Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-16 / 296. szám

Kisült ® már a kalácsom? Már a karácsonyi vásárra készülnek a Beloiannisz utcai cuk­rászüzemben Cegléden. Többféle töltelékkel sütik a bejglit. A vendéglátóhelyeken kívül a kereskedelemnek is szállítanak egészen Kispestig. Képünkön Pintér Agnes fóliába csomagolja a mákos bejglit. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Döntővágás, törési lépcső Az erdő zöld lombtömege oxigént termel, megszűri a le­vegőt a szennyezésektől, nö­vényzetének gyökérszövevénye megköti a talajt, visszatartja és egyenletesen szivárogtatja a mélyebb térségek felé a csa­padékokat, óv a felhőszaka­dások és a gyors hóolvadások okozta árvizektől, talajpusz­tulástól. Ízletes gyümölcsöket, gombákat érlel, otthonául szol­gái az erdei vadaiknak, a ma- dftajtjnak. Az embert gyönyör­ki It Mi, egészséges időtöltésre, sportolásra, túrázásra é.s pihe­nésre ad módot. Mindezek miatt az embernek az az ér­deke, hogv minél több legyen az erdő. Ám az erdő adja a faanyagot is, amelyhez az em­ber csak azáltal juthat hozzá, hogy kitermeli az erdőt. A nö­vényállomány védelmét az er­dőgazdaságoknak kell össze­hangolniuk a nyereségbeli ér­dekeltségekkel. A hatalmas szálfák kivágá­sa, ledöntése nagy szakértel­met kívánó feladat. A sokszor többtonnányi tömegű faóriás­nak pontosan abba az irány­ba, úgy és akkor kell „lefe­küdnie,” ahogy azt a fakiter­melők tervezilc. A dőlésirány meghatározásának kulcsa az úgynevezett hajkvágás. Ez a fatörzsbe közvetlenül a föld­felszín fölött — alkalmas mó­don — bemélyített, ék alakú bevágás, amelynek az irányá­ba majd dőlni fog a fa'. A hajk A Cegléd és Környéke Építőipari Szövetkezet felvesz víz-, gáz- és fűtésszerelő részlegek irányítására közép­vagy felsőfokú végzettségű művezetőt Jelentkezni lehet az elnöknél, Cegléd, Áchim András u. 26. elkészítése utam a fatörzs el­lenkező oldalán mélyítik be a döntővágást. A döntőúágás és a hajk alsó véglapja közötti szintlcülönbség a törési lépcső, a két vágás fenékvonala kö­zötti részt pedig törési lécnek nevezzük. Ha a döntés jól si­került, a törési léc keskeny, így nem hasad fel az eldőlő törzs: a vágás sima és egyen­letes lesz. ügyfélfogadás A Pest Megyei Hadkiegészí­tési és Területvédelmi Pa­rancsnokság katonai főelő­adója, Hegedűs Béla, Ceglé­den, minden hétfőn 19 óráig a .hivatali időn túl is fogadja az ügyfeleket a városi tanács épületében. A hadkötelesek tehát problémáikat helyben is intézhetik. ? Barátaim ahányszor ^ meglátogatnak — főleg ka- ^ rácsony táján — kitartóan ^ követelik tőlem kedvenc ^ kajájukat, a házi kolbászt. ^ Egy ilyen rajta(m)ütésről f számolok be, amit persze $ csak véresen komolyan sza- 2 bad olvasni. A csinos K. a rá jellemző precizitással glancolja az utol­só poharat. Azzal a lázas siet­séggel. amely mindig áram­ütésként fut végig agyán, ha vendégeket vár. F. pedig kü­lönösebb idegeskedés nélkül tünteti el a sütő ásító sötétjé­be a sajttal felcicomázott me­leg szendvicseket. Ugyan főzni a teán és a rántottén kívül semmit nem tud,, de ezt a me­leg műsort profi módon készíti el. Ezért az alkotás legkisebb mozzanatát sem engedi át sen­kinek. még K.-nak sem. Este hat . óra. Hisztérikusam riká­csol a csengő. Megérkezik R. és V. Arcukon az alkalomhoz előkeresett derűs mosoly. Bel­jebb kerülnek. R.: — Jó estét, jó estét! Köszönteni gyöttünk... V.: — Tizenkét kőmíjes he­lyett, két kolbászrajongó tollforgató, téged megkeres­tünk. Nem színezzük a dolgo­kat. Sok boldog névnapot. (Baráti pusszantás, ajándék­átadás.) F.: — Tegyétek le magato­kat. Eszem-iszom, dínomdánom. K.: — Egyetek, mert itt mindenriek el kell fogyni ... V.: — Kösz. Nem, nem. Már egy falatot se. R LAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 13S7. DECEMBER Ifi., SZERDA A férjek is ott lehetnek Eloszlatják a kismamák félelmét — ön a napokban megke­resett bennünket, hogy vala­mi újdonságra készülnek. Mi lenne az? — kérdezem dr. Zubek László főorvost, a kór­ház szülészeti és nőgyógyá­szati osztályának vezetőjét. — A terhesek szülésre valp felkészítése világjelenség; úgy az Amerikai Egyesült Álla­mokban, Angliában, mint a Szovjetunióban. Az apák is részt vesznek ezeken az elő­készítéseken, sőt több ország­ban a szülésnél is jelen van­nak. Arra gondoltunk, hogy miért ne valósíthatnánk meg a felkészítést a mi osztályun­kon is. Mintegy indításként meghívtuk dr. Tiba Jánost, az Egészségügyi Minisztérium anya-, csecsemő- és gyermek- védelmi osztályának főorvo­sát, aki előadást tartott ne­künk. Egyben elhangzott az, hogy konkrétan mit lehetne csinálni az intézetünkben. — Nos, mit lehetne csinál­ni? — Ügy gondoltuk, hogy eb­be a programba bevonnánk több szakembert. így például szülész szakorvos beszélne — szülésznő közreműködésével — a terhesség élettanáról, a normális, a kóros terhességről, a szülés 'lefolyásáról. A védő­nőkre is fontos szerep várna, nekik kellene a kismamákat „beszervezni”. Ugyanakkor ők ismertetnék meg a terhese­ket az étkezés, öltözködés, hi­giénia gyakorlati tudnivalói­val. Minden alkalommal len­ne terhestorna is. Hadd osz­lassak el egy . tévhitet. A leendő anyuka ugyan sokat mozog napközben, ez viszont nem egyenlő a tornával, ami megkönnyíti a szülést. Az Országos Egészségnevelő Inté­zettől felvilágosító filmeket szeretnénk kölcsönözni, hogy színesebbé tegyük az előadá­sokat. — Mindig akadnak felké­születlen, sőt felelőtlen terhe­sek. Valószínű, hogy éppen ők nem jönnek majd el önök­höz. Attól tartok, hogy nem lesz nagy az érdeklődés. Ak­kor viszont ez az egész csak egy elképzelés marad. Nem? — Mi mindent megpróbá­lunk. Bevallom: én optimis­tább vagyok. Bizakodom Azért azokat a kismamákat, akik először szülnek, érdek­lik a bennük végbemenő vál­tozások, miként fejlődik a magzat. A kóros tünetek, amelyekkel orvoshoz kell for­dulni, miután észlelték. Mi történik valakivel, mikor be­megy a szülőszobába, hogy zajlik a szülés, örülnénk, ha a férjek is elkísérnék a fele­ségeket, talán jobban átérez­nék, hogy a gyermekvárás milyen áldozatokkal jár. Saj­nos a szülésnél nem lehetnek ott, ennek nálunk egyelőre nincsenek meg a feltételei. Remélem, hogy néhány év múlva már ennek sem lesz akadálya. Természetesen gyermekgyógyászokat is akti­vizálnának e programban. Tör­ténetesen ismertetnék, hogyan kell az újszülötteket ellátni, felhívnák a . figyelmüket a szoptatás jelentőségére. — Mit remélnek ettől a kezdeményezéstől? — Hogy eloszlatná azt a félelmet, amit az első gyerr meküket szülő kismamáknál olyan gyakran tapasztalunk. E tudatos felkészítéssel köny- nyebbé tehetnénk a szülést. Végül a terhes nő tudná, hogy mik azok a kóros jelek, arhelyekre figyelnie kell. Ez­zel a spontán vetélések és a terhességi mérgezések kiala­kulását csökkenthetnénk. S talán így kevesebb lenne a születés körüli magzati ha­lálozás is. — Eddig végig feltételes módban beszélt... — Azt hiszem, megszokás­ból. Hiszen nem oly rég szü­letett meg a végleges döntés. • — Mikor kezdődik a prog­ram? _—■' Jövő év januárjában. A színhely a Rákóczi úti szak­orvosi rendelőintézet lesz. Terhestornát viszont csak az A kolbászfa legendája R.: — Bezzeg, ha abból a jó­féle házi kolbászból lenne ... V.; — (ábrándozva) Mert annak olyan íze volt... R.: — Hogy lassan már nem is emlékszünk rá. Egy szál felért belőle egy hasonló nagy­ságú aranyrúddal. Ezért is rej­tette és óvta F. mindig tőlünk. V.: — Még annyi kifogást! A húgáéi? sógoránál van, aki éppen külföldön tartózkodik, mondjuk a Bahama-szigete- ken, mert onnan elég soká ke­rül haza .. . Meleg van, nem lehet szállítani, mivel megol­vad ... Meg kedvezőtlen a csillagok állása. (K.-nak) Leg­alább a receptjét elárulná, de az is titok. F.: — Ah. csudát! Nekem semmi közöm az egészhez. Csupán egy parányi epizód- szerepem van: fizetek. K.: — Ami most készül, afelett én vállalok védnöksé­get. s nem fogtok csalódni. V.: — Ez biztató. Eddig pa­píron kellett benyújtani az igényünket, természetesen sok kis pecséttel. Különben pecsét nélkül nem volt kolbász. R.: — így született meg a Kolbászfa legendája. (F.-hez fordul) A kolbászpatak a hú- godékig folyt. De hát, ahogy a folyók sem folynak vissza­felé, úgy ez a patak sem. V.: — Ez a kolbász olyan, mint a gömbvillám. Senki se látta, de azért biztos létezik. R.: — (K.-nak) Néha tud­tunk róla, amikor a fiú meg­villantotta magát. Esetenként bedobott egy-egy szálat, hadd csodáljuk. Nem volt rossz a legenda... V.: — Örömmel hallgattuk. R.: — Nem csoda. Hiszen ez maga a népköltészet, a folklór! V.: — Volt egyszer, volt egyszer... R.: — Regősének. Február­ban jövünk 'regölni. Elgyöt- tünk, elgyöttünk egy kis kol­bászt kérni. V.: — Előbb betlehemezni jövünk. R.: — Adjon az Űristen sze­rencsés jó estét, ennek a gaz­dának, és jó sok kolbászt ne­künk 1 V.; — Gyorsan a lényegre térünk. Egyébként ezután minden két hétben összeül a Kolbász Bizottság. Intézkedé­seket hoz a stabilizációra és a fellendülésre. A kolbász szó­vivő pedig beszámol az aktuá­lis kolbászhelyzetről. Nem lesz semmi ködösítés. Nyíltan tá­jékoztatnak bennünket a kol­bászcsődről is. R.: — De a csődtől sem kell tartani, mert szerzünk vala­mi jó kapcsolatot a Kolbász­szanáló Szervezetnél, amely az ügyet „lerendezi”. R. és V. békésen (jóllakot- tan) fújják a cigifüstöt, a há­ziak nagy-nagy örömére. (Függöny.) Fehér Ferenc új részleg átadása után tu­dunk majd ott tartani. Vicce­sen fogalmazva kettes lesz a oíivös szám. Vgyanis a má­sodik terhességi hónapban le­vő kismamákat varjúk. Két­hetenként tartjuk a foglalko­zásokat. S kezdetben kétha­vonta indítanánk a kurzuso­kat, Délelőtt és délután tar­tunk majd előadásokat, az előbbit a táppénzen lévők, utóbbit azok a terhesek láto­gathatják, akik még dolgoz­nak. A nyolc-tíz fős csopor­tok lennének az ideálisak. — Hol lehet jelentkezni? — A terhestanácsadáson. A kismamákat a védőnők „szer­vezik be”, s tőlük értesül mindenki, hogy mikor jelen­jen meg az első foglalkozá­son. F. F. Szobrok a klubban A helyőrségi klubban de­cember 19-én, szombaton dél­előtt 11 órakor Papp László amatőr szobrász műveiből nyí­lik önálló kiállítás. Megnyitót mond Molnár János műgyűj­tő. A tárlatot hétköznapokon 10-től 18 óráig, kedden 10-től 15 óráig tekinthetik meg az érdeklődök. Hogyan adózzunk 1 December 16-án, szerda délután 15 órától 16 óra 30 percig a KISZ városi bi­zottsága rendez Hogyan adózzunk? címmel fórumot, az MSZMP városi székhá­zában. A résztvevők, kér­déseire dr. Bártfai Béla, az Igazságügyi Miniszté­rium törvényelőkészítési főosztályának vezetője vá­laszol. Ugyancsak ezen a helyszínen december 17-én, csütörtökön 15 órakor Sai­led Gyula, az MSZMP bu­dapesti oktatási igazgató­ságának tanára A szocializ­mus mai szemmel című előadását hallhatják az ér­deklődők. Színház December 17-én 15 órakor: a Kaláka együttes gyermek- műsora. December 18-án: ka­rácsonyi hangverseny a Kar­dos Pál énekkar, a zeneiskola művész tanárai és a városi kamarazenekar föllépésével, 18 órakor. December 19-én 10 órakor: a megyei diákszínpa­dok műsora. Az iparosifik emlékére A tanár úr tanulmánya Minden életkorban lehet ér­telmes, tartalmas életet élni. Kürti Béla nyugalmazott kö­zépiskolai tanár példája ezt bizonyítja. Cegléd köztiszte­letben álló pedagógusa, a tor­nasport feivirágőztalójáj. olim­pikonok nevelője, ' áz fltóbbi években új oldaláról mutat­kozott be. Amióta nyugalom­ba vonult, kétféle kedve sze­rinti foglalatosságnak él; ta­vasztól őszig a szőlejét mű­veli, s az év többi szakában helytörténeti kutatásokat folytat. Általában két éven­ként kikerekedik egy-egy fi­gyelemre méltó tanulmány, amellyel a pályázatokon díja­kat nyer, és később nyomta­tásban is megjelenik. , Mindaddig ezt senki sem te­kintette különösnek, amíg Kürti tanár úr a ceglédi sport történetében búvárkodott Idő­vel azonban másféle mezőkre kalandozott a tolla, és íme, itt az újabb siker, a megyei első díj a Ceglédi Iparos Ifjúság Önképző Egyesülete múltjának feldől gozásával. Kiderült, amit már szinte mindenki elfelejtett; a jeles pedagógus eredetileg magyar— történelem szakos Tanár, csak a körülmények úgy hozták, hogy a háború óta a testneve­lés mellékszak vált a hivatá­sává. Miután a történelemhez mindig erősen vonzódott, alig várta, hogy eljöjjön az az idő, amikor levéltárakban kutat­hat, régi emlékeket idézhet fel, szemtanúkat szólaltathat meg. Mindezt remek stílusban teszi, írásai olvasmányosak, s eninel? okán kiadványai kapó­sak. Sporttörténeti munkájára érdemelt már Ezüstgerely díjat, Az iskolai testnevelés és sport megjelenése Cegléden című dolgozatával országos pályázaton harmadik lett. Fel­dolgozta annak a polgári is­kolának a sorsát, amelynek pályakezdő tanárként a neve­lője volt. ' Az iparosok egyletével kap­csolatos témához más irányú kutatásai vezették. Sporttörté­neti munkája során sok adat­ra bukkant. Miután maga is iparosapa gyermeke, családi hagyomány fűzi az egyletek­hez. Visszaemlékezése szerint gimnazistaként ott ismerkedett meg az operettekkel, ott hall­gatta az első ismeretterjesztő előadásokat, onnan kölcsönzött könyveket, ott bálozott, szó­rakozott. A korabeli újságokat lapoz­gatva mind jobban kirajzoló­dott előtte, hogy „az iparos- ifjúság egylete közművelődési tevékenységével messze ki­emelkedett a századfordulón Cegléden tucatszámra működő egyletek közül” — írta. Tanul­mányából kitűnik, hogy állan­dó színjátszó csoportja, dalár­dáié'. zenekara, megannyi ren­dezvénye az egész városnak lehetőséget kínált a művelő­désre. Természetesen megfelelő háttérbe ágyazta bele a kisze­melt témát, és felvázolta a vá­ros társadalmának műveltsé­gi viszonyait a századforduló idején. Említést tett az egyleti élet általános vonásairól, fel­említve a Ceglédi Kaszinót és a Népkor történetét is. Ebben a különös megvilágításban tá­rul az olvasó elé az akkori iparostársadalom hiteles ké­pe. Aki már kellő tapasztalat­ra tett szert a kutatásban, jól tudja, honnan meríthet meg­bízható adatokat. Az 1940-es évekig Ceglédnek egyszerre két-három újságja is volt, s azok részletesen foglalkoztak valamennyi helyi eseménnyel. A társasélet történései, a bá­lák, vacsorák, műkedvelő elő­adások mind helyet kaptak a hasábokon. Igaz, nagy türelem kell hozzá, amíg a mikrofilm­olvasó mellett sikerül átboga­rászni a sok-sok lapszámot. A Pest Megyei Levéltárban hoz­záférhetők az egyesületi alap­szabályok. A nagykőrösi levél­tári osztály őrzi az egykori polgármesteri iratokat, a város legfontosabb dokumentumait. Ezek biztos támpontokat adtak az 1873-han alakult egylet történetének megírásához. Sok segítséget kapott azok­tól az iparosoktól, akik annak idején tevékeny részesei vol­tak az egyleti élet irányításá­nak. Kaczúr Pál, Mózes Sán­dor, Túri László visszaemléke­zései vezették a tollát egyes kérdésekben. Fényképfelvéte­lek egész sora teszi még emlé­kezetesebbé a leírtakat. Kívül- belül látható az ipartestületi székház eredeti formájában, a régi tablók, a vezetőkről ké­szült fotók, az emlékezetes színielőadások szereplőit meg­örökítő képek, néhány doku­mentum másolata által válik teljessé a pályamunka. A régi iparostársadalomnak ma' is vannak folytatói a vá­rosban. Milyen jó lenne, ha felvállalnák a jó ügy támoga­tását. és áldozatvállalásukkal lehetővé tennék e kiadásra ér­demes munka megjelenését. Tamasi Tamás ISSN 0X33—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom