Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-21 / 300. szám

■ Abonyi krónikái Ösztönző az új módszer Pető Pálné az új gépek egyike mellett mind külföldön, mind bélfal­ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1987. DECEMBER 2« HÉTFŐ A szokásosnál nagyobb a forgalom A mazsolást hírből ismerik Ha ezekben a napokban egy idegen az Elektra Kötőipari Szövetkezet abonyi üzemébe betévedne, az eléje táruló kö­rülményekről csak a legjobb szándék mellett mondhatná: itt minden a helyén van. A közlekedőhelyiségek mind­egyikében jókora bálák, zsá­kok sorakoznak, s bennük kész és félkész ruházati cik­kek. Kevés a szabad mozgás­terület a munkacsarnokokban, itt jórészt a megmunkálás előtt álló vagy a nap folya­mán elkészült pulóverek, sza­badidőruhák, bébigarniitúrák sokasága tornyosul. Nem a rendszeretet hiányá­ról árulkodik a kép, hanem az üzemmel szemben támasz­tott igények és egyben a ter­mékek iránit megnyilvánuló érdeklődés növekedéséről. Mint Pásztor Vilmosmé üzem­vezető elbeszéléséből kiderült, az év utolsó három hónapjá­ra az első három negyedév­hez viszonyítva ötven száza­lékkal emelték meg mennyi­ségi tervüket. Ezen a héten például 4000 darab bébigami- túrát, illetve pulóvert indíta­nak útba a Szovjetunióba, 1700 darab pulóver rendelte­tési helye Svédországban lesz, 2500 darabot pedig Debrecen­be szállítanak el. A félkész, konfekcionálásra váró • ruha mennyisége 50 ezer darab, ami azt jelenti, hogy az esz­tendő további részében sem lehet a sebességváltót egy fo­kozattal sem visszavenni, másfelől a jövő esztendő el­ső két hónapjában nem lesz­nek munka nélkül. — Sok a munka, sokat vál­lalt a szövetkezet, és mi úgy igyekszünk, hogy a kötelezett­ségeket teljesíteni tudjuk. A fennmaradás, a nagyobb nye­reség érdekében kell vállal­nunk, valamint a bérbruttósí­táshoz szükséges összeget is elő kell teremteni — hangoz­tatta az üzemvezető. Ennek érdekében november és de­cember hónapokban eddig nem alkalmazott bérezési for­mát vezettek be, aminek a lényege, hogy a dolgozók 100 százalék feletti teljesítményét a növekedés arányában plusz­forintokkal honorálják. Jó ösztönzési módszernek bizo­nyul, sokan az eddiginél na­gyobb igyekezettel dolgoznak, jobban kihasználják a munka­időt, így például könnyebb szombati műszakokat szervez­ni, amire az elmúlt héten is sor került. Az említett plusz- . forintok a gyakorlatban azt jelentik, hogy most a bérek 4 és 10 ezer forint között válta­koznak. Egy évvel ezelőtt az 5—6 ezer forintos havi kere­set kiemelkedőnek számított, ezúttal jó néhány borítékban havonta 8 ezer forint lapul. Ha az emberek úgy látják, hogy egy termék jól jövedel­mez, akkor jobban hajlanak a több és jó munka felé. Az 1987-ben készült termé­kek 20 százaléka tőkés orszá­gokba került, emellett jelen­tősen bővült a hazai piacuk. Svédországon kívül jelentős té­telt, 40 ezer darab pulóvert készítettek USA-megrendelés- re. Magyarországi megrende­lőik közé tartozik az S Mo­dell, az Aranypók, a Skála és a Szivárvány Áruház. — Ahhoz, hogy termékeink dón piacképesek legyenek, minőséget jobbító intézkedé­seket kellett tenni — újságol­ta Pásztor Vilmosné. — Üjab- ban például iparművész ter­vezi a ruhamodelleket, vala­mint jelentős változás történt technikai színvonalunkban. Nemrégen vettünk haszná­latba kilenc új, nyugatnémet eredetű ketlizőgépet, közöttük olyanokat is, amelyek mikro­processzorral programozha­tok. — Milyen a termékeik kül­földi fogadtatása, kaptak már valamilyen elismerést? — Erről nem tudok. Én azt hiszem, már azt is dicséretnek tekinthetjük, ha reklamáció nem érkezik. Magas a mérce. Nagyon sokat adnak például az áru rriegjelenítésére. a cso­magolásra, még az se lehet másodrendű szempont, hogy egy-egy ruhadarab miként van összehajtva. Kép és szöveg: Gyuráki Ferenc Az Abonyi Tanács adóügyi csoportjánál tizenkét féle adó­nemet és hozzájárulást tarta­nak nyilván, amit ha tételek­re bontanak, csaknem eléri a tíz és fél ezret, összegben pe­dig az évközi helyesbítés után 10 millió 700 ezer forint bevételt jelent. Ebből az év első tíz hónapjában 9 millió 312 ezer forintot fizettek be, a hátralék október végén 1,3 millió körüli összeg volt. A múlt év január elejétől új adófajta lett a településfej­lesztési hozzájárulás. Az ebből származó, eddig befolyt több mint ötmillió forintot az idén augusztusban befejezett isko­labővítésre használták fel. Mint Kővágó Lászlóné meg­bízott adócsoport-vezetőtől megtudtuk, a teho fizetése nem zavartalan, bár az igaz­sághoz tartozik, hogy az el­múlt esztendőben a fizetési határidőt december 31-ben ál­lapították meg. így az akkori hátrálékok behajtását csak az idén kezdeményezhették, amit újabb mentesítési kérelmek követtek. A gördülékenvsés hiányát példázza, hogy egy évvel ezelőtt 5500, az idén pe­dig 257 darab mentesítési ké­relmet nyújtottak be. Zavaró körülmény és több­letmunkát jelent, hogy a munkáltatók nem minden esetben a valóságnak megfe­lelő jövedelmet igazolnak vagy igazoltak. Ez úgy derült ki, hogy többek részére új jö­vedelemigazolást kért az adó­csoport és az azon feltünte­tett összeg eltért a korábbitól. A sok egyéb elfoglaltság, a hátralékok behajtása mellett arra nincs mód, hogy a kü­lönbségek okát mélyrehatób­ban vizsgáljuk. A méltányos- sági kérelmek elbírálása so­rán kikérték a tanácstagok véleményét, és a döntést az ő javaslataik alapján hozták meg. Ugyancsak a múlt év elejé­től kell adózni a zártkerti ingatlanon lévő építmény után és 1987. január 1-jétől Nadrágszíjév ! Itt most mindenki számol gat. Meg találgat, hogy majd mi lesz. És javasol is minden­ki, ezt csináld, meg azt csi­náld. Például egyél kevesebbet, igyál kevesebbet, költs keve­sebbet! Hogy majd jövőre nem lesz minden ünnepkor aszta­lon a töltött káposzta, a Jó- kai-bableves vagy akár a há­zikolbász. Merthogy eddig vé­szesen sokat ettünk. Most majd másképp lesz. És azt is mondja mindenki, jövőre ösz- szébb kell húznunk a nadrág- szíjat. Ez adta nekem az ötletet, hogy néhány butikban szét­nézzek, mi a helyzet a nad- rágszijellátással. No jó, előre tudtam én azt, hogy a férfi­ak könnyedén megoldják öv- problémáikat. Csak egyszerű­en benyúlnak katonai zsák­jukba (tartalékos) és magukra öltik az övét. Sokakat látni zöld zsávolyban hét végi sző­lőmunkán, festés-takarítás közben, nem újdonság tehát, ha a mundérhoz járó szíjat használják. Vagy egyszerűen szólnak egy jó ismerősnek, ugyan hozzon már nekik ja­nuárban egy nadrágszíjat a katonaruházati boltból. Az is­merős meg hoz. Nos, mindezt beszámítva, a butikokban és az állami üzle­tekben zavartalan a nadrág- szíjellátás. És a jövő évben sem lesz akadozás. A Ceglédi Hírlap az elmúlt hetekben négy ízben is fog­lalkozott a város új autóbusz- közlekedési rendjével. (Okt. 21-én: Áradó menetrendkriti­ka; okt. 24-én: Gyalog egysze­rűbb; nov. 29-én: Körjáratok kellenének; nov. 22-ón: Elron­tották a bevált jót címmel.) A megjelent észrevételekkel kap­csolatban a következő tájékoz­tatást kaptuk a Volánbusz alkalmazzák az új házadóról szóló rendeletet, ami végül is 470 ezer forint bevételkiesést jelent a tanácsnak. A jövő év január elsejével bevezetésre kerülő személyi jövedelem- adóval és forgalmi adóval kapcsolatosan a helyi taná­csok adóügyi szerveinek elő­reláthatólag 1988-ban adókive­tő és -előíró funkciói nem lesznek, ennek ellenére a la­kosság megfelelő tájékoztatá­sa érdekében az előírásokat ismerni fogják. Az utóbb em­lített. időponttól kezdve meg­szűnik az ebek, lovak utáni adózás, valamint az általános jövedelemadó nyilvántartása és kezelése. Az adónemek megszűnése Abonyban 4 mil­lió 653 ezer forint bevételki­esést okoz. Gy. F. Rólunk írják A Szolnok Megyei Néplap november 12-ei számában olvastuk, hogy „Ételbemutatót rendezett a Jász-Nagykun Gyermekélelmezési Vállalat november 11-én Szolnokon .. melyen többek között bemu­tattak a Zagyvarékasi Béke Tsz baromfifeldolgozójának a Penomah ceglédi gyárával kö­zösen készített új és hagyo­mányos termékeit is. Az Esti Hírlap november 18-ai számában megjelent Autósmozi — télen című írá­sában olvastuk, hogy „Pest megyében jövőre újabb két autósmozit nyitnak: Cegléden és Monoron ...” A Szövetkezet november 18-ai számában jelent meg a Bizonytalanság és remény­kedés című írás a következő időszak gazdasági kilátásairól. Többek között Sárik János- né, a Dél-Pest Megyei Áfész ügyvezető elnöke válaszol a bérek bruttósításával, az áru­alapok megteremtésének le­hetőségeivel és a piac várható helyzetével kapcsolatos kérdé­sekre. Az idei év második fele már aligha kerülheti el. hogy a mindent elsöprő fogyasztás idejének neveztessék a maj­dani krónikákban. Cegléden is éppúgy szökkent föl a vásár­lási láz. mint az ország bár­mely más szegletében. Az élel­miszerekkel foglalkozó Opál Kereskedelmi Vállalat bolt­jaiban július tájékán észlelték az első „hőemelkedést”: a ta­valyi július teljesítményéhez arányííva 5—6 százalékos for­galomnövekedést vártak, s lett belőle 12. És így tovább. Egyéb­ként az Opál-üzletek jól áll­Az új pályaudvar elhelye­zése a Szabadság téri volt ál­lomáshoz képest kedvezőtle­nebb. Az utazási szükségle­tek minden irányú és változat­lan színvonalú kielégítése ir­reális teljesítményeket, költ­ségeket igényelt volna. Kapa­citási és gazdasági tehetősé­geink határáig a fő utazási áramlatok jobb kiszolgálását, ezenkívül a tömegközlekedést kívánó egyéb szükségletek ki­elégítését tűztük ki célul. Tud­tuk, hogy kényes és bonyolult feladatot kel! megoldanunk. Segítségül felkértük a Pest Megyei Tanácsi Tervező Válla­latot, hogy megalapozott vizs­gálatot követően készítsen át­fogó tanulmányterv-javaslatot az új hálózati rendre. A széles körű utasszámlálás és -kikérdezés alapján kidolgo­zott tervezői javaslatokat vál­lalatunk területi szakemberei, és a városi tanacs képviselői több lépcsőben felülvizsgálták. Így alakult ki a leginkább megvalósíthatónak látszó vál­tozat. Az előkészítésről a Ceg­lédi Hírlap több cikkben be­számolt. 1987. július 6-án a vá­rosi tanács lakossági fórumot szervezett, ahová a környező települések tanácsai és a kör­zeti tanácstagok, valamint az üzemek, intézmények képvi­selői is meghívást kaptak. Az itt elhangzott javaslatok, ké­rések egy részét a végleges menetrend tervezése során fi­gyelembe vettük. Már a fórum föltevései is három fő kérdéskörre irányul­tak: 1. Teremtsük meg a műn-“ kába és az iskolába való el­jutás megfelelő feltételeit. 2. Az abonyi, tápiószelei, tápió- szentmártoni. Budai úti (to­vábbiakban: északi) járatokat ne közvetlenül az új buszpá­lyaudvarra, hanem a város- központ érintésével vezessük. 3. A központon kívül eső vá­rosrészeket kör járattal szolgál­juk ki. Az első kérdéskörhöz kap- Co dódó esetek döntő többsé­gében az intézkedést már ere- d_tileg is megtettük. A körze­ti menetrendi értekezleten el­hangzottakat, valamint, az en­nek alapján született cikkben tett észrevételeket már idő­közben — legalábbis részben — figyelembe vettük, illetve vesszük. A nagyvállalatok munkarendjéhez a lehetőségek határán belül igyekszünk al­kalmazkodni. A második témakör kapaci­tási és gazdasági gondokat érint. Az. hogy minden ilyen irányú járat (közel 80 munka­napi járat) érintse a városköz­pontot.. igen jelentős többlet­futást igényelne. A' feladat c ok több autóbusszal és to­vábbi 1 millió forintos köz­vetlen költségráfordítással lenne megoldható. Ezt nem ták a roeg-megújuló rohamo­kat, már csak amiatt is, mert a szokásosnál, pontosabban az indokoltnál 20 százalékkal na­gyobb készlet várakozott a .raktárakban. Ennek ellenére voltak és maradtak hiánycik­kek, bár a hírek szerint több­nyire nem a heves fölvásárlás következményeként. Itt van mindjárt a sehol sincs portékák közül a sláger­ként emlegetett karamellás meg mazsolás szaloncukor, tudjuk vállalni. A forgalom- felmérés alapján az északi já­ratok utasai 30—40 százalé­kának kell átszáll ni a úti célja eléréséhez. A probléma az összes ceglédi utazások 10 szá­zalékát érinti. Viszont az uta­sok többségének kedvezőbb eljárást nyújtunk. (Például a központ és a vasútállomás kö­zött, ahol a járatgyakoriság 35 százalékkal nőtt.) Az északi irányú járatokhoz általában közvetlen csatlakozás van. A harmadik problémakört tekintve, az említett forgalom­felmérés nem igazolta, hogy kör járatra vagy a központon kívüli településrészek további összeköttetésére tömeges igény jelentkezne. Korábbi kísérleti járatunk is ezt igazolta, melyet az Alszegi úton közlekedtet­tünk. A több hónapos időszak alatt a járatok iránt alig volt érdeklődés. Csúcsidőben el­képzelhető lenne a közepes kihasználtság, ekkor azonban nincs szabad kapacitásunk. A mai helyzetben megalapozat­lan próbajárat-indítással, majd esetleges leállításával nem akarjuk a lakosságot irritálni, de erre kockázati fedezetünk nincs. Mindezek mellett most is rögzítjük, hogy az új városi tömegközlekedési rendet kísér­letinek tekintjük. Olyan érte­lemben, hogy megpróbáljuk az adott helyzetben a legelfo­gadhatóbb és egyben megva­lósítható megoldást kialakíta­ni. Tudjuk, hogy ez nem töké­letes és nem hibátlan. A kör­járati közlekedési megoldás vizsgálata céljából közigazga­tási bejárást kezdeményez­tünk. A december 1-jén megtar­tott eljáráson a részvevő ha­tóságok megállapították, hogy a kérdéses úthálózat a megfo­galmazott lakossági igények kielégítésére csak részben al­kalmas. Több útszakasz és megállóhely kiépítése is szük­séges egy reális járati útvonal kialakításához. Még mindig nem tisztázódott azonban egy­értelműen, hogy a* átfogó for­galomfelmérés óta — ami nem mutatott tömeges körjárati igényt — milyen keresletvál­tozások alakultak ki, azok mi­iven konkrét viszonylatban és milyen időpontban indokolnak m en etren d szeri n ti j á ra t i nd í ­tást. Mindezek tisztázásához, valamint az ezek alapján szükséges műszaki, forgalom- technikai feltételek előterem­téséhez ismét kértük a városi tanács segítségét. A Volánbusz időközben meg­kereste a nagyobb ceglédi vál­lalatokat és az Alszegi úti já- ratnál érintett „piros” iskolát is. Keressük a megoldást az egyéb problémákat illetően is. Bogáti Zoltán osztályvezető amit leginkább csak hírből is­mer a vidéki nagyközönség. Bár állítólag akadnak olyanok is, akik saját szemükkel lát­ták, mi több, vásároltak is be­lőle. Ezek azonban bizonyít­hatatlan értesülések. Viszont a tavalyi szaloncsemegéik neto­vábbja, a Fagyöngy, egyelőre közelharc nélkül is beszerez­hető. A cukrot, a lisztet és a rizst már októberben éléskamrájuk­ba hordták az előrelátó bolt­járók, ezért aztán valószínű­leg nem az égető rizshelyzet­ről fognak tárgyalni a disznó­toros portákon. A borssal, fű­szerkeverékekkel nemigen lesz gond, annál inkább bizonyta­lanságban érezheti magát, aki étolajra vagy margarinra va­dászik. Egyes vélekedések sze­rint a nép bespájzolta, mások szerint a, kereskedelem ex­portálta äz étolajat. Paprika van, mazsola, kókuszreszelék és vanília lesz — esetleg ki­mérve. A pezsgők háza táján a bőség uralkodik, halból pe­dig 150 mázsát rendelt az Opál. Csomagolóanyagokból, főképp zsírpapírból valószínűleg a kelleténél kevesebb kínálkozik majd. :::::::::: Sajnálatos módon a Dél- Pest Megyei Áfész nincslistá- jára föl kell vennünk a kará­csonykor kiváltképp keresett, tőkés országokból származó video- és magnókazettákat, videomagnókat, és természete­sen a hazai színes tévéket. Er­re legfeljebb a műszaki bizo­mányi bolt cáfolhat rá. Viszont van egy sor holmi, ami előreláthatólag az írás megjelenésének időpontjában is kapható. Például: pléd, für­dőlepedő és csizma a gyere­keknek (nemzetközi árucsere keretében, olcsón), bélelt gu­micsizma. papucsok, házicipők, Black and Decker barkácsgé- pek. szőttesek, ágyneműgami- túrák, Talán a legkevesebb aggo­dalommal az év végi húsellá­tás elé nézhetünk. A ceglédi vágóhídnak december derekán már nincs olyan feladata (ex­port), ami késleltethetné a bel­földi szállítmányokat. A friss vágásokból nyert alapanyag mellett jelentős tartalék kész­lettel rendelkezik a helybeli gyár. Kivéve persze a kocso­nyához illő fej- és körömada­gokat, úgyhogy ezekből kisebb hiány is elképzelhető. Virsli­ből 550 mázsa, páros debrece­niből 100 mázsa, füstölt húsok­ból 30—40 mázsa készül el fo­lyamatosan. A gyárban ünnepi ügyeletet tartanak, s ha szük­ség lesz rá, december 24-én, 27-én és 31-én is vállalkoznak szállításra. V. S. Kossuth Múzeum Várostörténet December 22-én, kedden 14 órakor a Kossuth Múzeumban a város történetéről tart elő­adást Kocsis Gyula múzeum­igazgató. Fájó szívvel köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett fér­jem Tóth László temetésén. Nagy­kőrösön részt vettek, sírjára ko­szorút Helyeztek. Gyászoló felesé­ge és családja. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) igazgatóságától. Adóról adóra Nem megy gördülékenyen A Volánbusz tájékoztatója Lesz-e körjárat a városban ? Lakossági fórumok utasszámlálás után

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom