Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-12 / 293. szám

%mc3i A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1987. DECEMBER 12., SZOMBAT Híd az IpoSy felett Határátkelőhely az építőknek Furcsa helyzet, ha két olyan szomszédos község, amely az oda-vissza kötött házasságok miatt régen rokonnak számít, egyszer csak más és más or­szághoz tartozik. Az Ipoly mentén több ilyen példa is van, de a letkésieké és az ipolyszalkaiaké még külön­legesebbnek számít. Ott ugyanis erős acélhíd húzódik a folyó felett. Néhány száz méter lehet csak a két falu között. Régen ki is használ­ták a hidat. Jöttek, mentek, amíg lehetett. A. felszabadulás után néhány évig még volt kisnatárforgalom, de meg­szüntették. Évtizedek múltán, az idén, augusztus 11-én nyitották meg ismét. A forgalmat azonban eleve korlátozzák: a hídon csak azok kelhetnek át, akik a bős—nagymarosi vízlépcső építéséhez kapcsolódó munká­kon dolgoznak. Nevezetesen az Ipoly medrének szélesíté­séről és a part két oldalának rendezéséről van szó. A dol­gozókon kívül a munkagépe­ket és az építőanyagot szál­lítják itt. A folyó szabályozására a káros hatások, például a bel­vízveszély csökkentése miatt van szükség. Több vállalkozó is részt vesz a munkában, be­ruházó az Oviber. A szabá­lyozás során elkerülhetetlen egyes kanyarok levágása, ez azonban határfolyóról lévén szó, kényes dolog. A tervezők feladata volt kidolgozni, hogy a területi arányok változatla­nok maradjanak, egyik or­szág se károsuljon. Az átkelő közvetlen közelé­ben található helyőrségpa­rancsnokságon érdeklődtünk a határátlépés mikéntiéről. — Különleges okmányok kellenek hozzá — válaszolt Szilágyi Antal őrsparancsnok. — Még nem indult be az iga­zi nagy forgalom, de ez csak a munkák ütemezésétől függ. — Előreláthatólag meddig lesz nyitva, ha csak az építők számára is, a híd? — A tervek szerint 1993-ig, amikor az utolsó feladattal is végeztek. Arra a kérdésre az őrspa­rancsnok már nem tudott vá­laszolni, hogy a későbbiekben várható-e a kishatárforgalom engedélyezése a .lakosságnak is. Talán kár lenne kihaszná­latlanul hagyni ezt az „egész­séges” hidat, amely a nagy erőgépeket is elbírja még. Dudás Zoltán Púpok Gyermekkorom kedvenc találós kérdése volt: mi erősebb, az ember vagy a fű? A találós kérdések lo­gikája szerint a helyes vá­lasz az volt, hogy a fű. Hogy miért? Mert a fű még a sziklát is képes megemelni. A Földvári-lakótelepen nincs szikla, csupán asz­falt van. Ez fedi legtöbb helyen a járdát. Igen ám, csakhogy építésekor nem­igen törődtek azzal, hogy az aszfaltozás előtt gyom- talanítsák a talajt. Most az eltemetett fű kezdi bizonygatni erejét, s szerte a telepen emelgeti az aszfaltozott járdát. Szinte nincs olyan nap, hogy ne botladozzam a ki­emelkedő púpokon. Nem szólnék egy szót sem ma­gamért, de a napokban két — még nálam is idősebb — férfit és nőt kellett talpra segítenem, s közü­lük az egyiket bedagadt bokával hazatámogatnom. Nem tudom, lehet-e, tudnak-e rajta segíteni. Nem vagyok szakember, ezért inkább kérem a tisz­telt illetékest, próbáljunk segíteni ezen a dolgon. Különösen az idősebb emberek nevében, előre is köszönöm. . Ladányi Lajos Több előfizető Mikoláa Oklevél a kézbesítőnek R eitinger Károlyt csendes embernek ismertem meg. Olyannak, akire azt szokták mondani: nem kereskedőtípus. Ö mégis elad: kézbesítő, aki­nek feladata az előfizetések gyűjtése is. Nincs túl nagy gyakorlata benne, hiszen mindössze három éve „csinál­ja” a szakmát. Igaz, közben megszerezte a szakképzettsé­get, és ezzel együtt az okle­velet is. Két évtizedig dolgozott a mezőgazdaságban, olyan mun­kakörben, amely aláásta egész­ségét. Orvosi javaslatra kel­lett változtatnia munkát és munkahelyet. Nem szívesen tette, de — láthatóan — nem bánta meg. A maga csendes módján szívesen beszél új munkájáról, s ami oly ritka manapság, nem panaszkodik. Talán az egyetlen „panasz”, amit hallottam tőle, az volt, hogy télen bizony fázik a ke­ze a biciklikormányon. Mert kesztyűben, ugye, nem lehet az újságokat, leveleket kiszed­ni a táskából, és pénzt sem lehet számolni... Nem tagadja, nehéz volt megtanulni, hogyan szervezze meg a munkáját. Eleinte gyakran kifutott az időből. Ma már könnyebben megy. Meséli, fejből tudja, hogy ki­A sorompó megnyílt, de az ellenőrzés szigorú. Nem tehet­nek kivételt, az „egyszerű” utazóknak Parassapuszta felé kell kerülniük Csak terepjáróval közelíthető meg esős időben az építők felvonulási területe Letkésen (Vimola Károly felvételei) Anyakönyvi hírek Vácott születtek: Völfinger Károly és Radics Erzsébet lá­nya Gina, Bognár György és Kovács Margit lánya Regina, Sógor Attila és Perzsina Il­dikó lánya Szilvia, Hafíentrá- ger János és Rudolf Ildikó lá- nay Zsuzsanna, Szekeres György és Balog Erzsébet lá­nya Bernadett, Czapák Elekét Szúnyog Anikó fia Elek, Bá- bik Gábor és Fazekas Móni­ka lánya Mónika, Bóres Ká­roly és Zádori Imre fia Ró­bert, Bossányi Attila és Papp Ildikó fia Balázs, Hegyes Fe-, renc és Havasi Zsuzsanna lá­nya Edina. Kovács Gábor és Major Anna lánya Dorottya. Házasságot kötöttek: Petke Lajos és Baksza Aranka. Vá­cott haltak el: Finster Antal- né sz. Messer Ibolya Szob, Zi- man Márk Ipolydamásd, Po­gány Lajosné sz. Varga Ju­lianna Vác, ölvedy Kálmánné sz. Neuburger Rozália Nagy­maros, Kicsiny Gusztávné sz, Sebestyén Mária Vác, Ga- rajszki Tünde Dabas, Szacsva Mária Vác, Bogdán József Szödliget, Varga János Fót, Urminsky Julius Tesare. Földi I Béla Vác, Szederkényi Aranka Vác, Lénárd János Nagyma­ros, Pusztay Istvánná sz. Still Valéria Vác, Stéger Ferencné sz. Vályi-Nagy Mária Buda­örs, Eperjessy József né sz. Szacsva Anna Vác, Aranyi Sándor Dunakeszi, Medgyes Ferenc Vác, Liber Antalné sz. Tóth Julianna Budapest, XV., Szabó Lászlóné sz. Mó­ré Zsófia Göd, Pongrácz Jó- zsefné sz. Vastag Anna Né- zsa. Vác a hazai lapokban A Magyar Nemzet arról írt, hogy gyermek képzőművészeti pályázatot hirdetett meg a váci Madách Imre Művelődé­si Központ és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. A legjobb munkákat kiállítják. A Nógrád megírta, hogy most már menetrendszerűen érkezik a váci Szőnyi Tibor Kórház és Rendelőintézet nő- gyógyászati szakrendelőnek átalakított csuklósbusza a me­gye nyugati részének helysé­geibe. A Népszabadság közölte, hogy a szakminiszter átme­neti építési tilalmat rendelt el a Dunakanyarban (Vác külterületére is), amíg nem készülnek el az érintett terü­letek területrendezési' tervei. A Népszava is bemutatta a Budakeszin megnyílt Pest megye a történelem sodrában című munkásmozgalmi kiállí­tást, mely több váci vonatko­zású dokumentumot, fényké­pet és ismertetést tartalmaz. A Magyar Hírlap ismertet­te a Magyar Államvasutak és a Csehszlovák Államvasutak között létrejött megállapodást, melynek alapján a Váci Pá­lyafenntartási Főnökség terü­letére került egy speciális kölcsönberendezés. nek milyen újság, képeslap jár. kinek kell vinni a nyug­díjat, ki vásárol totó- vagy lottószelvényt. Az ő körzetében nem csök­ken a lapokra előfizetők szá­ma, sőt — az új építkezések­nek is köszönhetően — jelen­tősen növekszik. Ma például egynegyedével több Pest Me­gyei Hírlapot ad el és hord ki, mint egy évvel ezelőtt... Ezt a tevékenységet is ér­tékelték a megyei sajtónapon, amikor Reitinger Károly vá- mosmikolai kézbesítőnek, a Pest Megyei Hírlap előfizetői számának növelésében elért eredményéért oklevelet és pénzjutalmat adtak át. —nos íiMheika-díjasok A december nyolcadiki, vá­rosi felszabadulási emlékün­nepségen Pelczéder Tibor is­kolaigazgató, a pedagógusok szakszervezete helyi bizottsá­gának elnöke átadta az idei — pénzjutalomból, oklevélből és Blaskó-emlékplakettből ál­ló — Matheika-díjakat. Ónodi Szabó Mihályné a sződi általános iskolában ta­nít. Kiváló oktatói munkája mellett a városi és körzeti pé- dagógus-szakszervezet aktívá­ja, több mint egy évtizede. Lieszkovszky Tibor az Ár­pád úti általános iskola taná­ra. Magas szinten tölti be hi­vatását, a harmadik ciklusban szakszervezeti titkár és az is­kolaközi döntőbizottság elnö­ke. A leikésiek műsora A gyermekfalu lakóiért A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár KISZ-esei elhatá­rozták, hogy Mikulás-napi ün­nepséget rendeznek a batto- nyai gyermekfalu lakóinak. Ezt a nagy eseményt november közepén kezdtük el szervezni. A KISZ-tagok és néhány ku­bai fiatal rögtön felajánlotta segítségét. Sok kudarc és fáradság után elérkezett a mi napunk, december 5-e. Indulás Bat- tonyára! Az öt óra hosszú út után megérkeztünk a hely­színre. Nagy szeretettel fo­gadtak bennünket. A letkési Jegyzet Az asszisztenciáról A Cement- és Mészművek vezérigazgatósága a beruházási önálló osztályára gépészmérnöki, vegyi üzemmérnöki végzettségű, néhány évi beruházási gyakorlatot szerzett munkatársat keres beruházási előadói munkakörbe Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen, részletes önéletrajzzal együtt, a személyzeti és oktatási önálló osztály vezetőjénél. Cim: Vác, Lenin út 16. Pf.: 250. 2601 Telefon: (27J-13-013. íilök a városi tanács repre­U zentatív tanácstermében, a meghívottak, vendégek szá­mára fenntartott hátsó sor­ban. És hallgatom a testület egyik tagját, aki éppen azt fejtegeti, hogy hogyan is len­ne elvárható a lakosság rész­vétele a tanácsüléseken, ha nyitottságát a helyi sajtó nem propagálja, (A tanácstag eb­ben tévedett ugyan, valószínű­leg elkerülte figyelmét a lap­ban közölt „előzetes”, meg az ülések nyilvánosságával fog­lalkozó cikk. de nem is ez a lényeg.) Nem az a lényeges, hö"v a sajtó, közli-e. mint ahogy az is lényegtelen körül­mény, hogy hol helyezkedne ei mondjuk ötven, száz, netán kétszáz lakos, aki egyszer csak kíváncsi lenne arra, hogy mi történik egy ilyen ülésen ... Az már talán lényegesebb, hogy ezen az ülésen a tanács­tagokból hány volt jelen Hány az ülés elején és hány a vé­gén. (Természetesen, a testü­let azért határozatképes ma­radt a szünet után is.) A lé­nyeghez való közeledésben egy lakossági fórumon elhangzot­tak segítenek. Egy ’ felszólaló mondta: az apparátus elhatá­rozása gyorsan megvalósul, nyolcvan lakos kérése évekig nem talál meghallgatásra ... Lehet, hogy igaza volt, lehet, hogy nem. lehet, hogy az ap­parátus által eltervezett és megvalósított dolog fontosabb volt. Sőt, én szinte biztos is vagyok ebben! Mert az apparátus „belül” van. Birtokosa az információk­nak, látja az összefüggéseket — tehát keze ügyében vannak az érvek is. És ezekkel az ér­vekkel szemben nem is na­gyon lehet ellenérveket fel­hozni (akár a dicséretre mél­tóan megszaporodott lakossági fórumokon, akár a tanácsülé­seken). Akik érvelnek, szak­májuk, területük széles látó­körű ismerői, akik ellenérve­ket volnának „hivatottak” felhozni, azon a területen leg­jobb esetben is csak „amatö­rök” lehetnek. Így a válasz­tók csak bízhatnak-remélhet- nek, hogy jó előterjesztéseket hagynak jóvá képviselőik. Rosszabb ese!ben nem bíznak ebben. Akkor pedig marad a teljes közöny az iránt, ami ott történik . .. Ülök immár — nem a ta­nácsülésen — az írógép előtt, s azon gondolkodom, hogy mennyire félreérthető, amit eddig leírtam. Pedig újra át­olvasva a sorokat, biztos va­gyok benne, hogy senkit nem bántottam vele. Nem is bánt­hattam: meggyőződésem, hogy a napirendre kerülő témákat az illetékesek legjobb tudásuk szerint, felelősségük teljes tu­datában készítették-terjesztet- ték elő, a város, a közösség érdekében. Csak éppen túl sokat- em­legetjük manapság a paterna- lizmust, az állami, hivatali „atyáskodást” — és keveseb­bet emlegetjük, hogy aki eb­be született bele, vagy ebben nőtt fel, az ma sem vált egé­szen önállóvá, felnőtté. Egy „gyerek” pedig természetesnek veszi, hogy helyette a „felnőt­tek" döntenek — tehát el sem megy oda, ahol a döntések születnek ... A „hivatal” védőszárnyai alatt, felnövő nemzedék — maradva a hasonlatnál —. gye­rek, legfeljebb rosszalkodik, ha nem ért egyet a felnőttek­kel. Nem tud felhozni ellen­érveket. nem tud vitatkozni. Az emberek ma kritizálnak döntéseket — sokszor azt kap­va vissza, hogy „mondjon job­bat, ha tud"! De tudhat-e egyáltalán? Megszerezheti-e azokat az ismeretekét, ada­tokat, információkat, amelyek e'engedhetetlenek lennének ahhoz, hogy valóban részt tudj in venni az érdemi munkában? Vitatkozni, cáfol­ni, ellenérveket felsorakoztat­ni csak az tudhat, aki ren­delkezik ugyanazzal az isme­retanyaggal. amellyel a dön­tést előkészítők rendelkeznek. Sokat beszélünk arról, hogy a demokratizmus kiszélesítésé­nek útja a meglévő demokra­tikus fórumok adta lehető­ségek kihasználása; nem új fórumok kellenek, hanem a meglévőket kell kihasználni. Kevesebbet beszélünk arról, hogy hogyan. Mert ha úgy, hogy az ott elhangzott észre­vételeket „figyelembe ve­szik”, azonban a döntés, ha­tározat. rendelet stb. elő- és. elkészítése mégiscsak a szak- apparátus dolga, akkor ezek a fórumok legfeljebb olyan szerepet tölthetnek be, mint mondjuk egy operációnál az asszisztencia P edig a társadalom igaz­gatása akkor hatékony, ha az állampolgárok nemcsak a végrehajtásnak, hanem a politika alakításának és a kér­dések eldöntésének is része­sei. (Ezt már nem én mon­dom; a Központi Bizottság n- ember 11-ei ülésének köz­leményében szerepel.) B. J. általános iskola tanulói szi­porkázó műsort adtak. Ezt kö­vette a Télapó, akit az 54 kis­gyermek már nagyon várt. Nagy szeretettel vették körül. De a csomag és az ajándék átadása után, a gyerekek nagy bánatára, elment a Télapó. Az ünnepség után a kis csapat buszra szállt, irány Vác. A hangulat ugyanolyan vidám volt, mint a gyerekek között Battonyán. Végiggon­doltuk, mennyit kellett dol­gozni. Megérte! A szervezés mel­lett a napi munkánkat is tu­dásunk szerint el kellett vé­gezni. Sokszor fáradtan, csüg­gedten mentünk dolgozni. A művezető látta és segített. Ezért köszönetemet szeretném kifejezni neki, Baracsi István­nak. Pista bácsi mellett a Vác Városi KISZ-bizottság appa­rátusának tagjai is sokat segí­tettek. Köszönetét kell mondani azoknak a fiataloknak, akik között kubai munkások is vol­tak. A KlSZ-esek közül Már­tái Lászlónak és Stefanik Ist­vánnak. Megköszönjük a gyár anyagi segítségét is, ami­ből az ajándékokat vettük, valamint a letkési általános iskola közreműködését, akik pompás műsorral rukkoltak elő. Itt szeretném felhívni azok­nak a fiataloknak a figyelmét, akik szeretik a gyerekeket és tenni akarnak értük: jövőre is fogjunk össze és rendez­zünk nekik egy balatoni üdü­lést! Matusek István a HFSZ KISZ-titkára Kisszövetkezet felvesz varrónőket, otthon dolgozási lehetőséggel is. Jelentkezni lehet Babko Mihálynénál személyesen, munkanapokon 16 órától. Cim: Acso, Kossuth Lajos u. 72. ISSN 0133—2759 (váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom