Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-02 / 284. szám
Párttagok fóruma Hallathatják a hangjukat A városházán öt gödöllői körzeti pártalapszervezetnek tartottak fórumtaggyűlést. Hasonló rendezvény két éve volt. Pekliné Joó Katalin, a városi pártbizottság titkára elöljáróban elmondta, hogy a pártszervezeteknek nehéz időben kell helytállniuk. A kibontakozási program nem hallgatja el a konfliktusokat, feladatai megvalósításával fejlődhetünk tovább. Három héttel ezelőtt kezdték meg az elbeszélgetéseket a párttag- könyvcseréröl a tagsággal. Eddig harmaduk véleményét, álláspontját ismerték meg. A taggyűlések nagy aktivitást mutatnak, az embereket érdeklik a történtek. A vitaindítót itt is számos hozzászólás követte. Dr. Zsiga László, a városi pártbizottság titkára gazdasági és ideológiai kérdésekről beszélt. Kifejtette, hogy a szerkezetváltás kényszer, csak így lehet felzárkózni a fejlett országokhoz. Van-e a városban gazdaságtalanul működő vállalat, szövetkezet? Erre volt kíváncsi az egyik érdeklődő. Egyértelmű volt a válasz: nincs ilyen. Vas István, a városi tanács elnökhelyettese várospolitikai kérdésekre válaszolt. Bevezetőjében elmondta, hogy jól halad a rendelőintézet és a gimnázium építése. Több lakást akarnak építeni. Szóba A vérségi úttörőcsapat őszi kulturális rendezvényei között kiemelkedő eseménynek számít a névadó, Ady Endre születésének évfordulója alkalmából meghirdetett vers- és prózamondó verseny. Erre a tanulók nagyobbik része tananyagon kívüli irodalmi alkotásokból szokott felkészülni, s készült fel az idén is. A nevezők magas száma miatt. rajonkénti elődöntőket tartottak, s akik arra érdemesnek találtattak, pódiumra álltak a művelődési ház nagytermében. amely zsúfolásig megtelt, bár a kora délutáni időpont miatt a szülők közül viszonylag kevesen jelenhettek meg. A későbbi kezdés viszont a fenyőharasztiakat rekesztette volna ki a résztvevők táborából. Valóban népes kis tábor tet- íe irodalmi ünneppé ezt a délutánt: a kisdobosok közül került a János utcai rönkvár, melyet teljesen tönkretettek, s nem hallgattak a Dózsa György úti fák pusztításáról sem. A jövő nyáron az építő- táborosokat kérik fel arra, hogy a rönkvár helyébe földvárat építsenek. Volt, aki azt kérdezte, igaz-e a hír, amely szerint a Petőfi utcában sörgyárat építenek. Volt róla szó, hogy a tangazdaság belevág, de ez egyelőre nem megy. Aufmuth Eva, a városi népfrontbizottság titkára bemutatta a bizottság szervezeti felépítését, ismertette, hogy öt körzeti titkár segíti a munkát. Jó kapcsolatokat tartanak fenn a tanácstagokkal, pártösszekötőkkel és lakóbizottságokkal. Kérte a jelenlevőket, hogy nyújtsanak segítséget az ellenőrző munkában a kereskedelem javítása érdekében. Ismertette a Kálvária kálváriáját, s megnyugtatásul közölte, hogy a helyreállítás ügye jó kezekben van. A népfront is igyekszik úgy részt venni a várospolitikából, hogy minél kevesebb legyen a panasz. Ha a hozzászólók olyan aktívan veszik ki a részüket a7. ezzel kapcsolatos munkából, mint most a fórumból, a legközelebbi találkozóra sok gond megszüntethető, melyek egyébként jogosak, és orvoslást érdemelnek. Cs. J. huszonegyen léptek közönség elé, az úttörők közül huszon- hatan. A többség — tizenöt alsós és huszonöt felsős — verset adott elő. Az öttagú zsűrinek, amelyben kartali vendégpedagógusok is részt vettek, nem volt könnyű döntenie. A kisdobosoknál Kónya Edit lett az első, Szabó Lőrinc: A talált kincs című versét adta elő. A második helyen Dián Anita és Hercsényi László, a harmadikon Földi Enikő, Kiss Katalin és Hermann Szilvi osztozott. Az úttörőknél Bene Annamária Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? részletével és Botos Krisztina Marton Ilona: Vöröskatona unokája vagyok című versével került az első helyre, a második helyet Valter Anita szerezte meg, a harmadikon Gyetván Gábor és Demján Adorján osztozott. Aszód Felszabadulási ünnep Az MSZMP Aszódi Bizottsága és a tanács a község fel- szabadulásának 43. évfordulóját köszöntő ünnepséget december 4-én (pénteken) 1 ti órai kezdettel rendezi meg a kollégium dísztermében. Ünnepi köszöntőt Sáhó Béla párttitkár mond, majd Bugyin József tanácselnök ismerteti a település 1937-ben elért eredményeit. A családi intézet közreműködésével készült műsor bemutatása zárja az ünnepi összejövetelt. Egy buszsofőr dicsérete November 20-án a 11 óra húszkor induló járattal igyekeztem Gödöllőről Veresegyházra. A Volán-busz a végállomásról kiindulva és a 30-as útra kikanyarodva a Szabadság tér—Dózsa György út sarkán, a HÉV-állomás melletti átjáró előtt megrekedt. Valami koccanás lehetett, mert állt a megállóban a HÉV, és állt a közúton a kocsisor mind a négy irányban. A mi sofőrünk leugrott, hogy tájékozódjon, majd megfordult a műúton, visszanyargalt velünk a Petőfi utcai átjáróig, elhúzott az SZTK és a rendőrség, a tanácsháza előtt, azután megkerülte az evangélikus templomot és a Szabadság téri református templom után rákanyarodott a Dózsa György útra, a távolsági busz megállója elé, ahol számos utas várta. A forgalom azonban közben megindult, így a helyi járat busza megelőzte: már ott állt előttünk a megállóban. Így nem nyert semmit. Azaz dehogynem: találékonyságáért az utasok megbecsülését. —kas A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- es vadgazdálkodás történetéről. Iparművészet a gödöllői művésztelepen. A régi Gödöllő, kamarakiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 9—17 óráig. Kerepestarcsa, kiállítótcrem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Vers- és prózamondó diákok Az irodalom ünnepe Békeügyelet volt Gödöllőn A harc nem állhat meg A békéről nincs mit mondani. A békéről kérdezni sincs mit. Békés időkben senki sem beszél a békéről. Akkor kezdenek beszélni róla, amikor veszélybe kerül. A békének háborúban van a konjunktúrája. A csatatereken, a rettegésben tartott hátországban mindenki békéért sóhajtozik. Arról ábrándoznak az emberek, hogy a nap bármely órájában nyugodtan kimehessenek az utcára, bámulhassák a napfelkeltét, az esőt, a hóesést, a huíló faleveleket. Békés időkben mindennek nincs jelentősége. Az emberek mással vannak elfoglalva. Harcolnak. Jobb állásért, nagyobb fizetésért, jussért, szeretőért, házért, telekért, külföldi utakért, tengerparti nyaralásért: No, és a békéért. Rettenthetetlen békeharcosok lepik el az országokat. Mit csinálnak _a gyerekek? Játszanak. Pisztoly- lyal, karabéllyal, géppuskával, rakétával, helikopterrel, szuperszonikus repülőgéppel, tankkal. Az iskolában is háborúzni tanítják őket. A számháborúk legügyesebbjei csokit kapnak. A gazdagabbak videóval játszanak. Háborúsdit. Tankkal, rakétával, lézerágyúval semmisítik meg az ellenfelet. Aki ilyeneket mond, mint amit leírtam, arra gúnyosan rámondják: pacifista. Noha szerencsétlen csak körülnézett a világban, s elmondta, amit látott. Gödöllőn békeügyeletet tartottak. A népfrontbizottság klubházában az Országos Bé- ketanáos három jeles képviselője várta az érdeklődők kérdéseit. Egy pacifistának ilyesmi sohasem jutna eszébe. Azoknak sem, akik e sorok írójától megkérdezték, mi az, hogy békeügyelet, hogyan lehet Gödöllőn ügyelni a békére? Mondtam nekik, kérdezni lehet Budapestről érkezett békeszakembereket. Mit lehet kérdezni a békéről, tették föl az újabb kérdést. Tessék majd elmenni, s meglátják, feleltem nem a legudvariasabban. Nem mentek el. Én elmentem. Körülbelül két óra hosszat hallgattam a gödöllői üzemekből, iskolákból, intézményekből érkezett kérdezőket és a válaszolókat. Minden előfölte- vésem igazolódott. A békéről nincs mit mondani. A békéről nincs mit kérdezni. Az első kérdező — ipari tanuló — mindjárt a pusztítással kezdte. A környezet mai méretű pusztítása egyenlő egy háborúval — állította. A válaszoló ezzel nem értett egyet, majd elmondta, mit kéne tenni a környezet védelméért. A környezetvédelem még nem eléggé társadalmi ügy, erdeink iszonyatosan néznek ki. Közben kiderült, ipari tanulóék- nál működik környezetvédelmi szakkör. A fővárosi küldöttek nyomban érdeklődni kezdtek, mit csinálnak, .hogyan óvják a természetet. Versenyekre járnak, mondták az ipari tanulók, pályázatokon vesznek részt, ezekre szoktak készülni, fákat is ültetnek, tisztítják a várost. Űjabb kérdések. Mi a helyzet Erdélyben, sok mindent lehet hallani, az újságok azonban nem írnak semmit. Kik az átalakítás ellenfelei? Mit tehet egy ilyen kis ország a világbékéért? Mit tehetek én a békéért? — kérdezte egy iskolás fiú. Még ha unalmas is. hangzott a válasz, a legtöbbet, amit tehetsz, jól tanulsz, jó szakemberré válsz, követed a világhelyzet alakulását. s ha megérted, igyekszel megértetni másokkal. A kérdezők minduntalan visszatértek földközeli gondjaikra. Miért kell hajnali kettőkor szénért sorba állni, ha a szénellátás globálisan meg van oldva? Gyerekes katonafiataloknak miért nem lehet megemelni a családi pótlékot? Ilyen nehéz körülmények között lehet-e vállalni két-há- rom gyereket? Aki kérdésére választ kapott, az elment, újabb kérdezők jöttek, ök nem tudhatták, miről volt szó korábban, s azért a kül- és belpolitikai kérdések össze-vissza kavarogtak a teremben. A gyerekholmik drágulásának megbeszélését követte a vegyipari vállalatok környezetszieny- nyezése. a helyi háborúk és a békés egymás mellett élés dialektikája, a fiatalok lakáshoz jutása, a Hegy utcai buszok zsúfoltsága. Mit tehet az A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 380. SZÁM 1987. DECEMBER 2.. SZERDA SefyemkiSométerek a melléküzemágban Fehér alapon fekete tigris Bevallom őszintén, nem sokat értek a női divathoz, de úgy vélem, a selyemből készült ruhadarabokat főleg a melegebb évszakokban hordják a szebbik nem képviselői. Míg a kutató féríiszemek általában az ingek, blúzok és selyemruhák szabását (netalán- tán azok viselőit) mustrálgat- ják. addig a hölgyek gyakran felsóhajtanak: de jó lenne nekem egy ilyen mintázatú anyag! Félautomata gépek Kíváncsi lennék, mit szólnának a női nem eme képviselői, ha meglátnák a galgamá- csai Galga-parti Összefogás Termelőszövetkezet textilfilmnyomó üzemét, ahol garmadával állnak a különböző mintázatú selymek. Egy ködös, hideg őszi napon érkeztünk az üzembe. Az ajtón belépve kellemes meleg és valóságos fényár fogadott bennünket. Nem messze tőlünk Blaubacher Dánielné éppen egy ocelot mintázatú selyemtekercset meózott. Felelősségteljes munkáját hamar elvégezte, mert hibátlannak találta Kerek Mihályné és Klenk Jánosné szitanyomok munkáját. — Látszik, hogy értik a munkájukat a munkatársaim! — jegyezte meg örömmel. Kérdésünkre, hogy szívesen viselné-e ezt a mintázatú anyagot, mosolyogva felelt: — A tizennyolc éves lányomnak s nekem éppen most készül ruha belőle. Vele már több szót nem tudtunk ejteni, mert Adamek Lajos üzemvezető és Vircsák Mihály csoportvezető befejezve rögtönzött munkaértekezletüket, szívesen válaszoltak kérdéseinkre. Elmondták, hogy a textilfilmnyomó üzem teENSZ? Ez volt az utolsó kérdés. amíg ott voltam. Mit tehet az ENSZ? Az ENSZ ugyebár nem világkormány, amely döntéseket hozhatna. A Biztonsági Tanács határozatait is vagy elfogadják az államok, vagy nem. Akik figyeljük a világhelyzet alakulását, tudjuk, többnyire nem szokták elfogadni. Lásd Irakot és Iránt, Izraelt és a palesztinokat, s a többi íegy- vernyugvásra. tűzszünetre, békés megegyezésre szóló fölhívást. De azért jó, hogy van, mondta végül a sokszor hallott megállapítást a válaszoló. És az is jó. hogy van Békevilágtanács, noha ennek az intelmeit sem fogadják meg. Az is jó, hogy léteznek békemozgalmak, s az is, hogy tartanak békeügyeletet, ahol ugyan a háborúkról, nagy és kis hatalmak erőegyensúlyáról. sugárveszélyről, fegyver- arzenálok egyensúlyáról beszélnek, de békében. Senkinek sem kell nyugtalankodnia, bátran kimehet az utcára, noha már sötétedik. Kint sietős emberekkel találkozik, suhanó autókkal, csikorgó HÉV-sze- relvénnyel. Hazafelé tartanak az emberek. Vacsoráznak, elhelyezkednek a karszékben, s megnézik, hányán pusztultak a nap során a helyi háborúk harcterein, hány áldozatot szedtek a terroristák, a földrengés, a szökőár és a tájfun. Utána eibóbiskolják a főműsort, lekapcsolják a készüléket, még egyszer megnézik, be van-e reteszelve az ajtó, s lepihennek. Hogy másnap friss erővel folytassák a harcot. Az élet- és békeharcot. Kör Pál vékenysége alig egy évre nyúlik vissza. A szerencsésnek indult vállalkozás félautomata gépeit a budapesti Selyemipar Vállalattól vették. Olcsóbban jutottak hozzájuk, hiszen valamennyi hibás volt, de sikerült használhatóvá tenni őket. Az említett gépek csaknem minden munkafolyamatot automatikusan végeznek el, kivéve a minták nyomását, amit kézzel végeznek. Minden nedvszívó anyagra nyomtathatnak mintákat. Korszerű, szintetikus alapanyagú, vizes festékkel dolgoznak. Ennek eredményeként nem tűzveszélyes az üzem, s a festék is úgyszólván szagtalan. Bármilyen mintát nyomtathatnak, csak az a kitétel, hogy fotózható legyen. Három hét Mostanában kedvez a szerencse nekik, hiszen fehér alapon fekete mintázat a divat. Ezen belül legkeresettebb a tigris-, valamint a görögös minta. A különböző minták lelke a szitanyomó, amelyet helyben készítenek el. A vegyszerek egy részét külföldről szerzik be. Ami a nagyüzem átka, az a kisüzem előnye. A gyakori mintaváltás tette nyereségessé üzemüket. A minta elkészítésétől a késztermék gyártásáig mindössze három hét telik el általában. Népszerűségükre jellemző, hogy eddig mintegy ötvenféle mintát nyomtattak a különböző textilféleségekre. A megrendelők általában két- és háromezer méter mennyiséget kérnek egyszerre. Alkalmi munkában A selymek mintázása viszonylag gyors munka eredménye. Legelsőként előmelegítik a negyven méter hosszúságú munkaasztalokat, hogy ne folyjék szét a festék. Ezután vékonyan bekenik speciális ragasztóval, hogy a ráfektetett anyag feszüljön a szita alatt. A térítést géppel végzik. A kézi nyomókocsi elhaladása után egy ügyes szerkezet automatikusan megszárítja a frissen nyomott mintákat- Ezután már csak a tekercselés és a meózás van hátra. Hatalmas mennyiségekről van szó, hiszen naponta akár 1500 méter anyag is lekerül az asztalokról. Azok a közgazdasági fogalmak, mint a nyereség és gazdaságosság. ebben a kisüzemben sem idegenek. November első felében teljesítették az egész évi tervüket. Nem kis összegről van szó: hétmillió forintról. S ha már szó esett a minták tervezéséről, eddig állandó munkatárssal dolgoztattak, nemrégtől alkalmi munkában terveznek a művészek. Kovács I. Csaba Kézilabda A Spartacus nagyon erős A kézilabda öregfiúk-bajnokság második fordulójában a hetvenes évek egyik legjobb magyar csapatával került szembe a GSC és az erőviszonyoknak megfelelően magabiztos fővárosi győzelem született. Most is főleg a szürke játékosok utaztak el a találkozóra, az igazi ászok — Sima kivételével — nem tudtak a csapat rendelkezésére állni. A múlt heti fegyelmezett játék is hiányzott. így szinte törvényszerűen következett be a nagy gólkülönbségű vereség. A Bp. Spartacus együttesében olyan volt klasszisok szerepeltek, mint Szabó 1., Szabó M. (a GSC felnőtt csapatának rendes tagjai), Krizsán kapus, Stiller, Lovrelc, Já- norszki. hogy csak a nevezetesebbeket említsük! Az eredmény: Bp. Spartacus—Gödöllő 29-15 (15-8). öregjeink a következő felállásban léptek pályára: Balogh — Markó (2), Csombor (1), Sima (7), Szlifka (2). Gulyás (1), Vági (2). Csere: Tóth J., Dudás P., Fazekas. A bajnokság megnyerésére leginkább esélyes ellenféllel szemben igen elfogódottan játszott együttesünk. Rengeteg volt az átadási pontatlanság és támadásban nagyon bizonytalanokká váltunk a remekül védekező és a kapuban is kiválóan helytálló szparisok ellen. Már az első félidő derekán kiütközött a két csapat közötti iátéktudásbeli különbség: a volt fővárosi profik és az ósdi stílust képviselő mieink nem voltak egy súlycsoportban. Egy-effv villanásunk (Sima kapuval háttal álló csellövése ugyan tapsra ragadtatta a szép számú közönséget, de ez is kevés volt az üdvösséghez.) A modern kézilabdázást képviselők hiánya most erősen megérződött csapatunk összteljesítményén. A klasszisokkal jobb csapat megérdemelten diadalmaskodott ilyen gólkülönbséggel is. A mieink közül Balogh kapus teljesítménye dicsérhető, a sok kapott gól ellenére, továbbá Sima mutatott még elfogadható játékot. Legközelebb december 11-én — a Vasas kérésére elhalasztott mérkőzésen — játszik csapatunk a Fáy utcában. M. G. Egyetemi klub Haumann-est Ma este fél nyolckor Hau- mann Péter estjét láthatják az érdeklődők az ATE-klub műsorában. az egyetem színház- termében. Mozi Tex és a mélység ura. Magyarul beszélő, színes amerikai kalandfilm. 6 és 8 órakor. Túra Vásár Országos állat- és kirakodóvásárt tartanak ma, december másodikán Túrán, a Vác- szentlászlói út menti vásártéren. ISSN 0133—1957 (GödöHői Hírlap)