Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-23 / 302. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX.' ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1987. DECEMBER 23., SZERDA Kétféleképp gázos ügy Hivatalosan hátrányos helyzet A panaszos azt mondja: — ... hirtelen nem is tu­dom, hányán jártunk így az utcában. Az biztos, hogy aki nem a maszek szerelőt válasz­totta, hanem a Javszer monori kirendeltségét, az most dü­höng, a többiek viszont yidá- man fűtenek a gázzal... Mi úgy gondoltuk — mert hát egy ilyen gázbekötési ügy amúgy sem olcsó —, hogy állami vál­lalattal készíttetjük a terveket, a költségvetést és a munkát, mert kétségtelenül hozzáférhe­tőbb árakat szab. A Javszer­nél meg is ígértek nekünk mindent, hogy olcsón, szaksze­rűen, gyorsan ... Ezt mondták még akkor is, amikor a kis-, iparos már rég túl volt az egészen, az utcabeliek egy ré­sze már gázzal fűthetett. Igaz, akkor már némi mentegetőzés is elhangzott, hogy alkatrész- hiány van, hogy aláírások késnek, de a vezérszólam vál­tozatlanul az volt: nyugodjunk meg, egykettőre használhatjuk mi is a gázt. Elfogyott De erről szó sincs, holott hónapok teltek el a legelső ígéret óta. Ami a leginkább bosszantó az egészben, az az, hogy hülyének nézik a meg­rendelőt. Hogy nem azt mond­ják neki: uram — esetleg asz- szanyom —, elfogytak az al­katrészeink, nem győzzük a tempót, gondjaink vannak, ezért ha tud még várni, ak­kor megköszönjük a türel­mét, de ha nem, forduljon ön is kisiparoshoz vagy ahová tud... Nem. Rezzenéstelenül hang­zottak el az ígéretek, amikben a megrendelő hitt — miért is ne hitt volna? — utóbb kide­rült, hogy. hitegették. Szalad­gálhatott szénért, mert a nyá­ron a fuvarosok be sem tudtak volna jönni az utcába a gáz­vezeték földtúrásai miatt, szer­vezhette át az előre elterve­zett fűtését, és válhat a cso­dára ... Nézzen körül A panaszos dühöng. Vannak napjai, amikor a televíziós műsor, az Ahlak stábját sze­retné kihívni, vannak percei, amikor úgy érzi, be kell men­nie a Javszer kirendeltségére, hogy ott kipakolja összes mér­gét. Aztán vannak órái, ami­kor tehetetlennek érzi magát, kiborul: belerángatták őt so­kadmagával egy olyan tete­mes költséggel járó beruhá­zásba, aminek tán sose élvez­heti az előnyeit, vagy mire esetleg érzi, már rángatózni fog a feje az idegességtől. Krizsán György, a Javszer monori kirendeltségének veze­tője ezzel szemben azt mond­ja: — Nézzen körül, kérem! Körülnézek. A terem, ametv a nem is távoli múltban — a nyáron még például — zsúfol­va volt a legkülönfélébb, gáz­zál és egyéb energiahordozók­kal működtethető készülékek­kel, üres. mint Egyiptom rak­tárai a hét szűk esztendő után. Párbeszédünk is üresen kong benne. — Bekötöttünk az utóbbi hónapokban 140 lakást, még Menetrendi változások A Volánbusz monori üzem- igazgatóságától kapott tájékoz­tatás szerint holnap, decem­ber 24-én. csütörtökön, autó- buszjárataik a munkaszüneti napokra érvényes menetrend szerint, de módosítással köz­lekednek. Az alábbiakban is­mertetjük a legjelentősebb változásokat: Budapest—Üllő—Monor kö­zött az utolsó járat a Nagyvá­rad térről 17 óra 40 perckor indul, Monorró) a Nagyvárad térre pedig 16 órakor. Vecsés- ről a Martinovics térről szin­tén délután 4 órakor indul az Utolsó járat a főváros felé, a pestlőrinci Béke térről pedig 16.40-kor lehet utoljára ezen a vonalon Vecsésre jutni. Vecsé- sen a vasútállomásról az utol­só járat 14.55-kor, a Nagyvá­rad térről ellenkező irányba 16 órakor indul. A Budapest-Rákoskeresztűr— Gyömrö—Monor közötti sza­kaszon ezen a napon Monqnról a főváros irányába 14 óra 40 perckor lehet utazni, a rákos- keresztúri BKV-végállomásról pedig 16.10-kor jön el az utol­só autóbusz Monor felé. Ezen a napon a kerepestarcsai kór­házba Monorról egyébként 13.50-kor, illetve Kerepestar- csáról 17.15-kor induló járatok nem közlekednek. A Monor—Gomba—Pánd kö­zötti útvonalon az alábbiak szerint közlekednek az autó­buszok: Monorról Felsőfar- kasdra az utolsó járat 18.30- kor. Gombára, Kávára, Pánd- ra 18.40-kor indul. Ellenirány­ba az utolsó járat Felsőfar- kasdról 19 órakor Gomba ta­nácsházáig, Bényéröl 17.43-kor, Gomba tanácsházátó' 17.36- kor, Pándról pedig 17.28-kor indul. Az utolsó járat Monor­ról Nagykátára 9.50-kor, onnan pedig vissza 17.05-kor indul. Tápióbicskére 16.55-kor mégy ezen a napon utoljára autó­busz. Vasadra és Csévharasztra Monorról legkésőbb a 16.25- kor induló autóbusszal lehet eljutni, Csévharasztröl pedig 15.35-ikor jön Momxrra a leg­utolsó busz. Aki esetleg Nyár­egyházára, Pusztavacsra, ne­tán Örkénybe akar eljutni Monorról. annak a'vasútállo­másról 9.30-kor induló járatra kell jegyet váltania. Felső- Nyáregyházára, Monori-erdö- ről a vasútállomástól a késő délutáni órákban, 17.30-kor is el lehet jutni, Onnan vissza a legkésőbbi járat az általános iskolától 16.52-kor indul. Pi­lisről szintén Nyáregyházán át Újlengyelbe 18.5Ó-kor megy az utolsó autóbusz. Az utolsó járat az újlengyeli autóbusz- fordulótól 17 óra 15 perckor indul. Úriból a sülysápi vas­útállomásra legkésőbb a 15 óra 25-kor induló autóbusszal le­het eljutni. Ellenirányba 16.13- kor közlekedik autóbusz. Aki Sülysápról Kákára kíván el­jutni, annak 16.13-ra kell a vasútállomáson lennie. A helyi járatokat érintő változások: Monoron az utol­só járat a vasútállomásról 15.25-kor, a vásártérről 15.55- kor indul. Péterin a tanács házától legkésőbb a 17.15-kor közlekedő autóbusszal lehet ki jutni a vasútállomásra, onnan pedig visszafelé 17.25-kor in dúl az utolsó járat. Sülysápon az autóbusz-fordulótól 15.40- kor. a vasútállomásról pedig 16.13-kor indul csütörtökön az autóbusz. körülbelül száz van. Időköz­ben kifogytak az alkatrészeink, pótláshoz nem jutottunk, két brigádunkat át is kellett irá­nyítani Budapestre más mun­kára, ne kelljen itt ölbe tett kézzel üldögélniük. A megren­delőt azonban sosem hiteget­tük. Elmondtuk — én magam is elmondtam nemegyszer —, hogy átmeneti nehézségekkel küzdünk, aki tud, szíveskedjen türelemmel várni. Volt, aki nem tudott, soronkívüliséget kellett biztosítanunk például annak az idős asszonynak, aki a szomszédoktól kölcsönbe ka­pott kályhával próbált fűteni, annak a fiatalasszonynak, aki mozgássérült kisgyerekét ne­veli, s a másiknak, aki három apró gyerekét neveli egyedül, s ’ egy gramm szenet sem tu­dott megvenni. A kisiparossal sajnos nem versenyezhetünk. Köztudott, hogy a terveket el kell külde­nünk Ceglédre, az aláírásra négy, hat hetet is vámunk kell. S bár igaz, hogy a költ­ségvetésünk feleannyiba kerül, mint a magánszektor által ké­szítetté, az állampolgár inkább fizet többet — mert a gyorsa­ságot fizeti meg. „Jattért” van alkatrész, jattért van minden — ezzel viszont mi nem kívá­nunk élni, nem is élhetünk. Azzal az utcával egyébként^ amit a panasz nyomán emle­get, hasonló cipőben járunk. Elkészültek a tervek — aztán kiderült, hogy a „beállók” má­sutt szerepelnek rajtuk mint a tanácsnál meglevő térképe­ken, ami szabálytalan’, tehát újra el kellett készíttetni őket. Aztán f elküldeni Ceglédre. Menet közben derült ki, hogy januártól a költségvetésnek is más árakkal kell dolgoznia, ezek is módosításra szorultak, öt mérnökünk csak erre volt ráállítva, most már folyama­tosan érkeznek vissza az ira­tok, de az idén az érintett ut­cában már csak két házat tu­dunk bekötni. Januártól egyébként várha­tóan egyszerűbb lesz a dol­gunk. Lesz saját meósunk, aki felülvizsgálja a papírokat, kértük, hogy legyen aláírási jogunk is — másfél hónapos várakozási időket tudunk így kiiktatni. S bár áraink vala­mivel magasabbak lesznek, még így is jóval olcsóbbak mint a kisiparosoké. Tanulság Elhangzott tehát a kétféle álláspont, a kétféle vélemény. Lehet tudomásul venni és le­het vitatkozni rajta. Jómagam azt a tanulságot tartom a leg- figyelemreméltőbbnak, ami a „jattról” szól, s ami változat lanul hátrányos helyzetbe hoz állami céget és megrendelőt egyaránt. Természetesen kö vetkezmények nélkül. K. Zs. Ü kerül az ünnepi asztalra Ha nem csak a korról van sió Jól emlékszem arra az eset­re, amikor a nyáron, a leg­nagyobb kánikulában láttam csákányozni egy idős férfit. Nem a kora tűnt fel, s nem is az, hogy patakokban csör­gött végig a testén a verej­téke, hiszen nehéz fizikai munkát végzett. Négyszer mentem el mellette oda-vissza, reggel nyolctól délig. S mint­ha csak rám várt volna, min­dig akkor töltött magának az üvegből, amikor mellé értem. A tekintélyes méretű bögre tartalmát egy húzásra meg­itta/ Aztán a hozzátartozói csodálkoztak, hogy amikor el­sőt kondult a déli harangszó, az öreg elájult.. A kis presszóban, rajtam kívül csak egy ismerős ült az asztalnál. Beszélgettünk, köz­ben fogyasztottam a magam egy üveg sörét. Mondanom sem kell, hogy akkor még jó­val melegebb volt az idő a szabadban. Szóval beszélget­tünk. Aztán amikor elfogyott a közös témánk, mint általá­ban férfiak között szokásos, a nőkről, majd az ivásról folyt tovább a diskurzus. Elmesélte ismerősöm, hogy odahaza csak a saját borát issza, de idegem­ben mindig sörözik. Legutóbb egy nap alatt tizennyolc üveg sört ivott meg. Persze úgy be- csiccsantott, hogy este, nem is­merte meg a saját feleségét, pedig hazafelé menet az utcai lámpa alatt találkoztak! Hát erre már piszkálődni kezdett bennem a kisördög. Meg kellett kérdeznem tőle, hogy valóban érezte-e a har­madik üveg sör után, az ötö­dik, a tizedik, a tizennyolca­dik ízét. A válasz kissé szé­gyenkezés, de nemleges volt. Hogy akkor miért ivott any- nyit? Mert megszokta... Hát igen, a szokás nagy úr. Ez látszik a hazánkban honos étkezési, és ivási szokásokon is, aminek következményeiről az egészségügy, a gyámügy dolgozói kötetekre rúgó törté­neteket mesélhetnének el. jjljl Ezek után talán érthető, hogy miért tetszett meg az a legújabb kiadású szakács­könyv, ami a régi ízek, fűsze­rek, étkek leírása mellett a rég elfeledett, igazi borivási szokásokkal is olyan színesen, kedvcsinálóaji foglalkozik. Mert ugye szép hazánkban nem annyira ivási, mint in­kább vedelési szokások alakul­tak ki. Bár a nóta szerint jó bor, jó egészség, szerintem az egészséges ember engedheti meg magának, hogy (mérték­kel!) igyon, de csakis jó bort, ha éppen ez a kedvence, s nem a sör vagy a pálinka. De néz­zük csak, hogy mit írnak a borászok ennek a nedűnek a történetéről, a borivási, élve­zeti szokásokról. A patika, szó a görög apoté- kából származik, ami viszont borraktárt jelent. Századokon át a bor volt a legfőbb orvos­ság. így volt ez nemcsak a sa- lernói iskola idején, hanem például Erdélyben jóval ké­sőbb is. Apafiné Bornemissza Anna kéziratos szakácsköny­vében egy füzetnyi Kultsár mesterség című adalékot talá­lunk, amely „ritka és drága trocío”-ként másolatokban forgott közkézen. E könyvecs­ke végtelenül érdekes és műve­lődéstörténetilég értékes borá­szati utasításokat tartalmaz, de számos gyógybor ,receptjét és azok orvosi javallatát is tartal­mazza. Nadányi Lajos Kerti dolgok című fordítását (1669) hasonló függelékkel látta el és Pápai Páriz Ferenc nagy jelentősé­gű Pax Corporis-a nagyjából ugyancsak az említett írások­ban szereplő gyógyborokat említi. E szerint az ürmös, zsályás, rozmaringos, euphra- sia, székfüves, és egyéb borok­kal gyógyították a különböző lelki és testi nyavalyákat. Nos, lehetséges, hogy jó né- hánya-n a testi-lelki nyava­lyáikra nyakalják a töménte­len „gyógyvinkót’V aminek rá­adásul nem is az a lényege, hogy jó legyen, hanem árt­son?! Hát akkor nézzük meg, hogy eleink — még alig néhány év­tizeddel ezelőtt is —, hogyan szerették, hogyan itták a bort. A borivás mindenkori aranyszabálya a mértékletes­ség. Ennek betartását a bor szépsége, esztétikai értéke is megkönnyíti. A bort csupán kortyolgatni, ízlelgetni kell. Az, aki rájön annak a neme­sebb élvezetnek a nyitjára, amit a bor lassú ízlelgetése szerez, képtelen lesz azt egy­ből felhajtani, mint ahogy szentségtörésnek véli majd a nemes bor vizezését. Ugye aki így ír, így beszél a borról, annak élvezetéről, azt nem fogjuk megszólni, ha a karácsonyi, ünnepi asztalra feltesz egy flaskával, a jó ha­zaiból. Ám ebből következik a kérdés, * hogy vannak-e jó boraink, amiket nem szabad vedelni? t:;:a A kérdést a terület „borgaz­dájának” tettem fel, a Pro- montor-Vin Borgazdasági Vállalat nagykátai kirendelt­ségében. Ugyanis a nagykátai pincészet látja el a maga és a társvállalatok borával a helyi, a tápiószelei, a sülysápi és a monori központú áfész-ek boltjait. A kérdésre adott igen érdekes, részletes választ ha­marosan közöljük. Aszódi László Antal 7? Maid elolvad masától f? Sajnálkozva és elképed­ve néztem a múlt hét vé­gén a tévében a mentők által beszállított kéz- és lábtöréses eseteket. A kényszerű várakozást, sor­ban állást. Az annyiszor elkoptatott szó, a megelő­zés jut eszembe, a körülte­kintő, egymásra vigyázó magatartás. Végiggyalogoltam a hosz- szú Ady Endre utat, az ónos, keményre fagyott jégpáncélon egyensúlyoz­tam, közel háromne­gyed órát. Tisztességesen csak néhány ház (ingatlan) előtt volt felszórva az út, hamuval vagy homokkal. A többi ház előtt, mintha nem laktak volna benne, sima, jégtükör! Kérdeztem tőlük, azok­tól, akik közömbösek, ha­nyagok: ők nem közleked­nek? Nem mennek hús­boltba, piacra, hivatalos ügyeiket intézni? Vagy ta­lán ők helikoptert rendel­nek, esetleg taxit? Nem közös gond, állam- polgári kötelezettség házuk előtt felszórni a járdát, elvezetni a vizet, egyálta­lán tisztán tartani környe­zetüket? A válasz egyértelmű: de igen, az ember önbecsülé­séhez tartozik, hogy tisz­telje törvényeinket, s úgy éljen, cselekedjen. Igen, sajnos mondhatják: van olyan állami intézmény, székház stb., ahol ha­sonlóak az állapotok. De ez csak részigazság, hamis következtetéseket sugall. Először én jövök, nekem, neked, önnek kell a jó, a követendő példát szolgáltatni, akkor mind kevesebben lesznek a ha­nyagok, a „törvényen” kí­vüliek, a mannát várók — „majd elolvad” szemléle­tűek. Addig azonban szomo­rúan nézhetjük a tévé képernyőjén a sok áldoza­tot, a láb- és kéztöréses balesetet szenvedteket. Va­jon nem okít a tanulság, tisztességesebb gondolko­dásra és cselekvésre? Hörömpő Jenő Gombán, Bényén és Káván csütörtökön, pénteken és szom­baton: dr. Nagy Márta (Káva, tanácsháza; Gyönirőn, Magló­don és Ecseren: központi ügye­let (Gyömrő, Steinmetz kapi­Kulturális programok Ecseren szerdán 10 órától a fogyókúrázók klubjának fog­lalkozása, 15.30-tól logopédia, 17.30-tól zenés torna óvodá­soknak, 18.15-től dzsesszbalett kiscsoportosoknak, 19-től a nagycsoportosoknak. Csütör­tökön 10-től a fogyókúrázók, szombaton 16-tól a nyugdíjas­klub foglalkozása. Karácsony másnapján Maglódon Ünnepi teremfoci lesz Bizonyára jó ünnepi beve­zetés lesz a résztvevőknek az a kispályás teremfoci-villám- torna, amelyet karácsony má­sodik napján, december 26- án, szombaton rendeznek a Maglódi Általános Iskola tor­natermében. A Parking étterem vezetője szervezi a tornát, amelyet — a csapatok számától függően — vagy körmérkőzéses vagy egyenes kieséses rendszerben bonyolítanak le. A mérkőzé­seken 5-f-l tagú csapatok in­dulhatnak, kizárólag sportci­pőben. Igazolt és nem igazolt játékosok is szerepelhetnek. Az ünnepi kispályán foci- torna szombaton 12 órakor kezdődik Maglódon. Nevezni addig is a Parking étterem­ben lehet, de a helyszínen is elfogadnak még jelentkezése­ket a .torna megkezdése előtt. A győztes és a helyezettek értékes jutalmakat kapnak. —cr Gyomron ma és holnap 12- től 18-ig Ünyi István festőmű­vész kiállítása, filmvetítés, szerdán és csütörtökön 17.30- tól: Kicsorbult tőr (színes, szinkronizált amerikai krimi), pénteken és szombaton: Hár­man a slamasztikában (színes, szinkronizált amerikai bűn­ügyi filmvígjáték). Az úttörő­házban ma 15-től asztalitenisz­bajnokság. Monoron a filmszínházban ma 16-tól: A szél harcosai (szí­nes, szinkronizált japán rajz­film), 18-tól és 2Ó-tól videó: Keoma (olasz kalandiilm), pénteken és szombaton 16- tól: Kurta farkú Peti cica Americicában (színes, szink­ronizált svéd rajzfilm), 17.30- tól: Vang Vu, a kung-fu hő­se (színes, kínai kalandfilm, 19-től: Ász (színes, szinkroni­zált olasz vígjáték). Úriban ma 17.30-tól német nyelvtanfolyam kezdőknek. Veesésen szerdán 17-től a bé. lyeggyűjtő szakkör foglalko­zása, 18-tól a Más Színház próbája, szombaton 19-től . diszkó. tány u. 62.), telefon: Gyömrő 70); Monoron, Monori-erdöu, Vasadon, Csévharaszton és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a szakorvosi ren­delőintézetben) ; Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40.); Süly­sápon, Úriban és Mendén: központi ügyelet (Sülysáp, Losonczi u. 1., telefon: Süly­sáp 50); Üllőn: dr. Koncz La­jos, Veesésen: központi ügye­let, a szakorvosi rendelőben (Bajcsy-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Veesésen a Já­nos utcai, az üllői és a gyöm- rői. Fogorvosi ügyelet csütörtök reggel 7-től 13 óráig Monoron a szakorvosi rendelőintézetben, a vecsési és az üllő betegeket 8- tól 13 óráig a vecsési szakren­delő fogászatán látják el. (Cím: Vecsés, Bajcsy-Zs. u. 68.). Egyéb időpontban, tehát csü­törtökön 13 órától vasárnap reggel 7 óráig Budapesten, a VIII. kerületben, a Szentkirá­lyi utcai szakrendelőben van sürgősségi fogászati ellátás. ügyeletes állatorvos: dr. Kapp Péter az I. körzetben, dr. Kiss László a II-ban és dr. Rudó József a III. körzetben. Beteg állatok bejelentése Monoron a főtéri gyógyszer­tárban csütörtök:'n reggel 8- tó! 13 óráig, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvosnál. •{ISSN 0133—2651 (Monori HiiSap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom