Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-23 / 276. szám
Viiágpadok a Steinhoff cégnek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ■*■«1. f -.u. -'r..-' ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------X XXI. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1987. NOVEMBER 23., HÉTFŐ ■ '"■■■ '■ ' 1 1.................... 1 ' ......... " ■" ........................................... I skolai helyzetkép Főleg a régi vezetők pályáztak A népes diáksereg már rég tűi van az iskolakezdés megrázkódtatásán, és figyelme egyre inkább a téli szünet felé kalandozik. De valójában milyen is az 1987—88-as tanév városunkban és környékén? Az oktatási reform szele elérte már az iskolákat. Valamennyi intézmény szeptember végére elkészítette saját működési szabályzatát, amely a központilag megszabott normák figyelembevételével tág lehetőséget ad a helyi sajátosságok beépítésére, alkalmazására. A tantervi korrekciók megtörténtek, és az általános iskola mind a nyolc évfolyamé új vezérfonalat kapott. Már a tantárgyankénti változtatások is megkezdődtek, így például megnyíltak az olvasástanítás új lehetőségei. Érdemes egy pillantást vetnünk a statisztikai adatokra, hogy képet kapjunk a demográfiai hullám jelenlegi állapotáról. Cegléden az általános iskolákban jelenlep 4857 diák tanul. Az első osztályosok száma valamelyest csökkenj;, ők 484-en vannak. A csúcs a hetedik osztályosoknál jelentkezik. Az ő korosztályuk 770 főt számlál. , A nyolcadikosok 601-en készülődnek általános iskolai tanulmányaik befejezésére. A napközis diákok száma megközelíti a kétezret. Ez egyben azt jelenti, hogy minden jogos igényt kielégítenek-. (A diákétkeztetést szolgáló háromezer adagos konyha nagy segítség, ám változatlan gond, hogy a legtöbb helyen — megfelelő ebédlők híján — nem tudják a kosztosok kulturált körülmények között elfogyasztani, amit feltálalnak.) A városban és a vonzáskörzetéhez tartozó településeken összesen 11291 általános iskolás birkózik a tananyaggal. De mi a helyzet az óvodákban? A városbeliek 1405 apróságot fogadnak falaik közé, s ez 97,6 százalékos helykihasználást mutat. Összesen 116 óvónő foglalkozik velük, minden státusban levő szakképzett, legfeljebb a távollevőket helyettesitők képesítés nélküliek. A körzetben nagyobb az óvodák zsúfoltsága. A falvakban ösz- szesen 2030 óvodást tartanak számon, ám hivatalosan csak 1848 a befogadóképesség. Ez majdnem 110 százalékos kihasználtságot jelent. Újabban az óvodákban, általános és középiskolákban pályázat útján kell betölteni az állásokat, s így van ez az intézményvezetők esetében is. A városi tanács művelődési osztálya kellő időben megbeszélést tartott a pályázókkal, a szakmai véleményezés is alapos volt. Mindenki magvas vezetői programot fogalmazott meg. Zömében a régi vezetők pályáztak, és nevelőtestületi titkos szavazással dőlt el a kérdés. A felügyeleti szervek véleménye szerint rendkívül hosszú a pályázatok átfutási ideje, és ez nehézkessé teszi az egyébként jó elvek gyors érvényesülését. Ebben az iskolaévben kedvező váltózások mentek végbe a körzet némely településén, Abonyban, Tápiószőlősön és Újszilváson elkészült az új iskola, önállósult és saját épületet kapott Albertirsán a zeneiskola. Egyébiránt sok helyen még mindig rendkívül magas az egy tanterembe zsúfolt tanulók száma, vannak olyan osztályok, ahol 38-am préselődnek a padokban. Az alapvető oktatási eszközök mindenhol rendelkezésre állnak. Ezek egy részét központi keretből szerzik be a többit az intézmények költségvetéséből. Sajnos, mindennek az ára megy föl. A tornaszertárak felszereltsége többnyire hiányos. Az iskolai könyvtárak ellátottsága ma még jó, de egyre kevesebb kötetre elegendő a pénz. T. T. Ebben az esztendőbeh a nyugatnémet Steinhoff cég is a Ceglédi Stylus Faipari Kisszövetkezet megrendelői közé tartozik: rusztikus virágpadok készülnek a műhelyekben — nyolcmillió forint értékben. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Moziműsor A ceglédi Szabadság filmszínház kamaratermében: November 23-fól 25-ig: Szexmisszió, 26-tól 29-ig: A csegemi bűneset. A nagyteremben: November 23-tól 24-ig: A szél harcosai, 23-tól 25-ig: Egy maréknyi dollárért, 26-tól 29-ig: Férfiak. 27-től 28-ig: A nyolcadik utas a halál (éjszakai előadás); 27-től 29-ig: Silverado. Nemzetközi Eskolakupa Nemrég Cegléden rendezték meg a Nemzetközi IskolaÁupa kerékpárosversenyének körzeti döntőjét. Eredmények: Csapatban: X. Gyulai G-aál Iparkodó ipar Ha nincs gép, nő a lemaradás Dr. Bognár Sándor miniszterhelyettes Cegléden megtartott tájékoztatójából kiderült, hogy 10 hónap tapasztalatai alapján idén a hazai ipar ít „mm 'o alakúinak: a kívánt növekedés 2 százalék, a tény 3,3 százalék. A dollár- elszámolású export 15 százalékkal nőtt. Üdvös lenne, ha ehhez a változáshoz a feldolgozó ipar sokkal nagyobb mértékben járulna hozzá, de erre nem sok remény van. A jövő évi célkitűzések a gazdasági egyensúly és a szerkezetkorszerűsítés meggyorsítása köré csoportosulnak. Meg kell fékezni az adósságállomány növekedését, bővíteni kell a kivitelt, a behozatalt pedig csökkenteni (habár a rubelelszámolású importban némi emelkedés elképzelhető). Az ipartól elvárt növekedés 1 százalék, úgy, hogy a feldolgozó iparnak a tőkés exportban való részesedése megnő. Új gondolatnak számít, hogy egyértelműen meg kell szüntetni a veszteséges tevékenységeket és a fizetésképtelen vállalatokat. Az eddigi számítások szerint 1988-ban jelentősen bővülni fog a veszteséges és pénzügyi hiánynyal küszködő vállalatok köre. A rubelelszámolású export területén is évek óta szigorodnak a játékszabályok. A szovjet orientáció nyomát magán viselő iparnak szembe kell néznie azzal, hogy a kereslet apadásával termékeinek egy részét más piacokon kényszerül eladni. Csakhogy ezeknek a termékeknek az adottságait is a szovjet piac szerint alakították ki, semmi garancia arra, hogy más területen ugyanaz az áru elkel. A terv a jövő évre 6,5 milliárd rubelben határozza meg az export, fölső' határát, s ez 350 millióval kevesebb, mint amennyiről a hosszú lejáratú egyezményekben szó van. Az eltérés a gépipart sújtja, / aztán helyenként gond lesz a kapacitások kihasználásával. Lényeges feladatai vannak az iparnak a belföldi áruhiány elkerülésében. De mivel ezzel párhuzamosan az import csökkenése is jelentkezni fog, ezért néhány hazai vállalatra — főleg a könnyűiparban — többletmunka hárul. Általános nézet, hogy behozni a szocialista piacról, eladni a konvertibilis piacon kell. Megvan ugyan az elképzelés a szénbányászatban és a kohászatban szükségessé vált szerkezetváltásokra, ám az ágazathoz tartozó cégek igen rossz pozícióba kerültek, a módosítás folyamata valószínűleg lelassul. A gépiparban az alacsony források miatt csökkenni fog a fejlesztések üteme, a tőkés piacon előállított gépek beszerzési lehetőségének szűkülése az ország műszaki elmaradását fokozza. V. S. iskola (Abony), 2. Mészáros Lőrinc iskola (Cegléd), 3. Budai úti iskola (Cegléd). Egyéniben a lányoknál: 1. Szűcs Éva (Törtei), 2. Miklós Csilla (Abony, Gyulai isk.), 3. Németh Andrea (Cegléd, Táncsics isk,). A fiúknál: 1. Dávid Attila (Abony, Gyulai isk.), 2. Barna Józse (Abony, Gyulai isk.), 3. Gombár Zsolt (Cegléd, Mészáros isk.). Ök képviselik a ceglédi körzetet a megyei döntőn. A Ceglédi Vasutas Sport- egyesülete szabadidős torna- tanfolyamot indított azoknak a gyerekeknek, fiataloknak a részére, akik élni kívánnak a nem versenyszerű sportolás lehetőségével. A foglalkozásokat hetente hétfőn és szerdán 16- tól 17.30-ig tartják az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola tornatermében. Olyan lett, mint a vármegyeháza Az udvari rész tatarozása után a városháza külseje is megszépül Cegléden. A mértéktartó színezésű homlokzat bejárati részéről már lebontották az állványokat a kivitelezők. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Cegléd a hazai lapokban A Képes 7 szeptember 26-ai számában olvastuk Felkai Márta A mozi nem ismer (város) határokat című írását, melyben a budapesti és Pest megyei kertmozik helyzetét elemzi. Többek között megemlíti, hogy jövőre megnyílik a megye hetedik autósmozija Cegléden. A Szolnok Megyei Néplap október 1-jei számában jelent meg az Új utakat keres a Szövtaxi című írás, melyben egyebek között arról olvastunk, hogy a sokoldalú tevékenységgel foglalkozó Szövtaxi Cegléden létrehozott egy olyan részleget, ahol a gépjárművekhez használatos tömítéseket készítik, illetve foglalkoznak ma már a háztartási tüzelőolaj és a PB-gázpalackok házhoz szállításával is. Az Új Tükör október 11-ei számában jelent meg Rab László—C. Varga Sándor Napszámosok voltunk című írása arról, hogy a nyáron mit tapasztaltak néhány ceglédi gazdánál mint amatőr napszámosok. Az Ország-Világ október 14-ei számában tette közzé Az automatika új szemléletre tanít című képes riportot, mely bemutatja az MMG Automatika Művek munkáját, ahol egyebek között a MÁV Szeged —Cegléd vonalszakaszán elhelyezett mikroszámítógépes elektronikus vezérlőberendezések is készülnek. A Szabad Föld október 6-ai számában láttuk Geleta Pál Aszokhordók Ceglédről című fotósorozatát. A Heti Világgazdaság október 17-én megjelent számának Portré rovatában bemutatja Juhász Mihályt, a Papíripari Vállalat állami díjas vezér- igazgatóját, az Országgyűlés ipari bizottságának közelmúltban megválasztott elnökét, aki 1931. szeptember 11-én Cegléden született. .. A háború alatt a tehetséges gyermekeknek juttatott ösztöndíjjal a ceglédi Kossuth Gimnáziumban tanult, majd 1946-ban megkapta szülővárosának fel- szabadítási ösztöndíját is, később népi kollégista. 1949-ben kitüntetéssel érettségizett...” A Magyar Nemzet október 19-ei számában jelent meg az Ahol a munkáért nem jár dicséret című riport Csűri Károllyal, a Ceglédi Állami Tangazdaság növényvédő főmérnökével az Amerikai Egyesült Államokban szerzett tapasztalatairól, ahol egy New York államban levő farmon töltötte egyéves tanulmányútját. A Népszava október 19-ei számában olvastuk Hunyor Ágnes A vezérigazgató bizakodik című riportját Bognár Ferenccel, az Elegant Május 1. Ruhagyár vezérigazgatójával, aki korábban a ceglédi gyáregységnek volt az igazgatója, arról, hogy visszaszerezhető-e a vállalat régi, megbecsült rangja. Ugyancsak a Népszava október 20-ai számában jelent meg Varga Stella Mátraalján — meseváros című írása, amelyben bemutatja a Mátraíüre- den élő Varsics Ferenc nyugalmazott kertészt és makettekből felépített tündérvárosát, ahol megtalálható a ceglédi református templom kicsinyített mása is. A Szövetkezet október 21 -ei számában jelent meg a Terjedjen a Siporex! című írás, amely a Pest megyében folyó szövetkezeti lakásépítés helyzetét elemzi. Egyebek között megállapítja, hogy .. a vállalati támogatás hiánya miatt maradt abba többéves próbálkozás után a szövetkezeti lakásépítés Foton, Monoron, Cegléden.. A Népszabadság október 24-i számában olvastuk R.(ab) L. (ászló) A marhapásztor Ceglédre utazik című karcolatét arról, hogy miféle „fazon”-nal utazott együtt a vonaton Kő-' bánya-Kispesttől Ceglédig. A Népszava október 27-ei számában jelent meg Varga Zsolt Rendhagyó kaszinó című írása, amelyben Lűr István, a Kossuth Művelődési Központ igazgatója segítségével bemutatja a Ceglédi Kaszinót, amelynek „... ma még nincs párja az országban ...”. Ugyanebben a lapszámban olvastuk, hogy a Vácott október 26-án megrendezett újítási öletbörzén és kiállításon „... a legnagyobb érdeklődés Gál József és Sepsi László, a Ceglédi Tejipari Közös Vállalat dolgozóinak, egyébként fődíjat nyert, újítását kísérte ... Ök a tejipari hulladékokból — tejeszacskókból, dobozokból — egyéni recept szerint korrózióvédő festékanyagot állítottak elő”. A Magyar Mezőgazdaság október 28-ai számában látott napvilágot Horváth Ádám Kiosztották a sertéshústermelési verseny díjait című írása, amelyben ismerteti, hogy az első díjat a Ceglédi Állami Tangazdaság kapta. A Magyar Nemzet október 28-ai számában láttuk a Kedvezményes kirándulás című írást arról, hogy húsz százalékkal olcsóbban kirándulhattak a larí olvasói a , Budapest Touristtal november 15- én Ceglédre, ahol á város nevezetességeivel ismerkedhettek meg. A Népszava október 29-ei számában olvastuk Tóth Ervin Élesdy István emlékezete című megemlékezését, amelyben az ez év szeptember 25- én rövid szenvedés után váratlanul elhunyt „budai várnegyed festőjére” emlékezik, aki Cegléden született 1912- ben. összeállította: Kósik Lajos A DÍMÁSZ ceglédi kirendelted! értesíti fogyasztóit, hegy áramszi net lesz feszültséalavltás mis Cegléden a Budai út hobbi terül tén. 1987. november 24-én. 7— óráig. Kértük fogyasztóink tűre mét és megértését. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Tornatasifolyam
