Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

Értékviszonyaink Szabályozzon a piac A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM 1987. DECEMBER 1.. KEDD A munkaigényes termékeknek van keresletük Széles körben vállalkozhatnak ' ALÁBBI ÍRÁSUNK akkor lett volna különösen érdekfe­szítő, ha Lakatos Józsefnek, az Országos Anyag- és Arhi- vatal főosztályvezetőjének az árszabályozás reformjáról az MTEgZ-székházban tartott elő­adáséi az eredetileg meghirde­tett időpontban hangzik el. Mondanivalójának egy része időközben a sajtón, rádión, te­levízión keresztül ismertté vált, így többek között a jövő évi árszabályozás konkrétu­mainak felsorakoztatásával már a világon semmi újat nem mondanánk. Mégis úgy véljük, érdemes elidőzni kicsit a témában, sze­retnénk ugyanis elősegíteni, hogy lehetőleg mindenki előtt tisztázódjék, mi kényszeríti a társadalmat a fogyasztás két­ségtelenül kemény megszorí­tására. Az intézkedésekből el­ső ránézésre is egyértelműen kitűnik, hogy céljuk nem más, mint az. hogy az árak alakí­tásában az eddig túlsúlyban levő mesterséges beavatkozás helyett a piaci mechanizmu­sok vegyék át a szerepet. Lényegében az 1968-as, a 80-as. és a 85. évi szabályo­zókkal is erre törekedtek, ám a valóságban ezek inkább az iparágakhoz, szektorokhoz, vállalati körökhöz tapadtak, és kevésbé vizsgálták azt. ho­gyan is működik valójában a piac. E hiányosság ellensúlyo­zására aztán igen sok.,pótszo- bályt kellett életre hívni. Az 1988-as évtől érvényes rendelkezések e tekintetben sokkal markánsabban, egyér­telműbb formában, követke­zetesebben engednek teret a piaci folj«amatoknak, és jóval hosszabb távra szólóan. Az el­ső lényeges momentum az, hogy jelentősen leszűkült a hatósági árvezérlésű termékek köre. Továbbá csak ott avat­koznak be hivatalból, ahol ál­lami szintű döntéseké a fő­szerep: energiaellátás, közle­kedés, az alapvető élelmisze­rek, kulcstermékek, fontos szolgáltatások esetében. Má­sutt, mint például az - 'alap-- anyag, a vegyi, ruházati, cel­lulózipari, kohászati iparban a világpiaci árkövetési sza­bály érvényesül. A hatósági árszabályozás sok területről való kiküszöbö­lése kedvezőbb feltételeket teremt ott, ahol az indokolt ráfordításnál korábban ala­csonyabb árakat rögzítettek, vagy akkor, ha a kereslet- kínálat aránya indokolja az igazságosabb elosztást. Ennek fordítottja is igaz, az árhiva­tal feladata lesz ezután is az árak maximálása. Ahol társa­dalmilag kifogásolható az árak nagysága, megkötéseket tehet egyéves időtartamra. Kétségtelen tehát, hogy szo­ros árhatósági-vállalati konzul­tációs kapcsolat keretében kell működnie a kontrollmecha- nizmusnak, amely a szabad­áras fogyasztási cikkek, kulcs- fontosságú szakmák esetében jelentkező piaci egyensúlyza­varokat hivatott feltérképezni, kiküszöbölni. Természetesen az árhivatal és a termelők kö­zös megegyezésével, ha pedig ez lehetetlen, társadalmi bi­zottság minősíti a körülmé­nyeket. Bár nagyon vázlatosan, csak a lényegre szorítottuk mon­dandónkat, ennyiből is kezd kirajzolódni az árszabályozás feladata. Az, hogy hosszú tá­von világos képet kapjunk ér­tékviszonyainkról a verseny­ben, aminek tisztességéért a vállalkozóknak érezniük kell a felelősséget. A felelősség nem véletlenül vetődik fel. hiszen az egészét tekintve egészséges, jó gazdasági versenyben is lé­tezhetnek olyan egyeduralko­dó szektorok, amelyek helyze­tüket kihasználva hajlanak a tisztességtelen árképzésre. S itt jő ismét a normatív sza­bályok, szakhatósági előírások kiegyensúlyozó beavatkozása. Noha a fenti képlet egysze­rűnek látszik, az anyagi ér­tékviszonyok kézzel foghatóvá tétele seregnyi konfliktust hordoz, jószerével a gondol­kodás, a szemlélet, az üzleti, etikai normák mondhatni gyö­keres megváltozását igénylik, és nem kevésbé a türelmet a gazdaságpolitika reformjával járó életszínvonalbeli hátrá­nyokkal szemben De türelmet csak az tud tanúsítani, aki legalább globálisan érzékeli, mit eredményez majd ez az iszonyú erőfeszítés. AZ A BIZONYOS 15 száza­lék árszintemelkedés, ami vi­szonylag rövid idő alatt tető­zik, s azon belül a néhol ijesz­tő árszintbeli ugrások évtize­des adósságunk és kamatai­nak részei, amit a gazdasági mechanizmusok, többek közt éppen az árrendszer korsze­rűsítésének elodázásával sza­porítottunk. Most törlesztünk, s ezt a törlesztést már nagyon komolyan kell venni, a hatá­rozott monetáris politikában nem engedhető meg semmi olyan visszarendeződés, ami ismét homályba igyekeznék burkolni a termelés, az elosz­tás valóságos folyamatait. My. J. » MofTifii A nagyteremben: A nyolca­dik utas a halál. Színes, angol, fantasztikus film (Csak 18 éven felüliek­nek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: A cse- gemi bűneset. Színes, szinkronizált, szovjet bűnügyi film, fél 6-kor. Terményszállítóinak többsé­gével a Nagykőrösi Konzerv­gyár november végére meg­kötötte az 1988-as évre szóló termesztési-szállítási szer­ződéseket. Ezek ismeretében, és a vállalat terveiből arra következtethetünk, hogy a ter­mékszerkezet minimális vál­tozással az ideihez hasonlóan alakul majd. Csak egészben Összesen 120 ezer tonna zöldség és gyümölcs szükséges ahhoz, hogy a jövőre számí­tásba veendő megrendelések­nek eleget tehessen a gyár. Köztudott, hogy e temérdek nyersanyag jelentős hányada a megye, az ország távolabbi termőtájairól kerül a gyártó­sorokra. Mindössze 18 ezer tonnát, vagyis az összmennyi- ség 15 százalékát adja csak Nagykörös, Kőcser és Nyárs­apát mezőgazdasága, ennek is zömét a háztájik, zártkertek. A szállítási költségek miatt a vállalat szempontjából elég­gé kedvezőtlen arány ez, az a gazdaságos, ha a lehetőségek szerint minél közelebb terem meg az üvegbe, dobozba való. Egyes növényeknél kifejezet­ten a legjobbak a vonzáskör­zet és környékének természeti adottságai, míg mások, mint például a málna meghonosítá­sa több szempontból is értel­metlen vállalkozás lenne. Az egressel viszont már lehet mit kezdeni, termesztésének széle­sítése környékünkön évek óta tart. Azt sem mondhatnánk, hogy a gyár által felvásárolt zöld­ség- és gyümölcsfajok között bármelyik esetében is domi­náns szerepe lenne a körösi termőtájnak. Kivéve talán a patisszont, ami teljes egészében innen származik, vagy egyes, kisebb tételű speciális koinzer- vek alapanyagául szolgáló, tö­megárutól elütő méretű, ala­kú, színű termény. A fentiekből következik, hogy a környékbeli kertészek terményei előtt nyitja meg mindenekelőtt kapuit a gyár. Az utóbbi években néhány ter­mény ára esetében tapasztalha­tó volt egyfajta rugalmasabb piacpolitika, gondoljunk az uborkára. paradicsompapri­kára. Számos termény ára kö­rül persze ma is csapkodnak a vita hullámai, ám egy do­logban egyeznek a vélemé­nyek, nevezetesen, hogy min­den, a gyár által feldolgozan­dó termény élvezi az értéke­síthetőség biztonságát. Űjfalusi Sándor, a vállalat termeltetési főosztályának ve­zetője megerősíti ezt a sok bizonytalansággal terhes 88-as esztendőre is. — A napokban kötöttük meg a helyi áfész-szel, vala­mint az Arany János Tsz­szel a felvásárlási szerződése­ket. A forgalmazásba az idén harmadikként belépett nyárs­apáti Haladás Tsz eddig még nem jelezte, hogy megújítani akarná az egyezséget Az utób­bi két évben azt tapasztaltuk,' hogy a körösi uborka tartani tudja a 2 ezer tonna hozamot, így duplájára emeltük a ko­rábbi ezer tonnás lekötést. A patisszont éppen az uborka fel­futása miatt most már szigo­rúan csak biztonsági tartalék­ként vesszük figyelembe, ezért csak az áfész-től rendel­tük, az Arany Tsz-től már nem, s az áfész-től is csak a méretes egész termést vesszük át. Értéknövelés otthon — A konzervgyár, érthető okokból, időről időre fokoz- tatta a termesztőkkel az elő- feldolgozás mértékét, ponto­sabban szélesítette a házilag előkészített termények körét. Ez rendjén is van, amíg anya­giakkal ösztönzik, s nem te­szik követelménnyé. A jövő­ben melyik oldalra helyezik jobban a hangsúlyt? — A háztájiban előfeldol­gozott áru ára értelemszerűen minden esetben magában fog­lalja a többletmunka ellenér­tékét. Természetesen továbbra is arra törekszünk, hogy mi­nél több zöldség, gyümölcs ily módon értéknövekedve ke­rüljön hozzánk, az esetek több­ségében a termesztőkre bízva, mennyi munkát fordítsanak az előkészítésre. Tapasztala­taink szerint megéri a szelete­lés, felezés, magozás művele­teit elvégezni, arról nem is szólva, hogy esetenként így sok, egészben értéktelen hibás termény menthető meg. Való­színűleg ismét lesznek külön­leges termékeink, amik a szo­kásostól eltérő előkészítést kí­vánnak majd. — A kényesebbik kérdéshez érkeztünk. Hogyan alakulnak jövőre a felvásárlási árak? — Az eddig garantált vagy ha úgy tetszik alapárak több­sége változatlan marad. A pa­radicsomnál 20 fillér az emel­kedés minden minőségi ka­tegóriában. A málna 2 forint­tal, az egres 1 forinttal, az első osztályú szamóca 2 forint­tal, a léalma ára 50 fillérrel nő Hangsúlyozni szeretném, hogy a valóságban a keres­let-kínálat szabja meg a tény­leges összeget, esetenként szá­mottevő elmozdulás is lehetsé­ges. — Melyek azok a termé­nyek, amik tendenciálisan uralni tudják a feldolgozóipar piacát? — Mint említettük, a ter­mesztők eléggé tág keretek között vállalkozhatnak; igaz, mostanában az egres, a sza­móca, az uborka felé szeret­nénk irányítani a figyelmet. Elsősorban a munkaigényes terményeknek, illetve készter­mékeknek van esélyük a kül­országokban, hiszen ami tel­jes egészében gépesíthető, ar­ra odaát sem tartanak igényt. Jó minőségű áruval, a kézi munkaerő itthoni növekvő sze­repét. felértékelődését figye­lembe véve sok lehetőségünk adódhat jói kihasználni a kül­piacot. — Az utóbbi időben összes­ségét tekintve kielégítőnek volt mondható a vetőmagellá­tás. így lesz ez jövőre is? — Információink szerint a gyárnak termő minden nö­vény szaporítóanyaga rendel­kezésre áll. Itt szeretném is­mét felhívni a figyelmet a parthenocarp uborkára. Ezek friss fogyasztásra kiválóak, de ipari célra alkalmatlanok, a kereskedelemből történő be­szerzéskor körültekintőnek kell lenni. Hintákból próbára Lehetőség van arra is, hogy a kutatóintézetek és vetőmag­forgalmazó cégek mintakollek­cióiból is kapjanak a kerté­szek, hogy kiválaszthassák az adott környezetben sikeresen termeszthető fajtákat. Miklay Jenő Egyre tervezték, . de . 7-r-7 férfi- és női csapattal végül kétnapos lett Vecsésen a Kertész Gábor emlékére ren­dezett teremkézilabda-torna. A férfimezőnyben ott voltak a múlt évi győztes körösiek is. A kiegyensúlyozott mezőny­ben a népesebb selejtező cso­portba kerültek a kinizsisek, s az első napon 2X15 perces mérkőzéseket vívtak. A kis­méretű teremben szoros ered­ményekkel, de biztosan győz­tek a konzervesek. A harma­dik mérkőzésen Szondy kapus megsérült, s helyette a tarta­lék kapus védett tovább. Ered­mények: Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi—Dányi Tsz SIC 17-15; legjobb dobók: Budai (7) és Vilcsák (5). Nk. Kgy. Kinizsi. —Ferihegy SE (Vecsécs) 12-11; ld.: Mátrai (5) és Budai (3). Nk. Kgy. Kinizsi—Maglódi KSK 21-15; ld.: Mátrai (8) és Mocsai (5). A másnapi döntőben: Tö­köli KSK—Nagykőrösi Kon­zervgyár Kinizsi 34-31 (16-14). A 2X30 perces találkozón szoros mérkőzést vívtak a megyei I. osztály élcsoportjá­ban végzett ellenfelükkel, s végül a második helyen vé­geztek, a következő játéko­sokkal: Szondy György és Eszes Tibor kapusok — Vil­csák Zoltán, Tóth Ferenc, Mátrai Antal, Budai Lajos, Mocsai Balázs, M. Szűcs Sándor, Ferik Rezső és Ró­naszéki Lajos mezőnyjátéko­sok. A döntőben egyébként Vilcsák 9 és Mocsai 5 góllal voltak a legeredményesebb kinizsisek. A zsűri vélemé­nye szerint a konzerves Bu­dai Lajos volt a férfimezöny legjobb játékosa. ★ Videofilm fogadta a Petőfi iskolai aulában megrendezett területi III. korcsoportos (ál­talános iskolás 7—8. osztá­lyos) diákolimpia kézilabda­vetélkedőjének résztvevőit. Deák György megyei és kör­zeti DSB-elnök köszöntötte a négy közigazgatási egység legjobbjait. Mindkét nemnél 6—6 csapat vetélkedett. Két- két hármas csoportban foly­tak a körmérkőzéses selejte­zők, majd a döntők, 2X10 perces játékidejű találkozók­kal. A fiúk a Petőfi tornacsar­nokban versenyeztek. A házi­Vizeink története Megjelent a KSH új kiad­ványa, a Vízgazdálkodási sta­tisztikai zsebkönyv, amely át­tekintést ad az ágazat csak­nem három évtizedes fejlő­déséről, az ország vízkészleté­ről és ennek felhasználásáról, a közüzemi víz-, csatorna- és fürdőszolgál tatás alakulásáról, valamint az ár- és belvízkárok elhárításának munkálatairól. Az adatokból egyebek között kitűnik, hogy 1980 óta a ve­zetékes ivóvízzel ellátott tele­pülések száma 1551-ről 1887- re, a közüzemi vízzel ellátott lakosoké 8 millióról 9 millió fölé növekedett. Magyarország vízháztartásá­nak sajátossága, hogy felszíni vízkészletének 95 százaléka érkezik be külföldről, s mind­össze 5 százaléka keletkezik az országon belül. A beérkező folyóvíz nagy részét azonban nem nyáron kapja az ország, amikor a legnagyobb szüksége volna rá. Ezért víztárolók épültek. A vízért folytatott küzdelem mellett az ágazatnak állan­dóan készenlétben kell állnia az ár- és belvíz okozta károk elhárítására. Ezért folyóink mentén 4233 kilométer hosz- szú árvédelmi fővonal épült. Szigetelőkárpit Házak, lakások utólagos belső szigetelésére alkalmas polisztirolkárpit-gyártó _ üze­met hozott létre a diósjenői Börzsönyalja Termelőszövet­kezet. Magyar szabadalom alapján különleges minőségű papírra öt milliméter vastag polisztirol lemezt ragasztanak. Ezt a kárpitot — ami 52 cen­timéter széles, 20 méter hosz- szú tekercsekben kerül ki a tsz-üzemből — diszperzit ra­gasztóval kell a falhoz rög­zíteni. A kárpit ezután szaba­don festhető vagy tapétázha­tó. Hőszigetelő tulajdonsága hiteles mérések szerint megfe­lel egy réteg nyolc centiméte­res tégla hőszigetelő képessé­gének. A tömegtermelés a jö­vő évben kezdődik meg. gazdák a nehezebb csoport­ba kerültek. Első" Mérkőzé­sükön a kezdeti megilletődött- ség után több • mozgással 14-8 (7-5)-re legyőzték az ócsaiakat, majd jó mérkőzé­sen a két jó átlövővel ren­delkező Ceglédi Mészáros DSK-t is 20-13 (8-7)-re, fürge és időnként szellemesen ötle­tes játékkal. A fiúdöntőben: Abonyl So­mogyi DSK—Nagykőrösi Pe­tőfi DSK 18-13 (9-7). Nagy mérkőzésen a magasabb, erő­sebb, keményen védekező vi­dékiek győztek a szerencsével hadilábon álló, technikailag ügyes helyiek ellen. A pető- fisek erős mezőnyben máso­dik helyen végzett csapata: Bakonyi Ferenc, Dudás Sán­dor — Fehér Sándor, Farkas Gábor (17), Hegedűs László (1), Schlégel Attila (5), Godó István (14), Farkas János (8) és Ajtai Tibor (2). ASZTALITENISZ Volán Rákóczi SE (Szolnok' —Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi 10-6. Nk.: Erdey (2), Varga (2), Szakács (2), Kasza Az idegenbeli NB III-as férfi asztalitenisz csapatbajnoki mérkőzésen az NB II-t is megjárt, most ismét felújítás­ra p|ályázó ellenféllel szoros mérkőzést vívtak a kinizsi­sek és kis szerencsével el­csíphettek volna egy pontot. Bernecebarátiban 22 részt­vevővel rendezték a megyei OKISZ Kupa asztalitenisz­vetélkedőt. A 18 fős, eléggé erős mezőnyben a Nagykőrö­si Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet dolgozói így szerepeltek: 6. Szabó Tibor. 7. Nagy Ferenc és 8. Marjai Péter. ÖREGFIŰK December 19-én kezdődik a körzeti jellegű, hagyományos nagykőrösi kispályás labdarú­gó-teremtorna, amelyen ezen a télen is 35 éven felüliek vehetnek részt. Reméljük, hogy Gulyás István emléké­nek hagyományosan most is sokan adóznak. S. Z. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondok mindazon rokonoknak, ló barátoknak, jó szomszédoknak, is­merősöknek. akik szeretett testvé­rem. Varsa Dénes temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. bánatomban együtt éreztek. Varga Ferenc és családjai. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlaj Barátom meséli... /\reg barátom meséli: — ” Legkedvesebb húgom férjének, tehát legkedve­sebb só oromnak annyira megbetegedtek az ízületei, hogy sürgősen gyógyfürdő­re küldte az orvos. Nem egy napra, sem kettőre, mert az mit sem érne, ha­nem teljes három hétre. Vonakodott a sópor: így drága, doktor úr, úgy drá­ga doktor úr, halasszuk ta­lán télre az egészet. Ugye­bár, ilyen dologidőben ne­hezen szabadul el otthon­ról az emberfia. Ugye, ott vannak az állatok, ott a szőlő, a gyümölcs, a zöld­ség, gondozni kell azt, drá­ga doktor úr! De az orvos­sal nem lehetett megalkud­ni, szigorúan megírta a hé­vízi beutalót. Van egy fiuk a sógoréknak, de nagyon messze lakik, s eléggé el­foglalt ember, a paraszti munkához sincs hajlama, hát ilyen tekintetben őrá nem számíthatnak. Feluta­zott hozzánk a sógor erő­sen bicegve, s erősen bú­nak eresztve a fejét. Híme- zett-hámozott, csürte-csa- varta a szót, de nagy ke­rülővel rátért a témára. Nem lenne-e kedvünk egy kis tanyasi levegőt szívni, mert ugyebár ez a cudar helyzet állott elő ővele. Dolgozni nem kell, sok mindent elrendez ő ad­dig, legfeljebb Erzsiké, mármint az asszonyom, se­gít egy picit a főzésben meg a ház körül, én ,meg pihenhetek egyet, csak az a fontos, hogy addig is le­gyen ember a háznál. Per­sze, annyira ismer a só­gor. nem. fogok unatkozni, összenéztünk az asszony­nyal. s egyszerre mondtuk, hogy megyünk, mert kö­telessége az ember fiinak segíteni a másikon, még ha idegenről lenne szó, akkor is. Nekem csak egy gondom volt: a kutyám. A szívem­hez nőtt kiskutyám. Kis korcs, szerelemgyerek le­het, azt sem. tudom, milyen fajta. Nem tudtam, mit te­gyek vele addig. Nálunk, a panell-lakásban is nyugod­tan viselkedett, de előfor­dult, hogy egy napra, két napra kölcsön kellett adni a szomszédnak. Ott letép­te a tapétát, szétszaggatta a díszpárnát, és sírt, sírt egész éjszaka a gazdája után. Végül is magunkkal vittük. Neki sem árt egy kis nyaralás azon a vég­telen területen. Két-három napig nem mozdult el a tanya udvará­ról. Aztán továbbmerész­kedett. Talán a negyedik napon este se jött meg. Reggel sem találtam. Kere­sésére indultam, sehol nem találtam. Nyoma azért nem veszett, mondták, lát­ták erre meg amarra Mig ott voltunk, mindenhol kerestem.. Nem került elő. Ma ser* került elő. Csak hírek keringenek róla, mint hajdan « futóbetyárról. Ál­lítólag valaki majdnem el­kaptál de belemart a kezé­be. Öreg barátom felnevet. S úgy beszél a hűtlen eb­ről, r. int az apa a nagy fiá­ról, akit valamiért nem tud megkötni a szülői ház. — Nem mondom, anyagi­lag jobban járt. Arrafelé több a csirke, a kacsa, a li­ba, a pulyka. Tehát több a csont is. De amúgy! Se tévé. se mozi, se színház, se diszkó ... nevet, nevet a saját tréfáján. Ám titkol- hatatlan keserűség árnyal­ja a nevetését. Elképzelem öreg barátomról, milyen keserűen nevethetett olyan­kor amikor az emberi hűt­lenség ütötte mellbe. Mert tudván tudom, nincs em­ber, aki megússza ilyen csapás nélkül. Simon Lajos Kézilabda — teremben f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom