Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-17 / 271. szám
Portugál alapanyagból Portugáliából hozzák az alapanyagot, amelyből a Veresegy- házon működő Hungarokork-Amorin nevű társulás dolgozói évente több százezer dugót készítenek külföldi és hazai felhasználóknak. Képünkön a gépek és kezelőjük, Horváth Jó- zsefné zsákba töltik az elkészült dugókat. (Vimola Károly felvétele) Verseg Mozgalmas úttörőélet A vérségi úttörőcsapat akcióévet nyitó ünnepélyes csapatgyűlésen sokrétű, változatos program megvalósítását tűzte maga elé célul. Már maga ez a nap tükrözte a szervezet tevékenységének legfontosabb jellemzőit, a játékosságot, vidámságot. A csapatgyűlés után az őrsök akadály- versenyen vettek részt. Az állomásokon természetvédelemmel kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk, s e téren a hetedikes lányok bizonyultak a legjobbnak. Ugyancsak ők jeleskedtek a főzőversenyen is, a zsűri az ő paprikás krumplijukat minősítette a legízletesebbnek. A hasznos anyagok gyűjtése évről évre visszatérő feladat, ám a versenyszellemnek még parányi visszahanyatlási jeleit sem látni. Októberben papírt gyűjtöttek, összesen tizenhárom és fél mázsát, vagyis a személyenkénti öt kilót jócskát túlteljesítették. A legszorgalmasabbak az ötödikesek voltak, fejenként több mint tíz kilót hoztak be. Szerdán és csütörtökön iskolájuk környékét és a falu központi tereit szépítették. Számos kiránduláson vettek részt. A kisdobosok a fővárosi Arany János Színházban az Óz, a nagy varázsló, az úttörők pedig a Twist Oliver és a Krimi a kőkorban című színdarabot tekintették meg. Jártak az állatkertben, a nagyok a Nemzeti Múzeumban és a Mezőgazdasági Múzeumban. A hetedikesek az aszódi laktanyában ismerkedtek a katonák mindennapi életével, érdekes bemutatót tartottak számukra, s szabad volt a harckocsikba, autókba beülni, adóvevőt kipróbálni. A legnagyobb szabású autóbuszos túra Nógrád megyébe vezetett. Először Acsa-Űjlakon tekintették meg a turistaszállónak berendezett volt Pró- nay-kastélyt. Bekukkantottak egy-egy ízlésesen berendezett, rádióval, színes televízióval ellátott szobába, század eleji hangulatot keltő, kerekeskútú ebédlőbe. Innen Balassagyarmatra robogott velük a két busz, ahol a Palócmúzeumot tekintették meg. A palócok mindennapi életét, használati eszközeit, öltözködési szokásait bemutató kiállításokon kívül Mikszáth Kálmánnak és Madách Imrének a vidékhez kapcsolódó emlékeivel, dokumentumaival is megismerkedtek. A következő állomás Hollókő volt. Felgyalogoltak a várhoz, majd az ófalu házait és a falumúzeumot nézték meg. Hazafelé jövet megálltak még Szirákon is. ahol az országos hírűvé vált kastélyt és parkját barangolták be. A tavasszal még ettől is távolabbi tájakra szeretnének eljutni: az egyik úti cél a Mecsek, a másik pedig Pozsony. A kisebb, egész csapatot érintő akciók sem szegényesek. Készülnek az Ady-sza- valóversenyre, amelyre az elődöntők után e hónap 25-én kerül sor. Már vásárolják a télapói ajándékozáshoz is a szükséges kellékeket, s decemberben vásárt csapnak a szolidaritás jegyében. B. M. KIK ÉLNEK MA a falvakban ? — kérdezte tőlem a minapi, ismerkedéssel összekötött kiránduláson dr. Királdi Jenő nyugdíjas főiskolai tanár. Tegnap, amikor Kartalon jártam, ugyanezt a kérdést tettem fel Sőregi János tanácselnöknek. — Kik élnek ma Kartalon? — Van néhány nyolcvan év körüli ember, az ő emlékezetük még visszanyúlik az uradalom, a nagybirtok fennállásának idejéig. Utánuk a hetvenesek és a hetven felé haladók nemzedéke következik. azoké, akik már java- korabeli emberek voltak a fölszabadulás idején, akik még részt vettek a második világháborúban, kifizették a föld árát cselédkorban a munkájukkal, újgazda korukban pénzzel, terménnyel, jószággal és a téesz megalakulása után az alapozás nehézségeivel, ök építették fel a házak nagy részét, melyekben még ma is laknak, ők bocsátották útra a négy-öt-hat gyereket, akik most az unokákkal együtt a nagyobb ünnepekre, meg a búcsúra hazalátogatnak. Az aktív korosztályhoz szokás szerint a hatvanon aluliakat számolom, bár a hatvanon fölüljek sem tétlenek. — Hogy miért volt érdemes gürcölni? — kérdezett visz- sza kérdésemre a zsámboki Szabó István nem is olyan régen — erre talán a fiatalok könnyebben válaszolnának, de ha kimegyünk az udvarra, megtudom. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 267. SZÁM 1987. NOVEMBER 17., KEDD bagi lelet újabb adat N Hozzájárulásunk pótolhatatlan Sajátos a viszonyunk az idővel. Kinek mit jelent a jövő? Van akinek holnapot, másoknak távlatot. A múlt pedig, lehet egy tegnapi pillanat. Régi az, ami török kori, mondja a múzeumot nem járt ember. Szemükről ez a történelmi hályog leválik. Itt magasodik előttünk a hévízgyör- ki Árpád-kori, most újjáépített templom. A föld mélye még régebbi kincseket rejt. Nekünk már az is ódon, amit árkot ásva megtalálunk. Gyermekkorunk játékautójának kerékpárját, tengelyét, az akkor eltört bögre darabkáit. Többnyire ugyanis ilyen emlékek kerülnek az ásóvasra. De nem mindig! Időről időre olyan cserepekre bukkanunk, melyeket a régészek vizsgálnak meg, s kitűnik: népünk még nem foglalta el a hont, amikor ezeket más népek használták itt. Írásunk időszerűsége kettős. Most jelent meg a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak a Nemzeti Múzeumban szerkesztett tudományos folyóirata legújabb száma. Az Archeológiái Értesítő 112. kötete. A bagi lelet. Újabb adat a későszarmata besimított kerámia kérdéséhez. Ez a címe és tárgya H. Vaday Andrea tanulmányának. Mielőtt ismertetnénk, mi is ez, mivel gazdagítja ismereteinket a múltról, említsük' meg a másik apropót. Száz otthon születik Bagón a Peres dűlőben ki- parceilázott több tucat telken megjelentek az első fecskék, s hozzáláttak az építkezéshez. Néhány éven belül új negyeddel, száz családi otthonnal gazdagodik a település. Az általános rendezési terv szabályozási tervtérképén már a leendő utcák vonalát is megrajzolták. Az embert próbáló otthonteremtés munkája közben jó lenne, ha nem lennénk figyelIttunk már egy kis bort, szőlő nincs, de a házat körülölelő lugas, meg a kert tőkéi hoznak annyit, hogy újig kitartson, persze csak akkor, ha mértékkel fogyasztja a gazda. Nagy, téglából készült ól. Tizenkét malac hízik a vályúk körül. Gyönyörű jószágok. A baromfiak már elültek. Van csirke, tyúk, liba. A bertben csillognak a fóliasátrak. — Azt, ami itt van, ez a két kar csinálta — mutatott a gazda a kertre, rangos portájára, gondozott otthonára, szép házára. Nem akarok határt vonni a nemzedékek között, de az biztos, hogy ezek a nagyapa korú férfiak gürcöltek és gürcölnek ma is azért, hogy fiuk, lányuk az unokával új házba — emeletesbe — kerülhessen, hogy autót vehessen, hogy a világban szétnézhessen, de még azt az egy-két hízót is előállítják nekik minden évben, hogy a háztartási hűtőláda is megteljen. Van a fiatalabb szülők csoportja, nagyjából a harmincon fölüliek, akiknek még iskolás, vagy ipari tanuló, de mindenképpen velük lakó, nőtlen-férjetlen gyerekeik vannak. Nekik már a régi időkről nincs emlékük, az új világban nőttek fel, s már a metlenek az alap kiásásánál. Értékes leleteket marthetünk meg. ha eszünkben tartjuk, milyen sok régészeti emléket adott már a tudománynak és közművelődésnek ez a táj, ez a föld. Az építkezést könnyíti, az esetleges múltmentést nehezíti, hogy ma már nem ássuk, hanem géppel emeljük ki a földet. Tálak, edények Mit kell tudnunk a bagi leletről? Az Újtelepen — ami már csak a nevében új, hiszen azóta a harmadik új telepet építik a faluban —, építkezés során egy hulladék- gödröt találtak. A leletanyag először a bagi iskolagyűjteménybe, majd innen az aszódi múzeumba került. Milyen darabjai vannak? Tálak, edények, fazekak, korsó töredékei. A darabokból a restaurátorok megépítették az egészet. A szürke, korongolt, nagyméretű, kétfülű korsó az egyik legszebb. Nyakán függőleges, sűrű besimítás, vállán a hor- nyolás fölött matt háromszögeket kettős, mély simított vonal határol, a háromszögek közti felületet függőleges, sűrű, párhuzamos besimítás tölti ki. A hasrészt matt sávon vízszintesen futó hullámvonal, ezalatt vízszintes, 6ávos simítás díszíti. így töredékében is nagyon Szép, arra vall, hogy készítője, használója a használati értéken kívül erre is adott, ezt is értékelte. A régész természetesen nem elégszik meg azzal, hogy gyönyörködik a népvándorláskori emlékben. Igyekszik elhelyezni azt a többi, másutt talált leletek sorában és hasonlóságot keres azokkal. Erről a korsóról például megállapítja, hogy többsávos díszítése a későszarmata—hunkori anyagban gyakori. Megtalálható az egy- és kétfülű korsókon, ki- sebb-nagyobb méretű bögréken egyaránt. Nagyméretű korsók a késői telepeken forsáros járdára, a falun áthúzódó makadámúira sem emlékeznek. (És mennyi mindenre még!) Végül vannak a húszévesek, a még nem önálló vagy éppen most önállósuló fiatalok, meg a gyerekek. A fiúk többsége a szakmunkásvégzettségig jut el, nagyobb részük a vasasszakmában, kevesebben az építőiparban. A lányok szívesen végeznek gyors-gépíróiskolát, sokan lesznek kereskedelmi tanulók. (Aki pénzzel dolgozik, annak, ha nem folyik is, de cseppen.) A legtöbben a faluban képzelik el az életüket, bár a szülők jelenlegi életmódját kevesen vállalják. Kialakult gyakorlat, hogy sok fiatal nem számol el a keresetével, de amikor családot alapítanak, összeházasodnak, a ’ legtöbben beállnak az eddig taposómalomnak tartott életformába. Hogy miért ez a gyors és nagy változás, arra Valkón kaptam feleletet egy ifjú házaspártól. — Aki városban lakik, az több hely között válogathat, hol igya le magát, ha van pénze. Mert aki városban él, és úgy keres, mint én, anyadulnak elő, a bagi ezeknek ritkább formaváltozata. Másfél évezrede Az anyagot vizsgálva H. Vaday Andrea arra a következtetésre jutott, hogy mind a korongolt, mind a kézikoron- golt bagi kerámia párhuzamai a lelőhelyet a XV. század végére, az V. század első felére keltezik. Érdekes, hogy a dél —délkelet-alföldi zártabb körön kívül, messzebb találtak egy déli jellegzetességet mutató leletet. Darabjai kivétel nélkül déli kapcsolatúak, semmiféle olyan anyag nem található benne, mely északabbra, a korábbi szarmata perem- terület kultúrájára emlékeztetne. Elképzelhető, hogy az északi és közép-alföldi sáv kutatottsági hiányosságai miatt tűnik a hunkori későszarmata kerámia déli központúnak és újabb leletanyagok előkerülésével ez a gyérebb leletanyagú terület is benépesül. így segíti egy-egy a hely- történetben is fontos múltemlék a nagyobb tájegység történetének megismerését. Ehhez a mi hozzájárulásunk pótolhatatlan lehet. b. g. Az általános iskolák lányainak körzeti kosárlabda-döntőjén a szadai Székely Bertalan iskola csapata aratott megérdemelt sikert. A gödöllői Erkel Ferenc és a péceli Petőfi Sándor utcai iskola lányait magabiztosan legyőzve szereztek jogot a további küzdelmekben a körzet képviseletére. A győztes csapat névgilag rosszabbul áll, el lehet képzelni csak egy albérletet is. családdal két és fél, háromezer forintot is fizethet, és se kertje, semmi, mindent a piacról kell megvenni. Itt könnyebb. Van egy kis hízónak való, csirkénk, tyúkjaink az ólban. Még nyulak- kal is foglalkozom. Persze, jó lenne, ha akadna valami szórakozási alkalom, de hát vasárnapra is összejön valami munka. Most éppen rendbeszedjük az udvart, kijavítom a kiskapu zárját, a feleségem a kertet takarítja ki a nyári gaztól. Édesanyámék átjönnek délután, megnéznek bennünket. össze nem nagyon járnak az emberek. Innen a negyedik házban lakik a keresztapám, nem is tudom, mikor láttam, ö is csak akkor járt a portámon, amikor a ház épült és eljött segíteni. Igaz, a központi fűtés, meg a víz már benn van, de any- nyi minden kell még. A FIATALASSZONY kávéval kínál, s amikor elfogyasztom, nem marasztalnak. Sietnek. Tudom, hogy egy esztendő ma is háromszázhatvanöt napból áll, de a vállalt munkát, a háztáji állatokat, a kert gondozását és mindent, mindent el kell látni még ünnepen is. — A közös munkában, a többet és jobbat akarásban találkoznak, együtt vannak a nemzedékek — mondta Sőregi János. Az igazát láttam a falvak sok-sok családjában. Fercsik Mhály GATE színházterem Réti-tárlat Réti Zoltán festőművész kiállítása nyílik november 17- én délután két órakor a Gödöllői Agrártudományi Egyetem színháztermében. A képeket november 20-ig, naponta 9-től 16 óráig lehet megnézni. Hamarosan elkészül Bag néprajza Az aszódi Petőfi Múzeum kezdeményezésére évekkel ezelőtt kezdtek ahhoz a' nagy munkához, hogy értő szakemberek — elsősorban a néprajz ismerői — felkutassák, összegyűjtsék, majd feldolgozzák Bag község szellemi és anyagi néprajzát. A munka ez év nyarán befejeződött, elkészültek a tanulmányok, nyomdába került a hatalmas anyag, s igy hamarosan kézbe vehetjük a minden bizonnyal értékes és sokak által várt kötetet. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Zorán-koncert, 19 órakor. Diáktanya: Játék — beszélgetés a pszichológussal, 16 órától. Urbán Tamás: Jelen idő, fotókiállítás, megtekinthető 15-től 19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői művésztelepen, A régi Gödöllő, kamarakiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, Múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 9—17 óráig. Mozi Hol volt. hol nem volt. Színes magyar film. 6 és 8 órakor. sora: Török Ildikó, Szabó Szilvia, Juhász Márta, Gombai Ilona, Tóth Beatrix, Gróf Ágnes, Tóth Márta, Horváth Anikó, Bredák Violetta, Szabó Ildikó, Puskás Ágnes, Komlósi Csilla. A csapat vezetője Gerstenbrand György testnevelő tanár: — Természetesen nagyon örülök a sikernek, de azt is el kell hogy mondjam, komoly munka van a jó eredmény mögött. Számomra talán ez a legfontosabb, hogy a lányok játsszák a kosárlabdát, ismerik a letámadást, tudnak a szorongatott helyzetben visszafelé is passzolni, pontosan indítani és nagyon lelkesedni ... De szólnom kell arról is, hogy a szadai tanács hathatós anyagi és erkölcsi segítsége nélkül biztos, hogy nem tartanánk itt, köszönjük, és reméljük, hogy ez a jövőben sem lesz másként. A jelenlegi ötödikesekben talán még több van. Tavaly a gödöllői Karikás Frigyes Általános Iskola ebben a sportágban Mácsai Tamás irányításával az országos területi döntőn ezüstérmet szerzett, a jó szereplésre idén is megvan a lehetőség. Elgondolkodtató, vajon az iskolából kiöregedő lányok miért nem folytathatják ezt a szép és egyre népszerűbb sportot környékünkön? Városunkban jelenleg csak az egyetemen van csapat, de ott is csak a nagyobbaknak van esélyük a bekerülésre, mivel a GÉAC a felnőttek bajnokságában játszik. Egy ificsapat, esetleg később egy felnőttesapat nem kerül olyan sokba Terem pedig — különösen, ha elkészül a gimnázium — lenne, és az is mesavőződésem, hogy az utánpótlással nem volna különösebb gond. Talán csak el kellene kezdeni. T. G. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Nyolcvantól lefelé A hűtőládát megtöltik iÉMlSPORTHÍREKISmiS Kosárlabda Biztos szadai siker
