Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

Jegyzet Számítógép ajándékba Kulturális programok A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM 1981. NOVEMBER 19.. CSÜTÖRTÖK A fiatalok érdekében Megmozgatva testet, szellemet Kézzelfogható támogatásra lenne szükség Az ifjúság testedzésének, sportolásának szervezése az utóbbi időben mindinkább az érdeklődés előterébe ke­rül. Ugyanakkor gyakran az is nyilvánvalóvá válik, hogy sok helyen az alapvető feltételek is hiányoz­nak, pedig csak lelkesedéssel, rábeszéléssel nagyon ne­héz a legésszerűbb programnak is híveket szerezni. A körzetbeli kisközségekben ezen a területen is sok gonddal kényszerülünk szembenézni. A nagyon kevés ki­vételtől eltekintve, jó ha az iskolában akad egy-egy tornaszoba, ha az udvar alkalmas labdajátékokra. Sok helyen már az egykori futballpályákat is fölverte a gaz, egy-egy árválkoló kapufa ágaskodik csak a mú­landóság — és a minősítés — jeleként. Ecseren csütörtökön 10 órá­tól a fogyókúrázók klubjának foglalkozása, 16-tól német nyelvtanfolyam, 17-től autó­vezetői tanfolyam és a nyug­díjasklub; 18-tól az ifjúsági klub összejövetele. Gyomron zeneoktatás, 15-től a színjátszó kör próbája, 17- től művészi torna és gépjár­művezetői tanfolyam. Óvodai .torna a Pázmány utcai és a Kossuth F. utcai óvodában. Az úttörőházban 15-től a bar- kács-; 15.30-tól a német szak­kör foglalkozása. Monoron 18.30-tól és 19.30- tól dzsesszbalett. Pilisen a sakkszakkör fog­lalkozása. Vecsésen 14-től a Napsugár bábcsoport próbája, 17-től sza­bás-varrás tanfolyam, 18-tól ifjúsági klubfoglalkozás. Pilisen Gyermekeloadás A gyerekek számára szer­veznek előadást november 20- án, pénteken 16 órakor Pili­sen a Móricz Zsigmond Mű­velődési Házban. Belépőjegyek 16 forintért a helyszínen vált­hatók a Ribizli segíts! című darabra. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Szerencsés megoldásnak lát szik, ha két olyan szervezet is összefog, amelyiknek bázisát elsősorban a fiatalok jelentik Ennél talán már csak az lehet nagyobb szerencse, ha mind­két szervezetet ugyanaz a sze­mély vezeti. Más kérdés per­sze,' hogy a gyakorlatban si­kerül-e az ebből adódó elő­nyöket kiaknázni. A közös ta­nácsú Gombán, Bényén, Ká­ván eddig ez volt a képlet, vagyis a sportegyesület és az MHSZ helyi szervezete munká­ját egy ugyanazon személy irányította, Tasi Kálmán, a gombai iskola tanára. A na­pokban a közös tanács végre­hajtó bizottsága megtárgyalta — a fentiek miatt összevon­tan — a fiatalok testedzése, valamint a hazafias, honvédel­mi nevelés helyzetét. A tájékoztató ugyanis meg­erősítette azt, amit a felelős testület tagjai valószínűleg már tudtak, de legalábbis sej­tettek. Vagyis, hogy a tárgyi feltételek mindhárom község­ben rendkívül szegényesek. Káván az egykori futball- pályán még áíl a hajdani öl­töző, de állapota miatt jelen­leg nem használható. Ta­si Kálmán szerint nincs is igény rá. Az egyesület kiadványa Kincset érő kis kalendárium Hat óra. Este van már. A monori főtér hivatali épüle­teinek fényei gyéren csordo­gálnak az ablakokból az útra, már csak a takarítónők ural­ják az irodahelyiségeket itt- ott. A Családi Intézetből vi­szont dől a fény — az iroda­vezető megint „hosszúnapo­zik”. Kopogok, beköszönök — és máris a kezemben a kilen­cedik Monori Füzet, egy sza­badkozó ajánlással; — Kalendárium, de látod, kis kalendárium, olyan igazi­ra nem telt volna ... Naptár A monori helytörténeti kör Immár egyesület, fellegvára továbbra is a Családi Intézet. Ennek a legutóbbi füzetnek is a kör a gazdája, tagjai és leendő tagjai számára állító­dott össze. Kincset ér. A ko­rábbi füzetekkel együtt már- már aprócska könyvtára van annak, aki gyűjti ezeket a fehér fedelű, kék címbetűs ki­adványokat, amelyek alig né­hány példányban jelennek meg — ebből a legutóbbiból is ötven embernek juthat csupán. De ez is olyan, hogy ha a kezébe fogja valaki, le­ül vele az ablak mellé az egyre sötétebbé váló szürkü­letben, nem tudja letenni, lámpát se gyújt, elfogja vala­miféle forró lokálpatriotiz­mussal vegyes nosztalgia, és olvassa, olvassa ... Benne van ebben a kalen­dáriumban minden; naptár névnapokkal, rigmusok, nép­szokások, hiedelmek, babo­nák, röpke háztartási tanács­adó, humoros sírfeliratok — mindaz, ami hajdan, amikor egy-egy kincses kalendárium egész télire való olvasmány volt, és családok apraja- nagyja művelődött ki rajta, mint a ház egyetlen, de nél­külözhetetlen könyvén, ben­ne kellett legyen. Vásárnaptár. Százéves, idő­járási útmutató. Ebben ké­pek is a régi Monorról, a há­ború óta nem létező izraelita templomról, a községházáról és járásbíróságról, a Mátyás király utcáról — nincs em­ber, aki a mai formája után ráismerhetne a főtérre, mely­nek jól látszanak hepehupái, göröngyei, s nem hogy asz­faltnak nincs nyoma, de ken­dős. kalapos kisiskolások áll­dogálnak a legközepén, nem sejtve, hogy utódaik majd ott toporognak a zebrák szélén, s negyedórákig nem képesek átjutni a túloldalra az autó­folyamtól ... Színjátszás Benne van ebben a kalen­dáriumban néhai Borzsák Endre értő emlékezése Monor 48-as hagyományaira, Vitális- né dr. Zilahy Lídia az utolsó galambdúcról mesél: „ ... a gyerekek az óriási kenyérka­réjokkal kiültek a Tompa Mi­hály utcai házsor alatt húzó­dó kanális partjára. A- ker­tek hátsó kerítéséül a kanális szolgált, így bármelyik ud­varról ki lehetett jutni a partjára. Két-három öregem­ber is pipázott a gyerekekkel a parton. A nagy csendet a Virág utcából futó K. Stüszi törte meg: „összetörlek ben­neteket, leszedtétek a ga­lambjaimat!” De rendszerint az öregektől soha nem késett a mentő szó... A kanális ma is megvan még. Csakhogy kerítésekkel minden partján. És hol van­nak a gyerekek, a társasá­gukban pipázgató öregek, akik még védelmükbe is ve­szik őket.. ? Máté Bertalan történész, muzeológus a monori műked­velő színjátszásról ír. Vajon hány nagypapa, nagymama őrzi meg szerepléseinek fény­képes emlékeit — s hány unoka nem tud róla semmit? Olvasgatom a kalendáriumot. Mióta először vettem a ke­zembe, többször is. Hogy gonddal és lélekkel állították össze, az első látásra nyil­vánvaló. Az már csak később tuda­tosul az emberben, mennyire része annak a folyamatnak, amit a honismereti kör haló poraiból életre hívása, mű­ködtetése maga is céloz; a szülőfalu szeretetének erősí­tése, a jó értelemben vett lo­kálpatriotizmus ápolása, an­nak az elvont fogalomnak a földre, testközelbe juttatása, amit úgy hívnak: hazaszere­tet. Remény Ezért remélem, hogy a Mo­nori Füzetek — ha idővel megsárgulnak is, ha nincs is sok belőlük — megmaradnak. Utódainknak. K. Zs. Bényén az ifjúsági klub — szűkös volta miatt — a kü­lönböző sportágak közül leg­feljebb a sakknak adhatna he­lyet. (Az igazsághoz tartozik, hogy bár nem a sportegyesület keretein belül, de ádáz ping­pongcsaták is dúlnak ott.) Mindhárom községben számí­tásba jöhetnének még az is­kolák, de azok is csak egy-egy tornaszobával rendelkeznek, vagyis több ember egyidejű mozgatására nem alkalmasak. A szabadtéri játékok rende­zésére csak a gombai művelő­dési ház mögötti bitumenes pályát tartja alkalmasnak a sportegyesület vezetője. Ennek némileg ellentmond, hogy azért a bényei és a kávai fü­ves pályákon is gyakoriak az alkalmi labdarúgómeccsek, s nündkét helyen hagyományos­nak mondhatók a május 1-jé- hez és augusztus 20-éhoz kap­csolódó nősök—nőtlenek kö­zötti mérkőzések. Valószínű tehát, hogy csak hatékonyabb mozgósításra, több lehetőség megteremtésére lenne szükség, hogy ezeknek a pályáknak az alkalmassága is fennmarad­jon. Az utóbbiakra már csak azért is szükség lenne, mert jelenleg a sportkörnek mind­össze 26 tagja van, akik gombiak, s közülük is jelen­tős részük iskolás. Ök termé­szetesen az iskolában sportol­nak, ott működik a sakk-kör és az asztalitenisz-szakosztály is. A sakkozók Révész György pedagógus irányításával kör­zeti szinten az elsők között szerepelnek, de a létszámukat szeretnék tovább növelni. Nagy népszerűségnek örvend az asztalitenisz is, bár meg­lehetősen pénzigényes, mert az ütőket, labdákat gyakran kell cserélni. S néha még az aszta­lokat is. Az MHSZ honvédelmi klub­jának tevékenységét erősen lsorlátozza az a tény, hogy nem rendelkeznek lőtérrel, így a versenyekre nem tudnak föl­készülni. Ráadásul sem a ta­valyi, sem az idei oktatási év­ben nem tudták megszervezni helyben a 80 órás általános honvédelmi oktatást, mert az oktatásra kötelezettek lét­száma összesen nem érte el a húsz főt. Pedig az előző esz­tendőkben épp velük, vagyis a sorkatonai szolgálat előtt álló fiatalokkal sikerült szép eredményeket elérni, még me­gyei szinten is. A honvédelmi klubnak egyébként 72 tagja van, na­gyobb részük általános isko­lás. Idei eredmény, hogy 18 bényei ifjú is jelentkezett közéjük, s remélhető, hogy jövőre már ők is sikeresen szerepelnek. Ez egyébként a klub hagyományának is mond­ható. Mind a sportkörnek, mind a honvédelmi klubnak vannak rendszeres, nyílt akcióik. Ezek közé tartoznak az április 4-ei és augusztus 20-ai kispályás labdarúgómérkőzések, amelye­ken hagyományosan 5-6 csa­pat vesz részt. Ugyanez mond­ható el a nagyobb ünnepek alkalmával szervezett nyílt lö­vészetekről is. Az eddigiekből következik, hogy mindkét területen sok tennivaló van még a három — közös tanácsú — község­ben. Mindenképpen lehet és kell alapozni a már meglévő eredményekre, klubokra, sőt bényeiekkel, kávaiakkal is bő­víteni kell azokat. A külön­böző aikalmi versenyeket rendszeressé kell tenni, s le­hetőleg a gyengébb nem kép­viselőit is be kell vonni a sportmozgalomba. Sürgető fel­adat a kispuskás lőtér kiala­kítása, a kispuskások számára pedig egy fedett lőteret szeret­nének készíteni. Lehetőség van — igények szerint — akár rádiós, vagy modellezőszakkör létrehozására. A legfontosabb azonban to­vábbra is a nyitottság, vagy­is a sportkörnek és a hon­védelmi, klubnak kell felmér­nie és Ügyelemmel kísérnie a igényeket, s lehetőség szerint teljesíteni azokat. Ehhez azonban az eddigiek­nél nagyobb tömegbázisra, s nem utolsósorban a helyi ta­nács, a területen érintett gazdasági egységek, társadalmi szervezetek hatékonyabb — és kézzelfoghatóbb — anyagi és erkölcsi támogatására lesz szükségük. Vereszki János Tanácstagok fogadóórái A monori pártbizottságon lévő hivatali helyiségben tart fogadóórákat dr. Szászik Ká­roly megyei tanácstag novem­ber 23-án 13-tól 16 óráig. Ugyanazon a napon — tehát hétfőn — Bakonyi György megyei tanácstag a monori- erdei tanácskirendeltségen várja választóit 16-tól 18 órá­ig­Fogadóórákat tart novem­ber 23-án Káván a tanácski­rendeltségen 17-től 19 óráig Vereszki János, Gomba, Bénye, Káva megyei tanácstagja is. Mindhárman kérik válasz­tóikat, hogy közérdekű be­jelentéseikkel, javaslataikkal, gondjaikkal, esetleg egyéni panaszaikkal keressék fel őket fogadóóráikon. Új tehetőség * Építési telkek Az új földtörvény végrehaj­tási rendelete lehetővé tette, hogy az ecseri Rákos Mezeje Tsz eladja néhány belterületi ingatlanát Maglódon a Kato­na József utcában. A 20 da­rab 200—230 négyszögöles épí­tési telek vásárlására vonat­kozó igényeket december 15-ig lehet bejelenteni — írásban — a termelőszövetke­zet jogi osztályán (Budapest XVII., Pesti út 237). Maglódon Tűzoltóból Bált rendez Maglódon a Parking étteremben 1987 no­vember 21-én, szombaton 19 órától a helyi önkéntes tűzol- tóegyesüiet. A rendezvény nem zártkörű, tehát mindenkit szívesen látnak. Belépőjegy vacsorával együtt személyen­ként 150 forint, a tombolajegy 20 forint lesz. A zenéről a S+2 együttes gondoskodik. A tűzoltóbál bevételét az egye­sület a tavaszi versenyre tör­ténő felkészülésre fordítja. Negyven éve a pályán Elvi következetességgel A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója al­kalmából Vecsés Nagyközség Tanácsa a nagyközség sport­jáért végzett kiemelkedő munkájáért emléklappal tün­tette ki Trasszer Lajost, a ve- csési labdarúgók edzőjét. Az emléklapot meleg szavak kí­séretében Csányi János, Ve­csés Nagyközség Tanácsa el­nöke adta át a negyven éve sportolóként és sportvezető­ként tevékenykedő Trasszer Lajosnak. — Sportolói, sportvezetői pályafutását látványos sikerek és kudarcok sorozata kísérte, kíséri ma is. Részese volt a legendás nemzeti bajnokság­ban szereplő Vecsés sikeres éveinek, de ugyanő volt, aki akkor is a csapat mellett állt, amikor az bizony megalázó módon kiesett, mind a megyei I.. mind a megyei II. osztály­ból. Kudarctűrő képessége te­hát nem mindennapinak mondható. Lángoló, sokszínű egyénisége ma is sokakat ma­gával ragad, amikor úgy tű­nik, végre a szűkös esztendők után ismét jó képességű együttes bontogatja szárnyait az ő irányítása alatt. Követ­kezetes edzői és vezetői elvei közül talán a legfigyelemre­méltóbb, hogy minden eszköz­zel igyekszik megakadályozni a csapaton belül a „sztárrend­szer’’ kialakulását, s, hogy bé­relt helye senkinek, még a legjobb képességekkel megál­dott játékosoknak sincs. Mun­kássága elismerésének mi a magunk részéről is csak gra­tulálni tudunk. K. J. Szilárd szilárdsága Ritka nagy bravúrt vittek véghez a Gyömrői SE férfi kézilabdázói — amint arról lapunk más helyén korábban már beszámoltunk. A múlt hét végi békéscsabai osztályo- zón kiharcolták az NB II-be jutást. Olyan imponáló fö­lénnyel lettek csoportelsők, amelyre felkapta minden hozzáértő a fejét. Nagyszerű közösség kovácsolódott össze Gyömrőn az évek folyamán, hiszen ez az eredmény több esztendőn tartó szorgos mun­ka révén születhetett csak meg. Az áldozatvállalás nem rit­ka a csapattagok körében. Jó példa erre Szél Szilárd esete, aki az osztályozó mérkőzés­sorozat előtt öt nappal autó­jával karambolozott. Betört a feje, de amikor elsősegélyben részesítették, külön megkérte az ellátó sebészorvost, hogy ne kapcsokkal, hanem öltésekkel varrja össze a fejbőrét. Azért, hogy játszani tudjon Békés­csabán. No nem, az orvosnak esze ágában sem volt emlí­teni, hogy ő játszani fog öt nappal később ... A második mérkőzésen Szél Szilárdnak felszakadt a fej-1 bőre azon a helyen, ahol korábban összevarrták. Hiába próbálták lebeszélni a további játékról, Szilárd hallani sem akart erről. Rövid ápolás után ment vissza a pályára, küz­dött, hajtott, mintha semmi baja nem lenne. Pedig — utó­lag bevallotta — kegyetlenül fájt neki már ekkor az oldal­bordája, amely szintén a ka­rambolnál sérült meg. Fáj­dalomcsillapító gyógyszereket szedett be meccs előtt, végig játszotta a Mátészalka ellen a 60 percet. Az utolsó napon — a Tele­fongyár ellen — viszont már nem lehetett ott a küzdők kö­zött. Csak a lelátóról figyel­hette játékostársai erőfeszíté­seit. Buzdította őket. A hét elején ismét elment az orvoshoz. A röntgen ki­mutatta. hogy bordatörése (is) van. Azzal játszott végig há­rom mérkőzést Békéscsabán ... Szél Szilárd szilárdsága is kellett a nagy gyömrői siker­hez. Akár jelképnek is felfog­hatnánk. Gcr József (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) A bban az ABC-áruház­** ban. ahová én járok van egy aranyos, kedvet tanuló kislány, akitől még az idősebb eladók is sokai tanulhatnának. Arról van szó, hogy ez a kislány olyan udvariasan szolgálja ki a vevőket, hogy azon még maguk az érintettek is elcsodálkoznak. Mondhat­nánk,, így van ez rendjén, ez így természetes. Igaz, tudnánk ellenkező példával is szolgálni, ám most nem ez a célunk,.. Köztudomáséi, hogy a kereskedelemben ■ munka­erőhiánnyal küszködnek a kisebb-nagyobb üzletek. Nem vonzó ez a nehéz pá­lya. a fiúk már nem je­lentkeznek nagyon, a lá­nyok is egyre kevesebben vannak. A különböző pro­filú üzleteket működtető vállalatok, szövetkezetek a maguk módján (és lehető­ségeik arányában) igye­keznek biztosítani az után­pótlást. Az Alsó-Tápió Menti Álész például három iskolaszövetkezetei tart fenn működési területén, amelyek egyre jobb ered­ménnyel dolgoznak. A Pest Megyei Mészöv — csatlakozva az országos felhíváshoz — arra biztat­ta a megye fogyasztási és értékesítő szövetkezeteit, hogy ajándékozzanak eav- egy számítógépet a műkö­dési területükön valameny- nyi általános iskolának. Az akció a befejezéséhez kö­zeledik, a mendei általános iskola igazgatójának Bori Pál, az áfész igazgatósági elnöke a körzeti kiemelt ünnepségen adta át a na­pokban a számítógépet — nagy taps kíséretében. Az áfész igazgatósági el­nöke nem titkoltan azzal a szándékkal, nyújtotta át az értékes ajándékot a men­dei gyerekeknek, hogy használják sokáig, emlé­kezzenek majd arra is, ki­tél kapták a számítógé­pet. ... — Munkaerőhiánnyal küzdünk mi is az üzlete­inkben — mondja Bori Pál. — Arra törekszünk mégis, hogy fővárosi szin­tű legyen az ellátás, a ve­vők megkapják azt, amit Budapesten is. Természete­sen ez nem megy máról holnapra, ehhez idő kell. Mindenesetre jó úton ha­ladtunk, mert kiskereske­delmi áruforgalmunk di­namikusan emelkedett eb­ben az esztendőben is. Ami az eladói utánpótlást illeti, ezen a téren sok tenniva­lónk van. Igyekszünk nép­szerűsíteni ezt a szakmát a fiatalok körében, mert bi­zonyos elöregedési folya­matot már mi is tapaszta­lunk a pult túlsó felén ál­lók körében. Mi szerencsé­re kevés üzletet zártunk be eddig — létszámhiányra hi­vatkozva —, de nem is aka­runk. Mert változatlan az a véleményünk: az egy-, illetve kétszemélyes boltok­ra igenis szükség van. G. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom