Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-02 / 258. szám

Végtelen türelemmel Aki mindig gyorsan kapcsol A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1987. NOVEMBER 2., IIÉTFÖ Réftfczni keil a sorokat Erősítsék a demokrácia fórumait Tápiószölősön gazdálkodik az Új Barázda Termelőszövet­kezet, amely a tápiószent- mártoni határt is felöleli 2880 hektár területével. Ebből 2072 hektárt szántóként, 354 hek­tárt erdőként, 274 hektárt le­gelőként hasznosítanak. A szántóföldek 23 aranykoromá- sak, kétharmad részük alkal­mas gabonatermesztésre, míg a többi gyenge homokterület. A kialakult termelésszerkezet szerint bevált a búza, a nap­raforgó, a kukorica, a gyen­gébb földterületen a takar­mányfélék, lucerna, cirok, rozs. mustár és szőlő ter­mesztése. Gépbőség A termőhelyi adottságokhoz igazodó szerkezet még a het­venes években honosodott meg. A Nádudvari KITE-ter­melési rendszer tagjaként hozzájutottak a korszerű gaz­dálkodáshoz nélkülözhetetlen eszközökhöz, és meghatározó lett a búza, a kukorica és a napraforgó termesztése, to­vábbá a 300 férőhelyes szako­sított szarvasmarhatelep állo­mányának takarmányellátása. A legterméketlenebb talajokat nyárfatelepítéssel hasznosí­tották. Az emelkedő hozamok, a napraforgó kedvező árfekvése jó jövedelmet hoztak, az ál­lattenyésztés eredménye is fo­kozatosan javult. Az egyszerű termelésszerkezet és a jó gé­pesítettség oly mérvű haté­konysághoz vezetett, hogy a tagság egy részének már ne­héz volt munkát adni. Ez in­dokolta a kiegészítő tevékeny­ség beindítását. A községben más munkahely nem lévén, gondoskodni kellett a foglal­koztatásról. A szárharminc személyt alkalmazó varroda biztos jövedelmet jelent a közös gazdaságnak, és kenye­ret ad egy sereg lánynak, asz- szonynak. A kistermelés ösztönzésére a tsz újabb lépéseket tett. A háztáji hízónevelés stabilizá­lódott, a zöldség- és gyü­mölcstermesztés egyre elter­jedtebb. A jövőben a megfe­lelő értékesítést kell megszer­vezni. A szövetkezeti tevé­kenység háromnegyed részét a növénytermesztés és. az ál­lattenyésztés tölti ki. Földbérlet A nehézségek ezt a gazda­ságot sem kerülték el. 1982- beri kezdődtek a bajok a rá­fordítások jelentős emelkedé­sével és az aszályos időszak miatti kevesebb terméssel. Megállapították, hogy a nö­vénytermesztést magas költ­ségekkel végzik, a műtrágya­felhasználás is sokba kerül és a segédüzemi kiadások meg­haladták a megyei mértéket. Miután a gépállomány megle­hetősen kiépített, kihasznált­sága a kelleténél alacsonyabb, ugyanakkor a javítási költsé­gek és az energiaárak eléggé jelentősen terhelték a gazdál­kodást. Az Üj Barázda 1985-ben süllyedt a mélypontra. A költ­ségnövekedés megállítása volt az első lépés, illetve a csökke­nés elérése. A bevételek nö­velése érdekében a termelés- szerkezet bővítését határoz­ták el. A meglevő munkaerő és a gépállomány hatéko­nyabb foglalkoztatása érdeké­ben a Budafoki Pincegazda­ságtól bérbe vettek 492 hek­tár földet. Az állattenyésztésben a ho­zam és a jövedelmezőség csökkent a legalacsonyabbra. Első feladatuknak a korábbi jobb eredmény visszahozását tekintették. Tavaly az eredményjavulás inkább a visszafogott költség­felhasználásnak volt köszön­hető. Jó bevételt hozott a hib­ridkukorica sikeres termesz­tése. 1987-ben még nagyobb figyelmet fordítanak minden kifizetett forintra. Az eddig eltelt háromne­gyed év adatai alapján a ka­lászosokból van kiesés, vi­szont igen jól sikerült a ta­karmányborsó. A napraforgó 2,6 tonnát adott hektáronként, 20 vagonnal több lett a terve­zettnél, és ez 2 millió forint- lal javítja a hiteltörlesztési lehetőségeket. A hibridkuko­rica • tervezett mennyisége megtermett, a takarmányku­korica a vártnál több. A tsz- ben kialakult átlagos bérszín­vonal jelentősen elmarad a megyei átlagtól. Ezen a téren teendők vannak. A takarékos­kodás mellett az is jelentős, hogy a növénytermesztés ked­vezőbb hozamokat ért el a ta­valyinál. Az állattenyésztés jelenleg 762 szarvasmarhát számlál, ebből 269 a tehén. Az egy jó­szágra jutó háromnegyed évi tejtermelés 3458 liter. Most a borjú- és a növendékállo­mány tartási és gondozási fel­tételeinek javításán a sor. A kiegészítő üzemág jövedelme­zőségét meg kell őrizni, és tá­mogatandó a háztáji terme­lés. Ne formálisan A legutóbbi párt-végrehaj­tóbizottsági ülésen a testü­let. a gazdálkodás jobbítására tett erőfeszítéseket elismerve, fontosnak tartotta a rendsze­res és mélyreható költség- elemzést. Ehhez megfelelő képzettségű közgazdászokra van szükség. A gépek jobb ki­használása érdekében bátrab­ban működjenek együtt a környező nagyüzemekkel. Az állattenyésztésben jelentős a visszaesés a tartásban, te­nyésztésben, takarmányozás­ban és a hozamokban. Mind­ehhez szakmai vezetési hiá­nyosságok társulnak. Javítani kell a helyzeten. A szövetke­zetnek újabb munkaalkalma­kat kellene teremteni valami­lyen jól átgondolt, nyereséges tevékenység kiválasztásával. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a vezetés nem volt egységes, bár — úgy tűnik — az idén )avult a helyzet. Jogos követelményként fo­galmazódott meg, hogy tovább kell erősíteni a szövetkezeti demokrácia fórumait. Ezek ne csak formálisan működje­nek, hanem a közgyűlések, munkahelyi tanácskozások töltsék be feladatukat, legye­nek aktívabbak az emberek, és a vezetés hallgasson véle­ményükre. Jobban kell tájé­koztatni a tagságot, bevonni a döntések előkészítésébe, hogy a vezetés felelős partnere le­hessen. A pártszervezetben igen so­kat kell tenni a párttagság hangulatának javítása érde­kében, és a megfelelő káder­kiválasztást kell szolgálni. A szakvezetés további erősítése kívánatos, és a jó felkészült­ségű, megfelelő munkát végző szakemberektől ne sajnálják a megérdemelt fizetést. A tsz- elnök személyében is érezzen felelősséget a sorok további rendezéséért, a még eredmé­nyesebb gazdálkodásért T. T. Koszorúzások November 4-én az 1956-os ellenforradalom ceglédi hősi halottjaira emlékeznek. Cs. Kiss Albert (a Honvédelmi Minisztérium hősi halottja) sírját a Széchenyi úti temető­ben 9 órakor. Mészáros Ist­vánét (a Belügyminisztérium hősi halottja) a Csengettyűs temetőben 10 órakor, míg Ka­tona Gyuláét (a Belügyminisz­térium hősi halottja) az albert- irsai községi temetőben 11 óra 30 perckor koszorúzzák meg. Ószeresek November 14-én este 7 óra­kor a Fővárosi Gázművek művelődési házában (Buda­pest III. kerület, Sújtás u. 3.) a Stúdió és a szolnoki Szig­ligeti Színház közös produk­ciójában az Ahányból elszár­mazott Zalán Tibor Öszere- sek című ócskapiaci-wes- ternje látható. — Halló! — Halló, tessék, Évig. — Nem a Kisgépgyár? — De, igen. — Évig is, Kisgépgyár is? Mondja, „nem sok" ez egy ki­csit? — Aranyom! Ezt a vállala­tot pontosan úgy hívják, hogy Évig Kisgépgyár leányválla­lat. Viccnek szántam ezt a buta kötözködést, mert kíváncsi voltam arra, hogy meddig bírja elviselni Balázs Jánosné telefonkezelő a „telet'onbetyár- ságot”, és mikor küld el me­legebb éghajlat alá. Ehelyett aranyomnak nevezett, amitői ellágyultam. és siettem lelep­lezni magam. Tiltakozva hárította el a beszélgetési szándékot. — Nincs semmi ördöngös­ség ebben a munkában, iga­zán kár erről beszélni. Pláne most — mutat szégyenlősein a szájára. Csak egy-két szót tudott Balázs Jánosné felém dobni, mert folyton-folyvást berre­gett a telefon éles, erős hang­gal. A munka a fontos, nem a vendég, ez természetes. Mari­ka egy-egy elnéző mosollyal kért elnézést azért, hogy nem tud egy tisztességes mondatot folyamatosan elmondani. — Nem idegesítő? — kér­dezem tőle egy pillanatnyi szünetben. — Inkább azt mondanám, hogy idegfeszítő. Szeretek ugyanis mindent gyorsan el­intézni, de ez nem mindig si­kerül. Sokszor az iránt érdek­lődnek a hívók, hogy egy-egy alkatrészt hogyan tudnának megszerezni? Vagy a garan­ciális javítás ügyében kell in­tézkedni. Nekem tudnom kell, hogy egy-egy témában ki az il­letékes, kit kapcsoljak. Még azt sem mondanám erről a munkáról, hogy fárasztó, pe­dig sokat kell beszélni. Néha otthon, ha beszélek, a férjem Atlasz, izomlázzal Németh László, a magyar irodalom jeles polihisztora írt drámát a körorvosról — Vil- lámfénynél, 1936 —, elkészült a korát meghaladó gondolkodó tragédiájával — Galilei, 1953 —, a legnagyobb magyart döb­lingi környezetben gyászolja meg — Széchenyi, 1946 — és a pálya végév, 1961-ben veti pa­pírra A két Bolyai című tétel­drámáját. De akkor még Németh Lász­ló nem gondolja, hogy a nyolc­vanas évek végére a matema­tikai — meg a természettudo­mányos — műveltség tekinté­lye jócskán megcsappan, hi­szen minden valamirevaló szülő elmondja egyszer életé­ben a gyereke fölött: ,.Jaj, csak az a matematika ne lenne!” — Jó ez, jó, csak hát olyan filozofikus •— taglalja a jelen­tősen nagy darab lány is a második felvonás vége felé. S nem nagyon figyel, mert gőze sincs arról, hogy mit is akar ez a Bolyai János. Azt még csak érti, hogy az apa, Far­kas, saját fiát használja fel önmaga életének igazolására, de azt már nem érti, miért akar ez a János mindenáron új matematikát, amikor a ré­git — az euklidészit — is elég nehezen lehetett megtanulni régi korok nagyra nőtt iskolá­sainak. Alapozzák az új útszakaszt A Kossuth tér rekonstrukciója keretében rövidesen elkészül egy új útszakasz, mely a Körösi út elejét és az Árpád utcát összeköti. A munkát az Aszfaltútépítő Vállalat ceglédi építésveze­tősége végzi. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Aztán, amikor a nagy darab lány végképp lemond arról, hogy kihámozza a lényeget a gimnazistákra hangolt elő­adásból, akkor csupán annyi a gondja, hogy „majd szólni kell a Krisztiánnak”. Hogy Krisztiánnak mi köze lehet Bolyai Jánoshoz, a múlt szá­zad legnagyobb magyar ma­tematikusához, azt nem tud­ni. Mindenesetre Krisztiánt emlegetik legtöbbször — elő­adás közben ... De az is nehezen sejthető, hogy a főalakokat játszó szí­nészeknek mi közük van sze­repükhöz. Csak annyit látni, hogy a Bolyai Farkast alakító Székely Imre következetesen leül vagy lefekszik akkor, ami­kor az új gondolkodást képvi­selő Jánossal szembekerül. Ilyenkor Ó. Szabó István — János szerepében — eldörgi, amit egy ilyen délutáni elő­adáson illik eldörögni, fél nyolckor úgyis vége van az előadásnak, akkor majd vége lesz a dörgéseknek. Persze nem Szélyes tehet ar­ról, hogy rendszeresen 'leülte­tik, már azért is, nehogy azt higgyük, hogy a konzervatív gondolkodás győzedelmes­kedne az új törekvések elle­nében. Leültetik, lelkűk rajta, csak hát ülve nagyon nehéz ám harcolni. János győz. aki ap­jával szemben nem csupán ádáz matematikai küzdelmet vív, hanem rómeós szerelmi ügyekbe is bonyolódik, apja akarata ellenére elveszi Orbán Rózát — akit Málnai Zsuzsa alakít üdén, frissen és szép if­jú tehetséggel. Mindez nem menti a zsúfolt színpadot, ahol a színészek mozgástér híján csupán elso­rolják a Németh László-i té­teleket, ám a régi és új küz­delmének szenvedélyes bemu­tatása ezen az estén kimaradt a Józsefvárosi Színház művé­szeinek játékából. Bolyai Já­nos szavaival élve: „Atlaszbír­hatja a földgömböt vinni, de nem bírhat közben csigát is pörgetni.” Rab László megkérdezi: „Nem beszéltél még ma eleget?" Szeretem ezt a foglalko­zást. annak ellenére is, hogy nagyon helyhez kötött. Innen nem lehet elmozdulni, itt nincs mód a beszélgetésre, itt dolgozni kell. Nézze: ez a munka nem látványos. A hí­vók csak azt érzik, hogy fog­lalkoznak velük. Az én sze­mélyes produktumom az, hogy az ügyek intézése jó kezekbe kerül. — Ha foglaltat jelez a tele­fon, mindig a telefonközpon­tost szidjuk. Milyenek va­gyunk mi, hívók, az ön szemé­ben? — Vannak, akik nagyon tü­relmetlenek. Nem tudják ki­várni, amíg az illetőt megke­resik, hogy kapcsolatba lép­hessen a hívóval. De általá­ban kedvesek, aranyosak az emberek. Legalábbis én na­gyon szeretem őket. Minden­kit ismerek itt, és jó barát­ságban vagyok más vállala­tok, illetve a posta telefonke­zelőivel is, bár személyesen nem ismerjük egymást — Szerintem nagyon fontos, hogy milyen hanggal találko­zik a hívó, amikor ismeretlen helyre telefonál. Közömbös, gépies vagy barátságos, ked­ves, segítőkész. Hiszen akkor találkozik először a vállalattal önökön keresztül, mert ugye­bár egy kicsit azt a céget kép­viselik, ahol dolgoznak. Egyet­ért ezzel? — Szerintem is lényeges, hogy milyen az első benyo­más. Ez beállítottság kérdése. Az biztos, hogy nem szabad éreztetni a hívóval azt, ha va­lami bajunk van. — Ha például fáj a fogunk? — Azt sem szabad észre- vennie. — A hangját sokan isme­rik. Engedje meg, hogy egy kicsit a személyét is megis­merhessük! — 1963-ban kerültem a vál­lalat ceglédi gyárába. Akkor az még a kiskorúak egykori fegyházában székelt, a< Béke téren. Amikor megépült ez a gyár, ide jöttünk, és én a for­gácsoló műhelyben dolgoztam. Aztán a fénymásolóba kerül­tem, és körülbelül öt éve dol­gozom itt, a telefoniközpont­ban. Egy fiam - van, aki pénzügy­őr. Két tündért unokám van, mindketten kislányok. Férjem hivatásos katona volt, most már nyugdíjas. Nekem még két és fél évem van odáig. Itt lakunk Cegléden, a Rákóczi úton. — Hogyan telik el itt egy nap? — Egyformán. A hat-tízes busszal érkezem. Gyorsan megreggelizek és kávézom. Aztán ebéd 12-től fél egyig, majd jön tovább a munka délután háromig. Ha a telexes szabadságon van, azt a felada­tot is ellátom. Látja, ilyen egyhangú itt az élet. Semmi rendkívüli nem történik. Valóban semmi rendkívüli nem történik. Csak folyton- folyvást berreg a telefon, éles, kellemetlen hangon. A telefon- központos, illetve telefonke­zelő pedig kedvesen bejelent­kezik. és kapcsol. így is, úgy is. Végtelen türelemmel. Kajtár Nikolett . u»11 *t, % Bétex- napok a méterárubolfban november 2-ától 15 éig. Ajánlataink: 2 darabos függöny 160 Ft helyett 80 Ft, halszálkás szövet 434 Ft helyett 320 Ft, frottírtörülköző gyerekeknek 57 Ft helyett 40 Ft, tükrös paplanhuzat 464 Ft helyett 380 Ft. Várjuk kedves vásárlóinkat. Cím: Cegléd, Kossuth Ferenc u. 1. ISSN 0133—2688 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom