Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-25 / 278. szám
6 1987. NOVEMBER 25., SZERDA Jogi tanácsok Házcssfárs öröklési illetéke • Az érvénytelen szerződés ® Jelzálogjog ® Tanulmányi szerződés • Baleseti járadék felemelése Leadta a kulcsot, bevonták a bélyegzőt A boltvezető gyors bukása A vádlott: Baltringcr Zoltán húszéves, büntetlen előéletű fiatalember, mindössze kilenc hónapig volt a Szentendrei Afész visegrádi 112-es élelmiszerboltjának a szerződéses üzletvezetője. Az igazán nem túlságosan hosszú idő alatt elsikkasztott 486 ezer forintot. A történtekkel összefüggésben közokiratot is hamisított, majd közveszélyes munkakerülő lett. Lássuk ezek után a történteket. Balesetet szenvedett Mikor jár kártérítés? Tíz nap rendeletéi ringer Zoltán naphosszat ott üldögélt, pénzt is kért kölcsön, de nem dolgozott ott, nem állt alkalmazásában. A tények, az igazságügyi könyvszakértői vizsgálat és a fiatalember vallomása egyértelműen bizonyítja, hogy bűntény történt. Az eseményekhez tartozik, hogy az áfész, amikor kiderült a sikkasztás, nyomban szigorította az ellenőrzést a saját portáján. Ám jó lett volna étt előbb megtenni. Idézzük fel ezzel kapcsolatban a vádlottak padjára került exboltvezető vallomását. Csodálkoztam a dolgon — Az alatt a két hét alatt, míg Törökországban voltam, járt a boltban az áfész-elnök és közölte a sógornőmmel, jó, hogy az előző, a hagyományos üzemeltetésből fennmaradt hiányomat, a 24 000 forintot befizettem, mert különben azonnal szerződést bontottak volna. Én csodálkoztam a dolgon, mert azt a pénzt sohasem fizettem be. Azután, amikor a vagyonmegállapító leltárnál hiány mutatkozott, leadtam a kulcsokat, bevonták a bélyegzőt és az árukat szétszortírozták más boltokba. A Szentendrei Városi Ügyészség vádolja Ealtringer Zoltánt jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével, közokirat-hamisítással és közveszélyes munkakerüléssel. A Szentendrei Városi Bíróság rövidesen napirendre tűzi az ügy tárgyalását. Gál Judit jövőbeni változást is, «melynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal lehet számolni. A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegű tartást pótló járadékot igényelhetnek, amely szükségleteiknek — a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve — a baleset előtti élet- színvonalon való kielégítését biztosítja. Járadék követelhető akkor is, ha a baleset következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy ha a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette. • A. I.-né dunakeszi olvasónk férjétől közös házuk felét örökölte. Ez után illeték megfizetésére kötelezték. A határozatot sérelmezi, mivel úgy tudja, hogy a feleség öröklése illetékmentes. Az új illetéktörvény jóval kedvezőbb szabályokat határozott meg a korábbiaknál azon örökösök számára, akik a vagyon megszerzésében az elhunyttal együtt közreműködtek. Például öröklési illetéket nem fizet a túlélő házastárs 500 000 forint ingatlanértékig, ha lakástulajdon, üdülő, hétvégi ház, zártkerti ingatlan haszonélvezetét, használatát örökli. Amennyiben a házastárs nem haszonélvezetet, hanem tulajdonjogot örököl, a lakás- tulajdon első ízbeni öröklése szintén illetékmentes, ha az ingatlant a házastársak közösen szerezték (építették). Olvasónkra ez a kedvező szabály csak akkor vonatkozik, ha a férje 1986. július 1- je után hunyt el. Amennyiben az örökhagyó ez időpontot megelőzően halt meg, a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni. • Egy nagykátai olvasónk két évvel ezelőtt eladta a tanyáiét. A Földhivatal azonban az adásvételt nem hagyta jóvá, mert a vevő már rendelkezett ingatlannal. A vételárat az eladó megkapta, de visszaszolgáltatni nem tudja, mert a vevő ismeretlen helyre távozott. Eladhatom-e újból a tanyámat, úgy, hogy a pénzt letétbe helyezem? — kérdezi. A szerződések tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A társadalom érdeke azonban megköveteli, hogy a szerződés ne legyen ellentétes a jogszabályokkal. Ha a felek mégis ilyen megállapodást kötnek, ügyletük érvénytelenné válik. Az érvénytelenség azt jelenti, hogy amíg az érvénytelenségi ok fennáll, a szerződést olyannak kell tekinteni, mintha azt meg sem kötötték volna. Egyik fél sem köteles tehát teljesíteni, ha pedig a felek valamelyike már teljesített anélkül, hogy erre köteles lett volna, a teljesítést visszakövetelheti. Az eredeti állapotot kell tehát visszaállítani, a felek kötelesek a másiknak kiadni mindazt, amihez az érvénytelen szerződés alapján jutottak. Olvasónk tehát újból eladhatja tanyáját, természetesen a már felvett vételárat vissza kell szolgáltatnia partnerének. Ha annak tartózkodási helye ismeretlen, megfelelő eljárás a letétbe helyezés. Előfordulhat azonban, hogy az eredeti állapot helyreállítása már nem lehetséges, például egy érvénytelen bérleti szerződés alapján eltöltött időt nem lehet visszapergetni. Ilyen esetekre mondja ki a törvény, ha a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet nem lehet visz- szaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és rendelkezik az ennek következtében esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás visszatérítéséről. • Telekvásárlásra adtam kölcsönt a gyermekemnek — írja egy délegyház! olvasónk. A megállapodásban kikötöttük, ha öt éven belül nem fizeti vissza tartozását, enyém lesz az ingatlan. A határidő lejárt, lányom nem fizet. A telket sem akarja átadni, azt mondja, az Ingatlannyilvántartásban a szerződésünknek nincs nyoma, így nem követelhetek semmit. A polgári jogi szerződések betartatását állami kényszereszközök is biztosítják, de a felek a szerződést más eszközökkel is megerősíthetik, azzal, hogy további biztosítékot adnak a másik fél számára. Ilyen lehet pl. az ingatlanra kikötött jelzálogjog. A jelzálogjogot szerződéssel csak pénzben meghatározott követelés biztosítására lehet alapítani. A felek megállapodása írásban kell hogy történjen, és ezenfelül azt az ingatlan- nyilvántartásba be kell jegyezni. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésnek olyannak kell lennie, hogy abból kitűnjön a követelés összege, és az ahhoz kapcsolódó járulékoknak és a költségeknek a mértéke. A jelzálogjoggal biztosított követelés csökkenése vagy megszűnése az ingatlannyilvántartásban lévő bejegyzés tartalmára tekintet nélkül, kihat a jelzálogjogra. Ha tehát az adós a tartozását megfizette, nem lehet a bejegyzés alapján a követelést újból érvényesíteni. Olvasónk leveléből kitűnik, hogy a bejegyzés hiányában jelzálogjog érvényesen nem jött létre. A telket tehát nem, de a kölcsön adott pénzt, és annak kamatait polgári peres úton visszakövetelheti gyermekétől. • B. F. budapesti tűzvédelmi elpadót szövetkezete szaktanfolyam elvégzésére kötelezte, mert a munkakörériek betöltéséhez azt szükségesnek tartotta. A felek tanulmányi szerződést kötöttek. Egy munkahelyi konfliktus miatt olvasónk azonban felmondott és most követelik tőle a le nem töltött időre folyósított támogatás visszafizetését. A munkáltató tanulmányi szerződést köthet mind az iskolai tanulmányokat folytató, mind az iskolarendszerű és a munkaköri képesítést nyújtó tanfolyamokon részt vevőkkel. Általános és középfokú oktatási intézményekben, valamint a felsőfokú tanintézetek esti és levelező tagozatán tanulókat tanulmányi kedvezmények illetik meg. Ilyen tanulmányi kedvezmények pl. munkaidő-kedvezmény, tanulmányi szabadság stb. A munkával nem töltött tanulmányi kedvezmények tartamára — ha a tanulmányokat 1987. január 1-je után kezdte meg a dolgozó — csak az általános iskolában tanulókat illeti meg az átlagkereset. Gimnáziumban, szakközépiskolában továbbtanulók, illetve szakmunkásvizsgára készülő dolgozóknak, valamint a felsőfokú oktatási intézményben tanulóknak csak akkor jár átlagkereset, ha a munkáltató őket az iskola elvégzésére, a vizsga letételére, vagy a felsőfokú végzettség megszerzésére kötelezte, illetve, ha vele tanulmányi szerződést kötött. A munkaköri képesítést nyújtó tanfolyami képzéssel esik egy tekintet alá, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzésére irányul. A dolgozót ez esetben is megilletik a kedvezmények. Ha a tanfolyamon való részvétel nem kötelező kijelölésen alapul, a kedvezmények a dolgozót csak akkor illetik meg, ha tanulmányi szerződést kötött. Nem köthető szerződés olyan kedvezmény biztosítására, amely a továbbtanulót a jogszabály alapján amúgy is megilleti. A ház elkészülte után, amikor a felek már belefáradtak az építkezésbe, és a nehézségek miatt támadt viták miatt a házasságuk is megromlott, döbbennek rá, hogy a kölcsönök törlesztése, valamint a kamatok terhe oly mértékben eladósították őket, hogy a jövőre vonatkozóan semmiféle kilátásuk nem marad a szép lakáshoz illő életvitel költségeinek fedezésére. Árverés helyett Ebben a helyzetben váláskor vagy válás után közös tulajdon természetbeni megosztása esetleg megoldhatatlan a telek méretei miatt. A magához váltásra egyiküknek sincs anyagi lehetősége: az árverést pedig kockázatosnak és esetlég ráfizetéssel történőnek ítélik. A felek elhatározásában így gyakran az is közrejátszik, hogy a nagy költséggel, magas színvonalon Mivel olvasónk a munkakörére előírt képesítést szerezte meg, a támogatás a jogszabály alapján őt megillette, a munkáltató jogellenesen követeli vissza a kedvézményeket. • Sz. L. dunavarsányi lakos foglalkozási balesetet szenvedett 7 éve. Munkáltatója járadékot állapított meg részére. Kérhetem-e a járadék felemelését? — kérdezi. A foglalkozási (régebbi nevén üzemi) balesetet szenvedett dolgozót oly módon kell kártalanítani, hogy anyagi hátrányt ne szenvedjén. Amennyibén a dolgozó a baleset következtében kevesebb jövedelemmel járó munkakört tud csak betölteni mint korábban, részére járadékot kell megállapítani. A járadék azonban nem örök időre szól, mert, ha a dolgozó egészségi állapotában, szakképzettségében, az általa betöltött munkakörben, vagy a hasonló munkakörben dolgozók munkabérében, illetőleg egyéb lényeges körülményében változás következik be, mind a károsult, mind pedig a munkáltató kérheti a járadék módosítását. Abban az esetben, ha a dolgozó jövedelme azért növekedett, mert a sérült újabb képzettséget szerzett, a nagyobb bevételt egy évig figyelmen kívül kell hagyni. Ha a járadékot fiatalkorú számára állapítják meg, a 18. életévének betöltésekor, illetőleg a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltével felül kell vizsgálni, hogyan alakult volna a sérülés bekövetkezése nélkül a jövedelme, és a járadékot ennek megfelelőén módosítani kell. A járadék felemelése akkor is igényelhető, ha a munkahelyen általános bérfejlesztést hajtottak végre a növekedés mértékének megfelelően. A járadék újbóli megállapítását a dolgozó csak az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig kezdeményezheti. Ezt követően már csak akkor jogosult a járadék felemelésére, ha a körülmények gondos mérlegelése után teljes biztonsággal megállapítható, hogy a dolgozó a sérülés előtti munkakörében tovább dolgozott volna. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 ára között Ingyenes Jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII., Blaha Lujza tér 9. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. kialakított házingatlanra vevőt — annak magas ára miatt — nem találnak. Ilyen és ehhez hasonló esetekben jön szóba az a megoldás, hogy a házingatlant alakítsák át két lakásból álló társasházzá és a közös tulajdont így szüntessék meg. Nyilvánvaló, hogy a szépen kivitelezett házingatlanban levő egy-egy társasházi lakásra könnyebben akad vevő. mint az egységes, egy tulajdont képező drága családi házra. Az élet azt mutatja, hogy a váló vagy elvált házastársaknak ez az elgondolása helyes, az egyébként közös tulajdonban álló családi ház sorsának ez a legoptimálisabb rendezésé. A társasházzá való átalakítás egyébként a felek közötti jogviszonyt rendezi, de ez nem jelenti azt, hogy bármelyik társasházi lakást a felek egyike vagy másika köteles Irány Törökország A fiatalember korábban is az említett — egyébként a központban lévő — boltban dolgozott, melyet az áfész szerződéses vállalkozónak meghirdetett. A pályázatot elnyerte, annak ellenére, hogy a hagyományos üzemeltetésnél 24 300 forint hiánya volt. Ilyen előzmények után Balt- ringer Zoltán, úgy látszik azt hitte, hogy szabadon dolgozhat a saját zsebére. A szerződésben foglaltak szerint nem készpénzes vásárlásait az áfész útján, annak számlája terhére bonyolította, s kötelezve volt az átvett, megelőlegezett áru értékét tizennégy napon belül kifizetni. Történetünk főszereplője nagyon egyszerű módját választotta a sikkasztásnak. Mindössze annyit tett, hogy a számlákat eltüntette — házkutatáskor a lakásán előkerültek — és nem mindent fizetett be a pénztárba. Amikor az áfész idén januárban elrendelte a léltározást, három napig dolgoztak rajta, míg felderítették a hiányt. A továbbiakban, már a rendőrségi vizsgálat során, arra is fény derült, hogy a fiatalember az utóbbi időben nagyon költekező volt. Értékes holmikat vásárolt, melyek nem voltak arányban a család Ha valakinek a munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a keresete (jövedelme) a korábbit —r neki fel nem róható okból — nem éri el. Balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetében járadékként az elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell megtéríteni. A járadék megállapításánál a balesetért felelős személy javára nem vehető figyelembe az a kereset (jövedelem), amelyet a sérült jelentős testi fogyatékossága éllenére, rendkívüli munkateljesítménnyel ér el. A balesetet szenvedett személy keresetveszteségét (jövedelemkiesését) általában a balesetet megelőző egy évben lenne értékesíteni. A közös tulajdonban levő házingatlan társasházzá válik, a benne lévő két vagy több lakást a felek egyike, illetőleg másika használhatja, abban éppen olyan jogokkal rendelkezik, mint bármilyen más társasházban élő öröklakás tulajdonosa. Teljes megosztás A lakást a másik fél hozzájárulása nélkül — a társas- háztörvény szabályai betartásával — elcserélheti, elajándékozhatja stb. Egymással szemben csak annyi kötelezettségük marad a feleknek, mint bármely más társasházban az öröklakás-tulajdonosoknak a többi tulajdonostárshoz. A társasházzá történő átalakítás tehát a házastársi közös vagyon teljes megosztását eredményezi, és a használat körében esetleg felvetődő vita a társasházakra vonatkozó előírások szerint a polgári törvénykönyv rendelkezésének megfelelően oldható meg. legális jövedelmivel, továbbá édesanyjával törökországi tu- ristaútra ment, s különböző összegű kölcsönöket is adott. Mindézt tette annak ellenére, hogy miután a leltárhiány kiderült és az áfész felbontotta a szerződést, nem kéréséit magának más munkahelyet. Ám erre ugyancsak sajátos módon derült fény. Amikor a rendőrségi kihallgatáskor megkérdezték, hogy hol dolgozik, a következő címet diktálta: Országos Műemléki Felügyelet, Budapest, Tanuló utca 23. A személyi igazolványában is ez szerepelt. Ám a továbbiakban, amikor állítólagos munkahelyén fel akarták hívni telefonon, kiderült, hogy a Tanuló utcában még a 23-as számú ház sem létezik. Az Országos Műemléki Felügyeletnél Pedig Balt- ringer Zoltán sohasem dolgozott. Mese a műemlékről Amikor emiatt felelősségre vonták, a levitézlett boltvezető újabb mesékkel állt elő. Azt mondta, hogy valójában Kisorosziban dolgozik egy maszek büféjében, és csak azért „költött” magának más munkahelyet, mert munkaadója elmulasztotta hivatalosan bejelenteni. De amikor a büfé tulajdonosát ez ügyben kihallgatták, kijelentette, hogy Báliéiért rendszeres kereset (.jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni. Ha az említett idő alatt a keresetben (jövedelemben) tartós jellegű változás állott be, csak a változás utáni kereset (jövedelem) átlagát lehet figyelembe venni. Ha a balesetet szenvedett személy munkabére a balesetkor rendszeres jellegű és határozott összegű volt, ezt kell a keresetveszteség megállapításánál figyelembe venni. Ha a keresetveszteség (jövedelemkiesés) nem állapítható meg, annak meghatározásánál az azonos vagy hasonló munkát végző személyek átlagos havi keresete az irányadó. A keresetveszteség (jövedelemkiesés) megállapításánál figyelembe kell venni azt a Veszélyes anyagok. A Minisztertanács 55/1987. (X. 30.) sz. rendelete megtiltja az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről való behozatalát. A jogszabály megszegőit 10 000,— Ft-ig terjedő bírsággal lehet sújtani. Földadó. A pénzügyminiszter 54/1987. (X. 30.) PM sz. rendelete a földadóról, a mezőgazdasági nagyüzemek keresetszabályozásáról és a vállalati együttműködési alapról szól. Illeték. Módosította a pénzügyminiszter a 9/1986. (IV. 11.) PM rendeletet. Az 1987. november 1-jén hatályba lépő változás következtében az illeték mértéke a vámáru vámkiszabás alapjául szolgáló érték forintösszegének 5%-a, de legalább 100,— Ft. Vámjog. Az 56/1987. (X. 30.) PM—KKM rendelet módosította a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárásról szóló rendeletet. Áruvásárlási kölcsön. Az 57/ 1987. (X. 30.) PM—BKM rendelet alapján az áruvásárlási kölcsön után az adósnak évi 12% kamatot kell fizetnie. Kamat. A 2/1987. (X. 30.) MNB sz. rendelkezés módosította a belföldi magánszemélyek által igénybe vehető egyes kölcsönök kamatfeltételeiről szóló jogszabályt. Az 1987. november 2-tól hatályos változtatás alapján a kamatláb — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — az évi 15%-ot nem haladhatja meg. Hitelpolitikai irányelvek. A Magyar Nemzeti Bank elnöke módosította a hitelpolitikai irányelvek végrehajtásáról szóló 3/1986. (XII. 28.) MNB sz. rendelkezést. A fenti jogszabályokat a Magyar Közlöny 1987. évi 50. száma tartalmazza. A foglalkozási balesetek kivizsgálásáról, bejelentéséről és nyilvántartásáról a 3/1987. (XI. 4.) ME sz. rendelet ad előírásokat. Módosította a 4/1987. (XI. 4.) ME rendelet a postai díjszabást. Eladási ár. A 14/1987. (XI. 4.) ÁH rendelkezés a termelőeszköz kereskedelmi tevékenység keretében érvényesített induló eladási árakat határozza meg. Az ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi területet kibővítetté a 9/1987. (XI. 4.) OKTH rendelkezés. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 51-es számában találhatók meg. Válás után Családi házból társasház Gyakran fordul elő, hogy a házastársak nagyon szép tervekkel, de anyagi helyzetükkel összhangban nem álló házingatlan építkezésébe kezdenek. Ehhez minden létező hitelformát igénybe vesznek, és így épül a családi ház.
