Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-15 / 295. szám
Verselek Verőcemaroson Ä Verőcemarosi Nagyközségi Tanács .Aprily Lajos verses prózamondó versenyt hirdetett a költő születésének 100., halálának 20. évfordulója tiszteletére. Mint ismeretes, Áprily Lajos utolsó éveit a község közelében, a Visegtád melletti Szentgyörgy-pusztán töltötte, ezért is határoztak úgy a község vezetői, hogy így tisztelegnek a költő emlékének. A nyilvános döntőt — amelybe az elődöntőkből a megfelelő pontszámot elért 50 fő került — a verőcemarosi művelődési ház dísztermében rendezték meg, amely zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A versenyt 6 tagú zsűri értékelte, amelynek elnöke Keres Emil színművész, Kossuth-díjas, kiváló művész volt. A verseny nagyon jó, meghitt hangulatban zajlott le. Bebizonyosodott, hogy a művészetre, versekre ebben a „rohanó világban” is mennyire szüksége és igénye van az embernek. A közönség áhítattal hallgatta a szép verseket és prózát. Mindenkit elkápráztatott az első helyezett, Bella Zsuzsa, a szokolyai általános iskola 4. osztályos tanulója, aki rendkívül jól szerepelt. Második helyezett Kelemen Margit, a harmadik pedig Kékesi Judit lett. A zsűri még különdíja- kat is kiadott. A'helyezettek különböző értékű vásárlási utalványokat kaptak. A díjakat Versényi Péter tanácselnök adta ót. Munkában a zsűri. Szigorú volt, de „emberséges”. Az első helyezett Bella Zsuzsa még Keres Emilt is elbűvülte. Versényi Péter tanácselnök egy másik általános iskolásnak, a harmadik helyezett Kékesi Juditnak gratulál. (Kép és szöveg: Sintár Antal) K-SÍ*t$a Remény A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 291. SZÄM 1987. PFCFMn^R 1%.. KFDn Legalább ne ártsunk A vegyszerezés és a környezet Jóval meghaladja az egymilliót azoknak a szerves és szervetlen vegyületeknek a száma, amelyeket különböző vegyszerek formájában a mezőgazdaságban használnak szerte a világon. Hazánkban több mint félezer van ezekből a szerekből forgalomban, hasznosításukat tekintve terméshozam-növelők, illetve növényvédők. Az önmérgezés esélye Nálunk meglehetősen alapos elméleti és gyakorlati kutatómunka előzi meg minden új szer használatának engedélyezését. Vizsgálják a termőfölddel való kémiai kölcsönhatásukat, a föld flórájának és faunájának reagálását a vegyszeres beavatkozásra. Nincsenek ismereteink évtizedes távlatokra arról, hogy a növényzettel, állatvilággal való találkozásuk a hatástartósság és szelektivitás függvényében hányféle variációjú biokémiai folyamatokat indíthatnak el reagensként, vagy akár katalizátorként. Bármilyen vegyszerről legyen is szó, fennáll a lehetősége a biológiai egyensúly megbomlásának, tehát a vegyszerezés és környezetszennyezés gyakorlatilag szinonim (egymásnak megfelelő) fogalmak. A világ vegyiparában az utóbbi 30-40 évben történt hatalmas fellendülést az önmérgezés esélyeinek fokozódásaként is felfoghatjuk, s jó ideig okunk lesz az aggodalomra, hiszpn a biológiai segédanyagok egyeduralkodóvá válása ma még csak szép álom. Meg kell békülnünk a gondolattal, hogy a szintetikus, vagy ásványi anyagok még sokáig nélkülözhetetlenek lesznek. Ésszerű kockázatvállalással azonban lehet velük kompromisszumot kötni." Ennek feltétele az, hogy nem idézhetnek elő visszafordíthatatlan folyamatokat, analízissel nyomon kísérhetők, bomlékonyak legyenek, mutációt, toxikus, mérgezőanyag-képződést nem indíthatnak el és a táplálék- láncban nem halmozódhatnak fel. Ez eddig csupán a kémiai oldal — és csak a legfontoÚj fogalmak jelentek meg Az egészségügy — régen sabb követelményeket szedtük csokorba. Ettől fogva a felhasználókon múlik, hogy a vegyszerekkel milyen mértékű környezetszennyezést okoznak. Szükséges tehát legalább nagy vonalakban ismerniük azok viselkedését, várható hatásukat nemcsak a fel- használáskor, de hosszabb távon is. Hupka Pál, a szakértő segítségével felvázolunk néhány fontos tudnivalót a műtrágyázás és növényvédelem káros hatásainak elkerülése érdekében. — Állapítsuk meg előbb, hogy a kertészeti növénytermesztésben, de általában is, hol az a pont, amikor a vegyszerek már veszélyt jelentenek? — A veszélyhelyzet mindig fennáll, de közelebbről elsősorban a dózis megválasztásakor szokott a legtöbb probléma adódni. A mennyiség és hasznosság között sokan lineáris összefüggést látnak. Bizonyos határokon belül ez így is van, de azon túl már leginkább a fordítottjára vált a folyamat. Hogy hol van az optimum, annak eldöntéséhez a műtrágyázás esetében jó támpontot adnak a talajvizsgálatok, vagy a védőszerek kísérleteken alapuló használati utasításai. A nem jól időzített és eltúlzott vegyszeradagolásnak beláthatatlan következményei lehetnek. A kútvízbe mosódik — A nitrogénműtrágyáknak például közismert a talaj- szennyező hatásuk. A fölös nitrát a csapadékkal a talajvízbe mosódik, ez okozza — és hosszú időre meghatározza — a kútvizek nitráttartalmát. Kevésbé ismert a földigilisztákat pusztító hatása. Ezért nemcsak haszontalan,. de kifejezetten káros a nitrogén- műtrágyákat korán a talajba juttatni, mert mire a növényzet hasznosítaná, részben a talaj mélyebb rétegeibe kerül. A foszfornak közvetlen káros hatása nincs, de a sok esővíz, erózió ugyancsak a felszíni vizekbe rhossa. Túltengése a mikroflóra felszaporodását (algásodás) segíti elő. Kétirányú folyamatban pedig a talajban lévő vegyületek oldhatósági viszonyait megváltoztatja. A kálium nehezen mozgó elem, megkötődik a kolloidokban, itt elsősorban a hordozó- anyagot alkotó nátrium és klór lehet veszélyes. Az előbbi a szikesedést segíti elő, de a túlzott kálium-műtrágyázás a kalcium- és magnéziumionok' felvételét is gátolja. Az egyes tápelemek felhalmozódása a talajfelszín közelében önmagában ugyan nem káros, de kölcsönhatásaikkal kedvezőtlen elváltozásokat idézhetnek elő. Megváltoztatják a talaj redoxi viszonyait, vagy például az ammonium az agyagásványokba épülve rugalmatlanná teszi a talajszerkezetet, rontja vízgazdálkodását, sőt más tápanyagokat is leköt. A pétisó sok kalciumot hordoz, a meszezéskor ismert jó hatást fejti ki a talajban, viszont a foszfor oldhatóságát csökkenti. — Egyensúlyt tartani a talajban eléggé bonyolultnak látszik, pedig csak felszínesen érintettük a túladagolás következményeit. Amíg a műtrágyák esetében egy részletes talajvizsgálat segít eligazodni, vajon a növényvédő szerek esetében elég, ha csak megszívleljük a csomagolóanyagra nyomtatott utasítást? — Ez alapvető elv, de ennél többre sajnos nem is futja az átlagkertész ismereteiből. Sajnos ezek hatásait a szakemberek sem ismerik teljesen, a reakciókra csak hipotézisek vannak. Azt viszont már tudjuk, hogy nem szabad őket egyoldalúan használni, mert hamar kialakulnak a kártevők, gyomok rezisztens fajai. , Az alsó határon A csomagolóanyagokon általában tűréshatárok "között tüntetik fel a legoptimálisabb dózist. Sokan a maximális adagot választják a keverékek készítésekor, félnek attól, hogy a kisebbik határértékkel nem érnek célt. Ez nagy tévedés, s ezért is van a sok pénzt felemésztő pazarlás, a környezet- szennyezés, ami ókos vegyszerhasználattal ésszerű határok közé szorítható. My. J. Szeretem, az ezüstvasárnapot. Szeretem ezt az ünnep előtti nyüzsgést. Ilyenkor az embereket is szeretem. Mintha megváltoznának. T'a tülekednek is, ha morgolódnak is, ezeken a napokon emberibb módon teszik; reménykedem; talán a durvaság nem hara- pózik tovább .., Két fiú áll az üzletben. Olyan tizenéves korúak. Pontosan olyanok, akikre azt mondják: ezek a mai fiatalok. Állnak az üzlet - ben és kicsit tanácstalant- - nézelődnek. Még valami] hasonlatosságot is vélek felfedezni közöttük; talán testvérek. Valamit mutogatnak egymásnak. Aztán az egyik előveszi a pénztárcáját, a másik a zsebéből szed ki egy csomó aprót. Némi tanakodás, után elindulnak, majd újra megállnak. Egy kék teáskannát néznek. Látom, egyetértenek. Ezt a kis, virágokkal díszített kannát választják. Talán azért, mert ez sípol is ... Már kívülről, a kirakatüvegen át látom, hogy ott állnak a pénztárnál. Remélem, elég lesz a pénzük. Szeretném, ha . ezeknek a tinédzsereknek elég lenne a pénzük. És mindenkinek, aki másoknak akar örömet szerezni. Azért, hogy minél többen, minél több embernek szerezhessenek örömet. Mert, aki örömet szerez másoknak, mert akinek örömet szereznek mások, az nem lesz embertelen, Reménykedem: a durvaság nem harapózik tovább ...-nos Pro Űrbe kitüntetések Régi hagyomány Vácott, hogy a váVos felszabadulásának évfordulóján díszpolgári címet, helyi kitüntetéseket adományoznak azoknak, akik sokat tettek a város fejlődéséért. A közgyűlés elsőként 1945. szeptember 15-én Bajcsy- Zsilinszky Endrének, a Vác mellett is rejtőző mártír politikus özvegyének; a váci születésű Gábor Józsefnek, az ideiglenes kormány miniszterének és a váci börtönben raboskodott Vas Zoltánnak szavazta meg a díszpolgárságot. Az idén is tanácsülésen döntöttek az elismerésekről. Dr. Lenyó László, a Forte gyár tavasszal nyugalomba vonuló igazgatója — mint arról csütörtöki számunkban már hírt adtunk — kapott díszpolgári kitüntetést. 1957 februárja óta vezeti a Vám utcai üzenjek Kiváló vezetői tevékenységének eredményeként a Forte többször élüzem lett. Munkálkodott az MSZMP Vác Városi Bizottságában; a város- politikai, közéleti tevékenysége példamutató volt e három évtized alatt. A város tanácsa a város fejlesztéséért kiemelkedően és fáradhatatlanul dolgozó férfit tüntetett ki a magas szintű helyi elismeréssel. A Pro Űrbe kitüntetés II. fokozatára Galambos Ferenc nyugalmazott középiskolai tanárt tartották érdemesnek. Már az egyházi iskolák államosításakor elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki. Egy ideig elnöke volt a városi népfrontbizottságnak. Népszerű TIT-előadó; 75 éves kofában is — fáradságot nem ismerve — dolgozik varosunk idegen-* forgalmának fellendítése érdekében. A Pro Űrbe közösségi 1. fokozatát a Váci Izzó MTE labdarúgó-szakosztálya nyerte el. A szakosztály évtizedeken át kitartó és szakszerű munkával sok szép sikert ért már el. Az idén júliusban a labdarúgócsapat felkerült a nemzeti bajnokság első . osztályába. NB I-es mérkőzéseikkel öregbítették a város sportjának jó hírét és bővítették idegenforgalmi lehetőségeinket is. A Pro Űrbe közösségi 1L fokozatot a Vác városi központi gyógyszertár kapta. Megyénk legnagyobb forgalmú patikája nemcsak a város betegeit látja el, hanem a vonzáskörzetet is. Tíz éve fáradozik a beteg- ellátás színvonalának emelésén. Dolgozói, a Váci Mihály kilencszeres aranykoszorús szocialista brigádjának a tagjai. Társadalmi munkában és megmozdulásokon mindig részt vesznek, szakmai tanácsadói szerepet töltenek be Vác vonzáskörzetében is. P. R. Rockenbauer Pál emléke Másolat készült a filmből A fővárosi lapok elbúcsúztatták Rockenbauer Pált, a Magyar Televízió rendezőjét, aki filmek sorát készítette a hazai tájakról és a benne élő emberről. Afról is írtak, hogy tragikus halála után — saját kívánsága szerint —, Baranya megyében, a zengővárkonyi szelídgesztenyésben van a végső nyugvóhelye. A váci tv-nézők is megőrzik emlékét. 1975. szeptember 13-a és 23-a között az akkor 900 éves városról készített dokumentumfilmet, ami kétszer is a képernyőre került. A-tól V-ig — ez volt a film alcíme. (A = alapítólevél, C = Cházár András. V = Vox Humana.) A stáb járt üzemekben, iskolákban. intézményekben. Húsz itt élő érdekes embert szólaltatott meg, Bercsényi Dezső művészettörténésztől dr. Kollár Lajos kórházigazgatóig. Szinte az egész város tanúja volt annak, hogy milyen gondos aprólékossággal készül egy 75 perces tv-film. „A Vox Humana formaruhába öltözött kórustagjait Rockenbauer Pál rendező helyezi el a tanácsháza előtti térség egyes pontjain — irta a helyi sajtó. A váci születésű Jancsó Miklós szereplőbeállításaira jellemző, mértani formákban helyezkednek el a szólamok.’'" A film bemutatója előtt a rendező írt meleghangú bevezetőt a Rádió- és Televízió Újságban. A jó kritikát kapou alkotásról a városi tanacs másolatot készíttetett, ami megőrzi a jubiláló ősi , és egy tehetséges filmrendező emlékét. — ap ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Mostanában — tudom joggal — majdnem mindenki, s majdnem mindig csak a jövőről beszél. Most így év végén, fordítsunk egyet, s beszéljünk arról, ami volt. Ha visz- szatekintünk, látjuk az eléri eredményeket. Látjuk honnan indultunk, s lám mégiscsak jutottunk valamire. Mert, amil elértünk, azok a mi eredményeink. Vessünk egy pillantást a régi egészségügyre. A közelmúltban ez amúgy is a napirenden szerepelt. 1945-ben, az akkori járás 49 600 lakosi számlált. Ennek a létszámnak az egészségügyi ellátása égj tisztiorvos, fi hatósági orvos 6 védőnő, 16 szülésznő dolga volt. Ebben az időben egy orvosra 6320 lakos jutott. Például az akkori szobi járás területén mintegy 20 egészségügy dolgozó működött, a később Összevont nagy járás területér az egészségügyiek száma 5: volt. S hol voitak az akkor egészségházak felszereltségei ; maitól? Fogász, gyermekorvos hálózat, ernyőképszűrés, szó ciális otthon csak jóval ké sőbb mint új fogalmak jelen tek meg. Óriási eredményként a tbc a „magyar betegség', végri megszűnt!. A társadalombizto sitás számának növekedésé komoly eredményként tüntették fel az éves statisztikában. Még néhány példa. 1957-ben bővült és teljes felújítással létesült 37 dolgozóval a Járási Szociális Otthon Sződligeten. Évi 2 millió forint költségvetéssel működve 115 gondozottat látott el. A felszabadulás időpontjában a területen bölcsőde nem volt. 1949-ben 4 területi és 2 üzemi bölcsőde működött. A férőhely 435, a gondozók száma 76 volt. Egy gyermekre 3700 forint költség jutott évente. Lapozzunk bele a Vöröskereszt-szervezetek történetébe! Aktuális téma, hiszen 1987. december 5-én tartotta a Vöröskereszt VII. kongresz- szusát a Parlamentben. Ma több mint egymillió tagjainak száma. 1943-ban egyesült a Nemzeti Segély a Vöröskereszttel, s mint tömegszervezet támogatta az állami egészségügyi munkát. Tíz évvel azelöti (1938-ban) a lakosságnak csupán 31 százaléka részesüli betegbiztosításban, míg 1948ban az már szipte 100 százalékos volt. A Vöröskereszt tovább építve hálózatát, 1954-ben meg- szervezete az anyák iskoláját, s megindították — és lassan állandósult is — a tisztasági mozgalmat. A Vörös- kereszt szervezésében bontakozott ki a térítésmentes véradómozgalom is. Idővel szinte minden iskolában megalakult az ifjúsági Vöröskereszt-szervezet. A járásban 1970-re a taglétszám már 5030-ra nőtt. Ebben az évben a statisztika szerint 6 tanfolyamon 62 előadássorozat indult, amelyen 1943 személy vett részt. 172 egészségügyi előadást szerveztek 6680 hallgató előtt, 33 családot gondoztak, s 70 egyedül élő öreget láttak e] a vöröskeresztes aktívák. Csupán ennyi visszapillantás is — gondolom — elég meggyőző ahhoz, hogy belássuk, megoldottunk mi már egykét, nem éppen könnyű feladatot. Az elért eredmények, hiszem, optimizmusra adnak okot.
