Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

1987. DECEMBER 28., HÉTFŐ 3 Új módszer - régi minőség Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutatóintézetben új mód­szert kísérleteztek ki a csiperkegomba termesztésére. Ennek lényege, hogy a hagyományos, hosszú előkészítést igénylő ló- trágya-alapanyagú táptalaj helyett megfelelően hőkezclt egy­szerű szalmán termesztik a csiperkegombát. Az új termeszté­si eljárással rövidebb idő alatt, olcsóbb alapanyagon ugyan­olyan értékű gomba terem, mint a hagyományos módszer alkalmazásával. Béke és Barátság Érdemrend A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az NDK és a Magyar Népköztársaság bel­ügyi szervei közötti, hosszú évek óta fennálló együttmű­ködés elismeréséül Erich Mlelke hadseregtábornokot, az NSZEP KB Politikai Bizottság tagját, az NDK állambizton­sági miniszterét 80. születés­napja alkalmából a Béke és Barátság Érdemrend kitünte­tésben részesítette. te általános forgalmi adóról Kisiparosoknak, vállalkozóknak Vegyes vállalkozásban A >>i rr r m rr | jovo évtől Üj ipari festőkészüléket fej­lesztettek ki a Dete-Skála magyar—NSZK vegyes válla­latnál, és a gyártását jövőre megkezdik. A bútor-, fa- és járműiparban, valamint a me­zőgazdasági gépjavító üze­mekben használható berende­zésből az első sorozatban 450—500 készül. Az utazás: állampolgári jog (Folytatás az 1. oldalról.) nak vasúti, autóbusz- és ha­jójegyet. A gépkocsival uta­zók közlekedési költségkere­ten belül személyenként legfel­jebb 6 ezer forintért vehetnek üzemanyag-vásárlásra konver­tibilis fizetőeszközt. Ez a ke­ret több úthoz több részletben is igénybe vehető. Ebbe a költségkeretbe nem számít bele á Malév és a Malév- val közös elszámolású vonal- szakaszokon repülő légitársa­sagok menetrendszerű jára­taira, a magyar vállalatok ál­tal üzemeltetett nemzetközi autóbuszjáratokra és hajójá­ratokra váltott jegyek értéke. Vasúti vagy repülőjegy há­romévenként egy alkalom­mal, a már említett ;,köitsóg- keretgt^rftgghaladóan is igény­be .V5M$ akitar»' Hé a kiuta­zó a keret terhére egyéb me­netjegyet nem váltott, s üzemanyag céljára sem vásá­rolt yalutát. Akik a .külföldi tartózkodási költségeket devi­za-, utazási vagy külön uta­zási számláról fedezik, nem vehetik igénybe a közlekedési költségkeretet. A magyar ha­tárig azonban megvásárolhat­ják vasúti, busz- üagy hajó­jegyeiket forintért, a további szakaszokra szóló jegyeket devizaszámlájukról kell ki­egyenlíteni. A pénzügyi szabályozás sze­rint a 14. életévüket be nem töltött kiskorúak részére évi egy alkalommal vásárolható konvertibilis valuta. Az új útlevél-rendelkezéssel összhangban, az utazási iro­dák programjai korlátlan számban igénybe vehetők. Fontos szabály, hogy a meghiúsult, elmaradt utazás miatt az utasnál lévő turista- ellátmányból származó valuta visszaváltható, s az bármikor újra igénybe vehető. A kiuta­zás során megmaradt és visz- szahözott valuta is visszavált­ható forintra, azonban csak a 3000 forint felett megma­radt összeg esetében, A devi­zaszámláról és az utazási számláról felvett és az abból visszahozott összeg korlátozás nélkül e számlákra visszahe­lyezhető. A külön utazási számláról felvett és abból visszahozott összegnek azon­ban csak a 3000 forint feletti része helyezhető vissza a számlára. Az utazásokkal kapcsolatos valutavásárlásokat és esetle­ges visszafizetéseket úgyne­vezett valutalapba jegyzik be, amelyet a valutakiváltó he­lyek az első vásárlásnál ad­nak át. Ezt a lapot gondosan meg kell őrizni, mert elvesz­tése hátrányos következmé­nyekkel járhat. Fontos változás, hogy ezen­túl n?m veszik figyelembe a külföldön töltött napokat a vámkezelésre bemutatott áruk devizafedezetének vizs­gálatánál. Ennek megfelelően, ha a behozott áru külföldi ára nem haladja meg a ki­utazáskor hivatalos eredetű valutaforrásként rendelkezés­re állt összeget, az áru vám­kezelhető. Az utasforgalmi vámmentes keret változatla­nul 10 ezer forint, mégpedig utazásonként és személyen­ként. A 14 éven aluli, önálló útlevéllel rendelkező gyerme­keket azonban e vámkedvez­mény évente csak egyszer, az első utazáskor illeti meg, to­vábbi utazásaikkor ezer forint értéket hozhatnak be vám­mentesen. A külföldre utazás pénzügyi feltételeiről szóló pénzügymi­niszteri rendelet szabályozza a Jugoszlávián keresztül Bul­gáriába kiutazók valutaellá­tását is. Eszerint amennyiben a kiutazáshoz szükséges mi­nimális 3000 forintnak meg­felelő bolgár levát vásárol­nak utazásonként, a turista- eltátmány-'"terhelésé • nélkül 600 forintért jugoszláv dinárt is: vehetnek! A magyar—jugo­szláv kishatárforgalomban ér­vényes határátlépési engedély alapján kiutazók ugyancsak minden utazáskor a turista- ellátmány terhelése nélkül 300 forintért vásárolhatnak jugoszláv dinárt. A sajtótájékoztatón vála­szoltak az újságírók kérdései­re is. Így szóba került, hogy a Szovjetunióba való utazási feltételek változatlanok, s a két ország illetékesei tárgyaié sokat folytatnak a jelenlegi szabályozás módosításáról. Azzal kapcsolatban, hogy a szocialista országokba való utazásoknál megszűnik az évi 20 ezer forintos valutavásár­lási keret, elmondták, hogy ugyan alsó határt nem szab nak meg, de több országban kötelező beváltás van érvény­ben. A Jugoszláviába utazók ezentúl nemcsak dinárt, ha nem más valutát is felvehet­nek. Külön felhívták a figyelmet arra, hogy konvertibilis elszá­molású országba csak mini műm 3000 forintnyi hivatalo­san beszerzett fizetőeszközzel lehet utazni, akkor is, ha va laki például Csehszlovákián át Ausztriába utazik. Ugyan ez a helyzet az NDK-n át Nyugat-Berlinbe utazók ese tében. Egy kérdésre válaszolva el mondták, hogy minden hí­reszteléssel ellentétben, a BC számlákon elhelyezett össze­gek továbbra is teljes egészé ben külföldi fizetőeszközben kerülnek jóváírásra. December 15-én lejárt a határidő az általános forgalmi adó igénybevételének visszaigazolására, illetve a különböző adózási módok közötti választásra, a vállalkozási adó hatálya alá tartozó magánszemélyeknél (pl. kisiparosok és magánke­reskedők). Az eddigi tapasztalatok alapján szükséges, hogy az ÁFA-fizetési módokról egy rövid magyarázó ismertetést adjunk, továbbá tájékoztassuk a vállalkozókat arról, hogy mi­lyen lehetőségek vannak a nyilatkozat korrigálására, az el­maradt bejelentkezés pótlására cs — új vállalkozók esetében — a bejelentkezésre. Kit terhel a bejelentkezési kötelezettség? Mindazoknak, akik 1988. január 1-jétől az AFA, illetve a vállalkozói adó hatálya alá tartoznak, be kell jelentkezniük az adóhatóság­nál. Ezzel egyidejűleg nyilat­kozni kell arról is, hogy az érdekelt jogosult-e adómen­tességre, és ha igen, akkor a mentességet vagy az adófize­tési kötelezettséget választ­ja-e? Adómentességet választ­hatnak a vendéglátó-ipari és bolti kiskereskedelmi értéke­sítést folytatók közül azok, akik a tárgyévet megelőzően (tehát 1987-ben), mind pedig a tárgyévben (1988-ban) — az adóalany szerint — egymillió forintot meg nem haladó ár­bevételt értek, illetve érnek el. Adómentességet választhat az az egyéb értékesítést vég­ző is, akinek az árbevétele nem haladta meg a 250 000 fo­rintot. Fontos tudnivaló azonban, hogy a mentességet választók nem állíthatnak ki olyan számlát, amely forgalmi adót tartalmaz. Ebből viszont az következik, hogy az értékesí­tésüket, szolgáltatásukat meg­vásárló magánszemélyek (vállalatok, építtetők) a ka­pott számla alapján nem tud­ják az előzetesen felszámított forgalmi adót visszaigényelni, mivel ezt a tételt a számla nem tartalmazza. Természete­sen az adómentességet válasz­tó nem vonhatja le és nem igényelheti vissza a beszerzé­seit terhelő adót. A kiilönbözetet befizetni Az adófizetési kötelezettség­nek minden adóalany önadó­zás útján tesz eleget, azaz maga állapítja meg a termék, szolgáltatás után fizetendő ÁFA összegét. Miután fő sza­bályként minden termék, szolgáltatás értékesítése adó­köteles, elméletileg minden egyes értékesített termék után . meg kell állapítani az adóval Erről olvastam Kígyópörkölt meg rákszirom A z író. akinek könyvét olvasom, a föld túlsó oldalán járva betért a híres ma­gyar áruházba. Tulajdonosa megkérdez­te, mivel ajándékozhatná meg az óhazából érkezett vendégét. Olyasmivel, ami még itt is szokatlan, válaszolta az író. Talán az a csörgőkígyópörkölt, mutatott egy kon­zervdobozra a boltos. Veszi ezt valaki? — firtatta az óhazából jött író. Nem, itt még csörgőkígyópörköltet nem vett soha sen­ki, de ha egyszer véletlenül kérne valaki és nekünk azt kellene mondani, hogy nincs, könnyen rossz hírünket kelthetné: micsoda egy élelmiszerbolt ez, még egy kis csörgőkígyópörkölt sincs...? Nálunk nincs csörgőkígyópörkölt, ellen­ben kapható vietnami rákszirom, s nyugat­ról behozott zselatinlap. Az ínyenceknek szánt termékek annyiban hasonlítanak a kígyópörkölthöz, hogy sokáig porosodnak a gondolákon. Kereskedelem-filozófiailag azonban homlokegyenest ellenkező szem­léletet tükröznek. A földgolyó túlsó oldalán működő ma­gyar származású boltos már mindent be­szerzett, amit szokványosán vásárolnak, a liszttől az uborkasalátáig, a sózott haltól a pácolt rákig, a narancstól a világ bár­mely táján termő gyümölcsig, s ezek a hét minden napján, a nap bármely órájában kaphatók. Ekkor megvakarja feje búbját, s kérdé asszonyát, van-e még valami a pia­con, ami élelmiszernek számit? Van, feleié nője, a múltkor látott a nagykereskedőnél csörgőkígyópörköltet. A boltos fölhívja a nagykert, s hozat belőle néhány ládányit. Nálunk mire következtethetünk a rák­szirmot és zselatinlapot nézegetve? A bolt kínálatára semmiképpen. Abban az üzlet­ben, ahol vehetünk rákszirmot és nyugati zselatinlapot, 10 és 11 óra között vagy ka­punk barna kenyeret vagy nem. Lehet­séges, hogy több tucat üveg kedvenc üdítő sorakozik a polcon, de nincs kizárva, hogy egyetlenegy sem. Ahol a múlt héten Sal- vus vizet láttunk, most mustár áll. A mi sorsunk annyiban különbözik eleinkétől, hogy valamit mindig kaphatunk az üzle­tekben. Őseink ebben sem lehettek bizo­nyosak. Elindultak hajnalban, s szerencsés esetben leteríthettek antilopot, zebrát vagy gnút, de az sem volt ritka, hogy estére csak a gyaloglástól fáradtak el, nem a zsákmány cipelésétől. Búsmagyarkodók az okokat vizsgálva az ezeréves átokra szoktak hivatkozni. Én eb­ben nem hiszek. Láttuk, a túloldalon a magyar származású kereskedő egészen másképp viselkedik, mint társa idehaza. Szerintem a magyarázat a szimulált piac­ban rejlik. Jó példa rá az anekdotává nemesedett eset, amikor a szövetkezeti bolt, a magánkereskedő megjelenésére nem választékának javításával reagált, hanem lehúzta a redőnyt. V ersenyhelyzetet kell teremteni, hangoz­tatják némely illetékesek. Ugyanis nem arról van szó, mutatnak rá nagyon helye­sen, hogy nálunk olyan áruválaszték le­gyen, mint a sokkal fejlettebb országok­ban, hanem amit itt megtermelnek, abból állandóan legyen bőséggel. Mert lehetne. Lehetne . .. barna kenyér, hisz terem ele­gendő gabona. Csakhogy a malmosok ugyanazon a színlelt piacon léteznek, mint a pékségek és a kereskedők. A mintha- piacon ők is csak úgy tesznek, mintha iga­zi kiszolgálói lennének egymásnak. Ha vé­letlenül jól alakulnak a dolgok, idejében érkezik a malomba a gabona; a liszt, ko­vász és adalékanyag a kenyérgyárba, s a szállítóknál sincs semmi bökkenő, akkor lesz a boltban kenyér. Ha nem jól alakul­nak, akkor minden késik. A piac nem jutalmaz és nem büntet, hiszen színlelt. Olyan, mint a rákszirom sugallta árubő­ség. Látszólagos. Kör Pál csökkentett ellenérték után járó ÁFA-t, s ebből kell le­vonni az előzetesen felszámí­tott adó összegét, s a különbö- zetet kell az adóhatósághoz befizetni. Eltérő szabályok Az általános szabály alap­ján történő adózást bárki vá­laszthatja. Ebben az esetben az adó alapja az értékesített terméknek (szolgáltatásnak) az adóval csökkentett ellenér­téke. Ez után kell megállapí­tani a termékre, szolgáltatás­ra meghatározott mértékű adót, amelyből le kell vonni a beszerzés során előzetesen felszámított adót, és a külön- bözetet kell befizetni. Az elő­zetesen felszámított adó mér­téke a beszerzés során kapott számlán elkülönítve szerepel. Amennyiben nulla kulcsos az értékesítést terhelő ÁFA, azonban az értékesítést vég­ző a beszerzéskor a termékre felszámolt ÁFA-t megfizette, vagy a levonható adóösszeg a fizetendő adó összegét megha­ladja, az adókülönbözetet az adóalany jogosult az adóható­ságnál visszaigényelni. Adókulcsok megoszlása alapján történő adómegálla­pítást csak a bolti kiskereske­delmi értékesítést folytatók választhatják. Ennek lényege, hogy a fizetendő adót — az általánostól eltérően — az ér­tékesítési célú termék beszer­zéseit terhelő, előzetesen fel­számított adó kulcsainak , a megoszlása alapján kell meg­állapítani. Például, ha a be­szerzett árukról kiállított bi­zonylatok szerint a termék 59 százaléka nulla kulccsal, 50 százaléka pedig 25 százalékos kulccsal kötelesek, akkor az értékesítés ellenértékének fele után is nulla adókulccsal, a másik fele után pedig 25 szá­zalékos kulccsal kell adózni. Az előzetesen felszámított adót le kell vonni. Átlagadókulcs alapján törté­nő adómegállapítást választ­hatják az alábbiak szerint: bolti kiskereskedelmi érékesí- tés esetén — amennyiben az előzetesen felszámított adó összegét nem kulcsonként tart­ják nyilván — átlagadókulcs­csal állapítják meg az adót. A beszerzést terhelő, előzete­sen felszámított adó összegét el kell osztani a beszerzés adó­val növelt összegével, s az így kiszámított átlagadókulcsot kell szorozni az értékesítés el­lenértékével. Az így kiszámí­tott, terhelendő adó összegéből levonva az előzetesen felszá­mított ÁFA-t, kapjuk meg a fizetendő adót. Vendéglátóipari értékesítés esetén szintén az adóalany jogosult a fizetendő adót — az előfizetéses ételforgalom nélküli értékesítés ellenértéke alapján — az alábbi átlagadó- kulccsal megállapítani: az al­koholt nem árusító vendéglátó­ipari egységnél 2,9 százalék, a melegkonyhás, alkoholt is árusító vendéglátóipari egy­ségnél 13,8 százalék, egyéb vendéglátóipari egységnél 18 százalék. A beszerzéseket ter­helő előzetesen felszámított ÁFA ebben az esetben is le­vonható. Átalány alapján történő adófizetést azok a bolti kis­kereskedelmi vagy vendéglá­tóipart értékesítést végzők vá­laszthatják, akiknek az érté­kesítési bevételük összege 1988-ban várhatóan nem ha­ladja meg a 8 millió forintot. A fizetendő adó mértékét az ÁFA-rendelet mellékletében szereplő táblázat alapján az adóalany állapítja meg és fi­zeti be. Fontos szabály, hogy átalányadózás választása ese­tén nincs lehetőség az előzete­sen felszámított ÁFA levoná­sára. Az adóátalány összege a tárgyév folyamán nem változ­tatható meg. Amennyiben a tárgyévi tényleges ellenérték meghaladja az átalány meg­határozásakor alapul vett el­lenértékét, az adóalany köte­les a ténylegesnek megfelelő magasabb átalányt megállapí­tani és a különbözeiét befi­zetni. Abban az esetben vi­szont, ha a tárgyévi tényleges ellenérték nem éri el az áta­lány meghatározásakor ala­pul vett ellenértéket, jogosult alacsonyabb átalányt megálla­pítani és a különbözetet visz- szaigényelni. Egyéb értékesítést végzők átlagadókulcs alapján történő adózást választhatnak abban az esetben, ha az értékesíté­sért mind a tárgyévet meg­előző évben kapott, mind pe­dig a tárgyévben — az adó­alany szerint — várható el­lenértéknek az összege az 1 millió forintot nem haladja meg. Ennél a módozatnál az adóalany arra jogosult, hogy az ÁFA-rendelet 5. számú melléklete szerinti átlagkulcs alkalmazásával állapítja meg az adót. Az átlagadókulcs sze­rint kiszámított összegből az előzetesen felszámított adó le­vonható. Az esztendő végéig Az adófelügyelőség az ál­talános forgalmi adóval kap­csolatos minden kérdésben a Budapest XIII., Petneházy u. 6—8. szám alatti irodában, továbbá az ügyfélszolgálati irodákon felvilágosítást ad. Azok a vállalkozók, akik a bejelentkezési nyilatkozatot még nem küldték vissza — például az OTP-nél nyitandó számlaszám hiánya miatt — még december 31-ig juttassák el azt a Pest Megyei Adófel­ügyelőségre. Azok a vállalko­zók, akik a nyilatkozat leadá­sa után jöttek rá arra, hogy téved'ek a, választásnál, az adőfelügyeíos‘ég ügyfélszolgá­lati' irodáin' kaphatnak adat­módosítási lapot. Az új vállal­kozók pedig ugyanott kérhet­nek adóbejelentkezési lapot. Papp Albert, a Pest Megyei Adófelügyelőség vezetője 1388. január l-jén hatályba lép az általános forgalmi adóról szó­ló törvény. Ezzel kapcsolatban a Kereskedelmi Minisztérium a kö­vetkezőkre hívja fel a vásárlók figyelmét: A fogyasztói árak a jövő év ele­jétől magukban foglalják a for­galmi adót. Az árun, a csomago- láson^ a kirakatban, az árlapon és a blokkon szereplő árakhoz forgalmi adót már nem lehet hoz­zászámítani. A göngyölegek betéti díjrendsze­re változatlanul fennmarad. A vá­sárláskor kifizetett betéti díjat a göngyölegek visszaváltásakor a ve­vő megkapja. Vásárláskor, vendéglátóipari fo­gyasztáskor a vevő. illetőleg a vendég az eddigi gyakorlatnak megfelelően kap blokkot vagy kérésre számolócédulát. Ezek a blokkok, jegyzékek az adó vissza­igényléséhez nem használhatók fel. Akik az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosultak, azok az üzletben a blokkon kívül kér­jenek külön adószámlát. A gaz­dálkodó szervezeteken, kezületeken és a vállalkozókon kívül adóvisz- szaigénylésre jogosultak (és így adószámlát kell kérniük) az 500 ezertől 2 millió forintig terje­dő bevétellel rendelkező kisterme­lők, to\'ábbá mindazok a vásár­lók, akik lakásépítéshez, -bővítés­hez, -korszerűsítéshez, -felújítás­hoz vagy közművesítéshez vásá­rolnak különböző termékeket. Adószámlát a kiskereskedelmi üz­letek kizárólag a vásárláskor ad­nak. ilyen számla utólag nem igé­nyelhető. A kisebb javításokhoz felesleges adószámlát kérni, mert a lakásfelújításhoz, a közművesítés­hez beszerzett termékek adója csak akkor igényelhető vissza, ha a megvásárolt anyagok összértéke lakásonként eléri a 10 ezer forin­tot. Szolgáltatásnál ez az érték­határ 5 ezer forint. Készpénzfize­téskor a boltok olyan adószámlát adnak, amely az áru értékét adó­val együttes fogyasztói áron tar­talmazza. A számla alján szerepel egy százalékos mutató, amely azt jelzi, hogy a fizetett összegből mennyi az általános forgalmi adó. Így a konkrét összeget a vevő­nek kell kiszámítania. (Ha például a készpénzfizetési számlán fizetett összegként 1500 forint fogyasztói ár szerepel, az adókulcs mértéke pedig 20 százalék, akkor a visz- szaigényelhető adó összege 300 forint.) A karácsonyi ajándékok cseréjé­nek 8 napos időtartama annyi nappal hosszabbodik meg. ahány napig az érintett bolt leltározás miatt zárva volt. A januárban sor­ra kerülő cseréknél mind a visz- szahozott. mind a csereként ki­adott árut az adóval megnövelt fogyasztói áron fogják számításba venni. A visszavitt áruért pénzt nem kaphat a vásárló, az aján­dék csupán másik árura cserélhe­tő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom