Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-24 / 277. szám

XXIX. ÉVFOLYAM, 273. SZÄM 1987. NOVEMBER 24., KEDD Nem elszakadni akarnak A gondokkal szembe kell nézni J! Vecsésen a tanácsháza dísztermében került sor az % 1987. év utolsó tanácsülésére. De aki azt gondolná, £ csupa kellemes dologról tárgyalhattak, az téved. A 45 í tagú testület 33 résztvevője a mindennapok egyre nehe- £ zedö gondjaival találta magát szemben. Már elöljáró­éi ban érdemes azonban az egyik témát külön kiemelni, f annyira a fókuszba kívánkozik a község jövőjét ille- $ tőén. % A tanácstörvény 15. paragrafusa h. pontjában fog- ^ laltak lehetőségével élve Vecsés Tanácsa kéréssel £ fordult a Pest Megyei Tanácshoz, hogy vegye Vecsés £ nagyközséget közvetlen megyei irányítás alá. A kérést £ azzal támasztották alá, hogy Vecsés az agglomeráció­éi ban is Pest megye legnépesebb, mintegy 24 ezer lei­éi két számláló nagyközsége. Ez még országosan is egye- í dülálló. A földmunka sokba kerül mm Kissé monoton lehet a munka órákon át egyedül a traktor fülkéjében, de Ijódi Lászlónak már az jár a fejében, hogy Csévharaszlra, a „gépállomás” fele menet, még egy forduló csemetét is magával kell vinnie pótkocsiban. A következő na­pon pedig más munka várja máshol Csányi János tanácselnök írásos, de szóban is vázolt előterjesztése egyetértő he­lyesléssel taalálkozott. Az idén elért eredményekről, de az 1988-as évben tervezett fontossági sorrendben rang­sorolt célkitűzésekről is hal­lott a testület. A Pest Megyei Tanács szervezési és jogi osz­tályának képviseletében meg­jelent Lucái Zsuzsanna a tanácsülés munkájában igen aktívan vett részt, miután tájékozódott Vecsés jelenlegi helyzetéről s jövőbeni elkép­zeléseiről. Hozzászólásaival elemezte a „szimpatikus ké­rést”. alátámasztva a ténnyel, miszerint az agglomerációs községek közül Budapestre Vecsésről a legnagyobb a la­kossági áramlás. így mérlegelt a Pest Megyei Tanács és ezt decemberi ülésén tárgyalja majd — jelentette ki Lucái Zsuzsanna. Ide kívánkozik Csányi Já­nos kiegészítője, amikor is el­mondotta, hogy kedvező dön­tés esetén Monortól mint körzetközponttól a közvetlen irányítás ugyan átkerül Pest megyéhez, de a körzetköz­ponttól nem. szakad el Vecsés. így az igazságszolgáltatás: bí­róság, ügyészség, rendőrség, a földhivatal, telekkönyvi hi­vatal, a köjál, de a tűzoltóság révén is még kötődik Vecsés Monorhoz. Egyéb bizonyíték a fenn­maradó kapcsolatokra, hogy a körzetközponttal létrehozták a közös tanácsi gazdálkodási alapot. Ebből már S milliót Vecsés igénybe is vett. Más nyomós ok, az úttörőtábort Mielőtt a békéről beszélnék, szeretnék néhány gondolatot leírni a közelmúlt történel­méről. A nagy októberi szocialista forradalom megteremtette a proletariátus diktatúráját, és a szovjetek szocialista köztár­saságának új típusú államfor­máját. Létrehozta a kommu­nizmus gazdasági és társadal­mi felételeit. Hogy a proletárforradalom fent maradhasson, a belső el­lenforradalmi erők mellett meg kellett küzdeni a külső erőkkel is. A második világháború után bővült a szocialista országok száma. Két részre szakadt a világ, a szocialista és a kapi­együttesen tartják fenn. Ez így a jövőben is perspektíva. Viszont hangsúlyozta, hogy Monorról helybe kerülnek át például a gyámügyi és a rendszerint első fokon befe­jezhető ügyintézések. így csökken az ügyfél utaztatása. A pénzügyi ellenőrzést viszont a Pest Megyei Tanács végzi. Ide kívánkozik a fontos pénzügyi információ, amely némiképp árnyékot vet a bi­zakodó hangulatra. A fejlesz­tési kiadásoknak az előirány­zotthoz kepést 35 százalékkal történő csökkentése 5 évre 125 milliót jelent. Lássuk a valódi képet a számok tük­rében: 1980-ban a tervezett 16 és fél millió helyett 10 és fél millió jut. Az 1989-ben 23 joilüós ráfordítás és az 1990- es év emelkedő, már 31 és fél' milliós összfege is zsugoro­dik. Mégpedig : 1990-ben csu­pán 11 milliót lehet fejlesz­tésre költeni. Ezen tényeket tudomásul véve kell gazdál­kodjon Vecsés. Mégis készek jól sáfárkod­ni, hiszen pozitív eredménye­ket is sorolhattak az 1987-es évben: ilyenek a tanácsi szer­vezésben épült ezer 731 folyó­méter járda. Szilárd burkola­tot kapott: a Somogyi-Bacsó, a 4-es főúttól az iskola, a Szép, a Zrínyi és a -Toldi F. utca. A nagy jelentőségű 500 köbméteres víztározó és nyo­másfokozó gépház elkészült. Villanyhálózat-fejlesztés tör­tént és folytatódik a Fürst Sándor, a Táncsics Mihály, a Bem. a Jókai Mór, az Iskola utcában, az Arany János út­tal ista országok táborára. A két tábor között kialakult az úgynevezett hidegháború. Gazdaságilag igyekezték el­szigetelni a szooialista orszá­gokat. Háborús hisztériát szítottak az imperialista nagyhatalmak, a Varsói Szerződés tagálla­maival szemben, s ennek kö­vetkezményeként nemzetközi feszültség alakult ki. Mit jelent számomra a bé­ke? A béke olyan állapotot je­löl, amikor államok, népek között nincs háború. Valószí­nű ahány gyerek, annyikép­pen megfogalmazott a válasz. Egyben azonban mégis közös: egy olyan világ, melyben mindenki nyugodtan tanulhat, ca környékén. Jelentős tény, hogy az OTP-lakótelepnél a BKV 93-as autóbuszjárata megáll. A tanácsülés második napi­rendi pontként az egészség- ügyi ellátás helyzetéről dr. Végh Katalin ügyvezető orvos számolt be. Ugyancsak az egészségügyet érintőn dr. Csernus J. Alán Monor köz­ponti szakorvosi rendelőinté­zetének igazgató főorvosa és dr. Szakáig Vince. Vecsés központi szakrendelőjének ve­zető főorvosa tájékoztatta a tanácstestületet. Vecsésen az egészségügy már klasszikus téma, és igen temperamentu­mos hozzászólásokra ösztö­nözte a jelenlévőket. Az egészségügyi beszámoló igen aprólékos volt, a tanácstagok mégsem voltak elégedettek. Furcsa ellentét feszült egyes kérdésekben. Egymást inspirálva szóltak a témához. Köztük életrevaló, időszerű — már nem először hallott és követelt — kérés hangzott el a vecsési központi rendelővel kapcsolatban Tóth János ta­nácstagtól. Köztudott, hogy 1988. január 1-jén Vecsés nagyközség irányítása alá Mo­norról visszakerül a vecsési központi rendelő. Hangulati kérdést is jelent. A gyógy­szerellátást — különös figye­lemmel az alapvető gyógysze­rekre — szervezzék meg a rendelőintézetben. Jó volt tapasztalni azt az aktivitást, ahogyan- minden nehéznek ígérkező kérdésben a kiutat keresve érveltek, vi­tatkoztak a választók érde­keinek most már egyre ava- tottab képviselői. A kör nem zárult be. Mint hangoztatják, a jövőt illetően várják a ja­vaslatok diktálta fejleménye­ket. Ki-ki a maga posztján megteheti a rá bízott, tőle el­várt intézkedést, amely — s ez sem mellékes szempont — közvéleményformáló. Végül is a hétköznapi gondokat s a jövő igényét számba véve mégis ünnepélyes hangulatot árasztott az 1987-es esztendő utolsó vecsési tanácsülése. dolgozhat, nem kell rettegnie a háború borzalmaitól. Ügy gondolom, a. jelenkor európai emberének elsősorban az atomháború veszélyeitől kell tartania. A csernobili katasztrófa fi­gyelmeztetést adott arra vo­natkozóan, hogy ezer kilomé­ter távolságból is az atomsu­gárzás milyen veszélyeket rejt magában. Véleményem szerint: ne­künk gyerekeknek, jogunk van a békéhez. A mostani felnőtt korosztály feladata, hogy a békés együttélés feltételeit megteremtse, mert évek múl­va csak úgy leszünk képesek arra, hogy nekik békés öreg­kort biztosítsunk. Jól tudjuk, a béke megteremtése elősor- ban a két nagyhatalom veze­tő politikusain múlik, erre vo­natkozóan mi gyerekek taná­csot adni nem tudunk. Az azonban biztos, hogy kölcsönös engedményeket kell tenni mindkét félnek. Azt hi­szem, az általános és teljes leszerelés utópisztikus elkép­zelés lenne a mai helyzetben. Nézetem szerint ahhoz, hogy Ha mostanság valaki a ha­tárban jár Mende és Gyömrő között, szinte éjjel-nappali, nagyon serény munkára, ál­landó gépzajra lehet figyel­mes. A Nefag monori erdé­szeti üzemének mendei fais­kolájában még szombatra és vasárnapra is jut munka bő­ven embernek s gépnek egyaránt. Legutóbb ottjártunkkor egy traktorost, a péteri illetőségű Lódi Lászlót sikerült munka közben megfigyelni, majd egy­két percre elbeszélgetni vele. Ugyanis meglepődött, hogy miért éppen őt fotózzák, hát leállította a traktort. S ha már kiszállt a volán mögül, hogy megkérdezze, mi érde­kel bennünket, kapásból el­lenőrizte, nem szabadult-e el valami a vontatmány és a traktor csatlakozásánál. Közben elmondta, hogy ő éppen azon a mintegy három- holdnyi földön végzi tárcsával a magágy előkészítését, ami­A munkagépet menet közben nem pusztán rutinból kell és lehet ellenőrizni, hiszen ha minden rendben megy, akkor keres a teljesítménybérben dolgozó traktoros. (A szerző felvételei) a béke tartható legyen, erő- egyensúlynak kell lennie, azonban az atomtámaszponto­kat kölcsönösen csökkenteni kellene. Az utóbbi időben a Szov­jetunió igen sok javaslatot tett" a fegyverkezési hajsza megfékezésére, de az Ameri­kai Egyesült Államok valami­lyen ürüggyel azt mindig visszautasította. A jelenlegi nehézségek ellenére is azt gondolom, hogy sikerül a bé­két megőrizni, és tehetségünk­nek, szorgalmunknak megfele­lően felnőtté válhatunk. Mit szeretnék tenni a jövő­ben a békéért? Állandó isme­retfejlesztéssel igyekszem gya­rapítani tudásomat. Ha elérkezik a sorkatonai szolgálat, tudásomnak megfe­lelően elvégzem a rám bízott feladatokat. Ezzel elősegítem a béke ügyének megvalósítá­sát. Tanulmányaim elvégzése után, munkahelyemre kerülve, beosztásomnak megfelelő szin­ten, lelkiismeretes munkával járulok hozzá a békés egy­más mellett élés feltételének megteremtéséhez. Szeretném szüleim és az idő­sebb korosztály által a béke üevében folytatott harcot to­vább Vinni és megvalósítani. Búzás Viktor 7/a oszt. 1. sz. általános iskola, Monor nek a meliorációját az idén fejezték be. Az új földbe te­hát hamarosan belekerül az első vetemény, hogy néhány hónap múlva kis palántákat lengessen a szél milliószámra. Mert ugye a nagy földmun­ka nagy költséggel jár, s úgy jó, ha minél hamarább visz- szatérül a befektetett pénz. Hát igyekeznek is kihozni az erdőgazdasági dolgozók az új földből, az új veteményből a hasznot. Mert a fában sze­gény hazának kifogyhatatlan a csemeteigénye. Aszódi László Antal Volt egyszer egy kézilabda­osztályozó Békéscsabán. No nem olyan régen, alig több, mint egy hete. Olvashattunk róla a Pest Megyei Hírlap sportrovatában, s a Monori Hírlapban is. Úgy érzem, a siker méltatása igazán tiszte­letre méltó volt, nem túlzott, de nem is becsülte alá az el­ért eredményt. Valóban szép és tiszteletet parancsoló a fel­jutás. A gyömrői férficsapat most nagyon erős. Fő ereje a zárt, biztonságos védekezés. Szinte áttörhetetlen fal állja útját az ellenfelek támadásai­nak. Négy mérkőzésen össze­sen 67 gólt kaptak, átlagban 16,7 gól, s aki kézilabdázott, az tudja, milyen jól kell vé­dekezni ahhoz, hogy csupán ennyi találatot érjenek el az ellenfelek. Pedig a Mátészalka például az NB II egyik leg- gólerősebb csapata volt az el­múlt évben. Ha pedig ezt a falat sikerült áttörni, ott állt a kapuban Szabó István, aki­nek nem volt gyenge mérkő­zése. A támadások mérkőzésen­ként átlagosan 22,5 gólt hoz­tak. Nem azért elsősorban, mert nem dolgozták ki a helyzeteket, hiszen a 17-17-re végződött Gyömrő—Nyíregy­háza TK találkozón nem ke­vesebb, mint tizenöt tiszta helyzet maradt ki, Pásztó el­len az első nyolc abszolút helyzetből csupán egyszer ta­láltak be, s még Mátészalka ellen is kimaradtak „zsinór­ban” biztosabbnál biztosabb gólszerzési alkalmak, köztük három hétméteres is. A hibá- zás elsősorban az idegesség rovására volt írható, hiszen a fiúk, még a legrutinosabbak is, sokszor elfehéredett arccal léptek pályára. Igazi támadó­tudományukat a Telefongyár ellen mutatták meg, amikor bizony az egyébként igazán gyors, technikás ellenfél sok­szor kereste a labdát, mind­hiába. Két-három gondolattal a gyömrőiek mindig előbb jártak. Megérdemli valameny- nyi játékos, hogy felsoroljuk nevüket, nevük mellett a lőtt gólok számát: Fityka T. (ka­pus), Szabó István (kapus. 2 gól!), Pádár Zs. (5), Szécsi L. Gycmrőn Fogadóórák Kovács Györgyné, Gyömrő nagyközség megyei tanácstag­ja 1987. december 3-án, csü­törtökön délután fél 4-től öt óráig fogadóórákat tart Gyom­ron, a tanácsháza elnöki szo­bájában. Kéri a választópolgárokat, hogy közösségi ügyeikkel, egyéni problémáikkal keres­sék őt fel ebben az időben. Üllőn Véradás A Vöröskereszt Monor vá­rosi jogú vezetősége és az ül­lői szervezet önkéntes térítés­mentes véradónapot szervez december 3-án, csütörtökön, 8-tól 15 óráig az üllői műve­lődési házban. Kérik a 18 éven felülieket, hogy minél többen jelenjenek meg a véradáson. Maglódon Csereberebörze December 5-én. szombaton 10 óráig a maglódl Petőfi Sán­dor Művelődési Házban csere- bere-játékbörzét rendeznek. Jelentkezni az általános isko­lában, az osztályfőnököknél lőhet vagy a helyszínen. Min­denkit szeretettel vár a műve­lődési ház vezetősége. (8), Baranyai P. (2), Horváth L. (14), Szél Sz. (7), Barabás M. (1), Szabó Imre (5), Ta­vasz B. (29), Nagy J. (j5), Érsek T. (2), Szellő J. A neheze persze most jön. Az NB Ill-ban sokkal több kell, mint a megyei I. osz­tályban. Több kell anyagiak­ban is, játéktudásban is. A játékosállomány nem sok ki­egészítésre szorul, ha a keret minden tagja komolyan veszi a mérkőzéseket és a felké- ' szülést. Egy-két új igazolás­ra azonban így is szükség lesz. Az elképzelések megvan­nak, amikről azonban kár lenne egyelőre szólni, hisz ki­forratlanok az állapotok. De­cember 15-ig sok minden el­dől. Amiről végezetül és talán elsősorban kellett volna ír­nom, az a gyömrői szurkoló- gárda! Azért lehetünk bizto­sak a jövőben, mert'1 ilyen szurkolóink vannak. Novem­ber 13-án, dé főként 14-én és 15-én zengett, zúgott a „Haj­rá, Gyömrő!”. Még Sülysápról is érkeztek szurkolók. Az ot­tani Szabadidő SE autóbusza két tucat lelkes ottani sport­barátot hozott Békéscsabára, a Telefongyár elleni utolsó mérkőzésre. Ellenfeleink bi­zony nem számítottak ilyen hangorkánra 200 kilométerrel odébb az otthontól. Játéko­saim levonulóban a pályáról csak ezt hajtogatták, köszön­jük, köszönjük! En sem tu­dok mást mondani. Nevükben ismét és még egyszer: köszön­jük! Gulyás I,ászló, a Gyömrői SE kézilabda-csapatának szakvezetője Mindazoknak akik szeretett test­vérem sógornőnk Pázsiti Imréné Réti Margit temetésén. Monoron részt vettek, sírjára virágot he­lyeztek vagy bármilyen módon együttérzésüknek 'adtak kifejezést, ezúton mondunk hálás köszönetét Réti Károly és neje. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a kedves ismerősök­nek. barátoknak, volt tanítványok­nak. akik férjemet Rendek Sándort Monoron utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyez­tek és mély fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek. Gyászoló család. Monori apróhirdetések Megnyílt Gyömrőn. Steinmetz kapitány utca 28. alatt (köz­pontban) lakásfelsze­relés és ajándékbolt. Nyitva keddtől—szom­batig 9-től 12-ig. 15-től 18 óráig. Várjuk ked­ves vásárlóinkat, sza­bó Gyula, Eladó új állapotban lévő. piros műbőr ét­kező ülőgarnitúra Érdeklődni: . Monor H. Kovács J. u. 44. 2200 Telefon- 474 HIRDESSEN A MONORI HÍRLAPBAN! Vízügyi Építő Válla­lat vecsési üzeme fel­vételre keres főraktá­rost (középfokú rak­tárgazdálkodást tan­folyam. gyakorlat szükséges), villanysze­relő művezetőt, tech­nológust, lakatost, he­gesztőt. villanyszere­lőt Jelentkezni lehet: Vecsés Dózsa Gvörgv u. 82. Telefon: 343-780 vagy Vecsés 60. ■(ISSN 0133—2651 (Monori HIriap) Fekete Gizella Gyerekek a békéről Nekünk jogunk van az élethez Az MSZBT monori koordinációs bizottsága a NOSZF 70. évfordulója tiszteletére — mint arról hírt adtunk — vetélkedőt hirdetett az úttnrőkorosztály számára Tudjunk többet barátainkról címmel. Ehhez szorosan kap­csolódóan olyan képzőművészeti és irodalmi alkotások elkészítésére is lösztönözték a résztvevőket, amelynek alaptémája az, hogy miképpen gondolkodnak a gyere­kek a békéről. Az értékelő zsűri javaslata alapján mi is válogattunk a legjobban sikerült versek és prózák között, amelyekből néhányat — mint alább is — idő­szaki rovatunkban olvasóink figyelmébe és szeretetébe ajánlunk. Osztályozó az edző szemével Köszönjük a szurkolóknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom