Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

1987. DECEMBER 15., KEDD mvr « Wit lf/1 5 téli künyvv/ísAr, ms T él, karácsony, könyvvásár. Ez a sorrend immár évek óta. A könyvszakma nagy decemberi eseménye szinte életünk részévé vált. Figyelünk rá, izgatottan vár­juk esztendőről esztendőre, hogy milyen lesz a kínálat — s mostanság már azt is, hogyan alakulnak az árak. Az ajándékozási szokások változása jól nyomon követhető. Hosszú ideig a könyv, mint kiegészítő ajándék szerepelt. Az utóbbi években előlépett főajándékká, mert nemegyszer olyan igényesen megformált, egyedi, művészeti kötetekkel vagy nagy sorozatok egy-egy szép darabjával leptük meg szeretteinket. Ezek ára elérte gyakorta a család ajándékozási keretének határát. Éppen ilyen okból szükség van az olcsó, de tetszetős kiállítású könyvekre is. A téli könyvvásár idei listáján összesen 152 mű szerepel, amely bőséges válasz­tékot kínál: a gyermekkönyvtől a számítástechnikai irodalomig sokfele műfaj, téma­kör képviselteti magát és az árak skálája is széles. A listán a legolcsóbb mű egy 18 forintos gyermekkönyv, a legdrágább pedig a Képes Krónika hasonmás kiadása, 3200 forintért. A kettő között, szinte folyamatos átmenettel, minden kategória meg­található. Mostani ajánlásunkban az olcsóbb, ám mutatós könyvek közül mutatunk be né­hányat; olyanokat, amelyek minden bizonnyal örömet szereznek karácsonyi aján­dék gyanánt is. Nemcsak festett, írt is kamlvanmanm* i^tHlRNEVBsr.'r- , _ \?T NÉMET- t > '* V , \ ALFÖLDI '/,/i ' és ^ ■'?//// NÉMET V$ii festők :t-: á\ tun« der Goes, Albrecht Dürer, Lu­cas van Leyden, Hans Hol­bein, Hans van Aken is ezek között szerepel. Hogy a Helikon Kiadó szép kivitelezésű kötetében — Hír­neves németalföldi és német festők élete címmel jelent meg — róla szól a leghosszabb történeti az egy ismeretlen szerzőnek köszönhető. Hadd idézzek ebből: „Hanem hol is kezdjem, tiszteletre méltó fér­fiú, emelkedett szellemed di­cséretét zengeni, hogy nagy­szerű, becsületes és tanulsá­gos életed nagyságát minde­nütt kihirdessem ... Vagy kezdjem inkább ragyogó te­hetséged látható műveinek szemiigyrevételével és leírásá­val, amelyek oly nemesen és meggyőzően- tanúskodnak min­den elismerést megérdemlő festőművészetedről?’’ Aki alaposan át akarja ta­nulmányozni a kiváló német- alföldi festők életét, szánjon rá sok időt. Annál is inkább, mert az összeállítás hetven képet tartalmaz, többségében színeseket. Szerkesztői jegyze­tekkel és szakirodalmi útmu­tatóval is kiegészítették. Csu­pán. annyit említenék még, hogy az egyes méltatásokhoz kapcsolódó verseket Weöres Sándor fordította. A lélek biológusa Karéi van Mander neve bi­zonyára nem ismeretlen azok előtt, akik a Németalföld fes­tőivel foglalkoznak. Az 1548- tól 1646-ig alkotó művész azonban nemcsak az ecsetet kezelte kiválóan, hanem a tol­lat is. Az viszont, hogy ez utóbbit jól forgatta, nem csu­pán nagy szakmai tudásra vall. Bizonyítéka áttekintő­képességének is. Hiszen ab­ban a korszakban rengeteg, talán több ezer tehetséges fes­tő is tevékenykedett. Közülük választotta ki a legkiválóbbakat, akiknek .rö­viden összefoglalta életét és munkásságát. magyarázatot fűzve néhány alkotásukhoz. Jan és Hubert van Eyck, Ro­gier van Brugghe, Hugo van Frank J. Sulloway könyve, amelynek címe: Freud, a lé­lek biológusa, illetve a Túl a pszichoanalitikus legendán cí­met viseli. Ez a kötet- hiányt pótol, hiszen Freuddal és a pszichoanalízissel kapcsolat­ban rendkívül sok legenda, adott esetben tévképzet volt forgalomban az el múlt,,évtize­dekben. Ez a teljességre tö­rekvő, dokumentumokkal tel­jes, érdekes fényképekkel, áb­rákkal kiegészített, a szakmai tájékozódást is segítő bibliog­ráfiával, tárgy- és névmutató­val ellátott maratoni mű (615 oldal) elsősorban piszchológu- sok és más szaktudományok forrásmunkájává avatja a kö­tetet, de a laikusok számára is érdekfeszítő, izgalmas ol­vasmány. A könyv világom szerkeze­tű, három részre tagolódik. Frank J. Sulloway i— rt s— | | r\ r n r 1J ii 3« >* «»»oMttaS* J? A LÉLEK BIOLÓGUSA Dinasztiáktól a sportig Melyek voltak a hazánkban legnagyobb példányszámban kiadott könyvek 1986-ban? Hogyan alakult a képesítés nélküli pedagógusok száma az elmúlt harminc esztendőben? Kik kaptak 1896-tól napjain­kig olimpiai érmeket a külön­féle sportágakban? Milyen ki­rályi dinasztiák uralkodtak az elmúlt évszázadok során a vi­lágon? — Ilyen és még szá­mos egyéb kérdésre kaphat választ az olvasó, ha a kezébe veszi a Computerworld Infor­matika Kft. és a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó közös gondozásában megjelent Té­nyek könyve '88 című kiad­ványt, amelyet Baló György és Lipovecz Iván szerkesztett. A Magyar és nemzetközi almanach alcímet viselő könyv jó szolgálatot tesz min­den, a világ és hazánk nagy és kis kérdései iránt érdeklődő embernek. Hiszen számos tényt és adatot találhat ben­ne. Megismerkedhet az immár elmúlt esztendő nagy történe­teivel, a királyi házak és ural­kodók nevével 1000-től. az ál­lamfőkével és miniszterelnö­kökével pedig 1900-tól. Föllel­heti a lapokon a nemzetközi szervezetek nevét és azt is, hogy melyik miért alakult, táblázatos formában tekinthe­ti át a világ történelmét és az országok népesedési ada­tait. Hasonlóképpen szerepel­nek a könyvben a politika- történeti. a földrajzi, gazda­sági, kulturális és egészség- ügyi adatok a világ #vala- mennyi független államából. Magyir •* nimillkOll llmiliacli • Tanyik. adatok. dátumok. 1 iramok • HrrMlorik it »* nigy lörlénetal • Klrllyl hliak 6« | . unlkodök 1000-lot «Himlők *• mlniizterilnbkök 1900 61* • Nőm- ’ ; iáikon warvaitl*» • * vll*glor»*n«l«m lablaiatoi IHaklntoi« > I N*pn*d*»i idalturok • Politikatörténet. I«ldra|ii. gaidailgi | kartokodalmi kultúráin *• rglizugugyi adatok * vll*g mind*" j lúggal:*" lllamarol < Nyalvak a Vallunk • Haditechnika • VI- ’ llgurpnnwrik *« urkótponlok • Siamitlltéehnlk* *• mikro- • »klronik* • BielochnelOgla • A Nobet-diiatok tollai nevinr* • Magyar ta namzalkdzl ludomanyot oklataai. kulturált« *t mé- ' diistiHtitlklk • AIOS-t6rlén#l*m • Taplllkoili • Sport vala- 1 mannyl olimpia mlndan «rm«*a. korma-1. lonlii *i proli bei. i all«llk*i *■ unt vlllgciuciok magyar iibdarugó-ba|nokslgok «• gólkirályok • Magyarosiig *i Iliim *t lollimanyal. Ilriadalml *• tomegizorvezdtok *gyh«iak • Beillőtől adaliorok a garda- ugrói . ki u| bankraodli*' • Allék mi*« a itlaéoktatli'Oi a« a ’ Itlvala'.i ai«iy*kr6l • Polin diiiiahas • Sogelyléle'onok • Tina- diiombiitoi>lm ludmvaiek • q*ndo»i*gi lamcn ugyinlazei Esszéket olvashatunk többek között az új bankrendszerről, az AIDS történetéről, a világ nyelveiről és vallásairól. Sze­repel a kötetben a Nobel-dí- jasok névsora, a hazai taná­csi és rendőrségi ügyintézés­sel kapcsolatos minden tudni­való. Egyszóval ki-ki választ kap­hat mindazon kérdésre, ami éppen érdekli. A különféle fe­jezeteket a téma legjobb is­merői írták. A szerzők között olyan neveket tálalhatunk, mint például Juhász Árpád. geológus, Réti Ervin. Kulcsár István, Gömöri Endre kül­politikai újságírók vagy a ke­resztnevek nagy szakértője, Ladó János. Tül a psíBchoanaliiSíus legendán Az elsőben a szerző Freud és a XIX. századi pszichofizika és pszichofiziológia viszonyát elemzi. Freudot bemutatja úgy is, mint aki nem csupán pszi­chológus, hanem alapvetően biológus, aki a lélek törvény- szerűségeit kutatta. Röviden bejárja a tudós szakmai pá­lyáját, amely a neurológiától a hipnózison, a klinikai gya­korlaton keresztül eljut a pszichoanalitikus következte­tésekhez. A második részben, amely a legrészletesebb feje­zet, a genetikus pszichológia kialakulásának dokumentum­hűségű folyamatáról olvasha­tunk; arról, miként módosí­totta Freud pszichoanalitikus elméletét a kor egész termé­szettudományos világképénél? változása. A harmadik feje­zetet a szerző annak a folya­matnak az elemzésére szán­ta, hogy vajon miként ala­kulhatott ki a mitikus Freud- kép. Mint említettük, ez a könyv szakmai szempontból is hi­ányt pótol» ám ugyanakkor aktuális js. A közelmúltban újra Magyarországon ülésező a pszichoanalitikus kongresz- szus ugyanúgy, mint 1918- ban, amikor Freud még ázt gondolta, hogy Budapest lesz a pszichonalízis nemzetközi központja. Ez történelmi okok miatt nem,- válhatott Valóra, azonban a szellemi hagyomá­nyaink ápolása -legalább a szakkönyvek megjelentetésé­vel kötelességünk. A könyv terjedelme ellenére — s ta­lán éppen azért, hogy sokak számára hozzáférhető legyen —, viszonylag olcsó, mindösz- sze százharminc forint. Min­denkinek, aki a pszichológia, a tudományos szellemtörténet iránt érdeklődik, ajánljuk. Nem azonos az adjonisten és a fogadjisten Fehér és fekete képek Örkényben Kiváncsi tekintelek kísérik a faluszéll utcákba kanyarodott Képfto- csikaravánt. Van közöttük Wartburg, Dacia meg Lada is, tehat nem valamiféle hivatalos küldöttség lehet — gondolják az emberek. Ám­bár elöl rendőrkocsi halad, s egyelőre még kevesen tudják, hogy a helybeli körzeti megbízott vezeti, ö segít a tanácsnak ideszállítani a vendégeket, mert Örkényben nagyok a távolságok. Nyugtalan kutya­ugatás veri fel a környék csendjét. A Pest megyei cigánytanács tagjai a helybeli vezetőség kíséretében meglátogatják a valamikor tanácsi meg csökkentett értékű lakáshoz jutott családokat. Látogatók a házban Csak az adjonisten egyfor­ma, a fogadjisten változó. Van, ahol nem örülnek a ven­dégeknek, s a kérdésre, hogy be iehet-e menni, kényszere­dett a válasz. Aztán néhá- nyan lassan beljebb kerülnek a házba. A kintmaradókat mogorva házőrző szaglássza végig, bizalmatlanul. Hiába a szitok, dróthurok a nyaká­ban, vicsorogva adja tudtul, hogy nem hajlandó az udvar végébe menni. Neki ez az egész nem tetszik. A házigaz­dának is van mit takargatnia. Elég gondozatlan a porta. Korholják is a cigánytanács tagjai. Idős Orbán József viszont külön invitálja a vendégeket: nézzenek már be hozzá is. Tiszta, rendes lakás az övéké, s náluk nagyobb gondosságot talán csak Kovács Lászlóéknál tapasztalunk, ahol kazalban áll a téli tüzelő, a lakás álla­potára odabent ráillik a pa­tyolat jelző. Ennek már örül­nek a testület tagjai, s öröm­mel szeretgetik meg a bo­gárszemű kis Piroskát, aki saját kifejezése szerint „öt-fél éves”. A munkáscsalád jól keres. Ezzel együtt nő az igény, most éppen házat sze­retnének venni. Hasonlóan példás Kovács Józsefék élete, ők saját erőből építkeztek. gánynak. A hatvanas években még vagy hatszázan laktak az llona-rrpjori putrikban. A kormány programja jó lehe­tőséget adott arra. hogy a telepet felszámolják. A csalá­dok telket kaptak, maguk építették fel a házaikat, ami már eleve ösztönzött a vál­tozásra. Az úgynevezett Cs- lakásokhoz akkor 30 ezer fo­rintot. meg egy tűzhelyet adott a tanács. Itt többnyire mindenki megépítette a für­dőszobáját. Egész utcasorok alakultak ki. Mivel újabban mind többen szeretnének, gép­kocsit vezetni, ez motiválja az általános iskola elvégzését az esti tagozaton is, mert a jo­gosítvány feltétele a nyolc általános. A népfront életmód­tanfolyamot szervez. Akinek egyéves munkaviszonya van, annak ingyentelket és OTP- kölcsönt adva ezután is segí­tik a letelepedést. Bizalom, türelem A jövő évi megyei munka­terv alapjaihoz jó informá­cióknak bizonyultak mindezek, s általában is nagy felelősség­gel latolgatták tennivalóikat a cigánytanács tagjai. A ci­gány családok életmódtábora, Érden a kismestereknek ren­dezett vásár bizonyára hasz­nos lesz. De meg kell terem­teni a hidat a társadalom minden rétegéhez, s ennek a türelem és megértés elemei­ből kell épülnie. Mert bizony előfordul még. ahogy á hozzá­szólók is példázták, hogy a többször kitüntetett munkás azért megkapja; — Hát itt vagy, dádé? Máshol az érett­ségizett vb-tagot akarják ki- golyóznl a bizottságból. Szó­val. sok kárt okoz némelyek megkövült szemlélete. — Sürgősen fel kell ku­tatnunk a nekünk segítő fia­talokat — mondta Kárpáti Gyula, a Romano Nyevipe — Cigány Újság — felszólaló munkatársa. Nádai Gyula, az Országós Cigánytanács társ­elnöke úgy véli; a saját sors kézbevétele szükségszerű lé­pés. Újabb lecke — Kellemes emlékekkel bú­csúzhattunk volna szombaton, ha Baloghné meg nem állítja a kocsit a családlátogatáskor. — Jöjjön! Ne csak a szépet nézzék! És megmutatta Ra­dies Franciska talpalatnyi la­kócelláját, ahol két első és második osztályos kislányával él. Pedig az idős cipészmes­ter, akit gondozott, a gyerekek­re íratta a házat. ‘Ám a pa­pír elveszett, őt meg ide pa­kolták ki a mester gyerekei. Kéri László vb-titkár sze­rint a végzés szerint el kell menni. De hová? Háromezer- ötszázat keres, amiből a gye­rekek napközijére sem telik. A két kis árva, az ócska vac­kon kuporogva várja haza anyját iskola után. ök újabb leckét jelentenek a tanács­nak. Kovács T. István Balogh Pálné, a megyei ci­gánytanács társelnöke és Ba­logh Pál lakását akárki meg­irigyelhetné. A tágas haliból beljebb tessékelnek. A fran- ciaágy fölött színes tv, mely­nek képernyőjén épp két tig- rismacska pofozkodik. A férj jól kereső ácsmester, a fia kőműves. Volt hát kinek fel­építenie a nagy házat. A család büszkesége a lányuk, Szabó Gyuláné, aki a képző elvégzése után Áporkán óvó­nő. Belső erők A Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága mellett fél éve alakult meg a megyei ci­gánytanács. Urbán László titkár, a Budaörsi Tanács gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelője magyarázza, hogy míg a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága mellett működő koordinációs bizottság az ál­lami feladatok intézésére, az osztályok és a helyi tanácsok tennivalóinak egyeztetésére hivatott, addig a népfront tes­tületé a' cigányság belső erői­nek feltárására, mozgósítására törekszik. A két társelnök, Baloghné mellett Németh Jó­zsef és a titkár vezetésével 16 bizottsági tag, a három szek­cióban csatlakozó 10-15 tár­sadalmi aktivista feladata se­gíteni a cigányok munkába ál­lítását, feltérképezik a me­gyében; hogy ki hol dolgozik, kik hol keresnek munkaválla­lókat. A ceglédiek már ide is hozták a kész munkát erre az ülésre. A másik szekció a lakáshelyzettel foglalkozik. Tájékoztatókat tart a lehető­ségekről, a kölcsönfeltételek- ről A kulturális bizottság a cigány hagyományok feltárá­sára törekszik. Aki szombaton, azaz de­cember 12-én Örkénybe, a ki­helyezett ülésre kísérte a ta­nácsot, s érdekli, izgatja ez a bonyolult társadalmi prob­léma, az nem sajnálta az el­veszett szabad szombatját, már csak azért sem. mert lát­hatta: az élet e területén is van előre lépés. Gyarapodik a cigányságon belül az a belső erő, amely rendkívül nehéz körülményeink között is vál­tozást idézhet elő. A művelődési házban tar­tott megbeszélésen vitaindító­ként Somogyvári László, a nagyközségi tanács elnöke adott áttekintést a Dél-Pest megyei községekről, melynek körülbelül ötezer lakosából 985-en vallják magukat ci­Az elnök makói, de Abonyban az otthona Ez a föld magához köti S zépen sorakoznak a kép alatt a nevek. Mégsem azokat böngészem. Az ismeretlen arcok közül magam szeretném kiválasztani azt az egyet, aki majd életéről, munkájáról, örö­meiről, gondjairól beszél nekem. Nem tudom, milyen lehet. Idős vagy fiatal? Vidám, derűs, esetleg szigorú? Játszom az arcokkal. Szeretném, ha a többé-kevésbé megilletődött arcú Nyisztor-díjas mezőgazdászok közül Mészáros Gyula, az abo- nyi Új Világ Tsz elnöke a felvételen a legvidámabb lenne. De nincs szerencsém. Az idegen arc, amélyre ujjam rábök, még névre sem ismerős. Csalódottan futom át újra és újra az álló, majd az ülő sorok kitüntetettjeinek névsorát. Az „én embe­rem” nem szerepel a képen Be kellene érnem hát a neve alatt szereplő szűkszavú indoklással. De elegendő-e ennyi, az érdemek ismertetése ahhoz, hogy hétköznapjairól beszélgessek egy idegen emberrel? Elégedetlenségemben egyre jobban belelovallom magam a játékba. Régi ismerősként szeretném üdvözölni már az első találkozáskor. Megszólítom a portást, faggatom az utamba ke­rülőket, kérdezem a titkárnőt: milyen ember az elnök. Senki nem próbálja lefesteni olyannak, amilyennek kívülről látja. Nem mondják, hogy ősz, kopaszodik és szemüveges, s azt sem. hogy halk szavú és mosolygós a szeme. Csak annyit vá­laszolnak, kiss,é meglepődve: hát milyen lenne? A világ leg­jobb, legrendesebb embere. Nem értik, miért kérdezek rá újabb és újabb dolgokra, amit maga Mészáros Gyula is el­mondhat. Hiszen számukra olyan egyértelmű, hogy a minden­napok, maga az élet indokolja a Nyisztor-díjat. Az, ami a hét­köznapokat jelenti — a munka ... Aztán, amikor csendesen belép a szobába, s piegszoritjuk egymás kezét, úgy érzem, nem kellett volna ennyit kíváncsis­kodnom, kérdezősködnöm. A kis dohányzóasztalnál régi isme­rősként kezdjük a beszélgetést mindennapi életéről. Mintha a múlt héten találkoztunk volna utoljára. Magáról így, mert­hogy mát- „ismerem”, nem is igen beszél. A közös dolgokra tereli a szót, a földre, amely az . átlagnál kisebb területen ugyan, de szépen hálálja meg a törődést. Hol dinnyével, hol zöldségfélékkel vagy bármi mással, aminek éppen jó a keletje. Mondja, túl kicsi a közös művelésű terület ahhoz, hogy talá­lomra gazdálkodjanak. Az 1500 hektáron minden talpalatnyi helyet ésszerűen kell kihasználni, hogy versenyre kelhesse­nek Abony másik két szövetkezetével. Mert az elnök nem tagadja, a mérce az, amit a másik felmutat. Jó értelemben vett rivalizálás ez. amely többre, jobbra serkenti az Üj Világ 150 dolgozóját.­A kis család — hisz’ nevezhetjük így a kollektívát — na­ponta szembesül eredményeivel, s ha ritkábban is, de időn­ként kudarcaival. Az előbbiről annyit, amennyit az elnök el­mond: szívükríek ugyan még ma is az alaptevékenység, a mezőgazdasági termelés a legkedvesebb, de igazán híressé nem ez tette őket. A Négercsók, a Negrolli vagy az újabb termé­kek közül az Abonett hozta meg az átütő sikert. Ma már na­ponta egymillió forint értékben szállítják ki ezeket az üzle­tekbe. Ami meg a kudarcokat illeti, arról árulkodik az elnök arca. Ha nem mondaná, akkor is tudnám, kedvét csak a hi­bák, a rossz munka szegheti. Vagy amint ő fogalmaz: „az bosszant a legjobban, ha lejáratjuk önmagunkat”. U tóbbiakat kissé indulatosabban, hangosabban mondja, mint az előzőeket. Feltűnik, más lett ez az ember. Más­képp csengenek a szavak, más beszédének íze. Nem is kér­dem, mondom neki: nem idevalósi ember. Nem sértődik meg, csak furcsán néz rám. Makón született, mondja, de itt az otthona. Szűkebb hazája immár három évtizede Pest me­gye. A szűkebben vett kis család, a feleség, s a három lány mellett pedig húsz éve az Új Világ a családja, az otthona. Az, amelyért hosszú évek óta fáradhatatlanul dolgozik, hogy valóban mindig újabb legyen. P. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom