Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
Végtelen türelemmel Aki mindig gyorsan kapcsol A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1987. NOVEMBER 2., IIÉTFÖ Réftfczni keil a sorokat Erősítsék a demokrácia fórumait Tápiószölősön gazdálkodik az Új Barázda Termelőszövetkezet, amely a tápiószent- mártoni határt is felöleli 2880 hektár területével. Ebből 2072 hektárt szántóként, 354 hektárt erdőként, 274 hektárt legelőként hasznosítanak. A szántóföldek 23 aranykoromá- sak, kétharmad részük alkalmas gabonatermesztésre, míg a többi gyenge homokterület. A kialakult termelésszerkezet szerint bevált a búza, a napraforgó, a kukorica, a gyengébb földterületen a takarmányfélék, lucerna, cirok, rozs. mustár és szőlő termesztése. Gépbőség A termőhelyi adottságokhoz igazodó szerkezet még a hetvenes években honosodott meg. A Nádudvari KITE-termelési rendszer tagjaként hozzájutottak a korszerű gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen eszközökhöz, és meghatározó lett a búza, a kukorica és a napraforgó termesztése, továbbá a 300 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep állományának takarmányellátása. A legterméketlenebb talajokat nyárfatelepítéssel hasznosították. Az emelkedő hozamok, a napraforgó kedvező árfekvése jó jövedelmet hoztak, az állattenyésztés eredménye is fokozatosan javult. Az egyszerű termelésszerkezet és a jó gépesítettség oly mérvű hatékonysághoz vezetett, hogy a tagság egy részének már nehéz volt munkát adni. Ez indokolta a kiegészítő tevékenység beindítását. A községben más munkahely nem lévén, gondoskodni kellett a foglalkoztatásról. A szárharminc személyt alkalmazó varroda biztos jövedelmet jelent a közös gazdaságnak, és kenyeret ad egy sereg lánynak, asz- szonynak. A kistermelés ösztönzésére a tsz újabb lépéseket tett. A háztáji hízónevelés stabilizálódott, a zöldség- és gyümölcstermesztés egyre elterjedtebb. A jövőben a megfelelő értékesítést kell megszervezni. A szövetkezeti tevékenység háromnegyed részét a növénytermesztés és. az állattenyésztés tölti ki. Földbérlet A nehézségek ezt a gazdaságot sem kerülték el. 1982- beri kezdődtek a bajok a ráfordítások jelentős emelkedésével és az aszályos időszak miatti kevesebb terméssel. Megállapították, hogy a növénytermesztést magas költségekkel végzik, a műtrágyafelhasználás is sokba kerül és a segédüzemi kiadások meghaladták a megyei mértéket. Miután a gépállomány meglehetősen kiépített, kihasználtsága a kelleténél alacsonyabb, ugyanakkor a javítási költségek és az energiaárak eléggé jelentősen terhelték a gazdálkodást. Az Üj Barázda 1985-ben süllyedt a mélypontra. A költségnövekedés megállítása volt az első lépés, illetve a csökkenés elérése. A bevételek növelése érdekében a termelés- szerkezet bővítését határozták el. A meglevő munkaerő és a gépállomány hatékonyabb foglalkoztatása érdekében a Budafoki Pincegazdaságtól bérbe vettek 492 hektár földet. Az állattenyésztésben a hozam és a jövedelmezőség csökkent a legalacsonyabbra. Első feladatuknak a korábbi jobb eredmény visszahozását tekintették. Tavaly az eredményjavulás inkább a visszafogott költségfelhasználásnak volt köszönhető. Jó bevételt hozott a hibridkukorica sikeres termesztése. 1987-ben még nagyobb figyelmet fordítanak minden kifizetett forintra. Az eddig eltelt háromnegyed év adatai alapján a kalászosokból van kiesés, viszont igen jól sikerült a takarmányborsó. A napraforgó 2,6 tonnát adott hektáronként, 20 vagonnal több lett a tervezettnél, és ez 2 millió forint- lal javítja a hiteltörlesztési lehetőségeket. A hibridkukorica • tervezett mennyisége megtermett, a takarmánykukorica a vártnál több. A tsz- ben kialakult átlagos bérszínvonal jelentősen elmarad a megyei átlagtól. Ezen a téren teendők vannak. A takarékoskodás mellett az is jelentős, hogy a növénytermesztés kedvezőbb hozamokat ért el a tavalyinál. Az állattenyésztés jelenleg 762 szarvasmarhát számlál, ebből 269 a tehén. Az egy jószágra jutó háromnegyed évi tejtermelés 3458 liter. Most a borjú- és a növendékállomány tartási és gondozási feltételeinek javításán a sor. A kiegészítő üzemág jövedelmezőségét meg kell őrizni, és támogatandó a háztáji termelés. Ne formálisan A legutóbbi párt-végrehajtóbizottsági ülésen a testület. a gazdálkodás jobbítására tett erőfeszítéseket elismerve, fontosnak tartotta a rendszeres és mélyreható költség- elemzést. Ehhez megfelelő képzettségű közgazdászokra van szükség. A gépek jobb kihasználása érdekében bátrabban működjenek együtt a környező nagyüzemekkel. Az állattenyésztésben jelentős a visszaesés a tartásban, tenyésztésben, takarmányozásban és a hozamokban. Mindehhez szakmai vezetési hiányosságok társulnak. Javítani kell a helyzeten. A szövetkezetnek újabb munkaalkalmakat kellene teremteni valamilyen jól átgondolt, nyereséges tevékenység kiválasztásával. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a vezetés nem volt egységes, bár — úgy tűnik — az idén )avult a helyzet. Jogos követelményként fogalmazódott meg, hogy tovább kell erősíteni a szövetkezeti demokrácia fórumait. Ezek ne csak formálisan működjenek, hanem a közgyűlések, munkahelyi tanácskozások töltsék be feladatukat, legyenek aktívabbak az emberek, és a vezetés hallgasson véleményükre. Jobban kell tájékoztatni a tagságot, bevonni a döntések előkészítésébe, hogy a vezetés felelős partnere lehessen. A pártszervezetben igen sokat kell tenni a párttagság hangulatának javítása érdekében, és a megfelelő káderkiválasztást kell szolgálni. A szakvezetés további erősítése kívánatos, és a jó felkészültségű, megfelelő munkát végző szakemberektől ne sajnálják a megérdemelt fizetést. A tsz- elnök személyében is érezzen felelősséget a sorok további rendezéséért, a még eredményesebb gazdálkodásért T. T. Koszorúzások November 4-én az 1956-os ellenforradalom ceglédi hősi halottjaira emlékeznek. Cs. Kiss Albert (a Honvédelmi Minisztérium hősi halottja) sírját a Széchenyi úti temetőben 9 órakor. Mészáros Istvánét (a Belügyminisztérium hősi halottja) a Csengettyűs temetőben 10 órakor, míg Katona Gyuláét (a Belügyminisztérium hősi halottja) az albert- irsai községi temetőben 11 óra 30 perckor koszorúzzák meg. Ószeresek November 14-én este 7 órakor a Fővárosi Gázművek művelődési házában (Budapest III. kerület, Sújtás u. 3.) a Stúdió és a szolnoki Szigligeti Színház közös produkciójában az Ahányból elszármazott Zalán Tibor Öszere- sek című ócskapiaci-wes- ternje látható. — Halló! — Halló, tessék, Évig. — Nem a Kisgépgyár? — De, igen. — Évig is, Kisgépgyár is? Mondja, „nem sok" ez egy kicsit? — Aranyom! Ezt a vállalatot pontosan úgy hívják, hogy Évig Kisgépgyár leányvállalat. Viccnek szántam ezt a buta kötözködést, mert kíváncsi voltam arra, hogy meddig bírja elviselni Balázs Jánosné telefonkezelő a „telet'onbetyár- ságot”, és mikor küld el melegebb éghajlat alá. Ehelyett aranyomnak nevezett, amitői ellágyultam. és siettem leleplezni magam. Tiltakozva hárította el a beszélgetési szándékot. — Nincs semmi ördöngösség ebben a munkában, igazán kár erről beszélni. Pláne most — mutat szégyenlősein a szájára. Csak egy-két szót tudott Balázs Jánosné felém dobni, mert folyton-folyvást berregett a telefon éles, erős hanggal. A munka a fontos, nem a vendég, ez természetes. Marika egy-egy elnéző mosollyal kért elnézést azért, hogy nem tud egy tisztességes mondatot folyamatosan elmondani. — Nem idegesítő? — kérdezem tőle egy pillanatnyi szünetben. — Inkább azt mondanám, hogy idegfeszítő. Szeretek ugyanis mindent gyorsan elintézni, de ez nem mindig sikerül. Sokszor az iránt érdeklődnek a hívók, hogy egy-egy alkatrészt hogyan tudnának megszerezni? Vagy a garanciális javítás ügyében kell intézkedni. Nekem tudnom kell, hogy egy-egy témában ki az illetékes, kit kapcsoljak. Még azt sem mondanám erről a munkáról, hogy fárasztó, pedig sokat kell beszélni. Néha otthon, ha beszélek, a férjem Atlasz, izomlázzal Németh László, a magyar irodalom jeles polihisztora írt drámát a körorvosról — Vil- lámfénynél, 1936 —, elkészült a korát meghaladó gondolkodó tragédiájával — Galilei, 1953 —, a legnagyobb magyart döblingi környezetben gyászolja meg — Széchenyi, 1946 — és a pálya végév, 1961-ben veti papírra A két Bolyai című tételdrámáját. De akkor még Németh László nem gondolja, hogy a nyolcvanas évek végére a matematikai — meg a természettudományos — műveltség tekintélye jócskán megcsappan, hiszen minden valamirevaló szülő elmondja egyszer életében a gyereke fölött: ,.Jaj, csak az a matematika ne lenne!” — Jó ez, jó, csak hát olyan filozofikus •— taglalja a jelentősen nagy darab lány is a második felvonás vége felé. S nem nagyon figyel, mert gőze sincs arról, hogy mit is akar ez a Bolyai János. Azt még csak érti, hogy az apa, Farkas, saját fiát használja fel önmaga életének igazolására, de azt már nem érti, miért akar ez a János mindenáron új matematikát, amikor a régit — az euklidészit — is elég nehezen lehetett megtanulni régi korok nagyra nőtt iskolásainak. Alapozzák az új útszakaszt A Kossuth tér rekonstrukciója keretében rövidesen elkészül egy új útszakasz, mely a Körösi út elejét és az Árpád utcát összeköti. A munkát az Aszfaltútépítő Vállalat ceglédi építésvezetősége végzi. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Aztán, amikor a nagy darab lány végképp lemond arról, hogy kihámozza a lényeget a gimnazistákra hangolt előadásból, akkor csupán annyi a gondja, hogy „majd szólni kell a Krisztiánnak”. Hogy Krisztiánnak mi köze lehet Bolyai Jánoshoz, a múlt század legnagyobb magyar matematikusához, azt nem tudni. Mindenesetre Krisztiánt emlegetik legtöbbször — előadás közben ... De az is nehezen sejthető, hogy a főalakokat játszó színészeknek mi közük van szerepükhöz. Csak annyit látni, hogy a Bolyai Farkast alakító Székely Imre következetesen leül vagy lefekszik akkor, amikor az új gondolkodást képviselő Jánossal szembekerül. Ilyenkor Ó. Szabó István — János szerepében — eldörgi, amit egy ilyen délutáni előadáson illik eldörögni, fél nyolckor úgyis vége van az előadásnak, akkor majd vége lesz a dörgéseknek. Persze nem Szélyes tehet arról, hogy rendszeresen 'leültetik, már azért is, nehogy azt higgyük, hogy a konzervatív gondolkodás győzedelmeskedne az új törekvések ellenében. Leültetik, lelkűk rajta, csak hát ülve nagyon nehéz ám harcolni. János győz. aki apjával szemben nem csupán ádáz matematikai küzdelmet vív, hanem rómeós szerelmi ügyekbe is bonyolódik, apja akarata ellenére elveszi Orbán Rózát — akit Málnai Zsuzsa alakít üdén, frissen és szép ifjú tehetséggel. Mindez nem menti a zsúfolt színpadot, ahol a színészek mozgástér híján csupán elsorolják a Németh László-i tételeket, ám a régi és új küzdelmének szenvedélyes bemutatása ezen az estén kimaradt a Józsefvárosi Színház művészeinek játékából. Bolyai János szavaival élve: „Atlaszbírhatja a földgömböt vinni, de nem bírhat közben csigát is pörgetni.” Rab László megkérdezi: „Nem beszéltél még ma eleget?" Szeretem ezt a foglalkozást. annak ellenére is, hogy nagyon helyhez kötött. Innen nem lehet elmozdulni, itt nincs mód a beszélgetésre, itt dolgozni kell. Nézze: ez a munka nem látványos. A hívók csak azt érzik, hogy foglalkoznak velük. Az én személyes produktumom az, hogy az ügyek intézése jó kezekbe kerül. — Ha foglaltat jelez a telefon, mindig a telefonközpontost szidjuk. Milyenek vagyunk mi, hívók, az ön szemében? — Vannak, akik nagyon türelmetlenek. Nem tudják kivárni, amíg az illetőt megkeresik, hogy kapcsolatba léphessen a hívóval. De általában kedvesek, aranyosak az emberek. Legalábbis én nagyon szeretem őket. Mindenkit ismerek itt, és jó barátságban vagyok más vállalatok, illetve a posta telefonkezelőivel is, bár személyesen nem ismerjük egymást — Szerintem nagyon fontos, hogy milyen hanggal találkozik a hívó, amikor ismeretlen helyre telefonál. Közömbös, gépies vagy barátságos, kedves, segítőkész. Hiszen akkor találkozik először a vállalattal önökön keresztül, mert ugyebár egy kicsit azt a céget képviselik, ahol dolgoznak. Egyetért ezzel? — Szerintem is lényeges, hogy milyen az első benyomás. Ez beállítottság kérdése. Az biztos, hogy nem szabad éreztetni a hívóval azt, ha valami bajunk van. — Ha például fáj a fogunk? — Azt sem szabad észre- vennie. — A hangját sokan ismerik. Engedje meg, hogy egy kicsit a személyét is megismerhessük! — 1963-ban kerültem a vállalat ceglédi gyárába. Akkor az még a kiskorúak egykori fegyházában székelt, a< Béke téren. Amikor megépült ez a gyár, ide jöttünk, és én a forgácsoló műhelyben dolgoztam. Aztán a fénymásolóba kerültem, és körülbelül öt éve dolgozom itt, a telefoniközpontban. Egy fiam - van, aki pénzügyőr. Két tündért unokám van, mindketten kislányok. Férjem hivatásos katona volt, most már nyugdíjas. Nekem még két és fél évem van odáig. Itt lakunk Cegléden, a Rákóczi úton. — Hogyan telik el itt egy nap? — Egyformán. A hat-tízes busszal érkezem. Gyorsan megreggelizek és kávézom. Aztán ebéd 12-től fél egyig, majd jön tovább a munka délután háromig. Ha a telexes szabadságon van, azt a feladatot is ellátom. Látja, ilyen egyhangú itt az élet. Semmi rendkívüli nem történik. Valóban semmi rendkívüli nem történik. Csak folyton- folyvást berreg a telefon, éles, kellemetlen hangon. A telefon- központos, illetve telefonkezelő pedig kedvesen bejelentkezik. és kapcsol. így is, úgy is. Végtelen türelemmel. Kajtár Nikolett . u»11 *t, % Bétex- napok a méterárubolfban november 2-ától 15 éig. Ajánlataink: 2 darabos függöny 160 Ft helyett 80 Ft, halszálkás szövet 434 Ft helyett 320 Ft, frottírtörülköző gyerekeknek 57 Ft helyett 40 Ft, tükrös paplanhuzat 464 Ft helyett 380 Ft. Várjuk kedves vásárlóinkat. Cím: Cegléd, Kossuth Ferenc u. 1. ISSN 0133—2688 (Ceglédi Hírlap)
