Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-17 / 271. szám
1987. NOVEMBER 17., KEDD Régészeti felfedezés Visegrádon Kápolna a teniszpálya alatt Hol lehetett a király háza? Nemrégiben nagyobb cikkben foglalkoztunk a visegrádi ■műemlékegyüttessel. Ám a föld mélye mindig tartogat meglepetést. Ez az oka annak, hogy ismét ott jártunk. Szőke Mátyással, a Mátyás Király Múzeum igazgatójával a déli palotaszámy felé indulunk irodájából. Útközben megszokott kép fogad: éppen egy turistacsoport érkezik. Mi továbbmegyünk a kőtár irányába, miközben Szőke Mátyás magyaráz: Az első capella regia — Egy . esztendővel ezelőtt Szekér Györggyel, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos osztályának építészmérnökévei és Búzás Gergely egyetemi hallgatóval háromtagú munkacsoportot alakítottunk. A kiráíyi palotával kapcsolatban ugyanis két fő kérdés még mindig megválaszolatlan. Az egyik: mikor kezdték építeni? A mostanáig feltárt épülettömb 125x125 négyzetméteres, de mekkora volt az egész? Ez a másik kérdés. Azonban az eddig megszerzett ismereteinkben is akad még szép számmal tisztáznivaló. — Elmondana néhányat? — Igaz ugyan, hogy I. Károly egész udvartartással ideköltözött 1323-ban, de hogy hol lakott; a mai palota területén vagy a városban — nem tudjuk. A Képes Krónika megemlékezik az uralkodó ellen 1330-ban, Zách Felicián által megkísérelt merényletről, de a hely megjelöléseként csupán annyi szerepel: a király házában. Azonkívül: egy 1341- ből származó iratban olvashatunk a kápolnaispán kúriájáról. Tehát a palotához magánkápolnának is tartoznia kellett. Ez vajon hol volt? — Mi az elképzelésük mindezekkel kapcsolatban? — Megpróbáltuk újra kezdeni az egész kérdéskör vizsgálatát. Legegyszerűbbnek az a megoldás tűnt, ha nem a királyi lakóépület nyomait keressük, hanem azzal a kápolnával foglalkozunk, amely a palota északi és déli szárnya között található. Korábbi vélemények szerint az Nagy Lajos korában épült. Búzás Gergely viszont kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy az első visegrádi magyar capella regiát Zsigmond idejében létesítették. A királyi palotában lévő tehát semmiképpen sem lehet az! A kőtártól nem messze, a lejtős hegyoldal felé kerülve, átjutunk a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság teniszpályájára. A fal tövében három nyitott kutatóárokban az ásatási munkások óvatosan, spatulával tisztoaat'ák a mír előtűnt romokat. Ismét az igazgatóhoz fordulok; — Hogyan folytatják tovább a munkát? — Egy 1421-ben íródott pápai bulla beszámol arról, hogy V. Márton pápa hozzájárulásával Zsigmond király az ob- szerváns — cseri barátoknak is titulált — ferences szerzeteseknek engedte át a Szent György-kápolnát. Renovál- tatta, toronnyal, harangokkal, rendházzal és temetővel egé- szíttette ki. Mivel a Szent György lovagrendet I. Károly 1326-ban alapította, feltételezhető, hogy ezen épületegyüttes azonos azzal, amit Héjj Miklós, az előző múzeum- igazgató, 1982-ben feltárt. Mármint a palota déli oldala, melletti és kis kápolnát, amelyekről korábban, úgy véltékjűiogi^3 királyné lakosztályához tartozhattak. Ez azonban az első visegrádi magyar királyi kápolna, amelyet az 1410-es években Zsigmond építtetett! — mutat a romokra Szőke Mátyás. Elhagyták lakhelyüket — Hogyan pusztulhatott el? II. (Dobzse) László megengedte a ferenceseknek, hogy a régi Szent György-kápolnát elbontsák és a köveiből tornyot építsenek. A szentélyt megnyújtották a rend építészeti előírásainak megfelelően, s kisebb kápolnát hoztak létre. Ezt találta meg Héjj Miklós. 1540-ben az obszer- vánsok még itt éltek, de nem tudni, milyen okból, később elhagyták lakhelyüket. A Képes Krónika említi — Milyen következtetésre jutottak még? — Ha tehát itt állt az első capella regia — fogalmaz az igazgató —, akkor á király házát, amelyről a Képes Krónika említést tesz, a palota területén kell .keresni. S még valargiiE lTr7.; figyelmeztet, , .A ferences kolostor a t ..palotán kívül épült. Fálá tehát egyben a palota déli zárófala. volt! Egyelőre nem folytatják tovább az ásatásokat, a felfedezés ugyanis annyira friss, hogy még nem tudtak a Pilisi Parkerdővel tárgyalni arról: mikor tárhatják föl a teniszpálya alatti romokat is. Vcnnes Aranka Az első képen: a királyi kápolna romjait még takarja a teniszpálya. Mellette: a zárófal tetejéről jól láthatók a kutatóárkok. (Vimola Károly felvételei) Árdrágítás, pontatlan mérés Azt hittem, parasztszalonna A porcogót nem vágta ki a húsból Ködös, álmosító reggel, nincs nagy forgalom a herceghalmi önkiszolgáló ABC-ben. Néhány asszony szemügyre véve a felvágottak, húsok meglehetősen szerény választékát, hangosan vitatja: mit vegyen a családnak meg a vacsora vendégeknek. Végül összeáll a rendelés — füstölt tarja és kolbász, kenyérszalonna és paprikás húskenyér — s, a fiatal eladó máris buzgón méri, csomagolja az árut. Majd egy előhűtött csirke is kerül a kosárba, aztán irány a pénztár. £s akkor kiderül: a hölgyek korántsem vásárlói szándékkal jöttek. Ezekben a hetekben kerül sor a hús és húskészítmények értékesítésének fogyasztói érdekvédelmi vizsgálatára az egész országban. A megyei tanács kereskedelmi felügyelősége is bekapcsolódott az ellenőrzésbe: Nádaski Lászlóné és Zsemberyné Köteles Judit sorra látogatja szűkebb pátriánk húselárusító helyeit. A Buda Környéki Afész ABC- jének üzletvezetője, Kotálik Jánosné közben már a mérleg pontosításával foglalatoskodik: — Nemrég ellenőrizték — magyarázza idegesen —, de most, akármit csinálok, nem akar beállni. Semerre sem mozog. — Elmozdul az, ha akarják — siet segítségére Nádaskiné. Szerencsére csekély az eltérés a tényleges és a pontos mérés között, viszont a próbavásárolt áru súlya és ára sehogyan sem aránylik egymáshoz. Többségében ugyan a vevő javára tévedett az elárusító, de a kereskedelmi ellenőrök csak azt firtatják, amikor az ellenkezője történt. — A kenyérszalonnánál 90 fillérrel számolt többet. Miért? — érdeklődik Nádaskiné Urbán Katalin eladótól. — Azt hittem, hogy parasztszalonna — szabadkozik. — ö csak besegít a pultnál, különben is • szakképzetlen — szól közbe az üzletvezető. Visszatartott áru — Ez minket nem érdekelhet. Ez a 90 fillér ugyan elenyészően kevés itt és most, de vehettünk volna többet is abból a kenyérszalonnából. Mennyi érkezett, mutassa a számlát? Igen, 22 és fél kiló. Árdrágításnál az egész készlet számít, így pedig 45 forintos a tévedés. Hol van az egyedi árkiírás? Ami segít a vásárlónak és az eladónak a tájékozódásban. Tavaly novemberben kérte a megyei tanács az áf észeket: minden boltjukban külön-külön tüntessék föl az egyes termékek árát. — Erről én semmit sem tudok — rázza a fejét Kotálik Jánosné. — De a kereskedelmi üzleti szabályzatot nyilván aláírta. Abban benne van, hogy értékesítés előtt a bolt dolgozóinak és vezetőinek meg kell győződniük az áru egységáráról és minőségéről. Mutassa a hűtőket: Hansági betétes sonka és Tisza kolbász. Ezeket miárt nem rakták ki a pultra? — Gondoltam, majd ha a párizsi, meg a többi elfogy. — De hát ez az áru szándékos visszatartása. Elpártolnak maguktól a vevők, ha nem kapják meg, amit keresnek. Amúgy is szegényes a kínálat. — Nincs kocsink. A környező téeszeknek meg nem éri meg ideszállítani. — Az eladót figyelmeztetjük, magát pedig majd értesítjük a szabálysértésről — zárja le a jegyzőkönyvet Nádaskiné. Számla nincs Indulás Biatorbárgyra, az áfész szabadkasszás húsboltjába. Itt már jó ismerősök az ellenőrök — tavaly hatezer, forintra büntették a boltvezetőt —, ezért e sorok írója vállalkozik a próbavásárlásra. Kivételes helyzetben van, vehet minden finomságot: sertésoldalast, rövidkarajt, leveshúst, házikolbászt, kolozsvári szalonnát. Komoly pénzt fizet érte, 473 forintot. Mikor aztán az ellenőrök is bejönnek a boltba, azonnal rájön, hogy becsapták. Igaz, csak két forint 20 fillérrel kértek többet tőle a kelleténél. Sőt, egy értékes tapasztalattal lett gazdagabb: megtanulta ugyanis, hogyan válik az olcsóbb csontos császárszalonnából — némi átformálás után — drágább kolozsvári szalonna. Egyedi árkiírás itt ugyan van, elrejtve a pult alatt. Ahol Ma dohányzásmentes nap Közös füstölgés a füstről A dohányzás története talán akkor kezdődött, amikor az ősember használni kezdte a tüzet. B. Gajdon Nárcisz szakértő szerint: „a természeti népek a füstnek mágikus hatást tulajdonítottak, amelyet-gyógyító, vallási szertartásaikon hódító füvek, levelek égetésével fokoztak”. Az amerikai indiánok nemcsak szívták vagy rágták a dohányt, hanem ünnepeiken közösen égették is. Tőlük vettük át a szokást. Rövid idő alatt elterjedt egész Európában. Divat lett; használták gyógyszerként és élvezeti szerként. Érdekes, hogy hamar ismertté vált; a dohányosoknak rosszabb az étvágya. A 30 éves háború hadvezérei — hogy csökkentsék az élelmiszeradagokat — kötelezővé tették a katonák számára a dohányzást. Férfias viselkedéssé lett a pipázás, majd a cigaretta zás. Korunk felgyorsult civilizációs társadalmi és gazdásági változásai feszültségeket és alkalmazkodási zavarokat okoztak, amelyek ellensúlyozására az ember rágyújt. Hazánkban közei 4 millióan — a férfiak többen, a nők egyre növekvő számban — dohányoznak. Mit tudunk ez ellen tenni? Erről kérdeztük mag dr. Bottá Ádám főorvost, az Országos Egészségnevelési Intézet főigazgatóját. O nevezetűül engedjen meg egy személyes kérdést: ön dohányzik? — Nem, és ezt ajánlom valamennyi honfitársamnak. Ha a dohányra kiadott összegeket nézzük, akkor látjuk: csak az alkoholra költöttünk többet. A kiskereskedelmi forgalomban 1984-ben 14 milliárd és 46 millió forintot költöttünk dohánytermékek vásárlására. Ez az összeg az akkori egészség- ügyi kiadások 56 százaléka, s a szociális juttatások több mint kétszerese volt. Hazánk az egy főre eső fogyasztásban a világranglista előkelő helyén áll. A dohányzás veszélyét régen a mértéktelen fogyasztásban látták. A krónikus betegségek kialakulásában vezető szerepét az elmúlt évek tudományos kutatásai bizonyították. Az Egészségügyi Világ- szervezet 1970-ben megállapította, hogy a fejlett országokban az ideiglenes és tartós munkaképtelenség, s a korai halál egyik legfőbb oka a dohányzás, Évente körülbelül egymillió ember esik áldozatul e szenvedélynek. Bizonyított szerepe van a tüdőrák kialakulásának 90 százalékában, a szívinfarktusban, a meddőségben és a kis súlyú magzatok születésében is. A dohányzás felelős továbbá a kényszerűen dohányfüstös környezetben élők, " ezek között is az önvé'i■■űemre legkevésbé képesek: a méhen belüli magzatok, csecsemők, gyermekek és a dohányosok vérét kapó betegek passzív károsításáért. • Nyilvánvalóan a társadalom egyik feladata, hogy megőrizze állampolgárainak egészségét. Mi tehát a teendő? — Az Egészségügyi Világ- szervezet, amelynek hazánk is tagja — 1987-ben Alma-Atá- ban hirdette meg az Egészséget mindenkinek 2000-re programot. Eszerint egyik feladatunk az egészséges életvitel kialakítása. Vállaltuk azt — az európai tagállamokban 2000-ig —, hogy a dohányosok számát a lakosság 20 százalékára csökkentjük. Tehát Magyarország közel 4 millió dohányosa közül kétmilliót kellene leszoktatnunk az ezredfordulóra. Természetesein ez sokrétű társadalmi összefogást igénylő feladat. Ehhez készített az Országos Egészségnevelési Intézet Dohányzás — egészség címmel programtervet. Céljaink: a rászokás megelőzése, a nemdohányzók védelme, és a dohányzásról való leszokás segítése. • Manapság sokat beszélünk programokról. Ez esik akkor hiteles azonban, ha a feladatokról is szólunk. — Igen, feladataink nagyok és sokrétűek. Elsősorban olyan közhangulatot és közerkölcsöt teremteni, amely a dohányzást elítéli. Mozgósítanunk kell a lakosságot, nemcsak a dohányzás csökkentésére, hanem a passzív ártalmakkal szembeni önvédelemre is. Fontos feladatunk, hogy a meglévő — dohányzással kapcsolatos — törvényeket, rendeleteket, intézkedéseket és szabályozókat felülvizsgáljuk, és újabbakat dolgozzunk ki. Mindez azonban nem feledteti. hogy szükséges a rászokás megelőzése, a leszokás segítése; egyszóval minden olyan ismeret, amely egészséges életvitelhez vezet. Természetesen nem mondhatunk le arról sem, hogy kevésbé káros dohányipari termékek jussanak a leszokni képtelenek kezébe. A felsorolt feladatok az ország valamennyi intézményét, politikai, társadalmi és tömegszervezetét, vezetőit, egyaránt érintik. R. L. mást is felfedeznek az ellenőrök: 13,50 kiló téli szalámit. — Hol van értől a számla? — kérdezi Nádaskiné. — Nincs. Régi kollégáktól vettem a nagycsarnokban. Néhány vásárló kérte, hogy szerezzek — védekezik Búzái Antal boltvezető. — Megmondtam már magának, hogy ne kalózkodjék. Tudja, hogy nem szabad fe? keteárut tartani. — Csak a vevőkért történt Nem érdemes jót tenni senkivel — sóhajt fel a boltvezető. — Hát így nem is. Nézzük tovább: a comb közé berakta a lapockát, pedig más az ára, a porcogót nem vágta, ki a húsból, a különféle csontokat együtt tárolja, valószínű, hogy egy áron is értékesíti, 19-faj* ta áruról semmilyen jegyzék nincs. Itt egy holnapi dátummal keltezett számla 43 kiló malachúsról, a mi mérésünk alapján ez 44.60 kiló. Attól tartok, szigorúbb lesz büntetése a tavalyinál. Fatális tévedés ? A következő helyszín Zsám- bék, a toki Egyetértés Tsz szerződéses mintaboltja. Pirospozsgás fiatalember fütyü- részve méri a kért birkahúst, bőrös malacot, kenyérszalonnát, májas és véres hurkát meg a sütni való kolbászt. 554 forint kiskezitcsókolom — jelenti ki magabiztosan a végösszeget. Aztán elhal a füttyszó az ellenőri igazolvány láttán. — Kérem, én itt csak alkalmazotti vagyok — reagál gyorsan Már Pál —, a főnök, Németh László nincs bent, — Számlákat kérnénk — adják; elő kívánságukat az ellenőrök. — Nincsenek. A főnök elvitte magával. — Honnan vették a birkahúst? — Maszektól. — Állatorvosi igazolás? — Nincs, biztos a főnöknél van. — Ellenőrző könyv? — Sehol se találom — matat összevissza a fiatalember. — Nyitástól zárásig minden dokumentumnak itt kell lennie a boltban. — Ez a főnökre tartozik. — De az talán már nem, hogy 98 forinttal többet számolt. — Ez csak fatális tévedés lehet. Fejben adtam össze.., nem vagyok bűnös ... tévedni emberi dolog. — Mi ezt az összeget kifizettük. És, ha most vásárlók volnánk, még reklamálni se tudnánk. Merthogy se blokkot nem kaptunk, se a csomagolóapapírra nem írta föl, menynyibe került, amit vettünk. Ebben a pillanatban lép a boltba Nánásy László, a téesz kereskedelmi főágazatvezető- helyettese: Jön az idézés — Ezekért a dolgokért minden bolt maga felel, nem állhatunk a hátuk mögött. Elég bajunk van a szerződéses üzletekkel, tegnap Bicskén fedeztek föl szabálytalanságot az ellenőrök, az éjszaka Vörösváron betörtél? egy üzletbe, és könyvelés híján fogalmunk sincs, mit vittek el. Németh László eddig rendesen fizetett nekünk, sokat nem tehetünk ellene... — De mi igen — szögezi le Nádaskiné —, beidézzük a megyei tanácsra és Mák Pállal együtt ő is mélyen belenyúlhat a pénztárcájába. Ez a nap, az ellenőrök szerint, a többihez hasonló tapasztalatokat hozott. A látottak megint csak azt bizonyították, hogy nincs túl nagy rend a megye boltjaiban. Tóth Andrea
