Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

1981. NOVEMBER 28., SZOMBAT HÉT VCCI VILÁGPOLITIKAI A történelmi áttörés tanulságai Vélemények az aláírásra kész szovjet-amerikai megállapodásról Gorbacsov tárgyalása útban a csúcs felé a brit kormányfővel Altalanos PILLANATKÉP Még dolgoznak Washington­ban és Moszkvában a decem­ber 7-én kezdődő, három na­pig tartó Reagan—Gorbacsov találkozó programján, bár csak amolyan finomítás ez, hiszen nagy vonalakban már minden rendezett. Attól a perctől kezdve, hogy az SZKP KB főtitkára kilép a repülő­tér betonjára az amerikai fő­városban, addig a pillanatig, amíg búcsút int majd vendég­látóinak, mindent gondosan megterveznek. Túl ezeken a részleteken azonban minden készen áll arra, hogy az első olyan legmagasabb szintű szovjet—amerikai tanácskozás, amelynek során valóságos le­szerelési szerződést írnak alá, sikerrel járjon. Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügymi­niszter három hónapon belül immár negyedszer ült le e hé­ten a tárgyalóasztalhoz. Ezút­tal Genf volt újra a szín­hely. S megbeszéléseik nyo­mán véglegesítették azt az okmánytervezetet, amely a kö­zepes és rövidebb hatótávol­ságú hadászati-harcászati ra­kétanukleáris fegyverrendsze­rek megsemmisítéséről intéz­kedik. Eszerint három év alatt, meghatározott menet­rend alapján kiiktatják a tö­megpusztító fegyverek arze­náljából az 500—5500 kilomé­ter hatótávolságú eszközöket. Joggal nevezte ezt a megál­lapodást a világsajtó történel­mi jelentőségű áttörésnek. A korábbi szerződések ugyanis .csak korlátozó jellegűek volr tak. A fegyverkezés felső ha­tárának keretszámait jelölték ki a hadászati támadófegyver- zetben. Ami most teljesen új ebben az okmánytervezetben, az az, hogy kilenc ország te­rületéről nemcsak eltávolít minden olyan hordozóeszközt, amely képes atomtölteteket 500—5500 kilométernyi távol­ságra eljuttatni, hanem meg is semmisítteti ezeket három év leforgása alatt. Először fordul elő a második világhá­ború óta, hogy nem elavult harci eszközöket vonnak ki hadrendből, azért, hogy új, modernebbekkel helyettesítsék azokat, hanem korszerűeket, s megtiltják pótlásukat bár­milyen hasonlóval. Ügy tűnik, hogy az a hosz- szú tárgyalássorozat, amely el­vezetett- addig, hogy a szerző­déstervezet december 7-én aláírásra készen Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan elé kerül, immár puszta aláírás végett, kialakított egyfajta kölcsönös bizalmat. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen vol­na egy ilyen komány szente­sítése. Igaz, ellenőrzési intéz­kedések precízen kidolgozott rendszere garantálja, hogy ha kétség vetődik fel, mindkét fél helyszíni felügyeletet gya­koroljon a szerződés megtar­tása felett. De hogy egyálta­lán néhány számszerűen rög­zített. a megállapodás három éve alatt csökkenő arányú helyszíni ellenőrzés mindkét fél számára biztosítékot je­lent, azt tükrözi, hogy lénye­ges változás következett be az elmúlt évekhez képest. ' Győ­zedelmeskedtek ismét a reali­tások, vagy amint Mihail Gorbacsov nem egy beszédé­ben oly plasztikusan körvona­lazta: felülkerekedett, mert elkerülhetetlen volt egyfajta új gondolkodásmód. A csúcstalálkozó a jelek szerint nem csupán valami­lyen aláírási ceremóniára kor­látozódik. A két világhatalom vezetőire kemény munka vár a washingtoni tárgyalásokon. Tovább kell lépniük, s erre megvan a lehetőség. Immár nem egy új hadászati fegy­verkorlátozó egyezményben kell elvi megállapodásra jut­niuk. Nem azt kell eldönte­niük, hogy az 5500 kilométer hatótávolságon felüli rakéta­nukleáris fegyverkezési ver­senyben milyen új felső hatá­rokat szabnak meg, hanem, hogy itt is érvényesítsék a je­lenlegi készletek csökkentését, ha egyelőre nem is lehet tel­jesen kiiktatni ezeket a tö­megpusztító eszközöket a ha­diarzenálból, mint az a köze­pes és rövidebb hatótávolságú rakétáknál történt. Mindkét részről már elhangzott, hogy ezek számát felére kell csök­kenteni, s a washingtoni csúcstalálkozó feladata lesz az is, hogy az erre vonatkozó új szovjet—amerikai tárgyalások­ra iránymutatást adjanak. Az elképzelés az, hogy amikor Reagan elnök jövő év első fe­lében Moszkvába utazik, hogy viszonozza Gorbacsov idei lá­togatását, írnák alá az újabb szerződést. Nyugati hírmagyarázók azt bizonyosra veszik, hogy a wa­shingtoni csúcsmegbeszélésen aláírják a kettős nullamegol­dásról, azaz az 500—5500 ki­lométer hatótávolságú rakéták megsemmisítésére vonatkozó szerződést. Más kérdés azon­ban egy ilyen ünnepélyes alá­írási ceremónia s ismét más az okmány érvénybe lépése. Ezt a szerződést ugyanis a washingtoni szenátusnak be teli cikkeiyeznie.' Egy elnök aláírása egy ilyen dokumen­tumon kötelező erejű, akkor is, ha a ratifikálás elmarad, mint például a SALT—2 szer­ződés ügyében történt, ame­lyet annak idején Carter ak­kori elnök szentesített aláírá­sával. De hogy törvényhozási jóváhagyás nélkül ez a meg­állapodás érvényessé váljon, arra a kormányzat külön ün­nepélyes nyilatkozatára volt szükség arról, hogy az alkot­mányos eljárás elmaradása el­lenére tiszteletben tartják az okmány előírásait. a héjak az usa POLITIKAI SZÍNTERÉN Még alá sem írták a kettős nullamegoldásról szóló szerző­dést, de máris megkezdődött Washingtonban egy hadjárat ellene. Az úgynevezett héják, akik érdekeltek abban, hogy a fegyverkezési verseny foly­tatódjon, azt állítják, hogy a szerződés sérti majd az Egye­sült Államok és szövetsége­seinek biztonsági érdekeit. Kétségeket próbálnak támasz­tani azzal szemben, hogy a Szovjetunió megtartja-e az okmány előírásait, s hogy a kidolgozott ellenőrzési rend­szabályok eléggé hatékonyak lesznek-e a gyakorlatban. Az elnökválasztási hadjárat közeledtét arra szeretnék fel­használni, hogy ezzel a ra­tifikál ás elhalasztására ösztö­nözzék a törvényhozókat. Ilyen fontos, az Egyesült Ál­lamok és szövetségeseinek biz­tonsági érdekeit alapvetően érintő okmányt nem lehet el­hamarkodottan jóváhagyni — érvelnek. — Arra volna szük­ség — állítják, hogy a szená­tus alapos vizsgálatnak vesse alá a szerződés ellenőrzésének lehetőségeit. Mintha bizony erre nézve neves katonai szakértők bevonásával nem folytak volna Géniben, Moszk­Tegnap történ! Kárpáti Ferenc hazaérkezett SffiS delmi miniszter, aki katonai küldöttség élén részt vett a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottsá­gának bukaresti ülésén, pénteken hazaérkezett Budapestre. vában és Washingtonban átfo­gó tárgyalások, és nem ezek nyomán alakult volna ki a szerződéstervezetben rögzített ellenőrzési rendszer ... A héják nyilván az időté­nyezőre számítanak. Nem sok­kal a csúcstalálkozó után a törvényhozás elnapolja majd üléseit és karácsonyi-újévi szünetet tart, s legközelebb csak január elején hallgatja meg az elnök szokásos évi üzenetét az Unió helyzetéről, majd a gazdasági jelentés és a költségvetési tételek feletti vita következik. S februárban már az első. a New Hamp- shire-i előszavazással meg­indul teljes erővel az elnökvá­lasztási hadjárat gépezete. Ekkor már az újraválasztásu­kért küzdő törvényhozási ta­gok úgyszólván mindent alá­rendelnek szűkebben vett sze­mélyes kampányérdekeiknek. Az Egyesült Államokban azonban nem a héják szava a döntő jelenleg. Ha így vol­na, akkor nem jött volna lét­re a közepes és rövidebb ha­dászati-harcászati rakéták megsemmisítésére vonatkozó szerződéstervezet, amelynek aláírására készülnek ... A LONDONI MEGÁLLÓ Világszerte érthetően keltett nagy visszhangot az a beje­lentés, hogy Mihail Gorbacsov útban Washingtonba, még a csúcs előtt megbeszélést foly­tat Londonban Thatcher brit miniszterelnök asszonnyal. Mint rámutatnak: Hruscsov - nak az ötvenes években tett látogatása óta nem járt SZKP ■KB-főtitkáí* az angol főváros­ban. A londoni rádió kom­mentátora kiemelte annak je­lentőségét, hogy Gorbacsov Reaganneí való találkozója előtt folytat megbeszélést az angol vezetőkkel. Londoni la­pok hírmagyarázói megjegy­zik, hogy Anglia önálló atom­ütőereje bizonyára szóba ke­rül majd a megbeszélésen. Mint rámutatnak: Nagy-Bri­tannia éppen most készül ar­ra, hogy elavulóban lévő Po­laris rendszerét Trident típu­súra cserélje ki, amely meg­felel majd a korszerű atom­fegyverkezés követelményei­nek. Mint emlékezetes — jegyzik meg a kommentátorok — az angol és a francia atomütőerő ügye a szovjet—amerikai ra­kétatárgyalások korábbi sza­kaszában felvetődött, de ennek bekapcsolásától a megállapo­dástervezetbe később szovjet részről eltekintettek. De ha felvetődik majd a washingto­ni csúcson a hadászati táma­dófegyverek ötvenszázalékos csökkentése, akkor lehetséges, sőt valószínű — állapítják meg a hírmagyarázók —, hogy Angliának és Franciaor­szágnak is be kell kapcsolód­nia valamilyen formában a leszerelési folyamatba. Angol kommentárok arra is rámutatnak, hogy a közbeik­tatott londoni megálló jelzi, hogy a szovjet—angol kétol­dalú kapcsolatokban kedvező volt a fejlődés az utóbbi idő­ben, s a villámlátogatás elő­mozdíthatja ezek további ja­vítását. Arkus István Moszkva Gorbacsov-Kaunda találkozó A Szovjetunió és Kína leg­felsőbb vezetői közötti eset­leges találkozó megfelelne a Szovjetunió kívánságainak, s egy ilyen találkozó helyszíne akár Moszkva, akár Peking, akár bármilyen más város le­hetne. Ezt Mihail Gorbacsov fejtette ki a zambiai elnök kérdésére válaszolva. Az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában találkozott Ken­neth Kaunda zambiai államfő­vel, a Zambiai Egyesült Nem­zeti Függetlenségi Párt elnöké­vel, akinek elmondta, hogy a szovjet vezetés körében figyel­met keltett Teng Hsziao-ping- nek a találkozó lehetőségével kapcsolatos kijelentése, ame­lyet a közelmúltban tett Pekingben, japán kommunista vezetőkkel találkozva. Tokiéi nagygyűlés Szabó István felszólalása A Japán Kommunista Párt kongresszusára meghívott kül­földi delegációk vezetői pénte­ken nagygyűléseken szólaltak fel és adták át pártjaik üdvöz­letét. Hét városban rendezett a JKP ilyen tömeggyűlést. Szabó István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, Tokió egyik mun­káskerületében 900 ember előtt adta át a Magyar Szo­cialista Munkáspárt üdvözle­tét a Japán Kommunista Párt­nak és a szigetország dolgozó népének. A Politikai Bizottság tagja felszólalásában az MSZMP előtt álló feladatokról egyebek között elmondta: „Törekvéseink arra irányul­nak, hogy következetes refor­mokkal, humánus alapelveink megőrzésével ésszerű, haté­kony gazdálkodást alakítsunk ki. Ugyanakkor tudatában va­gyunk annak is, hogy reform­jaink sikeréhez nélkülözhetet­len a társadalom legszélesebb rétegeinek részvétele a közös gondolkodásban, a döntések meghozatalában és végrehajtá­sában. Ennek érdekében tö­kéletesíteni kell politikai in­tézményrendszerünket, el kell mélyíteni' a szocialista demok­ráciát. E folyamat kulcseleme a párt vezető szerepének kor­szerűsítése” — mondta Szabó István. A japán kommunisták kong­resszusa szombaton zárt ülés­sel folytatja munkáját. Magyar vezetők távirata JUGOSZLÁVIA NEMZETI ÜNNEPÉN Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke üdvözlő távira­tot küldött Bosko Krunicsnak, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bizottsága elnöksége elnöké­nek, Lazar Mojszovnak, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöksége elnökének és Branko Miku- $ licsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság $ Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének: Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bi­zottságának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének, a szövetségi végrehajtó tanácsnak és a baráti Jugoszlávia népeinek nemzeti ünnepük, a köztársaság napja alkalmából. A magyar dolgozó nép elismeréssel tekint Jugoszlávia szocializmust építő népeinek jelentős vívmányaira és nagyra értékeli az országuk társadalmi, gazdasági fejlődését szolgáló törekvéseket. Szívből kívánjuk, hogy a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége vezetésével érjenek el újabb sikereket ha­zájuk anyagi és szellemi erejének gyarapításában, a béke vé­delmében, a nemzetközi biztonság és együttműködés erősíté­sében. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy országaink köl­csönösen előnyös együttműködése — a közösen kidolgozott el­vek alapján — az élet minden területén kiegyensúlyozottan fejlődik. A sokoldalú magyar—jugoszláv kapcsolatok további bővítése szocializmust építő népeink tartós, közös érdeke, és jól szolgálja a társadalmi haladás, valamint az egyenjogú nemzetközi együttműködés ügyét. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk Önök­nek, Jugoszlávia népeinek a szocializmus építésében, baráti kapcsolataink elmélyítésében. ★ Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Marjan Rozicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi kép­viselőháza elnökének küldött üdvözlő táviratot. Ugyancsak táviratban üdvözölte partnerszervezetét a SZOT, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövet­sége, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Ta­nácsa. Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a nagy- követségen. Részt vett a fogadáson Csehák Judit, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Markója Imre igazságügy-miniszter, Med- gyessy Péter pénzügyminiszter, Urbán Lajos közlekedési mi­niszter, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, valamint a politikai, a társadalmi és a kulturális élet több más vezetője. ALBÁNIA ÉVFORDULÓJÁN 1 Németh Károly, a Magyar Népköztársaság. Elnöki ^ Tanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Ramiz ^ Aliának, az Albán Szocialista Népköztársaság népi j gyűlése elnöksége elnökének: Az albán nép nemzeti ünnepén, Albánia felszabadulásá­nak 43. és nemzeti függetlensége kikiáltásának 75. évfordu­lóján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében üdvözletemet küldöm önnek és az Albán Szocia­lista Népköztársaság népi gyűlése elnökségének, Megragadom az alkalmat, hogy e kiemelkedő történelmi évfordulón ismételten megerősítsem országaink együttműkö­désének a szocializmus és a béke érdekeit szolgáló fejleszté­sére irányuló szándékunkat. További sikereket kívánok önnek, az Albán Szocialista Népköztársaság népi gyűlése elnökségének, a hazája felvi­rágoztatásán dolgozó, a szocializmust építő albán népnek. Grósz Károly athéni (Folytatás az 1. oldalról.) tóértekezletet tartott a Zap- pion kongresszusi és kiállítási központban, majd a görög üz­leti élet vezető képviselőivel találkozott. Rendkívül elégedetten nyi­latkozott athéni tárgyalásai­nak eredményeiről Grósz Ká­roly, pénteken a görög fővá­rosban rendezett nemzetközi sajtóértekezletén. Az athéni Zappio kongresz- szusi és kiállítási központ­ban rendezett sajtóértekezle­ten a magyar kormányfő ki­fejtette, hogy görögországi út­ja több célt is szolgál: viszo­nozza Andréasz Papandreu görög kormányfő 1983-as bu­dapesti látogatását, az út szolgálja továbbá azt a célt, Csak rövi HANS-DIETRICH GEN­SCHER nyugatnémet külügy­miniszter csehszlovákiai mun­kalátogatásának befejeztével pénteken reggel elutazott Prá­gából. MEXIKÓVÁROSBAN a szervezeti szabályzat és a pártprogram tervezetének vi­tájával folytatódott a hat me­xikói baloldali párt egyesü­léséből létrejött Mexikói Szo­cialista Párt (PMS) 1. kong­resszusa. Csütörtökön hang­zottak el a részt vevő külföl­di pártok, szervezetek kül­döttségvezetőinek üdvözlő be­szédei is. Az MSZMP nevé­ben Varga Péter, a KB köz- igazgatási és adminisztratív osztályának vezetője köszön­tötte a kongresszust és átad­ta a résztvevőknek az MSZMP KB üdvözletét. A FÜLÖP-SZIGETEKEN az augusztusban lezajlott ál­lamcsíny egyoldalú és feltétel nélküli befejezését hirdették meg a puccsista vezető Gre­gorio Honasan katonái a ma- nilai napilapokhoz pénteken eljuttatott levelükben. hogy megerősítsék a Magyar- ország és Görögország közötti együttműködési készséget, hogy megismerjék egymás ál­láspontját az időszerű kérdé­sekben, keressék az együtt­működés továbbfejlesztésének lehetőségeit, mindenekelőtt gazdasági téren. A magyar kormányfő szívé­lyesnek, nyíltnak és őszinté­nek nevezte görögországi tár­gyalásait. A Magyarország és a Közös Piac közötti kapcsolatok je­lenlegi helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva Grósz Ká­roly kifejtette, hogy több éve folynak a tárgyalások az EGK és Magyarország között. Ma­gyarország nem tagságot és nem társult tagságot kért az EGK-tól, hanem olyan szerző­déses viszonyt, amely meg­szünteti a Magyarországgal szembeni hátrányos megkülön­böztetést, tekintettel arra, hogy Magyarország másfél év­tizede tagja az általános ke­reskedelmi és vámtarifa egyez­ménynek, a GATT-nak. Az EGK—magyar tárgyalások a KGST és az EGK közötti tár­gyalásokkal párhuzamosan folynak. Reméljük, hogy jö­vőre véglegesen lezárul ez a kérdés. Andréasz Papandreu megerősítette, hogy Görögor­szág továbbra is támogatja a magyar kérést. A magyarországi gazdasági gyakorlat nem modellértékű. Magyar tapasztalatokból táp­lálkozik, a magyar adottságok­hoz igazodva formálódott. Nem irányításbeli problémák jelentik a fő gondot. A gazda­sági gondok leküzdése érdeké­ben a korábban eltervezett re­formok végrehajtásának gyor. sítását határoztuk el. Ebbe il­leszkedik az 1988-tól érvényes adóreform, a bérreform 1989- tól, valamint a szociálpoliti­kai és a nyugdíjreform beve­zetése, és 1991-ben egy árre­form. Grósz Károly a két ország gazdasági kapcsolatainak hely­zetét elemezve emlékeztetett arra, hogy 1931-hez viszonyít­va a kétoldalú forgalom ötven százalékkal csökkent. Ennek alapvetően két oka van: Gö­rögország EGK-tagsága, ami elsősorban a magyar mezőgaz­dasági termékek exportját érintette hátrányosan. A má­sik, hogy jelentősen csökken a görög állami megrendelések hányada. A továbblépés lehetőségeit elemezve egyebek között ki­fejtette, hogy a görög gazda­ság szerkezeti átalakítása al­kalmat teremt az együttműkö­dés fejlesztésére, például a görög vasúti villamosítási programban, a görögországi földgázprogramban való köz­reműködésre, alkalmat teremt a görög—szovjet timföldgyár­tási megállapodáshoz történő csatlakozásra. Az együttműkö­dés formáinak bővítéséről szólva az első helven emelte ki újabb görög—magyar ve­gyes vállalatok alakítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom