Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

Városszéli áruház épül A Gödöllő és Vidéke Afész a város blahai területén élő la­kosságának régi vágyát teljesíti, amikor az ABC-áruház épí­téséhez látott. A 260 négyzetméter alapterületű épülethez (ké­pünkön) Kollár László segédmunkás keveri a maltert. (Vimola Károly felvétele) Kedvezőbb fagyszabadság Hiánytalanul kidolgozzák A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1987. DECEMBER 9., SZERDA Ülést tartott a végrehajtó bizottság Szimfonikus zenekart alapítanak Hozzájárulás az íziésnevelésbez Előleget fizetnek Az építőipar a korszerű technológiák és a magas fokú gépesítés ellenére is idény jel­legű iparág, mert munkáját a tél erősen befolyásolja, ne­hezíti, drágítja, esetenként pe­dig lehetetlenné teszi. Az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium és az Építők Szak- szervezete 28 vállalat téli mun­kájának tapasztalatait vizsgál­ta meg, s kitűnt, hogy a válla­latok túlnyomó részénél vesz­teséges a téli munka. Indokolt tehát olyan idénymunkarend alkalmazása, amely a heti munkaidőt a téli hónapokban az eddiginél rövidebbre szab­ja, s az építésre jóval kedve­zőbb főidényben hosszabbítja meg, hogy kiegyenlítse a kü­lönbséget. A szakszervezet azt kérte a minisztériumtól, hogy keres­sen további lehetőségeket a gazdaságtalan téli munka csök­kentésére és intézkedjen a kényszerű fagyszabadság után járó fagyszüneti díj felemelé­séről. Ez utóbbiról már a na­pokban megjelenik az ÉVM rendelete, amely szerint ja­nuár 1-jétől a bruttósítással is összefüggésben, a fagyszüneti díj összege a segéd- és a be­tanított munkásoknál megkö­zelítően 40 százalékkal, a szak­munkásoknál pedig majdnem duplájára növekedik. Így a jö­vő évtől szociális megfontolá­sok sem indokolják, hogy a vállalat ne küldjön dolgozót fagyszabadságra, ha a hideg miatt nem végezhet építési munkát. Egyéb jogszabályok is lehe­tőséget adnak az idénymunka­rend gyökeresebb átalakításá­ra. Mód van arra, hogy a hi­degre érzékeny munkahelye­ken a télen két hónapos szü­netet tartsanak, s ezt az időt a főidény 28 szabad szombatján pótolják, tehát hiánytalanul kidolgozzák az éves munkaidő­keretet. Ennek a megoldásnak nagy hátránya, hogy a vidéki dolgozó a főidényben csak 10 —12 szabad szombaton utaz­hatna haza a családjához. Ezért a minisztérium szakértői olyan jogszabály-módosításokra ké­szülnek, amelyek lehetővé ten­nék, hogy a főidényben — a szabad szombat felhasználását mellőzve — a napi munkaidő meghosszabbításával dolgoz­hatnák le a munkások a téli szünetet. Ebben az esetben sem lenne több a napi munka­idő a törvényesen megengedett 10 és fél óránál. A legelfogad­hatóbb megoldás az, hogy a két hónapos szünet idején a dolgozóknak előleget fizetnek, ezt év közben vonnák le meg­felelő részletekben. Üzemi célra A MÉM Műszaki Intézeté­ben elkészült az E—516 típu­sú NDK gyártmányú arató­cséplő gépre azoknak az al­katrészeknek a műveletterv szintű felújítási technológiáját tartalmazó albuma, amelyek üzemi feltételek és körülmé­nyek között jó minőségben felúj íthatóak. Amikor Zsámbokon jártam, már javában folyt a felvásár­lás, akinek a zsebe megen­gedte, az részt vett ebben az akcióban. A falu kisvendéglő­jében ebédeltem, s a két fel­szolgáló is erről beszélgetett egymással. — Üres már a mellettünk levő iparcikkbolt. Visznek mindent. Most tényleg igaz a mondás: — amit az ember szeme meglát, azt a keze nem hagyja ott. Van olyan ház, amelyikben még a konyhában is színes televízión nézik a műsort. Az is megvette Túrán, meg a többi, közelben árusító Tüzép-telepen a téglát, a fa­anyagot az építkezéshez, aki­nek csak az unokája húzza fel az új ház falait. Ha addigra el nem porlad a tégla, a cse­rép, a fát meg nem eszi a szú. Üjabb vendégek érkeznek, s a beszélgetés megszakad. Átsétálok a falumúzeumba, s Lapu Istvánnétól érdeklő­döm, mit tud a vásárlásokról. — Aki megengedheti ma­gának, s akinek sok van, az most szabadulni akar a pén­zétől. De hát nem kell ezen csodálkozni! Az idősebb gene­ráció tagjai megéltek már né­hány olyan dolgot, ami óva­tossá teszi őket, főleg azokat, akiknek bőven van mit apríta­ni a tejbe. — Sokan vannak ilyenek a faluban? — kiváncsiskodom. Decemberi soros ülésén is­mét bőséges napirendje volta városi tanács végrehajtó bizott­ságának. Megtárgyalták a ta­nács és szervei jövő évi mun­katervére tett javaslatot, s a legközelebbi tanácsülés elé ter­jesztik. Ezt követően áttekin­tették a tanács és a gödöllői agrárközpont intézményei kö­zötti együttműködés tapaszta­latait. Végezetül határoztak a kisiparosok és -kereskedők adóalap-csökkentő kedvezmény iránti kérelmeiről. Ezek vol­tak a fő napirendi pontok. Az egyebekben tájékoztatót kapott a testület az ügyfél- szolgálati iroda, valamint a szakigazgatási szervezetrend­szer továbbfejlesztésének idő­szerű tennivalóiról. Állást fog­laltak az idei Pro Űrbe kitün­tetések adományozásában. A kitüntetéseket a legközelebbi tanácsülésen adják át ünnepé­lyes keretek között. A követ­kező téma egy tavalyi vb-ha- tározat végrehajtásáról szóló jelentés volt. Befejezésül két pénzügyi kérdésben döntöttek. A réteg A múlt év szeptemberében kelt végrehajtó bizottsági ha­tározat utasította a művelődé­si osztályt és a városi zeneis­kola igazgatóját, hogy dolgoz­zon ki intézkedési tervet a Gö­döllőn létesítendő szimfonikus zenekarra, annak fenntartásá­ra, személyi és pénzügyi fel­tételeinek megteremtésére. A zeneiskola és a művelődé­si osztály által kidolgozott terv­ben megfogalmazottak szerint a városi szimfonikus zenekar megalapítása aktuális feladat. A város kulturálisigény-szint- je az utóbbi években jelentős változáson ment keresztül. A művelődési központ intenzív működése révén olyan töme­geket vonz még a távolabbi vidékekről is, hogy az egyéb művészeti ágak mellett a zenei élet fejlesztésére is gondolni kell. A zenekar létesítésének gondolatát támasztja alá az is, hogy az ének-zenei tagozatú általános iskola és a zeneisko­— Vannak, de azt is kalku­lálja be, hogy szakadásig dol­goznak az emberek, öt-hat órát alszunk, a többi munka. És nemcsak afféle teszemide- teszemoda tevékenység ez, ha­nem izzadságfakasztó kemény robotolás. Csak így sikerült messzire űzni az egykori sze­gényszagot. Megnézem egyik új ismerő­sömet. Igaz, Lapu Istvánnéval úgy elbeszélgettem, hogy hoz­zájuk már csak sötétedéskor érkeztem. A család éppen va­csorához terít. A szíves szavú háziasszony gyorsan olyan te­rülj asztalkát varázsolt az ét­kezőben, hogy nem győztem tiltakozni. Kolbász, hurka, disznósajt, fokhagymás abált szalonna illatozott az asztalon. — Ez a legkevesebb, amivel a jó embereket fogadhatjuk — mondta Makádiné, és én azt kezdtem magyarázni, hogy ennyi finomságért a háború utáni cserevilágban akár két, angol szövetből készült, mel- lényes öltönyt kaptam volna, s hozzá egy elefántcsont fejű sétapálcát. Erről a világról a 34 éves férj, a 31 éves fiatal- asszony semmi tapasztalattal nem rendelkezik. A beszélgetést a felvásárlá­la működése nyomán lassan olyan réteg alakul ki Gödöl­lőn, amely igényli a zenei szol­gáltatásokat. Az intézkedési tervezetben az is megfogalmazódott, hogy az együttesnek majd különbö­ző igényeket kell kielégíteni, műsorát éppen ezért sokrétűen szükséges kialakítani. Már kez­detben szem előtt kell tartani azt, hogy a nagy erőfeszíté­seket kívánó fölkészülés egy- egy koncertre többszörösen kamatozzon. Ügy vélik, a mű­sorok előadására sor kerül­hetne a körzet néhány közsé­gében, ahol a művelődési ház­ban megfelelő a nagyterem. A létszám Egy évben legfeljebb hat­hét műsorra készülhetnének föl a rendszeresen dolgozó ze­nekar tagjai, így esztendőn­ként 24—28 koncerten működ­hetnének közre. Az együttes fölléphetne nyári szabadtéri koncerteken, templomi hang­versenyeken, de az idegenfor­galmat sem szabad figyelmen kívül hagyni. A még távolabbi jövőben nyári zenei kurzuso­kat szervezhetnének, amelye­ket az egész országban, sőt kül­földön is meghirdethetnének. A zenekar kifejlesztését négy fokozatban képzelik el. Jelen­leg a zeneiskola tanári létszá­ma elegendő egy kis vonós­együttes fönntartásához. Eh­hez megvannak az anyagi fe­dezetek. A második fokozat­ban a vonósszólamokat nö­velnék. Hat első, hat második hegedű, hat brácsa, négy gor­donka és két bőgő lenne. Er­re a létszámra a meglevőn túl háromszázezer forintra van szükség. A harmadik ütemben a vonósok mellé állítanák a fúvósokat, két-két fuvolát, oboát, klarinétot, fagottot és kürtöt. Ehhez újabb százezer forintra van szükség. A ne­gyedik fokozatban négy kür­tössel, két trombitással, há­rom harsonással és két ütés­sel bővülne az együttes. Ez újabb százezer forintba ke­sokra terelem, és érdeklődöm, hogy ők mit vásároltak. — Most semmi különöseb­bet — mondja a fiatalasszony —, csak a gyerekek szobáját bútoroztuk be, s nekik vet­tünk tizenkétezer forintért egy magnós rádiót. — Sztereó — teszi felesége szavaihoz a ma­gáét a férfi, s megmagyaráz­za, hogy azért voltak kényte­lenek ilyen szerények lenni, mert a nyáron pucolták be a házukat, s augusztus végén ér­kezett meg az 1300-as Lada Combijuk, amihez utánfutót is vettek. Ezek a kiadások ala­posan leapasztották a takarék- betétjüket, pedig sokat adnak az idős szülők is, akik jószá­gokkal kínlódnak, anyakocát tartanak, malacokat nevelnek, a baromfi számolatlanul ka- pargál a kert végében. — De mi is fóliázunk — csendesíti a férjét a fiatalasz- szony —, mert azt korán fel­fedeztette velünk az élet, hogy csak a fizetésből nehéz lett volna mindent összehozni, amink van. — Hát mijük van? Készí­tettek már leltárt? — A családi házunk hat éve épült, kétszintes, négy­szobás, két fürdőszobával, rül. így érnék el a tervezett negyvenötös létszámot. A zenekar működtetéséhez más személyek is szükségel­tetnek. Egy karmester, egy ze­nekari titkár és felügyelő, va­lamint egy technikus. Ez is­mét százezer. A vásárlás A fokozatos fejlesztés révén 1991-re jönne létre a teljes gö­döllői szimfonikus zenekar. A zeneiskola tanáraiból csak a vonósok egy része kerül­hetne ki, a többieket és a fú­vósokat máshonnan toboroz­zák majd. A tervezet készítői úgy vélik, az ideérkező zene­tanároknak vonzó lehetne a zenekari játék lehetősége, csökkenne az iskolában a fluk­tuáció. Szerepel a tervekben a ze­nebarátok körének létrehozása, ennek gondolatát az Állatte­nyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont igazgatója ve­tette föl, aki fölajánlotta se­gítségét egy általa szervezen­dő, hangszervásárlást célzó koncert megrendezéséhez. A végrehajtó bizottság a ja­vaslatot elfogadta, s úgy dön­tött, hogy jövőre 300. a követ­kező három esztendőben 100— 100 ezer forintot költenek er­re a célra. Mennyi a Mikulások száma hazánkban? Hét-nyolcmillió­ra tehető azok száma, akik ezekben a napokban ajándé­kot kerestek és keresnek egy­másnak és a fennmaradó gye- rekseregletnek. Gödöllőn, az áfész-áruházban a minap egy jelmezes Mikulás tűnt fel, a Török Ignác Gimnázium 3/A osztályából Tóth Róbert. Ad­dig osztogatta a szaloncukrot, míg osztálytársai, Erdélyi Ag­konyhával, étkezővel, közpon­ti fűtéssel, vízzel. Minden szoba bebútorozva. Autó. Szí­nes televízió. Csillárok, sző­nyegek. — Mennyit ér? — Szabód­nak a válasszal, s amikor én kimondom a hárommilliót, ők azt válaszolják, hogy az itte­ni forgalmi áron számolva megéri a négyet is. A fiatal- asszony elneveti magát, a fér­je meg elégedetten tölt a po­harakba. Látszik a páron, egyikőjük sem gondolt rá so­ha, hogy ilyen érték van a birtokukban. — És amit nálunk lát, ez jellemzi a falunkat — állítja a házaspár. Talán a falu het­ven százaléka rendelkezik ennyivel. Néhány család min­den bizonnyal anyagilag job­ban áll, néhány viszont alko­holizmus, betegség, öregség, rossz életvezetés folytán nincs­telen, azt lehet mondani sze­gény, teljesen vagyontalan. A legtöbben jól elkészített alapról indulnak. Idős szülők szájából gyakran hallani a Galga mentén: — Mi azért spóroltunk, azért dolgozunk még most is, hogy a gyere­keknek könnyebb legyen. Ami­kor elköszönök a házaspártól ez a mondás jut eszembe, s akaratlanul is rábólintok. Nem volt hiábavaló a megfeszített robotolás. Az utódik nagy ré­sze jól sáfárkodik a kapott jussal. Fercslk Mihály Erzsébet emlékére Koszorúzás, előadások Erzsébet királyné születésé­nek százötvenedik évforduló­ja alkalmából megemlékező ünnepséget tartanak Gödöllőn. Szombaton, december 12-én délután 2 órakor előadások, beszélgetések a városháza nagytermében. Erzsébet király­né szerepe a magyar törté­nelemben címmel Vörös Ká­roly, a történettudományok doktora, Erzsébet királyné és a természet címmel Krassay László, az Erdészeti Tudo­mányos Intézet és Arborétum igazgatója tart előadást. Ezt követően 15 órakor koszorú­zás az Erzsébet parkban, a királyné szobránál, majd a kas­télyt nézik meg a vendégek. Egy órával később, délután 4-kor Erzsébet és Gödöllő kapcsolata címmel Polónyi Pé­ter, a helytörténeti gyűjte­mény igazgatója tart előadást. Húsz perc múlva fórum az osztrák—magyar kulturális kapcsolatokról, valamint a kastély helyzetéről, Hanák Péter történész, tanszékvezető egyetemi tanárral, dr. Máté Zsolt építésszel és Papp Ist­ván tanácselnökkel. Este 6 órakor nyitja meg az Erz'sébet királyné emlékére rendezett kiállítást a helytörté­neti gyűjteményben dr.Be- reczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. A kiállítás február végéig néz­hető meg. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: have-rock klub — Az alkoholizmus elleni küz­delem története — Ivási szo­kások egyes népeknél, 16 órá­tól. Urban Tamás: Jelen idő, fotókiállítás, megtekinthető 15 —19 óráig. Nyugdíjas pedagógusok klubja: Halászná Várady Il­dikó élménybeszámolója Finn­országról, 15.30 órakor. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 9—17 óráig. Kerepestarcsa, kiállitóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. nes, Bokros Barbara, Fellegi Anikó, Fülöp Melinda, Gye- nes Attila, Hóka Beatrix, Lá­zár Krisztina, Lestyán Kata­lin, Soós Andrea, Dudás Ist­ván, Szabó Gizella, Belecz Zoltán, Kosztolányi Imre, Ka­locsai Ottó és Papp Zoltán gondoltak egy nagyot: meglá­togatják, zenés, énekes mű­sorral meglepik a nagysza- kállút. Lett is nagy felbolydulás az áruházban, a vásárló papák és mamák tapsoltak, a gyere­kek beálltak énekelni a ka­maszok közé. Még a szövet­kezet vezetői is eljöttek meg­tekinteni a játékot, meghall­gatni az énekszót, a furulyát és a hegedűt. A jelenlévők követelték, hogy a középisko­lások megismételjék az im­már előadássá előléptetett já­tékukat. Az ünnepek előtti roham azonban csak pillanatokra állt meg. Ezüst- és aranyavsárna- pon az iparcikkosztályokon 9-től 13 óráig lehet vásárolni. December 24-én csak az élel­miszerosztály dolgozói várják a vevőket, reggel hattól 14 óráig. A karácsony utáni nyitva tartásról később adunk tájékoztatást. Tejből, kenyér­ből akkor is legfeljebb két napra kell előre venni. ozim Meztelen diplomata. 6 óra­kor. A Saolin templom szent köntöse. Színes kínai—hong­kongi kalandfilm. 8 órakor. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik férjem Gleiczhner Géza temetésén megjelentek, sírjára vi­rágot helyeztek vagy más módon a család gyászában osztoztak. Kü­lön köszönetét mondunk a Kartali Petőfi Mgtsz, vezetőségének segl- tőkészségéért. A gyászoló család. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) Terülj asztalka Zsámbokon Most semmi különösebbet k. r. Meglepetés az ajándékoszténak lön az ezüstvasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom