Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

Városrendezés Sok ingatlantulajdonost érintő kérdésről, Cegléd ál­talános városrendezési ter­vének felülvizsgálatáról lesz szó a városi tanács no­vember 23-iki, hétfőn dél­után 2 órai kezdettel tar­tandó ülésén, ahol Sós Já­nos tanácselnök-helyettes terjeszti elő jóváhagyásra a felülvizsgálati tervet. A ta­nácsülés nyilvános, azon az érdeklődők részt vehetnek. Fogadóóra November 25-én, szerdán délután 2-től fél 7 óráig dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára fogadóórákat tart a városi tanáncsházán hivatali helyiségében. Videós viták Minden különösebb csin­nadratta nélkül megtartotta alakuló ülését a Ceglédi Ka­szinó. A tagnak jelentkező hatvanöt személy közül igen sokan eljöttek az első összejö­vetelre. Szerencsés módon minden korosztály képviseltet­te magát a tizenhét éves diák­tól a nyugdíjasig. Férfiak és nők egyaránt érdeklődést mu­tattak a kibontakozó , társas­élet lehetőségei iránt. Az előzetes felmérések sze­rint a legtöbben a művészetek valamelyik ága iránt érdek­lődnek, de szívesen foglalkoz­nak a politika időszerű kér­déseivel, vannak, akiket a kár­tya, a keresztrejtvény, a sakk vonz. Időnként, a tagság véle­ménye alapján, neves előadó­kat hívnak meg. Az érdeke­sebb, fontosabb tv-műsorokat videóra veszik, hogy bárki megnézhesse és vitatkozhassa­nak a látottak, hallottak felett. A kaszinó öttagú vezetősé­get választott, elnök Vincze János, a Közgép igazgatója. Micsurin Tsz Barackmagot a tűzre A dántszentmiklósi—albert- irsai Micsurin Tsz energiata­karékossági célkitűzései között legfőbb helyen a hulladék- hasznosítás szerepel. E terüle­ten jelentős előrelépés, hogy a faüzemben keletkező napi hulladék aprítását és értékesí­tését az üzem újító kollektí­vája megoldotta. Az év első négy hónapjában 600 mázsa aprítékot értékesítettek, 100 forintos mázsánkénti áron. Az évek óta felhalmozódott hulladék, valamint erdei ma­radék hasznosítására célszerű lenne egy abonyi rendszerű kazán vásárlása, amely a Varsányi-telep fűtését olda­ná meg. Kedvező üzemeltetési tapasztalatok esetén további egységek vásárlásával a fel­halmozódott hulladék nagy része hasznosítható lenne. A termelőszövetkezet terüle­tén keletkező fáradtolaj tüze­lési célra való hasznosítását ez évben megkezdjük a dánosi műhelyekben. A tüzelőberen­dezések átalakítása elindult. A műhelyek fűtésénél a kon­zervüzemben feldolgozásra kerülő csonthéjas gyümölcsök magvait is felhasználjuk. 1986-ban az automata Carbo- robot kazánokban kísérletkép­pen igen jó eredménnyel fű­töttünk barackmaggal. Továbbra sem sikerült meg­oldanunk a gyümölcsfanyese­dék apriték formájában törté­nő hasznosítását. Legfőbb cél­kitűzéseink közé tartozik a kérdés mielőbbi megoldása. A KISZ-táborban leszerelt hőszivattyú ott maradt hőcse­rélőjének hasznosítására, illet­ve a nyári melegvíz-felhasz­nálás költségeinek csökkenté­sére egy újabb 80 négyzetmé­teres napkollektort kívánunk elhelyezni. Ugyancsak felsze­reltünk kísérleti jelleggel a műhely szociális vízellátására egy barcsi, egy Pemü- és egy csehszlovák gyártmányú nap- kollektort. Ezzel lehetőségünk nyílik a három típus összeha­sonlító méréseire is. A fűtési költsé'gek csökken­tése érdekében az előző évek tapasztalatainak felhasználá­sával fűtőberendezésenként és létesítményenként fűtőanyag­normákat kívánunk megálla­pítani és bevezetni. Ezzel is szeretnénk csökkenteni az elő­ző évek túlzott mértékű fel- használását, illetve megszün­tetni az esetenként előforduló visszaéléseket. Gál János energetikus Új helyen a gyerekkönyvtár A ceglédi gyermekkönyvtár ismét új helyre költözött, ez­úttal a piactérről a Gubody utcába, a KISZ-bizottság egy­kori székházába, a posta mel­lé. Az épület felújítási mun­kálatai még nem fejeződtek be, ezért csak részleges szolgáltatásúikkal fogadhatja ifjú látogatóit. November 24- én, kedden délelőtt 9 órakor lesz a megnyitás, s ezt köve-( tőén szívesen látnak, invitál­nak minden gyereket. A könyvkölcsönzés keddtől pén­tekig 9-től 18 óráig, szomba­ton 9-től 13 óráig tart. Olvasónk irta A tagozatvezető válasza November 12-én a Ceglédi Hírlap közölt egy abonyi ol­vasói levelet, melynek szerző­je Dobozi János Greskovics út 7. sz. alatti lakos. Dobozi úr fájdalommal közli, hogy a buszon utazva azt tapasztal­ja, hogy a középiskolás gyere­kek nem adják át a helyüket, S így summázza a helyzetet: Éjszaka sok a baleset A közlekedés legvédtelenebb résztvevői a gyalogosok és ke­rékpárosok. Bár az emberélet pénzben nem kifejezhető ér­ték, becslések szerint mintegy 918 millió forint vagyoni kár ér bennünket. A figyelmetlenség, a szeszes ital mellett jelentős a különbö­ző gyógyszerfogyasztásból, il­letve annak mellékhatásából bekövetkezett baleset. Aki gyógyszert szed, kérdezze meg a kezelőorvosát, közlekedhet-e járművel és hogyan, mire ügyeljen a gyalogos. Sok gyógyszerre jellemző, hogy hatásuk alkohollal — esetleg altató, nyugtató szedésével — fokozódik. A gázolások 60 százalékát a gyalogosok okozzák. Körül­tekintés nélkül a zebrára sem lehet lépni. Figyelembe kell venni, hogy jön-e jármű — mennyi — és milyen sebesség­gel. Sokan sietve lépnek le a járdáról az úttestre, meggyő­ződés nélkül, „nekifutással” igyekeznek áthaladni, ezzel esetleg hirtelen fékezésre késztetik a járművezetőt. Gya­kori hiba, hogy valaki elin­dul az úttesten, amikor ész­reveszi, hogy jobb oldala felől jármű közeledik — megijed —, a jobbik esetben gyorsan áthalad vagy megáll és el­engedi azt. Ám az esetek többségében a gyalogos hát- ralép a másik irányból ér­kező jármű elé, amely elüt­heti. Tehát a járművezetőnek számítani kell az ilyen fordu­latra. Sok baleset történik éjsza­ka vagy korlátozott látási vi­szonyok között. Az ok általá­ban, hogy nem megfelelő a járművek sebessége. Elkerül­hetők lennének a balesetek, de legalábbis csökkenne a számuk, ha a gyalogosok va­lamilyen fényvisszaverő anya­got viselnének a ruhájukon, amely már nagyobb távolság­ból észlelhető. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács igyekszik jó minőségű és meg­felelő számú fényvisszaverő karszalagot, lapocskát előte­remteni. Ezek számos ország­ban már hosszú ideje védik az emberek életét, testi épsé­gét. E kellékeket — hazánk­ban nem gyártják — Finnor­szágból szerezzük be. Legjobban veszélyeztetettek a gyerekek, idősek, mozgás- és hallássérültek, vakok, gyen- génlátók. Az úttesten'való át­haladásnál rájuk különös­képpen kell vigyázni a jármű­vezetőknek. Sziráki Péter „Milyen tanárok lehetnek a gyors- és gépíró iskolában?” Melyik iskoláról Van szó? Hogy nem az Abonyban tanuló diákokról, az biztos. Szerencsé­re a „sértett” közli a menet­időt is. Abonyból reggel 6 óra 50-es. vagy a 8 óra 20-as járat­tal utazik a ceglédi kórház­ba, délután pedig haza Abony- ba. Csakhogy a mi diákjaink éppen reggel idefelé Abonyba tartanak, s délután vissza Ceglédre. Egyébként egy dolog ettől függetlenül igaz: sajnos a diákokra általában nem jel­lemző a túlzott udvariasság a közlekedésben. Azonban hogy mer Dobozi János ilyen költői kérdést föl­tenni? Mégis, ha kíváncsi ránk, az abonyi gyorsíró iskola tanáraira, hát jöjjön be hoz­zánk valamelyik fárasztó uta­zása után, hisz éppen itt ól! meg a ceglédi busz. Szívesen látjuk: Fodor László tagozatveze­tő és kollégái CEGLÉDI Krtuia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1987. NOVEMBER 21., SZOMBAT A kérelemtől a kiutalásig A lakáshoz jutás lépcsőfokai Amiből a kelleténél keve­sebb van, azt — lehetőség szerint — a társadalmi igaz­ságosság és ellenőrzés keretei között kell elosztani. Nap­jaink égető lakáshiánya is ezt diktálja. Miután egyre keve­sebb társasházat emelnek közpénzekből, fontos, hogy a leginkább rászorulók juthas­sanak hajlékhoz. A városi tanács végrehajtó bizottságát döntései megho­zatalában jelentős mértékben segíti a lakásügyi társadalmi bizottság, amely évek óta következetesen érvényesíti javaslattevő, véleményezési, ellenőrző jogkörét a lakáspo­litikában és -elosztásban. A tizenkilenc tagú testület a város számos munkahelyét képviseli, és 1983 tavaszán szerveződött újjá. Akkor vá­lasztották elnökévé Mészáros Andrást, a Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet gyakorlatioktatás-vezetőjét. Tőle érdeklődtünk afelől, hogy napjainkban milyen intéz­ményes lehetőségei vannak a lakáshoz jutásnak a legrászo­rultabbak körében. A bizottság elnöke elmon­dotta, hogy 1983 óta több mint 250 tanácsi vevőkijelö­lésű OTP-lakást segítettek el­osztani. Tanácsi bérlakásokból viszont évente legfeljebb 25-öt tudnak juttatni a saját hajlék után vágyazóknak. Egy évvel ezelőtt készült egy lista, amely negyvenöt nevet tartalmaz, s ennek most a fe­lénél tartanak. A szerény lehetőségekhez képest nem rossz a megvalósulás üteme. A lakáshoz jutás feltételei­nek javítása címén a városi tanács évek óta pénzzel tá­mogatja azokat, akik zömé­ben saját erejükből próbál­nak megoldást találni lakás- körülményeikre. Lakás- vagy házvásárlás, emeletráépítés, tetőtér-beépítés, lakáskorsze­rűsítés, házépítés címén igé­nyelhető öt évre szóló kamat­mentes kölcsön legfeljebb 150 ezer forintig. Ez például arra is jó, hogy az állampolgár­nak összejöjjön az építkezés megkezdéséhez szükséges mi­nimális összege, mert az OTP csak ebben az esetben ítéli oda az építési kölcsönt. A trombitás felvételre készül A magyar rádió rendszeresen készít felvételeket a ceglédi Erkel Ferenc Zeneiskola kórusaival, hangszeres növendékeivel, zenekaraival. Ezekben a napokban újabb felvételek készülnek Cegléden, melyek a Zeneiskolások muzsikálnak — zeneiskolásoknak című sorozatban hangza­nak majd el. Képünkön Hümpner Károly készíti fel növendékét, Perneczky Balázst a rádió­felvételre. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Az a Cél, hogy a támogatott családok sorsa végképp ren­deződjön. 1985-ben 4,6, 1986- ban 3,6, 1987-ben 5,5 millió forintot osztott szét erre a célra a végrehajtó bizottság. A bizottság alapos munkát végez. Felkeresnek minden igénylőt, és beható környezet- tanulmányt folytatnak. Szük­ség esetén még a munkahelyi vezetőktől is véleményt kér­nek. Némely esetben az egészségügyi es szociális tár­sadalmi bizottság valamely tagjával együtt keresik fel az igénylőt. Alaposan szemügyre veszik a lakáskörülményeket, a szociális helyzetet, az élet­vitelt, a vagyoni állapotot, az eltartottak számát. A megítélés szempontjából fontos, hogy kifolyik-e a pénz a család kezéből vagy a vi­szonyai között elvárható ta­karékosságra képes-e, magya­rán: tud-e és akar-e maga is változtatni a helyzetén? Ter­mészetesen a folyamatos munkaviszony alapvető felté­tel. Nem kap támogatást, aki felvette az OTP-hiteJt, amelyből luxusigényű építke­zésbe vágott, és közben elfo­gyott a pénze. Az se várjon anyagiakat, akin a város egy­szer már segített, de az illető csalárd módon átjátszotta az így szerzett lakást, majd újabb segítségért jelentkezett. Az ideiglenes listákat a vá­rosháza hirdetőtáblájára ki­függesztik, ahol bái-ki megte­kintheti és. észrevételt tehet. Néhány esetben előfordult, hogy a végrehajtó bizottság további vizsgálódásra vissza­adott egy-egy ügyet, amely közreműködésükkel végül megnyugtatóan rendeződött. A bizottság tagjai — fele­lősségük tudatában — igye­keznek teljes mértékben pár­tatlanul eljárni. Jóllehet vi­hart kavaró eseményre a ja­vaslataik alapján született vb-döntések egyszer sem ad­tak okot, a szóbeszéd, a men­demonda, a „jólértesültek’' pletykálkodása időnként Ceg­léden is mételyezi a légkört. Előfordult, hogy azt terjesz­tették : valaki a külföldről behozott gépkocsija vámját fizette a városi lakástámoga­tásból. Kiderült, hogy az il­lető nem is folyamodott pén­zért. Vannak értetlenek, akik ki­fogásolják, hogy a városunk­ban letelepedő pályakezdő or­vosok, jogászok, pedagógusok miért részesülnek a támoga­tásból. Ha az intézmény ve­zetői fontosnak tartják mun­kájukat, támogatják kérel­müket. A társadalmi hasz­nosságot is mérceként kell el­fogadni, mert a közösség ér­dekét szolgálja. Miért ne kapná meg a tá­mogatást például az az or­vos, aki egy nyolcszázezer fo­rintos házat megvesz, ha ki­egészítik meglévő forintjait. Négy esetben javasolták a kölcsönt olyan elvált házas­társak valamelyikének, ahol vagyonmegosztás során kel­lett az egyik felet kifizetni. Ez a szám azonban a 136 se­gélyre javasoltat tekintve el- nyésző, és minden eset indo­kolt volt. A vállalati támoga­tások érezhető megcsappaná­sával egyre nagyobb teher hárul a tanácsra. A lakásügyi társadalmi bi­zottság ellenőrző szerepének is maradéktalanul eleget tesz. Folyamatosan beszámoltatja a hatósági osztály vezetőjét, a lakásügyi főelőadót a lakás­kiutalási jegyzékek teljesíté­séről, a sorrendiség betartá­sáról. Ellenőrizték azokat az intézkedéseket, amelyek soron kívüli állami lakáshoz jutta­tást eredményeztek, s minden alkalommal megállapították, hogy a hivatal és ügyintézői az előírásoknak megfelelően jártak el. Ez év tavaszán a társadalmi bizottság is beszá­molt eddigi működéséről s tanácsi vezetőknek, akik el­ismerően méltatták munkáju­kat és kifejezték köszönetü- ket. Tamasi Tamás A régi kertek mai haszna A fiatal ceglédi tudós mű­helyéből újabb kötet indult hódító útjára. A természet iránt érdeklődők, a növény­világ szerelmesei minden bi­zonnyal nagy érdeklődéssel és szeretettel olvassák majd dr. Surányi Dezső kandidátus, tudományos kutató könyvét, amely Magyar biokertek a XVII. században címmel a közelmúltban hagyta el a Sze­gedi Nyomdát. A téma időszerűségét jelzi, hogy napjaink embere meg­újult érdeklődéssel fordul a kertészkedés felé. Bármerre járunk az országban, a ki- sebb-nagyobb településeket apró parcellák százai, ezrei veszik körül. Ennek a fogla­latosságnak egyaránt megvan a maga társadalmi és gazda­sági haszna. A kertész­kedés kellemes kikapcsolódás, mozgáslehetőség a jó leve­gőn, szellemi és testi felfris­sülés, ugyanakkor nem le­becsülendő jelentőségű a ház­tartások szempontjából, hiszen olcsón állít elő friss gyümöl­csöt, zöldségféléket, s a feles­leget a piacokon, felvásárló­helyeken értékesíti. Vegyszerektől veszélyeztetett környezetünk állapota riadóz­tatta a természetvédőket, mert a többi között a kemikáliák mértéktelen alkalmazása sú­lyos egészségkárosodáshoz ve­zet. E felismerés jegyében, ná­lunk is mind inkább hangot kap az okszerű növénytermesz­tés, amely lehetőség szerint mellőzi a növényvédő szerek és más vegyi anyagok használatát A régi magyar biokertekről szóló könyv a XVII. század­ba vezet vissza bennünket, s közreadja Lippai János Po- soni kert (1664—1667) és Na- dányi János Kerti dolgoknak leírása (1669) című munkáját a kutató kiegészítésével, for­rásjegyzékével, tárgymutató­val. A két alapműből összeállí­tott válogatás Lippai tollából tartalmazza a virágoskert, a veteményes kert és a gyümöl­csös kert gondozását, számos hasznos, máig megszívlelendő gyakorlati tanácsot adva a kertészkedőknek. Nadányi művéből a többi között a vakondok, hangyák, szúnyogok, legyek, békák el­leni védekezés „segítő esz- kez”-eit tárja az olvasó elé. a fák védelmét és kezelését, majd a továbbiakban a kerti parajok, gyökerek, héjas vete- mények, az élő fa és füves gyümölcsök egészséges ételeit veszi számba. A kötet igényes köntösben látott napvilágot. T. T. Elmarad O’Neill Utazás az éjszakába című darabjának november 22-re tervezett bemutatása az érdeklődés hiányában elma­rad. ISSN 0133—260» (Ceglédi Hírlap r

Next

/
Oldalképek
Tartalom