Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

PEST MEGYEI VILÁG PBOLETÁBJflí, EGYESÜLJETEK! MA XXXI. ÉVFOLYAM, 285. SZA.M Ára: 1.80 forint 1987. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Sajtónapi ünnepség a Munkásőrségnél Szerdán sajtónapi megemlé­kezést tartottak a Munkásőr­ség Országos Parancsnoksá­gán, amelyen részt vett és köszöntőt mondott Lakatos Ernő, az MSZMP Közpoftti Bizottságának osztályvezetője, ott volt Németh Jenő, a.Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese és Vajda Péter, az Újságíró Szövetség főtitkárhelyettese. Borbély Sándor országos parancsnok ünnepi köszöntő­jében méltatta a sajtó mun­káját, majd kollektív és sze­mélyi elismeréseket adott át. Az országos parancsnok díszoklevelet és kitüntető pla­kettet adományozott a Ma­gyar Hírlap, a Magyar Nem­zet és a Kelet-Magyar ország szerkesztőségének. Az 1987. évi sajtónívódíját Fodor László, a Népszava főszerkesztője, Pálos Tamás, az MTI fő- szerkesztője, a vezérigazgató első helyettese, Sándor István és Elek János, a tv-híradó főszerkesztő-helyettesei, Sági Agnes, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője, Erdélyi György, a Veszprémi Napló főszer­kesztője, Pallai János, a Ma­gyar Rádió szerkesztő-riporte­re, Kovalik Károly, a tv szer­kesztő-riportere, és Edelényi Gábor, a tv-híradó operatőre kapta 'meg. A Haza Szolgála­táért Érdemérem különböző fokozatát 13-an vették át. Baráti numkalátogatáson Budapesten Kádár—Jaruzelski találkozó Ezt követően a Parlament kupolacsarnokában Kádár Já­nos és Wojciech Jaruzelski aláírta a két állam kapcsolatai fejlesztésének 2000-ig szóló komplex programját. Szerdán a kora esti órák­ban elutazott Budapestről Wojciech Jaruzelski. A LEMP KB első titkárát és kíséretét magyar vendéglá­tóik búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. (A munkalátogatásról rész­letesen a 2. oldalon számo­lunk be.) Kádár János és a lengyel pártvezető a négyszemközti meg­beszélés előtt. Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására ba­ráti munkalátogatásra szerda délelőtt Budapestre érkezett Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Murikáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköz- társaság Államtanácsának el­nöke. Kíséretében van Józef Czyrek, a LEMP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára, Józef Koziol, a mi­nisztertanács elnökhelyettese, Boguslaw Kolodziejczak, a Fehérjéken gazdagabb takarmány Napelemes szénaszárító A napokban került sor a dömsödi Dózsa Tsz-ben elké­szült napelemes szénaszárító műszaki átadására. Hogy mi a jelentőségük a ködös, bo­rús tél eleji napokban a nap­energiával működő kollekto­roknak? Természetesen nem sok, a próbaüzem azonban nyáron, a lucernabetakarítás idején kezdődött. A szomszé­dos tehenészeti telep takar­mányszükségletét, harminchat vagon zöld lucernát helyeztek el itt és a kollektorok segít­ségével a tetőn felmelegített víz energiájával levegőt fúj­tak a takarmány alá. így a lucerna 55—60 százalékos nedvességtartalma a néhány hét alatt 13—14 százalékra csökkent. A laboratóriumi vizsgálatok adatai szerint az új létesít­ményben tárolt takarmány rendkívül értékes tápanya­gokkal, fehérjékkel, vitami­nokkal rendelkezik. A szarvasmarhák számára nél­külözhetetlen A-vitamin elő- vitaminja, a karotin a kazal­ban tárolt takarmányban ál­talában 6—3 milligramm ki­lónként. Az új szárítóból vett mintákban viszont ennek a tízszerese. Ezzel a zöld takarmánnyal etetett állatok tej hozama több, szaporodási képességük is jobb, lényegesen ellen­állóbbak. A megszárított ta­karmány a kollektorok alatt tavaszig sem romlik meg, nem nedvesedik, penészedik, hiszen a legkorszerűbb szá­mítógéppel vezérelt automati­ka vigyáz a hőmérsékletre, a nedvességtartalomra. A leg­kisebb eltérés esetén hűti, fűti, levegőzteti a takar­mányt. Hasonló automatikával fel­szerelt szárítók már dolgoz­nak máshol is a mezőgazda­ságban, a napelemes rend­szer azonban úttörőnek szá­mít. A kollektoros megoldás terve a Budapesti Műszaki Egyetem Hő- és Rendszer- technikai Intézetében dr. Imre László egyetemi tanár elkép­zelései alapján készült. A megvalósítást támogatta töb­bek között az OMFB, a MÉM és a Boscoop is.: LEMP KB titkársági irodájá­nak vezetője és Ernest Kucza, a LEMP KB külügyi osztás lyának vezetője. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János, valamint Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Kótai Géza, a KB osztályvezetője, a Köz­ponti Bizottság tagjai fogad­ták a lengyel vendégeket. Je­len volt Biczó György, ha­zánk varsói és Tadeusz Cze- chowicz, Lengyelország buda­pesti nagykövete. Délelőtt Kádár János és Wojciech Jaruzelski között megkezdődtek a megbeszélé­sek, amelyeken részt vett Kótai Géza és Ernest Kucza is. Az MSZMP főtitkárának és a LEMP KB első titkárá­nak véleménycseréjével egy időben a lengyel személyisé­gek magyar partnereikkel folytattak tárgyalást. A program ezután — a déli órákban — az Országházban folytatódott plenáris tárgya­lással, amelyen Kádár János és Wojciech Jaruzelski vezet­te a magyar, illetve a lengyel tárgyalócsoportot, s összegez­ték a megbeszélések eredmé­nyeit. Sorsfordító napok -Itt is együ“ , van dordforuiiw iiwfiun minden, ami áltál nyo- a morúságosnak minősít­hető az emberek szűkebb élettere. A többség pár négy­zetméteres térben él. sokadmagával. Szabadba, a^ sáros udvarra nyílik az ajtó, kémény helyett káljdiacső nyú­lik ki a falból. Helyi sajátosságnak látszik, hogy az udvarokon több kunyhót is emeltek, aszerint, hogy ki alapított új családot, vagy jövevényként kit fogadtak.be az eredeti tulajdonosok.” (3. OLDAL) Ifiét iír '■ • a jövő évtől ér­Ma fag l , .... mm vénybe lépő szabályo­0 púptól VaSftB kCÍt zások célja nem a gaz­dasági szervezetek tönkretétele, nyomorgatása, hanem a korábbinál gazdaságosabb, hatékonyabb termelés el­érése. Azok persze, akik idáig sem tudtak helytállni, kellően megfelelni a követelményeknek, lehet, hogy tönkremennek. De azt hiszem, hogy ezt^ igazából senki sem bánja, hiszen hosszú évek óta púpként hordoz­tuk őket a hátunkon.” (3. OLDAL) Sokan látták, „Többször megpróbált kfUisuittMfiwiv kikapaszkodni a pro­fi sártök sxívukha letársors dágványából, de végképp sohasem sikerült. Amikor egyik nővére há­zassága révén. jó anyagi körülmények közé kerül és két' testvérét magához veszi, hiába járatja gimnázium­ba, a háznál .úgy tartják, mint. szegény rokont. Nővéré­ben a nagyságos asszonyt tiszteli, a sógorban a doktor (5. OLDAL) „Akad olyan szálloda, ahol a szobák a hétvégeken, s van több olyan is, ahol fél áron vehetők igénybe. urat süvegeik” Szállodai kedvezmények egészen húsvétig naponta Több helyütt egy- vagy kéthetes, esetenként két-, há­romnapos hétvégi programot kínálnak a szokásosnál olcsóbban.” (8. OLDAL) Meghatározó: az eredményesség A Miiiisztertanáüs elneke Borsod megyében Orosz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke szerdán a kormány több tagjának kísé­retében Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe látogatott. A ven­dégeket a miskolci Tiszai pályaudvaron Dudla József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Ladányi József, a megyei tanács elnöke és Tímár Vilmos, a Miskolc városi pártbizottság első titkára fogadta. A látogatás záróaktusa volt annak a budapesti és győri konzultációnak, amelyen a kormány és az egyes régiók vállalatainak és mezőgazdasági nagyüzemeinek vezetői kölcsönösen tájékozódtak a gazdaság­politikai célokról, a gazdaságirányítás és a vállalati maga­tartás alakításának gyakorlati problémáiról, az idei év vár­ható tervtcljesítéséről és az 13S8. évet előkészítő tervezőmun­káról. A konzultáció színhelye a Lenin Kohászati Művek kom­binált acélművének tanács­terme volt. A kötetlen eszme­cserén Dudla Józef tájékozta­tást adott a megye életéről, gondjairól. Ezután a házigazdák nevé­ben Drótos László, az LKM vezérigazgatója a magyar vas­kohászat. egészét érintő elem­zést adott. A vitában felszólalók han­goztatták, hogy egyetértenek a kormány legutóbbi állásfogla­lásával, nevezetesen azzal: a magyar vaskohóipar a lehe­tő leggyorsabban hagyja ab­ba a komersz minőségű tö­megacélok egyre vesztesége­sebb exportját. Grósz Károly a három ta­lálkozó tanulságait összegezve egyebek között megállapította: az igényes eszmecserék elér­ték céljukat, az elhangzott ja­vaslatok alapján a kormány intézkedési tervet dolgoz ki. A Minisztertanács elnöke nagy­ra értékelte azokat a helyi erőfeszítéseket, amelyeket az üzemek tettek és tesznek a talpon maradás, a veszteségek felszámolása érdekében, az új módszerek keresésében. A vállalkozói kedv és a cselek­vési készség erősíti a kor­mány biztonságtudatát is — húzta alá Grósz Károly, hang­súlyozva: a gazdasági meg­oldások mellett fokozott hang­súlyt kell kapnia az emberi tényezőnek, csak így váliLg le­hetővé még több szellemi erő és érték bevonása gondjaink megoldásába. Kitért a nagy­üzemek szerepére, és arra a hamis szemléletre, amely a hatékonyság és korszerűség ürügyén szembeállítja a kis- és nagyvállalatokat. Megálla­pította: nem a méretek, ha­nem az eredményesség a meg­határozó. A nagy- és kisüze­mek jobb illeszkedésére vi­szont nagy szüksége van a gazdaságnak. Hozzátette: a nagyüzemi munkásság támo­gatása, őszintesége, nyíltsága rendkívüli hajtóerő a kor­mányzati munkához, Végezetül — megerősítve a vitában Is elhangzottakat —, rámutatott: a számos feszítő probléma ellenére megvannak a társadalmi feltételek is programunk megvalósításá­hoz. A végrehajtáshoz önbi­zalom kell! Letargikus álla­potban, önbizalom nélkül sem élni, sem dolgozni nem lehet. Ezért a gazdaságra fordított figyelem mellett minden mun­kahelyen a közösségek hitét, tartását és az egyének bizal­mát is erősíteni szükséges — mondotta a kormány elnöke. EGYOTVEN S okféle teendő vár a termelők közösségeire a jövő évben, közöt­tük vannak újak. eddig is­meretlennek számítók (pél­dául a külkereskedelmi te­vékenységben), s ugyanak­kor seregestől olyanok is, amilyenekre azt kell mon­dani, régi ismerősök. Az utóbbiak közé tartpzik a már-már agyonkoptatott követelmény, az éssze­rűiből anyaggazdálkodás. A követelmény ugyan agyonkoptatott, mert any- nyit szóltunk. írtunk 'róla hírlapokban, hivatalos ira­tokban, gyűléseken, a rá­dióban, a televízióban, csak éppen sokkal-sokkal kevesebb történt a való­ságban annál, mint ami történhetett volna. Picinyke reménysugár Az idén, az év első felében az ipar valamennyit moz­dult a költséggazdálkodás­ban. Amíg tavaly az év el­ső hat hónapjában a száz forint termelési értékre ju­tó termelési költség 93,80 forintot tett ki, most a ha­sonló időszakban (és folyó áron számítva) megállt 92,30 forintnál. A különb­ség egy forint ötven fil­lér. Ez az egyötven nem lenyűgözően sok. de lebe­csülni sem szabad. Főként akkor nem, ha folytatódik ez a mérséklődés, s ha ab­ban a kellő, azaz a .fő' hely jut az anyag- és energia­takarékosságnak. Jelenleg havonta 12—13 milliárd lorint értékben vásárol a nem rubelelszá­molású partnerektől anya­gokat. félkész termékeket, alkatrészeket a magyar népgazdaság. A forgalom, nyolc hónap adatai alapján, tizenegy százalékkal na­gyobb, mint tavaly volt a hasonló időszakban. • Ha most azt állítanánk, hogy a forgalomemelkedés mö­gött, serkentőként az ered­ményesebb munka áll, ak­kor aligha okozhatna főfá­jást a tény. Sajnos nem mondhatjuk ezt. A behoza­talnak ebben a részében (is) sokféle ésszerűtlenség fedezhető fel. Indokoltan hangzott el tehát az orszá­gos ipari értekezleten a legfőbb követelmények egyikeként a nem rubelel­számolású piacokról szár­mazó (felesleges) anyagbe­hozatal visszaszorítása. A hangsúly egyformán helye­ződik a feleslegesre és a visszaszorításra, mert hi­szen van nekünk gyakorla­tunk abban, hogyan lehet a fürdővízzel együtt a gyer­meket is kiönteni... Szó sincs tehát a mindenáron elért haladásról, mert ez az ár (sokkal) több lehet, mint ami megtakarításként a zsebünkben marad. Ami- Ve nemcsak a gazdálkodó­kat érdemes emlékeztetni, hanem az irányításban dol­gozókat, a behozatali en­gedélyek felett döntőket sem felesleges erre figyel­meztetni. A megye iparában a ter­melési költségeknek a 82,1 százalékát adta tavaly az anyagok ellenértéke. A döntő részt tehát, csak ép­pen azt nem tudni, a gaz­dálkodásban is döntő-e az anyagok szerepe, felhasz­nálásának alakulása. Bizo­nyítékok vannak erre is, az ellenkezőjére úgyszin­tén, a példákkal azonban óvatosan kell bánni. A Cse­pel Autógyárban különböző részegységeknél jelentős anyagmegtakarítást érnek el a korábbiakkal összevet­ve, ám vannak olyan tech­nológiai területek, ahol ugyan kézenfekvő a hala­dás lehetősége, mozdulni mégsem tudnak, mert a ha­zai partnerek nem hajlan­dók ahhoz igazodni, az autógyárban mi lenne az ésszerűbb. Nekik az a fon­tos, ami a saját pénztáruk­ba kerül.. Az Ikladi Ipa­ri Műszer gyárban hasonló példákra bukkanhatunk (bi­zonyos alkatrészek, huza­lok, hengerelt acélszalagok stb. esetében), azaz ami­kor egy-egy termelőhelyen kérik számon a társadalom intézményei az ésszerűség érvényesítését, akkor szá­molni kell a mozgástér kor­látozottságával is, mert így reális (igazságos) az elszá­moltatás. T Sűrűn Ismétlődő eset az, amikor a felhasználó azért kényszerül nem rubelelszá­molású partnertől vásárol­ni anyagokat, mert a hazai szállítók és a szocialista or­szágok vállalatai hat-tizen­nyolc hónappal korábban feladott megrendeléseknek hajlandók csak eleget. ten­ni... ! Ami persze nem menti fel a vállalatokat teendőik egy része, a saját kerítésen belül megoldható feladatok teljesítése alól, ám erkölcstelen lenne azt is számon kérni rajtuk, amiben tehetetlenek, ami­ben kiszolgáltatottak. ermékek sokaságánál pusztán logikailag, is kézenfekvő a behoza­tal, a nyersfoszfáttól a mű­gumin át a nyers marha­bőrig. A szakemberek azt mondják, nem a nagy tö­megben vásárolt áruknál merül fel a gyanú (adott mennyiségük indokoltsága azonban gyakran megkér­dőjelezhető), valóban kel- lenek-e. hanem az ún. szét­szórt, kis tételeknél. Ami alatt persze ne filléres üz­leteket értsünk, hanem 150 —300 millió forint értékű beszerzéseket. S ha össze­vetjük a bevezetőben em­lített egy forint ötven fil­lért meg ezeket a 150—300 milliós tételeket, nem ne­héz. felfedezni a kapcsot, amely egyiktől a másikig vezet. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom