Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-02 / 284. szám

4 ^firfap 1987. DECEMBER 2., SZERDA Gyűlik a pénz a tornateremre Fóliás falvak között - Tóalmás Maguktól nem jönnének segítségért Míves bútorok készítői Az Asztalosok és Kárpitosok Minőségi Kisszövetkezetének biatorbágyi telepén évente mintegy 30 millió forint értékben készülnek szebbnél szebb koloniálbútorok. Képünkön: Hetyei János és Bíró Miklós asztalosok famarón egy rekamié alsó rámájának díszítését készítik. (Hancsovszki János felvétele) A kedvezőbb foidényben Hosszabb a munkaidő röviddbbre szabja, s az épí­Több szempontból is kü­lönleges település Tóalmás. Nagykáta vonzáskörzetéhez tartozik, de hamarabb lehet eljutni a községből Buda­pestre, mint a körzetköz­pontba. Fekvése, környezete miatt a nagy fóliás falvak sorában lehetne, hiszen Szent- lőrinckáta és a Galga-vidék között helyezkedik el, ám Tó­almáson még hobbiszinten sem foglalkozik senki a fólia alatti termesztéssel. Ügy mondják, a régóta meglévő vezetékes víz miatt nem ho­nosodott meg ez a művelési mód, hiszen Tóalmáson már régen elfelejtették az ásott kutakat, hálózatról öntözni pedig igencsak költséges do­log volna. Az állattartás ép­pen úgy nem jellemző a tele­pülésen, mint a földművelés. Sertés, baromfi legföljebb a szűkebb csalód igényeinek ki­elégítésére van a ház körül. A tóalmásiaknak alapvetően az ipar ad kenyeret. Hogyan élnek az öregek? Amíg még helyben volt a termelőszövetkezet, valamivel többen éltek a mezőgazdaság­ból, óm a tsz-egyesítés után a szövetkezetből gyakorlati­lag csupán az irodaház ma­radt Tóalmáson, amelyet igen kedvező áron vásárolt meg a tanács. Jelentős társadalmi Összefogással napközit alakí­tottak ki benne az idősek számára, s megfelelő körül­mények közé helyezhették végre a körzeti orvosi rende­lőket. Napjainkban már több mint húsz nyugdíjas él hétfő­től péntekig a szép otthon­ban, s innen oldják meg sok idős ember szociális étkezte­tését is. — Nagy szükség van erre — magyarázza Földest Fe­renc tanácselnök. — Nemré­gen saját magunk számára készítettünk egy felmérést a településen élő idős emberek helyzetéről. A postán összeír­tuk, kinek kézbesítenek nyug­díjat. Megrázó adatok birto­kába jutottunk. Például, hogy a Tóalmáson élő hétszázhar­minchat nyugdíjas átlagjöve­delme havi 2590 forint. S ebben benne vannak az en­nél jóval kisebb összegből élő járadékosok is. Az öregek húsz százalékának jövedelme nem éri el a kétezerkétszáz forintot. Ezeknek az adatok­nak a birtokában már könv- nyebb gondoskodni róluk. Mert az is jellemző rájuk, hogy maguktól nem jönnének segítségért. Sok idős nénit, bácsit otthonában keresett fel a szociális előadó, máso­kat behívatott a tanácsra. Mondhatom, nagy volt az ije­A karácsonyi ünnepek előtt újabb Valdivia gyógykozme- tikumok bővítik az illatszer­üzletek választékát. Az új­donságokat a gyártó — az Unicornis Kisszövetkezet — képviselői kedden Budapes­ten, a Gellert Szállóban mu­tatták be kereskedelmi part­nereiknek. A bemutatón a Valdivia termékcsalád négy új tagjáról — a különféle krémekről és koncentrátumot tartalmazó ampullákról — elmondták, hogy alapanyaguk a korábbi készítményekhez hasonlóan propolisz, s kizárólag termé­szetes eredetű hatóanyagokat tartalmaznak. A gyulladt, ér­delem, ám amikor kiderült, hogy alkalmankénti vagy rendszeres szociális segélyt akarunk adni, megnyugodtak, s csak akkor, hálákodva, s könnyeikkel küszködve tárták fel igazán, milyen nehéz kö­rülmények között is élnek. Mondhatom, felkavaró, szívbe markoló találkozások voltak ezek. Hűek a nyugdíjas álláshoz Tóalmás viszonylag szeren­csés helyzetben van, hiszen saját háromszáz adagos kony­hával rendelkeznek, s igény szerint tovább bővíthetik a szociális étkeztetést. Szerény tiszteletdíjért vagy emberség­ből ma is többen foglalkoz­nak idős emberek gondozásá­val. A tanácselnök reméli, hogy a jövőre ránk váró ne­hezebb időkben is lesz lehe­tőségük és jelentkezőjük az idős emberek támogatására. Tóalmás hajnalonként el­néptelenedik. Helyben csu­pán néhány tucatnyi asszony talál munkát a gobelin­üzemben, a kis varrodában vagy éppen a Fővárosi Patyo­lat helyi egységében. A fér­fiak java budapesti nagyvál­lalatoknál dolgozik. Kora reggel tizennégy-tizenöt autó­busz indul Tóalmásról, s vi­szi az embereket elsősorban a nagy építőipari cégekhez, a 21-es vagy a 43-as ÁÉV-hez, a Középületépítő vagy a Földgép Vállalathoz. Nein so­kat beszélnek róla a község­ben, de tény, hogy a tóalmá- siak megtalálhatók szinte va­lamennyi fővárosi temető dolgozói között. A hagyo­mány még a háború előttről való, akkoriban kerültek nagy protekció árán a biztos, nyugdíjas állásokba az első tóalmásiak. Annak ellenére, hogy ennek a munkának ez az egyetlen Vonzereje is már régen a múlté, a tóalmásiak hűek maradtak a Fővárosi Temetkezési Intézethez, leg­alább kétszázan dolgoznak ma is ott. — Természetesen régen megkerestük a községieket foglalkoztató vállalatok veze­tőit — magyarázza a tanács­elnök. — Több beruházá­sunkhoz kaptunk is segítsé­get tőlük. Am rossz napok járnak mostanában az építő­iparra, így a lehetőségeik vé­gesek. A társadalmi munká­ban egyre inkább a helyi kisiparosokra kell támaszkod­nunk. Háromezerkétszáz la­kosunk és hatvannégy iparo­sunk van. Persze szót érteni csak a nagyabbakkal lehet. A kőművesekkel, teherfuva­rozókkal. vízvezeték-szerelők­kel. Amikor az iskolát bőví­zékeny bőrre gyakorolt ked­vező gyógyhatásúkat klinikai szakvélemény is alátámasztja. A bemutatón szó esett ar­ról is, hogy a kereskedelmi vállalatok a jövő év eleji ár­változások miatt meglehető­sen keveset rendelnek a koz­metikai készítményekből, ezek termelői ára és árrése ugyan­is január 1-jétől csökken. Az Unicornis Kisszövetkezet fel­ajánlotta kereskedelmi part­nereinek, hogy az idén át­vett és csak jövőre eladott Valdivia készítmények árkü­lönbözetét megtéríti számuk­ra. tettük, például Árvái Károly helyi kőművesmester két tan­terem falazását ingyen végez­te, a fuvarosok az útépítés­nél huszonöt százalék árked­vezményt adtak. Tóalmás azok közé a tele­pülések közé tartozik, ahol az 1985-ben bevezetett gaz­dálkodási forma egyértelmű fellendülést hozott, hiszen a fejkvótával megkapták azt a fejlesztésre fordítható össze­get, amelyről azelőtt rendsze­resen lemaradtak. Egy kilo­méter járda, másfél kilomé­ter út, két tanterem, pedagó­guslakás, villany- és vízháló­zat-bővítés, művelődésiház­felújítás jelzi címszavakban a gyarapodást. Persze nemcsak a rendszeresen érkező bevé­tel gyarapította a Tóalmási Tanács számláját. Kétmillió forint többlethez jutottak a felkutatott, nem lakás céljá­ra használt helyiségek után befizetett adóból. Nem panaszkodnak, terveznek Igaz, például a gépkocsi-, a ló-, az ebadó vagy a házadó elmaradása náluk nagy kiesést jelent jövőre, hiszen az eddig egymillió-nyolcszázezer he­lyett csupán kétszázezerrel számolhatnak. Ennek ellenére Földesi Fe­renc nem panaszkodik. Gyű­lik a pénz a tornateremre. Úgy tervezik, hogy 1989-bén hozzákezdenek az építéshez. M. K. Pomázon, ebben a 14 ezer lelket számláló nagyközségben sokféle lehetőség kínálkozik arra, hogy délben meleg étel­hez jussanak mindazok, akik otthonukba csak este térnek haza. — Nem panaszkodhatnak, ami a közétkeztetést illeti, a falubeliek — tájékoztat dr. Czink József, a nagyközségi tanács vb-titkára. — A diá­kokat az 1. számú általános iskola napköziskonyhája lát­ja el meleg étellel. Ez a kony­ha bővítésre szorul, mivel a 2. számú iskolában nincs hol főzni, így több mint hatszáz tanuló étkezését kell megol­daniuk. A tanulókon kívül itt esznek még a tanácsi dol­gozók is és a művelődési ház alkalmazottai. A bővítésre azonban csak 1988-ban kerül sor olyan mér­tékben, ahogy a költségveté­sünk elbírja. Számítunk az üzemek segítségére is, hisz a szülők többsége a helybeli munkahelyeken dolgozik, így az ő érdekük is, hogy minden általános iskolás tanuló meleg ebédhez jusson. Elmondta még a vb-titkár, hogy a négy óvoda élelmezé­séről a budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat gon­doskodik. Bármelyik intéz­mény és közösség biztonság­gal számíthat a Pomázi Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet konyhájára is. Az intézetben nagy a sür­gés-forgás, a nevelőszülők ta­nácskozása fo'vik. A gazd.asá gi vezető. Tiöröcz Istvánné nagy elfoglaltság közepette is szakít egy kis időt a számom, ra. — Ónálló konyhánk van itt az intézetben — mondja — amely az itt lakó hatvan gyer­Magyar—japán vegyes vállalat .Nyereséggel zárja első évét a ' Polifoam Műanyag-feldol­gozó Kft., az első magyar—ja­pán vegyes vállalat. Az ala­pítók az előzetes gazdaságos- sági elemzések alapján erre az esztendőre még nem szá­moltak felosztható nyereség­gel, ám a vállalat termékei a vártnál kelendőbbnek bizo­nyultak, s a gyors fejlesztések is bővítették értékesítési le­hetőségeiket. A vállalat az idén előreláthatóan 150 mil­lió forint árbevételre tesz szert, ami ha szerény mér­tékben is, de már nyereséget biztosít az alapítóknak. A társaság a múlt év köze­pén kezdte meg az itthon ad­dig nem gyártott polietilén­habok gyártását. Az új ter­mékből először építőipari szi­getelőanyagokat. állítottak elő japán technológia alapján, majd saját fejlesztéseik ered­ményeként kempingcikkekkel, cipőipari kellékekkel szélesí­tették a választékot. Alig egy hónapja ismét új termékkel jelentek meg; polietilénhab­ból készítenek egyfajta szi­getelő-, a falak hideg sugár­zását megszüntető anyagot a tapéták alá. Az új terméke­ket a hazai ipar, s különösen a magánerőből építkezők nagy érdeklődéssel fogadták. A lakosság jobb ellátása érdeké­ben a gyár területén minta­boltot is nyitottak. Minden­nek eredményeként az idei második félévben már há­romszorosát állítják elő az el­ső hat hónapban megtermelt értéknek. A vegyes vállalat újdonsá­gait külföldön is kezdik meg­ismerni, az idén mintegy 6-7 millió forint értékben ex­portálnak tőkés országokba. A polietilénhab és az abból készült termékek a fejlett ipari országokban is csak alig néhány éve használatosak, ám a külső piacokra ennek elle­nére sem könnyű betörni. mek számára ötszöri étkezést biztosít. Mindennap főzünk: ünnepnapokon, hét végén — szóval nincs megállás soha­sem. Intézetünk a gyermeke­ken és az itt dolgozókon kívül az évtizedek folyamán sokféle közösség számára főzött már. Emlékszem, amikor az isko­lai konyha felújítás alatt volt, 420 adagot adtunk a diákok­nak. Jelenleg a november 7- én átadott új létesítmény, az idősek klubja számára adunk reggelit, ebédet és uzsonnát. Ezt önköltségi áron kapják meg. Először csak hét végéről volt szó, de azután elvállaltuk az egész hetet. Az intézet ebédlője meghitt és tágas, családias légkör ural­kodik. Mindenki kedves is­merősként üdvözli egymást* A konyha tiszta, a beszüremke- dő őszi napfényben csak úgy ragyognak a hatalmas üstök és kondérok. — Hat szakácsnő dolgozik itt a konyhán — mondja a fehér főkötős Deme István­né. — Reggel hatra járunk dolgozni és fél nyolckor már az asztalon van a reggeli. Természetesen két műszakban dolgozunk, mivel vacsorát is főzünk. — Összeszokott, jó társaság van itt — kapcsolódik a be­szélgetésbe Lázár Imréné. — Több mint tizenöt éve dol­gozunk együtt a kollégákkal Már egymás gondolatait is is­merjük. Igyekszünk finom, há­zias ételeket főzni, úgy. mint­ha a saját családunknak ké­szítenénk. A kedves köszönő szavak mindig jólesnek, ak­kor tudjuk, hogy nemhiába adtuk bele a szívünket-lel­künket esy egy finom ebédbe A háttérben a galuskaszag gató gép szó másán dol­Az építőipar a korszerű technológiák és a magas fokú gépesítés ellenére is idényjel­legű iparág, mert munkáját a tél erősen befolyásolja, nehe­zíti, drágítja, esetemként pe­dig lehetetlenné teszi. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Építők Szakszervezete 28 vállalat téli munkájának tapasztalatait megvizsgálta, s kitűnt, hogy a vállalatok túlnyomó részé­nél veszteséges a téli munka. Indokolt tehát olyan idény­munkarend alkalmazása, amely a heti munkaidőt a té­li hónapokban az eddiginél gözik. Apró, gömbölyű kis tészták kerülnek a szépen sor­jázó tányérokra és melléje gombás sertésszelet. A főút mentén található a pomáziak kedvenc vendéglő­je. a Pipacs étterem, amely 160 előfizetéses vendégről gondoskodik naponta. — Itt helyben főzünk és elmondhatom, hogy kitűnő szakácsaink vannak — így Baranyai László üzletvezető. — Általában kispénzű nyug­díjasok, gyesen lévő kisma­mák étkeznek nálunk. Leg­többen éthordóban elviszik az ebédet, de helyben is sokan fogyasztanak. Ahogy az étlapot nézege­tem, meg kell állapítanom, hogy nagyon kedvezőek az árak. Egy előfizetéses menü huszonegy forint húsz fillérbe kerül. Ha jól meggondolom, ezért egy igazi hamburgert sem kapok. A mai menü: kar­fiolleves és rántott hús rizs- zsel. — Nagyon meg vagyunk elégedve a vendéglővel — mondja Kiss József és neje, miközben a második fogásra várnak. — Bőségesek az ada­gok és nagyon változatosak az ételek is. Hús valamilyen for­mában mindennap van. Há­rom éve előfizetéses vendé­gek vagyunk, és nem monda­nánk le róla. Ennyi pén­zért ... ? — Még ha a napi korsó sö­römet megiszom. akkor is megéri — veti közbe Nagy József kisiparos. — A három év alatt négy­szeresére nőtt az előfizetése­sek száma — fűzi tovább gon­dolatait az étterem vezetője. — Ennél még nagyobb az igény, de a köjál nem enge­délyez több adagot. Érdekességképpen még el­mondja. hogy a Pipacs ven­déglő azon éttermek közé tartozik, amelyeknek jóval na­gyobb az ételforgalma, mint az italé. Még a hét végi tu ristáknak is jut a finom fala­tokból. K. Zs. tésre jóval kedvezőbb fó- idényben hosszabbítja meg, hogy kiegyenlítse a különbsé­get. A szakszervezet azt kérte a minisztériumtól, hogy keres­sen további lehetőségeket a gazdaságtalan téli munka csökkentésére és intézkedjen a kényszerű fagyszabadság után járó fagyszüneti díj felemelé­séről. Ez utóbbiról már a na­pokban megjelenik az ÉVM rendelete, amely szerint ja­nuár 1-jétől a bruttósítással is összefüggésben, a fagyszü­neti díi összege a segéd- és a betanított munkásoknál meg­közelítően 40 százalékkal, a szakmunkásoknál pedig majd­nem duplájára növekedik. így a jövő évtől szociális megfon­tolások sem indokolják, hogy a vállalat ne küldjön dolgozót fagyszabadságra, ha a hideg miatt nem végezhet építési munkát. Egyéb jogszabályok is lehe­tőséget adnak az idénymunka- rend gyökeresebb átalakításá­ra. Mód van arra, hogy a hi­degre érzékeny munkahelye­ken a télen két hónapos szü­netet tartsanak, s ezt az időt a főidény 28 szabad szombat­ján pótolják, tehát hiánytala­nul kidolgozzák az éves mun­kaidőkeretet. Ennek a megol­dásnak nagy hátránya, hogy a vidéki dolgozó a főidény­ben csak 10—12 szabad szom­baton utazhatna haza a csa­ládjához. Ezért a miniszté­rium szakértői olyan jogsza­bály-módosításokra készülnek, amelyek lehetővé tennék, hogy a főidényben — a szabad szombat felhasználását mel­lőzve — a napi munkaidő meghosszabbításával dolgoz­hatnák le a munkások a téli szünetet. Ebben az esetben sem lenne több a napi mun­kaidő a törvényesen megenge­dett 10 és fél óránál. A leg­elfogadhatóbb megoldás az. hogy a kéthónapos szünet ide­ién a dolgozóknak előleget fizetnek, ezt év közben von­nák le megfelelő részletekben. Csapolják a Balatont Az őszi esőzéseket követően megemelkedett a Balaton víz­szintje, ezért megnyitották a Sió zsilipjét, még a jég be­állta előtt megcsapolják a tavat. A terv szerint mintegy 40—50 millió köbméter vizet engednek le a Dunába, s így 7-8 centiméterrel csökkentik a vízszintet. A vízszintszabályozásra azért van szükség, hogy helyet ké­szítsenek a téli csapadéknak, és megóvják a károsodástól a parti területeket és objektu­mokat. A nagy mennyiségű vízcsere ezenkívül frissíti a tó készletét is. A Sió duzzasztását felhasz­nálják vízi járművek mindkét irányú úsztatására. A termékcsalád négy tagja Új Valdivia készítmények Keveset rendel a kereskedelem Hogy mindenkinek jusson meleg étel Iskolában, gyárban, vendéglőben ^ A jó háziasszonyt kitűnő konyhája minősíti — tart- ^ ja a régi szólásmondás. Nosztalgiával gondolunk visz- ^ sza azokra a régi szép időkre, amikor még naponta \ összeült a család a déli harangszóra és együtt ebédel­ni tek jóízűen és kedélyesen. A megváltozott életmód kö- 5 vetkeztében ezek a meghitt pillanatok csupán a hét ^ végére korlátozódnak. A munkanapokon az iskolai, § üzemi vagy egyéb közétkeztetési szolgáltatásokat ve- \ szik igénybe az emberek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom