Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-30 / 307. szám
ŐRI inan A PEST M EGYET HÍ R LAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM 1987. DECEMBER 30., SZERDA A MÁV nem magyarázkodik - tájékoztat Jövőre kevesebb vonat indul Téli veszélyek Megelőzhetők a bajok Első hallásra, olvasásra talán megkésettnek tűnik, ha emlékeztetjük olvasóinkat egy októberi eseményre. A Gyomron megtartott körzeti közlekedési lórumról van szó. Annak idején az esemény tapasztalatairól beszámoltunk, majd mint ígértük, a témában megszólaltattunk tanácstagot, két vezetőt is a Volánbusztól, s azóta folyamatosan gyűjtöttük a személyes, illetve az ingázóktól származó, közlekedéssel kapcsolatos tapasztalatokat. Szűkebb pátriánkban a MÁV és a Volánbusz szerepe a meghatározó a tömegközlekedés lebonyolításában. Budapest körzetében, vagyis Pest megye agglomerációs övezetében négyszázhúszezer ember él, közülük 180—200 ezren utaznak vonattal naponta dolgozni a fővárosba, onnan pedig a megyébe 40—45 ez- *-en. Az ingázók túlnyomó többségét a vasút szállítja, ezt nevelik szaknyelven hivatásforgalomnak. A MÁV teljes személyszállítási kapacitásiak 70 százalékát köti le a hivatásforgalom az országban. A megyét átszelő vasútvonalak közül a nagykátain utazik a hivatásforgalomban a legtöbb ember, naponta 35—45 ezren! Ez volt az egyik legfontosabb ok, amiért a MÁV-ot a vezérigazgatóságtól kiküldött menetrendszerkesztő, .. Keres Sándor képviselte a gyomról közlekedési fórumon annak idején — 6 szerkeszti a nagy- kátai vonal menetrendjét. Azóta seregnyi új kérdést, kérést, panaszt, javaslatot gyűjtöttünk össze ingázóktól, s továbbítottunk a MÁV vezérigazgatóságának. Azokra az észrevételekre támaszkodva szóltunk egyes vonatok több személykocsijának fűtet- lenségéről, a hiányos belső megvilágításról, a nem kielégítő tisztaságról, a túlzsúfoltságról, a vonatkésésekről. Végül arra is kíváncsiak voltunk, hogyan szerkesztik a menetrendet, van-e annak kialakításába beleszólása az utasok tízezreinek. A kérdések megválaszolását, a minA rutinja, a szakértelme megvan a gyömrői illetőségű Kiss Nándor kéményseprőnek. Hetvenkettőben végezte el a szakiskolát tizennyolcad- magával, akik közül vele együtt hárman Pest megyeiek voltak. Azóta ez az iskola már nincs meg. Egy időre ugyan átment a Földgéphez a magasabb jövedelem miatt, ám a szíve visszahúzta a kémény- sepréshez, az emberekhez, a kötetlenebb munkaidőhöz. Mert éppen az emberek miatt szerette meg ezt a szakmát. Ez az állítás annak ellenére igaz, hogy néha nehéz az emberekkel szót érteni, de a legtöbben szívesen nyitják ki előtte a kaput, a ház ajtaját. És az sem mindegy, hogy érdekes tapasztalatokra is szert tesz. Ma már csak mosolyog azon a hihetetlen dolgon, ami első alkalommal őt is meglepte. A csókákról van szó, ,.akik” beköltöztek a ritkán használt kéményekbe. Ugyanis ez a fránya madár kifigyeli, hogy hol nem füstöl egy ideje a kémény, és szinte méteres gallyakat visz fel a kéményre, amit aztán a téglalap alakú nyílás átlójában, alulról behúzgál. Olykor 2—3 Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett férjem, drá^a édesapánk, dr. Varga Dénes temetésén Klisén részt vettek. utolsó útjára elkísérték és részvéttávirataikkal együttérzésüket fejezték ki. A gyászoló család. den részletre kiterjedő tájékoztatást a MÁV vezérigazgatósága menetrendi és személyszállítási osztályának helyettes vezetője, Borostyán Gyula vállalta. Á több alkalommal vele folytatott beszélgetésből idézzük a legfontosabbakat. — A MÁV vezérigazgatósága jól ismeri az utasok panaszait, illetve az azokat kiváltó okokat. Azonban nem magyarázkodni kívánok a vezérigazgatóság nevében, hanem pontos, hiteles és közérthető tájékoztatást adni. Ezért hívom fel a figyelmet például arra, hogy az ország ismert gazdasági nehézségei a MÁV- ot sem kerülték el. Az utóbbi időkben csökkent a beruházásra, illetve a fenntartásra fordítható pénz összege, ennek egyenes következménye, hogy helyenként csökkent a palyasebesség, a kocsipark pedig gyorsan öregszik. A hí- vatásíorgalomban használt személykocsik átlagos életkora 20 év fölött van. — Ilyen körülmények között talán érthető, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére is előfordulnak panaszra okot adó esetek. Az ilyen öreg személykocsik meghibásodásaival esetenként már nem tudnak lépést tartani a karbantartók, különösen akkor, ha még a szándékos rongálást is beszámítjuk a helyreállításra fordított időbe. — Főleg a bevétel megcsappanása miatt kénytelen a MÁV a költségeit csökkenteni. Ezt elsősorban a kihasználatlan vonatok lemondásával és az évszakokhoz, illetve a héten belüli igények változásaihoz jobban alkalmazkodó menetrend kidolgozásával, s a vonatokban közlekedő kocsimennyiség célszerű meghatározásával igyekszünk elérni. Mert ugye értelmetlen lenne hét végén is annyi vonatot közlekedtetni, mint munkanapokon csúcsidőben. — A vasútállomásokon to- porgó emberek gyakran bosz- szankodnak azon, hogy amíg ők a késő és valószínűleg méter vastagságban is eltörni a kéményt, és fészket rak benne. Még a szobák egyedi fűtésének hőskorában jól kerestek azzal a kéményseprők, hogy speciális, maguk készítette szerszámokkal felszerelkezve mentek a házakhoz, tisztes pénzért kitakarítani a fészkeket a kéményekből. Aztán a csóka három nap múlva újból fészket rakott ugyanabban a kéményben, ha a gazda nem fogadta meg a jó tanácsot, hogy tetessen dróthálót a füstnyílás fölé. Azóta a kémények is megfogyatkoztak, de a csókák még inkább, s így a külön kis bevétel is. Amikor Kiss Nándor hazaér, a feleség, a négy és fél éves kislányuk, Petra, a másfél éves fiuk, Nándi nem fogja meg kabátja gombját, ők enélkül is szerencsésnek mondhatják magukat. S akkor apu még a fürdés előtt öt perc alatt megszabadítja kezét, arcát a koromtól, ami másoknak, sok háziasszonynak egész nap nem sikerül, ha a kéményben turkáltak. Ez is a szakma rejtelmei közé tartozik, amit nem szabad lebecsülni, mert édesapjától taemiatt túlzsúfolt vonatokra várnak, egyes szerelvények teljesen üresen haladnak át az állomáson. Mivel magyarázható ez? — Tökéletesen üres vonatokat nem közlekedtetünk, néhány utas mindegyiken van. Ugyanakkor szeretném megértetni, hogy azok a vonatok, amik Budapestre viszik a hajnali, a délelőtti órákban az ingázók tízezreit, nem várhatják meg, amíg a dolgozók munkaidejük végeztével íelszállnak ugyanazokba a kocsikba, mert a vonal másik végéről is el kell hozni valamivel a többi utast. Márpedig nem tárolhatunk negyvenezer személykocsit az állomásokon, mert annyi tartalékkocsink soha nem lesz, nem is beszélve a tárolóvágányok hiányáról. Egyszerűen lehetetlen volna ilyen tömegű személykocsi tárolása a vasútállomásokon. A meglévő kocsipark jobb kihasznáitsági szintiét többféle módszerrel igyekszünk növelni. Például a harminc százalék alatti utaskihasznált- ságú vonatokból kevesebbet indítunk az új menetrendi időszaktól, vagyis 1988 májusától. Ugyanakkor arra is gondot kell fordítanunk, hogy ez a kétszázalékos vonatcsökkentés ne érintse érzékenyen a hivatásforgalmat A másik lehetőség a jobb kihasználtság növelése érdekében, hogy új nemzetközi vonatokat is» indítunk, amelyekre májustól belföldi utasok is felszállhatnak. A már régebben üzemelő nemzetközi vonatok közül is néhányat megállítunk majd, s engedélyezzük belföldi utasok fölszállását — adott részletes válaszokat a kérdésekre Borostyán Gyula, a MÁV vezérigazgatóság menetrendi és személyszállítási osztályának helyettes vezetője. A vele folytatott beszélgetésekre még visszatérünk, mert arról is tájékoztatást kértünk, hogy a menetrend kialakításában mennyi része s milyen módon lehet maguknak az utasoknak. A. L. A. nulta a mesterséget, aki szintén kéményseprő volt 1960-tól hetvenig. Nándor ötössel végezte el a szakiskolát. Nem is hagyja magát becsapni. Ám időközben azért akadt egy-két dolog, ami elbizonytalanította nemcsak a kéményseprőket, de a kőműves- mestereket is. Ilyen a szakmai, illetve ÉVM-rendeletek, utasítások egyike-másika, mint például az, amelyik előírja, hogy egy-egy családi ház kazánkémónyének téglalap alakú füstnyílása akkor méretes. ha a szélességnek másfél- szerese a hosszúság. Csakhogy egyes kazántípusok kapacitását figyelembe véve a szokványos, tehát a leggyakrabban előforduló méretű — vakolatlanul számolva tizen- négyszer-huszonhét centiméteres — belvilág nem alakítható ki. Ugyanis némely kazántípus kapacitásához a ti- zennégyszer-huszonegy centi- méteres kéménynyílást kellene kialakítani, ám ilyen méretű téglát nem gyártanak, és nem is forgalmaznak hazánkban. így fordulhatott elő, hogy egy kőműves gyorsvágóval egy hétig vágta méretesKemcncs A Ferroglóbus budapesti telepén helyezte üzembe a képen látható elektromos kemencét az üllői Ipari Szerviz Kohászati Karbantartó Kisszövetkezet. Az országban számos helyen üzemel olyan kisebb-nagyobb kohászati berendezés, amelyet e kisszövetkezet dolgozói újítanak fel és tartanak karban. Nemrégen ú) területen is komoly sikereket értek el, Svédországban már a harmadik komphajó építésében vesznek részt. Kalmár Tamás részlegvezető — képünkön — egy kemence úgynevezett kanalas fűtőtest- tartóját cseréli ki. (Vimola Károly felvétele) A fejlődésnek nem lehet ellensége, még akkor sem, ha átmenetileg meg kell bolygatni egy rendezett területet, járdát, lefolyót stb. Megszoktuk már a se hossza, se vége kitermelt földkupacokat, az úttesten kígyózó gázcsöveket, a közlekedést ideiglenesen szabályozó KRESZ-táblák s egyéb jelzések sokaságát. Nem szeretjük és jogos bosszankodást vált ki, ha egy- egy korszerűsítési, Községfejlesztési program megvaiósula- sa után szétzilált, rendezetlen terep marad vissza. Nem ritka az ilyen Monoron az utolsó években a felgyorsult fejlődési ütem következtében, mindennapi látványként társul hétköznapi életünkhöz a nagy felfordulás. A bosszankodást, elégedetlenséget az váltja ki, ha az építők hetekre (hónapokra? !) ott hagyják nyomaikat. s közben tönkreteszik azt is, ami jó volt. Hogy csak egy példát említsek: a Kossuth Lajos utca 87. szám alatt lakók jelezték az ott dolgozóknak, hogy az épülő új bankszékházhoz csatlakozó elektromos kábelfektetés közben az esővízcsatornát tönkrezúzta a markológép. Énre az egy kazánkéményhez szükséges téglamennyiséget! A másik érdekessége ennek a szakmának, hogy az ország tizenkilenc, megyéjéből négyben engedélyezik a tanácsok a nagy szilárdságú, de lyukacsos pillértégla felhasználását kéményépítéshez — a négy közül Pest megye az egyik engedélyező. Tehát nincs még egységes megítélése e téglatípus felhasználhatósági határainak. Sajnos a Magánlakásépítés A-tól Z-ig című termékismertető első kötete sem részletezi eléggé a kevés lyukú tégla típusait, és azok felhasználhatóságát. Csak remélhető, hogy a Tüzép-telepeken részletesebb felvilágosítással szolgálhatnak a kereskedőik. Na persze az építésvezetőket, a tervezőmérnököket is meg lehet kérdezni. Szóval lehet, hogy egy-két szakmai utasítást, ÉVM-ren- deletet is gyorsvágóval kellene a realitásokhoz igazítani.? Hiszen a családi házak kazánkéményeinek többségét a tulajdonosok felelősségvállalása mellett veszik át a kéményseprők! ... Aszódi László Antal A téli hideg idő beköszöntése ismételten veszélyt jelent a vízhálózatra, mert mint köztudott, a nulla fok alatti hőmérsékleten a víz átalakul jéggé, térfogata megnövekszik és ezáltal feszítő hatást gyakorol a csővezetékekre, szerelvényekre. Bizonyos elő- vigyázattal megakadályozhatjuk az ilyen természetű meghibásodásokat. Zárjuk az aknát Elsősorban a vízmérő aknákat hideg időben teljesen lezárva kell tartani, esetleg ajánlatos ráhelyezni vastagabb rétegben lehullott falevelet, vagy szalmát, de általában elegendő a jól záródó aknafedél. Semmiképpen ne tartsunk a vízóraaknában zöldségféléket, mert ezt egyébként sem szabad, és a gyakori felnyitás következtében az aknában összegyűlt kevés meleg' levegő is eltávozik. Több helyen tapasztalható, hogy a vízmérőaknák fedele nincs teljesen lezárva, hogy az akna szellőzzön, erre azonban semmi szükség, mivel a beépített szerelvények jól elviselik a nyirkos, párás környezetet. Az előbbiekben leírtak figyelembevételével megkímélnek ellenére a lefolyónyílást betömték földdel és lebetonozták. Hogy ezt ők is tudták? Biztosan, hiszen kiemelték az összetört eternitcsövet, s mégsem állították vissza eredeti állapotába. S most jön a kálvária. A lakók először elmentek a tanács mütef-osztályára. Ott megígérték. hogy intézkednek. Ennek nyomán megjelent a költségvetési üzem megbízottja, megtekintette . a helyszínt, majd kijelentette: „Csinálja meg az, aki elrontotta." Ezután elmentek a DÁV-hoz, ők azt mondták: Budapestiek végezték a munkát. Végül a városi jogú nagyközségi pártbizottságon kötöttek ki, ahol felvették a panaszt, s ígérték: intézkednek... Itt zárult be a kör, szaladgálás, futkosás után, míg végül ismert lett a kivitelező, a „rongáló”, ez pedig a budapesti Duna Tsz gmk-ja. A bejelentők és mi is feltesszük a kérdést: kinek kell a nagyközségben ellenőrizni, figyelemmel kísérni a községfejlesztési feladatok végrehajtását, annak mikéntjét? A mütefnek, a költségvetési üzemnek, vagy gmk-ban a lakosságnak? Mert az a legcélravezetőbb, s nem kerül „másnak” fáradságába, már akire tartozik. Mert régóta az az érzete az állampolgárnak, hogy túl a tanács járdaépítési akcióján, mind gyakrabban a lakosság vállalja fel a hivatalos szervek feladatait, mert valahogy elvész a gazda. Azért mondta legutóbb egy Monorra látogató ismerősöm: Monor fejlődésnek indult, városias arculatú, de megérdemelne egy misét. Valahogy ilyen címszóval: Rekviem egy tenyérnyi tiszta területért! hetjük magunkat sok felesleges bosszúságtól és az esetlegesen felmerülő anyagi kártóL Vízteleníteni kell Ha a szükséges óvintézkedések megtétele ellenére is azt tapasztaljuk, hogy a víz nem folyik és az utcán a közkút működik, akkor valószínűleg valahol elfagyott a házi vízellátó rendszerünk. Ezt az aknában sohasem szabad nyílt lánggal kiolvasztani, mivel a beépített műanyag szerelvények a nagy meleg hatására megolvadnak és a víznyomástól szétnyomódnak, így vízömlés keletkezik. Meleg víz ráöntésével' vagy forró vízbe áztatott rongy körbetekerésével kísérelhetjük meg a kiolvasztást úgy, hogy közben a legközelebbi kifolyócsapot nyitva tartjuk, mivel a meginduló víz kiolvasztja a még bent levő jégdarabokat. Ha nem tudjuk elhárítani a hibát, a vízművállalat a bekötővezetéket a vízmérőig felülvizsgálja és a szükség szerinti karbantartást elvégzi. Ahol nincs a lakásba bevezetve az ivóvíz, ott az udvari kifolyócsapot használják vízvétel ezésre. A kifolyócsapot a földből kijövő vezetékkel együtt vízteleníteni kell, mivel a hőszigetelés nem jelent tartós védelmet, ugyanúgy elfagy. A víztelenítést mindig körültekintően kell végezni a T- kulccsal 90 fokra elfordítva a földben levő ürítő főcsapot, közben és utána nyitva kell tartani a föld felett levő kifolyócsapot, hogy a leereszkedő víz után a levegőt beszívja. Ha nem megfelelően zárjuk el a főcsapot, akkor azt jellegzetes szivárgó hangból lehet megállapítani. Ahol az épületbe is be van vezetve a víz, ott a fűtetlen helyiségekben ahol fagyveszély várható, gondoskodni kell az ingatlan tulajdonosának vágy kezelőjének arról, hogy a vezetékcső-hálózat víztelenítve legyen, lezárják. Az épület falában elhelyezett és elfágyótt ' vízvezeték javítása, valamint a keletkezett kár elhárítása nagy anyagi áldozattal járhat. Csak szakemberrel A vízmérő utáni méghibá- sodások javítását csak szakképzett vízvezeték-szerelő kisiparossal végeztessük. Jurcsik Miklós a PVCSV monori üzemegységének vezetője Közlemény Értesítjük a lakosságot, hogy átárazási munkálatok miatt 1987. december 31-én 13 órától a gyógyszertárat bezárjuk. A fenti időpont után ügyeleti ellátásról gondoskodunk. Kérjük a lakosság szives megértését. Varga Árpád főgyógyszerész Pilisen Vásár Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak Pilisen 1988. január 3-án. vasárnap a szokásos helyen. Hörömpő Jenő Módosítások Üllőn Rendelések más időpontban Az Üllői Nagyközségi Tanács V. B. szakigazgatási szervétől kapott tájékoztatás sze rimt az egészségügyi alapellátás zavartalansága érdekében módosul a gyermekorvosi és a felnőtt körzeti orvosi rendelési idő. 1988. január 1-jétől a gyermekorvosi rendelés az alábbiak szerint alakul: hétfőn, kedden, szerdán és pénteken délelőtt 8-tól 10 óráig, délután hétfőn és szerdán 16-tól 18-ig, kedden és csütörtökön 15-től 17-ig Tanácsadást tartanak kedden és csütörtökön 10-től 12-lg, a felülvizsgálat pedig csütörtökön 8-tól 10 óráig lesz. A felnőtt körzetorvosi rendelés időpontja a következő: dr. Koncz Lajos és dr. Végh Sándor hétfőn és szerdán 8-tó! 12.30-ig, kedden és csütörtökön 13.30-tól 18 óráig fogadja a betegeket. Dr. Balázs László és dr. Kókay József kedden és csütörtökön 8-tól 12.30-ig, hétfőn és szerdán 13.30-tól 18 óráig rendel. A páratlan hét péntekjén délelőtt dr. Koncz Lajos és dr. Végh Sándor, délután dr. Balázs László és dr. Kókay József, a páros héten pedig délelőtt dr Balázs László és dr. Kókay József, délután dr. Koncz Lajos és dr. Végh Sándor látja el a betegeket. {ISSN 0138—2651 (Monori Hírlap) A fekete ruhás ember tudja II. Tisztogatásra váró jogszabályok A fejlődés (fel)ára A lakosság az ügyintéző?
