Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-02 / 284. szám
4 ^firfap 1987. DECEMBER 2., SZERDA Gyűlik a pénz a tornateremre Fóliás falvak között - Tóalmás Maguktól nem jönnének segítségért Míves bútorok készítői Az Asztalosok és Kárpitosok Minőségi Kisszövetkezetének biatorbágyi telepén évente mintegy 30 millió forint értékben készülnek szebbnél szebb koloniálbútorok. Képünkön: Hetyei János és Bíró Miklós asztalosok famarón egy rekamié alsó rámájának díszítését készítik. (Hancsovszki János felvétele) A kedvezőbb foidényben Hosszabb a munkaidő röviddbbre szabja, s az épíTöbb szempontból is különleges település Tóalmás. Nagykáta vonzáskörzetéhez tartozik, de hamarabb lehet eljutni a községből Budapestre, mint a körzetközpontba. Fekvése, környezete miatt a nagy fóliás falvak sorában lehetne, hiszen Szent- lőrinckáta és a Galga-vidék között helyezkedik el, ám Tóalmáson még hobbiszinten sem foglalkozik senki a fólia alatti termesztéssel. Ügy mondják, a régóta meglévő vezetékes víz miatt nem honosodott meg ez a művelési mód, hiszen Tóalmáson már régen elfelejtették az ásott kutakat, hálózatról öntözni pedig igencsak költséges dolog volna. Az állattartás éppen úgy nem jellemző a településen, mint a földművelés. Sertés, baromfi legföljebb a szűkebb csalód igényeinek kielégítésére van a ház körül. A tóalmásiaknak alapvetően az ipar ad kenyeret. Hogyan élnek az öregek? Amíg még helyben volt a termelőszövetkezet, valamivel többen éltek a mezőgazdaságból, óm a tsz-egyesítés után a szövetkezetből gyakorlatilag csupán az irodaház maradt Tóalmáson, amelyet igen kedvező áron vásárolt meg a tanács. Jelentős társadalmi Összefogással napközit alakítottak ki benne az idősek számára, s megfelelő körülmények közé helyezhették végre a körzeti orvosi rendelőket. Napjainkban már több mint húsz nyugdíjas él hétfőtől péntekig a szép otthonban, s innen oldják meg sok idős ember szociális étkeztetését is. — Nagy szükség van erre — magyarázza Földest Ferenc tanácselnök. — Nemrégen saját magunk számára készítettünk egy felmérést a településen élő idős emberek helyzetéről. A postán összeírtuk, kinek kézbesítenek nyugdíjat. Megrázó adatok birtokába jutottunk. Például, hogy a Tóalmáson élő hétszázharminchat nyugdíjas átlagjövedelme havi 2590 forint. S ebben benne vannak az ennél jóval kisebb összegből élő járadékosok is. Az öregek húsz százalékának jövedelme nem éri el a kétezerkétszáz forintot. Ezeknek az adatoknak a birtokában már könv- nyebb gondoskodni róluk. Mert az is jellemző rájuk, hogy maguktól nem jönnének segítségért. Sok idős nénit, bácsit otthonában keresett fel a szociális előadó, másokat behívatott a tanácsra. Mondhatom, nagy volt az ijeA karácsonyi ünnepek előtt újabb Valdivia gyógykozme- tikumok bővítik az illatszerüzletek választékát. Az újdonságokat a gyártó — az Unicornis Kisszövetkezet — képviselői kedden Budapesten, a Gellert Szállóban mutatták be kereskedelmi partnereiknek. A bemutatón a Valdivia termékcsalád négy új tagjáról — a különféle krémekről és koncentrátumot tartalmazó ampullákról — elmondták, hogy alapanyaguk a korábbi készítményekhez hasonlóan propolisz, s kizárólag természetes eredetű hatóanyagokat tartalmaznak. A gyulladt, érdelem, ám amikor kiderült, hogy alkalmankénti vagy rendszeres szociális segélyt akarunk adni, megnyugodtak, s csak akkor, hálákodva, s könnyeikkel küszködve tárták fel igazán, milyen nehéz körülmények között is élnek. Mondhatom, felkavaró, szívbe markoló találkozások voltak ezek. Hűek a nyugdíjas álláshoz Tóalmás viszonylag szerencsés helyzetben van, hiszen saját háromszáz adagos konyhával rendelkeznek, s igény szerint tovább bővíthetik a szociális étkeztetést. Szerény tiszteletdíjért vagy emberségből ma is többen foglalkoznak idős emberek gondozásával. A tanácselnök reméli, hogy a jövőre ránk váró nehezebb időkben is lesz lehetőségük és jelentkezőjük az idős emberek támogatására. Tóalmás hajnalonként elnéptelenedik. Helyben csupán néhány tucatnyi asszony talál munkát a gobelinüzemben, a kis varrodában vagy éppen a Fővárosi Patyolat helyi egységében. A férfiak java budapesti nagyvállalatoknál dolgozik. Kora reggel tizennégy-tizenöt autóbusz indul Tóalmásról, s viszi az embereket elsősorban a nagy építőipari cégekhez, a 21-es vagy a 43-as ÁÉV-hez, a Középületépítő vagy a Földgép Vállalathoz. Nein sokat beszélnek róla a községben, de tény, hogy a tóalmá- siak megtalálhatók szinte valamennyi fővárosi temető dolgozói között. A hagyomány még a háború előttről való, akkoriban kerültek nagy protekció árán a biztos, nyugdíjas állásokba az első tóalmásiak. Annak ellenére, hogy ennek a munkának ez az egyetlen Vonzereje is már régen a múlté, a tóalmásiak hűek maradtak a Fővárosi Temetkezési Intézethez, legalább kétszázan dolgoznak ma is ott. — Természetesen régen megkerestük a községieket foglalkoztató vállalatok vezetőit — magyarázza a tanácselnök. — Több beruházásunkhoz kaptunk is segítséget tőlük. Am rossz napok járnak mostanában az építőiparra, így a lehetőségeik végesek. A társadalmi munkában egyre inkább a helyi kisiparosokra kell támaszkodnunk. Háromezerkétszáz lakosunk és hatvannégy iparosunk van. Persze szót érteni csak a nagyabbakkal lehet. A kőművesekkel, teherfuvarozókkal. vízvezeték-szerelőkkel. Amikor az iskolát bővízékeny bőrre gyakorolt kedvező gyógyhatásúkat klinikai szakvélemény is alátámasztja. A bemutatón szó esett arról is, hogy a kereskedelmi vállalatok a jövő év eleji árváltozások miatt meglehetősen keveset rendelnek a kozmetikai készítményekből, ezek termelői ára és árrése ugyanis január 1-jétől csökken. Az Unicornis Kisszövetkezet felajánlotta kereskedelmi partnereinek, hogy az idén átvett és csak jövőre eladott Valdivia készítmények árkülönbözetét megtéríti számukra. tettük, például Árvái Károly helyi kőművesmester két tanterem falazását ingyen végezte, a fuvarosok az útépítésnél huszonöt százalék árkedvezményt adtak. Tóalmás azok közé a települések közé tartozik, ahol az 1985-ben bevezetett gazdálkodási forma egyértelmű fellendülést hozott, hiszen a fejkvótával megkapták azt a fejlesztésre fordítható összeget, amelyről azelőtt rendszeresen lemaradtak. Egy kilométer járda, másfél kilométer út, két tanterem, pedagóguslakás, villany- és vízhálózat-bővítés, művelődésiházfelújítás jelzi címszavakban a gyarapodást. Persze nemcsak a rendszeresen érkező bevétel gyarapította a Tóalmási Tanács számláját. Kétmillió forint többlethez jutottak a felkutatott, nem lakás céljára használt helyiségek után befizetett adóból. Nem panaszkodnak, terveznek Igaz, például a gépkocsi-, a ló-, az ebadó vagy a házadó elmaradása náluk nagy kiesést jelent jövőre, hiszen az eddig egymillió-nyolcszázezer helyett csupán kétszázezerrel számolhatnak. Ennek ellenére Földesi Ferenc nem panaszkodik. Gyűlik a pénz a tornateremre. Úgy tervezik, hogy 1989-bén hozzákezdenek az építéshez. M. K. Pomázon, ebben a 14 ezer lelket számláló nagyközségben sokféle lehetőség kínálkozik arra, hogy délben meleg ételhez jussanak mindazok, akik otthonukba csak este térnek haza. — Nem panaszkodhatnak, ami a közétkeztetést illeti, a falubeliek — tájékoztat dr. Czink József, a nagyközségi tanács vb-titkára. — A diákokat az 1. számú általános iskola napköziskonyhája látja el meleg étellel. Ez a konyha bővítésre szorul, mivel a 2. számú iskolában nincs hol főzni, így több mint hatszáz tanuló étkezését kell megoldaniuk. A tanulókon kívül itt esznek még a tanácsi dolgozók is és a művelődési ház alkalmazottai. A bővítésre azonban csak 1988-ban kerül sor olyan mértékben, ahogy a költségvetésünk elbírja. Számítunk az üzemek segítségére is, hisz a szülők többsége a helybeli munkahelyeken dolgozik, így az ő érdekük is, hogy minden általános iskolás tanuló meleg ebédhez jusson. Elmondta még a vb-titkár, hogy a négy óvoda élelmezéséről a budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat gondoskodik. Bármelyik intézmény és közösség biztonsággal számíthat a Pomázi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet konyhájára is. Az intézetben nagy a sürgés-forgás, a nevelőszülők tanácskozása fo'vik. A gazd.asá gi vezető. Tiöröcz Istvánné nagy elfoglaltság közepette is szakít egy kis időt a számom, ra. — Ónálló konyhánk van itt az intézetben — mondja — amely az itt lakó hatvan gyerMagyar—japán vegyes vállalat .Nyereséggel zárja első évét a ' Polifoam Műanyag-feldolgozó Kft., az első magyar—japán vegyes vállalat. Az alapítók az előzetes gazdaságos- sági elemzések alapján erre az esztendőre még nem számoltak felosztható nyereséggel, ám a vállalat termékei a vártnál kelendőbbnek bizonyultak, s a gyors fejlesztések is bővítették értékesítési lehetőségeiket. A vállalat az idén előreláthatóan 150 millió forint árbevételre tesz szert, ami ha szerény mértékben is, de már nyereséget biztosít az alapítóknak. A társaság a múlt év közepén kezdte meg az itthon addig nem gyártott polietilénhabok gyártását. Az új termékből először építőipari szigetelőanyagokat. állítottak elő japán technológia alapján, majd saját fejlesztéseik eredményeként kempingcikkekkel, cipőipari kellékekkel szélesítették a választékot. Alig egy hónapja ismét új termékkel jelentek meg; polietilénhabból készítenek egyfajta szigetelő-, a falak hideg sugárzását megszüntető anyagot a tapéták alá. Az új termékeket a hazai ipar, s különösen a magánerőből építkezők nagy érdeklődéssel fogadták. A lakosság jobb ellátása érdekében a gyár területén mintaboltot is nyitottak. Mindennek eredményeként az idei második félévben már háromszorosát állítják elő az első hat hónapban megtermelt értéknek. A vegyes vállalat újdonságait külföldön is kezdik megismerni, az idén mintegy 6-7 millió forint értékben exportálnak tőkés országokba. A polietilénhab és az abból készült termékek a fejlett ipari országokban is csak alig néhány éve használatosak, ám a külső piacokra ennek ellenére sem könnyű betörni. mek számára ötszöri étkezést biztosít. Mindennap főzünk: ünnepnapokon, hét végén — szóval nincs megállás sohasem. Intézetünk a gyermekeken és az itt dolgozókon kívül az évtizedek folyamán sokféle közösség számára főzött már. Emlékszem, amikor az iskolai konyha felújítás alatt volt, 420 adagot adtunk a diákoknak. Jelenleg a november 7- én átadott új létesítmény, az idősek klubja számára adunk reggelit, ebédet és uzsonnát. Ezt önköltségi áron kapják meg. Először csak hét végéről volt szó, de azután elvállaltuk az egész hetet. Az intézet ebédlője meghitt és tágas, családias légkör uralkodik. Mindenki kedves ismerősként üdvözli egymást* A konyha tiszta, a beszüremke- dő őszi napfényben csak úgy ragyognak a hatalmas üstök és kondérok. — Hat szakácsnő dolgozik itt a konyhán — mondja a fehér főkötős Deme Istvánné. — Reggel hatra járunk dolgozni és fél nyolckor már az asztalon van a reggeli. Természetesen két műszakban dolgozunk, mivel vacsorát is főzünk. — Összeszokott, jó társaság van itt — kapcsolódik a beszélgetésbe Lázár Imréné. — Több mint tizenöt éve dolgozunk együtt a kollégákkal Már egymás gondolatait is ismerjük. Igyekszünk finom, házias ételeket főzni, úgy. mintha a saját családunknak készítenénk. A kedves köszönő szavak mindig jólesnek, akkor tudjuk, hogy nemhiába adtuk bele a szívünket-lelkünket esy egy finom ebédbe A háttérben a galuskaszag gató gép szó másán dolAz építőipar a korszerű technológiák és a magas fokú gépesítés ellenére is idényjellegű iparág, mert munkáját a tél erősen befolyásolja, nehezíti, drágítja, esetemként pedig lehetetlenné teszi. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Építők Szakszervezete 28 vállalat téli munkájának tapasztalatait megvizsgálta, s kitűnt, hogy a vállalatok túlnyomó részénél veszteséges a téli munka. Indokolt tehát olyan idénymunkarend alkalmazása, amely a heti munkaidőt a téli hónapokban az eddiginél gözik. Apró, gömbölyű kis tészták kerülnek a szépen sorjázó tányérokra és melléje gombás sertésszelet. A főút mentén található a pomáziak kedvenc vendéglője. a Pipacs étterem, amely 160 előfizetéses vendégről gondoskodik naponta. — Itt helyben főzünk és elmondhatom, hogy kitűnő szakácsaink vannak — így Baranyai László üzletvezető. — Általában kispénzű nyugdíjasok, gyesen lévő kismamák étkeznek nálunk. Legtöbben éthordóban elviszik az ebédet, de helyben is sokan fogyasztanak. Ahogy az étlapot nézegetem, meg kell állapítanom, hogy nagyon kedvezőek az árak. Egy előfizetéses menü huszonegy forint húsz fillérbe kerül. Ha jól meggondolom, ezért egy igazi hamburgert sem kapok. A mai menü: karfiolleves és rántott hús rizs- zsel. — Nagyon meg vagyunk elégedve a vendéglővel — mondja Kiss József és neje, miközben a második fogásra várnak. — Bőségesek az adagok és nagyon változatosak az ételek is. Hús valamilyen formában mindennap van. Három éve előfizetéses vendégek vagyunk, és nem mondanánk le róla. Ennyi pénzért ... ? — Még ha a napi korsó sörömet megiszom. akkor is megéri — veti közbe Nagy József kisiparos. — A három év alatt négyszeresére nőtt az előfizetésesek száma — fűzi tovább gondolatait az étterem vezetője. — Ennél még nagyobb az igény, de a köjál nem engedélyez több adagot. Érdekességképpen még elmondja. hogy a Pipacs vendéglő azon éttermek közé tartozik, amelyeknek jóval nagyobb az ételforgalma, mint az italé. Még a hét végi tu ristáknak is jut a finom falatokból. K. Zs. tésre jóval kedvezőbb fó- idényben hosszabbítja meg, hogy kiegyenlítse a különbséget. A szakszervezet azt kérte a minisztériumtól, hogy keressen további lehetőségeket a gazdaságtalan téli munka csökkentésére és intézkedjen a kényszerű fagyszabadság után járó fagyszüneti díj felemeléséről. Ez utóbbiról már a napokban megjelenik az ÉVM rendelete, amely szerint január 1-jétől a bruttósítással is összefüggésben, a fagyszüneti díi összege a segéd- és a betanított munkásoknál megközelítően 40 százalékkal, a szakmunkásoknál pedig majdnem duplájára növekedik. így a jövő évtől szociális megfontolások sem indokolják, hogy a vállalat ne küldjön dolgozót fagyszabadságra, ha a hideg miatt nem végezhet építési munkát. Egyéb jogszabályok is lehetőséget adnak az idénymunka- rend gyökeresebb átalakítására. Mód van arra, hogy a hidegre érzékeny munkahelyeken a télen két hónapos szünetet tartsanak, s ezt az időt a főidény 28 szabad szombatján pótolják, tehát hiánytalanul kidolgozzák az éves munkaidőkeretet. Ennek a megoldásnak nagy hátránya, hogy a vidéki dolgozó a főidényben csak 10—12 szabad szombaton utazhatna haza a családjához. Ezért a minisztérium szakértői olyan jogszabály-módosításokra készülnek, amelyek lehetővé tennék, hogy a főidényben — a szabad szombat felhasználását mellőzve — a napi munkaidő meghosszabbításával dolgozhatnák le a munkások a téli szünetet. Ebben az esetben sem lenne több a napi munkaidő a törvényesen megengedett 10 és fél óránál. A legelfogadhatóbb megoldás az. hogy a kéthónapos szünet ideién a dolgozóknak előleget fizetnek, ezt év közben vonnák le megfelelő részletekben. Csapolják a Balatont Az őszi esőzéseket követően megemelkedett a Balaton vízszintje, ezért megnyitották a Sió zsilipjét, még a jég beállta előtt megcsapolják a tavat. A terv szerint mintegy 40—50 millió köbméter vizet engednek le a Dunába, s így 7-8 centiméterrel csökkentik a vízszintet. A vízszintszabályozásra azért van szükség, hogy helyet készítsenek a téli csapadéknak, és megóvják a károsodástól a parti területeket és objektumokat. A nagy mennyiségű vízcsere ezenkívül frissíti a tó készletét is. A Sió duzzasztását felhasználják vízi járművek mindkét irányú úsztatására. A termékcsalád négy tagja Új Valdivia készítmények Keveset rendel a kereskedelem Hogy mindenkinek jusson meleg étel Iskolában, gyárban, vendéglőben ^ A jó háziasszonyt kitűnő konyhája minősíti — tart- ^ ja a régi szólásmondás. Nosztalgiával gondolunk visz- ^ sza azokra a régi szép időkre, amikor még naponta \ összeült a család a déli harangszóra és együtt ebédelni tek jóízűen és kedélyesen. A megváltozott életmód kö- 5 vetkeztében ezek a meghitt pillanatok csupán a hét ^ végére korlátozódnak. A munkanapokon az iskolai, § üzemi vagy egyéb közétkeztetési szolgáltatásokat ve- \ szik igénybe az emberek.
