Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-14 / 294. szám

LLOI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 390. SZÁM 1987. DECEMBER 14., HÉTFŐ Tanácstagok megyei csoportja A telefonhelyzet szövevényei Idei utolsó ülését a megyei tanácstagok gödöllői csoport­ja Túrán., a termelőszövet­kezet központjában tartotta. Az eszmecserén részt vett dr. Cselőtei László ország- gyűlési képviselő, valamint dr. Fogd Mihály, a megyei nép­frontbizottság helyettes titká­ra. Állandó csúszás Az egybegyűlt tanácstagokat Vass István, a városi tanács elnökhelyettese tájékoztatta Gödöllő és a vonzáskörzet te­lefonhelyzetéről. Utalt rá, hogy az év elején, amikor a tájé­koztatást- fölvették a csoport munkatervébe, még abban re­ménykedtek, hogy december­ben sokkal több mondanivaló­juk lesz.' Nem lett. A gödöllői új postaépület a korábbi el­képzelésektől eltérően jóval később készült ej, s így a góc­központ is, amely alapja a te­lefonhálózat fejlesztésének, mind a városban, mind a kör­nyező településeken. Az elnökhelyettes dióhéjban összefoglalta az elmúlt év­tized történéseit. Újból és új­ból fölcsillant a remény, hogy majd most, majd jövőre, majd a következő ötéves tervben így lesz, úgy lesz, megkezdik, befejezik, átadják. Elkészítet­ték a terveket, egyeztették a programokat, a határidők azonban ismételten csúsztak. Azóta is csak csúsznak, csúsz­nak. Most is forgalomban van­nak határidők, 1990-ben, a ki­lencvenes évek elején ... De hát ezeket nem érdemes fej­ben tartani, úgyis elcsúsznak. Az viszont nagyon való­színű, hogy Gödöllőn üzembe helyezik a harmadik kon­ténerközpontot, s újabb ezer vonallal gyarapodik a háló­zat, Ezt közbenső megoldás­nak hívják. Mégis távhívás? Felállításához az érdekelt vállalatok 15-16 millió forint­tal járultak hozzá. Egy-egy fővonalért 100 ezer forintot fizettek. A tanács ötmilliót ad, a posta részesedése 34 mil­lió. A lakosságnak az ezerből hétszáz-nyolcszáz vonal jut. A tanácskozáson részt vett a postaigazgatóság képviselő­je is. De az ő szavai nyomán sem sikerült kihámozni, hogy vajon bekapcsolják-e a várost a belföldi, netán a külföldi távhívási rendszerbe, amiről a gödöllői vezetők úgy vél­ték, már eldöntött kérdés. Jó hírt mondhatott a turaiaknak. Jövőre elkészül itt a központ, s bekapcsolják a települést a hazai távhívási rendszerbe. A tájékoztatót követő esz­mecserében újabb adalékokat kaptunk a telefontörténet szö­vevényeiről. Szemelgessünk. Az új konténer a vártnál ha­marabb érkezik, mert a BHG leáll a gyártásával, sürgetik a megrendelőt, minél gyorsab­ban, vigye. A gödöllői János és Kör utcában a következő évben kezdik építeni a háló­zatot. Egyébként ott kaphat­nak telefont a lakók, az új konténer üzembe helyezése után, ahol ki vannak építve Kuiyatörténet A hűtienség csapásai öreg barátom meséli: —• Legkedvesebb húgom férjé­nek, tehát legkedvesebb só­goromnak annyira megbete­gedtek az ízületei, hogy sür­gősen gyógyfürdőre küldte az orvos. Nem egy napra, sem kettőre, mert az mit sem ér­ne, hanem teljes három hét­re. Vonakodott a sógor: így drága doktor úr, úgy drága doktor úr, halasszuk télre az egészet. Ugyebár, ilyen dolog­időben nehezen szabadul e! otthonról az emberfia. Ugye, ott vannak az állatok, ott a szőlő, a gyümölcs, a zöldség, gondozni kell azt, drága dok­tor úr! De az orvossal nem lehetett megalkudni, szigorúan megírta a hévízi beutalót. Van egy fiúk a sógoréknak, de nagyon messze lakik, s eléggé elfoglalt ember, a pa­raszti munkához sincs hajla­ma, hát ilyen tekintetben őrá nem számíthatnak. Felutazott hozzánk a sógor, erősen bi­cegve, s erősen búnak ereszt­ve a fejét. Hímezeít-hámo- zott, csűrte-csavarta a szót, de nagy kerülővel rátért a témára. Nem lenne-e kedvünk egy kis tanyasi levegőt szív­ni, mert ugyebár ez a cudar helyzet állott elő ővele. Dolgozni nem kell. sok min­dent elrendez ő addig, legfel­jebb Erzsiké, mármint az asszonyom segít egy picit a főzésben meg a ház körül, én meg pihenhetek egyet, csak az a fontos, hogy addig is le­gyen ember a háznál. Persze, annyira ismer a sógor, nem fogok unatkozni, összenéz­tünk az asszonnyal, s egyszer­re mondtuk, hogy megyünk, mert kötelessége az ember­fiának segíteni a másikon, .még ha idegenről lenne szó, akkor is. Nekem csak egy gondom volt: a kutyám. A szívemhez nőtt kiskutyám. Kis korcs, szerelemgyerek lehet, azt sem tudom, milyen fajta. Nem tud­tam. mit tegyek vele addig. Nálunk, a panellakásban is nyugodtan viselkedett, de elő­fordult, hogy egy napra, két napra kölcsön kellett adni a szomszédnak. Ott letépte a ta­pétát, szétszaggatta a dísz­párnát, és sírt, sírt egész éj­szaka a gazdája után. Végül is magunkkal vittük. Neki sem árt egy kis nyaralás azon a végtelen területen. Két-három napig nem moz­dult el a tanya udvaráról. Az­tán továbbmerészkedett. Ta­lán a negyedik napon este se jött meg. Reggel nem talál­tam. Keresésére indultam, se­hol nem találtam. Nyoma azért nem veszett, mondták, látták erre meg amarra. Míg ott vol­tunk, mindenhol kerestem. Nem került elő. Ma sem ke­rült elő. Csak hírek keringe­nek róla, mint hajdan a futó­betyárról. Állítólag valaki majdnem elkapta, de bele­mart a kezébe. öreg barátom felnevet. S úgy beszél a hűtlen ebről, mint az apa a nagyfiúról, akit vala­miért nem tud megkötni a szülői ház. — Nem mondom, anyagilag jobban járt. Arrafelé több a csirke, a kacsa, a liba, a puly­ka. Tehát több a csont is. De amúgy! Se tévé, se mozi, se színház, se diszkó ... S nevet, nevet a saját tré­fáján. Ám titkolhatatlan ke­serűség árnyalja a nevetését. Elképzelem öreg barátom­ról, milyen keserűen nevet­hetett olyankor, amikor az emberi hűtlenség ütötte mell­be. Mert tudván tudom, nincs ember, aki megússza ilyen csapás nélkül. Simon Lajos a vonalak. És ismét a távhí­vás. Gödöllőt mégis bekapcsol­ják 1988 második felében. A telefontéma félbehagyása után dr. Husti István, a tanács­tagi csoport helyettes vezetője foglalta össze idei tevékeny­ségüket. Kiemelte, hogy eb­ben az évben számolhattak be először ténykedésükről a me­gyei tanács testületének. A megyei tanácstól jó minő­sítést kaptak. Változatlanul tartják a kapcsolatokat a monoriak csoportjával. Noha akadnak az együttműködésben formális elemek, összességé­ben hasznosak, tartalmasak az együttlétek. A továbbiak­ban Husti István elmondta, a munkatervükben szereplők kö­zül csak a gödöllői beruhá­zási szemle maradt el, amit 1988 elején pótolnak. Finomabb fonal Az értékelés után a vendég­látó szövetkezet elnöke, Lévai Ferenc tájékoztatta röviden a tanácstagokat a gazdaság idei eredményeiről. Céljaikat sike­rült elérniük. Termelési érté­kük 300—320 millió forint lesz, nyereségük várhatóan meghaladja valamelyest a har­mincmilliót. Bevételük hetven százaléka az alaptevékenység­ből származik. Náluk jó volt a gabonater­més. valamivel többet takarí­tottak be a tervezettnél. Ki­emelkedő volt a termés meny- nyisége az almásban, a gyü­mölcs minősége azonban nem a legjobb. A háromszáz va- gonnyibóh százkilencvenöt lé­almaként értékesítettek Nyu­gaton. Köztudomású, hogy a Galga mente, s kiemelkedően Túra mindig híres volt zöldség­termesztéséről, Az utóbbi években a zöldség termőterü­lete folyamatosan csökken. Mivel veszteséges, jövőre tel­jesen fölhagynak a paradi­csom termesztésével. Ellenben jól fizet a nyúlszőrfeldolgo­zás, a csokoládégyártás, vala­mint a tehergépkocsi-üzem, ahol egyebek között fődara­bokat újítanak föl. A nyúlszőrüzemet fejleszteni kívánják, hogy még finomabb fonalat gyárthassanak, amit ugyancsak Nyugaton értéke­sítenek. K. P. Isaszeg A Rózsában Több műfajú szórakoztató műsort rendeznek december 18-án este 9 órai kezdettel Isa- szegen. a Rózsa vendéglőben. Fellép Forgács László kabaré- számmal. Zentay Anna ope­rettdallal, Merán Lajos nótá­val, Mach Judit sanzonnal. Korlátozott ideig Szigorúan szabályozzák a bért Az Igazi reformlépés az len­ne — vallják a közgazdászok , ha a bérszabályozókat a piaci értékítélet váltaná fel. Ha a gazdálkodó jól felfogott érdekből csak annyit fizetne az alkalmazottainak, ameny- nyit a munkájuk a számára megér. Ehhez azonban — ál­lítják a szakemberek — a gaz­dasági környezet még nem érett meg. Tehát jövőre igenis lesz bérszabályozás, s nem is akármilyen: központi, ezen belül pedig a bérek tömegét szabályozza a kormány a gaz­dálkodók döntő többségénél, és a béren fölüli kereseteknél enged bizonyos szabadságot a vállalatoknak. Összhang A központi bérszabályozás meglehetősen szigorú, hiszen a vállalatok teljesítményétől függetlenül egységesen 3—4 százalékos emelésre nyújt le­hetőséget. A 3—4 százalék egyelőre csak egy tervezett mérték, de az már biztos, hogy ennél magasabb nem lesz. A központi bérszabályozást csak átmenetként vezetik be. De hogy meddig tart ez az átmenet? Egy évig vagy eset­leg tovább? A vállalati szak­emberek azt vallják, hogy egy esztendő is sok, mert ennyi idő éppen elég ahhoz, hogy kellő ösztönzők híján csökkenjen a hatékonyság. A szabályt' alkotók azonban nem is fogalmazhatnak másként, minthogy a szigorú központi beavatkozásra a béreknél mindaddig- szükség lesz, amíg a gazdasági környezet nem hangolja össze más módon a jövedelemtermelést a fogyasz­tással. A tervezett béremelés való­jában nagyon kevés. Bár így is akadnak — akik szerint minden minimális emelést végre kell hajtani differen­ciáltan. Azaz a vállalatnak fontos szakemberek kapjanak többet, míg a kevésbé fonto­sak... ha úgy tetszik, sem­mit. Csakhogy a vállalatveze­tők többsége ezt kizárólag el­méleti, semmint gyakorlati le­hetőségnek tartják. Éppen ezért döntötted úgy a szabályt alkotók, hogy mégiscsak hagynak egy bizo­nyos sávot a gazdálkodóknak, amelyen belül a teljesítmé­nyektől függően emelhetik a kereseteket. S ez a sáv a bé­reken felüli kifizetések, mint például a nyereségrészesedés, a jutalmak. A képlet tehát a következő: tegyük fel, minden száz forintból 95 forint az alapbér és 5 forint a mozgó­bér. Közelebb A jövő évi bérszabályozók a 95 megemelését szabályoz­zák központilag, s aki az elő­irt százalékot túllépi, azt olyan súlyos büntető adókkal sújtja, hogy a túllépésre gya­korlatilag nincs is lehetőség. Ám a fennmaradó 5 forintot a vállalatok a teljesítmé­nyeiktől függően 'emelhetik, tehát a jövedelmezően gaz­dálkodók jobban, míg a kul­logok kevésbé. A félreértések elkerülése végett: a kereseteknek a bére­ken felüli részét ugyan nem szabályozzák egységesen, köz­pontilag, de szabályozzák. Például úgy, hogy előírják: egységnyi termelési növeke­dés, egységnyi nyereségnöve­r Érzékeny bőrre Kedvező szakvélemény A karácsonyi ünnepek előtt újabb Valdivia gyógykozmeti- kumok bővítik az illatszerüzle­tek választékát. Az újdonsá­gokat a gyártó — az Unicor­nis Kisszövetkezet — képvise­lői Budapesten, a Gellért Szállóban mutatták be keres­kedelmi partnereiknek. A bemutatón a Valdivia termékcsalád négy új tagjá­ról — a különféle krémekről és koncentrátumot tartalmazó ampullákról — elmondták, hogy alapanyaguk a korábbi készítményekhez hasonlóan propolisz, s kizárólag termé­szetes eredetű hatóanyagokat tartalmaznak. A gyulladt, ér­zékeny bőrre gyakorolt ked­vező gyógyhatásúkat klinikai szakvélemény is alátámasztja. A bemutatón szó esett arról is, hogy a kereskedelmi válla­latok a jövő év eleji árválto­zások miatt meglehetősen ke­veset rétidéinek a kozmetikai készítményekből, ezek terme­lői ára és árrése ugyanis ja­nuár 1-jétől csökken. Az Unicornis Kisszövetkezet fel­ajánlotta kereskedelmi part­nereinek, hogy az idén átvett és csak jövőre — eladott Val­divia készítmények árkülön­bözetét megtéríti számukra. kedés esetén ennyivel nőhet a' mozgóbér. A valóságban a számítási módozatok persze sokkal ösz- szetettebbek. Az elv szem­pontjából azonban az a fon­tos, hogy teljesítményektől függően nőhetnek a béreken felüli keresetek. S jogos a kérdés: miért az 5 forint, és miért nem inkább a 95 fo­rintnyi jövedelmi rész emelé­sét kötik a teljesítményekhez? Mert ha el is fogadjuk azt, hogy a feltételek még nem ér­tek meg a szabályozók meg­szüntetéséhez, akkor is igaz az, hogy már a közelmúltban is, 1985 januárja óta léteznek a reformtörekvésekhez a köz­ponti előírásnál közelebb eső bérszabályozási formák. Mint például a jelenleg még ér­vényben lévő egyéni bérszín­vonal-szabályozás. Ezek a formák azért nem tarthatók fenn, mert az ér­és adóreform — amelyet ja­nuár elsején vezetnek be — olyan mértékben változtatja meg a vállalatok teljesítmé­nyeit mérő mutatókat —, több­bek között a nyereség tartal­mát, hogy azok nem hasonlít­hatók össze a korábbi évek mérőszámaival. S ha pedig így van, semmiképpen sem tehetők függővé egy ilyen torz összehasonlítástól a bér- fejlesztési lehetőségek. Kevesen A bérszabályozók 1988-ban várhatóan a gazdálkodók 80 százalékánál írják elő a bérek tömegének emelési korlátáit, és csupán a megmaradóknál szabályozza az átlagbéreket. Amióta szakemberek vitatkoz­nak arról, hogy bértömeg vagy átlagbér, azóta hangzik el érvként: az átlagolás arra ösztönzi a vállalatokat, hogy kis fizetésű, kevésbé jó dől gozókat is felvegyenek, mert az Ő bérmegtakarításukból fi­nanszírozhatják a kiugróan magas jövedelmeket. Ha vi­szont a bérek tömege után kell adózni, akkor mindegy, hogy hányán keresnek ugyan­annyit, következésképpen bér­növelésre ad lehetőséget a fe­leslegessé váló emberek elkül­dése. Ma, amikor a munkaerő át­csoportosítása — a gazdaság szerkezetátalakításának nyo­mán — kimondottan népgaz­dasági cél, mindenképpen ez utóbbinak kell érvényesülnie. Általában. De kivételt kell tenni például a villamosener- gia-iparral, a postával, bizo­nyos szolgáltatóágázatokkal, ahol eleve olyan kevesen van­nak, hogy a létszámcsökken­tésre ösztönzésük mindenkép­pen a szolgáltatásaik színvo­nalának a romlásával járna. Világos, hogy az 1938-ban bevezetendő központi bértö­meg-szabályozás nem reform­lépés. Viszont egy korlátozott ideig segítséget nyújthat ab­ban, hogy összhangba kerül­jön az egymástól elszakadt termelés és fogyasztás. Hogy ezt nem a vállalatoknál, ha­nem például utólag, az adó­val kellene szabályozni? Hogy mennyire nem könnyű a kér­désre választ adni, bizonyítja az adóreform országgyűlési megerősítését megelőző nagy társadalmi vita. E. E. Bag Év végi bál Az idén is rendeznek zenés szilveszteri mulatságot a bagi' Dózsa György Művelődési Ház­ban. Mivel a rendezvény zárt­körű lesz. előre kell jelentkez­ni a bálba. Az asztalfoglalás határideje december 15. Kézilabda Győzelem a Vasas ellen A Vasas elleni elhalasztott találkozót a Fáy utcai sport- csarnokban játszotta le öreg­fiúcsapatunk. A házigazdák ellen a lehető legerősebb ösz- szeállításban léptünk pályára. A Budapesti Vasasban a nők jelenlegi edzője, Fekete Béla és a volt klasszis, Hunyad- kürti János (a Bp. Honvéd férficsapatának trénere) kép­viselte a krémet. De játszott még Füzes Gyula és a kézi- labdások technikai vezetője, Rajz Ferenc is. GSC—Vasas 18-17 GSC: Csitári — Markó, Csombor (1). Szlifka, Sima (5). Gulyás (3), Vági (1). Cse­re: Balogh, Ürbán (4), Szaba­dos (3), Fazekas (1), Dudás P. 3-1-es vezetésünk után rö­vidzárlat lépett fel a gárdá­ban. Öt kapott gólra eggyel sem tudtunk válaszolni. A 15. percben már 11-7-re vezetett a fővárosi csapat, de a félidő hajrájában sikerült egygólosra csökkenteni a hátrányunkat. A második játékrészben megváltozott a kép. Csapa­tunk fegyelmezett támadásbe­fejezésekkel és jó védekezés­sel fordítani tudott a 25. perc­ben, és végig vezetve 18-17-re legyőztük a vendéglátókat. A mieink annyival voltak job­bak, hogy kevesebbet foglal­koztak a mindkét fél kárára elég sokat tévedő játékvezető­vel, és kapusaink (Csitári és Balogh) is jobb átlagteljesít­ményt nyújtottak, mint a Va­sas hálóőre. M. G. Sikeres súlyemelők Mind több jó hírrel szolgál­nak az aszódi fiúnevelő fiatal­jai. A súlyemelő-szakosztály Felvételre keresünk autógépész­iizem mérnököt, autószerelőt, villamossági szerelőt. esztergályos szakmunkásokat. Magos kereseti lehetőség. Dolgozóinknak o munkábajáráshoz Pest megye területére díjtalan autóbusz-utazási igazolványt adunk. Jelentkezés: Pest Megyei Duna Volán Vállalat, gödöllői üzemigazgatóság Cjdöllő, Méhész köz 6. versenyzői — mint azt Szabó Imre testnevelő tanár el­mondta — részt vett a ceg­lédi Bem SE versenyén. Az aszódiak a ceglédi 203-as DSK, a CVSE, a Bp. Húsos és a Kecskeméti SC súlyeme­lőivel egy csoportban ver­sengtek. Az aszódiak figye­lemre méltó eredményeket értek el. A serdülő korcsoport 48 kilogrammos csoportjában Vágó Zsolt 1., Kovács László 2., az 52 kilogrammos súly­csoportban Gertner József ugyancsak első lett. 60 kg-ban Pádár László 5., 67.5 kg-ban Monori András 1., 82,5 kg-ban Glózik István 2. lett. Az ifjúsági korcsoportban: 56 kg: Horváth Péter első, Horváth Zoltán második he­lyezést ért el. Teljesítményük­kel elérték az országos minő­sítés bronz fokozatát. — MőfnBi Szélhámosnő. 6 órakor. Schimansky felügyelő. Szí­nes. magyarul beszélő NSZK bűnügyi film. 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom