Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-14 / 294. szám

XXXI. ÉVFOLYAM, 390. SZÄM 1987. DECEMBER 14., HÉTFŐ Gyöngybetű, szúette padok Hogyan volt a régi iskolában? ^ Gyöngybetűkkel telerótt irkák icipici, szúette pado- ^ kon. Régi darabok. A tanári asztal is hasonló korú. ^ Rajta tintatartó és az akkor még elmaradhatatlan nád- ^ pálca. A harmincas, negyvenes években ezek és ezek- $ hez hasonló bútorok várták iskolába a gyerekeket, Há- \ rómlábú tartón állt a tábla és egyszerre több osztály ült § a teremben. Egyes vidékeken még ma is tanítanak ösz- ^ szevontan az alsó tagozatban. Ettől eltekintve azonban \ minden a múlté. Bekebelezte a történelem, csak a mú- zeumok őrzik emlékét. Bekebelezte, vagyis meg­szüntette mindazt, ami hely­telen, elmaradott volt, de saj­nos elnyelte azt is, amiről még mindig példát vehetnénk. Nem csoda, ha egyre-másra visszasírunk régi módszere­ket. Fischer Sándor, a beszéd­művészet tanára egy délelőtti rádióbeszélgetésben arról só­hajtozott, mennyire, mennyire hiányzik ma, hogy az irodalmi műveknek csak jelentéktelen részét tanítják meg kívülről. Pedig gyarapodna általa a szó­kincs, javulna a gyerekek be­szédkészsége, és szebb leit| e a kiejtésük is. Határozottabb, biztonságosabb lenne kiállásuk közönség előtt, de- a minden­napi életben is. Nem nyitott Ezzel aligha lehet vitatkoz­ni, inkább csak a szabádkozást hallani: így is alig győzzük követni az egyre változó és bővülő tanterveket. Igen, ez valóban így lehet. Egy távoli kis faluban szolgáló pedagógus ismerősöm is panaszkodott: „ennyi szakkör és különfoglal- kozás még sosem volt, mint most”. És mindez a normál tananyaghoz kell. Ha kell, hát kell. Zsörtölő- dés helyett érdemesebb elme­rülni a nosztalgikus múltban. A bevezetőben leírt osztály­belső most teljes valóságában látható a váci levéltárban, ahol az iskolatörténeti kuta­tásokhoz kívánnak kedvet éb­reszteni. Olyan itt, mint egy erődítményben. Vastag falak, zárt vasajtó mögött háborítat­lan csend, vakító fehér, falak. A kiállításon Horváth Ferenc kalauzolt végig. — Ez nem nyitott kiállí­tás — magyarázta —, bár minden látogatónál): örülünk, mégis inkább előre bejelentke­ző csoportok jönnek. — Pedig ezek között a régi dokumentumok között háborí­tatlanul sétálgatni, beleolvas­ni a korabeli órarendekbe leg­alább olyan élmény, mint téli estén fűtött szobában egy iz­galmas regényt olvasni. — Ha így érzi, annak na­gyon örülök, mert nem szak­embereknek, hanem amatőr, önjelölt kutatóknak szeret­nénk kedvet teremteni a gyűjtéshez. — Különlegességeket is lá­tok' itt, mint például egy nap­lóbejegyzést Madách Imrének Vácott, a piaristáknál tett vizsgájáról. Ilyen „fogásra” nem számíthatnak az amatő­rök. A nagy halak már rég horogra akadtak. — Nem is ez a fontos. In­kább csak üdítő látványosság, ahogy Mária Terézia itt lát­ható Ratio Educationis című rendelete is, amely 1777-ben született, és első ízben egysé­gesítette a tanítás rendszerét, a követelményeket — magya­rázta Horváth Ferenc. Órarend Kisfaludy Katalin, a nagy­kőrösi fióklevéltár munkatár­sa, aki ezt a kiállítást ren­dezte, végigvezet bennünket az egyes korokon iskolatörté­neti szempontból. Eredeti anyagok, vagy azok másolatai olvashatók az üveg mögötti tárlókban. Mária Terézia ren­delete egészen 1868-ig volt ér­vényben, ez alatt íródott Zá- borszky Pál tánító kéziköny­ve, amelynek kézzel írott, ere­deti példányába most bárki betekinthet. A magyarországi oktatástörténet következő fe­jezete 1948-ig tartott. Ebben az időszakban főleg az egy­házak tartották fen-n az isko-. Iákat, de volt néhány állami is. Némi képünk lehet az akko­ri hétköznapokról, ha bele­kukkantunk egy korabeli óra­rendbe, vagy szépírásfüzetbe. Fi/legbizássk a Nevűdnek Kisüzemi innovációs iroda A Novíkí kisüzemi innová­ciós iroda, amely a kisüze­mek műszaki fejlesztésére, kutatási eredmények elter­jesztésére, találmányok beve­zetésére vállalkozik, saját fejlesztő-kivitelező üzemet ho­zott létre. Az új üzem a kisvállalko­zók mellett nagyvállalatoktól is elfogad megbízásokat. A Telefongyárnak például az új típusú, modern telefonkészü­lékekhez állít elő fröccsöntő­szerszámot, az Ikarusnak pe­dig az autóbuszok fémmeg­munkálásához készít műanyag szerszámot. Az állami vállala­tok — az eddigi tapasztalatok szerint — szívesen veszik igénybe az új üzem munká­ját, mert hazánkban a szer­számgyártó-kapacitás viszony­lag szűk, így meglehetősen, hosszú ideig tart, amíg egy- egy új termék sorozatgyártá­sához elkészül az új szer­szám. A Noviki új műhelyé­ben a megrendeléseket átla­gosan két hónap alatt telje­síteni tudják, s ez a felhasz­nálóknak lehetővé teszi, hogy új termékükkel korábban je­lentkezzenek a piacon. Körzeti labdarugó-bajnokság fiz őszi első: Késpaliag A TI. osztály őszi fordulóinak 9. Váchartyán in 3 1 6 15-33 7 végeredménye: 10. P.-szilágy 10 2 — 8 9-40 4 Felnőttek: 11. Vácrátót 10 1 •— 9 5-20 2 1. Kóspallag 10 7 1 2 47-22 15 Ificsapatok 2. Rád 10 6 2 2 23- 6 14 1. Rád 6 5 — l 44- 5 10 3. Fortuna SC 10 7 •3 23-14 14 2 Fortuna SC 6 4 1 1 34-17 9 4. Dunakeszi SE 10 0 2 2 24-18 14 3. Sződliget 6 4 — 2 23-12 8 5. EJernecebaráti 10 5 1 4 29-22 11 4. Dunakeszi SE 6 3 — 3 31- 8 8 6. Ácsa 10 5 5 14-11 10 5. Bernecebaráti 6 2 2 2 17-17 8 7. Csornád 10 3 4 3 14-16 10 6. Kóspallag 6 1 — 5 13-69 2 8. Sződliget 10 3 3 4 22-20 9 7. Váchartyán 6 — 1 5 12-55 1 Érdekes, ma már teljesen el­felejtett foglalkozások voltak bejegyezve, mint például a beszéd- és értelemgyakorlatok. Az államosítás utáni oktatás gyökeresen megváltozott. Er­ről akár vizuálisan is benyo­másokat szerezhetünk. Megje­lentek az írógéppel írt, pecsé­tekkel „díszített” okmányok. — Módszertani útmutatót is szeretnénk nyújtani. Ebben a külön tárlóban — mutatta Horváth Ferenc — azok a for­rásmunkák láthatók, amelye­ket az induláshoz ajánlunk. A kiállítás rendezője, Kisfa­ludy Katalin, könyv alakban is közreadja jó tanácsait, ez itt helyben kapható. Még látható! — Ügy látom, vannak itt már elkészült munkák is. Pél­dául a mezőgazdasági szakis­kola történetéről. — Ezek inkább évkönyvek, bár vitathatatlanul tartalmaz­nak iskolatörténeti adatokat is. Mindenképpen dicséretes vállalkozások — hangsúlyozta. A kiállítás — véleményem szerint — legalább annyira! Ajánljuk minden iskolának, jöjjenek, amíg lehet, még lát­ható a gyűjtemény. Dudás Zoltán Mit, hol, mikor? Játékvásár, December 14., hétfő: Az MTESZ váci vezetőségének intézőbizottsági ülése a tech­nika házában 13 órakor kez­dődik. — 14 órakor a városi szakszervezeti bizottság ak­tívaértekezlete. — 14 órakor kerekasztal-beszélgetés a fog­lalkoztatáspolitikáról a tech­nika házában. — 14.30-kor városi mesemondóverseny a Katona Lajos Könyvtárban. — 16 órakor mozgássérültek klubdélutánja. — 18 órakor az ifjúsági klubban Hidasné Tóth Edit előadása a nemze­déki ellentétekről. December 15., kedd: 15 óra­kor közgyűlést tart a fegyve­res erűk és testületek nyugdí­jasklubja. — 18 órakor a művelődési központ 47-es ter­mében A filmművészet videón címmel vitát vezet Makai Jó­zsef. — A HNF nőklubiában szabad klubnap. December 16.. szerda: 11 órakor a váci technika házá­ban vezetőségi ülést tart az MTESZ Pest megyei szerve­zete. — 16 órakor a pedagó­gusklubban Athén és környé­ke címmel előadást tart dr. Iványi József. — 17 órakor a cukorbetegek klubjában dr. Szőnyi Mihály beszél a beteg­ség szövődményeiről. December 17., csütörtök: Dá­vid Katalin kiállítása megte­kinthető a Híradástechnikai Anyagok Gyára kultúrtermé­ben. — 14.30-tól a Napsugár­program keretében játékvásár kisdobosoknak a Hajós Alfréd Űttörőházban. December 18., péntek: Tari Gábor, Magyari Márton-, Sze­gedi Csaba és Müller Árpád festőművészek kiállítása a Ma­dách Galériában. — A Kultúr mozgó nagytermében Gyertya- gyújtás. fenyőfaünnep az út­törőknek: a néptánc szakkör és a citerazenekar műsora, ze­nés gimnasztikái bemutató, a Búvár Kuná víziszakosztály tevékenysége, rajzfilmek, tré­fás versenyek, diszkó. — 16- tól 20 óráig vezeti a számítás- technikai klub foglalkozását a TTS-ben Lakatos László. Végső búcsú Gregor Józseftől Nagy részvét mellett kísér­ték utolsó útjára a 80 éve.s korában elhunyt Gregor Jó­zsefet, a munkásmozgalom ré­gi harcosát. Lakatosszakmát tanult fia­tal korában, majd a tűzoltó­ság szolgálatába lépett. 1945 óta tagja volt a pártnak, az Elnöki Tanács a Felszabadu­lási Emlékéremmel ismerte el munkásságát. A HAGY-ban Kerámíafeemutató Négy éve állítja ki műveit Dávid Katalin keramikus, de tárgyai már megtalálhatók külföldi magángyűjtőknél is. A HAGY közművelődési bi­zottsága jóvoltából művei a váciak számára is megtekint­hetőek és megvásárolhatóak lesznek. A kiállítást ma, december 14-én, 15 órakor nyitja meg dr. Kerényi Ferenc, a Szín­házi Intézet igazgatója, a Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rának kiállítótermében. (Vác, Zrínyi u. 39.) A tárlat decem­ber 26-ig tekinthető meg. Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): december 14-én fél 6 és fél 8 órakor a Szamárkö­högés című fesztiváldíjas ma­gyar filmet vetítik. Rendezte: Gárdos Péter, főszereplői: Tö- rőcsik Mari, Garas . Dezső és Hernádi Judit. — December 15-től 20-ig, mindkét előadá­son A Nílus gyöngye című amerikai kalandfilmet játsz- szák, kiemelt helyárral. Fő­szereplője: Michael Douglas. Videoprogram (az épület kamaratermében): december 14-én és 15-én a Kung-fu lány című hongkongi akciófilmet, december 16-án és 17-én az Atlantic City című kanadai bűnügyi filmet tekinthetik meg a nézők. Mindkét napon 17 és 19 órai kezdettel. gyertyafény December 19., szombat: A Hajós Alfréd Diáksport Egye­sület sítúrát vezet Donovaly- ba és úszóversenyt rendez Vá­cott. — Ma ünnepli Nagybör­zsöny és Zebegény felszaba­dulásának 43. évfordulóját. December 20.. vasárnap: Ma 43 éve szabadult fel Mária-' nosztra és Nagymaros. Végső nyugvóhelyünk? „A temetőben csak a sírok, síremlékek, sírboltok, urnafülkék díszítésére szolgáló, kegyeleti jelleget nem sértő tárgyak he­lyezhetők el.” (1987. évi 5. számú tanácsrendelet II. fejezet, 7. paragrafus 1. pont.) , „A temetőben elhelyezett tárgyak, valamint a sírboltok és sír­emlékek esetleges megrongálódásáért a kezelőszervet anyagi felelősség nem terheli.” (III. fejezet, 9. paragrafus 7. pont.) „Ha a sírbolt erősen megron­gálódott, a temető kezelője a fenntartásra kötelezett szemé­lyek bármelyikét felszólíthat­ja, hogy gondoskodjon a sír­bolt helyreállításáról.” (VI. fejezet, 13. paragrafus, 5 pont). „A temető kezelőjének joga van a nyugvás! idő letelte után az érintett temetkezési helyeket kiürítés nélkül is igénybe venni.” (VIII, fejezet 5. pont) (Vimola Károly fel­vételei) Tű a megfelelő helyre ’( Dr. Draveczky Éva ideggyógyász külön engedéllyel ^ akupunktúra» terápiát alkalmazott Pécsett. Bevezetőül ^ feljegyzéseiből idézünk. ^ „Elküldtem több ízben is az Orvostovábbképző Inté- ^ zethez bizonyítványomat és kértem a Szovjetunióban 'j szerzett reflexterápiás diplomám honosítását- Minden j alkalommal nem leg ej választ kaptam. Nem az elutasi- 'j tás volt számomra a meglepő, hanem az, hogy senki ^ sem kér érdemi beszámolót arról, hogy a Szovjetunió­id ban hogyan zajlik a témával kapcsolatos képzés.” Az MTESZ Budapest, Fő ut­cai székházának előadótermé­ben több mint száz orvos volt jelen. Konjunktúrája van a távol-keleti gyógymódnak. Dr. Draveczky Évával, a szünet­ben egy csendes szobában be­szélgettünk az akupunktúrás kezelésről. Arról kérdeztem először, hogy mikor került ke­zébe a gyógyító tű. — A Szovjetunióban 1966- ban végeztem el az orvosi egyetemet Ideggyógyász let­tem. A diploma kiosztásakor neurológiai professzorom tíz akupunktúratűt és néhány oroszra fordított Dzsu-lain- könyvet ajándékozott nekem. Annyit mondott csak, hogy elég jó güzüt lát bennem ar­ra, hogy ezt az ősi kínai te­rápiát megtanuljam. Akkor nem tudtam sokat a gvógv- módról Tradicionális és kí­nai. Nem is vettem a kezem­be a tűket. Egyszerűen nem volt bátorságom. Aztán olvas­ni kezdtem a kínai könyve­ket. — Nem úgy volt tehát, mint ahogy hírlik: néhány orvos öt-hat szúrási pontot ismerve nehéz pénzekért hozzákezdett a „gyógyításhoz”. Doktornő, ön mikor szúrta be az első tűt páciense talpába vagy fülcim­pájába? — Moszkvában, Í984-ben. Ekkor ugyanis újra kikerül­tem a Központi Reílexterápi- ás intézetbe Csodálatos idő volt. Hallgattuk Durinjan pro­fesszort, vizsgáztunk és bete­geket kezeltünk Idegi és lel­ki panaszokkal, gyomoríekély- lyel és szívritmuszavarral, ve- sebántaimakkal és migrénnel. Tudja, a betegség megállapí­tása a legnehezebb: a diag­nózis Ezt a kínaiak a pulzus tapintásából meg tudják t-<n- ni. Senki más! Még a japá­nok sem. Mi is más módszer­rel dolgoztunk s dolgozunk. Moszkvában beszúrtuk a _ tű­ket a megfelelő meridián vo­nal pontjaira lerajzoltuk és bevittük a professzornak Ö változtatott, ha jobb gyógyke­zelési módot gondolt. Szakvizsgát, tettem és dip­lomát kaptam, s ismét jöttem haza. — Milyen az ősi, tradicio­nális gyógykezelés és a mo­dern európai terápia kapcso­lata. Kizárják egymást? — Korántsem. Akit valami­lyen betegség miatt már el­kezdtek gyógyítani, annak folytatni kell ezt. Mellette megkíséreljük az akupuriktú- rás kezelést. A beteg maga ér­zi, hogy égy idő után már nincs szüksége mondjuk az orvosságra. Áz akupunktúra lényege: a szervezet védekező mechanizmusát mozgósítani a betegséggel szemben. Nem mesélek magának csodaesete­ket Ez nem kuruzslás. De már gyógyultak meg — legkülön­bözőbb nyavalyákból — bete­gek akupunktúrás kezeléssel. Hangsúlyozni kel] azonban: nagyon nagy tudást, gyakor­latot és állandó képzést kí­ván a gyógymód. — Képzésről és gyakorlatról beszélt. Hogyan áll ez hazánk­ban, hisz az érdeklődés óriá­si? — Az első lépéseknél tar­tunk, A Magyar Biofizikai Társaság karolta fel az aku­punktúra ügyét. Bár az okítás nem feladata, felismerte a tár­saság, hogy az elmélyült ku­tatáshoz szükség van az ala­pokat ismerő szakemberekre. A társaság 1986 októberétől Budapesten itt az MTESZ szék­házéban havonta egyszer elő­adást rendez. — Korunk pestisé az AIDS, s az ettől való félelem nem befolyásolja a gyógyítást? — Nem. Hiszen vértelen és steril körülmények között dol­gozom. A kínaiak hisznek ab­ban is, hogy az ATDS gyó­gyítható akupunktúrával, Ru. L. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom