Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-27 / 280. szám
1987. NOVEMBER 27., PÉNTEK mr * MH, YEl\ 3 Az árpolitika új alapokon Változások a Pevdi gyömrci gyárában Növények a szennyvíztisztítóban Széleskörű az érdeklődés a termékeik iránt A nagyközönség körében a Pest Megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat leginkább divatos ruháiról ismert, de azok, akik kénytelenek belevágni egy építkezésbe, akarva-akaratlan összetalálkoznak a gyár nyílászáróival, ezek közül is talán a modern garázsajtók és a tetőablakok a legnépszerűbbek. S ha valaki időnként odafigyel arra, hogy milyen pennával rója munkája közben a sorokat, szintén rábukkanhat a sokoldalú vállalat valamelyik termékére, mondjuk egy toll képében. A gyömrői oldószergyárat azonban kevesen ismerik, annál is inkább, mivel az egyszerű földi halandó nemigen vásárol alkidgyantát, vagy éppen epoxi műgyantát. Pedig a Pevdi nevében található „vegyi” szócska épp erre a gyárra utal. A lengyel nagykövetségen Kitüntetési ünnepség A magyar—lengyel gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésében elért kimagasló tevékenységért kitüntetéseket adtak át csütörtökön a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségén. A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa a Lengyel- Nép- köztársaság Érdemrendjének arany1 fokozatát adományozta Kárpáti Miklós rendőr ezredesnek, dr. Király Péter egyetemi tanárnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szlavisztikai tanszéke vezetőjének, dr. Molnár D. István docensnek, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem lengyel nyelv és irodalom tanszéke vezetőjének, Sebők Éva írónőnek, lengyel műfordítónak, valamint Székács Imrének, a Tesco nemzetközi műszaki-tudományos együttműködési iroda vezérigazgatójának. A Lengyel Népköztársaság Érdemrendjének ezüst fokozatával jutalmazták Üveges. Gyulát, a Ganz- MÁVAG Művek mesterét. A kitüntetéseket Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete nyújtotta át. Hogy az elmúlt néhány hónapban a gazdásági élet változásai felgyorsultak, arra példa lehet a következő. Az augusztusban és szeptemberben folytatott vizsgálatok során még azt állapították meg a népi ellenőrök, hogy az általuk felkeresett gazdasági egységek hetvenöt százaléka nem készített s nem is akart készíteni munkaidőmérleget, s a létszám, az idő és a teljesítmény összefüggéseinek elemzéséhez még a jó példaként említhető huszonöt százalék sem használja ki eléggé a munkaidőmérleg nyújtotta lehetőségeket. Ma már a gazdasági vezetőket az új közgazdasági feltételek rákényszerítik, hogy igenis számba vegyék, a létszám milyen mértékű csökkentése árán tud majd az általuk irányított vállalat, szövetkezet, intézmény talpot^ maradni. Még egy évvel ezelőtt is ritka volt az a kíváncsiság, amellyel ma már a vezetők mindenütt kutatják: milyen náluk a kapun belüli munkaidő-veszteség aránya. Űj keletű fejleménynek tekinthető, hogy a munkaidő alatt történő eltávozás engedélyezésének és dokumentálásának rendjét minden gazdasági egységben kialakították már, kivéve a magánügyben történő eltávozásokat. Ma még ugyanis teljes a bizonytalanság a tekintetben, hogy a magánügyben eltávozott dolgozóiról milyen ellenszolgáltatást követeljen a munkáltató. A ledolgoztatás, az utólagos szabadságolás, az illetmény időa.rányos csökkentése, az időszakonként alkalmazott „összeszámítás’’ és a fizetés nélküli szabadság kiírása szerepel a leggyakrabban pz alkalmazott megoldások között. A jogi szabályozás egyértelműbbé tételét 'indokolja már önmagában az a körülmény is, hogy ezeknek az eszközöknek egy részét a jogászok egyik csoportjá helyesli, a másik csoportja helyteleníti. Igen tarka kép tárul elénk akkor is, ha a nyugdíjba vonulás és a munkahely-változtatás körülményeit vesszük szemügyre. A ceglédi Május 1. Ruhagyárban a nyugdíjba vonuló egy hónapos íelmenAz 1988. évi árpolitika főbb1 kérdéseiről tanácskozott csütörtökön a fogyasztók országos tanácsának árszakértői bizottsága a népfront Belgrád rakparti székházában tartott ülésén. A testületet Lakatos József, az Országos Anyag- és Árhivatal közgazdasági főosztályának vezetője tájékoztatta a jövőre hatályba lépő új árszabályozási rendszerről. Elöljáróban kiemelte: az ár- mechanizmus korszerűsítésének az a célja, hogy az állam főként a gazdálkodás, a piaci verseny tisztasága fölött őrködjék, az árak a kereslet-kínálat törvényszerűségeinek megfelelően alakuljanak ki. Hozzátette: valóságos piaci árrendszer 1938-ban még nem hozható létre, mert a gazdálkodás külső, belső egyensúlyi helyzete erre nem ad lehetőséget. Elkerülhetetlen azonban az árszabályozás eddigi rendszerének korszerűsítése, épp ezért a Miniszter- tanács jóváhagyta a másfél évig tartó vizsgálatok után e témakörben megalkotott új jogszabályokat. Ezeknek megfelelően a hatósági árforma csak azokon a területeken marad meg, amelyeken a piac szerepe nem tud kellően érvényesülni, vagy az ellátási színvonal megtartása érdekében állami döntést kap a munkavégzés alól. A Dabasi Áfész-nél úgy rendelkeztek, hogy aki nyugdíjba akar menni, mondjon fel, s így nem kap semmiféle felmentést. A Ferihegy Tsz-ben és a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezetben a nyugdíjba vonuló tagok egy részének háromhavi- felmentést adnak. A felsőpakonyi Gépszev- nél a felmondási idő tizenöt nap — függetlenül attól, hqgy a munkáltató vagy a dolgozó kezdeményezte-e azt. A csepeli Duna Tsz-ben viszont se felmondás, se felmentés nincs. Ha valamelyik dolgozó munkájával elégedetlenek, rábeszélik — anyagi felelősségre vonás és fegyelmi eljárás kilátásba helyezésével —, hogy keressen más munkahelyet magának... Ennek a népi ellenőrzési vizsgálatnak az előzményeihez tartozik, hogy sokan úgy vélték: a munkaidőalap védelme irreális mindaddig, amíg a választott tisztségviselőket el kell engedni munkahelyükről társadalmi megbízatásuk gyakorlása végett. Nos, a vizsgálat most feke- tén-fehéren kimutatta, hogy a ,.tisztségek ellátásával kapcsolatban kevesebb a munkaidőkiesés, mint ami az igazolatlan távoliét miatt jelentkezett”. Ezúttal is sok szó esett arról, hogy az úgynevezett nyújtott ügyfélfogadás az állami hivatalokban nem oldott meg semmit. A tanácsiak rosszallóan kimutatják, hogy a heti két estén nem jönnek az állampolgárok hozzájuk. Az állampolgárok meg azt válaszolják erre. hogy ugyan miért mennének, hiszen az ügyfél- szolgálati ügyeletestől csak annyit tudnak meg ilyenkor, hogy munkaidőben majd kihez jöjjenek ügyeik érdemi intézése végett. Persze nem ksll tűi nagy merészség annak föltételezéséhez, hogy jövőre a ma még megoldatlannak látszó dilemmák egy része elveszíti az időszerűségét. Hiszen már ma is általános tapasztalat, hogy a teljesítménybérben dolgozók között sokkal ritkább a munkaidőben eltávozó, mint az időbéresek között. A jelenléti ívek utólagos kitöltése is azok között a gyakoribb, akik nem a tényleges teljesítményük léssel kell meghatározni a fejlesztések irányát. Ott, ahol a piaci egyensúly felborulására lehet számítani, sajátos kontrollmechanizmust, alkalmaznak. Ennek lényege: az árhatóságnak lehetősége nyílik arra, hogy árkonzultációra kérje fel az érintett vállalatokat. Ezzel megszüntethető a visszaélés az erőfölénnyel, A vitában felszólalók szóvá tették: a lakosság kétkedéssel fogadja a hivatalosan bejelentett 15 százalékos árszintnövekedést, s ennél magasabb áremelkedésre számít. A közvélemény a gazdasági helyzetből adódó nehézségekkel indokolt úgynevezett áráldozatot gyakran úgy ítéli meg, hogy az nem egyéb, mint közönséges áremelés. Két számjegyű fogyasztói árszínvonalemelkedés esetén a bérek sem tarthatók a korábbi szinten, ezért fennáll egy parttalan infláció kialakulásának veszélye. Kérdéses viszont, hogy az Árhivatal rendelke- zik-e olyan stratégiával, amely az infláció felgyorsulása esetén eredményes beavatkozásra ad módot — hangsúlyozta az egyik felszólaló. Az ülésen elhangzott: nem megfelelő az árváltoztatások előkészítése, a vállalatok későn kapták meg az árjegyzékek kialakításához szükséges információkat, függvényében kapják a fizetésüket. A szigorúbb létszámgazdálkodás következtében a munkahely és a főmunkaidö becsülete várhatóan felértékelődik. Az olyan vétségek, mint a késés, az igazolatlan hiányzás, a munkaidőben történő illegális eltávozás, amelyek felett eddig sok munkahelyi vezető szemet hunyt, egyre szigorúbb büntetéseket vonnak maguk után. Ámde ez a helyzetfeltáró vizsgálat arra mégiscsak jónak bizonyult, hogy felhívja az országos irányító szervek figyelmét a jogi szabályozás hézagaira. Mert amilyen káros vol t eddig 'a lazaságok eltűrése, épp annyira nem kívánatos az sem, hogy rendcsinálás ürügyén — jogszabályok félreértelmezésével vagy egyéni hajlamoktól indíttatva — egyesek kiszolgáltatott helyzetbe taszítsanak becsületesen dolgozó embereket is. Cseri Sándor S ez az egység nagy változások előtt áll napjankban. Igazi sorsdöntő átalakulás tanúja lehet az, aki manapság valamiért kapcsolatba kerül a gyömrői gyárral. A vállalat életében eddig is jelentős szerep jutott a gyárnak, hiszen a tavalyi egymilliárd-kétmillió forintos termelési értékéből több mint kétszázötvenmillió a gyömrőiek nevéhez fűződik. Pedig a gyárban uralkodó állapotok nem nevezhetők paradicsominak. Tulajdonképpen rejtély, miként sikerült arról meggyőzni a tűzrendészeti vagy munkavédelmi ellenőröket, hogy ne csukassák be az egész telepet. Mert akár a munkavédelmi, akár a tűzrendészeti, akár a környezetvédelmi szempontokat vesszük figyelembe, maguk a pevdisék is beismerik, hogy a ma érvényben levő előírások értelmében igen-igen megtűrt intézmény a gyár. Törökországtól Szíriáig Elsősorban ezért van szükség a nagy megújhodásra. De mielőtt még valaki arra gondolna, hogy pont most akarnak mindenféle követelményeknek megfelelni a gyömrőiek, s ebbe komoly pénzeket fektetni, amikor másra is alig jut. azokat megnyugtatjuk: a vállalati tanács, s a vezetőség nem titkolt szándéka az volt, hogy a nagy rekonstrukcióval olyan technológiát honosítsanak meg, amely a jelenleginél több nyereséggel kecsegtet. A mostani, s a következő évre szóló piaci prognózis szerint a gyömrőiek termékei iránt olyan nagy érdeklődés várható, hogy érdemes nagyobb összeget, jelenlegi árakon több mint százmillió forintot fektetni ebbe az egységbe. Így a kapacitásnövelés mellett egy füst alatt letudják azokat a környezetvédelmi, tűzrendészeti fej lesztéseket, amelyekre már évekkel ezelőtt megérett a gyár. Igaz, ez a rekonstrukció csak az egyik termelőegységet érinti, mégpedig azt, ahol a különböző gyantafélék készülnek. A másik részben — a szinterüzemben — fémtárgyakat látnak el műanyag porlakk bevonattal. Erre részben a korrózióvédelem miatt, részben esztétikai szempontokból van szükség. A most megújuló üzemben készülő műgyanták, nyomda- festékek, különféle lakkok alapanyagait a hazai felhasználókon kívül számtalan külföldi cég is alkalmazza Törökországtól Szíriáig, Jugoszláviától az NSZK-ig. S természetesen mindez dollárt hoz az országnak. Ha tehetnék, többet is értékesítenének a külpiacon, de előfordul, hogy az itthoni igényeket sem tudják kielégíteni. Nemrégiben az egyik legfőbb megrendelőjük, a Bu- dacolor kért sürgős szállítmányt termékükből, mivel anélkül képtelenek előállítani a nyomdafestékeket, s már az a veszély fenyegetett, hogy ennek hiányában nem jelennek meg a hazai napilapok sem. De az újságolvasók szerencséjére, lett alapanyag, lett festék, és lett — újság. Felújítás tej': b lépcsőben Természetesen az egész gyárat érintő rekonstrukciót több lépcsőben hajtják végre. Első lépésként a lakküzemre került sor. Ezt már múlt időben írhatjuk le, mivel ezzel már elkészültek a kivitelezők. Tulajdonképpen csak egy új, korszerű csarnok felállítására volt szükség a jelenlegitől ötven méterre, ahová csupán át kellett szállítani a felújított berendezéseket. A régi lakküzem helyére kerül majd a fenyő- gyantaüzem. Ezután kerül sor az epoxirészleg rekonstrukciójára, új autoklávok beszerelésére, s a műgyantalemezelő beépítésére. A termelő létesítmények mellett komoly beruházást igényel a különböző, nem termelő egységek kialakítása is. Nem szabad megfeledkezni arról a tényről, hogy a felújítással bővül a gyár kapacitása is, így szükség van egy nagyobb teljesítményű gőzkazán beállítására az eredeti mellé, s ehhez bővíteni kell a kazánházat is. Nem elhanyagolható az a munkálat sem, amit a környezetvédelmi előírások betartása érdekében végeznek majd itt. Kialakítanak például egy százharminc köbméteres medencét, amely összegyűjti és semlegesíti a vegyi folyamatok során keletkezett szennyeződésekkel teli vizet. Ám ahhoz, hogy a folyadék idejusson, vezeték is kell — újabb megoldandó feladat: fel kell újítani a csatornarendszert. A medencéből vegyi kezelés után kerül majd a víz egy tározótóba — ezt most alakítják ki —, amelybe olyan növényeket telepítenek, amelyek a még meglevő szennyeződést semlegesítik. De hiába megy keresztül ennyi szűrőn a káros anyagokkal dúsított viz, még mindig marad szennyező anyag a műveletek után. Ezeket az aszódi hulladéklerakótelepen helyezik ■ el majd 8 gyömrőiek, s ezért bizonyos összeggel hozzájárulnak a telep létrehozásához. Az utóbbi néhány tétel megvalósítása bizony nem olcsó mulatság, mai árakon is legalább huszonhatmillió forintba kerülnek azok a létesítmények, amelyeket a környezet megóvása miatt hoznak létre. De ha belegondolunk, hogy ennyivel kevesebb bírságót kell fizetni környezetszennyezésért — évente ez az érték elérte néha a hárommillió forintot. — már az is tiszta nyereség. A fejlesztés kettős hsszna S mindez több mint százmillió forintba kerül — mai árakon 1 De honnan lesz erre pénz ? — Ügy döntöttünk, hogy teljes egészében hitelből fedezzük a felújítást — adta mega választ Terhes Lajos műszaki igazgató. — A Chemolim- pex Külkereskedelmi Vállalat 9.9 milliót, az Állami Fejlesztési Intézet hárommilliót, a Budapest Bank 67,5 milliót, s a Vízügyi Alap 1,2 milliót ad a felújításhoz. Ez utóbbi a környezetvédelmi beruházások finanszírozásához járul hozzá. A forinton kívül azért szükségünk van némi devizára is, bár szerencsére nem sokra, mivel a berendezések nagy része a VegyépsZertől és a Vegyipari Gépgyárból kerül ki. Tőkés importból tudjuk csak beszerezni a lemezelőgépet, s ez körülbelül harmincegymillió forint értékű devizát igényel. — S milyen előnyökkel jár, ha elkészül a fejlesztés? — A jelenlegi termelést már az első évben felfuttathatjuk százkilencvenmillióról háromszázötvenmillióra, a jelenlegi 516 ezer dollárral szemben évi 2 millió 400 ezer dollárra nő a devizabevételünk. Ez-ek a számokon alapuló tények, de azért ne felejtsük el, hogy lényegesen javulnak a dolgozók munkakörülményei is, s ez sem utolsó szempont! Fiedler Anna Mária A kor követelményeihez igazodva A mezőgazdaságban is mind nagyobb az igény a nagy tudású, művelt, szakmailag jól képzett szakemberek iránt. Ezt az igényt szándék óznak kielégíteni, ilyen mezőgazdászokat kívánnak képezni a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karán is, ahol a kor követelményeihez kívánják alakítani a tematikát, a tanrendet és a gyakorlati képzést egyaránt. A tanulmányi anyagok jobb megértését segítő korszerű oktatási eszközökkel rendelkezik az intézmény, de ezek mellett a meglévő belső tartalékokat is igyekeznek feltárni, azokat hasznosítani. Növényi metszetet tanulmányoz dr. Kovács Istvánná és Római Renáta (balra). Ismerkedés a számítástechnikával Kovács Endre tanár segítségéve! (jobbra). Elífordul fenyegető rábeszélés is Most már kell a munkaidőmérleg Tegnap Császár Ferenc elnökletével ülést tartott a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és megtárgyalta A munkaidőalap védelme ellenőrzésének tapasztalatai című összefoglaló jelentést, amelyet dr. Bánki Béla, a testület tagja terjesztett elő. Minthogy ezzel a témakörrel a területi NEB-ek is foglalkoztak már, s az ott összegyűlt tapasztalatokról annak idején mi Is beszámoltunk, így most a jelentésből is, a vitából is azokat az elemeket ragadjuk ki, amelyekről e hasábokon még nem esett szó.
