálvesszőzött tőkék vesz- szőit fektessük be egy kis árokba és teljes hosszukban takarjuk be. Azért jobb több vesszőt védeni, mert majd metszéskor azt hagyhatjuk meg csapnak, vagy szálvessző­nek, amelyik a legjobban át­telelt. A fagy veszélyesebb helye­ken a fagyérzékenyebb cse­megeszőlő törzs- és karrészeit is érdemes védenünk. Ezeket csomagoló-, vagy újságpapír­ral, szalmával, vagy kuko- ricacsuhéval úgy kötözzük be, hogy a védőanyag a törzset és a kordonkarokat szorosan vegye körül. Műanyag fóliát ne használjunk, mert a befül­ledés következtében károsod­hat a rügy. a vessző. Az új telepítésű és a fiatal tőkéket kis földhalmokkal védjük. A meghagyásra szánt felső rügy felett 4-5 centi- méteres föld legyen. Ez véd a kiszáradás és a fagy ellen. A fedéskor egyúttal trágyáz­hatunk is. Mélyítsük ki a sor­köz közepén képződött árkot és keverjünk a talajba érett istállótrágyát, Szuperkomposz- tot, Cofunát vagy műtrágyá­kat. A magasművelésű szőlő­nél a tőkétől 50-60 cm-re jut­tassuk ki a trágyát. Hasznos tudnunk, hogy ha egy négyzet- méteren 1 kg szőlőt kívánunk termelni (ez hektáronként 10 tonnának — 100 mázsának fe­lel meg), akkor évente péti­sóból 7-8 dkg-ot, szuperfoszfát­ból 7-8 dkg-ot és kálisóból ál­talában 6-7 dkg-ot kell a talajba dolgoznunk négyzet- méterenként. Az érett szerves­trágyából négyzetméterenként 5-6 kg-ot ádjunk. A szuperfoszfátot, a kálisót ősszel juttassuk ki a péti­só fele mennyiségével (a töb­bi nitrogénműtrágyát majd tavasszal dolgozzuk a talajba) és lehetőleg azonnal 25—40 cm mélyen forgassuk a talaj­ba. Ha komposztot, vagy más szerves trágyát is tudunk fel­használni, mindig erre szór­juk a műtrágyát, vagy vele összekeverve forgassuk a talajba, mert így a műtrágya jobban hasznosul. Szuper- komposztot ésCofuna humusz­trágyát műtrágyával egy idő­ben ne adjunk, mert a mű­trágyák elpusztítják, meggyérí- tik a bennük lévő nagyszámú, a talaj regenerálódását segítő mikroorganizmust. Télen is kijuttatható új gyomirtószer a Casoron G. Jól irthatok vele az egynyári és az évelő gyomok négyévesnél idősebb szőlőben, gyümölcs­fák, gyümölcsbokrok között, fás dísznövénykuitúrában, sír­kertekben. Nagy előnye, hogy télen és tavasszal a növények nyugalmi állapotáig veszély nélkül kiszórható. A ható­anyag a talaj felső rétegében maradva megakadályozza a gyomnövények kelését és fej­lődését. A szer hatóanyaga nehezen oldódik vízben, ezért a talaj mélyebb rétegeibe nem ke­rül, és így nem károsítja a mélyen gyökerező haszonnö­vényeket. Nagyon jól irthatok vele a disznóparéj-, az ászát-, a zsurló-, a sóska-, a csor- bókafélék. Kielégítő hatás ér­hető el a közönséges tarack-, a szulák- és a csalánfélék el­len. Szakszerű kezelés hatásá­ra a kultúrnövények talaja egész évben gyommentes Sz. M. F. Szilveszter többnyire a nagy várakozások és a még nagyobb tervkészítések ideje. Ilyenkor már pontosan tud­juk. mi lesz, és hogy miben leszünk benne. Éppen ezért — teljes erővel kötődve a ha­gyományokhoz — arról kér­dezősködtünk: 1. Mit nem vár a jövő évtől? és 2. Mit nem tervez í988-ra? Vincze Imre. a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat fő­mérnöke: 1. Semmiképp sem várom azt, hogy 1988-ban, a kibon­takozás évében nekünk nem lesz sütni valónk. 2. Nem tervezem, hogy a készülő új kenyérgyárban a Szegléd decenáerben Kja. a századelőn minden másképpen volt. Még szép, hogy az akkori lapok a maitól merőben eltérő eseményekről tudtak beszámolni. Fölüdülés lesz tehát szcmelgetni a Czealcd című heti orgánum 1908 decemberében megjelent híranyagából. ,.Nehéz az élet — írja a lap. Érzi ezt a földmíves, az Adós, fizess! Szanálás vagy csődeljárás? tok megsegítését újabb mil- liárdok juttatásával vagy ép­pen az adósságok végleges el­engedésével, hiszen ennek árát tulajdonképpen a haté­konyan gazdálkodó cégek adóiból lehet megfizetni. Ar­ról nem is beszélve, hogy a korábbi, hasonló segélyakciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert a vállalati ígéretek a gazdálko­dás megjavításáról, a haté­konyság növeléséről nem tel­jesültek. Ráadásul ezek a cégek óriási tőkét kötöttek le, pénzben és gépben egyaránt, amely más területen több hasznot hajthatott volna. En­nek a káros folyamatnak ve­tett véget az a miniszterta­nácsi döntés, amely néhány héttel ezelőtt a felszámolási eljárások gyorsításáról, az elhúzódó szanálási eljárások befejezéséről született. Példás gyorsasággal hozták meg az intézkedéseket, s ezek össz­hatásukban tulajdonképpen a hitelezőket szorítják rá arra, hogy pénzüket minél hama­rább visszakapják, illetve visszaköveteljék. Mert tartha­tatlan a mostani állapot, egy évvel ezelőtt 61 veszteséges és 60 alaphiányos vállalat és szövetkezet volt. Közülük Q8- nál nem sikerült saját erő­ből pótolni a hiányzó pénzt. Logikus következtetésként adódna, hogy akkor ezeket a cégeket már fölszámolták. Ehelyett a statisztikák azt mutatják, hogy két céget számoltak föl és öt szanálási eljárás indult, amelyekből csak az utóbbi napokban fe­jeződött be a Láng Gépgyá­ré és a Ganz-MÁVAG-é. A mezőgazdaságban pedig 88 gazdálkodót szanáltak és két szövetkezetei szüntettek meg. Tehát a hitelezők eddig, bár a törvényes eszközeik adot­tak, nem éltek a lehetőséggel. Az új intézkedések révén gyökeresen átalakult a hely­zet. E'cg volt a jófiúságból A tartósan gazdaságtalan tevékenységet folytató gazdál­kodók helyzetét gyorsított el­járás keretében kell fölül­vizsgálni, és meg az év vé­géig dönteni kell a sorsukról. Ezentúl az állami kötelezett­ségek visszafizetése alól sem lehet a tartósan fizetésképte­len gazdálkodóknak kibúj­niuk. Tehát nem lehet fölfüg­geszteni a visszafizetést és így meghosszabbítani a cég működését. S a gazdálkodók egymással szemben is rákény­szerülnek a szigorúbb eljá­rásra. Ha egy cég 90 napig nem kapja meg a jogos kö­vetelését a másiktó), akkor nem juthat hozzá a számára megállapított állami támoga­táshoz, amíg nem indítja meg a felszámolási eljárást az adósával szemben, illetve amíg meg nem kapta az adóstól a pénzét. A bankok is a korábbinál szorultabb helyzetbe kerültek, s ha egy bizonyos meghatáro­zott időn túl nem jutnak hoz­zá a követelésükhöz, nekik is meg kell indítani a felszámo­lási eljárást. Célunk: a megújulás Látszólag tehát a vétlen vállalatokat, illetve bankokat sújtják a rendelkezések. Ám más megoldás nehezen kép­zelhető el, hiszen fölülről nem lehet beleavatkozni a vállalatok és a bankok egy­más közti kapcsolatába. Olyan gazdasági helyzetet kell te­remteni, amelyben alapvető az az érdek, hogy mindenki időben fizessen. Ha erre kép­telen, szembe kell néznie a felszámolás esetleges lehető­ségével. Persze ettől nem lehet automatikusan azt várni, hogy eltűnnek az adósságok, illetve csökkennek a költség- vetésből a vállalatoknak adott támogatások. Egy fel­számolási eljárás végződhet az adott vállalat megmenté­sével is, igaz, ehhez gyökere­sen át kell alakulnia és meg­újítania gazdálkodását. Eset­leg átmeneti időre újabb mil­liókat kell invesztálni. Vi­szont ennek révén hosszabb távon megtérülhetnek a ko­rábban hitelezett pénzek is. A cél nem a mindenáron való felszámolás, hanem a megújulás. Lakatos Mária Üthetne már az éra! Egy ismerősöm forradalmi újításként az idő mérésére a mé- terrudat kívánta meghonosítani. Legtöbben azonban megma­radunk a hagyományos módozatnál. S ha elromlik a szerke­zet? A Cvemisz órajavítói évente több mint ezer esetben billentik vissza medrébe az időt... (Apáti-Tóth Sándor fölvétele) it mm tervez a mm évre? gáz mellett ÁFA-val kell fű­teni. Takács András, a ceglédi társadalombiztosítási kiren­deltség vezetője: 1. Nem várom azt, hogy a családi pótlékot és a gyer­mekgondozási segélyt állam- polgári jogon fogják megál­lapítani és folyósítani — te­kintettel a gyermekszületések várhatóan erőteljes növekedé­sére. 2. Nem tervezem, hogy „megjavulok”, mert évtize­dekre visszatekintő vezetői gyakorlatom megerősített ab­ban. hogy jó úton haladok. Ellentétben azokkal, akiiknek iparos, a kereskedő, a hivatal­nok egyaránt. Egyiknek sincs valami rózsás helyzete, mind­nyájunknak elegendő oka van a panaszra.” A nehézségek ellen jól jön egy kis szélhámosság: „Hólapda eladás. Egy szol­noki kereskedő a közeli he­tekben levelekkel árasztotta el a várost, amelyben szelvé­nyeket küldöz azzal az ígéret­tel, ha az illető árukat (hó­labdákat!) bárki másoknak eladja... egy vég vásznat, szövetet ingyen küld neki.” Találékonyságból jeles. Persze arról nem beszél a Czegléd 52. száma, hogy volt-e hideg akkoriban. Mert hűtőszekrény, az biztosan nem. „A gőzfürdő december hó 28-ától kezdve javítás végett egy pár hétig zárva lesz.” Újólag jelezzük, nem mai a hír. „Vasárnap este, december 20-án Jónás Károlynál, a vá­rosi iskolakert bérlőjénél bál volt, amelynél a zenét a tu­lajdonos cimbalommal, a bort pedig a résztvevők szolgáltat­ták. Odavetődött aztán berú­gott állapotban Sárik István és Sárik Pál napszámos és nemsokára egy parázs vereke­dés lett az eredmény, mely­nek végeztével Paprika Jánost halva találták. Valaki szíven szúrta. A házigazda is kapott sérülést a kezén és a fején ...” „Halálos lórúgás. Kedden reggel a Széchenyi téren tar­tott sertéspiacon Nyújtó Béni fiatal gazdálkodó fel akart lépni a '’kocsira, de a lába megcsúszott s a földre esett, amikor a kocsiba fogott egyik ló oly szerencsétlenül rúgta fejbe, hogy agyveleje kilocs- csant. A fiatalember, aki csak nemrég szabadult meg a kato­naságtól, azonnal szörnyet­halt.” „Alma. Nagy mennyiségű Bálint- és másfajta alma kap­ható Szegedy Lászlónál. Rá­kóczi utca 91. szám.” Talán már a fája sincs meg. Hát ekképp festett Cegléd a Czegléd híreiben. Óh, boldog, daliás századelő. Meg nem is­métlődhet soha már. S. D. a vezetői gyakorlatát még ez­után kell jó útra terelni. Dr. Túri József, a Toldy Kórház igazgatója: 1. Nem várom az egészség- ügyi dolgozóktól, hogy a brut­tósítás kapcsán elkövetett hi­bákért köszönetét mondjanak. Az ellenfeleimtől pedig azt, hogy a hibáimat elhallgassák, hiszen Így hozzásegítenek azok kijavításához. 2. Nem tervezem a három műszakos középkáderek béré­nek csökkentését. Ez egyéb­ként is lehetetlen, mert ami a jelenleginél alacsonyabb, az már nem bér. Nem tervezem azt sem, hogy 1983-ban a kór­termekben paprika termeszté­sére alkalmas, vízfüggönyös, vegetációs fűtéssel ellátott és energiaernyővel kíegéáiített fóliasátrakat alakítunk ki. Bár esen még gondolkodom, mert talán jövedelmez» len­ne. Végül nem tervezem fe­letteseim elbocsátását az év első felében. Jakab Béla. a Pest Megyei Tanács művelődési osztályá­nak vezetőhelyettese: 1. Nem várom azt. hogy a közművelődési dolgozók köré­ben munkanélküliség alakul ki. 2. Nem tervezzük operett- társulat létrehozását Ceglé­den. Csanád László, a Kőbányai Sörgyár ceglédi palackozóüze­mének vezetője: 1. Nem várom azt, hogy jövőre kevesebb kőbányai ter­mék csúszik le az emberek torkán. Nem várok áremelést, és nem várok lengyel import­söröket se. 2. Nem tervezem az üzem­ben a bérek nagyobb arányú emelését, de vigasztalásul lét­számcsökkentésről sem lehet szó. Simon Ernő, a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát ceg­lédi gyáregységének vezetője: 1. Nem várok csodákat. Nem várom, hogy a magyar bor nemességét, tüzét, gyógy- erejét bármi i.s fölülmúlja, s hogy azt bárkinek is nélkü­löznie kelljen. 2. Nem tervezem, hogy csökkentjük a jó bor iránt támasztott követelményeket, mert nem mi vagyunk a bo­rért, hanem a bor van az emberekért. C. H. Moziműsor Cegléd, Szabadság filmszín­ház, pénteken, szombaton és vasárnap 4 órakor: Szerelem első vérig (magyar film). 6 órakor: Fogadjunk! (olasz filmvígjáték). Este: Vang Vu, a kung-fu hőse (kínai ka­landfilm). Pénteken és szom­baton éjszakai előadás: Tű a szénakazalban (angol kaland­film). A kamaramoziban: A veréb is madár (magyar film- vigjálék). A mesemoziban, szombaton és vasárnap dél­előtt és délután: A kék madár (szovjet—amerikai mesefilm). ISSN 0133—2009 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom