Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-27 / 304. szám

A Minisztertanács áttekintette a nép­gazdaság 1987. évi várható fejlődését és jóváhagyta az 1988. évi népgazdasági ter­vet. Megállapította, hogy a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek erőfeszítései­nek eredményeként az 1987. évi gazdasági folyamatokban az 1985—8(5. évi tenden­ciákhoz képest szerény, egyes pontokon számottevő javulás tapasztalható. A ter­melési szerkezet átalakításának meggyor­sítása és a gazdasági egyensúly javítása terén azonban az elért előrehaladás nem kielégítő. A termelés és a nemzeti jövedelem az 1985. évi visszaesés és az 1988. évi lassú növekedés után élénkült, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. Az Ipari termelés az előirányzottat meghala­dóan bővült. Az ipari termékek konver­tibilis elszámolású kivitele a termelésnél dinamikusabban nőtt, belföldi célú érté­kesítésük is emelkedett. Az építőipar tel­jesítménye nőtt., a lakásépítés ütemessége javult. A mezőgazdasági termelés főleg az aszály és a szőlőültetvények elfagyása miatti terméskiesés következtében jelen­tősen elmaradt a tervben előirányzottól és alacsonyabb az 1936. évinél. A belföldi felhasználás az előirányzott kismértékű csökkenés helyett bővült. A számítottnál gyorsabb volt a jövedelmek, ezen belül a keresetek növekedése. Ezért is szükségessé vált — hatósági intézkedé­sek révén — a fogyasztói árszínvonalnak a tervezettet meghaladó emelése. A lakos­ság fogyasztása így is — elsősorban a megtakarítások terhére — számottevően nőtt. A szocialista szektor beruházásai — leginkább a vállalati körben és a taná­csoknál — jelentősen meghaladták a ter­vezettet, mennyiségük az előző évihez ké­pest emelkedett. A készletfelhalmozás mértéke — elsősorban a belkereskedelmi készletek csökkenése miatt — alacsony volt. A konvertibilis elszámolású áruforga­lomban a kivitel erőteljesen nőtt, a beho­zatal — a tervezettől eltérően — nem mér­séklődött. A passzívum lényegesen csök­kent, de a tervezett kismértékű aktívum nem jött létre. Az idegenforgalomban a bevételek erőteljesen növekedtek. A fize­tési mérleg hiánya az előző évinél lénye­gesen kisebb lett, de a tervezettet megha­ladta. A rubelelszámolású áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal a terve­zetthez közclállóan alakult. A csereará­nyok javultak. A tervezettnél valamelyest nagyobb kiviteli többlet keletkezett. A gazdasági egyensúly más területein — így az anyag- és árupiacokon — a hely­zet érezhetően romlott. Az állami költségvetés bevételei a szá­mítottnál jobban, kiadásai ahhoz közeii- áUóan emelkedtek. A deficit így — dön­tően az évközi intézkedések eredménye­képpen — a tervezettnél és az előző évi­nél lényegesen kisebb lett. A vállalatok jelentős részének pénzügyi helyzete az év során érezhetően kedvezőbb volt a telje­sítmények alapján indokoltnál. A fizetés- képtelen vállalatok elleni eljárások meg­indításában nem történt érdemi előrelépés. A gazdasági szabályozás következetlen­ségei, a támogatások és kedvezmények szé­les köre miatt továbbra sem volt kielégí­tő az összhang a ténylegesen megtermelt és a felhasználható jövedelmek között. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá az 1988. évi terv fő céljait és előirányzatait. Az 1988. évi gazdasági mun­ka fő célja, hogy megkezdőd­jék a Magyar Szocialista Munkáspárt gazdasági-társa­dalmi kibontakozási prog­ramjának, illetve a kormány ezt szolgáló stabilizációs munkaprogramjának a végre­hajtása. A gazdaságpolitikában és a gazdaságirányításban a .nép­gazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javítását, a gazdasági szerkezet korszerűsítésének gyorsítását, a gazdasági haté­konyság növelését kell elő­térbe helyezni. Szelektív, az egyensúlyi és a szerkezetkor­szerűsítési célokat összehan­golt? és érvényre juttató, más célokat, ezeknek határozottan alárendelő termelési és elosz­tási politikát kell követni. \ A gazdasági egyensúly a-' javításában a fő cél a konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány nö­vekedésének erőteljes leféke­zése. A terv előírja, hogy a folyó fizetési mérleg passzí­vuma konvertibilis valuták­ban 500 millió dollár körül alakuljon. Ehhez a külkeres- kédelmi forgalomban mintegy 250 millió dollár aktívumot kell elérni. Fontos követel­mény, hogy az aktívum a gaz­daságos kivitel bővüléséből és a behozatal ésszerű megtaka­rításából származzon. A rubelelszámolású árufor­galom. a kölcsönös előnyök alapján bővül. Szorgalmazni kell a fizetőképes hazai ke­resletnek megfelelő behoza­tal növelését, a kivitel ezzel összehangoltan emelkedhet, az aktívum legfeljebb 150 millió rubel lehet. Fontos cél, hogy a belföldi pénzügyi egyensúly is javul­jon, ezen belül az állami költ­ségvetés hiánya lényegesen mérséklődjék. Biztosítani kell az anyagi és pénzügyi folya­matok összhangját. Ezt szigo­rú monetáris politika, az ál­lami támogatások jelentős mérséklése, a minden irányú takarékosság fokozása támasz- sza alá. A belföldi piaci egyensúlyt megfelelő kínálattal, a terme­lő, a szolgáltató, a kereskedel­mi vállalatok jobb együttmű­ködésével is javítani kell. l » A , termelés csak az egyensúlyi követelmé­nyeknek megfelelő szerke­zetben és a hatékonyság nö­vekedésére alapozva emelked­het. A bruttó hazai termék 1—1,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 1 százalékkal nő. A termelés szerkezetének át­alakítását á műszaki fejlődés élénkülésére, eredményeinek hasznosítására is támaszkodva úgy kell meggyorsítani, hogy erőteljesen bővüliön a gazda­ságos konvertibilis kivitel és számottevő importmegtaka- ritásra kerüljön sor. Követel­mény, hogy javuljon a termé­kek nemzetközi versenyképes­sége; fokozódjék a jövedelem­termelő képesség. Érdemi ha­ladást kell megvalósítani a nem hatékony tevékenységek, ezen belül a gazdaságtalan ki­vitel visszaszorításában, átala­kításában vagy felszámolásá­ban. az ezekhez nyújtott tá­mogatások és kedvezmények mérséklésében és megszünte­tésében. A fizetésképtelen gazdálkodó szervezetekkel szemben következetesen al­kalmazni kell a felszámolási eljárást. * A terv előirányozza, hogy a belföldi felhasználás, különösen a lakosság fogyasz­tása mérséklődjék. A bruttó hazai termék belföldi felhasz­nálása körülbelül 1 százalék­kal. a nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása 1,5—2 szá­zalékkal csökken. A lakosság fogyasztása 2—2.5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövede­lem 2.5—3 százalékkal mér­séklődik. A közösségi fogyasz­tás reálértéke nem emelked­het. A kibontakozást elősegí­tő, hatékony, egyensúlyjavító fejlesztések forrásai — főleg a feldolgozó ipar és az agrár­szféra versenyképes tevékeny­ségeinél, valamint a távköz­lésben — bővülhetnek, más területeken a beruházások mérséklődnek. j \ Meg kell gyorsítani a gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztését, foko­zottabban hozzáigazítva a gazdaságpolitika követelmé­nyeihez. Olyan gazdálkodási környezetet kell kialakítani, amelyben tartós gazdasági kényszer érvényesül a vállal­kozói készség fokozására, a bel- és a külpiaci igényeknek megfelelő kínálatnak, főleg a konvertibilis exportnak a nö­velésére. a nagyobb jövede­lemtermelésre. A szabályozó- elemek összhangjának erősíté­se, a szigorú pénzügyi és költ­ségvetési politika, a határo­zott gazdaságirányítási maga­tartás révén javul a pénzügyi egyensúly; a belföldi vásárló­erő csak a tervben előírt ke­retek között alakulhat. _ \ Meg kell gyorsítani a e>' műszaki fejlesztés ered­ményeinek a termelésben tör­ténő hasznosítását. Ennek elő­segítése érdekében az általá­nos közgazdasági környezet és a finanszírozás korszerűsítésé­vel el kell érni, hogy a mű­szaki fejlesztés egyre inkább vállalkozói jellegű tevékeny­séggé és érdekké is váljon. Szélesedni fog az innovációs bankok tevékenysége, ezek — kockázati tőkebefektetés ré­vén is — az eddigieknél na­gyobb mértékben finanszíroz­zák az új műszaki ötleteken és eljárásokon alapuló akció­kat, vállalkozásokat. A kuta- tásigényesebb gazdálkodó szervezeteknél — mások ter­heinek egyidejű emelkedése mellett — mérséklődik a köz­ponti műszaki fejlesztési hoz­zájárulás. Megszűnik a gaz­dálkodó szervezetek kötele­ző műszaki-fejlesztési alap képzése. A termelő ágazatok fejlődése A terv szerint az ipari ter­melés a szerkezeti változások mellett, az egyensúlyi követel­ményekkel összhangban, 1 szá­zalékkal növekszik. A hozzá­adott érték, illetve a konver­tibilis elszámolású kivitel a bruttó termelést meghaladó mértékben bővül. Az értékesítési lehetőségek­nek megfelelően, az átlagot meghaladóan nő a könnyű- vegyipari és a gépipari ter­mékek termelése és konver­tibilis elszámolású kivitele. Csökken a hengereltacél-, a karbamid- és a polipropilén­kivitel; ezt más, gazdaságo­sabb exporttal szükséges pó­tolni. Az ipari — elsősorban a gépipari — termékek rubel­elszámolású kivitele csak a behozatallal arányosan bővül­het. Az export szerkezetét úgy kell változtatni — egyeztetve az érintett KGST-országokkal —, hogy csökkenjen a támo­gatásigényes kivitel, növeked­jen a fajlagosan alacsony kon­vertibilis elszámolású impor­tot tartalmazó, gazdaságos ter­mékek aránya. Az ipari termékek konverti­bilis elszámolású behozatalá­nak csökkentését segítse a gazdaságos importhelyettesítő tevékenységek bővülése, külö­nösen részegységekből és al­katrészekből, más közbenső termékekből, egyszerűbb fo­gyasztási cikkekből. Állami szervezőmunka is elősegíti, hogy az importot he­lyettesítő termelés erőtelje­sebben járuljon hozzá a hazai kereslet kielégítéséhez; elő­mozdítja a lehetséges terme­lők és felhasználók közötti kapcsolatok kialakulását. A meglevő berendezések ki­egészítő fejlesztésével, pótlóla­gos elektronizálásával is kor­szerűsödik az ipari technoló­gia, javul a termékek műsza­ki színvonala. Folytatódik az ipari terme­lés és értékesítés szervezeti rendszerének korszerűsítése, különösen a feldolgozó ipar­ban. A rugalmas működést gátló monopolhelyzetek foko­zatosan meg fognak szűnni. A nagyobb gazdálkodó szerve­zetek fejlődése mellett dina­mikusan bővül a szövetkeze­tek, a kisvállalkozások és a magánszektor ipari és szolgál­tatási tevékenysége. A főbb ipari ágazatokban az alábbi fejlődéssel lehet szá­molni; A széntermelés várhatóan az 1987. évi szinten marad. Néhány gazdaságtalanul mű­ködő mélyművelésű bányában, valamint a nógrádi peremi külfejtésnél megszűnik a ter­melés. A kőolaj- és földgáz­termelés az ez évihez hasonló XXXI. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Ara: MM fariul 1337. DECEMBER 37., VASÁRNAP Karácsony a Parlamentben és Foton Közös fenyőfa a társalgóban lesz. A viUamosenergia-terme- lésben az atomerőművi terme­lés részaránya emelkedik, a szénhidrogén bázisú villamos- energia-termelés ennek meg­felelően mérséklődik. A kohászat termelése csök­ken, ezen belül a vaskohá­szatban a nyersvas-, a nyers­acél- és a hengereltáru-terme- lés mérséklődik, a feldolgozot- tabb termékek termelése kis­mértékben nő. A gépipar termelése a nem rubelelszámolású kivitel, vala­mint az importot helyettesítő termelés dinamikus bővülésé­vel az átlagot meghaladóan növekedhet. Számottevően emelkedik az elektronikai ter­mékeket előállító szakágazatok (híradás- és vákuumtechnika, műszeripar) termelése. Mikro­elektronikai alkatrészeket gyártó magyar—szovjet ve­gyes vállalat alakul. Bővül a szerszámgépek, a vákuumtech­nikai gépek, az ipari robotok, az atomenergetikai berende­zések, a vegyipari és élelmi- szeripari gépek, a közúti jár­művek termelése és kivitele. Több. nem hatékonyan műkö­dő gépipari nagyvállalatnál felgyorsul a szervezet és a ter­melési szerkezet korszerűsíté­se. Növekszik a középvállala­tok száma, bővül a háttéripa­ri termékeket előállító kisvál­lalkozások tevékenysége. A vegyipar termelése az ipa­ri átlagot meghaladóan fejlő­dik. Nem nő a feldolgozott kő­olaj'mennyiségé, de emelkedik a magasabb feldolgozottságú, értékesebb termékek részará­nya. A könnyűvegyiparban — a gyógyszer-, növényvédöszer-, intermediergyártás központi gazdaságfejlesztési program céljaival összhangban — az át­lagosnál gyorsabban bővül, a gyógyszerek, a növényvédő szerek, valamint a műanya­gok és a gumiipari' termékek gyártása.' A lakosság által -felhasznált építőanyagok 'közül egyes ter­mékeknél az előrehozott vá­sárlások visszahatásaként a kereslet csökkenése, más épí­tőanyagoknál _ kismértékű bő­vülése várható. A könnyűipar termelése a keresleti viszonyoknak meg­felelően, valószínűleg az ez évi szinten marad. Bútorból, pa­mutszövetből, len-, kender­szövetből, cipőből jelentősen növekszik a konvertibilisex- port-célú termelés. A csökkenő é#. szerkezetében változó építési kereslet gazda­ságos kielégítése érdekében az építőipar legfontosabb fel­adata a rugalmas piaci alkal­mazkodás. Az építési-szerelé'i tevékenység 3—4 százalékka] csökken. Javítani szükséges a lakás­építés minőségét és gazdasá­(Folytatás a 3. oldalon.) ^ y Idén is megrendezték a ha- ^ gyományos öttörökarácsonyt a ^ Parlamentben. December 25- 2 én, 26-án sok száz gyermeket í szórakoztatott a vidám míi- '/, sor. Lapunk riportere Fptra lá- y fogatott el, olyan fiatalokhoz, 'S akiknek különösen boldog ün- •/ népük volt. — A társalgóban van egy közös fenyőfánk is, 24-én tar­tottunk ott egy kis ünnepsé­get —• mondja Puska László, a fóti ifjúsági ház gondnoka. A lakók legszebb karácsonyi ajándéka — amit nem a fa alá tettek — az volt, hogy végre beköltözhettek ottho­naikba. Már az átadás is ké­sett. nem beszélve a gáz be­kötéséről. A gyermekvárosban szorongó leendő lakók pedig aggódva figyelték: mikor ve­hetik birtokukba . új otthonu­kat. Decembertől már 14 lakója van az ifjúsági háznak és az év végéig ez a szám még emelkedik. A lakásszerződés két évre szól, havi 300 forin­tot kell fizetniük a fiatalok­nak és természetesen a rezsit. — A késői átadás ellenére nagyon jó a lakók hangulata — mondja Puska László. — ■Bár sok apró, bosszantó hiba van, például rossz szigetelés, hibás zár, de ne legyünk 'ün­nepre n-tók, nagyon boldog mindenki, örül az új otthoná­nak. Az első hétvégén ki­sebb házszentelőt tartottunk, melyre meghívtuk a gyermek- város igazgatónőjét is. Én már az ideköltözésük előtt ismer­tem a lakókat, hiszen szin­tén a gyermekvárosban éltem. Édesapám ott zenetanár, fe­leségem, Kalló Tímea pedig nevelő. Kik lehetnek lakói az if­júsági otthonnak? Elsősorban a gyermekseárosból kikerülők (tervezik, hogy fiatal pedagó­gusoknak is adnak itt szál­lást), akiknek már van vala­hol lakásigénylésük, de köte­lező az elötakarékosság is. — Nagyon jó érzés, hogy 17 évesen lakásom van — mond­ja Krisa Judit, aki a gyer­mekvárosban felügyelő. — Ba­latonéi Tündivel Vagyok egy szobában, nagyon jó barátnők vagyunk. A szobák berendezésednek java részét (két heverő, asztal, fotelek) a Magyar Vöröske­reszt adta, de sok bútordara­bot a lakók szereztek be. ’ — A mi kis karácsonyfánk — mutat a sarokba Judit. — Én sajnos éjszakáztam az ünnep estéjén, innen mentem dolgozni — folytatta Krisa Judit. — Szilveszterkor pedig, irány Budapest! Kalló Tímea éppen az.aján­dékokat nézegette, amikor új otthonukról kérdeztem. — Ég és föld a különb­ség, így válaszolhatnék legrö­videbben — mondta a gond­nok felesége. — Amíg a gyer­mekvárosban laktunk, nem volt egy perc nyugalmunk sem. Azon kívül szeretnénk egy gyereket is, amihez, itt gz ifjúsági otthonban ideális a lakás. Mi is építkezünk, egy kisebb házba fogunk majd költözni, Fót határában.' Cs. Z. Krisa Judit és barátja együtt ‘í*“1 Az ünnepi , .. A,, ü - f*7 műsor nagyon tetszett az Ország­unnepeltek uj otthonukban f: ház kis vendégeinek. Az úttörők Idei hagyományos karácsonyi ünnepségének új­donsága volt, hogy a négy égtáj Télapója köszöntötte az út­törőket A népgazdaság jövő évi terve PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom