Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
1987. NOVEMBER 2., HÉTFŐ Emberiességgel a békéért (Folytatás az 1. oldalról.) tézkedések téves értelmezése és a dolgozók nagymértékű leterheltsége miatt. Azonban a szervezetek mindent megtesznek azért, hogy mindenkor rendelkezésre állhasson a gyógyítómunkához szükséges vérmennyiség. Az elsősegélynyújtás terén végzett munka a tanfolyamok és a résztvevők nagy száma ellenére sem vezetett megnyugtató eredményre. A megyei vezetőség úgy látja, hogy a jövőben legyen kevesebb a résztvevő egy-egy tanfolyamon, s az elméleti felkészítés mellett több időt kell fordítani az ismeretek gyakorlati alkalmazására, a kellő biztonságérzet kialakítására. A beszámoló jelentéshez Aranyosi László, a megyei vezetőség titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A humánus emberi cselekedetek szinte számokban ki nem fejezhető sokaságának, értékét csak növeli, hogy a vöröskeresztes aktívák tízezrei munkásságukat nehezebb körülmények között végezték, mint korábban — mondotta a többi' között. A köszönet és az elismerés hangján szólt a munka első vonalában tevékenykedő csaknem ötezer vezetőségi tagról, a különböző feladatra kiképzett több mint húszezer aktivistáról, s a legnagyobb elismeréssel a hatvanezer nyilvántartott Pest megyei véradó önzetlenségéről, emberbaráti szeretetéről, s a több mint ezer véradószervező munkájáról. Az eredményekben nagy részük van a vöröskeresztes munka segítőinek. az orvosoknak, az egészségügyi dolgozóknak és a pedagógusoknak. Közülük most is több százat választottak be a különböző szintű vezetőségekbe. A jövő feladatait részletesen kidolgozták a küldöttértekezlet elé terjesztett határozati javaslatban, amelyet Aranyosi László a többi között a következőkkel foglalt össze: az irányító vöröskeresztes vezetőségeknek az lesz az egyik legfontosabb feladatuk, hogy tovább erősítsék az alapszervezetek probléma- érzékenységét, az új utak, módszerek keresését. Ezután Zsolnai Magdolna, a számvizsgáló bizottság elnöke tett jelentést a küldötteknek. sét, köszönetét. .Kiemelte, hogy nincs olyan lényegi társadalompolitikai kérdés megyénkben, ahol a Vöröskereszt szervezetei politikai partnerként, szövetségesként ne hallatnák a hangjukat. Kezdeményezéseik valóban beépültek a megye életébe. A megyei pártbizottság messzemenően értékeli, hogy a szervezetek mindennapi munkája felelősséget tükröz. Dr. Kulin Sándor nagykőrösi körzeti főorvos annak adott hangot, hogy jelenlegi mostoha anyagi körülményeink között is lehet és kell a társadalom egészségkultúráját, az emberek önmagukért és egymásért érzett felelősségét nevelni, alakítani és emelni. Az aktív, felelős és alkotó erejű vitát Aranyosi László foglalta össze. Majd a küldöttértekezlet nyílt szavazással egyhangúlag elfogadta a vezetőség beszámolóját és a határozati javaslatot. Bejelentette, hogy a vezetőség mandátuma lejárt, s Gazdik Felszólalt dr. Medve László. Istvánné, a dabasi városi jogú vezetőség tagja, a jelölő- bizottság elnöke javaslatot tett a 31 tagú új vezetőségre és a számvizsgáló bizottságra, illetve a 40 kongresszusi delegátus megválasztására. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a jelölőbizottság javaslatát. Az új titkár Szviatovszki András Egészségünk védelméért A következő vitában a felszólalók szinte kivétel nélkül az egészségmegőrzés, az egészséges életmódra nevelés társadalmi programjához csatlakozva fogalmazták meg mondandójukat, javaslatukat, így dr. Burányi lmréné ácsai vezető gyógyszerész, Gulyás László monori református lelkész, Balogh Jánosné aszódi vezető óvónő és dr. Kalász László gödöllői orvos, Földvári Gizella ráckevei osztály- vezető. Dr. Major Katalin po- mázi fogorvos az ifjúság kö^ rében végzett felvilágosító munkáról beszélt, hangsúlyozva, hogy veszélyes az álszemérembe burkolódzás, hiszen a jövő nemzedékének egészségét kockáztatjuk. Dr. Nagy Béláné ceglédi szakgyógyszerész egészségügyi ellátásunk jelenlegi helyzete és az emberek folyamatosan romló egészségi állapota közötti ellentmondásra mutatott rá. Dr. Páczi Antal monori- erdöi körzeti orvos a fogyatékos, valamint a mozgássérült gyerekek táboroztatásának jelentőségét hangsúlyozva számolt be e táborok tapasztalatairól, és javasolta az üdülőhelyek szaporítását. Juhász János gödöllői mentőápoló az elsősegélynyújtók felkészültségének fontosságáról szólt, ismertetve a maga oktatási módszereit. Dr. Kricsfalvi Péter megyei főorvos az egészségmegőrzés nemzeti programja végrehajtásának szubjektív feltételeiről fejtette ki a véleményét. Ezután az újjáválasztott vezetőség megtartotta első, alakuló, tisztségviselő-választó ülését. Elnökké a megyei vezetőség eddigi, nyugállományba vonuló titkárát. Aranyosi Lászlót választották meg. Elnökhelyettesek: dr. Kricsfalvi Péter és Beüti Jenöné százhalombattai iskolaigazgató. A megyei vezetőség új titkára Szviatovszki András lett, aki eddig az MSZMP Pest megyei oktatási igazgatóságának tanára volt. A kiemelkedő munka elismerése A kormány biztosítja a feltételeket Szót kért dr. Medve László egészségügyi miniszter. Elismeréssel beszélt a Pest megyei vöröskeresztesek munkájáról. majd a társadalmi programból adódó központi és helyi feladatokról, a kezdeményezések összehangolásáról szólt. Biztosította a küldöttértekezletet arról, hogy a kormány garantálja a jövőben is az egészségvédelem feltételeit. Tatai Tiborné százhalombattai gépészmérnök javasolta, hogy kapjanak nyolcórás munkaidő-kedvezJ ményt és melegétel-ellátást a plazmaferezises véradáson részt vevők. Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára felszólalásában egyebek között arra kérte a küldötteket, tolmácsolják az aktíváknak a megyei pártbizottság, tanács és a tömegszervezetek elismerőA megyei küldöttértekezlet alkalmából kitüntették azokat a vöröskereszteseket, akik a közelmúltban a legkimagaslóbb eredményeket érték el. Dr. Gyüszíi Miklós, a Magyar Vöröskereszt, országos vezetőségének alelnöke, a Vöröskeresztes Munkáért arany fokozatát adta át Kovács Sándorné óvónőnek, a szigetszentmiklósi alapszervezet titkárának, Keresztes Mihályné vezető védőnőnek, a szentendrei városi vezetőség tagjának, dr. Kri- zsanyik Pálnénak, a Vöröskereszt megyei vezetősége munkatársának, Porgányi Gézának, a Dunai Kőolajipari Vállalat gazdasági vezérigazgató-helyettesének, a Vöröskereszt megyei vezetősége tagjának, Pető Istvánné igazgatási előadónak, az abonyi lakóterületi vezetőség titkárának, SzJatki I.ászlóné védőnőnek, a gödöllői egészségügyi alapszervezet titkárának. A kitüntetés ezüst fokozatát vette át Jávor Lászlóné, a szentendrei városi vezetőség titkára, Ma- czber Józsefné vezető védőnő, a Vöröskereszt megyei ifjúsági munkabizottsága fogja, dr. Nagy Jánosné, a gödöllői \"értranszfú- ziós állomás szervezője, dr. Páczi Antal, monori-erdői körzeti orvos, a Vöröskereszt-alapszerve- zet elnöke, dr. Varga Gyula rendőr alezredes, a hegyimentő-alegy- ség vezetője. A bronz fokozatot kapta Kiss Dezsöné, a Semmelweis Kórház intézeti főnővére, a megyei ifjúsági munkabizottság tagja. A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége a véradómozgalom érdekében végzett kimagasló tevékenységéért a Véradó Mozgalomért emlékplakettet adományozna az Ikladi Ipari Műszergyár kollektívájának, akik 27 évvel ezelőtt elindították a térítésmentes véradást a megyében. Kiváló Véradók kitüntetésben részesült — hetvenötszörös véradásért a kitüntetés arany fokozatát fehér szalaggal kapta — Petrovics Gyula rendész, a Budapesti Építő és Szállító Vállalat farmosi dolgozója. Köszönet a véradásért emlékplakettet kapott hatvanszoros véradásért Komáromi Tibor, a pilisi Aranykalász Tsz dolgozója. A véradómozgalom szervezésében végzett több évtizedes munkájáért Kiváló Véradó Szervező kitüntetést adományoztak Reich Márton ioari főágazat-vezetőnek, a Kiskun Tsz dolgozójának, a megyei vezetőség tagjának. A Pest Megyei Hírlap adoszolgálata Alkalmazotti kedvezmény Változatlanul özönlenek adószolgálatunkhoz a kérdések, ml több, kérések, közöttük olyanok, hogy számoljuk ki tételesen: kinek mennyi lesz az adóalapja a következő évben, mennyit termeljen a kisiparos, a vállalkozó, milyen forgalmat bonyolítson le a kereskedő, a vendéglátó, hogy továbbra is megérje neki. Egy lakatos kisiparos például azt szeretné tudni, hogyan kalkuláljon, hogy egy óra alatt, tisztán, legalább ötven forintot keressen, egy feketén dolgozó fodrásznő arra kér bátorítást, hogy hadd űzze továbbra is törvénytelenül az ipart... Reméljük, olvasóink megértik, hogy nincsj módunkban és szándékunkban az egyes vállalkozók adóját kiszámcl- gatni és nem kívánunk tanácsokat adni azoknak- a jogszabályoknak a kijátszására sem, amelyek még nem is léptek életbe. Szívesen válaszolunk ellenben a most következő, s a további, ezekhez hasonló kérdésekre. Várjuk leveleiket. A nyugdíjat nem Még mindig sok a bizonytalanság, a félreértés a nyugdíjasok adózásával kapcsolatban. Erről tanúskodik az M. M. monogrammal Nagykőrösről érkezett levél is. Olvasónk azt írja, hogy sem a maga, sem a házastársának nyugdíja nem éri el az évi 96 ezer forintot. Kérdése pedig az, hogy összevontan kezeli-e ezt az adóhatóság? Mert ha igen, akkor attól tartanak, hogy jövedelemadót kell fizetniük. Megnyugtatásul ismét közöljük, hogy a nyugdíj, bármilyen összegű is, adómentes. Arról pedig szó sincs, hogy a házastársak nyugdíjait összevontan kezelnék. Már az adónem elnevezésében is benne van, hogy személyi, azaz egyénekre szólóan érvényes. Kitüntetés és jutabm Szabó István gödi olvasónk a helyi termelőszövetkezetben dolgozik, jövedelmét egy szamócatermelő szakcsoportban keresett forintokkal egészíti ki. Arra kíváncsi, hogy kell-e ez után adóznia? Mint írja, úgy tudja,- hogy a háztájiból, a kistermelésből származó jövedelem adómentes. Valóban adómentes ez a jövedelem akkor, ha az éves árbevétel családonként nem éri el az 500 ezer forintot. Efelett azonban az egyéb jövedelmekkel összevontan adóköteles, egy határon túl pedig vállalkozói adó alá is esik. A kistermelők adózásával egyébként lapunk október 24-i számában részletesen foglalkoztunk. Ezt ajánljuk figyelmébe Bőm Ta- másné dánszentmiklósi olvasónknak is, aki a lapot előkeresve szintén választ talál kérdésére. Érdekes kérdést tett fel ságát, a dialektikus materializmus érvényesülését, a. természet és a társadalom egységének általános elismerését, amelyet Marx olyan fontosnak tartott. Elemzi az átfogó természetkép és a dialektika kapcsolatát, a véletlen törvényszerűségeit, az elmélyült ideológiai-elvi munkát. Sokoldalúan és sokszor foglalkozik a tudományosműszaki fejlesztéssel. A jö- vőnkre nézve különösen nagy jelentőségűnek tartja a fejlett termelőeszközök előállítását. Hangsúlyozza, hogy nagyobb gondot kell fordítani a műszaki fejlesztés közigazgatási. oktatási, képzési, továbbképzési és- betanítási feladataira, a műszaki fejlesztés információs és propagandarendszerének a kiépítésére. Üj szemléletre, új stílusra van szükség, hogy a műszaki fejlesztés megvalósuljon — állapítja meg tö|pb írásában. Nem elsősorban a beruházások és nem is a kutatási és fejlesztési keretek nagysága — természetesen az is —, hanem azok belső struktúrája és felhasználásuk hatékonysága az. ami eldönti a műszaki haladás eredményességét. A beruházási források falhasználásának hatékonyságát a kutató-fejlesztő szakemberek tudása, motivációja, a kutató- csoportok érdekeltsége, a fejlesztő és termelő szervezetek közötti kapcsolatok, az együttműködés színvonala határozza meg. A műszaki fejlődésért cselekedni kell című írásában, amely a Magyar Tudomány 1987. évi májusi számában jelent meg, újból hangoztatta, hogy a gyors változásokra csak akkor tudunk megfelelően reagálni, ha fokozzuk a hazai tudományos kutatás újat teremtő képességét, ugyanakkor erősítjük befogadó, adaptációs és megújító készségét. S mindehhez hozzáteszi, hogy a műszaki fejlődésben az anyagi tényezők mellett meghatározó jelentősége van az emberi tényezőknek, ugyanis eredményeket csak művelt, a termelésben jártas emberekkel lehet elérni. A többi írásaiban és beszédeiben is, amelyek a kötetben találhatók, a párt művelődési politikáját fejti ki, lehet szó akár az oktatás és a nevelés társadalmi szerepéről, akár művelődéspolitikánkról, a tudomány és a reformpolitika összefüggéseiről, vagy a könyvek szerepéről a műszaki haladásban. Ugyanis az olvasási kultúra fejlesztése elválaszthatatlanul összefügg egyik legfontosabb stratégiai törekvésünkkel: népünk műveltségi szintjének emelésével. fiz egész kötet ennek a jegyében íródott, illetve pártunk egyik vezető kultúrpolitikusa ebben a szellemben fogalmazta meg a szocializmus továbbfejlődésének feladatait. Gáli Sándor Erről olvastam Mi már temetni sem tudunk A nagy magyar színész életéiről szóló könyvben találkoztam a kifogással, hogy nem volt elég jelentős a gyászszertartása. Mert mi már temetni is elfelejtettünk, panaszolta a kitűnő rendező. Régen, ha egy hasonlóan jelentős személyiség elhunyt, akkor keresztülment a városon a gyászmenet, s az utak mentén az emberek hatalmas tömegei adták meg a végtisztességet. Így igaz. Hogyan volt például Arany János temetésén? A szemtanú beszámolója: Arany János, az idős költőfejedelem temetésén 1882 októberében talpon volt az egész város. A nagy Lánchídtér úgy tele volt emberekkel, mint az emlékezetes Deák temetése óta soha. A temetőbe vezető hosszú utat végig a Fürdő utcán. a Váczi körúton, a Kerepesi úton és a Temető úton, mintegy 4 km hosszában hátoldalról a nézők tömött sorfala szegélyezte. A Nemzeti Színház előtt is hatalmas tömeg gyülekezett, s mikor bele akart vegyülni a kíséretbe, nagy tolongás támadt. Régebben is olvastam érzékletes leírásokat nagy költők, írók, színészek, államférfiak temetéséről. Mennyire más világ lehetett akkoriban, gondoltam mélabúsan. A költőket, írókat, a nemzet sorsáról gondolkodó elméket mindenki ismerte, szerette, s midőn elérkezett a végső búcsú, a gyászmenet zsebkendőjét áztató tömeg között haladt a temetőbe. Manapság ki ismeri a költőket? Nagyon kevesen. Köteteik újabban már csak nyolcszáz—ezer példányban jelennek meg. S azokat sem kapkodják szét. Hová tűntek azok az idők, amikor esténként minden magyar család tagjai a legújabb költeményeket elemezték, parázs vitába keveredve egy- egy versszak tartalmán, a rímek csengé- sén-bongásán. Az estéli versolvasásról semmit sem hallottam. Másképp nem tudom elképzelni, hiszen minálunk csak az ismerősök temetésére mentek el az emberek. Mivel faluhelyen mindenki mindenkit ismer, a végtisztességet aszerint adták meg, hogy jóban voltak-e az elhunyttal vagy haragban. Haragosa minden rendes embernek volt, akárcsak komája, keresztfia, sógora. Költőkről nálunk sosem volt szó. Majd csak később, az iskolában. Először úgy gondoltam, a költők valahol messze, a városokban élnek, alkotnak, ott ismerik őket személyesen is. A költők emelkedett lelkek, haragosaik nincsenek. De aztán olyasmit tanultunk, hogy a nép költői a nép nyelvét emelték a költészet világába, a népben találtak visszhangra. Hol él a nép? — tettem föl a kérdést. Mindenütt. Falun, városon, tanyán. Okos gyerek lér vén hamar megleltem a választ: a régebbi időkben nem csak városon, hanem faluhelyen és a tanyavilágban is olvasták a költőket. A romlás később következett be. Ebben is tévedtem. Azelőtt sem versolvasással múlatták az időt a széles tömegek. Azok sem, akik között nagy tolongás támadt Arany János temetésén. A fönti idézethez fűzött magyarázat szerint: A főutakon vastürelemmel ácsorgó gyászolók nem olvasták ugyan Arany János költeményeit, sem Jókai regényeit, mini ahogy legtöbben nyilván Prielle Kornéliát sem látták a Nemzeti Színházban, de tudták, hogy nagy emberek, és tisztelettel adóztak nekik. Szembetalálkozni a nagysággal — a hatlovas gyászgálahintó, az arany és ezüst cicomák hozzásegítették az élményhez: a közönség megbízható gyászrutinnal törölgette szeméből a könnyeket. É rtem. Nem ismerték őket, de tudtak gyászolni. Rutinnal. Azt viszont még mindig nem értem, honnan tudták, ha nem olvasták, látták, hogy a koporsóban nyugvó nagy ember? Kör Pál Nyíry Szabolcsúé Aszódról. Azt tudakolja, hogy a 25 éves jubileumi jutalom és a 20 éves törzsgárdatagsággal járó szak- szervezeti jutalom adóköteles-e? A személyi jövedelem- adó végrehajtási utasítása úgy rendelkezik, hogy adómentes a társadalmi szervek által kiadott kitüntetésekkel járó pénzjutalom egésze, az egyéb kitüntetésekkel járó pénzjutalom pedig évi 5 ezer forintig. A társadalmi munkáért kapott jutalom évi 2 ezer forintig mentes az adó alól. Olvasónk további kérdéseire a következőket válaszoljuk. A fűtéskorszerűsítésre 1985-ben . felvett ©TP-kölcsön összege természetesen adómentes. Jól tudja, hogy az egyszeri megbízásból adódó 2 ezer forint alatti kifizetéseket 20 százalékos adó terheli, s ezt a jövedelmet nem kell a többihez hozzáadni, utána összevontan adózni. Helyesen gondolja, hogy ezt a 20 százalékot a kifizető vonja le. Végezetül: a nyugdíjjárulék valóban egységesen 10 százalék lesz. Gödöllői olvasónk kérdése olyannyira személyes természetű, hogy nevét ezért csak a kezdőbetűkkel jelöljük. K. S. tehát azt írja, hogy nem-. régiben felbomlott az élettársi viszonya, s a vagyont ennek rendje és módja szerint elosztották. Igen ám, de élettár- sa egyelőre nem tudta őt kifizetni, a neki járó 460 ezer forintra csak jövőre számíthat. Azt tudakolja, hogy ezt az összeget hozzá kell-e számítani a keresetéhez, s kell-e adózni utána? Megnyugtathatjuk olvasónkat, nem kell a pénz után adóznia, ugyanis az nem jövedelem, hanem járandóság. fi dolgozó költségei Többen érdeklődnek arról is, hogy mi az alkalmazotti kedvezmény és kikre vonatkozik? Ami a kérdés második felét illeti: mindenkire, aki bérből és fizetésből él. Mégpedig úgy, hogy az adóalap kiszámításakor az összjövedelmet, a naptári évben minden munkaviszonyban töltött hónap után 1000 forinttal — tehát összesen évi 12 000 forinttal — csökkenteni kell. Ezzel ismerik el a dolgozót terhelő különböző költségeket. Ezeknek a tételes kiszámítása és elszámolása jelentős adminisztrációs terhet róna mind a dolgozókra, mind pedig az adóhatóságra, és a költségek egy része nem is számszerűsíthető pontosan. Erre figyelemmel — a nemzetközi gyakorlattal összhangban — a törvény a költségeket átalányként ismeri el. A csökkentési lehetőség a munkáltató jellegétől és jogi helyzetétől függetlenül minden. munkavállalót, így a magán- munkáltató alkalmazottait is megilleti. Ezt a kedvezményt azonban egyidejűleg legfeljebb egy munkaviszony alapján lehet igénybe venni, vagyis ha valakinek főállása mellett másodállása is van, az után már nem jár ez a kedvezmény. Az alkalmazotti kedvezmény az adóalap kiszámításakor az összjövedelemből vonható le. fgy egyrészt bizonyos mértékig a teljesítményelv is kifejezésre jut, mert — az adó összegének megállapításánál — a nagyobb jövedelemmel rendelkező személy — a progresszió miatt — valamivel nagyobb mértékű kedvezményben részesül, rriásrészt akkor is jár a kedvezmény, ha a munkabér havi 1000 forintnál kisebb, illetve ha a dolgozó — bár munkaviszonyban áll — bért nem kap. K. L.
