Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-05 / 261. szám
1 A B0I NYI KRÓNIKÁI Egészségmegóvás Tanácsadás a patikában Ha valaki ezekben a napokban és a jövőben azzal a szándékkal tér be az abonyi Rózsiival gyógyszertárba, hogy szeretné a testsúlyát megmérni, készségesen hozzájárulnak az ott található mérleg használatához, de azok sem fognak csalódottan távozni, akik valamilyen káros szenvedélyüktől kívánnak szabadulni, csak éppen a módját nem ismerik, s ehhez segítséget kérnek. A gyógyszerészek örömmel adnak hasznosítható tanácsokat, és ha netán valaki a dohányzást szeretné abbahagyni, egy olyan szert tudnak adni, ami bárkit hozzásegíthet e káros szenvedélytől való megszabaduláshoz. A gyógyszerészek nem törnek az orvosok kenyerére, és nem a rendeléseket akarják helyettesíteni. Szó sincs erről. A kormány által meghirdetett egészségügyi program végrehajtásához Pest megye az elsők között csatlakozott. Érthető, hiszen itt az országos átlagnál is rosszabb a halálozási arány, főleg a fiatalabb generációhoz tartozók körében. A halálesetek mérséklése érdekében a megyei gyógyszertári központ a közigazgatási területen működő patikák közül harmincnak, köztük az abonyi Rozsnyói gyógyszertárnak is olyan külön megbízást adott, hogy az átlagosnál jobban segítse és támogassa a program végrehajtását. Az említett szolgáltatás az új feladatkör része. Bővebbet Petrezselyem Lászlóné vezető gyógyszerésztől hallottunk. — Az egészségmegőrzés terén elsősorban tanácsadó és felvilágosító tennivalóink vannak, de néhány gyakorlati elem is van köztük — mondta. — Például az általunk ösz- szeállított csecsemőcsomag tartalmazza azokat az eszközöket, amelyek a baba megszületése után nélkülözhetetlenek. Rövidesen kapható lesz az ugyancsak általunk összeállított kismamacsomag, amelynek a tartalmát a szülés előtti és utáni időszakban hasznosíthatják az anyák. A szakszerű arcápoláshoz olyan kozmetikai készítményeket forgalmazunk, amelyek gyógyszeralapanyagból készülnek. Jó receptjeink is vannak, s ezeket kívánságra összeállítjuk. Tanácsokat és ismeretterjesztő olvamányokat tudunk adni a diétázóknak. Szívesen elmagyarázzuk az érdeklődőknek az elsősegélynyújtás alapvető szabályait, és beszerezhetik a legfontosabb kötszereket. Hasonlóképpen foglalkozunk azokkal,, akik fogyókúrázni akarnak, vagy a hajápolás, a testmozgás érdekli őket. Kérésre megvizsgáljuk a házipatikákat, és elmondjuk, milyen gyógyszereket érdemes otthon tartani. Korunk riasztó betegsége a rák. Sokan kérdezik, megelőz- hetők-e a daganatos betegségek, és milyen esélyek vannak a túlélésre? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ A rák megelőzhető! Mit kell tennünk? című füzet, amely néhány forintért megvásárolható. Nap mint nap hallunk a fiatalok körében terjedő káros szenvedélyekről. Milyen legyen a serdülő lányok, fiúk helyes életmódja? Ezekkel és más fontos tudnivalókkal kapcsolatban előadásokat szervezünk az általános iskolás diákoknak. A káros szenvedélyektől nemcsak a fiatalokat kell védeni, hanem az idősebbeket is. Igaz. hogy például az alkoholistákról nincs nyilvántartásunk, s azt sem tudjuk, ki szeretne leszokni a dohányzásról, de akinek ilyen szándéka van, az megkereshet bennünket, és mindenkinek szívesen segítünk, amiben tudunk — hallottuk Petrezselyem Lászlóné- tól. Gy. F. A hangszerkészítőnél Miből van a bürökpikula? Kisújszállás, Tószeg, Abony. Ezek azok a települések, amelyek az immár hetveneszten- dős Tuka Zsigmondi MÁV- nyugdíjas citerakészítő fő állomásainak tekinthetők. Amikor nála jártam, egy prímtam- burát (tamburicát) faragott, de beszélgetésünk során kiderült, hogy szívesen készít furulyákat. citerákat, sőt ez utóbbi az erőssége. Könyvelése szerint, mert minden vásárló nevét gondosan feljegyzi, 1400 cite- rát csinált eddig. A sok hazai és külföldi megrendelő között szerepel a Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete. ahonnan a citera mellé egy- egy furulyát, bürökpikulát és tamburát is kértek. — A tamburica Jugoszláviában nemzeti hangszer, de itt az Alföldön is népszerű, s mivel külföldről körülményes beszerezni, nálam rendelték meg. Örömmel tapasztalom, hogy a népzene művelésének még mindig széles tábora van és egyre többen felismerik, hogy minden hangszeren más a dallam. Megjegyzem, a hangszerek népszerűsége sok esetben tájkörzetek szerint változik. Emlékszem, az első rádió- felvételemet követően sokan kértek tőlem citerát a Fejér megyei Soponya községből és környékéről. Annak a vidéknek ez a közkedvelt hangszere. Első citeráját még 1927-ben édesapja készítette. Nem sikeredett ugyan tökéletesre, de Tuka Zsigmond szívesen hallgatta és pengette. Ö maga az ötvenes évek közepén kísérelt meg először citerát készíteni. 1965-ben aztán gondolt egyet, írt a rádiónak, kérte, rögzítsék az addig összeállított műsorát. Felkeresték, és elkészült az első rádiófölvétele, amelynek elhangzása után befutottak az első rendelések. A történethez tartozik, hogy abban az időben asztalos barátjától névnapjára -?gy gyalupa- dot kapott (ma is ezen dolgozik). A hangszerkészítés zenei ismeretek nélkül elképzelhetetlen. Tuka Zsigmond külön zenei oktatásban nem részesült, de sokat énekelt, s természetesen citerázott is. Később az akkori lakóhelyén, Kisújszálláson a Nagykun citerazenekar vezetője lett. s amikor a tele pülésen megnyílt a zeneiskola, a citeramuzsika oktatására kérték föl. Hét esztendeig tanított, emellett a zenei táborok gyakori vendége volt, ahol a hangszerkészítésből tartott bemutatókat, valamint a népzenei vetélkedők zsűrijébe is többször meghívták. A munkásságát megőrző dokumentumok közül kerül elő a szolnoki Damjanich Múzeum Múzeumi levelek című kiadványának egyik példánya, amelyben a mester arról ír, miből és hogyan készül a bürökpikula. Aki nem ismerné, a bürök dudva- növény, amit a jószágok sem szeretnek. Sajnálom, hogy nem tudom megmutatni a hangszert, de a közelmúltban vitte el egy olasz turista — mondja. Majd kárpótlásul öt különféle, félig és teljesen kész, különböző módon megszólaltatható furulyát tett elém, s megfújta őket. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1987. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Hulladék az erdő szélén A rönkök külföldre is mennek Bosszúság a rovarok miatt A közelmúltban ajánlott levelet kaptam, számos aláírással nyomatékosítva, a szeméttelep környékén lakó emberek segítséget kértek. A nyárvég nyomasztó volt számukra, hisz minden elképzelhető résen keresztül a pirregő tücskök és csótányok miriádjai nyomultak a lakásokba. Így minden napközben tartott szemle negatív eredménnyel járt, mivel mindkét rovarfaj félénk, rejtőzködő állat — többnyire sötétben jönnek elő a búvóhelyről. Nagyon nehéz sikerrel küzdeni ellenük, mert fejlett, kitűnő védőszervekkel bír mindkét rovar, s a hulladékok környékén óhatatlanul fellépnek. De nem mindegy, hogy milyen gyakran és mekkora tömegben. A városgazdálkodási vállalat igyekszik a kérdést megoldani. Bár az is igaz, hogy a jelenleg elfogadott vegyszeres kezelések túl rövid időre nyújtanak védelmet — eső után újra meg kell ismételni azokat. A költség négyzetméterenként 40 fillér, kevésnek tűnik, ám nagy a terület és sokszor szükséges az „akciót” elvégezni: nos, ez már drága. Most egy biológiai védekezési módszer bevezetését fontolgatják, amely biztos eredményt hoz. Sőt, a befektetések csekély gazdasági hasznot is képeznek, tehát az eljárás eltartja önmagát. A hulladék- telep betelik a közeljövőben, a rovarinvázió továbbra is fennmarad. Csak az új módszer jelenthet megoldást. A hideg idő talán bizonyos szusszanásnyi gondolkozást nyújt, de nem sokáig. Néhány vezető hatósági egyeztetés, illetve engedélyezés, véleményezés után a gondok is csökkennek. Mindenki tudja a feladatát, a megfelelő megoldást pedig meg kell találnunk. Mélyen meghatódtam szeptember 25-én, amikor két ceglédi gimnáziumi „késő utód” iskolatársam meglátogatott. Nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy otthonomban szerzett benyomásaiknak a sajtóban is kifejezést adtak. (Ceglédi Hírlap október 16.) A Kossuth Lajos Gimnáziumnak nagy múltja van. Rangos iskola volt a mi időnkben is. Nem véletlenül volt olyan ünnepélyes a meg- tyitója annak az impozáns kiállításnak, amelyet a fennállásának negyedszázados jubileumát ülő iskolában rendeztek, mezőgazdasági, ipari, művészeti, kereskedelmi jelleggel. Évnyitó előtt gazdag és látványos anyag várta a látogatókat, az iskolakezdésre váró szorongó érzésű diákokat. (Én még mint Surányi „imtézetis” elemista furakod- tam be az előkelőségek közé. (A Cegléd szőlő- és gyümölcs- termesztését is reprezentáló bemutatót a kormányzó nyitotta meg. Miként él ma is bennem a Kossuth Reálgimnázium, a tanári testület, tanítási, nevelési módszerük? Szándékosan nem említek neveket, hiszen minden ember — tanárok, diákok is — más-más egyéniség. Abban mindannyian megegyeztek, hogy dédelgetett. szaktárgyukat az osztály tudja. A tankerületi főigazgató látogatásakor (Gaál Mózes, a nagy meseíró) diákjaik brillírozzanak. Az iskolára — s ebben országos híre volt — jellemző volt az igazságosság s az emberséges szigor. Ott aztán nem volt kivételezés. Olvassák csak el az 1927/28-as értesítőben a nyolcvan hadiárva, a két grófi s a földbirtokos tanulók osztályozását. (Ekkor jártam az I/A. osztályba.) Azóta is — lévén nyársapáti — hazalátogatásomkor minden esztendőben tisztelgek az új ruhát öltött volt iskolám előtt. Rendíthetetlen hűséget, ragaszkodást érezve — jobbára lélekben — iránta. Magamévá téve az alma materba először belépő megilletődött kisdiáknak mondottakat: a „venisancte” évnyitón: „Ho— Bár ön az utolsó kérdésnek szánta azt, hogy van-e jövője az erdészetnek, ón mégis először erre válaszolnék — mondja Fajth György, a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó gazdaság ceglédi erdészeti üzemének igazgatója. — Azt hiszem, nem kell attól félnünk, hogy felszámolják a cégünket. Ugyanis nemcsak a fatermékek előállításáért kell többet tennünk, hanem a jóléti erdőkért és a környezetvédelemért is. A megnövekedett igények természetesen nagyobb feladatot jelentenek a kollektívánknak. — Hány hektáron gazdálkodnak? Milyen fák vannak az erdeikben? — Tizenhárom közigazgatási területen dolgozunk, összesen 8012,9 hektáron. A legnagyobb erdőterület Nagykőrösön, Cegléden, Mikebudán és Csemőben van. Többek között akác. erdei fenyő, nemes nyár és tölgy alkotja a faállományunkat. Erdőterv szerint dolgozunk. Már 1990-ig, illetve 2000-ig megvan az erdőgazdaság által elkészített célkitűzés, amelyek megvalósítását az erdőfelügyelőség ellenőrzi. — Milyen a kitermelés és telepítés aránya? neste vivere neminem ledere, suum cuique tribuere!” (Becsülettel élni, senkit sem bántani, mindenkinek megadni a magáét.) Az osztályba lépve a táblán is ez a felirat fogadott. Ez jutott az eszembe a nagyvilágban mindenütt — Tokióban éppen úgy, mint New Yorkban, Delhiben, Limában, Kairóban meg Nairobiban, Bombayban és Hongkongban, a sárgák, négerek, indiánok sajátos világában megpróbálva átültetni bennszülött nyelvükre. Kívánom a magam és a még élő volt diákok nevében: éljen és viruljon a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium továbbra is. Amíg a sorsom engedi, a tisztelgő látogatással egyidejűleg leteszem a három szál virágot a hősök szobra talapzatára apám és két nagybátyám emlékezetére minden évben. Dr. Domán Imre ny. járási főállatorvos Pályaválasztó lányok és fiúk! Az Egressy Gábor Hűszaki Szakközépiskola az 1988—89-es tanévre feltesz jó tanuló? általános iskolát végzett fiatalokat automatika és elektronika szakra A tanulók a negyedik év végén szakmunkás-, az arra rátermettek pedig az ötödik év végén technikusképesítést szerezhetnek. Érdeklődni lehet minden kedden 9 és 18 óra között, Nagy László tanárnál személyesen. Cím: Budapest, Egressy út 71. 1149. Telefon: 631-677 vagy 836-140. — Az előző évben erdőinkben 181 hektáron 35 ezer köbméter fa kitermelését kellett elvégezni. Csemőben, Mikebudán, Nagykőrösön körülbelül 2700 hektár vágásra érett telepítésünk van. Az elmúlt három esztendő szárazsága a tölgyfáknál minőségromlást okozott, és a kiszáradás sem volt ritka. — Nekünk kötelező felújítani a levágott erdőterületet. A gyorsan növő fajoknál hat, a lassan növőknél nyolc éven belül befejezett erdőt kell átadni. Negyvennégy hektár az a föld, ahol még új telepítésre van lehetőségünk — ez az egyszerűbb feladat. Az erdő- felújítás lényegesen nehezebb, hiszen a kituskózástól kezdve a talaj megforgatásán keresztül a gyökérfésülésig sok mindent el kell végezni. — Milyen károsodások érik az erdőket? Mennyire jellemző az emberi hanyagság? — Különböző vegyi anyagokat égetnek el. A szemetet és hulladékot az erdő szélén rakják le. Gyakran előfordul, hogy gondatlanságból — taassza.1 — eldobják a gyufát vagy tüzet raknak, nem oltják el. A fenyőerdőben az idén négyszer volt tűzeset, 180 ezer forint értékű fa lett a lángok martaléka. De a hanyagság produkált már közel 1 milliós kárt is. — Kiknek értékesítenek? — Várhatóan 32 ezer köbméter vastag fát termelünk ki ebben az esztendőben. Ennek 55 százalékát értékesítjük, a többit átadjuk feldolgozásra a társüzemeknek. Az erdőgazdaságon belül többek között nyáranyagot és rönköt vásárol tőlünk a nagykőrösi ládaSok érdekes és időszerű témával jelent meg a Micsurin Híradó, a dánszentmiklósi termelőszövetkezet üzemi lapja. A közös gazdaság vezető munkatársai számos fontos kérdést vetettek papírra, így nyilván figyelmesen böngészi a tagság a kiadványt, és a legtöbben elolvassák sorról sorra. A csepegtető öntözéssel foglalkozó részleg kiviteli munkáiról éppúgy tudósítanak, mint a Flamingó szocialista gyár, nyárfeldolgozási fát a tiszafüredi erdészet, akácrönköt pedig Fusztavacs. Exportálunk is. Jugoszláviába, Olaszországba, Ausztriába nyárrönköt, papír- és forgácsfát. Szintén Ausztriába és az NSZK- ba szőlőoszlopot és karót küldünk. Azért a hazai vállalatokat, bányákat, papírgyárakat is ellátjuk fatermékeinkkel. Ugyanakkor a környékbeli Tüzép-telepekről sem feledkezünk meg. — Számomra meglepő, hogy ennyi országba exportálnak Holott közismert... — Természetesen csak nyárfát exportálunk, mivel abból többet tudunk termelni, mint amennyire a hazai piacon igény mutatkozik. — Mennyire gépesített a fa- kitermelés? — A munkák 92—94 százalékát gépekkel végezzük: a motorfűrésztől kezdve a rakodó- és erőgépekig. Igaz, ez költségesebbé teszi a kitermelést, de a feladatainkat így könnyebben tudjuk teljesíteni. — Honnan pótolják a fákat? A fa, illetve erdő utánpótlását és felújítását számunkra törvény írja elő. Mikebudán van egy 76 hektáros csemetekertünk, ahol az erdőgazdaság szükségletének 60—70, míg a saját igényünk 80—90 százalékát termeljük meg. A társüzemek, valamint az állami gazdaságok részére is értékesítünk. Évente 7 millió kisfát gondozunk: akácot, nemes nyárfát, fenyőfát, tölgyet és persze olyan csemetéket, amelyeket a városok és községek fásításához, parkosításához használhatnak fel. F. F. brigád életéről vagy a vörös- ker&sztes szervezet tevékenységéről. Főző József né Forró napok a hűtőházban címmel adta közre az alma- és frigó szamócapalánta tárolásával kapcsolatos adatokat, a sampinyongomba termesztését és a bértárolás eredményességét. Barcza Sándor főosztály- vezető az angóranyúl tenyésztésével foglalkozik, a világot járt Deák István algériai jegyzetei érdekfeszítő olvasmánynak bizonyulnak. Bétexnapok a méteráruboltban november 2-ótól 15 éig. Ajánlataink: 2 darabos függöny 160 Ft helyett 80 Ft, halszélkás szövet 434 Ft helyett 320 Ft, frottírtörülköző gyerekeknek 57 Ft helyett 40 Ft, tükrös paplanhuzat 464 Ft helyett 330 Ft. Várjuk kedves vásárlóinkat. Cím: Cegléd, Kossuth Ferenc u. 1. ISSN 0133—269» (Ceglédi Hírlap) S. D. Az öreg diák levele Igazságosság és szigor Információk a gazdálkodásról Jusson el a dolgozókhoz
