Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-26 / 279. szám

I 1987. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK A genfi megállapodás világvissihangja Fontos lépés a leszerelés felé (Folytatás az 1. oldalról.) rikai közvélemény egészével azonosítani. Elsősorban azok az erők hallatják a hangju­kat, amelyek, ha már meghiú­sítani nem tudják a szerző­dést, legalább a levegőt akar­ják körülötte mérgezni’. Mint a lap emlékeztet rá, 75, zöm­mel republikánus párti kong­resszusi képviselő és szenátor meg akarja akadályozni,1 hogy Gorbacsov felszólalhasson az amerikai törvényhozás két há­za előtt. A képviselőház köz- társasági párti (Reagan párt­ja) csoportjának vezetője hoz­zátette, hogy személyesen per­sze kész találkozni a szovjet főtitkárral. A Pravda szemleírója rá­mutat arra az ellentmondásra, hogy azok az amerikai tör­vényhozók, akik éveken át korholták a Szovjetuniót a nyilvánosság hiánya miatt, most elzárkóznak a nyilvá­nosság elől, attól tartva — mint egyikük ki is mondta —, hogy Gorbacsov „tapasz­talt propagandista”. A szerződés körüli viszon­tagságok . tanulságait összegez­ve a Pravda megállapítja, hogy a -hadászati támadó fegyverrendszerek csökkenté­se érdekében is szükség van arra, hogy — mint a Szovjet­unióét — az Egyesült Álla­mok magatartását is a rea­lizmusra, a becsületes párbe­szédre és a megállapodásra való törekvés hassa át. A szerdai amerikai lapok bőséges terjedelemben, igen részletesen számoltak be ar­ról, hogy Genfben létrejött a megállapodás. A hélyszíni ellenőrzést vég­ző amerikai megfigyelők — a The New. York Times közlé­se szerint — a Votkinszk kö­zelében lévő szovjet gyárhoz települnek, amely a most el­tiltásra került SS—20 típusú rakéták mellett SS—25 típusú rakétákat gyárt, mivel a két rakéta első fokozata azonos. Viktor Karpov moszkvai sajtóértekezlete Sevardnadze és Shultz két­napos genfi tárgyalásain sike­rült megállapodni a közepes hatótávolságú és a hadműve­leti-harcászati rakéták (KHR- HHR) megsemmisítését célzó szerződés tervezetének min­den lényeges kérdéséről, s érintették a decemberi szov­jet—amerikai csúcstalálkozó más témáit is — hangsúlyoz­ta szerdán Moszkvában tar­tott nemzetközi sajtóértekezle­tén Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegyver­zetkorlátozási és leszerelési főosztályának vezetője, aki részt vett a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozón. A szovjet diplomata hang­súlyozta, hogy a Genfben tár­gyaló küldöttségeknek most a megállapodásokat tükröző megfogalmazásokat kell ki- dóigozniuk, s véglegesíteniük az orosz, illetve angol nyelvű szöveget (a szerződést, annak függelékeit a megsemmisítés és ellenőrzés kérdéseiben, va­lamint a kiindulási adatokat tartalmazó memorandumot). Az eddig gondot okozó prob­lémákra — a leszerelés mene­tét, mértékét illetően ,— sike­rült kölcsönösen elfogadható áthidaló megoldásokat találni — mutatott rá, és kitért arra, hogy a megállapodás lehetősé­get teremt a hadászati táma­dófegyverzet problematikájá­nak újszerű megközelítésére, hiszen első ízben sikerült ki­dolgozni átfogó ellenőrzési rendszert egész fegyverfajtá­kat érintő leszerelési intézke­désekhez. Karpov szavai szerint a külügyminiszterek a szerző­déstervezeten túl megkülön­böztetett figyelmet szenteltek a csúcstalálkozó előkészítésé­nek, a program és a tema­tika kidolgozásának: előzetes véleménycserét folytattak a hadászati támadófegyverzet korlátozásáról, az ABM-szer- ződés megszilárdításáról, a hagyományos és vegyi fegy­verzet kérdéseiről, s áttekin­tettek regionális, humanitá­rius, valamint a kétoldalú kapcsolatokat érintő problé­mákat. Kérdésekre válaszolva Kar­pov utalt arra, hogy, nem a megsemmisítő fegyverek szá­ma a lényeg, nem az, hogy egyik vagy a másik fél hány rakétát „áldoz fel”, hanem az, hogy két fegyverfajtát szün­tetnek meg teljesen. Ezzel mindenki nyer, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Euró­pa. az egész világ biztonsága. Viktor Karpov részletesen ismertette a megsemmisítés és az ellenőrzés feltételeit is. A nukleáris robbanótöltetek- nét természetesen a hasadó­anyag megmarad, kiveszik a megsemmisítendő (szétroncso­landó) testből, s más célra, elsősorban atomerőművekben hasznosítják majd. A szerző­déskötés után harminc nappal a felek megkezdik az előter­jesztett adatok helyszíni ellen­őrzését, s 90 napig végigjár­hatják kölcsönösen az összes felsorolt objektumot Nyugat- Euópában, az NDK és Cseh­szlovákia, valamint természe­tesen a Szovjetunió területén is. A következő ellenőrzési szakaszban a bázis- és kisegi- tő okjektumokon végrehajtan­dó leszerelést és megsemmisí­tést felügyelik a felek képvi­selői. Ennek menete a követ­kező: értesítik a másik felet, hogy az adott objektumon megkezdik a leszerelést, s így hatvan napon belül azt a helyszínen ellenőrizhetik, majd kiállítják a leszerelésről szóló dokumentumot, egyszóval „ki­A NA TO-szövetségssek elégedettek Shultz brüsszeli tájékoztatója George Shultz amerikai kül­ügyminiszter Géniből úton ha­zafelé megállt Brüsszelben, hogy a NATO-központban tá­jékoztassa a szövetségesek képviselőit a tárgyalásokról. A tanácskozást követően George Shultz a sajtó képvise­lői előtt elmondta: a szövet­ségesek nagy megelégedéssel vették tudomásul az egyez­ményt, amelyet az Egyesült Államok kormánya a szövetsé­gesek egyetértésével köt meg, s ez a NATO-szövetségesek egységének újabb jele. Az amerikai külügyminiszter a genfi megállapodást történel­minek nevezte. Jelezte továbbá: az Egyesült Államok kormánya diplomá­ciai úton rövidesen levelet in­téz az eurorakétákat befoga­dó országok kormányaihoz, amelyben elismeri nemzeti szuverenitásukat az országuk területén telepített nukleáris eszközök leszerelését, valamint azt a módot illetően, ahogyan lehetővé teszik a leszerelés más ország által való ellenőr­zését. A belga külügyminiszté­riumból származó értesülés szerint törvény készül, amely lehetővé fogja tenni a Bel­giumban telepített amerikai robotrepülögépek leszerelésé­nek szovjet ellenőrzését. Leo Tindemans belga kül­ügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az eurorakéták lesze­relésére biztosított három esz­tendő első felében eltávolítják a florennes-i támaszpontról az amerikai robotrepülőgépe­ket. George Shultz az esti órák­ban elutazott Brüsszelből. „Nagyon jó megállapodás, gratulálok amerikai és szovjet kollégámnak az INF-egyez- mény tető alá hozásában végzett sikeres munkájukhoz” — jelentette ki Sir Geoffrey Howe brit külügy- és nemzet- közösségi miniszter szerdán Londonban, miután visszatért arról a brüsszeli tájékoztató­ról, melyet Shultz adott NA- TO-beli partnereinek. A szovjet ellenőrző csoport tagjai egy olyan utahi hadi­üzemet. tartanak majd meg­figyelés alatt, amely egyebek között az MX rakéták bizo­nyos elemeit gyártja. Az amerikai jelentések sze­rint a szovjet ellenőrző cso­portok felkereshetik majd az amerikai eszközök telepítési helyét: a Pershing—2 típusú rakétákat az NSZK, a robot­repülőgépekét Nagy-Britannia, Olaszország, az NSZK és Bel­gium területén. Reagan elnök közölte: sze­mélyesen fogja irányítani a ratifikálással kapcsolatos tár­gyalásokat a szenátussal. Az elnök számára a gondot el­sősorban saját pártjának jobb­oldala jelenti. A jobboldali szenátorok ugyanis mindenek­előtt a ratifikálási törvényter­vezethez fűzött — és a Szov­jetunió számára elfogadhatat­lan — módosításokkal akarják meggátolni a szerződés tör­vényerőre emelését pipálják” az objektumot a listáról. A harmadik szinten az el­lenőrzés az úgynevezett „gya­nú” alapján történő felügyelő látogatásokat jelenti, de ezek lehetnek természetesen rend­szeresek is. A felek egyenlő kvótában állapodtak meg: az első három evben 20-20 ilyen ellenőrzést kérhetnek évente (három év alatt kell teljesen megsemmisíteni a kö­zepes hatótávolságú rakétákat, míg a hadműveleti-harcászati eszKözöket másfél év alatt), az ezt követő öt évben 15-15 ellenőrzést evente, míg a 13 evesre tervezett ellenőrzési periódus utolsó öt évében 10-10 helyszíni felügyeleti látogatást lehetnek egy-egy esztendőben. Viktor Karpov hangsúlyoz­ta, hogy emellett természete­sen az állandó felügyelet esz­közeivel is élni fognak a megsemmisítésének és a gyár­tás beszüntetésének ellenőrzé­sére. A megsemmisítésre kije­lölt helyeken bármely idő­pontban látogatást tehetnek a másik fél ellenőrei, hogy fel­ügyeljék a szilárd hajtó­anyaggal töltött rakétatestek felrobbantását, helyben való elégetését vagy kilövéssel történő elhasználását. Az in­dítóállásokat feldarabolják vagy alkalmatlanná teszik eredeti, katonai rendeltetésük teljesítésére. Természetes, ezek az eszközök már átépít- hetők vagy más célra hasz­nosíthatók, így az SS—20-asok állásai kiválóan alkalmasak lesznek nagyméretű csövek szállítására — jegyezte rpeg a diplomata. A Szovjetunióban különben nem építenek külön objektumot a megsemmisítés­re, lakatlan helyen egysze­rűen felrobbantják a rakéta­testeket. A gyártás leállítását a helyszínen ellenőrzik majd a felek: a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban egy-egy gyár foglalkozott a közepes hatótávolságú rakéták gyártá­sával, illetőleg a manőverező robotrepülőgépek indítóállá­sainak előállításával. Karpov utalt arra: a Szov­jetunió javasolta, hogy a ra­kétákat a szerződéskötést kö­vetően azonnal helyezzék harckészültségen kívülre, de az amerikai fél ebbe nem egyezett bele. A szovjet dip­lomata végezetül reményét fe­jezte ki, hogy az aláírást kö­vetően az amerikai szenátus is ratifikálja a szerződést, s így az életbe léphet. Gandhi-békedíj Mihail Gorbacsovnak Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának ítélték oda az 1987-es Indira Gandhi nemzetközi békedíjat. A díjat az indiai kormány alapította- 1986-ban. Odaítélé­sérői az indiai államfő veze­tésével nemzetközi zsűri dönt minden évben. A magas elis­merésben azok a személyek vagy szervezetek részesülhet­nek, akik kiemelkedő módon járulnak hozzá a békéért, a leszerelésért, a faji megkülön­böztetés megszüntetéséért foly­tatott küzdelemhez, a népek együttműködésének fejleszté­séhez, az emberiség javát szolgáló tudományos eredmé­nyek megalkotásához. A nemzetközi zsűri tagjai között van például Bruno Kreisky volt osztrák kancel­lár, Julius Nyerere egykori tanzániai elnök és Yehudi Menuhin világihírű hegedűmű­vész. A testület az ez évi díj oda­ítélésének indoklásaként mél­tatta Mihail Gorbacsovnak a nukleáris leszerelés területén tett bátor és alkotó kezdemé­nyezéseit, valamint az erő­szaktól és a nukleáris fegyve­rektől mentes világ megte­remtéséről vallott nézeteit. Befejeződtek a szovjet—iráni megbeszélések Rizskov elutazott Új-Delhiből Elégedett a szovjet—indiai tárgyalások eredményeivel Nyikolaj Rizskov. A Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke szerda délelőtt — köz­vetlenül elutazása előtt — sajtóértekezleten vonta meg ötnapos hivatalos indiai láto­gatásának mérlegét. Külön kiemelte azoknak a megálla­podásoknak a jelentőségét, amelyeket a két fél képvise­lői az előző nap írtak alá a gazdasági, tudományos és mű­szaki együttműködés bővíté­sére. Mindkét részről megelége­déssel fogadták, hogy a ké­szülő szovjet—amerikai egyez­mény az atomfegyverek két kategóriájának megsemmisíté­séről elősegítette a feszültség csökkentését a nemzetközi vi­szonyokban. Rizskov közölte: mind Moszkva, mind Űj-Delhi úgy vélik, hogy a béke és a biztonság ügye elválaszthatat­lan egymástól, de követel­mény az új nemzetközi gaz­dasági rend kialakítása is. A szovjet kormányfő el­mondta, hogy Radzsiv Gandhi­val tartott tárgyalásain szó volt az ázsiai helyzetről is. Az indiai miniszterelnök tá­jékoztatót adott azokról a lé­Megkezdődött a japán kommunisták kongresszusa A központi bizottság jelentése Szerdán reggel megkezdte munkáját a Japán Kommu­nista Párt XVIII. kongresszu­sa. A párt lAtamiban levő ok­tatási központjában ezer kül­dött és 26 ország pártjainak delegációi előtt Mijamoto Kendzsi, a JKP Központi Bi­zottságának elnöke üdvözölte a kongresszust és köszöntötte Noszaka Szanzót, a párt 95 éves tiszteletbeli elnökét. Az alapításának 65. évforduló­ját ünneplő JKP kongresszu­sán részt , vevő MSZMP-kül- döttséget, Szabó István, a Po­litikai Bizottság tagja, a TOT elnöke vezeti, kíséretében ván Györke József, a Központi Bi­zottság osztályvezető-helyette­se és Sudi Zoltán, a külügyi osztály munkatársa.' A 490 ezer tagot számláló JKP a tőkés világ egyik je­lentős kommunista pártja. A központi bizottság elnö­ke beszédének elején áttekin­tette a párt történetét, érté­kelte a nemzetközi kommu­nista mozgalom alakulását, majd ismertette a nemzetközi és a japán belpolitikai hely­zetből a JKP-ra háruló fel­adatokat. Mijamoto beszámolt arról, hogy a legutóbbi — 1985. évi — kongresszus óta a múlt évi parlamenti választá­sokon a JKP egymillió 266 ezer szavazattal többet kapott, mint korábban és az idén ta­vasszal megtartott helyhatósá­gi választásokon a párt 3824 mandátumot szerzett, az eddi­gi .legtöbbet fennállása óta. Az ötnapos kongresszus szerdán délután a központi bizottság jelentésének ismer­tetésével folytatódott. pésekről, amelyeket országa tesz a Sri Lanka-i nemzetisé­gi válság rendezésére. A kétoldalú gazdasági kap­csolatok kiszélesítésével kap­csolatban elmondta, hogy no­ha a sokoldalú együttműködés eredményeivel elégedettek, bőségesen vannak még kiak­názatlan területek, amelyeken a kooperáció új formáinak a fejlesztésével lehetne előreha­ladni. Egy kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy előkészítő_ tárgyalások folynak egy szov­jet atomerőmű eladásáról In­diának. Közölte továbbá, hogy a Szovjetunió javaslatot tett különböző gépjárművek — köztük Niva terepjárók — közös gyártására. Genscher prágai látogatása A kétoldalú,.rendszeresített politikai konzultációk kereté­ben szerda délután Prágába utazott Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügymi­niszter. Űtja egyben Helmut Kohl kancellár 1988. január 26—27. között tervezett hiva­talos csehszlovákiai látogatá­sának előkészítését is szolgál­ja. A miniszter prágai hivatali kollégájával, Bohuslav Chnou- pekkel áttekinti az általános kelet—nyugati viszopy alaku­lásának problémakörét és a helsinki biztonsági és együtt­működési folyamatba illeszke­dő bécsi utóértekezlet munká­ját. Ez utóbbival kapcsolatban különös figyelmet fordítanak annak szükségességére, hogy ott mielőbb kapjon tárgyalásig meghatalmazást- a hagyomá-' nyos katonai erőegyensúly kérdéseiről tervezett kelet— nyugati értekezlet. ÁLTALÁNOS SZTRÁJK Csaknem húszmillió dolgozó szüntette be a munkát és vo­nult az utcákra szerdán Olasz­ország egész területén, hogy a három nagy szakszervezeti szövetség (CGIL, CISL, UIL) felhívására tiltakozzon az olasz kormány jövő évre szóló költ­ségvetési terve ellen. Követel­ték továbbá a munkanélküli­ség enyhítését, az igazságosabb adózási rendszert, a szociális juttatások növelését, a vi­szonylag elmaradott déli or­szágrész felkarolását. Milánóban 50—70 ezer ember tüntetett, az ottani nagygyű­lésen Antonio #Pizzinato, a kommunista és szocialista be­folyás alatt álló - CGIL főtit­kára mondott, beszédet. Hatalmas tömeg tüntetett Torinóban a FIAT cég hazájá­ban, Nápolyban és környékén is több ezer ember csatlako­zott a sztrájkhoz. A főváros­ban mintegy tizenötezer em­ber vonult fel. mmíSAK ... MEGÁLLAPODÁS született a megbékélési folyamat konk­rét megvalósításáról a nica- raguai kormány és a polgári ellenzék képviselői közötti tárgyalásokon — jelentette ki újságírók előtt Carlos Nunez, a nicaraguai nemzetgyűlés el­nöke. A megállapodás a tár­sadalom demokratizálásával összefüggő kérdéseket, így a harci cselekmények beszünte­tését és a súlyos gazdasági válság felszámolását érinti. Az ellenzék javaslatot tett az alkotmány reformjára, ame­lyet a kormány alaposan ta­nulmányozni fog. IRAK kész arra, hogy olaj­kitermelési szintjét visszafog­ja, ha az OPEC miniszteri ta­nácskozása ugyanakkora kvó­tát állapít meg számára, mint háborús ellenfelének, Iránnak — jelentette ki a bagdadai kormány olajipari minisztere szaúdi látogatása befejezésekor adott nyilatkozatában. A bangladesi ellenzék az elnök lemondását követeli Hatalmi harc körvonalai ..Vérre menő” hatalmi harc körvonalai rajzolódtak ki Bangladesben — jelképesen is, a valóságban is. Hoszain Mo­hammed Ersad elnök a biz­tonsági erők tisztjei előtt be­szélve értésre adta, hogy „utol­só csepp véréig” szembeszáll a lemondásának követelésére szervezett ellenzéki mozga­lommal. Az ellenzéki tábor vi­szont fenntartja a tömegmeg­mozdulások lendületét: szom­batra és vasárnapra újabb ál­talános sztrájkot hirdetett meg. A három nagy szövetségbe tömörült ellenzéki pártok tör­vénytelennek tekintik Hoszain Mohammed Ersad rendszerét. Követelik az államfő távozá­sát a hatalomból, és azt, hogy semleges kormány felügyelete alatt írjanak ki új általános választásokat. Az elnök viszont azzal érvel, hogy mind önma­gát. mind kormányát demok­ratikus úton erősítették meg hatalmában á tavalyi válasz­tásokon — tehát nem hajlan­dó lemondani. Ersadnak öt és féléves országlása alatt most először kell szembenéznie az eddig politikai és személyi okok miatt megosztott huszonegy ellenzéki párt közös fellépésé­vel. Tanácskozik a LEMP KB Napirenden a reformtervezet A gazdasági reform ideoló­giai megalapozásáról, a terve­zett társadalmi és politikai re­formokról kezdett tanácskozást szerdán a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­sága. A központi bizottság tagjai a politikai bizottságnak arról a nagyszabású, a politikai in­tézményrendszer átalakítását is tartalmazó reform csomagjá­ról nyitnak vitát, amit — a ko­rábbi gyakorlattól eltérően — már egy héttel ezelőtt nyilvá­nosságra hoztak; vagyis azzal nem csak a párt vezető testü­leté, de az egész lengyel köz­vélemény jó előre megismer­kedhetett. Tegnap történ! Páfivezetik látogatásai Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ KB első titkára szerdán a főváros XVII. kerületébe látogatott. A kerületi pártbizottságon a kerület párt- és állami vezetői tájékoztatták a csaknem 75 ezer lakosú városrész politikai, társadalmi életéről, vállala­tainak tevékenységéről. A program következő állomása a Fürst Sándor Gimnázium volt. Hámori Csaba ezután megtekintet­te a kerület új létesítményeit, a családi és társadalmi ren­dezvények házát, valamint a nemrégiben átadott fedett uszo­dát A Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat Cinkotai úti telepe volt a látogatás újabb színhelye. Végeze­tül aktívaértekezletet tartott aktuális politikai kérdésekről. Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizott­ságának elnöke szerdán a főváros IX. kerületének életével is­merkedett. A kerületi pártbizottság székházában tájékoztat­ták a 83 ezer lakosú Ferencváros helyzetéről, céljairól, a he­lyi politikai munka tapasztalatairól. A KEB elnöke ezt köve­tően politikai kérdésekről beszélgetett a pártfegyelmi bizott­ság tagjaival, majd felkereste az Országos Élelmezés- és Táp­lálkozástudományi Intézetet. A következő állomás a két és fél ezer dolgozót foglalkoz­tató Budapesti Húsipari Vállalat volt. A program befejezése­ként Gyenes András a vállalati tevékenységhez kötődő tudo­mányos és fejlesztőintézetek vezetőivel folytatott eszmecseré*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom