Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

1987. DECEMBER 11., PÉNTEK Befejeződtek a csáístárgyalások Gremitszkih értekezlete 4 (Folytatás az 1. oldalról.) találkozó eredményeit, majd Mihail Gorbacsov mondott be­szédet. A beszédeket követően a két vezető kézfogással bú­csúzott egymástól, majd Gor­bacsov gépkocsival indult vissza szálláshelyére. A szov­jet vezető közép-európai idő szerint a késő esti órákban még amerikai üzletemberek­kel találkozik, majd sajtókon­ferenciát tart és ezt követően utazik el az amerikai főváros­ból. Reagan este — közép­európai idő szerint már késő éjszaka — televíziós beszédet mond a találkozóról. Közben, csütörtökön reggel másodízben is ellátogatott a Pentagonba Szergej Ahrome- jev marsall, a szovjet fegyve­res erők vezérkarának főnö­ke. Ezúttal amerikai kollégá­ja, William Crowe tenger­nagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnö­ke volt a vendéglátó. A két magas rangú katonai vezető előbb ötvenperces megbeszé­lést folytatott, majd Crowe bemutatta vendégének a Pen­tagon egyik parancsnoki köz­pontját. A „tank” néven is­mert terem a válságközpont része, válsághelyzetben itt tar­tanak tanácskozást a katonai vezetők. A látogatásnál jelen voltak a különböző amerikai haderőnemek vezérkari főnö­kei is. A Pentagon egyébként csü­törtökön reggel bejelentette, hogy ismét elhalasztják egy­két nappal egy új, tengeralatt­járóról indítható Trident—2 rakéta kipróbálását. A 12 rob­banófejjel felszerelt új típusú hadászati ballisztikus rakéta kipróbálását már több ízben elhalasztották. Egy amerikai kormánytisztviselő most kije­lentette, az újabb halasztás egyértelműen politikai okok­ból történt, a kísérletet nem akarták Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan washingtoni csúcstalálkozója Időjén' 'meg­tartani. A csúcstalálkozó eseményei­hez tartozik, hogy konzervatív újságíróknak adott külön nyi- latkozotot szerdán délután Reagan elnök, hogy megnyug­tassa az új szovjet—amerikai leszerelési szerződés ellenfe­leit: nem adta fel korábbi el­veit és a szerződés nem ve­szélyezteti az Egyesült Álla­mok és szövetségesei bizton­ságát. Nem adom fel az éber­séget — mondotta egyebek között az elnök. — Ügy látom azonban, hogy megvan a le­hetőség arra, hogy a két rend­szer békében folytassa a ver­sengést. Reagan azt hangoztatta az inerjúban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió po­litikai rendszere, filozófiája, értékrendszere eltérő ugyan, de „mindkettő azt óhajtja, hogy békében éljenek együtt”. A Szovjetunió például Reagan szerint „feladta világuralmi elveit” és „önként vállalkozott a katonai erők csökkentésére, nem csupán a nukleáris fegy­verek terén”. Az elnök kikelt jobboldali bírálói ellen, akik azt han­goztatják, hogy „feladta el­veit” és „gyengének mutatko­zik” a Szovjetunióval szem­ben. Reagan azt erősítgette( hogy a jelenlegi megállapodás éppen „az erő pozíciójából” született és „a szovjetek fel­ismerték, hogy az Egyesült Államok nem akar minden árat megfizetni a megállapo dásokért”. Közben a szovjet vezető szerdán délután az amerikai A beszámolók szerint derűs légkörben zajlottak a washingto­ni szovjet—amerikai csúcstalálkozó eseményei. Ezt tanúsítja a képen látható jelenet is, amikor Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszterek töltőtollat cserélnek egy megállapodás aláírása után. lapkiadókkal. szerkesztőkkel találkozott és a Szovjetunió kül- és belpolitikájáról adott nekik tájékoztatást, egyben felkérte őket: segítsék elő, hogy az amerikai olvasók hi­telesebb képet kapjanak a Szovjetunióról, annak életé­ről, politikájáról. Gorbacsov bírálta azt, hogy az Egyesült Államokban az emberi jogok megsértésével vádolják a szovjet kormányt és kijelen­tette: az Egyesült Államoknak nincs joga és alapja arra, hogy A NATO-tagországok üd- vözlik a közepes hatótávolsá­gú rakétákról Washingtonban megkötött szovjet—amerikai megállapodást, és szeretnék, ha az Egyesült Államok par­lamentje azt minél hamarább ratifikálná — jelentette ki Lord Carrington NATO-főtit- kár. A főtitkár a. NATO-tagor­szágok külügyminisztereinek az Észak-Atlanti Tanács kere­tében pénteken összeülő érte­kezlete bevezetőjeként csütör­tökön tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta: a NATO-tagor­szágok kezdettől fogva támo­gatták az ilyen rakéták visz- szavonását célzó törekvéseket. A NATO 1979-es emlékezetes kettős határozata” is ezt fe­CSÚCSIKREK Mihailnak és Rónáidnak ke­resztelte december 8-án szüle­tett ikreit egy moszkvai or- vosházaspár. Szaharovék az eseményt táviratban közölték a Washingtonban tárgyaló Mi­hail Gorbacsovval és Ronald Rcagannel — jelentette a Kom- szomotszkaja Pravda. A két államférfi ifjú névro­konai, Mihail és Ronald Sza- harov egyaránt 51 centiméte­res „nagySággal” látták meg a napvilágot a szovjet főváros 5. számú szülőotthonában és a moszkvai lap fényképes beszá- molőia szerint édesanyjukkal együtt jó egészségnek örven­denek. Szaharovéknak már van egy 10 éves fiúk is. mások bírájaként lépjen fel. „Nem félünk a bírálattól, az önök bírálata azonban túlsá­gosan gyakran is nem meg­győző, nem tart tiszteletben más népeket. Nem tűrjük el senkitől sem, hogy kioktasson bennünket” — hangoztatta a résztvevők szerint Gorbacsov. Nyomatékosan aláhúzta, hogy a szovjet vezetés a két ország közötti kapcsolatok gyökeres megjavítására törekszik s eb­ben szerepe van a valósághű tájékoztatásnak is. A NATO-főtitkár tájékoztatója jezte ki. Bernard Rogers tá­bornok fellépése az euroraké- ták visszavonása ellen a NA­TO európai haderői akkori fő- parancsnokának személyes vé­leménye volt — mondta Lord Carrington —. de például John Galvin tábornok, mostani fő- parancsnoknak már nem ez a nézete. Reményét fejezte ki a főtit­kár. hogy az amerikai kong­resszus minél hamarabb rati­fikálni fogja az egyezményt. A továbbiakban tájékozta­tott arról, hogy a külügymi­niszterek nagy érdeklődéssel várják amerikai kollégájuk, George Shultz beszámolóját a szovjet—amerikai csúcsérte­kezletről. Nagy horderejű a megállapodás A II. világháború befejezése óta nem váltott ki nemzetközi esemény olyan széles körű pozitív nemzetközi visszhan­got, mint Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan washingto­ni csúcstalálkozója. A maga nemében történelmi szerződés aláírása és a napirenden sze­replő témák indokolják ezt a nagy érdeklődést — állapí­totta meg csütörtöki sajtótá­jékoztatóján Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő. A közepes és rövidebb ha­tótávolságú rakéták megsem­misítéséről szóló szerződés aláírását „nem eufória, ha­nem mélyen motivált elége­dettség” fogadta világszerte — mondta Gremitszkih. Ez a szerződés nemcsak a nukleá­ris leszerelés útján megtett első lépés, hanem nyitánya annak a korszaknak, amely­ben megkezdődik a sztereótí- piák és a félelem felszámolá­sa, megerősödik a kölcsönös bizalom. A szovjet közvélemény is elégedett, s újabb, nagy hord­erejű leszerelési megállapodá­sok mellett a kétoldalú szov­jet—amerikai kapcsolatok megélénkülését Is várja, re­mélve, hogy fejlődni fog a turizmus is, és a szembenállás hosszú évei után a baráti kö­zeledés időszaka következik. A Sevardnadze és Shultz külügyminiszterek által szer­dán aláirt nyilatkozat értelmé­ben 1989 januárjának első fe­lében Szemipalatyinszk térsé­gében az amerikaiak, majd a hónap második felében Neva- dában a szovjetek hajtanak végre kísérleti nukleáris rob­bantást — jelentette be a szó­vivő. Egy szovjet repülőgép szer­dán nem. szándékosan kétszer is megsértette Japán légterét Okinava térségében. Mint a szovjet szóvivő elmondta, a légtér megsértését az okozta, hogy elromlott a bonyolult időjárási viszonyok között re­pülő gép navigációs rendszere. A Szovjetunió sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt, s közölte, hogy intézkedéseket tesz az ilyen esetek megaka­dályozására. Japánt diplomá­ciai úton tájékoztatják erről. A hivatalos közlemények is­mertetése után kérdésekre vá­Értékelések, nyilatkozatok, vélemények A csúcstalálkozó végső ér­tékelése még korai lenne, annyi azonban máris bizo­nyos, hogy e találkozón törté­nelmi jelentőségű szerződést írtak alá — mondta George Shultz amerikai külügymi­niszter szerdán, az amerikai ABC televíziós társaságnak adott nyilatkozatában. A töb­bi napirendi pontról tárgysze­rűen, építő szellemben tár­gyalnak a két ország vezetői, ám ezek nem egyszerű prob­lémák. nem oldhatók meg egy csapásra — jelentette ki Shultz. A washingtoni csúcstalálko­zón aláírt szerződés történel­mi fordulópont lehet — hang­súlyozta szerdán Willy Brandt, a Szocialista Interna- cionálé elnöke az NDK tele­víziójának nyilatkozva. Hoz­záfűzte: a közepes hatótávol­ságú és a hadműveleti-harcá­szati rakéták leszerelését elő­író szerződés akkor igazán je­lentős, ha újabb leszerelési lépések követik. Brandt kife­jezte reményét, hogy a két vezető nagyhatalom megvál­tozott viszonya enyhíti a re­gionális feszültségeket is. Az el nem kötelezettek moz­galma szerint az első fegyver­zetcsökkentési megállapodás óriási lépés a biztonságos vi­lág felé vezető úton — írta Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök, az el nem kö­telezettek mozgalmának soros elnöke abban az üzenetben, melyet Mihail Gorbacsovnak és Ronald Reagannek küldött szerdán n szerződés aláírása alkalmából. A kínai hírközlő szervek szokatlanul nagy terjedelem­ben számolnak be a szovjet- amerikai csúcstalálkozó ese­ményeiről és azok világvissz­hangjáról. A Zsenmin Zsipao csütörtöki kommentárja rámu­tat, hogy a közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek fel­számolásáról aláírt szovjet— amerikai megállapodás két szempontból is precedenst je­lent: az egyik, hogy ez az el­ső olyan megállapodás a két szuperhatalom között, amely tényleges csökkentést irányoz elő a nukleáris fegyverzet te­rületén. A másik fontos vonás a mindkét fél által elfogadott szigorú ellenőrzési rendszer. A legjelentősebb esemény a második világháború óta — mondta a szerződés aláírásá­ról Andreasz Papandreu gö­rög kormányfő egy szerdai tv-nvilatkozatában. A közepes hatótávolságú és a hadműve­leti-harcászati rakéták lesze­relése nem utópia immár, ha­nem valóság. Ez azonban csak kiindulópontnak elég, a cél az kell legyen, hogy bolygónk teljesen megszabaduljon az atomfegyverektől — hangoz­tatta Papandreu. A Szovjetunió és a szocia­lista országok tevékenységét meghatározó új gondolkodás- mód diadalának nevezte a KHR-HHR-szerződés aláírását a Német Kommunista Párt elnökségének csütörtöki nyi­latkozata Az atomkorszakban most először tettek lépést a valódi leszerelés irányába. A nemzetközi békemozgalomnak most azért kell harcolnia, hogy a szerződés ellenfelei ne hiúsíthassák meg a ratifiká­lást az amerikai kongresszus­ban — hangsúlyozta a nyilat­kozat. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár csütörtökön felhívta az Egyesült Államok törvény- hozását, hogy mielőbb ratifi­kálja az amerikai—szovjet csúcstalálkozón aláírt rakéta' szerződést. A szövetségi gyű­lésben (Bundestag) előadott kormánynyilatkozatában üd­vözölte, hogy a szenátus bi­zottságai már január közepén foglalkoznak a kérdéssel. Mint jelezte, az NSZK be­vonását a közepes hatótávol­ságú rakétákról szóló szerző­désbe, vagyis a területükön rakétákat állomásoztató orszá­gokkal kapcsolatos megállapo­dást a Bundestagnak szintén ratifikálnia kell, mivel ez ar­ra kötelezi az NSZK-t, hogy a helyszínen 13 éven át ellen­őröket fogadjon. A bonni kormányfő a wa­shingtoni csúcstalálkozót olyan eseményként jellemezte, amely főként Európában embermil­liók biztonságát növeli, s így méltán rákerül a történelem lapjaira. Kohl ismét kifejezte köszönetét Reagan elnöknek, nemkülönben elismerését Gor­bacsov főtitkárnak, amiért le­hetővé tették a nagy ered­ményt hozó kompromisszumot. ★ A florennes-i támaszpon­ton leállították a további amerikai robotrepülőgépek fo­gadását célzó előkészületeket — közölte szerda este a belga hadügyminisztérium szóvivője A hadügyminisztérium ezzel cáfolta a nyugat-európai bé­kemozgalmak összekötő bi­zottságának nem sokkal ko­rábban tett bejelentését, amely szerint szerdán még dolgoznak a támaszponton ahol 1985 márciusa óta 16 amerikai robotrepülőgép állo­másozik, s ahova jövőre to­vábbi 32 rakéta telepítését tervezték. A hadügyminisztérium szó­vivője szerint a NATO-szövet- ségesekkel való konzultálás után döntenek a támaszpont további rendeltetéséről. laszolva Gremitszkih utalt ar­ra a vitára, amely a Szovjet­unióban is folyik bizonyos körökben: ki nyert a szerző­déssel, hogyan hat a szerző­dés a Szovjetunió biztonságá­ra? Mint a szóvivő kifejtette, a kérdések ebben a formában elsősorban a háborúviselt idő­sebb emberek körében merül­nek fel. Hangsúlyozta, hogy a szerződés révén egyik fél sem tett szert egyoldalú elő­nyökre. A megállapodásban messzemenően figyelembe vet­ték mindkét fél és szövetsé­geseik érdekeit. A szóvivőnek feltették a kérdést, hogyan írhat alá ál­lamközi szerződést az SZKP KB főtitkára, ha nem ő a Szovjetunió államfője. Gre­mitszkih emlékeztetett rá, hogy Gorbacsov egyfelől tagja az államfői funkciókat ellátó testületnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének, amely felhatalmazta ilyen dokumentum aláírására, másrészt felhatalmazása van erre a Szovjetunióban kor­mányzó párt vezetőjeként is. Sziltanuk lemondta az újabb találkozót Norodom Szihanuk herceg váratlanul lemondta januárra és áprilisra tervezett találko­zóját Hun Sen kambodzsai kormányfővel. A találkozók színhelye Franciaország, illet­ve a Koreai NDK lett volna. Szihanuk herceg Hun Sen- hez intézett és az AFP fran­cia hírügynökség által ismer­tetett táviratában azzal indo­kolta elhatározásait, hogy hasz­talan újabb találkozót tarta- jiiuk mindaddig, amíg a kam­bodzsai kormányellenes koalí­ció Khieu Samphan és Son Sann vezette másik két szer­vezete nem csatlakozik a tár­gyalásokhoz. Egyelőre nem ismeretes, mi késztette Szihanuk herceget a visszakozásra, valószínűnek tűnik azonban, hogy szövetsé­gesei, elsősorban a Khieu Samphan vezette polpotisták nyomásának engedett. Ez utób­biak veszíthetik a legtöbbet a kambodzsai probléma békés megoldásával. Véres múltjuk miatt ugyanis nincs esélyük arra, hogy a kambodzsai la­kosság elfogadja őket a politi­kai hatalom részeként. Gyűlések az emberi jogok napján Az ENSZ-főtitkár üzenete A közepes és kisebb hatótá­volságú rakéták felszámolásá­ról aláírt szovjet—amerikai szerződés az új politikai gon­dolkodásmód reményt keltő példája, a józan ész diadala, és kifejezi az emberi nem fennmaradásának biztosítását szolgáló törekvést — hangsú­lyozta Lev Tolkunov, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának, elnöke azon az ünnepi gyűlésen, ame­lyet az emberi jogok napja al­kalmából rendeztek Moszkvá­ban, a szövetségek.... hazának oszlopcsarnokában. A gyűlésen felolvasták Ja­vier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkárnak az emberi jogok alkalmából a világ népeihez intézett üzenetét, majd az ülés résztvevői határozatot fogad­tak el, amely felszólít minden erőt, hogy használjanak fel minden lehetőséget a béke megszilárdítása és az emberi lét megőrzése érdekében. Az emberi jogok napja al­kalmából gyűléseket tartottak Leningrádban, a szovjet köz­társaságok fővárosaiban és az ország több nagyvárosában. Hul.cmsíbcn a Norman Atlantic Folytatódik a Bagdadban csütörtökön be­jelentették, hogy az iraki har­ci gépek 12 órán belül két „nagy tengeri célpont” ellen intéztek támadást. A Lloyds biztosítótársaság egyelőre csak az első akció hírét erősítette meg, közölve, hogy az öböl északi részén rakétatalálat ért egy 218 ezer tonnás iráni óriás tartályhajót, amely nyersolajrakományával a Hormuzl-szoros felé tartott. Sebesülés nem történt, de a fedélzeten tűz ütött ki. Csütörtökön végleg eltűnt a hullámsírban a Norman At­lantic nevű szingapúri hajó, amely az iráni gyorsnaszádok vasárnapi támadása után na­pokig lángolt az öböl bejára­tánál. A 89 ezer tonnás olaj- szállító és rakománya értékét harmincmillió dollárra becsü­lik. A Norman Atlantic volt az első tartályhajó. melyet 1984., a kereskedelmi haiók elleni öbölbeli támadások kez­dete óta elsüllyesztettek. A Lloyds csütörtöki össze­sítése szerint a háború kirob­banása; azaz 1981. óta össze­sen 420 kereskedelmi hajó sé­rült meg az öbölben, s ebből 152-t az idén ért találat. Ezen felül az öböl északi részének kikötőiben és vízi útjain 93 hajó vesztegel, közülük 75 a Satt-El-Arab vizein. Stockholm, Oslo Nobcl-díjck átadása Stockholmban csütörtökön ünnepélyes külsőségek között átadták az idei Nobel-díjakat, Oslóban pedig a Nobel-béke- díjat. A stockholmi központi hangversenyteremben rende­zett ünnepségen 1050 díszven­dég jelenlétében Károly Gusz­táv svéd király nyújtotta át a Nobel-díjakról kiállított ok­mányokat, amelyekhez az idén díjanként 2 175 000 svéd koro­nára kiállított csekket mellé­keltek. A beiti választások új időpontja Az ellenzék bojkottfelhívésa Haitin 1988. január 17-én fogják megtartani az általá­nos választásokat — jelentet­ték be szerdán Port-Au- Prince-ben. A karib-tengeri szigetországban november 29-én kellett volna megvá­lasztani az új államfőt és a törvényhozás tagjait, de ak­kor a szélsőséges csoportok terrorja lehetetlenné tette a szavazás lebonyolítását. A legjelentősebb haiti el­lenzéki szervezetek rögtön a hivatalos bejelentés után kö­zölték, hogy a választás boj­kottjára szólítják fel híveiket. Az ellenzék véleménye sze­rint Haitin addig nem lehet valóban szabad választást ren­dezni, amíg az ideiglenes kor­mányzó tanács gyakorolja a hatalmat az országban. A há­romtagú katonai-polgári jun­ta utasítására novemberben a hadsereg tétlenül .szemlélte, hogy a tavaly elűzött diktátor hírhedt titkosrendőrségének ismét színre lépő tagjai a ter­vezett választás napján — az ellenzék adatai szerint — több mint száz embert meggyilkol­tak a fővárosban és más tele­püléseken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom