Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

MA: XXXI. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM X ra: 2,20 forint 1981. NOVEMBER 28., SZOMBAT Az Elnöki Tanács ülése Összehívták az Országgyűlést Törvényerejű rendeleíek az útlevélről, a valutáról, a kincstárjegy bevezetéséről és a kétszintű igazgatásról A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Kádár János, . a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, az Elnöki Tanács tagja tájékoztatta a testületet az I. Baldvin király és a belga kormány meghívására 1987. november 15. és 17. között Belgiumban tett hivatalos lá­togatásáról. A testület a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: az I. Bald­vin királlyal, Martens kor­mányfővel és más magas ran­gú, vezető személyiségekkel igen jó légkörben folytatott megbeszélések kifejezték a kölcsönös törekvést az utóbbi években eredményesen fejlő­dő együttműködés elmélyíté­sére. Egyben hozzájárultak a magyar—belga kapcsolatok különböző területein az előre­lépés általános feltételeinek további javításához. A Közös Piac vezetőivel legmagasabb szinten létrejött találkozó hozzájárult az állás­pontok jobb megismeréséhez és a gazdasági . kapcsolatok fejlődése szempontjából meg­oldásra váró kérdések kölcsö­nös előnyökön alapuló ren­dezéséhez. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást adott a Brazil Szövetségi Köztársaságban, az Uruguayi Keleti Köztársaságban és az Argentin Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A meglátogatott országok államfőivel, Jósé Sarney, dr. Julio Sánguinetti és dr. Raul Alfonsín elnökkel folytatott tárgyalásokon megkülönbözte­tett figyelmet szenteltek a kétoldalú kapcsolatoknak, kü­lönösen a gazdasági-kereske­delmi együttműködésnek. Megállapították, hogy e téren további lehetőségek adódnak a kölcsönösen előnyös együtt­működés bővítésére és elmé­lyítésére. Az Elnöki Tanács a tájé­koztatót egyetértéssel vette tudomásul és megállapította, hogy a látogatás jól szolgálja hazánk és a vendéglátó orszá­gok jó viszonyának, kapcso­latainak és együttműködésé­nek ügyét. Az Elnöki Tanács az alkot­mány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Ország- gyűlés téli ülésszakát decem­ber 16-án (szerdán) 10 órára összehívta- A Minisztertanács indítványozza, hogy az Or­szággyűlés tűzze napirendjére: az 1938. évi állami költségve­tésről, a jogalkotásról; az 1960 előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvényja­vaslatokat; továbbá az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját az állam egyház- politikájáról és a hivatal munkájáról. Törvényerejű rendeletet ho­zott az Elnöki Tanács a kül­földre utazásról és az útleve­lekről. A trv, kimondja: min­den magyar állampolgárnak joga, hogy külföldre utazzon, és ez a jog csak kivételesen korlátozható. Az új jogszabály egyszerűsítéseket tartalmaz egyebek között az útlevél ki­adására és felhasználásának módjára. E törvényerejű ren­delettel — amely 1988. január elsején lép hatályba — bővül­nek az állampolgárok utazási lehetőségei. Ezzel összefüggés­ben az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet alkotott a lakosságnál levő külföldi fi­zetőeszközök felhasználásnak törvényes lehetőségeiről. A testület módosította a kötvényről szóló 1982. évi 28. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit annak érdekében, hogy a kötvény az eddigieknél jobban hozzájá­ruljon a pénzeszközök haté­konyabb hasznosulásához, Az Elnöki Tanács a költ­ségvetést finanszírozó forrás- összetétel javításának és a forgalomban levő pénzmeny- nyiség szabályozásának új eszközeként törvényerejű ren­deletet hozott a kincstárjegy bevezetéséről. A jogszabály 1988. január elsején lép ha­tályba. Az Elnöki Tanács — az Or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ál­lásfoglalását is figyelembe véve, s a Minisztertanács elő­terjesztését elfogadva — mó­dosította a tanácsokról szóló 1971. évi 1. törvény egyes ren­delkezéseit és határozott a kétszintű igazgatás bevezeté­séről. Az új igazgatási forma bevezetésére a megyékben fo­lyamatosan kerül sor, a fel­tételektől függően, a Minisz­tertanács kijelölése alapján. A törvényerejű rendelet 1988. január elsején lép hatályba. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. (Az új rendeleteket a 7. ol dalon ismertetjük részletesen.) Magyar-szovjet Vegyes vállalat GSFV Gyémánt- és Szer­számforgalmazó Kft. néven új magyar—szovjet vegyes vállalat alakult. A társaságot 23,5 millió forintos alaDtőké- vel két szovjet és két magyar cég — a Sztankoimport külke­reskedelmi vállalat és a Vnyiialmaz tudományos egye­sülés, továbbá a Ferunion és a Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat — alapította. A vegyes vállalat elsősorban szovjet szuperke­mény szerszámok importjával és magyarországi értékesítésé­vel kíván foglalkozni. *vnrlnS ' „Gondoljunk csak arra, hogy * **/“"DíUu**» nálunk mennyire aggasztó O gondtérképen méreteket ölt az alkoholiz­mus^ a fiatalkori bűnözés, a felbomló családok egyre növekvő száma. Hogyne lenne hát szükség olyan szak­emberekre, akik segítő kezet tudnak nyújtani...? (4. OLDAL) Fnifócí „A tilalmak előrelát­mpiwesa; hatólag 1989. decem­telekosxtasi tuoiom bér 31-ig lesznek ér­vényben a Dunakanyarban, s fokozatosan oldják majd föl... Természetesen a korlátozások most sem vonat­koznak azokra, akik már rendelkeznek építési enge­déllyel, de a folyamatosan érkező kérelmeket már az új szabályok szerint bírálják el.” (7. OLDAL) RMonmuí /per „A tagság többsége elfogadja mennyi «« a tagdíjak új mértékére - a Q nQVI tagdlg • nettó kereset egy százalékára — -tett javaslatot, de elvárják a szakszervezetek érdek- védelmi tevékenységének javítását, s azt, hogy az eddi­ginél rendszeresebben tájékoztassák a befolyt összegek felhasználásáról.” (1. OLDAL) eSárelénÓS •— Alapvetően nem akarunk AS* bankot robbantani, hiszen ne­C3 Céű künk nem lehet más a célunk, mint a megye tornasportjának a lehetőségek közötti op­timális felfejlesztése — folytatta az új elnök.” (11. OLDAL) Miniszterelnökünk nemzetközi sajtóértekezlete Grósz Károly athéni tárgyalásai Az athéni magyar nagykö­vetségen tett látogatással kez­dődött Grósz Károly minisz­terelnök pénteki athéni prog­ramja. A Minisztertanács el­nöke tájékoztatást adott a ma­gyarországi helyzetről, a ki­bontakozás programjának idő­szerű feladatairól. A magyar kormányfő dél­előtt találkozott Harilaosz Flo- rakisszal, a Görög Kommunis­ta Párt KB főtitkárával, majd Athén nevezetességeivel is­merkedett. Ennek keretében egyebek között megtekintette az athéni óvárost. A magyar miniszterelnök délben taíál­A nemzetiségek helyzete A Pest Megyei Tanács ülése Feladatterv a kormány munkaprogramjához kapcsolódva Gazdag témasorozat meg­tárgyalására ült össze pénte­ken délelőtt a megyeháza dísztermében a Pest Megyei Tanács. A testület munkájá­ban részt vett Lénárd László, a megyei pártbizottság titká­ra, s a napirend első pontjá­nak megvitatásában részt kér­tek a nemzetiségi szövetségek képviselői is. A napirend jó­váhagyása után a munkát irá­nyító Vágvölgyi József általá­nos tanácselnök-helyettes megadta a szót az első napi­rend előadójának, Balázs Gé- záné tanácselnök-helyettes­nek. aki előterjesztette szóbe­li kiegészítéssel a megyében Nosztalgia a Körúton A villamosközlekedés a fővárosban 1887. november 27-én indult meg. A centenárium alkalmából tegnap a Budapesti Közlekedési Vallalat ünnepséggel emlékezett az akkori — ma már muzeális értékű — első villamosokra. A Nyugati pályaudvar és az akkori Király utca közöt­ti «zakaszon jártak az első hatosok. A nosztalgiajáratok (melyeket a BKV az évforduló tiszteletére újított fel) ismét megtették ezt a tá­vot a Marx tér és a Blalia Lujza tér között. (Csecsei Zoltán felvétele) élő nemzetiségek helyzetéről szóló elemzést. Elsőként Movik L ászióné, országgyűlési képviselő (Pest m. 27. sz. vk.) kért szót, majd őt követte dr. Zalka Károly, Érd megyei tanácstagja, Belos Péter, a délszláv szövetség vá­lasztmánya megyei csoportjá­nak az elnöke, Pallagi Ferenc (Csobánka, Pilisszántó, Pilis- szeníkereszt), Hambuch Géza, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének a főtitkára, Romhányi András, a Hazafias Népfront Pest Me­gyei Bizottságának titkára, dr. Stark Ferenc, a Művelődési Minisztérium nemzetiségi ön­álló osztálya vezetője, Popo- vics György, a Magyarországi Délszlávok Nemzetiségi Szö­vetsége titkára, Jakab Róbert- né, a Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­gének főtitkára és idős Fábián Ferenc, Csömör, Nagytarcsa megyei tanácstagja. Az el­hangzottakra Balázs Gézáné válaszolt, majd a megyei tes­tület az előterjesztést egyhan­gúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően a továbbiakban a testület együttesen tárgyalta azt a munkaprogramot, amely a Mi­nisztertanácsnak az Ország- gyűlés szeptember 17-i ülésén elfogadott munkaprogramjá­hoz kapcsolódva rögzítette a tanácsi közreműködés legfon­tosabb megyei teendőit és irányait. Az írásos anyaghoz Vágvölgyi József fűzött szó­beli kiegészítést, együttesen az­zal az előterjesztéssel, amely a tanácsi szabályozórendszer módosításának koncepcióját tartalmazza az 1988—1990 kö­zötti időszakra. A két anyag felett együtte­sen folytatott vitában felszó­laltak: Ladár Lajos (Nagykő­rös), Bende László (Abony), Pásztor Imre (Kemence, Vá­mosmi kola), dr. Opitz Viktória (Érd), Császár Ferenc (Kartal, Verseg), Fehérvári Anna (Du- nabogdány, Leányfalu, Viseg­rádi, dr. Husti István (Gö­döllő), Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első tit­kára, Weisz György (Vác), Pá- linkó Károly (Cegléd). Vörös Ferenc (Dabas, Tatárszent- györgy), Kovács Dénes (Kő­cser, Nyársapát), Herczenik Gyula, a gödöllői városi párt- bizottság első titkára, Almási Sándor (Kerepestarcsa), Pong- rácz Gábor (Szigetszentmiklós) Fekete Antal (Cegléd). Az el­hangzottakra Vágvölgyi József válaszolt, majd a megyei ta­nács a kormány munkaprog­ramjához kapcsolódó feladat­tervet három ellenszavazattal, elfogadta. (A napirendnek er­ről a két pontjáról a lap har­madik oldalán adunk részle­tesebb beszámolót.) Ezt köve­tően a megyei tanács arról a koncepcióról szavazott, amely tartalmazza a tanácsi szabá­lyozórendszer módosítását, s amely több változatot kínált fel már a jövő esztendei taná­csi gazdálkodási terv elkészí­téséhez is. Szoros szavazási fordulókban dőlt el a válto­zatok és a különböző szabá­lyozások sorsa, alakulása, s most már készülhet az a gaz­dálkodási tervjavaslat, amely a megyei tanács legközelebbi ülése elé kerül beterjesztésre. Döntött, a mepvci tanács a Veresegyház és, Csornád köz­ségek közötti területátcsatolás ügyében, majd meghallgatta — dr. Csonka Tibor tanácsel­nök-helyettes, a bizottság el­nöke előterjesztésében — a megyei tanács termelési, ellá­tási bizottsága tevékenységé­ről beterjesztett beszámolót. (Erről szintén a lap harmadik oldalán olvasható ismertető.) A továbbiakban határozott a testület a helyi tanácsok 1987. évre megállapított állami tá­mogatásának módosításáról, valamint a lakáshoz jutási hi­telkeret felosztásáról. Grósz Károly és Andreasz Papandreu (jobbról) athéni tárgya­lásait mindkét kormányfő igen eredményesnek minősítette. kozott Hrisztosz Szárcetakisz köztársasági elnökkel az elnö­ki palotában. A program sze­rint Joannisz Alevrasz, a gö­rög parlament elnöke adott ebédet Grósz Károly tisztele­tére. A magyar kormányfő pén­teken délután nemzetközi saj- (Folytatás a 6. oldalon.) Pest megyei képviselő javaslata Kívánatos a kínálati piac Az élelmiszer-ellátás folya­matosságával kapcsolatos la­kossági bizalom megőrzése érdekében hozzanak intézke­dést az érintett tárcák az alapvető élelmiszerek — pél­dául a margarin, az étolaj, a burgonya — időszakos hiá­nyának megszüntetésére — indítványozta állásfoglalásá­ban az Országgyűlés kereske­delmi bizottsága a Parlament­ben pénteken tartott ülésén.' A testület az élelmiszer-keres­kedelem helyzetének javításá­val, fejlesztésének feladatai­val kapcsolatos elképzeléseket vitatta meg. illetve tájékozta­tást hallgatott meg a Fogyasz­tók Országos Tanácsának idei tevékenységéről. Szóbeli kiegészítőjében Andrikó Miklós belkereske­delmi minisztériumi államtit­kár a jövő évi ár- és adó­reform feltételezett hatásáról szólva kiemelte: szükséges­nek tartották az élelmiszer­kereskedelem jövedelempozí­ciójának javítását. A cél az, hogy az állami, a szövetkezeti és a magánszek­torban egyaránt növekedjék a vállalkozói készség, csökken­jen a munkaerő-elvándorlás üteme. Halaszthatatlan fel­adat továbbá a boltok techni­kai felszereltségének korsze­rűsítése, a kistelepülésekén a vásárlási körülmények javí­tása. Mivel megváltozik az ár- szabályozás rendszere, az áru­cikkek mintegy 60 százaléka tartozik majd a szabad áras kategóriába, a jelenleginél na-, gyobb mozgásteret kap arra az élelmiszer-kereskedelem, hogy beépítse az árakba az indokolt költségeket. A vitában felszólalók közül Polgárdi József (Pest megye) rámutatott: az élelmiszer-ke­reskedelem és az élelmiszer- ipar együttes munkájának jö­vőre minden eddiginél erőtel­jesebb hangulatformáló hatása lesz. Éppen ezért fontos, hogy valóban kínálati piac alakul­jon ki ezen a téren, s ki­egyensúlyozott legyen az ellá­tás az alapvető élelmiszerek­ből. A keresetszabályozással kapcsolatban indítványozta: a bérreform megvalósítása so­rán a bérpreferenciához jutó ágazatok közül az elsők kö­zött szerepeljen az élelmi­szer-kereskedelem. A bolthá­lózat bővítésével kapcsolatban javasolta: üzemek, vállalatok — adókedvezmény fejében — vállaljanak részt az élelmi­szerüzletek építésének költsé­geiből. R-év Lajos, a FŐT elnöke javasolta, hogy az 1988. évi költségvetés tárgyalásakor az Országgyűlés határozzon meg garanciákat az előzetesen be­jelentett 15 százalékos árszín­vonal-emelkedés megtartá­sára. Az ülés Nyers Rezső elnöki zárszavával ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom