Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-02 / 284. szám
6 %%iírfan 1987. DECEMBER 2., SZERDA Jogi tanácsokmh Nyugdíjasok pótszabadsága • A kétszer eladott ingatlan 9 Az illeték megállapító' sának alapfa • Mellékfoglalkozásból származó jövedelem a nyugdíjnál i Az árvaellátás feltételeiről Egy karóráért oltották ki az életét Lebuktak a nagykátai bűnözők # Portásként dolgozik S. G. leszázalékolt nyugdíjas. Muni kahelyétöl a jogi rovatunkban többször ismertetett pótszabadság kiadását kérte, ezt azon- ' ban megtagadták. Jogszerűen * jártak el? — kérdezi. 1 Aki nyugdíjasként dolgozik, azt ugyanannyi szabadság illeti meg, mint az aktív dolgozót a hasonló szolgálati években töltött idő után. Van azonban egy további kedvezmény a nyugdíjasok bizonyos körére. Annak a dolgozónak ugyanis, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után fizikai munkával teljes munkaidőben tovább dolgozik, az első naptári évben három, a második és minden további naptári évben öt munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság folyósításának tehát az az első feltétele, hogy a dolgozó öregségi nyugdíjra jogosult legyen. Az öregségi nyugdíjat nemcsak a 60, illetve 55 évnél idősebb dolgozók részére állapítják meg, hanem annak is, aki arra kor- kedvézmény alapján jogosult. Olvasónk tehát ennek az előírásnak nem felel meg, mert részére rokkantsági nyugdíjat folyósítanak, így hiába dolgozik teljes munkaidőben fizikai munkakörben, a pótszabadság nem illeti meg. # Több mint őt éve vásároltunk egy kis üdülőtelket Monoron. Az ügyeket a férjem Intézte és úgy látszik, elfelejtette a szerződést a hatóságnak bemutatni, mert a múlt héten jelentkezett nálunk valaki, aki szabályos papírokkal igazolta, hogy a telket megvette a régi eladótól. A tulajdoni lapon tényleg nem vagyunk feltüntetve, kié most az ingatlan? ‘Sajnos gyakran előfordul, hogy a szerződő felek saját ügyeikben nagyfokú gondatlanság, vagy az illetékfizetési kötelezettség kikerülése miatt az ingatlanok adásvételéről szóló szerződést nem nyújtják be a tulajdonszerzés átvezetésére. A szerződő fél természetesen az ingatlant használja és a bejegyzés már csak a ténylegesen kialakult helyzetet szentesítené. Ka viszont a bejegyzés elmarad, lehetővé teszi a régi tulajdonos számára — mint olvasónknál is —, hogy az ingatlant még egyszer értékesítse. Természetesen a csalárd fél tettéért felelősséggel tartozik, de a vitát a régi és az új vevő között a polgári törvénykönyv szabályai alapján a következő módon kell eldönteni. Többszöri ihgatlaneladás esetében az a vevő követelheti a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett. Ha ilyen nincs, a korábbi vevő a tulajdonos, kivéve, ha a későbbi tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték. Ezt a szabályt kell alkalmazni a többszöri ajándékozás esetén is. Az előbbiből ^látható., milyen súlyos következményei' lehetnek annak, ha az ingatlan adásvételéről készített szerződést nem mutatják be a földhivatalnak. Ezen túlmenően azonban a vevőnek azt a kockázatot is kell vállalnia, hogy az illeték összegét az adásvételkor meghatározottnál lényegesen magasabban fogják megállapítani. A vagyonszerzési, továbbá az ingatlan-tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bej egyzési és a hagyatéki eljárási illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző, illetőleg a földhivatal az illetékhivatalnak illetékkiszabásra bejelentette vagy erői az illetékhivatal más módon tudomást szerzett. Közismert olvasóink előtt, hogy a közjegyzők, illetve a földhivatalok mennyire leterheltek, ezért előfordulhat olyan eset, hogy nem az állampolgár, hanem a hatóság hosszadalmas ügyintézése miatt jut el az irat késve az illetékhivatalhoz. Ezért rendelkezik úgy a jogszabály, hogy ha a bejelentés a hatóság közbenső intézkedése miatt az illetékkötelezettség keletkezését követő egy éven túl történik, az illetékhivatal az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket havi 1%-kal, legfeljebb 50%-kal mérsékli. Ilyen esetben a bejelentéskori forgalmi értéket az illetékkötelezettség keletkezésétől a hatósági bejelentés napjáig terjedő időszak minden megkezdett naptári hónapjára számított Vokal kell csökkenteni. • P. K. túrái olvasónknak mellékfoglalkozása van. Azt kérdezi, hogy az öregségi nyugdija megállapításánál az ott elért keresetet figyelembe veszlk-e? Az általános szabály szerint a nyugdíj megállapításánál a mellékfoglalkozásban szerzett jövedelmet nem veszik figyelembe. E szabály alól csak abban az esetben van kivétel, ha valaki főfoglalkozású munkakörében kevesebbet dolgozik, mint amennyi a törvényes munkaideje. Ha tehát valakinek van egy hatórás főfoglalkozása és mellette egy mellék- foglalkozása, akkor a mellék- foglalkozásban elért jövedelem egy részét á nyugdíj megállapításánál figyelembe veszik. Főfoglalkozásnak azt az állást kell tekinteni, amelyből származó kereset nagyobb. Ha a dolgozó törvényes munkáidé^ je mindkét munkakörben azonos, a mellékfoglalkozásban elért keresetből annyi időre eső kereset vehető figyelembe, amennyi a főfoglalkozás szerinti tényleges munkaidőt a törvényes munkaidőre kiegészíti. Abban az esetben viszont, ha a fő- és mellékfoglalkozásban a törvényes munkaidő eltérő, meg kell állapítani, hogy a főfoglalkozásban a tényleges munkaidőt a törvényes munkaidőre kiegészítő idő hányad része a törvényes munkaidőnek, továbbá hogy erre az idöhányadra a mellékfoglalkozású dolgozót milyen összegű részkereset illetné meg. Az így kiszámított részkereset összegével lehet a főfoglalkozásból származó keresetet kiegészíteni, azonban ez nem lehet több, mint a mellékfoglalkozásból származó ténygleges jövedelem. Olvasóink tájékoztatására közöljük, hogy a másodállásBaltringer Zoltán valótlanságot állított, amikor azt mondta, hogy a hagyományos üzemeltetésből fennmaradó hiányát soha nem fizette be a szövetkezetnek. Tájékoztatásul közlöm, hogy 1986. május 19-én a hiányból jelentős ösz- szeget, 27 ezer 326 forintot a pénztárba fizetett be, illetve a havi eszmei béréből folyamatosan összesen további 3066 forint került levonásra. Ez az összeg azért magasabb a cikkben szereplő 24 ezer 300 forintnál, mert göngyölegből is volt hiánya, valamint a tartozásra a hivatalos bankkamatot is felszámítottuk. Jelenleg nem tartozik a szövetkezetnek. Baltringer Zoltán akkor sem mondott igazat, amikor azt állította, hogy „amikor a vagyonmegállapító leltárnál bál származó jövedelmet az öregségi nyugdíj megállapításánál nem lehet figyelembe venni. • N. J. érdi olvasónk özvegyen neveli gyermekeit. Aziránt érdeklődik, hogy élettársi kapcsolat létesítése esetén az árvaellátást és a családi pótlékot megszüntetik-e. Az árvaellátásra jogosultságot nem érinti, ha az árva vagy az életben maradt szülője házasságot köt, vagy az árvákat örökbe fogadják. Ezért olvasónk gyermeke után annak 10. életévének betöltéséig jogosult az árvaellátásra, sőt, ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a 25. életévének betöltéséig. Családi pótlék csak az egyedül álló biztosítottnak jár. Ha tehát a szülő házasságot köt vagy élettársi viszonyt létesít, árvaellátásban részesülő családi pótlékot nem kaphat, hanem jövedelempótlékot állapítanak meg helyette. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályán az ügyfélfogadás rendje a következő:- útlevélrendészet, idegenrendészet, hétfő, csütörtök, 9—18 óráig, péntek 8—12 óráig, engedélyügyek: hétfő, csütörtök, 8—18, szerda 8—12-ig. A rendőrkapitányságok igazgatásrendészeti osztályain az ügyfélfogadási rend a következő: Buda: Hétfő 8.30—12-ig és 13.30— 18-ig, kedd, szerda, péntek: 8.30—12-ig, csütörtök: 13.30— 18-ig. Cegléd: Hétfő: 8—18-ig, kedd, csütörtök, péntek: 8— 12- ig, szerda 14—18-ig. Dabas: Hétfő, szerda: 8—18ig, kedd, csütörtök, péntek 8 -12-ig. Dunakeszi: Hétfő: 8—12 és 14—18-ig, kedd, csütörtök, péntek: 8—12-ig, szerda: 14— 13- ig. Érd: Hétfő, 9—13-ig, kedd, csütörtök 8—12-ig, szerda 13— 13-ig. hiány mutatkozott, leadtam a kulcsokat, bevonták a bélyegzőt." A vagyonmegállapító leltárnál ugyanis már elvettük a kulcsokat (önszántából nagyon nehezen adta oda), és így leltároztunk, ami egyben a bélyegzők és a ragbélyeg bevonásával járt. Amikor azt nyilatkozta, hogy törökországi útja alatt jártam a boltban és közöltem a sógornőjével, hogy fizesse be a hiányát, akkor sem mond igazat. A boltban való jártamkor ellenőrzést végeztem és kifogásoltam, hogy idegen személy tartózkodik ott. Megjegyezni kívánom, hogy az illető szövetkezetünk dolgozója, aki akkor gyesen volt, és egyúttal fokozottabb ellenőrzést rendeltem el. Továbbá az Megdöbbentő bűntény történt idén, április 16-ról 17-re virradó éjszaka Nagykátán. Hosszútó utca 13. szám alatti lakásán ismeretlen tettesek meggyilkolták Zajecz János 79 éves nyugdíjast. A szomszédok — akik megszokták, hogy az idős ember reggelenként a kertjében dolgozik — átmentek megnézni, hogy mi történhetett vele. Megdöbbentő látvány fogadta őket. A bejárati ajtót felfeszítve találták, a lakást pedig feldúlva. Zajecz János akkor már nem élt. A testén ütések nyomai látszottak, s mint az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat megállapította, egyik ezek közül a halálát okozta. Azonnal nagy erővel megindult a nyomozás, amely végül több hónap után vezetett eredményre. Erről a hosszan tartó, széles körű akcióról tartott tegnap sajtótájékoztatót a Pest. Megyei Rendőr-főkapitányságon dr. Láposi Lőrinc rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályvezető-helyettese, valamint Horváth András rendőr őrnagy, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályvezetője. A nyomozás során megvizsgálták a bűntény áldozatává lett ember kapcsolatait, anyagi helyzetét, szokásait. Az így kialakult kép szerint Zajecz János egyedül élt, és rendezett anyagi körülmények között. Idős kora ellenére jó erőben volt. Egy szűkebb társaság számára pálinkát mért a lakásán. így többen megfordultak nála. Százhalombatta: - kedd 8— 12-ig. Gödöllő: hétfő 9—18-ig, kedd, csütörtök, péntek 8—12- ig, szerda 13—18-ig. Monor: hétfő, szerda 8—12- ig és 13—18.30-ig, kedd, csütörtök, péntek 8—12-ig. Nagykáta: hétfő, szerda, péntek, 8—12-ig, kedd 13—18- ig, csütörtök 8—12 és 13—18- ig. Nagykőrös: hétfő 8—12 és 14—18-ig, kedd 14—17-ig, szerda, péntek 8—12-ig, csütörtök 14—18-ig. Ráckeve: hétfő 13—18-ig, kedd 8—11-ig, szerda 8—18, csütörtök 14—17-ig, péntek 8 —12-ig. Szigetszentmiklós: hétfő, szerda 8—18-ig, kedd, csütörtök 8—17, péntek 8—12-ig. Szentendre: hétfő, szerda 13 —13-ig, kedd, csütörtök, péntek 9—13-ig. Vác: hétfő, szerda 9—13-ig, kedd, péntek 8—12-ig. Szob: hétfő 9—12-ig. ilyen esetekre vonatkozó megbízó levelek felülvizsgálatáról is intézkezdtem. Annak ellenére, hogy a hagyományos üzemeltetésnél hiánya volt Baltringer Zoltánnak (a jogszabály azt mondja ki, hogy az üzletvezetőnek két éven belül ne legyen tízezer forintot meghaladó leltárhiánya), szerződésbe adtuk az egységet, az idegenforgalmi szezon kezdete és a terület ellátásának megoldása miatt, az egység üzemelésének fokozott ellenőrzése mellett. Ennek alapján tudtuk rövid úton feltárni a hiányosságokat is. Ezt bizonyítja, hogy egy év leforgása alatt — 1986 január 13. és 1987. január 8-a közötti időszakban — összesen 23 esetben ellenőriztük a boltot, ebből 12 alkalommal a szerződéses üzemelés időszakában. Reich Ferenc, a Szentendre és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke A nyomozás másik szála az volt, hogy kik jöhetnek számításba mint a megdöbbentő bűntény elkövetői? A szomszédok szóltak három ismeretlen fiatal férfiről, akik a gyilkosság napján Nagykátán jártak, és arról tudakozódtak, hogy melyik házban lakik a büntetett előéletű Kármán György. A megadott sze-' mélyleírás alapján hónapokon keresztül nem találták meg őket, de a felderítő munkát természetesen nem hagyták abba. S mint más esetekben is, a Pest megyei rendőrök ösz- szehangoltan dolgoztak a fővárosiakkal és más egységekkel is. Budapesten letartóztatták a büntetett előéletű 19 éves Fehér Attilát, és a szintén már büntetett 17 éves Makai Zsoltot. Mindketten pándi lakosok, akik legutóbb Budapesten, a X. kerületben követtek el vagyon elleni bűn- cselekményeket. A nyomozás során feltárt adatok, valamint eddigi életmódjuk miatt alaposan gyanúsíthatok voltak azzal, hogy ők követték el a nagykátai gyilkosságot. A közelmúltban került rendőrkézre harmadik társuk, a 16 esztendős Káté László is. A továbbiakban kiderült, hogy ez a fiatál bűnöző múlt évben együtt ült a Nagykátai Rendőrkapitányság fogdájában Kármán Györggyel, akinek neve a bűnüggyel kapcsolatban már felmerült. A rendőrök ismét kihallgatták őt, és ekkor beismerte: már a fogdában elhatározták, hogy kirabolják Zajecz Jánost. Amikor decemberben kiszabadultak a fogdából, megnézték az idős ember házát, latolgatták a bejutás esélyeit, de ekkor még nem történt semmi. Kármán György egyébként közeli ismerőse volt Zajecz Jánosnak, keresztfia egy ideig Társadalombiztosítás. Az 1937. évi 13. trv. módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt. A módosítás alapján a táppénz összegét a keresőképtelenséget megelőzően elért kereset napi átlaga alapján kell megállapítani. A táppénz, valamint más társadalombiztosítási szolgáltatások részletes szabályait az 56/1987. (XI. 16.) MT rendelet határozza meg. A jogszabályok rendelkezéseit 1988. január 1. napjától kell alkalmazni. Versenytárgyalás. Az Elnöki Tanács 1987. évi 19. számmal törvényerejű rendeletet alkotott a versenytárgyalásról. Árkialakítás. A belkereskedelmi miniszter 7/1987. (XI. 6.) BKM számmal az adóreformmal összefüggően rendeletet adott ki, a fogyasztási- cikk-kereskedelmi induló árak kialakításáról. Gépkocsialkatrész. A 11/ 1987. (XI. 6.) KM rendelet módosította a használaton kívüli közúti gépjárművek, illetőleg azok fődarabjainak bontása során kinyert alkatrészek minősítésének és újrahasznosításának műszaki követelményrendszerét. Levegőtisztaság-védelem. A 10/1987. (XI. 6.) OKTH elnöki rendelkezés meghatározta a rendkívüli levegőtisztaságvédelmi intézkedési tervek (füstködriadóterv) követelményeit. Sportedzés. Az 5/1937. (XI. 6.) ÁISH rendelkezés megállapítja a tanárképző főiskolán folyó sportedzöi szakképzés szabályait. Hajdú János 27 éves budapesti lakos üzemmérnökként dolgozott a szigetcsépi Lenin Termelőszövetkezetnél. Meghatalmazása volt anyagbeszerzésre, valamint a szövetkezet bélyegzőjének használatára. Még februrárban a ráckevei vasboltban bevásárolt, később a szigetszentmiklósi Tüzép-telepen pedig különböző faanyagokat vett. Tudta, ott is lakott az idős ember házában. A hurok szorult a bűnözők nyaka körül, és beismerő vallomást tettek, melyet a po- ligráffal végzett pszichofizio- lógiai vizsgálatok js alátámasztottak. Április 16-án a három bűntárs: Fehér Attila, Makai Zsolt és Kóté László este tíz óra tájban vonattal érkezett Nagykátára. Ekkor már feltett szándékuk volt, hogy kirabolják Zajecz Jánost. Először arra gondoltak, hogy felkeresik Kármán Györgyöt, és az ő segítségével tájékozódnak. Érdeklődtek is a címe után, ám később — arra gondolva, hogy sokan laknak egy helyiségben és ez nyomra vezető lehet — mégis kihagyták őt az ügyből. Megtalálták a keresett házat, és átmásztak a kerítésen úgy, hogy senki sem vette őket észre. Feszítővassal törték fel a bejárati ajtót, így jutottak be a lakásba. Zajecz János már aludt, de felébredt arra, hogy a betörők kutattak a holmijai között. A bűntársak egy légpuskát js vittek magukkal, s azzal, valamint a feszítővassal támadtak áldozatukra, aki megpróbált védekezni. A légpuska a dulakodás közben kettétört, s végül a feszítő- vaásal mérték rá a halálos csapást. A három bűnöző mindössze egy szovjet gyártmányú karórát vitt magával, más értéktárgya Zajecz Jánosnak — akinek anyagi helyzetét nagyon túlbecsülték — nem volt. Megtakarított pénze — ötvenezer forint — a nyomozás során az asztal belső lapjára ragasztva került elő. A büntetőeljárás folyik tovább. Gál Judit A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 52. számában jelentek meg. Általános forgalmi adó. Az 57/1987. (XI. 15.) MT rendelet módosította az általános forgalmi adóról szóló jogszabályt. Képesítési rendszer. A központi államigazgatási szervek vezetőinek és ügyintézőinek képesítési rendszerét az 58/ 1987. (XI. 15.) MT rendelet állapítja meg. Hatályon kívül helyezés. A 7/1937. ÉVM rendelet hatályon kívül helyezte a munka minőségi színvonalát növelő bérformákról szóló jogszabályt. Munkahelyi pótlék. A 8/ 1987. (XI. 15.) ÉVM rendelet alapján a termelést közvetlenül irányító építőipari műszaki dolgozók munkahelyi pótlékját alapbéresíteni kell. Árváltozás. Az élelmiszer-, ital- és dohánygyári termékek adóreformmal összefüggő termelői árváltoztatását a 15/ 1987. (XI. 15.) AH rendelkezés alapján kell végrehajtani. Előzetes bejelentés. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke módosította a szabad árformákba tartozó egyes árak (díjak) tervezett emelésének előzetes bejelentési kötelezettségéről szóló 4/1981. (II. 4.) ÁH rendelkezést. Szakmunkásképzés. A 3/ 1987. (XI. 15.) OVH rendelkezés az egyes vízügyi szakmákra képesítő szakmunkás- képzésről szóló jogszabályt módosította. Az ismertetett előírások a Magyar Közlöny 1937. évi 53. számában találhatóak. hogy a szövetkezetnek az anyagokra nincs szüksége, így azokat felhasználta. A számlákat csak áprilisban adta át a könyvelésnek, midőn megindult ellene a fegyelmi eljárás. A Ráckevei Bíróság a megtévedt bevásárlót folytatólagosan elkövetett sikkasztásért fogja felelősségre vonni. Hozzászólás cikkiiitkhez A boltvezető áiiíféssaÍEaél A Pest Megyei Hírlap 1987. november 25-1 számában „A boltvezető gyors bukása” címmel cikk jelent meg. A büntetőügyben a Szentendrei Városi Ügyészség vádat emelt Baltringer Zoltán, a Szentendrei Áfész visegrádi 112. élelmiszer- boltjának volt vezetője ellen. Az alábbiakban a Szentendre és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnökének hozzászólását közöljük. RendőrkapHánysógek ill ügyfélfogadási róná H» TlZ NAP RENDEIIT1I Bevásárlás a bélyegzővel Sikkasztó a bíróság ©lőtt
