Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

1987. DECEMBER 39., KEDD 3 ion Újítók, feltalálók Versenysorozat négy kategóriában A hazai újítómozgalom és feltaláló tevékenység ösztön­zésére az Országos Találmányi Hivatal a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával egyetértés­ben — a minisztériumok és a társadalmi szervezetek támo­gatásával — versenyt hirdet „Országos műszaki-iparjog- védélmi vetélkedő” címmel. A nevezési lapok a szakszer­vezetek megyei tanácsainál vehetők át. ■ Nevezni négy kategóriában — kreativitás, innováció, ipar- jogvédelem, újítómozgalmi is­meretek — lehet. A versenysorozat a fővárosi és a tizenkilenc megyei csa­pat kialakítását célzó verse­nyekből, a megyei csapatok országos elődöntőjéből, vala­mint a m-igyei csapatok orszá­gos döntőjéből áll, és csak­nem egy esztendeig tart. A ve­télkedő az elődöntőig egyéni verseny, az elődöntőtől kezdve csapatok versenyeznek, A Datacoop sikere Számos saját fejlesztésű és gyártású, korszerű számítástech­nikai készülék hagyta már el a dióscli Datacoop Számítás- technikai Kisszövetkezet műhelyét. Ez a harminc főt cs több szakcsoportot foglalkoztató cég 309 millió forint forgalmat bonyolított le ebben az évben. A nyereséges működés titka ab­ban is rejlik, hogy a szövetkezet szakemberei nagy erőfeszí­téseket tettek és tesznek a tőkés importból származó beren­dezések kiszorítására, pótlására. Az egyik ilyen sikertermé­kük a Datacoop printer, amelyik valamennyi személyi szá­mítógéphez csatlakoztatható és hazai, illetve KGST-orszá- gokból származó alapanyagból készül. Felvételünkön Szabó Károlyné ellenőrzi a számítógépek klaviatúráit. Előjegyzésben 45 millió tégla Az idén nyereséges a vállalat Eredményes évet zárhat az' építőipar. Különösen 1987 má­sodik félévében születhettek kimagaslóan jó értékesítési bevételek. Állni tudta a fo­gyasztók rohamát a tégla- és cserépipar is. Az utóbbi két évben nemigen akadt példa arra, hogy a hagyományos gyárak a kedvező időjárást is kihasználva, az éves nagyja­vítási határidőket módosítva, teljes intenzitással termelje­nek. A hét végi plusz műsza­kokhoz az illetékes főhatóság biztosította a szükséges prefe­renciát. Protekciót kértek A főváros és -Pest megye lakosságának falazóanyagok­ból kétségtelenül legjéléntő- sebb ellátója a Budai Tégla­ipari Vállalat. Törökbálinton, Solymáron. Pilisborosjenőn és Csillaghegyen működő na­gyobb és Százhalombattán lé­vő kisebb kapacitású tégla­gyára a hagyományos falazó­anyagok mellett gyárt még a korszerű hőtechnikai szab­vány előírásainak megfelelő vázkerámia-termékeket, Po- rotront, Uniformot, födém- és béléstesteket is. Kornhoffer László, a vál­lalat igazgatója érthető mó­don bizakodó optimizmussal summázta ezt az évet. — Ugyan még nem állnak rendelkezésünkre mérlegada­tok, de annyi már világos, hogy a tavalyinál több a nye­reségünk. Ami feltétlen gaz­dálkodásunk céltudatosságát jelzi: mindezt költségnöveke­dés nélkül, a tervezett gyár­tási összeg arányában valósít­hattuk meg. — Közvetlen munkatársai­tól származó információk szerint voltak olyan napok, amikor több száz telefonhí­vást regisztrálhattak, s ezek jó része protekciót kérő volt. — Érezhetően akkor kezdő­dött az igazi ostrom, amikor híre ment az 1988. január 1- jétől esedékes áremelkedések­nek. Különösen a vázkerámia- termékéknél lesz számottevő a fogyasztói árnövekedés. Az ügyesebbek, a tőkével rendel­kezők idejében igyekeztek be­szerezni a legkülönbözőbb építőanyagokat. Akadtak olya­nok is, akik még nem ren­delkeznek építési engedéllyel, netán telekkel, de gondolva a jövőre, előre spájzoltak. Nem csökken az igény — ön egy hasonlóan ered­ményes új évben bízik. Ugyanakkor az építőipari vál­lalatok vagy éppenséggel a Tüzép-szakma képviselői egy ellenkező előjelű esztendőt jósolnak. Éppen a jelentős nagyságrendű áremelkedés, a fogyasztói kedv visszaesése miatt. — Ismerve a lakáshelyzetet, a lakásra várók és vágyako- zó.k számarányát, építkezni 1988-ban is kell. Igaz, hogy drágábban, de a magánerős építkezési kedv visszaesésére én nem gondolok. Nekünk, földrajzi helyzetünkből adó­dóan különösen megnyugtató lehet az, hogy mind a fővá­rosban, mind pedig a megyé­ben növekvő a magánerős la­kásépítkezés és a felújítás. Az építőipari vállalatok is mind nagyobb hányadban kényszerülnek kapacitásaik egészséges kihasználtsága ér­dekében állagmegóvó épület­karbantartási munkákra. Sze­retném elmondani, hogy piac­kutatással foglalkozó szakem­bereink igényfelmérése, s az eddig hozzánk eljuttatott tég­larendelések már eleve egy első negyedéves értékesítési tervtúlteljesítést jeleznek. Terveiőkészítő. munkánk so­rán a 37 millióval ellentét­ben eddig már bejött 45 mil­lió darab téglaigény! És még nincs vége az esztendőnek. Egyébként mind a gazdálko­dási eredmény, mind pedig vállalatunk pénzügyi helyzete szempontjából rendezettnek mondható további működé­sünk. Tizenkét év után most lett ismét nyereséges a Budai Téglaipari Vállalat. Képes dolgozóinak biztos megélhe­tést és perspektívát adni. Van egy teheséges, fiatal műszaki­gazdasági szakembergárdánk, akik — a vállalat igazgatójá­nak szavait használva — az eredményesebb jövő zálogát jelenthetik. Változatlan kínálat — Végül az új évre mit tud ajánlani a vásárlóknak? — A maximális igénykielé­gítésre törekszünk. Solymár­völgyi I-es gyárunkban jó minőségű Porotron és Uni­form falazóanyagok, a soly­mári II-ben szintén ezek vár­ják az érdeklődőket. A csil­laghegyi üzemben még válto­zatlanul a B—30-as a profil, Pilisborosjenőn pedig a kis­méretű tömör és lyukacsos. Törökbálinton a födémgeren­dákhoz több típusban is ké­szítünk béléstesteket. Az új évben legyártásra kerülő tég­lamennyiség 60 százalékát a Tüzépek forgalmazzák. Gy. L. Gondoskodnak az utóellenőrzésről Leltározásra kész a kereskedelem Több ütemben KNEB-vizsgálat az importgépek beszerzéséről Indokolatlanul magas költségek A vállalatok nem rubelelszámolású gép- és berendezés- beszerzéseinek alakulását, a termelőeszközök kihasználtságát vizsgálta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A közelmúlt­ban befejeződött átfogó, országos elemzés több, 1984—1986- ban megvalósult, illetve folyamatban lévő beruházás tapasz­talatait összegezte. A KNEB-jelentés általános érvényű megállapítása, hogy a vállalatok pénzügyi helyzete az elmúlt öt esztendőben mind kedvezőtlenebbé vált, így be­ruházási döntéseikben elvesz­tették anyagi függetlenségüket. Műszaki színvonaluk szinten- tartását többnyire csak külső források — állami támogatá­sok és hitelek — igénybe­vételével tudták megoldani. A vállalatok legfőbb törekvése ézért a különböző hitelek, tá­mogatások elnyerése lett, s be­ruházásaikkal is a különféle központi fejlesztési programok pályázati rendszeréhez igazod­tak. A felmérés tapasztalatai sze­rint az anyagi függőségnek több kedvezőtlen hatása volt a cégek gép- és berendezés­vásárlásaira. Ugyancsak kedvezőtlenül hatott a beszerzésekre, hogy a beruházó vállalatok a vizsgált időszakban bevezetett pár­huzamos külkereskedelmi jog lehetőségével sem éltek, nem versenyeztették a külkeres­kedelmi vállalatokat. A kül­kereskedelmi cégék pedig gyakran egyetlen szállítói ajánlattal is beérték. Csak ke­vés esetben — szinte kizáró­lag a világbanki hitelből fi­nanszírozott beruházásoknál — hirdették versenytárgyalást a lehetséges szállítók kiválasztá­sára, holott a vizsgálati ta­pasztalatok is azt bizonyítják, hogy ez a forma nagyban elő­segíti a sikeres áralkut. A KNEB vizsgálata arra is rávilágított, hogy az im­portengedélyezési eljárás kor­szerűtlen, bürokratikus, a nép- gazdasági célokat ad hoc, kö­vetkezetlen módon érvényesítő előírásai a vállalatok jelentős idejét és energiáját kötötték le. A jelentős adminisztrációval járó eljárás — állapította meg a KNEB jelentése — mind ez ideig nem tudta a vállalatokat gazdaságosabb importtevé­kenységre szorítani. Ebben közrejátszott az is, hogy a kü­lönböző tárcák, hatóságok nem voltak képesek kellő segítséget nyújtani a cégeknek ahhoz, hogy eredetileg nem rubelel­számolású importigényüket szocialista országokból, illetve hazai gyártóktól elégítsék ki. Egyes esetekben ennek éppen ellenkezője történt; a hagyo­mányos szocialista, illetőleg belföldi utánpótlási forrást tő­kés importtal cserélték fel. Ami a beruházások haszno­sulását illeti, a vizsgálat fel­tárta, hogy csak kisebbik hányaduk tett eleget az im­portengedélyezési eljárás, a •különféle gazdaságfejlesztési Igencsak kijutott a kereskedelemnek mostanában. Nem­csak az cv végén szokásos ünnepi bevásárlási-ajándékozási rohammal kellett szembenézniük az idén, hanem a lakosság hónapok óta tartó felfokozott beszerzési igényével is. És még ezután jön a neheze: a fordulónapi leltározás. ponti dolgozóit: a belső ellen­őrzési osztályon kívül az áru­forgalmi főosztály és az ár­osztály is kivonul a „terep­re”, s a leltározással már végzett boltok vezetői más helyen szintén ellátják majd a munkák irányítását. A ve­gyes profil miatt 100 ezer fé­le áru van a bolthálózatuk­ban, ezért a nagykereskedel­mi vállalatok árközléseit egy az egyben nem tudják fel­használni. A dolgokat még bonyolítja, hogy több mint 50 egységük jövedelemérdekelt­ségben üzemel, tehát önálló árkialakítási joggal bír, így azok eltérhetnek a nagyker irányáraitól: Ezért a vállalat eljuttatott boltjaiba egy, az átárazást példákkal illusztrá­ló tájékoztatót, valamint az ipari árjegyzéket, és a hivata­los közlés alapján kidolgozta minden egységre az árszor­zókat. Külön szorzója van a belföldi beszerzésűeknek, to­vábbá a rubel- és a nemru- bel-importú áruknak. A ha­tósági áras termékeknél, il­letve a szabad árasok egy bi­zonyos — a rendeletek által meghatározott — körénél az árhatóság által kiadott téte- teles árakat veszik figyelem­be. Ezt is megkapták az üz­letek. A PIK-nél forgalma­zott áruk árainak 95 száza­léka változik, zömében felfe­lé, egyes termékeknél, pél­dául a sportszereknél —, mi­vel 0 kulcsos a forgalmi adó­juk — lefelé. Az új árakat főként át­címkézéssel tüntetik fel, de lesz gyűjtőárkiírás is, azaz a fogyasztók plakátok, táblák segítségével tájékozódhatnak az adott áru új fogyasztói ‘áráról.” Az árazógépből '"Csák; kevés jut á boltokba, merü-m- PIÉRT a megnövekedett ke­reslet miatt drágán forgál-' mázzá ezeket a masinákat, több mint 10 ezer forintba kerül belőlük egy. A januári nyitáskor napi árukból folyamatos kínálatot ígér a vállalat, de a mosta­nában sokat keresett tartós fogyasztási cikkekből néhány hétig, az új szállítmányok be­érkezéséig, nem lesz elegen­dő. A leltározás befejezése után a központban szúrópró­baszerűen átnézik a leltáríve­ket az esetleges hibás át- szorzás korrigálásaként, de az ellenőrzési osztály is végig­járja az üzleteket, hogy meg­győződjék a helyes árképzés­ről. Eddig évente egyszer, bár­melyik időpontban felmér­hették az üzletek készleteit, most viszon/t — az adó- és ár­reform bevezetése miatt — üzemeltetési formától függet­lenül, mindenhol ezekben a napokban kell elvégezni az árváltozási leltárt, amit ösz- szeköthetnek a vagyonmegál- lapítással is. A magánkereskedők és a szerződéses formában veze­tett boltok gazdái saját ma­guk birkóznak meg a fel­adattal. Az utóbbiak tájékoz­tatást és segédanyagokat kap­tak attól a kereskedelmi vál­lalattól, amelyikhez üzletük tartozik. De leltározásukba nem szólnak bele, nyitva tar­tásukról csakis a helyi ta­nácsnak kellett számot ad­niuk. A lényeg azonban itt is az, hogy januárban már csak­is az új árakon árusíthatnak. Az egyszerre, egy időpont­ra rögzített munka nagy ter­het ró a szakképzett munka­erővel amúgy sem bővelkedő kereskedelmi vállalatokra. Az élelmiszerboltokkal szem­ben viszonylag könnyebb dol­ga van a ruházati és az ipar­cikküzleteknek, áruházaknak, mivel nekik engedélyezett az osztott leltározás. Ezért a Pest Megyei Iparcikk-kereskedel­mi Vállalat három ütemben végzi el a munkát 56 saját kezelésű boltjában: december 27-től szilveszter napjáig 17 egységben, ettől kezdve ja­nuár 2-ig további 17-ben, majd 6-ig még 22 helyen. Gáztelepeiknél a feladat meg­oldása csupán fél napig tart — csak a gázpalackok és a tömítőgyűrűk ára módosul — így összeköthető a települé­sen ' levő boltok leltározásá­val. Árképzési gondok Hogy mindenhol legyen megfelelő tudású leltárellen­őr, a PIK mozgósította köz­pályázatok, illetve a finan­szírozási lehetőségek elbírálá­sa során tett ígéreteknek. A legnagyobb lemaradás ép­pen a nem rubelelszámolású exportban mutatkozott, ami csaknem 50 százalékos kiesést okozott a tervezett devizabe­vételekben. A beszerzésekhez kapcsoló­dó külföldi kiküldetéseket vizsgálva a KNEB jelentése megállapítja: egyes cégeknél — az érvényben lévő rendel­kezésekkel ellentétben — még ma is jelentős a vállalati felső vezetők részvétele az utazá­sokban. Ezekben még mindig „az egyéni érdekeltség” a leg­főbb motiváció. Több alkalom­mal — a devizatakarékosság­ra hivatkozva — éppenséggel a szállító cég kontójára utaz­tak a vállalati vezetők. A költ­ségeket azonban a külföldiek — természetszerűen — az el­adási árban érvényesítették. Mindezek miatt a gép- és be­rendezésimporthoz kapcsolódó ideiglenes külföldi kiküldeté­sek költsége többnyire indoko­latlanul magas volt, eseten­ként a beszerzett gépek ér­tékének 3—7 százalékát is el­érte. A vizsgálat nyomán a népi ellenőrök felhívták a vezetők figyelmét több olyan, vállalati hatáskörben megoldható kér­désre, amelyek teljesítését ha­tározatok, rendéletek írják elő számukra. A vizsgálati tapasz­talatok nyomán számos mi­nisztérium és főhatóság tett intézkedéseket a kedvezőtlen jelenségek visszaszorítására. Előre kiszámolták A Pest Megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalatnak 51 egységben kell gondoskodni a leltározásról, további 40 bolt­juk szerződéses] Az első me­netben — december 27-től 31-ig — 24 helyen végzik el a munkát, főként a nagyobb üzletekben. Miután jövede­lemérdekeltségben üzemel­nek, egyúttal elszámolási lel­tárt is készítenek, s minél ha­marabb kapja meg a vállalat erről az információt, annál gyorsabban állapíthatja meg 1987. évi eredményeit. Ez ók­ból a január 2-től 6-ig tartó második leltározási ütembe a kisebb boltokat, sorolták be. A nyolc ellenőrre támasz­kodva, körzetekre osztották a megyét, mndenki a rá jutó területen irányítja, összefog­ja a munkát, tanácsokkal lát­ja el a boltokat. A központ­ból áruforgalmistától kezdve gondnokig mindenkit kivezé­nyeltek az egységekbe, s a boltvezetők szintén bekapcso­lódnak más üzletek leltározá­sába. Még így is előfordul. — Pilisvörösváron és Gyomron például —, hogy két boltra jut egyetlen leltárvezető. Mivel az egységek legalább 8 hely­ről szerzik be áruikat, ézért nem tudnak a nagykerek ár­közlései alapján dolgozni. A vállalat a hatósági árközlés árindexeit alkalmazza a no­vember 2-i fogyasztói árakra, az átszorzás — a jövedelem- crdekeltségű üzemeltetés miatt — a boltokban történik. Könnyebbséget jelent, hogy miután az ellenőrök megis­merték a fogyasztói árindexe­ket, útra keltek, s minden üz­letben egy-egy áruféleségnél kiszámolták az új árat, termé­szetesen közben az ■ árusítás még a régi áron történt. Ám a leltározáskor ezáltal gyor­sabbá válhat a munka, és ke­vesebb a hibalehetőség. Csak a kisebb egységek nem kap­tak árazógépet. A méteráruk­nál függőcímkézést, a rövid­áruknál gyűjtőáras kiírást al­kalmaznak. Az általános for­galmi adóval kapcsolatos számlázás nem jelent majd különösebb gondot a vállalat­nak, hiszen a védőkesztyűkön, apróbb műszaki cikkeken, fil­meken kívül minden árujuk­ra a 25 százalékos ÁFA vo­natkozik. Késlekedő nagykerek Az első menetben leltáro­zók január 5-én nyitnak, ám ha szabadnapjuk szombatra esik, mint a váci Dunakanyar Áruháznak, akkor már 4-én árusítanak. A második ütem­ben végzők január 7-én fo­gadják vásárlóikat. A válla­lat külön felhívta a boltok fi­gyelmét a megfelelő árukíná­latra. De megtörténhet, hogy gyermekruházatból eleinte ke­vesebbet találnak majd a ve­vők. Az ünnepek után szoká­sos árubecseréléseknél az új fogyasztói ár figyelembevéte­lével. elsősorban más árut próbálnak adni az ilyen ké­réssel hozzájuk fordulóknak. A leltározás alatt ügyeletet tart a vállalat, az igazgató, a főellénöf“ és a kereskedelmi- igazgató-helyettes pedig szu­perellenőrzést. Később folya­matosan felülvizsgálják az ár­kialakításokat. A megyében levő három élelmiszer-kereskedelmi vál­lalat csak a szilveszteri be­vásárlások befejeződése után kezdhet hozzá a leltározáshoz. Az Opál Kereskedelmi Válla­latnál 1200 embert mozgósí­tottak, így mind a 95 saját kezelésű boltjuk vezetője mel­lett lesz egy központi dolgo­zó, az apparátus egy része pedig ingázik az üzletek kö­zött. A nagykeresek késle­kedve, s olykor hibásan jut­tatták el hozzájuk az árvál­tozási segédletet, meglehetősen borsos árat kérve a köteles példányokon túliakra, így in­kább összefogtak a 102 egy­séget leltározó Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalattal, és a szük­séges átszámításokat, jegyzé­keket — miután minden ter­mékre, illetve termékcsoport­ra kidolgozták a szorzókat — ott sokszorosították. Így nem a boltokban alakítják ki az új árakat, legfeljebb néhány egyedi cikknél. A 100 egysé­get leltározó Vác és Környé­ke Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat szintén a köz­pontban végezte el az árkép­zést, s a boltok nagyságától függően, egy vagy több lel­tárellenőr segíti a munkát. Mindhárom helyen van ele­gendő technikai eszköz, gvűj- tőtáras kiírást egyes húsféle­ségeknél, tej- és sütőipari ter­mékeknél, valamint italoknál alkalmaznak. A nyitáskor alapvető cikkekből teljes vá­lasztékot ígérnek, az utóel­lenőrzésről is gondoskodnak. Január 3-án már minden településen több helyen áru­sítanak tejet és kenyeret, ezen a napon szállít először friss árut a tej- és a sütőipar. A leltározás előkészítésének, megvalósításának ideje alatt a Pest Megyei Tanács mind­végig segíti a vállalatokat, majd társadalmi ellen­őrök bevonásával szektortól függetlenül minden boltot vé­gigjár, hogy a helyszínen el­lenőrizze a helyes áralkalma­zást. < Tóth Andrea

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom