Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-21 / 275. szám
MAGAZIN PEST ^ y 4 MEortiWM/ íiin y 1987. NOVEMBER 21., SZOMBAT I Színházi levélb Családi perpatvar Nem a hiányszakmákat akarják feltölteni Van esze, csak ne volna lusta Diákkonferencia Környezettudomány Létezik (létezettbe olyan család, amelyben koccanás, vita, civakodás, kötözködés, veszekedés, patvarkodás nélkül zajlik (zajlott) az élet? A mesékben előfordul ilyen békés, angyali család, léteznek ilyen eszményi férjek és feleségek — de a rideg valóság mást mutat. Az persze nem mellékes, mily gyakori s mennyire heves a családi perpatvar. De a rosszból a kevés is elég lehet. Hogy a kisember családi viszályodásai édeskevés befolyással bírnak a történelem menetére, az egyfelől elég szomorú, hiszen ha a saját fedele alatt csattog-dörög a vihar, bizony úgy érezheti: világméretű a csetepaté. Másfelől viszont nagy szerencse, hogy minden összezördülés, amelyre férj és feleség között sor kerül, nem válik azonnal világtörténeti kihatásúvá. Ellenben ha koronás fők pörlekednek egymással a családi várkastély vagy palota födele alatt, annak már igencsak lehet kihatása a történelem menetére. Vígjátékírók kedvenc témája az effajta huzavona — de egy Shakespeare sem tartotta rangján alulinak, hogy az angol királyok egyi- kének-másikának ilyetén viselt dolgait drámákba ne írja. Arról az angol királyról azonban, akinek az életébe a József Attila Színház színpadán 1183 karácsonyán bepillanthatunk, Shakespeare nem írt drámát. Pedig ez a II. Henrik egyáltalán nem volt jelentéktelen király. Először is: dinasztiaalapító volt, mert vele kezdődik az angol Plan- tagenet-uralkodóház 1154-től 1399-ig tartó története.“Aztán': 1133-tól 1189-ig élt, s ez az ötvenhat esztendő szokatlanul magas kor volt akkor általában is, de különösképpen egy király, s még inkább egy angol király esetében. Általában sokkal fiatalabban (s nem önként és dalolva) adták át a trónt a korona megszerzése érdekében minden eszközt jónak tartó utódnak. Valamint: huszonegy éves korától, tehát harmincöt éven át uralkodott. Ez a hosszú periódus akkor két évvel volt magasabb, mint az emberi átlagéletkor. Továbbá: két fia is követte az angol trónon, és ez sem mondható akkoriban általánosan megszokottnak. Az első utód az az I. Richard volt, akit Oroszlánszívűként ismer az utókor, s ismert a saját kora is. ö volt a lovag király, a keresztes hadjáratok hőse, a nemes és rettenthe- tetlenül bátor uralkodó eszményképe. Aki olvasta Walter Scott lvanhoe című regényét, az tudhatja: az Oroszlánszívű majdnem népi hős volt, hasonlatos e regény másik hőséhez, Robin Hoodhoz. Ri- chárd tíz évig, 1189 és 1199 között uralkodott, de ezalatt, mint feljegyezték, összesen ha négy hónapot töltött angol földön. Háborús elfoglaltságai miatt nem ért rá otthon lenni. S ha otthon lett is volna, nehezen értette volna meg magát brit alattvalóival, mivel (hiszen atyja-anyja francia származású volt: a Planta- genet-ház frankföldi eredetű) franciául beszélt, öccse, aki őt a trónon követte, János király, bezzeg otthon tartózkodott. 1199 és 1216 között uralkodva, alattvalóit kellően meggyötörte adókkal, sarcokkal, háborúkkal. És miután sikerült elveszítenie a hatalmas angol tartományt, Nor- mandiát, kortársai a Földnél- küli jelzővel ruházták föl. Róla már írt királydrámát — igaz, négyszáz évvel később, s a történelmi tényeket elég nagyvonalúan kezelve — Shakespeare mester. De János király nevét igazából egy kényszerűen megkötött szerződés őrizte meg: 1215. június 15-én Runnymede mezején aláírni kényszerült azt az okiratot, amelyet azóta Magna Charta néven ismer a történelem. i A darab, amelyet az angyalfödi színház most játszik. Az oroszlán télen címet viseli. írója egy amerikai szerző, James Goldman. Nem valami vadonatúj mű ez: 1966- ban keletkezett. 1968-ban már a filmváltozata is elkészült, ezt — Peter O’Toole és Katherine Hepburn főszereplésével — a magyar mozikban is vetítették, és a televízió is bemutatta. Ismert munka hát Műsorra tűzését így nem az újdonság varázsa indokolja. Indokolja azonban más valami, amit a színházban jól vettek részre, s ügyesen használtak ki. Az tudniillik, hogy ebben a nem túlságosan eredeti ötletekkel élő, nem túlságosan jó írói színvonalú, nem valami mély történelemszemléletű, s egyáltalán, a törté nelmet inkább csak díszletként használó darabban van két ragyogóan eljátszható szerep: II. Henrik királyé és a feleségéé, Aquitániai Eleonóra királynéé. Hangsúlyoznám: nem annyira a szerepek maguk kiválóak, hanem az a játéklehetőség nagyszerű, amit kínálnak. A darab történésének idején Henrik ötvenesztendős, Eleonóra hatvanegy. Három fiúgyermekük él, Richard, Geoffrey (ő később eltűnik a történelem süllyesztőjében) és János. És ott van még a Chinonban berendezett királyi kastélyban Anna, Henrik ragyogó, fiatal szeretője, akiről az egész család tudja, hogy a király ágyasa — Eleonóra is, aki szinte lányaként bánik a talán húszéves (mellesleg francia királyi hercegnő) teremtéssel. A z igazi érdekesség /\ azonban ebben a darabban nem ez a JL Jk furcsa szituáció, hanem az a végeérhetetlen, olykor alpári tónusú, olykor kifinomult eszközökkel vívott, olykor szellemes, máskor tragikomikus családi perpatvar, ami Henrik és Eleonóra között zajlik. És az az örökös Civakodás, vívás, furfangos cselvetés az, ami oly remek játéklehetőséget nyújt két remek színész — jelen esetben Garas Dezső és Törőcsik Mari — számára. Garas Henrikje egy gunyoros és lobbanékony alaptulajdonság vázára rakja rá a maga játékcitleteit. Féltékeny és hiú, agyafúrt és naiv, erőszakos és olvadékony, az orráig sem látó és nagy koncepciójú, folyton szerepet játszó és ön- marcangolóan őszinte ez a Garas-féle király. Ugyanígy Törőcsik Mari Eleonórája is pompás és virtuóz alakítás; különösen váltásai, egyik érzelmi szituációból a másikba lendülő merész ugrásai, a szélsőségek szinte egyszerre megmutatása, egy nagyon okos királyi asszony nagyon esendő emberi karakterének ezerszínű ábrázolása, s nem utolsósorban e karakter önironikus humora teszik élménnyé ezt a szerepformálást. Nem történelmi figurákat játszanak, hanem embereket, akik kortársaink is lehetnének. És ettől még izgalmasabb az alakításuk. Takács István — Az egészségügyire gondoltam, mert kisgyerekekkel szeretnék foglalkozni. Ebben már gyakorlatom is van, hiszen annak idején gondoztam az öcsémet. — Hallottál arról, hogy ebben az iskolában nemcsak ezt kell elsajátítanod? A nyári gyakorlatokon a kórházi, betegellátási munka minden mozzanatával megismerkedtek. A mosdatással, az ágyneműcserével, az ágytálazással, a gyógy szerez éssel. — Ezt nem tudtam. Akkor inkább írjuk első helyre a ruházati eladói szakmát. Utolsó mentsvár Ez a párbeszéd sajnos nem egy mai színdarab reszlete. Puskásné dr. Pancsovai Katalin, a Pest Megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási csoportjának munkatársa naponta tapasztalja, hogy a hozzájuk forduló gyerekek mennyire nem ismerik lehetőségeiket és a választott szakmát. — Bizony, elég ritka, ha valaki elhatározott szándékkal érkezik hozzánk, és itt csak megerősítést vár. Inkább olyan utolsó mentsvárnak számítunk. Érdekes módon még a szülők sem tudnak 15—20 szakmánál többről, és azokon belül sincsenek tisztában a továbbtanulás feltételeivel. Persze érthető, ha szeretnék gyerekeiket biztos anyagi háttérhez juttatni, de ma már mindenütt nagy a válogatás. A divatos szakmákat oktató iskolákban sokszoros túljelentkezés van; gyakran a tiszta négyes bizonyítvány is kevés. Pedig a hozzánk fordulóknál nem ritka, hogy több kettes vagy hármas található az eredmények között mint jobb jegy. Mégis volt már rá példa, hogy amikor felsoroltam a továbbtanulási lehetőségeket, a szülő azzal vitte el a gyereket, hogy, a hiányszakmák nem érdeklik. Pedig mi csak azt szeretnénk, ha nem kergetnének illúziókat, mert akkor a beiskolázásnál éri majd őket csalódás. Talán már ennyiből is kiderül, hogy ebben a korban még nagyon meghatározó a szülők szándéka. Jobb tehát, ha ők is eljönnek a tanácsadásra. Így több mindent tisztázni lehet ne, például azt, hogy a gyereknek bizony nincs kedve az édesapa vagy édesanya által erőltetett hivatáshoz — esetleg éppen képességei nem , teszik alkalmassá rá. Szóba kerül egy Hungarocamionnál dolgozó apuka, aki mindenáron szerette volna — akár csalással is — fiát a céghez vinni, annak ellenére, hogy az színvak volt. — Sajnos gyakoribb, hogy kisebb baráti csoportok keresnek meg minket, hárman-né- gyen egy iskolából. A barátság a pályaválasztásban is meghatározó — folytatja a gondolatot. — Sokszor csak azért akarnak egyik vagy másik iskolába menni, mert valamelyik ismerősük ott tanul, vagy oda készül. Néha sikerül érdeklődési területüknek jobban megfelelő pályákra irányítani őket, de a kötődések gyakran erősebbek nálunk. Ta. valy az egyik kislány a nővérét akarta az iskolában követni, de egyéniségének sokkal jobban megfelelt volna valami olyan szakma, ahol munkájának azonnal látható, kézzelfogható eredménye van. Jelenleg nyomdásztanuló és nagyon jól érzi magát. Hamar kiderül Ahogy az a mesékben szokott lenni, az élet néhány percen belül maradéktalanul igazolja szavait. Négy kislány érkezik, osztálytársak, barátnők. Nyilván előre megbeszélhették a dolgokat, mert valamennyien egészségügyi szakközépiskolába készülnek, azzal a szándékkal, hogy később gyerekekkel foglalkozhassanak. Hamar kiderül, hogy van közöttük olyan, akinek képességei — és bizonyítványa is — inkább a gyors- és gépírást tennék kívánatossá. Nyelvtanból és irodalomból szép jegyei vannak, sőt ez a két tantárgy a kedvence. Különben is jobban el tudja képzelni magát egy irodában, mint más munkahelyen. Eredeti szándéka és elképzelése ez volt, rokonai szintén ezt javasolták, de osztály- társnői hülyeségnek tartották az ötletet; lebeszélték róla. Most úgy néz ki, talán mégis megpróbálja. Bár mindig ilyen kézzelfogAz országos gyermekkönyvhét eseményei Tárlat és játszöház Tizedik alkalommal kerül sor az idén az országos gyermekkönyvhét megrendezésére. A kiadványokról tegnap tájékoztatták a sajtó képviselőit. Mint Szilárdi János, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó igazgatója elmondotta, ebben az esztendőben összesen 260 könyvet adtak ki, ezek közül 19 mű jelenik meg a gyermekkönyvhétre, összesen 261 ezer 500 példányban. A gyermekkönyvhét országos megnyitója az idén Miskolcon lesz, november 27-én délután 3 órakor. Ugyanakkor és ebben az időben Budapesten, a Móra Kiadó székházáTörőcsik Mari és Garas Dezső a József Attila Színház előadásában ban is megnyitják az eseményt. Erre az alkalomra gyermekkönyv-illusztrációs kiállítást rendeznek, amelyen a könyvhétre megjelenő kötetek illusztrációit láthatják az érdeklődők. A kifejezetten gyerekek számára tartandó tárlaton játékos programokra is sor kerül. A megnyitót — rendhagyó módon — Smícó Veronika, A téli utak ördöge című Kiss Anna-kötet illusztrátora mondja, illetve játssza a kicsinyekkel, s ebben jó segítőtársa lesz Gryllus Vilmos zenész. A kiállítás január 31- ig hétvégeken tekinthető meg este 6 óráig. November 28-án és 29-én kézműves-foglalkozásokkal, író-olvasó találkozóval, játszóházzal, könyv- és játékárusítással várják a ki- sebb-nagyobb látogatókat. A könyvheti kiadványok között minden korosztály talál izgalmasat. A kisebbeknek szól A sárkányhercegnő című népmesegyűjtemény. Bizonyára nagy érdeklődésre tart majd számot a középkori Magyar- ország hiteles történetét feldolgozó kiadvány, a Kása Csaba írta Veres mezőben zöld oroszlán című. A Bölcs bagoly és a Hobbi sorozat, valamint a Búvár újabb darabokkal gazdagodik, megjelenik Antoni Rozália—Nádas László Fiiéból, fából, Marjai Imre: Készítsünk ha jómódéin! Jgnisch Miklós: Egzotikus hüllők és Illés György: Hírmondók könyve című kötete. A társkiadók is szolgálnak egy-két, gyerekeknek szóló újdonsággal. ható lenne a siker, mint ebben a két esetben! Sajnos sokan vannak, akik kitartanak eredeti szándékuk mellett és csak az elutasítások után, a pótbeiratkozáskor jönnek újra, kétségbeesve, hogy mit lehetne tenni. De akkor már jóval szűkebb a választási lehetőség. Ténylegesen csak azok a szakmák maradnak, amelyeket a leginkább érint a munkaerő- hiány. Hiába figyelmeztető jel a gyengébb tanulmányi eredmény, ezt valamennyi szülő — és tegyük hozzá, minden gyerek is — úgy magyarázza, hogy lenne elég esze a diáknak, csak lusta tanulni. Persze kicsit furcsa, hogy a javításra mégis csak kevesen vállalkoznak, illetve négy-öt órás tanulási időkről számolnak be. De akkor hol kezdődik a lustaság? Ábrándok nélkül Szabó Sándorné csoportvezető néhány észrevétellel még kiegészítette a képet. Sokan azt hiszik, hogy a tanácsadás egyenértékű a felvétellel. Ha mégis visszautasítják a jelentkezést, jönnek a reklamációk; hiszen itt mondták, hol próbálkozzanak. A pedagógiai intézet iskolai helyet senkinek nem tud garantálni. Csupán nagyon szűk réteg kivétel ez alól; akiknek egészségi állapota nem teszi lehetővé a továbbtanulást, csak néhány, speciális szakmában, területen. Ebben és kizárólag csak ebben az esetben tudnak segíteni. Az elhelyezkedésben úgy lehetne a legtöbb eredményt elérni, ha a szülők és gyerekek egyaránt tudnák, ismernék a realitásokat, és nem kergetnének felesleges ábrándokat. Ha elhinnék, hogy, a tanácsadóban felkészült pedagógusok, pszichológusok — sokéves tapasztalat birtokában — igyekeznek megmutatni az irányt. De az ő jó szándékuk önmagában nem elég. Szabó Z. Levente Országos környezettudományi diákkonferenciát tart május első napjaiban az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal. A Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és az Országos Tudományos Diákköri Tanács közreműködésével első alkalommal sorra kerülő diákfórumra olyan egyetemi és főiskolai hallgatók jelentkezését várják, akik tudományos igényű kutatómunkájukkal, alkotásaikkal hozzájárulhatnak az időszerű környezet- és természetvédelmi problémák megoldásához. A rendezők a tanácskozással egyben segítséget kívánnak nyújtson ahhoz is, hogy a diák kutatók megismerjék egymás tq- d-mányos eredményeit, s szélesedjenek a különféle szakterületeken tevékenykedők kapcsolatai. A fórum további fontos feladata, hogy felmérje a környezetvédelmet szolgáló kiemelkedő alkotásokat, és elősegítse azok mielőbbi hasznosítását. Az országos környezettudományi konferenciára a természet-, a társadalom-, az agrár-, a' műszaki, az orvostudományokban, illetve más — a környezetvédelemhez kötődő — tudományágakban 1985 óta készült munkákkal, TDK- és szakdolgozatokkal lehet pályázni. A pályamunkáknak elméletileg megalapozottaknak, tudományosan értékelhetőknek kell lenniük, s tükrözniük kell a szerzők kutatómunkájának alaposságát. A dolgozatokat két példányban, egyoldalas összegzéssel, rövid tanszéki vagy intézményi ajánlással, a pályázó nevének és postacímének feltüntetésével 1988. január 10-ig kell megküldeni a környezetgazdálkodási kutatások programirodájának címére: 1113 Budapest, Aga u. 4. A legjobb dolgozatok szerzőit a rendezők jutalomban részesítik, s segítséget nyújtanak a munkák publikálásához, hasznosításához. ■ Rádiófigyelő ■ — .....- 11 1 1 N APKÖZBEN. Méltán tart nagy érdeklődésre számot a Petőfi adón rendszeresen jelentkező délelőtti összeállítás. Ezt bizonyította a szerdán betelefonálok nagy száma és érdeklődése a fő téma, a válóperek lebonyolítása iránt. (Igaz, mindig elgondolkodom: a nyugdíjasokon és a betegeken kívül vajon hányán lehetnek hallgatói ebben az időpontban a rádiónak, de ha hozzászámítom azokat, akik délutános vagy éjszakai műszakban dolgoznak, valóban tetemes lehet a számuk. Különben sincs okom csodálkozásra, hiszen megszokhattam, hogy a főváros , utcái bármilyen napszakban túlzsúfoltak. Miért ne lehetne ugyanennyi ember a rádió mellett?! A műsorban bejelentették, hogy aznap rendezték meg a VIII. országos minőségügyi konferenciát a Budapest Kongresszusi Központban a Minőség — minőségszabályozás, -tanúsítás jelszavával. A világban nemzetközi méretűvé vált az utóbbi évtizedekben a minőségi láz, de Magyarországon mindeddig legfeljebb csak hőemelkedésről beszélhettünk. Nálunk a minőség-ellenőrzés hallatán a legtöbben a végtermék meo- jára gondolnak, pedig a szakemberek, így Armand Fein- genbaum, a minőségügy világszerte elismert szakértője szerint is, a munkafolyamat minden fázisában kell ellenőrizni. Ebben az esetben a végtermék már nem lehet hibás. Ráadásul a folyamat közbeni ellenőrzés lehetőséget ad az időben történő beavatkozásra is. A japán tudósok úgy mondják, hogy nem azért van szükség minőség- javításra, mert jobb áron lehet eladni az árukat, hanem azért, hogy egyáltalán értékesíthető legyen a termék. Aki nem állja a minőségi áruk kiszorítós versenyét, az óhatatlanul lemarad s elesik esetleg régi piacaitól is. TÖRTÉNETTUDOMÁNY. Hanák Péter történész közel egy évet töltött az amerikai tudomány egyik fellegvárában, Princetonban. Az ott szerzett tapasztalatairól, a történettudomány új irányzatairól beszélgetett vele Gerő András. A történésznek közel 40 éves pályafutása alatt még nem adatott ehhez hasonló időszak, amikor is fő feladata csupán az volt, hogy sétáljon és beszélgessen a világ minden tájáról érkező kollégákkal a princetoni erdőkben. Einsteintől tudjuk — ha már a magunk megérzéseiben el is bizonytalanodunk —, hogy a gondolat születését nem lehet szabályozni. A tudomány és a művészet művelői nem lehetnek idő- és lépéskényszerben. Hogyan kaphat ez az elv egy rohanó, szigorú időkorlátok között működő, fejlett ipari országban életteret? Egyszerűen úgy — ott már rájöttek —, hogy ilyen munkakörülmények között hatvanból ötven szakember biztosan produkál, s így megérte a befektetést. Hanák Péter a tengeren túl is azzal a programmal foglalkozott, amely még itt, Magyar- országon izgatta: vajon menynyiben volt független Nyugat- Európától a XIX. század második felében a Bécs—Prága —Budapest szellemi kulturális fellendülés? Változnak-e az intellektuális centrumok? Vajon mennyi ideig határolhatok el és képeznek időszaki egységet a japán—kínai, az afrikai—dél-amerikai és az észak-amerikai—európai kultúrkörök? Ujj írisz